(655) 2011/12 tele átvette a vezetést

Tibor bá’ online

 

Na végre valami az élre tőrt 😀 . – A 2007-es év rendkívül meleg év volt, eddig a legmelegebb. Az Északi-sarkon olyan hatalmas volt a jégolvadás, hogy egyesek azt jósolták 10-15 éven belül minden jég elolvad. Persze egy-egy kiugró adatból nem lehet trendet jósolni. A következő év nem is hozta a folytatást, sőt alatta volt a trendnek. Tehát a trend. Az alábbi grafikonon láthatjuk a sarki jégmezők kiterjedésének a nagyságát  1979-től egészen 2011-ig. A vastag kék vonal jelzi a trendet. Nyilvánvaló, hogy míg 1979 októberében a jégmezők kiterjedése 10 milliók km2 volt, addig ez 2011-re lecsökkent 8 millió km2-re. Valójában 2011 októberében a kiterjedés csak egy kicsivel volt több, mint 7 millió km2. 

 

Nagy kérdés az, hogy ez 7 millió km2 csak a természetes ingadozás okozta kilengés, vagy esetleg a trendhez képest gyorsulás várható. A dilemma valós tekintettel arra, hogy a jégolvadás egy pozitív visszacsatolás, mert az elolvadt jég helyébe lépő víz fényelnyelő képessége jóval meghaladja a jégét. Tehát minél kisebb a jégmező kiterjedése annál több sugárzó energiát vesz fel a sarkvidék, ami természetesen gyorsítja az olvadást. Valami ilyesmi látható a következő grafikonon, ami nem egy hónap, hanem az egész évszak jégmező kiterjedést mutatja be.

Láthatjuk, hogy 2011 augusztusa végén, szeptemberének az elején megközelítette a minden idők rekordját jelentő 2007-es   görbét. Most viszont, november elején sikerült megdönteni a rekordot. A 2011-es görbe áthatolt a 2007-es görbén. Ilyen kevés jég még sose volt az Északi-sarkon november elején. Ez arra enged következtetni, hogy 2012 egy új melegrekord birtokosa lehet. Egy újabb figyelmeztetés, hogy klíma vonat változatlan sebességgel zakatol a szakadék felé.   

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

 

30 gondolat erről: „(655) 2011/12 tele átvette a vezetést

  1. Nekem ez a görbe, még az említett tulajdonságain kívül kezd függőlegessé válni. Magyarul nyáron egyáltalán nem lesz jég, télen meg az egész hirtelen befagy. Ha jósolnom kéne, de inkább nem jósolgatok babonából, viszont annyit mondhatok: 2012 november elején szerintem nem lesz a jégtakaró nagysága 4.5 millió n.km felett a nyári hónapokban. Leginkább 3ra saccolom,de ez tényleg elég borús lenne ezért elvetem.

  2. Picit kijavítanálak Tibor Bá :

    „Egy újabb figyelmeztetés, hogy klíma vonat változatlan sebességgel zakatol a szakadék felé. ”
    szerintem :
    Egy újabb figyelmeztetés, hogy a klíma vonat NÖVEKVŐ sebességgel zakatol a szakadék felé.

    Érdekes 🙁 kérdés még Szibéria . Az befagyott mocsár ha elkezd kiolvadni akkor a CO2 nél 20X jobban üveghatású metán tömege szabadul fel .
    A kiolvadásához az is hozzájárul , hogy az oroszok hatalmas területet szennyeztek el olajjal , az meg nem jóval kevéssé veri vissza a fényt mint a hó .
    Szvsz ha szibéria kiolvad lavinaszerü változásra számíthatunk .

  3. Bár ez a szemét északi sark csak nehezen akar eltűnni, de minden a terv szerint halad. Nemsokára ott is beindulhatnak a fúrók és lesznek új olaj- és gázmezők. 😀

  4. A legfrissebb adatok alapján a terület nagyságra vonatkozó értékek a 2007-es értékre tértek vissza, azonban a korábbi posztodban jellemzett exponenciálisan csökkenő jégvasatagság nagyobb bizonyosságot rejt magában, mint a puszta területi kiterjedés. Elég gondolni csak egy jégkockára a meleg vízben, ahogy az elolvad, véleményem szerint a vastagaság az ami igazán jelzi a vonat gyorulását, de jó modellek kellenek ezek jövőbeli becslésére.

  5. Logikus, hogy egy olyan területen, ahol manapság már hol van jég, hol nincs, mikor van, akkor is jóval vékonyabb, mint mikor soha nem olvadt el teljesen. Ennek alapján a területváltozástól sokkal drasztikusabb a térfogatváltozás, valószínüleg összeomlás jellegű.

  6. 1. Az a baj, hogy olyan összetett a klimatikus rendszer, hogy jósolni senki sem tudna, ha mostantól évente feleződne az északi jégtakaró mérete, az mit jelentene? Senki nem tudja…
    Dehát…
    Legjobb esetben a norvégok, meg az oroszok is tudnak egy új strandparadicsomot nyitni… „Fürödjön a 20 fokos jeges tengerben!” szlogennel… 😀

  7. Ezt én valahogy úgy értelmezem, hogy a jégmezők vastagságukból adódó hűtőkapacitása a környező felolvadt területek felé évről évre csökken. Így a téli csökkenő hőbevitel időszakában egyre lassabban tud befagyni a nyílt tengerfelszín még akkor is, ha a vizsgált időszakban a megmaradt jégfelület azonos egy korábbi év azonos időszakával, tehát a pillanatnyi aldebó azonos.
    Ezt ahhoz hasonlítanám, mintha egy pohár vízbe egy kis jégkockát tennék, egy másikba egy háromszor akkorát, majd betenném őket a mélyhűtőbe. Az utóbbi nyilván sokkal hamarabb befagy, mint a másik. És a sarki tengerekben egyre kevesebb jégkocka van, nem tud annyi visszafagyni, mint amikor még több volt.
    Ez lenne az a pont, ahol az idei görbe átlépi a 2007-est.
    Ez pedig biztos gyorsulást fog jelenteni a folyamatban, hiszen ez a következő évben már aldebó csökkenést is eredményez a jég vékonyodásán túl.

  8. Fürödjünk amíg lehet. Mifelénk 112 napja nem esett.
    🙁

  9. Nem a poszt tartalmának jelentőségét lebecsülendő, de itt egy-két éven belül egy fél tucat tudóst kivéve a kutyát sem fogja érdekelni a sarki jég alakulása.
    Mondhatnám úgy is, hogy ez lesz a kisebb problémák egyike.

    A másik pedig az, hogy a klíma nem tud a szakadékba rohanni. Ilyen nincs. Ez csak a mi szemszögünkből nézve igaz, tehát kell egy viszonyítási alap, pl. a 200 évvel ezelőtti klímát ki kell „nevezni” „normál” klímának, ehhez képest, már tudunk ítélkezni felette, de szakadékba akkor sem megy, csak felvesz egy új egyensúlyi állapotot, ami esetleg merőben más lesz, mint amit most ismerünk. Ja hogy az 7 milliárd embernek nem lesz „normális” klíma?
    Ez már más tészta.
    A Föld nevű bolygó klímája attól tartok nagyságrendekkel nagyobb változásokat is átvészelt már, most is átfogja. Max az ember nem. Az meg nem nagy veszteség a bolygónak.

  10. Meg fogjuk tapasztalni a hátrányait a klímaváltozásnak, sőt már most tapasztalható. Egyszerűen nincs csapadék, ami gyors sivatagosodáshoz fog vezetni.

    Most hogy a 3-4-5 bedőlő országot megfogják dőlés közben, így azért még lehet 2 évnél tovább is megy a verkli.
    Az a jó benne hogy senki nem tudja mikor áll el a zene, és addig táncolni kell…

  11. 10. Hát igen. Ez a helyzet… Talán vannak, akik már modellezik azt, hogy mikor lesz, de minden modell csődöt mondhat a kiszámíthatatlan természeti és társadalmi folyamatok miatt. Olyan már volt, hogy sokféle népcsoport lokalizált térségeken belül egy helyre volt zárva, de olyan nem hogy az egész világon ez a helyzet. Most már mindenhol megtalálható minden vallás, minden bőrszín és minden kultúra… A feszültség világszinten tapintható… Még akkor is, ha most megkóstoltatják az emberekkel milyen az ha majdnem nincs. Bármennyit is vonnak el, semmiképpen nem fognak annyit elvonni, mint amennyi elvonást egy globális összeomlás jelent. Semmit sem tudnak majd adni. Se csipszet, se hamburgert, se Maújnika show-t, se semmit. Na akkor mit csinálnak a TV-n szocializálódott, mireliten felnőtt generációk? Mert már nem generáció van. Generációk… Az éntőlem 10 évvel idősebbek épp ugyanabban nőttek fel, mint amibe az én gyermekem, és a kortársaimé… Lassan 2 egymást követő generáció Magyarországon tapasztalja a „demokrácia” áldásait, ahogy Amerikában már 4-5 generációval ugyanez a helyzet…Egy darabig még mehet a verkli… Aztán már nem mehet… Hogy akkor mi lesz, azt nem tudni…

    A klímaváltozás szűkíti az életteret… Rohamosan. Egyetlen év kell, amikor az élelmiszertermelés mondjuk a 70-es 80-as évek alá esik 20%-al. És kész. Ebben pedig a klímaváltozásnak nagy szerepe van. Az aszáj, az árvíz, a belvíz, a júliusi havazás, a decemberi kánikula (Az északi féltekén) mind ugyanoda vezet. Egyetlen gazdaságilag nagyon jól számolható eredményhez: Csökken az élelmiszertermelés. A termőföldek kimerülése ezt gyorsítja. A talajvízszintek lokális csökkenései (Kína, USA), ugyanarra vezetnek. Közben egyre nagyobb területeket szakítanak ki az őserdőkhöz. Ahol jó darabig nem lesz termőföld. Földtörténeti korok szempontjából jelentéktelen idő alatt rendbehozza magát a bolygó… De az ember sajnos nem áll a csótány szintjén az alkalmazkodás tekintetében. Sajnos nem tudunk sugárzást, extrém hőmérséklet különbségeket elviselni és főleg nem tudunk téli álomba zuhanni. Vajon hány embert tudna eltartani egy 10 fokkal melegebb nyugalmi állapotba helyezve a klíma ezen a bolygón? Nem sokat… Szerintem…

  12. Tibor bá’ az alsó diagramot felhasználhatod a holnapi IMF-es poszthoz az államadósság ábrázolására. Csak a feliratokat kell lecserélni rajta 😀

  13. 9:
    Persze, ha nem lenne Északi-sark, itt a Kárpát-medencében észre se vennénk. Az egésznek a jelentősége abban van, hogy ez a jelenség egy „indikátor”. Ránk egyre gyorsabban a sivatagosodás vár, és persze a meleg. Amit most csinálni kellene, hatalmas viztározókat a Tisza mentén. De mi csak síránkozni tudunk. Majd, akik kiszorítanak minket innen, azok megvalósítják.

  14. 13:

    Tibor bá, nem szívesen mondom az utolsó mondatodra, hogy igazad van, de jelen pillanatban minden jel erre mutat, hogy így lesz.
    Rajtunk magyarokon már csak valami „csoda” segíthet.

  15. 12!
    Ez jó volt.. 😀 Ez tetszett.. 😀 Hülyeségből nem kell a szomszédba menni.. hülyeségért

  16. 14:
    Ugyan már! A palesztinok is sokat kubikoltak a pajeszosoknak…
    Itt sem fog nekik problémát jelenteni egy „szolganép” jelenléte 🙁

  17. 9.
    Curix, gondolom, akkor is ilyen emelkedett és magasröptű leszel, amikor majd az éhségtől félholtan és a szomjúságtól félőrülten várod, hogy üssön az utolsó órád…

    13.
    14.
    Isten mentsen újabb tározóktól!
    Az egész Tisza-mente egyetlen hatalmas tározó, csak ésszel kellene használni, ehelyett ezt direkt tiltják (vö. belvízcsatorna eltöméséért kiszabott büntetés) és állandóan inkább újabb mérnöki műtárgyakat akarnak építeni…ami azután újabb problémákat generál, amiket újabb mesterséges tereprendezéssel próbálnak meg kezelni…és így tovább.

  18. 17:
    Akkor miért akarja Szegedet minden tavasszal elönteni a Tisza?

  19. Mert a szűk hullámterek miatt földuzzad a víz, ráadásul folyamatosan töltődik a hullámtér, így egész hosszában egyre kisebb a keresztmetszet – ami miatt a gátakat is egyre emelni kell…
    Ha lenne helye a felsőbb szakaszokon szabályozottan szétterülni, sehol nem lenne árvízveszély!

  20. 17.

    Batka, nem mondtam, hogy ami történik az északi sark jegével az jó, csak azt, hogy jelen pillanatban (és még egy ideig) jóval kisebb ráhatással lesz az életünkre, mint pl. Tibor bá mai posztja.

    Az éhenhaláshoz nem feltétlen kell elolvadjon a sarki jég, egyre inkább nem.

    Ami pedig a Tiszát illeti. Egy merőben más klíma esetén igen is jól jöhetnek a tározók, csak nem a mostani helyzetet kéne figyelembe venni.
    Ha szárazságot vizionáltok, akkor egy tározó egészen más funkciót tölthet be, mint most.

  21. 17. Batka: „Az egész Tisza-mente egyetlen hatalmas tározó…” Ezt cáfolnám, mert a bő vízhozam szezonális. Idén ősszel olyan alacsony a vízszint, hogy szöknek belőle a halak. Mekkora lenne a vízszint, ha még szét is locsolnánk? Kínában éppen ez a probléma. Az óceánig nem jutnak el, mert szétlocsolják őket. Kellenének a tározók!
    Egyébként tegnapi hír, hogy Pakson első fokú riasztás van, mert annyira alacsony a Duna vízszintje.

  22. 21. Szétlocsoljuk, még rizsföldekre is jut belőle bőven, rengeteg árvíz tározót létesítettek az elmúlt évtizedekben, ennek funkcióját a politikától függően lehet használni másra is véleményem szerint. Térkép is van a két évszázad előtti helyzetről, ami egyszer felkerült valamelyik posztba, ahol Molnár Géza is megszólalt, ezen a magyar tengerről, amit a lecsapolások megszüntettek.
    17.-re Hidd el az a társadalmi réteg megteszi a magáét aki ezzel foglalkozik, hogy azoknak az embereknek akik az Alföldön élnek, ne legyen gondjuk a vízzel. Bonyolult ökológiai-biológiai kapcsolatokba avatkoznak bele, amelyek sosem jönnek helyre amíg van ember. Túl sokan vagyunk, hogy amit szeretnénk megvalósíthassuk, de csak így éhetünk el normális keretek között, ami lassú sajnos, de kinek van több 10 éves beleszólása a politikába ami ennek mozgatóereje.

  23. 22. endy88: Jól emlékszem Molnár Géza bejegyzéseire. Ő is azt hangsúlyozza, hogy vissza kell tartani a vizet! Olyan medencéket, víztározókat kell kijelölni, amin átfolyna „fennakad” egy jelentős vízmennyiség, amiből az aszály idején lehet öntözni. És nem közvetlenül a Tiszából! Nem jut belőle rizsföldekre, mert nem lehet szétöntözni a Tisza vizét aszálykor! Az árvízből nem lehet öntözni. Az árvíz kárt tesz, viszont megfelelő medencék kialakításával visszatartható, de ez nincs kiépítve!

  24. 23. Gloucester :
    Legjobb tudomásom szerint ezen árapasztó víztárolók tervezési fázisait túllépve
    Európai Uniós segítséggel kiépitésre kerülnek az elkövetkezendő években, ami a tervek szerint több, mint 1 méterrel csökkenteni képes az árvízi vízszintet. Ezekből lokálisan várhatóan lehetséges öntözés, azonban a Nagykunsági főcsatorna már eleve megkapja több évtizede a vizet a kiskörei vízduzzasztóból,amely árasztásos rizstermesztést is lehetővé tesz évtizedek óta szerencsés helyzetéből fakadóan.

  25. Tartom magam az eredeti állításomhoz. A Tisza víztározói jelentik a magyarság túlélését. Nem nagy szavak. Komolyan gondolom. – – – Aki ellenzi, az megy a sablonok után és nem gondolkodik. Állandóan ebbe a jelenségbe ütközöm. Fiúk, mindig mindent meg kell kérdőjelezni és mindig mindenen el kell gondolkozni. Reflexből soha!

  26. A szakemberek gondolkoznak, nekünk pusztán támogatni kell őket egy nagy tudású társadalomban, azonban Mo.-on ez nem nagyon valósúl meg és a téveszmék országos jelenséggé válnak.

  27. 26. endy88: Aha, Aszódi az atomenergia szakembereként gondolkozik. Akkor nekünk nincs más hátra, mint támogatni őt egy nagy tudású társadalomban… 😀

  28. Nem egy oldala van ennek a témának sem, mert ugye vannak Gundersen féle szakemberek is, de hogyha mindenki pontosan tudná a testi erejével összehasonlítani egy adott energia erejét, munkavégző képességét és ezt figyelembe venné mindennapi életében nem volna gond az energiatermelés egy ideig. De a kapitalizmusban ilyen nincs, amióta a keynesizmus felgyorsította a folyamatokat. Most értünk ahhoz a ponthoz amikor a növekedés korlátokba ütközik, adóssághegyek vannak, amelyet nem tudunk kinőni pusztán gazdasági növekedéssel( azonban O. V. ezzel is szembe megy). Nagyon nehéz egy ilyen komplex folyamatnak a jövöjére rálátni, sokan ráhibáznak nem véletlenűl csak más tapasztalattal.

    Az atomenergia Aszódi szemszögéből egy olyan technológiára épülő energia amely több mint 50 éves múltra tekint vissza és mára olyan biztonságossá vált, hogy egy olyan országban, mint Japán, amely a világ legszeizmikusabb hely a Földön, képes nagy biztonsággal működni. A fukushimai baleset emberi hibatényező okozta. Ezeket a tényezőket kell fokozottan figyelni és további védelmi intézkedseket hozi, hogy biztons.gosabbá tegyük azokat. Lehet ellene tiltakozni, de amíg sokan vagyunk adidig.. 🙁

  29. 28. Igen… Lehet újabb biztonsági szabályokat hozni, amikor lesz egy újabb baleset meg lehet őket szigorítani, majd amikor ismét lesz egy baleset azokat is meg lehet szigorítani… Eközben pedig milliók hallhattnak, nyomorodhatnak meg és százezerszámra születhetnek a vízfejű kisbabák… Jól hangzik, csak így tovább… A szénbányában is szigorították a szabályokat, és elfogadták, hogy a szénbányászat néha metánmérgezéssel és robbanással jár… Nem nagy ügy… 5-10 bányász, akik borsos veszélyességi pótlékért vállalták a veszélyt… Az atomerőművekben néhány évenként van egy baleset… Nem nagy ügy. Néhány százezer ember meghal, néhány milliónak örökre megváltozik az életete (Nem csak a saját sérülése dönthet nyomorba az embert, hanem például egy sérült gyerek nevelése is…)… Borsos árú, de nagyon szép karácsonyi kivilágításért a körúton bevállaljuk? Hmmm…

  30. Nem vagyok Tibor bá-tól eltérő véleményen pusztán csakl a fiatalságomból eredő élni akarás mondatja velem mindezt. 🙂 Elég szörnyű azt érzékelni, hogy egymástól milyen mértékben függünk, de ezzel együtt kell élnünk. Amit írtál abból pedig azt vonom le, hogy körűlbelül mindenki ellenség akinek köze van ezekhez a technológiákhoz és amolyan Arma Gedeon féle tudatos rombolás. Pedig mindenki szeretne viszonylagos kényelemben nyikván ez hozta magával ezekety a találmányokat. Most azt kell eldönteni, hogy melyik az amit ignorálni kell és óvatosan átálni egy másikra, amúgy meg lehet az olduvaira készülni ahogyan teszik is páran.Én ezenkívűl a legnagyobb bajnak a tökéletesített médiát tartom a legnagyobb veszélynek, de ezt mindenki tudja.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük