Tibor bá’ az igazság keresése online
A média önnépszerűsítése céljából állandóan szenzációkat ismertet, ha nincs, akkor kreál. Párt napja lehetett olvasni az INDEX-ben „A nagy villanykörte mutyiról”, ami arról szólt, hogy a német Osram, a holland Philips, a francia Compagnie des Lampes és az amerikai General Electrics életre hívták a Phoebus kartellt, ami alapjaiban változtatta meg a világot. És miért? Mert elhatározták, hogy a 2500 órát világító izzólámpáik túl sokáig égnek, helyette olyat kell gyártani, ami csak 1000 órát világít. Ez komplett hülyeség! Nézzük, mi a valóság.
Egy zárt áramkörben az áthaladó elektromos áram munkát végez, energiája átalakul hővé. A kellően megválasztott vezeték szakasz felhevül és fényt bocsát ki. Ezt használta fel Edison a XIX. század végén. Nála az izzó szakasz szénszálból állt. A szén azonban magas hőfokon oxidál, tehát elég. Ezért Edison egy légmentes búrába zárta. Másik hibája a szénszálnak a sárga fénye volt. Az nyilvánvaló, hogy minél magasabbra hevül fel az izzószál, annál több és „fehérebb” fényt kapunk. Ennek azonban határt szab az anyagok olvadáspontja. Ideálisnak tűnt a volfrám, ezért az izzószálakat volfrámból kezdték gyártani. Ezek a lámpák azonban hamar kiégtek, elszakadt az izzószál. Az ok egyszerű, vákuumban az izzószál felületéről lerepültek a hőtől rezgő atomok és rácsapódtak a búra belső falára. Egy felől tehát a búra elhomályosodott, másfelől pedig az anyag elfogyott, tehát végül elszakadt az izzószál. Ezen úgy segítettek, hogy a búrát megtöltötték semleges kémhatású nitrogénnel. Ez javított a helyzeten, mert a nitrogén atomok a leszakadni akaró volfrám atomokat visszalökdösték. Még jobb hatásfokkal csinálták ezt az argon gáz atomjai, mert nagyobb a fajsúlyuk. Aztán átálltak a kriptonra, aminek még nagyobb a fajsúlya. Vagyis a kezdeti időben törekedtek a hosszabb élettartamra és a fehérebb fényre. Sokat segített a helyzeten, amikor az izzószálat spirálosították, majd dupla-spirállá gyártották.
További eredményeket sikerült elérni azzal, hogy az izzószál egyenletességét fokozták. Ugyanis, amennyiben a volfrámszál keresztmetszetében lokálisan valahol csökkenés van, ott a helyi ellenállás nagyobb, ezért egy kicsivel jobban hevül, mint a többi szakaszon. Nyilvánvaló, hogy innen több atom repült le, tehát tovább vékonyodik a szál, mígnem elszakad.
A II. világháború előtti időkben már mindent elértek, ami elérhető volt. A dupla-spirálos, kripton töltésű lámpák jelentették az izzólámpa gyártás csúcsát. Egyértelmű volt, hogy két szempont áll egymással szembe. Minél fehérebb fény egyre jobb hatásfok mellett és az élettartam. Lehetett gyártani szuper-fényes izzólámpát (fotólámpák) amelyek csak 2 órát égtek, és lehetett gyártani 100 évig ki nem égő lámpát narancssárga pislákolással. Ha akarsz ilyet, a megoldás roppant egyszerű. Vegyél egy 12 voltos autólámpát és köss rá 6 voltot. Sárgán fog világítani, de örökké fog élni.
Az izzólámpa gyártók valóban megegyeztek abban, hogy a lámpáik élettartama névlegesen 1000 óra lesz, mert ez egy észerű kompromisszumnak látszott. Nem égnek ki gyorsa, de elfogadható fényük van. Nincs összeesküvés, nem is lehet, mert bárki meg tudja oldani, hogy az izzólámpái alul-feszítettek legyenek, vagyis a névleges feszültségnél kisebbet kapcsoljon rá. Izzólámpák esetében nincs betervezett elavulás. Elavulnak maguktól. 😀
___________________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________________________
Üdv Tibor Bá és Mindenki!
No, ezért kell kínai terméket venni. Abban nincs „tervezett elévülés”, csak simán szar minőségű. 🙂
Amugy meg természetes emberi igény, hogy ha valaki kitalál valamit, akkor abból akar kényelmesen élni élete végéig. Hogy ehhez „nem igazságos” és trükközget, meg manipulálgat? Hát ilyen az EMBERI TERMÉSZET. Az szintén csak „természetes”, högy „függő viszonyban” akarja tartani a másik embert, hogy elszedje annak a javait.
Én pl. mint könyvelő, kifelé mindig szidom a hülye új és új adójogszabályokat, de belül tudom, hogy igazán ez NEKEM jó.
Mert „magyarázataimmal” FÜGGŐ VISZONYT teremtek ügyfeleimmel.
Ebből élek. Ez ilyen egyszerű.
Az mondjuk szomorú, hogy agyonszemeteljük Világunkat.
De az ember alakalmazkodó. Majd a szeméthegyek völgyeiben termelünk paradicsomot……..
Az ár-érték arány nem mindegy.Egy izzó kiégésébe nem megy tönkre az ember(remélem),de a 70000 forintos három éves mosógép 30000 forintos javítási költsége már meredekebb ügy.(szerelő szerint,aki már telefonon,ránézés nélkül megmondta mi a hiba,ezt így tervezték)
1 & 2:
A videó, amire utaltam, mutatja, hogyan lehet átesni a ló másik oldalára. Nem tértem ki rá, de a videónak van más hibája is. Úgye úgy kezdődik, hogy egy pasi megúnja és megjavítja a nyomtatóját. ÁLLJ. Ezeket ma már úgy gyártják, illetve úgy állítják össze, hogy nem lehet szétszedni. Elhagyták az összecsavarozást. Összepréselés, összeöntés, kinyithatatlan összekapcsolás a módi.
Több érdekes kérdést is felvet ez a bejegyzés. Első, hogy valóban baj volt-e 1000 óra körül meghatározni az izzók élettartamát ? Vsz. nem, mert az izzószál túlhajtása, ami az élettartam csökkenését eredményezi, egyben a hatásfok (hő/fény) javulásával is jár. A tovább élő izzó több energiát pazarol azonos fény előállítására. Tehát ez az egész amolyan ” Melyik ujjamba harapjak? ” kérdés. Vagy az energiát pazaroljuk a használat során, vagy az anyagot eldobált izzók formájában.
Más ! Az a gyártó amelyik a mai világban valóban tartós tömegtermékeket gyárt öngyilkosságot követ el, mert saját piacát számolja fel. Régen amikor még csak pár cég versenyzett nem a „közel azonos minőséget olcsóbban”, hanem a „közel azonos áron sokkal jobbat” volt a verseny iránya. Ez még valahol a sportszerű viselkedés divatja idején volt. Aztán valami sajnos elromlott. Ezen érdemes lenne elfilózgatni! Ha a ~100 éves Singer varrógépem, még ma is hibátlanul működik, akkor a technika fejlődése minden bizonnyal lehetővé tenné az ilyen élettartamokat most is. A nagy kérdés az: Hogyan lehetne rábírni a gyárakat ilyen termékek előállítására ? Lehet-e olyan szabályozást kidolgozni, ami a tartósságot díjazza? Pl.: Bevezetni a „gagyi adót” és a bevételből a jó minőségű termékeknek adókedvezményt adni. Választási lehetőséget adni a gyártónak, a sokéves garancia, vagy egy extrém magas hulladékdíj között ….. stb. stb.
2. egyetértek, 2003 óta a harmadik mosógépet fogyasztjuk és a negyedik DVD lejátszót, amelyen csak a gyerekeknek a meséi mennek és igencsak igyekszünk odafigyelni, hogy mit és mennyit nézzenek. Több évig volt egy számítás technikai szaküzletem, eladókkal, szervizesekkel stb. Amikor én ezt megnyitottam, már nem nagy üzlet volt, nagyon kis árréssel lehetett dolgozni, a multikkal nem lehetett versenyezni, csakis a szolgáltatás területén. Viszont a garanciális problémák megfojtottak, a legtöbb termék a jótállási idejének az utolsó hónapjában tönkrement, nem egy és nem két eset volt, hogy két-három !!!nappal a jótállás lejárata előtt hibásodtak meg. Namármost egy oda vissza szállítás sok esetben már nagyobb költség volt mint az árrés, ami után természetesen még adóztam is, járulékokat fizettem stb. Hiába cserélték ki a beszállítók, persze nem mindenki, de ez egy hosszú téma, mert jár jár de nem jut, max legközelebb nem rendelsz tőlük, mindenért nem lehet bíróságra rohangálni. Egy évvel ezelőtt felszámoltam ezt az ágazatát a vállalkozásomnak, de azóta már másik három számtek bolt is megszűnt a városban. A villanykörték területén nem tudom, hogy mi van, azokkal végül is én elégedett vagyok, kivéve az autóm égőivel. Van egy kis kétüléses roadszterem, 6-8 ezer bele egy égő és három hónapnál tovább még nem bírta, na jó talán négy. Szerintem van tervezett elavulás. Megint csak anyukámra kell hivatkoznom, aki 30 évig használta a keverőtárcsás mosógépét és ennek ellenére mindenkinek volt munkája és megélhetése.
Az egyik fiam pár éve fellázadt ez ellen a jelenség ellen, van honlapja is ebből kifolyólag, a szobája pedig átalakult valami olyasmivé ami inkább egy időutazó barlang, soha el nem romló, vagy javítható eszközökkel, elektroncsöves épített erősítőkkel, rádiókkal, 50 60 éves alkatrészekkel, faanyaggal stb stb……. ha este hazaérünk megkérdezem hogy publikus e. Mostanába készülünk bekérezkedni a Tungsramba, megnézni a muzeális dolgokat..van ott egy ismerős mérnök.
Én meg tegnap fedeztem fel, hogy még gyártanak nagy bazi forgótárcsás mosógépet és centrifugát. Nagyanyámnak hiába vettünk automatát anno, nem használta, legagyizta, a gyerek talán tőle örökölte.. este talán bővebben…
Igen, 30 év után mi is úgy ajándékoztuk ekl a nagyi mosógépét, amit tényleg legalább harminc évig használt.. Mondjuk az első automata hajdu mosógépünk is 25 évig bírta. Sőt, most sógornőméknél van, és az alagsorban mos.. ronda, nem viszik a lakásba, de ha spórolni akarnak, sógor ráköti a kútról a vizet, meg az ipari áramot, és kész:)) legalább 8 kiló belefér szárazon.
A mostani kis új automatánk egy év után rozsdásodni kezdett, sőt rohadni, el még nem romlott, de számítunk rá, hogy ha leromlik mindjuk jövőre, akkor csere… sajnos tényleg így gyártják.micsoda pazarlás..
Köszönjük a magyarázatot. Ettől még létezik a tervezett elavulás. A mérnökök már talán vizsgát is tesznek belőle 🙂
http://komlomedia.wordpress.com/2011/10/02/a-reklam-a-tervezett-elavulas-es-a-hitel-a-jo-a-rossz-es-a-csuf/
Hogy ez jó vagy nem, azon már lehet vitatkozni. De a létét tagadni kár, az nem fog sikerülni 😉 Nem állítottam, hogy nem létezik, lásd a ló másik oldala. — Tibor bá’
2. Sajnos a mosógépeket, és mindent már a tervezéskor nem tervezhetik meg tartósra. A mosógép dobját forgató tengelyt sem kifáradásra tervezik, hanem már a méretezéskor w(whöler)1 felé, ami a statikus igénybevétel. Pont úgy, hogy amikor elromlik, addigra a garanciális időtartamon kívül essen. Konkrétan a gépész ha tartós dinamikus igénybevételre tervez, azt drága lesz előállítani, és nem fogyaszt többet belőle a nép.
Persze a másik véglet a Miele. Édesanyám 25éve kapott, egy miele mosogató gépet annak még soha semmi baja nem volt, pedig napi 2szer be van indítva. Persze a miele ezért is rohadt drága.
A linken látható egy olyan film is, amiből megtudható, hogyan dolgozták ki tudományos módszerekkel a rendszert.
A csapda tökéletes, kár ellenkezni, csak jobban fog fájni 😀
Egy valós rendszerváltás esetén ez lehet az egyik kiugrási pontja Mo. nak, az hogy tartós termékeket kezd el gyártani az ország, azért hogy brand név legyen a magyar termék,(persze van sok más lehetőség is) szerintem képesek lennénk rá, de nem lenne egyszerű az biztos.Az utóbbi években átment a kezemen jónéhány frissen végzett műszerész, ahogy ezek a fiatalok a kezükben tartják a szerszámot, csavarhúzót stb. kész idegroham. Amikor kb. 4-5 éves voltam a nagyapám elém rakott egy vödör rozsdás szeget, hogy kiegyenesítsem.Egy darab vasúti sín volt az üllő meg adott egy aranyos kis kalapácsot is, volt neki rengeteg, fiatalkorában kovács volt, véraláfutásokból nem volt híja az ujjaimon. Én ezt megcsináltam 22 éves fiatalemberekkel,persze megalázónak érezték,de mindjárt alakultak kicsit. Azóta akárhányszor találkozunk az utcán előre köszönnek .
4:
Pontosan. Ezért állapodtak meg az 1000 órában, mert az egy ésszerű kompromisszum volt.
Az anyám 1920-as varrógépe és pórszívója ma is működik (működne, ha használnám). A megoldás az lenne, ha ezeket nem megvennénk, hanem lízingelnénk 50 évre. A gyár a „vételárat” apró részletekben kapná 50 éven keresztül. Csakhogy ezzel az évcenkénti új modell nem összeegyeztethető. Másik megoldás az lenne, hogy 20 évre kellene garanciát vállalni mind a gyártónak, mind a kereskedőnek. (Ha az egyik megszűnik, a másik átvállalja)
6:
Elektroncsövet nem elehet házilag fusizni. Hacsak nem tanulja meg a fiad az üvegfúvás technikát is.
A Tungsramnak van múzeuma, Magyar Elektrotechnikai Múzeuma
néven, a Kazinczy utca 21. alatt, nem kell bekéreckedni, el kell menni.
10:
Dolgoztam a Tungramban. Van rálátásom. Hatalmas küzdelem folyt, hogy az égők kibirják az 1000 órát és egyben hozzák a nyugaton garantált lumen értéket. A trükk az izzószál kurva egyenletesre húzásában volt.
11:
Ez jó ötlet és a piacból nem fogynánk ki, mert a világ óriási. De a multik megfojtanának az biztos.
Sziasztok, 2dolog:
1.) az izzólámpás témára visszatérve egyetértek Tibor bával, világítástechnikai mérnök vagyok, tehát van némi fogalmam. Talán még annyit hozzátennék, hogy az izzólámpás technika csúcsának inkább a halogén izzókat nevezném, azoknál ugyanis az elpárolgó izzószál visszajut a szálra, akit érdekel: http://hu.wikipedia.org/wiki/Halog%C3%A9n_k%C3%B6rfolyamat
2.) a mosógépek/autók témája. Dolgoztam egy francia autógyártó konszern-nél, a fejlesztői gárdával. Bevallottan 8 évre gyártják az autókat, 8 évesen újrahasznosítani kell(ene). Úgy van minden tervezve, hogy ne nagyon romoljon el előtte de utána minden szép sorban, sok oka van ennek, nem kicseszni akarnak az emberrel, hanem gazdaságossági (a cég részére természetesen) / környezetvédelmi (EU) szempontok.
3. Igazad van Tibor ‘bá, a mai nyomtatók már úgy készülnek, hogy nem szétszedhetők. De nincs is semmi bajuk! A film is arról szólt, hogy szoftveres szinten van a letiltás: egyszerűen eléri az előre beállított nyomtatási oldal számot, és többet nem hajlandó nyomtatni (a kedves orosz mérnök pont ezt a részét ütötte ki a programnak). És ez még nem a legdurvább. A multi-funkciós nyomtatóknál már olyant is tapasztaltam, hogy kifogyott a festék és addig nem volt hajlandó szkennelni (pedig ahhoz nincs szüksége festékre), amíg gyári patronra ki nem cseréltem a kifogyottat (az utángyártottal el sem indult, az csak pénzkidobás volt). És ez megtörténik akkor is ha csak egy szín fogy ki, nem az összes.
(tudom a szakszervizben átchippelik, meghackelik stb. és nem gyári alkatrészekkel meg tudják oldani a problémát, de az átlagfogyasztó nem szaladgál egy patroncseréért szakszervizbe)
Valóban el kell dönteni, hogy tartós jó terméket vásárol vki, vagy olcsó sz@rt. Amíg 1-2000 Ft-os termékről van szó addig még morog rajta kicsit az ember, de a több tízezres készülékeknél azért már többet is érez az ember.
Nem ehhez szoktak az emberek az átkos cocializmusban 😀
Elmegyünk, de magát a gyárat is jó megnézni. Érdekes akik valaha ott dolgoztak, még mindig ‘szerelmesek’ a Tungsramba.. nagyon öreg mérnökemberek, dolgozók, nyugdíjaok.. ez egy jelenség..Van benne valami. ma G. E. borzasztóan sajnálom hogy a neve sem maradt meg.
14:
Igy igaz. A feleségem megvásárlás óta egyszer se szedte ki a pozsákot. A rakéta porszívó mégse égett le.
No, bővül a hsz, nem láttam hogy dolgoztál a Tungsramban:) Minden 2.nap a gyár előtt buszozom el. Valaha az izzógyár eltartotta az egész környéket, Fóti út, Béla utca stb.. ma már nem. Nyomor a köbön. Sőt, megkockáztatom, hogy a Tungsram gyár környéke egy sajátos szubkultúrával is bír..ott van az egyiik klubhelységünk az Aschner lipót tér környékén.. valaha majdnem mindenki nagyszülei a gyárban dolgoztak:))
15:
Megmaradt a neve, mert a TUNGSRAM világhírű fejlesztéseket csinált. General Electric Tungsram. Nem vagyok szerelmes, de ott igazi szakemberek voltak. Manapság ezt a jelzőt csak bitorolják. Az Egyesült Izzó fejlesztésén dolgozni kiváltság számba ment.
12. Tibor bá,biztos hogy nem könnyű, de az élet maga sem az. Viszont van ilyen a mai napig. A svájci bicska.Örök garanciát vállalnak rá és szó nélkül javítják vagy cserélik, számlát sem kérnek róla. Ha az utcán találsz egy bicskát és rendbe akarod tetetni a cég díjmentesen elvégzi. Véleményem szerint ez lehet csak a jövő záloga, mert ilyen esetben mindenki a legjobb minőségre törekszik, mert senkinek sem lenne kifizetődő az állandó szervizelés.
Elektroncsövet nem lehet fusizni.. ja, az üveg miatt. De nem is kell, kismillió elektroncső van az országban, és az 50 éveseknek sincs semmi bajuk. Szerelhetőek, szédszedhetőek, javíthatóak a régi cuccok, még egy 1928-as lengőnyelves hangszórós Orionba is vissza lehet lehelni az életet!.Semmi ggeddontúlélős ambíció, de akkor is lelke vanezeknek a nem kidobásra és háromévente lecserélésre szánt tárgyaknak.
http://audio-zug.blogspot.com/2011/09/orion-7033.html
7:
csak zárójelben: a tartós mosógépet úgy hivják MA is, hogy Hajdú Minimat, meg Energomat. Minden mosógépszerelő csakis ezt ajánlja akkor, amikor őszintén beszél. mikor át akar verni, akkor rábeszél az új X tipusra.
A Hajdú minden alkatrésze kapható a mai napig. 10-15EFt-ért lesz egy ténylegesen javítható géped.
Csatlakozom GErgo höz! A Hajdú energomat, minimat, stb..
mosógépek tényleg ELPUSZTÍTHATATLANOK!
A miénket 25 éves korában cseréltük le, de csak azért mert
meguntuk hogy zajos, és leveri a csempét. 🙂
Hasonlóan jó ami most helyette van: MIELE mosógép: 30 évre tervezték az élettartamát. Csak hát rohat drága.
A testvéremék vettek „jó” olcsó mosógépet. Javíthatatlan.
A dobbal egybe van préselve a csapágy. Cserélni csak a dobbal együtt lehet. És mint utólag kiderült: 800 mosásra tervezték az élettartamát. Na ennek a tervezőjét legszívesebben tarkón lőném!
De mégis a legjobb „geddon” mosógép szerintem a keverőtárcsás Hadú mosógép! Egyszerű mint egy fa ék. Nem kell hozzá vezetékes víz, minimális áramot fogyaszt, gyorsan és jól mos.
És ez is „elpusztíthatatlan”
http://nibiru.hu/egeszseg/100117energiatakarekos.htm
És itt van ennek a témának a 3. lába, vagyis a hagyományos izzók EU általi kivonása a forgalomból. A cikk, amit belinkeltem, szerintem jó, és megfelelőek a magyarázatok, bár én nem vagyok mérnök, de teljesen világos, amit mond.
A YouTube-os film szörnyű, a maga negédes stílusával sajnos egy összeollózott propaganda film semmi más. Azért inkább nézem Michael Moore-t, ő legalább valódi problémákat feszeget, hitelesen.
1 pepperjohny
Nem kell ezt az „emberi természetet” annyira általánosítani.
A moralitás, erkölcsösség, úgy mint a testsúly, magasság, vagy az a képesség, hogy milyen magasra tud valaki ugrani, igen nagy szórást mutat az emberek között.
Még Max Webber „A protestáns etika és a kapitalizmus szellemében” leírta, hogy a kapitalizmus hajnalán, hiába igértek többet a parasztnak, az nem akart többet dolgozni.
Tehát eredetileg a kapzsiság nem volt általános. Ezért úgy kellett több munkára fogni a parasztot, hogy kevesebbet kapott a szokásos munkájáért, hogy dolgozzon többet ha a szokásos bérét akarja.
Apám vállalatigazgató volt, és sokszoros fizetést igértek neki, ha belép a Pártba… Nem tette. Azt mondta, hogy szeret jól aludni. Pedig sok munkatársa többet keresett nála. Ez olyan státuszt és tisztelet adott neki és a családnak, még halála után is hogy többet „profitáltunk” belőle mintha belép.
Az igaz, hogy negatív emberi tulajdonságokra építve nagyobb hasznot lehet elérni, mintha a jóságra alapozunk.
Ha jól emlékszem, ez az egyik első gondolata a Jegyzőkönyvnek.
És itt eljutunk a reklámokhoz, marketinghez és a politikai manipulációhoz, aminek eredményeként önigazolást találva egyesek újjongva mutogatnak az „emberekre”, hogy lám, milyen buták, mohók, kapzsiak ők is…
20.
Tényleg lelkük van 🙂 Fantasztikus mikor egy több, mint 50 éves rádió ismét megszólal. Teljesen más a hangzása, mint a mai hightech cuccoknak. Talán azért, mert ezt még emberek készítették embereknek!?
Pár kép arról a rádióról amit felújítottam:
http://kepfeltoltes.hu/view/111027/1111_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/111027/2222_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/111027/3333_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
23 Moli59
A témában rengeteg film, weblap, magyarátat létezik, amelyik a teervezett és a feltételezett elévülést taglalja.
A kedvencem a „The Sory of Stuff”
Az elévülést először az amerikaiak találták ki, mert rájöttek, hogy akkora termelőkapacitásuk van, hogy a fejlett világot sokszorosan el tudják látni. Aztán mások is fejlődtek, és egyre rövidültek a tárgyak élettartamai.
Mire tökéletesítették a rendszert, Kína fölözte le a hasznot, mert ők „tervezés” nélkül gyártottak széteső cuccot.
Azt hiszem, a film áttételesen felveti a problémát, hogy időben mennyit kellene visszamenni, hogy a fenntartható „fejlődést” de inkább a fenntartható stagnálást el tudjuk érni.
19.
A Zippo öngyújtókra is ilyen a garancia. Youtubeon lehet látni videókat, hogy egyesek a 40-es évekből származó öngyújtókat küldenek be a gyárba és kapják vissza őket felújítva TELJESEN ingyen. Csak az odaút postaköltségét kell állni, vissza már ugyancsak ingyen küldik.
20. Semmi gond nem lenne, ha moduláris rendszerben készülnének a gépek. A kopó alkatrészeket is cserélhetőre terveznék. Az új alkatrészeket pedig úgy kéne megtervezni, hogy a régi rendszerhez csatlakoztathatók legyenek. Így minden oldal elégedett lehet. Aki az újdonságra vágyik az fizesse meg, és ennek az ára legyen kellően magas (legyen benne az újrahasznosítás ára is), de azért a magasabb árért kapjon is vmit a vásárló.
A halálom a 0,2 MHZ-el magasabb órajelű „új” processzor :S
Legyenek törekvések a jobbítás irányába is, ne csak az legyen a cél, hogy holnap is legyen munka (az is fontos, de ez csak egy ok, amit ma már kissé eltúloznak). A sok sz@r gyártását pedig halálra büntetni magas környezetvédelmi/újrahasznosítási adókkal, mert a „tudatos” vásárlókra bízni ebben a dologban a döntést (hogy majd felismerik, hogy át lettek qrwa) reménytelen eset. Az irányított pszichológiai trükkjeikkel képesek rávenni a gyártók a zembereket a vásárlásra, akkor is ha nincs arra a dologra szükségük (pl. okos-telefon, ami 100 IQ-t ver a gazdájára, aki azt se tudja, mit tud a telefonja, nemhogy használja azt, de „menő, és neki az kell”).
Üdv Mindenkinek!
@6: A műszaki nosztalgiázók gyakran esnek abba a hibába, hogy a régi igényes és drága cuccokat a mai kínai gagyival összevetve istenítik. Ma is lehet kapni az öröklétnek készült műszaki cikkeket, csak persze sokkal többért, amit az átlag nép nem hajlandó megfizetni. A csöves cucc meg lehet hangulatos, de biztosan nem jobb mint a mai igényes félvezetős technika. A mosógépnél is ez a helyzet, ma is lehet kapni kiválót is ,mint a már említett Miele, csak nem 70E-ért,viszont a felmagasztalt hajdú mosogép akkori ára a reál keresetekhez viszonyítva megfelelt egy mai Miele árának. A nyomtatónál is ez a helyzet, az emlegetett cuccok nevetséges áron kaphatóak, lehet venni drágább tartósat is,(amivel később sokkal olcsóbban lehet nyomtatni/lap) ez a vásárló döntése.
29,Rosszul számolsz.70000 forint a párom mostani havi keresete,a gépet 6 éve vettük.
29 Gartai
Ma sincs „öröklétnek” készült cikk.
Nagyon ritka a 10 évesnél drágább számítógép például, mobiltelefonról nem is beszélve… més legdrágábbak se bírják a kiképzést…
Azaz hiába bírnák.
Az a fránya kompatibilitás…
Nekem most romlott el a mosógépem…
Szerencsére műszaki vagyok, és kicseréltem a szivattyút, pedig próbáltak a „szskik” lebeszélni.
Az biztos, hogy az utóbbi 20 évben a nagyobb vállatok már csak így terveznek.
Még gyerekkoromban láttam a Deltában, hogy az elszakíthatalan női harisnya technológiailag olcsóbb, mint a szakadós, de a gyár pár év alatt tönkremenne…
A gond az, hogy az egész gazdaság ilyen trükkök halmazára épül a pénzügyi spekulációtól a beépített elévülésig.
Ezt a rendszert meg kell buktatni, és a valós értékek alapján kell a következőt újjáépíteni.
16!
Én sem szoktam kivenni a porzsákot,néha a férjem kiszedi de akkor már medicinlabdára hasonlít,és minden évben új porszívót veszek,általában karácsony környékén.Nem is az olcsóbb fajtából.. 😀
22!
2009-ben egy évet mostam anyósom 40 éves keverőtárcsás gépével,mert nem tudtam megcsináltatni a 4 éves csapágy problémás mosógépemet.(Indesit mosó-szárító).. Szépen és jól mosott,de nekem nagyon összetekerte a ruhákat,és ez a gép nem kínai ruhákhoz meg kínai varráshoz való,szétcincálta nekem egy év alatt ezeket a ruhákat,azonkívül nagyobb darabokat,pléd,és ilyeneket,nem tudtam kimosni benne mert nem fért bele..
Száraz kézzel kellett bekapcsolni meg kikapcsolni,mert már kicsit csipdesett néha.
32:
Ha a férjed lennék, jól elverném a segged – úgy karácsony környékén. 🙂 – De most komolyan. Aztán meg sírsz, hogy abból a szaros fél millából nem tudsz megélni. Tibor bá’
Itt nálunk a Hasselblad fényképezögép gyár is hasonló üzletpolitikat folytat. Nem az a kimondottan olcsó gépek, de a minöség fenomenal… A kis göteborgi irodájuk jelképes összegért javítja, ha kell …
14!
Én is pontosan így jártam a nyomtató patronnal ahogy leírtad.ÉS szét akartam szedni a nyomtatót is, azzal meg úgy jártam ahogy Tibor bá írta fentebb,nem lehet szétszedni,legfeljebb széttörni..Úgyhogy már a harmadik nyomtatót használtam el igy,egy pár hónapig..
Aztán most már nem veszek nyomtatót,elviszem az üzletbe (nem mesze tőlünk) egy pendrivon a kinyomni való cuccokat ha van néha,és nem nyomtatózok..
29:
Szóval az ötödik tintasugaras nyomtatóm kifingása után vettem egy Minolta lézeres nyomtatót 40 ezerért. Aztán kifogyott a festékpor és elmentem a szervízbe, ahol betettek egy új csomagot 130.000-ért. Ez eddig kb. 20 tintasugaras ára. Szerinted ez a 170.000 meg fog térülni?
31:
Nevelőanyám 1946-ban kapott Amerikából egy pár nylon harisnyát egy kisebb vagyonért. Minden nap felvette (erkölcsileg kötelező volt). 9 hónapig birta, de volt egy feltétel. Minden este vizbe kellett áztatni, majd megszárítani.
31.
„Ezt a rendszert meg kell buktatni, és a valós értékek alapján kell a következőt újjáépíteni.”
Jó buktassuk meg ezt a rendszert! De mivel járna mindez???
Nézzük a mosógépektől, hamár az jött elő! Szóval készítenénk egy nagyon jó, tartós gépet ami kapna 30 garanciát, plusz örök élet alkatrész ellátottságot! Mi következne ezekből?!
1. 6 mosógépgyárból 5 becsukná kapuit, mert ugye nem 5 évenként vennének a népek mosógépet, hanem harminc! Az öt bezárt gyár dolgozó, fejlesztők, tulajdonos mennének az utcára!!!
2. nem 70.000 lenne a mosógép, hanem 700.000! viszont kiszolgálna egy családot!
3. Ha tovább nézzük a dolgot akkor ez az 5 bezárt gyár munkásai is benne voltak a mosógép vásárlók táborába, ha ők munka és fizu nélkül maradnak akkor természetes az 1 gyár kevesebb mosógépet tud eladni, mint eredetileg számoltuk, tehát innen is el kell küldeni pár embert!
Ha pedig ezt tovább bővítjük, mondjuk a Tv-vel akkor tisztán látszik, hogy ezek az elküldött emberek tv-sem vesznek! Ergo a kiszámított tv kapacitás is kisebb lesz, mint azt vártuk, ezért a tv gyár is elküld pár embert, akik meg megint csak nem tudnak mosógépet és tv sem venni, tehát tovább csökken a mosógép és tv iránti kereslet….
Van egy olyan érzésem, hogy a folyamatot így stabilizálni nem lehet. Legalábbis ebből a fogyasztói társadalomból ilyen módon nincs kiút!
Félek tőle, hogy egyetlen megoldás van, addig gyorsítjuk a kerék pörgését ameddig lehet, azután a amikor már nem bírja tovább elszáll!
35: Jesszusom Tibor bá, akkor téged alaposan átvertek. Lézer nyomtató 130 ezerért? Ilyet még nem is hallottam…Az volt a baj, hogy nem Canon tintasugarasat vettél, nekem hosszú évek óta kifogástalanul üzemel. Mondd Tibor bá, mi a Minoltád márkája, szívesen megnézném, ki az a szemét, aki 130 ezerért árul új lézerpatront. ÉS MÉG TE VERNÉD KI A MELIKE FENEKÉT????
Tibor bá, egy átlagos lézer patron 20 ezer körül van!
37 Moli nem ki, el 😀 😀
Én annak is, aki nem cseréli a porzsákot.. vagy nem rázza ki. Ott rohadnak benne a pókok amik lejöttek a sarokból.. (libabőr)
Nekem nincs is porszívóm,egy ideje sokat fogyaszt. Inkább kirázható kimosható szőnyegeim vannak. Utálom a nagy büdös perzsákat. Zúgatod zúgatod rajta a masinát, de úgyse lesz tiszta rendesen, csak felületesen.
25 tom:-) nagyon ügyes vagy, rádiótesó:))szép!!
1000 óra!? Ugyanmár! Én leteszteltem több fajtát, de egyik égő sem bírta ki, sőőőőt!
Az úgy történt, hogy vettem négy kis pulykát (csibét). Kartondobozban, állandó 35 fokon kell őket tartani három hétig. Ezt egy 40W-os izzóval el lehet érni, tehát bementem a Tescoba, és vettem két gazdaságos 40-es izzót. Még ezek voltak a legjobbak, mert az első 6 napig, a második 5 napig bírta folyamatosan, mire kiégtek. Na, gondoltam veszek „márkásat”, hátha azok tovább bírják, így vettem 2 Osram izzót. Az egyik 1!!! napig a másik 3 napig bírta. Végül nem variáltam, vettem két noname izzót, mivel itt a boltban ezeket árusítják, és kényszerből kellett gyorsan valamivel fűtenem nekik. Így az egyik végülis kitartott a maradék hat napig, de lehet hogy az is csak azért, mert az utolsó héten már csak éjszakára világítottam nekik. Tehát a 21 napra 5 égőt kellett bevetnem, tehát 21X24óra=504 órát(se) öt égővel tudtam világítani.
Nyomtató:
Nekem Canon MP 15-esem van. Mikor megvettem és kifogyott az új patron, vettem utántöltőt, és több mint egy évig töltögettem, és nyomtattam vele éjjel-nappal. Egyszer beadta az unalmast, és kiírta, hogy rossz a patron. Vettem hát egy másikat bele, potom 7000-ért, és mikor kifogyott, ezt is elkezdtem töltögetni, viszont ez már a második töltés után bedöglött. Azóta mindegyik újjal így jártam, max 1-2X lehet őket feltölteni. A kereskedőmet megkérdeztem és ő is mondta, hogy mostanában már üzemórát számolnak a patronok, és mikor elérik egyszerűen letiltanak, és nem lehet őket újratölteni. Sőt állítólag a HP új szériás patronjait már gyári szavatossággal árulják, azaz el kell őket adniuk a dobozon levő ideig, mert utána nemsoká letiltják magukat, és nem lehet velük többet nyomtatni.
39: Dorka, tudom én, hogy a kiverem férfi esetében félreérthető 🙂
De bizony, hogy a „kiverem a feneked” ezt használja a magyar nyelv…!!!
40: Igen, nekem Canon MP-150-em van, ha jól emlékszem, és ebbe a sorozatba már nem is lehet beletenni utántöltött tintapartront. Én 5000 körül veszem a feketét.
32!
Jajj Tibor bá ne is emlegesd,így is piros pecsenye a sej hajom,alig tudok ráülni,mert annyit püföli a férjem, a fiammal együtt.. 😀 Nem csak karácsonykor kapok..Ezt kandi kamerával kellene nézni,jobb lennék mint a győzike..
Mikor már közelítenek felém,akkor tudom hogy jobb lesz indulni csinálni a dolgom,mert a hátsóm bánja.. 😀
Ebből a szempontból jobb is hogy csak néha látjuk egymást.. 😀
Úgyhogy szokták mondani hogy „seggelés lesz”,na akkor már hanyat homlok menekülök.. 😀
Köszönöm az elektrotechnikai múzeum címét! Már meg is kerestem a telefonszámukat, hétvégén ha nyitva vannak, el is megyünk. Honlapjuk úgy tűnik sajnos nincs nekik.
44: De, van:
http://www.emuzeum.hu/hu/
37!
😀
41.Még csak úgy hallottam, hogy „kiporolom a nadrágodat”:D De ha használatos akkor használatos:DD
A csürüszkél kifejezést is ma hallottam először, egy keramikustól, hogy az agyaghurkákat az ovisok csürüszkéljék össze:)
Moli, köszönöm,a múzeumlinket! béna voltam, nem találtam!
Jó kis film ez! Lehet, hogy az izzókról szóló rész úgy van, ahogy mondod, Tibor bá, de a film üzenete és főbb megállapításai szerintem helyesek. Nagyon tetszett, köszönöm, hogy belinkelted.
Ami a tervezett avultatást illeti, én azt látom, hogy például a számítástechnikában iszonyatos, hogy milyen fokú minőségromlás történt csak az elmúlt pár évben. Ma eljutottunk odáig, hogy a számítógépbe vásárolt alkatrészek 40%-a már a megvásárlás időpontjában gyakorlatilag hulladék. De pl. most vettem új gépet, megvettem rá a Windows 7-est, és egyszerűen nem hittem el, hogy a Windows 7 a vadonatúj i5-ös processzor és 8 Gigabyte memória mellett LASSABBAN bootol be, mint a Windows XP a nejem 1525-ös Dell Inspiron laptopján. De nem csak a bootolás, az egész rendszer hihetetlen, de MÉG LASSABB, mint a Windows XP. Előfordul, hogy több, mint 1 percig eltart, mire elindul a böngésző! A stabilitása természetesen szintén csapnivaló.
Úgyhogy egyelőre nálam dual boot van, windows + ubuntu. A windows sajnos kell, mert vannak programjaim (pl. zárójelentésekhez szükséges adatbázis-kezelő a kórházból), ami csak windows-os környezetben fut. Próbáltam az emulálást Linux alól, de valahol mindig áthidalhatatlan problémákba ütköztem.
36: Ez, amiről írsz egy létező jelenség, a filmben is beszélnek róla. De gondoljuk csak ezt végig.
A probléma tehát ott van, hogy ma egy adott termék előállításához már JÓVAL kevesebb élő munkaerő szükséges, mint mondjuk 100 évvel ezelőtt. Ezért a termékek ára csökken, de ezzel együtt az „eltartóképességük” is, hiszen kevesebb ember tud megélni az adott termék előállításából. Hogyan lehet ezt kiküszöbölni?
Nos, a kapitalista logika szerint 3 módszerrel:
1. fogyasszunk többet ugyanabból
2. tartsanak a dolgok kevesebb ideig, hogy újra meg lehessen őket venni
3. hozzunk létre új fogyasztási kategóriákat, amik nem léteztek korábban
Vegyük észre, hogy MINDHÁROM módszer beleütközik az erőforrások végességének a problémájába. Ugyanakkor a modernizáció nem áll meg, vagyis a technológiai munkanélküliség problémája egyre inkább a nyakunkon van. Az ellentét tehát feloldhatatlannak tűnik – mindaddig, amíg végig nem gondoljuk, mit is jelent a kapitalista logika, és hogyan lehetne kívül helyeződni ezen.
A kapitalista logika szerint megélni a társadalomban kétféleképpen lehet: Vagy úgy, hogy van TŐKÉD, amit befektetsz, és ezzel jövedelemhez jutsz, vagy úgy, hogy eladod a MUNKAERŐDET, így jutva pénzhez. Harmadik út nincs. Ha viszont az emberek megélhetését SZÉTKAPCSOLOD a termelői tevékenységtől (vagy fogalmazhatnánk úgy, hogy a pénztől úgy általában), akkor máris nem áll fenn a fenti ördögi kör.
Nem új az ötlet: a kommunizmus valami ilyesmit (is) ígérgetett – aztán szokás szerint lófaszt nem váltott belőle valóra. Méghozzá azért nem, mert beleütközött abba a problémába, hogy a pénz egy igen hatékony motiváló erő. Ezt az egyet el kell ismerni a kapitalizmusnak: MOTIVÁLNI rohadtul tud. A kérdés tehát az, ha szétkapcsoljuk a megélhetést a termelői tevékenységtől, akkor hogyan fogjuk tudni motiválni az embereket, hogy tartsanak fenn egy élénk gazdaságot – akár a fenntarthatóság feltételeinek betartása mellett?
A kérdés jó, több lehetséges válasz is van rá, de egyiket se próbálták még ki a valóságban. Szerintem a fenti dilemma lesz a 21. század egyik legkritikusabb kérdése. Aki erre választ talál, az már nagyon jó úton fog haladni a fenntartható világ kialakítása felé.
Amit Tibor bá ír a nyomtatókkal kapcsolatban IGAZ. Ennyi maradt meg a számítástechnikai vállalkozásomból http://paradicsomipc.hu/
Ha patron és toner ügyben tanácsra van szükségetek, tudok segíteni.
50, Jancsika: A válasz erre szvsz a közösségi tulajdon. Meghatározott méret felett a vállalkozások kizárólag közösségi forrásból növekedhetnek, a profitból pedig közösségi célokat szolgálnak, a management jövedelme pedig korlátozott mértékig növelhető.
Minden egyéb tekintetben a piaci logika működik tovább.
Ez egyébként kb. a szocializmus eredeti, magasabbrendű képviselőinek (pl. Bibó, Chomsky) álláspontja. Az egyenlősdi és egyéb utópiák már lebutított populáris mániák.
Nincs már frissítve a honlap, mert igazából erről soha nem érkezett megrendelés, csak megmaradt korábbról, nincs jelentősége. Viszont Magyarországon azt hiszem mindössze egy helyen töltenek vákuumkamrás technológiával, a felszerelés az egyik legkomolyabb ami a szakmában fellelhető. Ezt nem reklámnak szánom, mert nem is vállalok távtöltést illetve szállíttatást. Csak itt helyben Gyulán dolgozunk, valószínű nem sokáig, mert az embereknek már a töltésre sincs pénzük.
37: KONICA MINOLTA – magicolor 1600 W
53, Árpád: Miért nem jöttök akkor Pestre? Itt biztos lenne piacotok.
37. A konica minolta nagyon jó márka! Nekünk 40ért akarták hozzá adni a patront. De egyik barátom, hozott nekem honkongból egyet kemény 200$ ért. 😀
47: Dorka, a csürüszköl tényleg használatos szó, dörzsölést, csiszolást jelent. Biztos ő egy picit másként ejtette ki. A Google kereső kidobta!
55.kösz a tanácsot, de vándorcirkusz nem leszünk, legalábbis remélem. Viszont mindenkinek ajánlom, hogy olvassa el a hasznos tudnivalókat a honlapon, segíthet benne, hogy sikeresebb és olcsóbb nyomtatást elérjen.
A poszt témájáról a „fehér” (műgyanta) fogtömés jut eszembe, mint tipikus példája az elüzletiesedett orvosi szemléletnek.
Miért jó a „fehér” tömés, már olyan helyen, ahol nincs esztétikai jelentősége (bár ott is lehetne használni aranyat)? Mert ugyebár a fémtömés mérgező – amit mintha nem sikerült volna bizonyítani. Viszont a fehér tömés élettartama 5-6 év, mivel zsugorodik, akárhányszor pedig nem lehet cserélni, mert minden alkalommal belecsiszolnak az ép fogszövetbe. Vagyis kikövezett az út a koronákhoz, végül műfogakhoz.
Az amalgám élettartama 10-15 év, az arany pedig akár 30 évig is bírhatja.
54, jelenleg ezek a nyomtatók olyan 30-35 ezer forintért vannak és egy szett toner bele olyan 65 és 75 ezer ft körül mozog, de ezt csak így fejből írom. Az viszont lehet hogy korábban magasabb volt az ára, ha már kifutó széria akkor durván esik az ára.
Hello everybody,
Ezt nézzétek meg!
50. A választ már korábban belinkeltem: a kommunizmusba oltott kapitalizmussal (persze izmusok nélkül), amiben megvalósul a munka és a jövedelem szétkapcsolása, de aki akar alkotni, az pluszra tehet szert, amiből többet fogyaszthat.
FNA: http://komlomedia.wordpress.com/2011/10/04/alapjovedelem-egy-lehetseges-ut-a-valtozashoz/
A technológiai munkanélküliségre nem lehet más megoldást találni. A tőkének a haszon maximalizálása érdekében olyan munkás kell, aki 0 pénzért 24 órában dolgozik maximális hatékonysággal. Ennek a feltételnek az ember nem felel meg. Így maradnak a robotok, melléjük pedig néhány karbantartó biorobot (emberszerű izé, minimálbérért, minimum 3 diplomával).
Vagy jön vmi alapjövedelem, amiből ellátják magukat az emberek (fogyasztanak), és akkor nekik el lehet adni az árukat, amit a robotok előállítanak. Így nincs szükség a vackok gyártására, csak azért, hogy munkát adjunk az embereknek. A fennmaradó munkákat az unatkozók pedig ellátnák (aki nem tudja elképzelni, hogy akkor ki fog dolgozni, az menjen el 3 évre munkanélkülinek).
Vagy kiirtjuk a felesleges embereket 😀
59:
A honvédségnél kaptam egy hídat viplából (fehér fémötvözet) 1954-ben. A fogorvos alezredes azt mondta, hogy ez 20 évig jó lesz. 40 év múlva a rágástól átlyukadt. Ekkor lecserélték, ami 6 évig tartott. Szerintem 30 évvel korábban kellett volna születnem. 😀
62:
Vagy munka nélkül eltartják őket a gyártók adójából, és ezt nem viccből írtam.
50
Adva van 7 milliárd ember, ennek 95%-a a pénzre hajt! Szerinted el tudnád venni tőlük?
A másik félelem meg pont a 7 milliárd! Nem túl sok ez már a megoldáshoz???
54: Hát megnéztem, a fekete az áfával kb. 20-24 ezer, a színes több színben van, átlagosan 20-30 ezer, készletben 85 ezer. Nem egy db színes lézerpatron kell a gépbe? Nem értem, miért van külön cián (kék) és sárga?
65:
Moli! Nyugodj meg. Nekem a 3 szin és a fekete került 130.000-ba, és életem végéig fogok vele nyomtatni. Gyakorlatilag kifogyhatatlan.
66: Én nyugodt vagyok 🙂 Csak meglepődtem az ár olvasatán…Egyébként teljesen igazad van, a fiam is azt mondta, dobálom majd a Canonhoz a tintapatronokra a pénzt. Azt mondta, csak lézernyomtatót vegyek. Viszont ez tud szkennelni, másolni és fényképet is szépen nyomtat.
Amióta megvan (kb. 2005) ha összeszámolom a színes 7000 Ft és a fekete 5000 Ft körüli árát, hát bizony én is kifizettem már legalább 60-80 ezer forintot a tintapatronokra. És a fénykép nyomtatáshoz nagyon drága a papír.
63, Tibor bá: De az biztos „rákkeltő” volt…
Én szívesen visszamennék ahhoz a fogorvoshoz, aki pár éve se szó, se beszéd KISZEDTE a teljesen jó amalgámtöméseket a számból és kicserélte fehértömésre. Sajnos már nem emlékszem hol volt. Akkor még nem értettem, miről szól a történet, azóta megtanultam.
68: Hát, valóban igazad van, nemrég adott ki a WHO egy közleményt, amely szerint az amalgám tömések még mindig biztonságosnak bizonyultak és továbbra is használhatók. Merthogy itt is megy a vita, a folyamatosan felszabaduló higany mérgező-e. A természetgyógyászok szerint igen, terheli a szervezetet, a sejteket mérgezi.
Viszont a hőre keményedő tömés jó drága, valóban kiesik 4-5 év alatt.
De jobban hangzik és el is nevezték esztétikus tömésnek. Ha meg akkora a lyuk, hogy már nem lehet a hőre keményedő fehér műanyagot használni, akkor jöhet 50 ezerért az in-lay technika (lehet porcelán, vagy üvegszállal megerősített kompozit) vagy az on-lay technika.
Van, ahol 70-80 ezret is elkérnek ezért. Nekem egy neves fogászatnál a hölgy csinált egy jó in-layt pár éve 50-60 ezer körül, aztán azt mondta, egy év múlva megnézi, kell-e rá korona.
Nem mentem vissza, így letört egy darab a drága in-lay tömésből, most gyűjthetek 🙂 Merthogy ezt az állami fogászatban sem csinálják ingyen, viszont akkora a lyuk a rágófogban, hogy már nem lehet sima esztétikus tömést alkalmazni. Ajaj…
69: Én ebben a kérdésben egyébként vagyok annyira „burzsuj”, hogy nem zavarna (egy ésszerű határig) az, hogy drága, ha cserébe tartós és jó lenne, de hogy drága ÉS szar, na az már mégiscsak túlzás.
70: Jogos, hogy burzsuj vagy a kérdésben, mert simán a nyálkahártyán keresztül a szívbe juthatnak a szuvas fogból a bacik és akár halált is okozhatnak. Igen, az arany lenne a legjobb, az tényleg nem mérgező, de nagyon drága. Viszont időtálló 🙂 Aztán majd a hamvasztásomkor szépen elolvasztják az arany tömésemet 🙂 🙂
71: Mármint a nyálkahártyán keresztül a véráramba juthatnak be a bacik, onnan pedig a szívbe…
67: Én CIS-t használok (adagoló), van egy epson stylus sx400 tintasugarasom. Egy garnitúra patron kb 13.000 lenne ezek kb 10 ml-esek. Ehelyett az adagoló szett kb. 8000 volt úgy, hogy volt benne tinta is (4×100 ml). Két éve van meg azóta a tintát 1x kellett rendelnem (4×100 ml kb. 3500 szállítással). Igaz kell a beüzemeléshez egy kis szerelgetés. A patronok csipesek ezért néha az utántöltőn lévő reszetgombbal nullázni kell őket. Plusz kényelmetlenség, hogy csak felnyitott fedéllel tudok nyomtatni, de ennyit megér nekem a jóval olcsóbb nyomtatás.
63. Az is megoldás, de akkor a gyártók szeretnék leszorítani az eltartottak számát, és nagyjából a konfliktus fennmaradna.
Ha a munkáról leveszik az adózást, megszűnne az az érzés, hogy „én” eltartalak téged, helyetted dolgozom. Az már javítana a munkához való viszonyán az embereknek. Nem más helyett, másért kellene dolgoznia, hanem azért, hogy pl. többet, jobbat fogyaszthasson (vagy elmehessen nyaralni Hawaii-ra 🙂 ). Rögtön nem azon gondolkodna senki, hogy a cigányok helyett kell dolgozni, mert azok csak otthon henyélnek. Majd azok is elmennek dolgozni, ha „tojáslámpás merdzsóval” akarnak járni 😀 Ha meg nem mennek el, akkor is fizetnek adót a fogyasztásukkal, és nem kell elmenniük lopni, hogy életben maradjanak (természetesen most nem akarom őket mentegetni, vannak most is olyanok, akik nem azért lopnak).
Az ötleted meggondolandó, de nagyobb lenne az ellenállás a multik részéről. Amúgy is halálra korrumpálják a vezetőinket, mi lenne az után, ha bejelentenék pl. h minden gyártósorba állított robot után adót kéne fizetni (és annyit, ahány ember munkáját kiváltja 😉 ).
Ez sztem nagyobb utópia, mint az FNA. Természetesen annak is nagy hátránya, h megszünteti a függőséget, és a hatalom gyengülne felettük. A munkavállaló egy szintre kerülne a munkaadóval, és ezt sokan nem szívesen látnák.
74.
Én ugyanúgy megcsinálnám a munkám, mintha nem kéne adózni utána, hol itt a nyereség?
Mert azt gondolom kiszámoltad, hogyha nincs munka utáni adó akkor a fogyasztási adó, azaz az áfa kb 75% lesz! Vagy nem tartunk fennt, kórházat, iskolát, meg semmi közintézményt, és természetes segélyt sem fizetünk, így akinek nem jut munka az éhenhal! Ja és nyugdíjat sem fizetünk!
Ami pedig a nem dolgozókat illeti, hát nem tudom, honnan gondoltad, hogy azért mert majd dolgozhatnak adómentesen akkor fognak is, mikor tőled ellophatják ami kell nekik! Bajuk nem lesz belőle, tudtommal nagy divat náluk a börtönben csücsülés…
Akik nem azért lopnak közösségről is megvan a véleményem(természetes vannak kivételek), ez a csoport kb úgy néz ki, hogy a segélyt és családi pótlékot, meg gyest meg stb. elveri a kocsmában! Jó esetben italra, és cigire költi, rosszabb esetben bedobálja a gépbe! Aztán elmegy lopni hozzád, mert tényleg nincs otthon ennivaló!!!
Most akkor mért is lop???
Számoljá csak utána, egy többgyerekes család, mondjuk 3 esetén jár kb. 16*3 pénz családi pótlék, + 3 évig gyes ami kb 30.000 majd a legkisebb gyerek 8 éves koráig az anya otthon maradhat főállású anyának ami szintén kb 30.000
azaz egy hóban 54.000+ 30.000 megy az állambácsitol! Ha ez nem elég a kajára meg a rezsire egy családban 1 hóban akkor igenis dögöljön éhen! És akasszák föl ha elmegy kajáér lopni!!!!
Egyébként másik jellegű tapasztalat, illetve kis gyűjtemény, ismerősöktől, magamtól, internetről…
Autógyártás. Ez tényleg egy olyan dolog, ami eszméletlen drága, általában 5,10 éves hiteleket szoktak rá az emberek felvenni, vagy ennek megfelelő megtakarítást rákölteni.
Összehasonlítás szovjet-nyugati(+még keletibb)
Alsó kategória (Tény ma már mást jelent az alsó és a felső kategória, de ez más kérdés):
2005-ös suzukit (3-400 000e). Minden baja van, az alkatrészek vagy cserélhetetlenek, vagy több ezer forintba kerülnek. Rohad a kaszni, láthatóan megsínylette az idő folyását. Egyre többet fogyaszt, zabálja az olajat.
1985-ös Trabant (80-90e): Lehet, hogy 60-al tud csak menni, de pöfög, az autóban szinte mindent ki lehet cserélni, pár száz forintért meg lehet találni a pótalkatrészt bármelyik bontóban. Néhol minimális rozsdafoltok a fémrészeknél, bár ebből túl sok nem található. Kicsit kormányváltós, kicsit döcög, de elindul a -30 fokban is (Igaz nincs is benne ami megfagyjon a benzinen kívül).
Középkategória:
2005-ös Skoda Fabia (800-900e): Igazából tökéletesen modern mindennel felszerelt jármű. ABS, légzsák, kutyafüle, klíma. A műszerfal elektronikájában elszált egy chip. Semmi nem világít. A laikus használó azt se tudja, hogy mi a fene az a chip. Szervíz, anyagköltség 250e, szerelés 50e. És még olcsón megúszta.
1987-as Skoda 120-as (90-120e): 120-130-ig húzható maximum. Nem egy autópálya szaggató. Alapvetően egy-két ezer forintos alkatrészek benne a leg drágábbak, tökéletesen üzemel mind a mai napig. Igaz nincs benne klíma, meg ABS.
Felsőközép (Tekintsünk el attól hogy ma és 20 éve mi volt a felsőközép):
2007-es Ford Mondeo (1,5 millió): A szegélyek már rozsdásodnak, hullanak szét, elektronikája rendszeresen lezár, javítás alkalmanként ha csak 50e-t visz el örül a gazdája. Kormányszerkezete szét akar hullani.
1993-as 1500-köbcentis Lada Combi (Ne röhögjön senki, az 1500-as kockalámpás a mercedes mintájára készült, hogy legyen az orosz népnek is Nagy benzinzabáló már majdnem luxus járműve)(140e): Zörög és csattog már, de gyorsul, mozog, bármeddig elmegy üzembiztosan. Karbantartásra szorul időnként alkatrészei ezer forint alattiak, vagy egy-két ezer forintosak. Tény, hogy a fentebb nevezetthez képest szerényes és fapados, de nem sínyli meg komolyan az olajcsere hiányát, elindul minden időjárásban.
Most én azt veszem, hogy egy autónak az a feladata hogy guruljon, adott kiindulóponttól adott célig a megengedett sebességhatárokat lehetőség szerint kihasználva tulajdonképpen elmenjen.
Értelmes luxus 2 létezik: fűtés, és GPS. A többi csak felvágás.
Abszolút Premium kategória:
Gyakorlatilag nincs különbség, max egy 10 évnyi technológiai eltérés a 90-es évekig. GAZ 13 Csajka, Rolls Royce Silver Cloud III. 1965-ös mindkettő és mindkettő dög nagy motor, eszik 20 liter fölött, ugyanakkor kényelmi szempontból gyakorlatilag ugyanazokat nyújtja (Legfeljebb az orosz verzióban a sofőrnek kevesebb volt az extrája). Mindkettő hibátlanul működik, és száz év múlva is így fog tenni. Akinek nagyon sok pénze van, megveheti, ma is megveheti ezt a kategóriát, és ha meg nem unja, soha le nem kéne cserélnie, csak éppen aki értékelné ezt, az sose fog hozzájutni, aki meg könnyedén hozzájuthat, sose fogja értékelni. Érdekes paradoxon.
Egy autózás!
Hát én ezt abszolút aulról tapasztalom, de szerintem óriási különbségek lehetnek autó és autó között!
Nekem pl az első autó egy skoda 120 gls 5-ös váltós autó volt, kb 100.000 körüli futásteljesítménnyel! vettem 65.000 ért! Nem mondom, hogy rossz volt, de nem tudtam úgy elmenni 1000km-t hogy ne lett volna valami gebasz! pl. Zemplénbe tartva előzés közben elszakadt a gázbóvden 🙂 , aztán szlovákiában kiakadt a váltó, volt városban melegedési problémám is, nem kart elindulni a ventilátor, stb. Ezek mind nem kerültek sokba, de elég bosszantóak, ráadásul azaz 1-2 ezer sokszor már sokezer! Aztán volt ám nagyobb kiadás erre az autóra is, pl gumik! Időnként minden autóra kell venni! Én a skodára még az elején vettem 40.000 4 új de olcsó gumit! majdnem annyiér, mint amit az autó ért! Aztán én nem lakatoltattam már, mert eladtam, de a lakatolás nem annyira autófüggő! egy adott alkatszért kb ugyanannyiért cserélnek ki egy mercin, mint egy skodán….
második autónak, egy w123 merci kombit dobott a gép, ismeretlen de kb minimum 500.000 futással! És amióta megvan lakatolni kellett, meg hátsó lengőkart cserélni, de egyébként hiba nélkül elment bárhová, bármekkora távra, és nem produkált közben olyanokat mint a skoda!
76,Tudom,hogy érdekes vagyok…
Arwind
„Legalábbis ebből a fogyasztói társadalomból ilyen módon nincs kiút!”
Ebből a fogyasztói társadalomból csak kiút van.
Gondolj bele, hogy a mai technológiai szinten normális erőbedobással hosszútávra lehetne gyártani…
Ez azt jelenti, hogy a 2 napos munkahét elérhető lenne.
Csak a fizetést és az árakat kell átszabni az új szisztéma szerint.
15-20 évre lehet gyártani, lassú de alapos fejlődéssel, őrületes szennyezés és energiaigény csökkenéssel.
Az embereknek több ideje marad, például, hogy a saját házaikat felépítsék, megtermerljék azt amit megesznek.
Ha belegondolsz, a termelő szférában majdnem mindenki szemetet termel… Ha gondolatban kiemeled az új elektrpmos termékek 90%-át a piacról, akkor mi lenne?
Gyakorlatilag semmi különös.
Lemaradsz a iPad 5-ről… túl lehet élni?
Őrületes szellemi és társadalmi potenciák szabadulnának fel…
Ehhez csupán BRUTÁLISAN tutdtára kell adni a pénzügyi elitnek, hogy gyors és hatalmas profitok időszaka lejárt.
Minden kockázat egyben lehetöség is: Hatalmas pénz lenne olyan céget alakítani ami strapabíró, el nem romló háztartási gépeket gyárt. Igaz, hogy úgymnond magad alatt vágod a fát, mert nem veszik meg mégegyszer a terméket, de életed végéig se merül ki az elsö vásárlók tábora, és még jót is tettél az emberiségnek.
75. Kérlek nézd meg a 62. hsz alatt belinkelt filmet, mert így nincs miről beszélgetnünk. A szokásos szélsőjobb szólamokat olvasom elégszer a kurucon, amik csak hangulatot keltenek, de egy centivel se visznek közelebb a megoldáshoz, azonban kiválóan alkalmasak az emberek megosztására (ezzel politikai elitünk érdekeit/hatalmát tökéletesen megvédik, nem csodálkoznék, ha ők állnának mögötte).
Oszd meg és uralkodj. Amikor ezt észreveszed valahol, kezdj el gyanakodni, és keresd a felbujtót 😉
79
Nézzük például a szovjet komizmus kialakulását! Brutálisan tudtára adták az elitnek, hogy itt más lesz menniük kell, sőt még a népnek is, hogy még véletlenül se próbáljon az elit helyére lépni! Mi lett belőle??? még 100 évet se bírt ki, és ennél sokkal brutálisabban el se lehetett volna képzelni az elejét…
Te azt hiszed, hogy csak az elitet kell megváltoztatni, és akkor mindenki élhet kényelmesen! Szerintem ez tévedés! Itt mindenkit meg kéne változtatni, téged is engem is! Mi is a beteg rendszer tagjai vagyunk!
81.
Alapjövedelem!
Kinek az érdekeit szolgálná mindez? Szerintem csak azokét akik nem akarnak dolgozni! Ráadásul ki a fene dolgozna bármit is ha megvan a létszükséglet ami neki kell???
Ki a fene végezné el a büdös melókat?, ki tartaná fönn a rendszert?
Pont az a baj a bizonyos réteg segélyezésével is, hogy nem tudják értékelni! Megkapják és rögtön elszórják a kocsmában, aztán 1 hó koplalás, meg elmennek lopni mert éheznek…
És ha valakinek komoly elvárásai vannak ezzel a réteggel az rögtön szélsőjobb!
82 Arwind
A szovjet rendszer kezdetektől fogva NEM jobbítási szándékkal jött létre hanem dominálni akart. Ugyanaz az aelit hozta létre amelyik most a válságot generálja.
A kommunizmusban nem az volt a baj, hogy az elosztást akarta kiegyensúlyozni, hanem az, hogy az egész csak álca volt.
Tulajdonképpen pont azt az elitet gyilkolta le brutálisan, amelyik még törődött valamilyen szinten a tömegekkel… Az utána következő elit sokkal rosszabb volt.
Jó lenne differenciálni, és ha az elit felelősségéről van szó ne mindjárt a kommunizmussal példálódzni.
Az igaz, hogy mi is a beteg rendszer tagjai vagyunk, de sokkal kevesebb hatásunk van a rendszer működésére mint a vezetőinknek.
Nem a nép döntött az iraki háborúról, sea líbiairól, nem ők lazították fel a hitelkereteket, és nem ők döntenek a bankok megsegítéséről, és nem ők találták ki a tervezett elévülést sem.
Ha a demokrácia működne, az más lenne, de sajnos nem működik.
49.
Kicsit off lesz,remélem Tibor bá elnézi nekem!
Jancsika,akkor ott nálad valami mással van gond nem a win 7 -el.
Nekem 2009 dec.óta van fenn dual boot rendszerben az xp és a win7.A gépem már nem új,akkor viszont a kapható legjobbak egyike volt.Pont azért tartottam meg az xp-t is,mert féltem az olyan dolgoktól,amiket te most tapasztalsz.
Nem kellet volna.
Az xp-t már nem használom csak megszokásból hagytam meg.
A win 7 alatt 2 éve nem volt kék halálom vagy stabilitási
problémám.
Az igaz hogy az xp gyorsabban áll fel,kb 5 sec. a különbség.
De mivel a 7-est használjuk, vele együtt indul vagy 10 program, így szerintem ez a kis különbség megbocsátható.
Még az elején rengeteg programot,játékot kipróbáltam mind a két rendszeren, a win 7 alatt az esetek 80%-ban gyorsabban futottak!Most meg már, hogy minden új progit a 7-esre fejlesztenek,ég és föld a különbség az újabbik win javára.
Neked valami hardwer problémád lehet,vagy valami külső pogram
kavar be.
Egyébként nem vagyok microsoft rajongó a legjobb op.rendszer
otthonra szerintem a legújabb Suse -csak hát azok a fránya játékok.
Ha megengeded azt javaslom hogy nézesd meg a géped valami kockával mert ilyen hardwer környezetben,ami neked van,a
win 7-nek „fénysebességgel” kéne működnie!
Az eredeti probléma {a tervezett elavulás} pedig már régóta
létezik,lásd Henry Ford,az ő mérnökei,a roncstelep,és a
hibátlan alkatrész amit találtak minden roncsban, története!
Bocs az off-ért.
81. 84.
Az az érzésem, hogy elbeszélünk a probléma mellett!
Hogy egyszerűbb legyen, jövök egy példával. Húsvét szigetek!
Nagyjából úgy nézett ki, hogy valamikor a középkor tájékán hajón betelepült pár száz polinéz. A szigeten volt fa, azt kivágták és hajót építettek, mert fő élelemforrásuk a tenger volt! A kedvező feltételek következtében igen megnőtt a népesség! Ezzel nem is van probléma mindaddig, amíg az erdő tudja pótolni a kivágott fákat! Hát nem tudta, ugyanis a szigeten lassan növő fák éltek!
A szigetlakók felélték a szigetüket! Mindez példa lehetne nekünk, ne tegyük ugyanezt a földel!
Hogy mi következett, amikor elfogyott a fa! Nem fogjátok kitalálni?!? Hát elzavarták az elitet, kitörtek a háborúk!
És mit akar most mindenki??? Vesszen az elit, vesszen a kapitalizmus! A polinézek is azt hitték az elit az oka mindennek, és most mi is azt hisszük! Ezért mondom, hogy elbeszélünk a probléma mellett! Mert nem a rendszer a probléma, mégcsak nemis az elit (az ugyanis csak a rendszer belüli egyenlőtlenség), hanem az a tény, hogy elfogyasztjuk a bolygónkat! Hiába szüntetnénk meg az egyenlőtlenséget (kommunizmus), hiába zavarnánk el az elitet, hiába lenne alapbér, egyik sem oldana meg semmit!
Majd ha nem építjük tele az országot, nem betonozunk le mindent útnak, nem szántunk fel minden talpalatnyi földet, és nem vágunk ki minden erdőt, nem írtunk ki minden állatot akkor esetleg lehet azon gondolkodni, hogy milyen rendszerben is éljünk! De addig bármit is teszünk, ha az nem oldja meg a problémát, akkor mindenképp bekövetkezik az összeomlás!
86. A végére azért csak kitalálod mi az ok 🙂
Kötelezően kéne dolgozni (termelni) mindenkinek a jelenlegi rendszerben, hogy életben maradjon (nincs ingyen ebéd).
Azonban technikai fejlettségünknek köszönhetően, nem jut mindenkinek munka, ezért nekiállunk kamu tevékenységeket végezni, rövid élettartamú tárgyakat készíteni, hogy legyen minél több munka. Ezzel pazaroljuk a szennyezéssel előállított energiát, kibányászunk a föld alól mindent, teleszemeteljük a környezetünket mérgekkel, eldobhatós eszközökkel stb. És mindezt azért, hogy elmondhassuk, hogy mindenkinek próbálunk munkát adni? Persze néhányaknak jut nyereség is, de milyen áron?
Nem értem, miért nem látod a hibát? :S
Természetesen nem csak az elit a hibás, hiába jó rájuk mutogatni, meg konteókat gyártani. Mi mindannyian benne ülünk ebben az óriáskerékben és élvezzük a műsort: persze, akik alul vannak nem annyira, mint akik felülről szebb kilátásban gyönyörködhetnek. Azonban alul is erősen kiáltoznak, hogy ők is fel akarnak jutni, és szeretnék, hogy a kerék gyorsabban forogjon 🙂 De ők csak úgy kerülhetnek felülre, ha az ott lévők alulra kerülnek, akik ezt biztos nem szeretnék.
Ebből a kerékből ki kell szállni mindenkinek, mert már nagyon rozsdás, és hamarosan összedől. Persze meg lehet várni azt is 😉
85: Van egy kis gond: Ubuntu alatt SEMMILYEN ilyen problémába nem ütközöm. Egyébként átnézettem a gépet egy „kockával”, és nem talált semmit. Szóval hardverhiba kizárva. Bizony, bizony a Windows 7 a ludas – mint mindig. Egyébként én azt látom a Windows-nál, hogy az első 1-2 hónapban gyors, szép, minden oké, aztán 5-6 hónap után annyira „elöregszik”, hogy gyakorlatilag használhatatlan. Most például ott tartok vele, hogy ha megy mondjuk egy torrent program, total commanderben valamilyen fájlműveletet végzek (mondjuk másolás egyik merevlemezről a másikra), emellett nyitva van mondjuk még egy szövegszerkesztő, és megpróbálom megnyitni a böngészőt, na, akkor széjjelhullik az egész. Kerregés, kattogás ezerrel, böngésző kb. 5 perc után nyílik meg. Ez az elején nem volt, és ubuntu alatt sincs. Ha most újraraknám a windows-t, megint nem lenne. A windows-nak ugyanis a 95-ös óta ez a titka: ha félévente nem rakod újra, akkor széthullik – főleg akkor, ha frissíted.
86-87: PONTOSAN erről van szó, amit írok. Az elit nem egyedül csinálta ezt, hanem mindannyian benne vagyunk. Sőt, bizonyos, hogy az elit hamarabb látta be, hogy ki kell szállni ebből, mint a „köznép”, de pontosan a köznép hozzáállása akadályozta meg, hogy mégis megvalósuljon a paradigmaváltás. Konkrétan a már sokat emlegetett Jimmy Carterre gondolok. Van egy nagyon jó beszéde, érdemes végighallgatni: youtube-on keressetek rá arra, hogy „Carter, moral equivalent of war”. Hihetetlen, hogy már 1977-ben mennyire átlátta a helyzetet, és mennyire jó irányba gondolkozott. Ráadásul óriási eredményeket tudhatott magáénak ez a korszak! Az USA olajimportja 1977 és 1981 között több, mint a harmadával csökkent!!!!
Fontos észrevenni, hogy a military-industrial complex áldását adta Carter politikájára, mert ha nem így tettek volna, akkor egyszerűen kinyíratják, mint Kennedyt. A 2. vh után már egyetlen amerikai elnök sem csinálhatott SEMMIT a military-industrial complex beleegyezése nélkül, ez alól Carter sem lehetett kivétel. Az elit tehát Carter MELLETT állt – a program mégis megbukott.
Mert 1981-ben döntött a nép, és jött Reagan, aki gyakorlatilag MINDENT visszacsinált, amit Carter összehozott. Reagan a mai napig a LEGNÉPSZERŰBB amerikai elnök. Ebből is látszik, hogy az elit már MEGPRÓBÁLT váltani, de ők az általános hozzáállásnak ugyanúgy áldozatai, mint mindenki más, aki már felismerte, mekkora a baj, és megpróbál tenni ellene. Általános emberi természet. Ez van, emberek.
Itt az egész beszéd, gépelve és a weboldal szélén videón is:
http://goo.gl/xmZP1
87.
Én úgy érzem, hogy szerinted ki lehet szállni a kerékből úgy hogy közben az életszínvonal nem változik!
Ha innen nézed akkor tényleg nem látom a hibát! Jelenleg az egész világot nézve az életszínvonal túl magas ehhez! Ezen pedig nem segít az alapbér, mert nem veszed el tőlük a jólétet, ami a fenntarthatóság legfőbb ellensége!!!
Egyébként lehetne mindenkinek értelmes munkát adni! Kiosztasz mindenkinek 1 darab földet, kap kéziszerszámot, meg vetőmagot és éljen meg rajta…
88.
Sajna egyet kell értenem, az emberiség mint közösség ki fogja nyírni ezt a rendszert!
Egyébként elvileg ha túl tudtunk volna lépni a földgolyón akkor, mivel elég nagy a világegyetem, szinte végtelen ideig fejlődhettünk volna…
Elektroncsöves cuccok:
Hatalmas csodálat övezi őket, mint minden retró cuccot manapság. Állítólag fillérekért javítható, (hallottam már más véleményt is erről). Ugyanaz a baj mindenképpen benne van, mint az extra hosszúélettartamú izzókkal: hatalmas fogyasztás a kimenő teljesítményhez képest. Egy jól megtervezett FET-es eszköz minden szempontból képes kiváltani, jóval hatékonyabb energiafelhasználás mellet örök életű, nem úgy, mint a csövek, és még mechanikailag is érzéketlenek.
Mind a mechanikus, mind az elektronikák meghibásodásának egyik fontos oka az alulméretezés. Ennek egyik fő oka az árverseny, mivel nem versenyképes a tartósabbra méretezett áru. Az adathamisitás miatt ráadásul nem lehet tartós piacot létrehozni, a hazudós cégek tönkretennék, mivel túl későn derülne ki, hogy nem annyira tartósak.
Az alulméretezés miatt például jellemzően a leggyengébb láncszemek az elektrolit kondenzátorok száradnak ki így elveszítik kapacitásuk jelentős részét akár 1000-5000 óra alatt. Pl. ez a manapság jellemző kapcsolós tápegységekben a generált túlfeszültséggel leégeti az egész elektronikát, és máris elérték, hogy kuka az egész.
Naés itt vissza is érünk a kompakt fénycsöves és LED-es cuccokhoz, amik mind-mind kapcsolós tápegységgel rendelkeznek belül. Így garantált, hogy csak a nagyon drága darabok lehetnek képesek mondjuk 10000 órát működni.
A tintasugaras nyomtató chipelése még jobb kérdés. A gyártó nyilván méretezi X oldal kinyomtatására. Kérdés, hogy ez után mi legyen?
Ha letiltja, akkor gonosz.
Ha nem tiltja le, de esetleg nem tud ugyanúgy nyomtatni, akkor okot ad a reklamációra.
Egyik sem jó megoldás, kényes de olcsó technológia, aminek a minősége nehezen biztosítható. Összeesküvést vélni tényleg könnyű itt, de vajon ha bármelyikünk azt a feladatot kapná, hogy oldja meg a termék nyomtatási minőségének bebiztosítását, akkor mit tenne?
90. „Én úgy érzem, hogy szerinted ki lehet szállni a kerékből úgy hogy közben az életszínvonal nem változik!”
Ez a Te érzésed, ezt én nem írtam, és nem is képzelem, hogy ez megvalósítható lenne életszínvonal esés nélkül. Ezért nem hajlandó senki (csak néhány ember) tenni érte. Aki ma Ferrarival rója az utakat, az holnap nem szeretne gyalogolni. Ma ez a természetes. De ha nem megy szép szóval ,akkor majd megy erőszakkal az életszínvonal csökkentése. A természet majd gondoskodik róla 😉
Az alapjövedelem a rendszerből csak a kényszert vonja ki, és így nem kötelez mindenkit értelmetlen munkákra. Ezt szeretném, hogy megértsd.
Semmi biztosíték nincs arra, hogy ez a mai, vagy annál magasabb életszínvonalat biztosítana.
Tibor ‘bá nem tudom hallottál-e már erről a hideg-fúziós erőműről: http://www.youtube.com/watch?v=uFiJb2UhzqY
A videón elméletileg a tesztüzem látható. Ez is kacsa?
91. d311c
Az elektroncsöves technológiát nem szabad összehasonlítani a „FET”-ekkel. Egyrészt teljesen más a technológiai színvonalon készültek továbbá tejesen más a működési elvük. (Az elektroncsöves technológiának is van előnye…)
A mai SMT (Surface mount technology) valóban minden tekintetben korszerűbbek. DE! Meghibásodás esetén gyakorlatilag javíthatatlanok, valamelyik SMD alkatrész tönkremegy az egész egység, panel mehet a kukába. Lehetséges persze javítani (mondjuk, ha publikus lenne a kapcsolási rajz), de gyártó, forgalmazó érdeke nem ez, hanem, hogy vegyél egy ujjat.
A régi rádiókhoz, tv-khez kapcsolási rajzot, javítási útmutatót, tartalék alkatrészeket adott a gyártó. Persze lehet azért, mert gondolták úgyis baj lesz velük. 🙂 Mégis azokat teljesen más felfogásban gyártották.
Könnyen hozzáfértél, szét lehetett szedni szóval gondoltak arra is, hogy valószínűleg meghibásodik.
Most veszel egy LED-es tv-t pár százezer forintért. És 3-5 év múlva kidobhatod (és tuti, hogy kidobhatod mert kb ennyire tervezik a tv élettartalmát). Egyrészt mert a gyár átáll egy másik sorozatra és tartalék modulokat nem kapsz hozzá. Másrészt mert a technológia annyira elavul, hogy nem éri meg megjavítani. Tehát olcsóbb ha veszel egy újat. És megveszed, mert ez nevelik beléd!
Magad alatt vágod a fát, és feladnak egy nagyobb fűrészt, mert azzal gyorsabban haladsz!
Én ha tervezek, építek egy valamilyen készüléket. Direkt úgy tervezem, hogy bolondbiztos legyen. Mindent inkább túlméretezek, hogy a legrosszabb esetben is a működése biztosított legyen. (Ezt mondjuk jobbhelyen így is tanítják.) Ugyanabból az alkatrészekből válogatok, mint a nagy gyárak, mégis az én eszközeim valamiért még mindig bírják!
94:
„Az elektroncsöves technológiát nem szabad összehasonlítani a “FET”-ekkel. Egyrészt teljesen más a technológiai színvonalon készültek továbbá tejesen más a működési elvük.”
Miért ne hasonlíthatnánk össze? A tranzisztor még nem volt teljesen alkalmas kiváltani az elektroncsöveket, de a FET-ek nagyon hasonló karakterisztikával is rendelkezhetnek.
SMD-t pedig lehet javítani, még a BGA-kat is cserélik a telefonokban, találsz jópár videót róla a youtube-on is. De a nagyságrendekkel bonyolultabb áramköröket sem lehet összevetni egy csöves rádióéval. Ezeket már csak családi ház méretben lehetne csöves technológiával összerakni, csak leszívná félig paksot, és naponta tönkremenne pár elektroncső, mint nagyságrendileg az első általános célú csöves számítógépnél (ENIAC).
Mellesleg nekem az LCD tévémhez van kapcsolási rajzom, csak minek. A legnagyobb hibája, hogy szar a program ami benne van, és nem a kapcsolás ami rossz. De persze lengyel/kínai gagyi Thomson néven (pont akkor vették meg a csődbe ment cég nevét a kínaiak) mi mást várhatnék tőlük.
„Én ha tervezek, építek egy valamilyen készüléket. Direkt úgy tervezem, hogy bolondbiztos legyen. Mindent inkább túlméretezek, hogy a legrosszabb esetben is a működése biztosított legyen. (Ezt mondjuk jobbhelyen így is tanítják.) Ugyanabból az alkatrészekből válogatok, mint a nagy gyárak, mégis az én eszközeim valamiért még mindig bírják!”
Én is inkább így tervezek. Viszont elég nyilvánvaló, hogyha a feladat az lenne, hogy ebből a cuccból kimegy egymillió db, és az a feladat, hogy minden költségnek utána kell menni, hogy versenyképes áron lehessen eladni, akkor elkezdik a mérnökök lecsippentgetni a felesleget. Ha jól sikerült, akkor még működik 10-20 év múlva is, ha nem akkor 1-3 év és kidobhatod.
95:
Nem tudom mit akarsz kihozni az egész vitából? Szerintem ugyanarról beszélünk, csak elbeszélünk egymás mellett.
Az elektroncső egy szép technológiai korszak egyik eredménye.
Tény, hogy a nagyonprofi erősítőkben még a mai napig csöveket használnak (+képcsövek +oszcilloszkóp csövek +számos területen), de ennyi!
Nem azt mondom, hogy vissza kéne térni a csöves rádiókhoz! Hanem azt, hogy azok úgy lettek megtervezve, hogy több évig, évtizedig használhasd.
„SMD-t pedig lehet javítani” Persze néha én is csinálom, miután már lejárt a garancia. De garanciális javítás után már nem éri meg!
Beviszed v. beküldöd a szervizbe és közlik veled a javítás összegét. Majd rájössz, ha egy kicsit ráfizetsz, kapsz egy újat, a régi meg már amúgy is kopott szóval mehet a kukába… Ha ezzel foglalkozol, te is érted mit akarok kihozni.
Az LCD-d be levő program tudod, hogy szar. Valószínűleg a gyártó is tudja, de azért nem fog kiadni egy régebbi típushoz egy új firmware-t, hogy még használd egy pár évig. Inkább ajánl egy újat, hogy az most a menő, húzz be a boltba és vedd meg.
Nézd meg azokat a képeket amiket a 25. hozzászólásba belinkeltem. Több, mint 50 éves és működik! Annak idején 1080Ft-ba került (Nem ismerem az akkori árakat, de biztos, hogy sokat kellett érte dolgozni). De a működik-en van a lényeg (Minőségi termék) ! Az LCD tv-d minden hibájával és problémájával nem valószínű, hogy kibír ennyi időt.
Apámnak van egy ruszki fúrógépe, a mai napig tökéletesen működik. Tényleg bármit kibír.
Van egy barkácsboltban vett „minőséginek” reklámozott vacak. Pár használat után leégett a motorja. Garanciális időn belül kicserélték egy másikra (meg se próbálták megjavítani).
Annak is leégett a motorja, de az már a garanciális idő túl. Tehát a nálam idősebb fúrógépet azért csinálták, hogy használjam, használhassam. A vacakot meg azért, hogy vegyek belőle minél többet. Számos hasonló példát tudnék még írni. Alig-alig találni minőséginek mondható terméket, pedig lenne rá igény.
96
„Alig-alig találni minőséginek mondható terméket, pedig lenne rá igény.”
Van is, csak amikor meglátják az árát nem veszik meg. Te is bemehettél volna akár ugyanabba a barkácsáruházba, és veszel egy Makita fúrógépet – azt évtizedekig használhatnád. Persze dög drága, de nem fog leégni.
Az embereknek kellene leszoknijuk a kacatokról, de többek között az árkülönbözet miatt, éthető módon nem teszik.
Ugyanez mosógépnél persze már nem is lenne olyan könnyű. Ott a régebben tartós termékeket gyártók is „alkalmazkodtak” a szarhoz, hogy ne haljanak éhen.
Ha hihetőnek tartjátok az ősrobbanás elmélet márpedig miért ne tartanátok akkor ugye miért is kéne kímélni eme kis bolygónkat,csak annyira kell kímélni,hogy kibírja amíg elhagyjuk,mert ugye ez a hosszútávú lehetőség nekünk embereknek….mindenünk megvan a naprendszer teljes kihasználásához aztán pedig a többit szépen sorjában mint ahogy a felfedezők kezdték bővíteni a régi világ határait.Az ősrobbanásnál ugye talán valami olyasmi történt,hogy minden egy pontban sűrűsödött össze….ebből ugye nagyjából az következik,hogy tök mindegy előtte mennyire lakták le elődeink mivel be lett minden zúzva,gondolom ebből érthető mire akarok kilyukadni :O) Szerintem nem a föld lesz az utolsó bolygó amit hogyha kell akár meg is semmisítünk.Ezt csak válasznak szántam a zöldeknek a magam részéről.
Ejha!— Ezt még egy darabig emésztenem kell. Szóval ősrobbanás és további bolygókat fogunk megsemmisíteni? NEM SEMMI! 🙄
99.
Szerintem abból indult ki ejha, hogy az ősrobbanás ciklikus, tehát robban kitágul összesűrűsödik robban…
Ha innen nézi tényleg nem sok értelme kímélni a bolygót, mert az úgyis csak időleges!
Az már mondjuk más kérdés, hogy magunk alatt vágjuk a fát, mert ugye a bolygót tönkre nem tudjuk tenni, de a magunk életfeltételeit igen!
Megcáfolnád kedves Tibor vagy maximum csak a szemforgatós szmájlee lesz ?
Szívesen elolvasnám a te elméletedet erről,meg szerintem mások is.
100:
A Nap kihűlésével a Naprendszer, és vele a Föld mindenképpene megsemmisül függetlenül az ősrobbanás milyenségétől. Viszont a legújabb mérések szerint a Világmindenség tágulása gyorsul. ha pedig gyorsul, akkor Nagy Reccs nem lesz, és lőttek a ciklikus ősrobbanásoknak.
101:
Nem is tudom mit kellene megcáfolnom! Saját elméletem nincs, ennyire nem vagyok öntelt, de gondolataimat leírtam a Mi volt előbb, Isten vagy Ősrobbanás című könyvemben. Ott elolvasható. 😉
A „mások” többnyire már elolvasták. 🙁
Ha tartósra gyártjuk a dolgokat, az nem jelenti azt, hogy az emberek munkahely nélkül éhen halnak! Hiszen, ha nem romlik el, nem kell gyártani, de ne felejtsük el, nem kell megvenni sem!Így a tervezett elavulás nem csak az erőforrásaink elpazarlása, ill. a környezet szennyezése, hanem az emberek felesleges munkával való megnyomorítása is, hogy a gyár tulajdonosai, vezetői, gazdagabbak, a melósok pedig nyomorultabbak legyenek! A másik, hogy szívesen megnéznék egy grafikont, hogy mennyivel csökken a lumenszám, ha 3000 órás időtartamot tervezünk!Nem lennék meglepve, ha az ember számára érzékelhetetlen, vagy elhanyagolható lenne a különbség!(Én például minden helységben 1 égőt használok)A másik, ha pusztán a fizika szab határt a villanykörte esetében, és nem a betervezett elavulás, akkor miért kellett kartellezni, úgy korlátozni az élettartamot, ha a fizika ezt úgy is megteszi, meg persze a piac!Maga az, hogy összeesküdtek, és bírságolták aki jobbat csinált, bizonyítja a tervezett elévülést! A fizikai határokat a kémiával simán ki lehet tolni. Ha a wolframot másképp ötvözték volna, akkor is érvényes az egyezmény. Az egyezményben nem tértek ki a fényerőre, csak az élettartalomra. A kompakt égőket még néhány évvel ezelőtt meg tudták hekkelni, mert egy elektrolit kondival szabályozták az élettartamát. Ma már az élettartam hosszabb, pedig úgy tudom a technológia ugyanaz, és hackerbiztosabb is. Ez is a tevezet elavulást bizonyítja
103:
A 3000 órás izzóknál nem a lumen csökkenés a probléma, hanem a sárga szín.
A wolframot nem ötvözik. A gyártási trükk (ebben lehet versenyezni) hogy a wolframszál húzásánál minél egyenletesebb átmérőt kapjunk. Mert az átmérő ingadozás okozza a gyors kiégést. – A keskenyebb helyen nagyobb az ellenállás, ezért jobban melegszik, ezért jobban párolog, ezért tovább vékonyodik (pozitív vissza csatolás) és a végén elszakad.
Ha valamivel sárgább, nem zavarna…Ne felejtsük el, ez a kartellező társulat eltüntette az NDK-ás tartós égőt, és jó néhány találmányt is (talán éppen az ötvözést), amivel tartósabbá lehetett volna tenni az égőket! Tehát a céljuk egyértelműen a tartósság megakadályozása volt.Ha valaki meg véletlenül tartósabbat csinált, akkor büntették!
Nem akarok sokat itt trollkodni, de van még egy kérdésem! Tegyük fel, van a fiókomba egy égő terve, amit 50 forintból le lehet gyártani, 300 évig nem ég ki, és az energia 95%-át fénnyé alakítja! Hajlandók lennének gyártani (nem a kommunizmusban, hiszen ott nem volt tervezett elavulás) akkor is, ha ez azt jelenti, hogy 4 év gyártás után be lehetne zárni a gyárat? Ha igen a válasz, akkor elhiszem hogy nincs tervezett elavulás, ha nem, akkor nehéz….
106:
A szabadalmadat a legnagyobb fényforrás gyár meg fogja venni és el fogja süllyeszteni a páncélszekrénybe. Ennek ellenére a LED fényforrásokkal nem ez történt.
105:
Világosan megírtam, hogy miért és hogyan ég ki az izzószál. próbáld megérteni. Voltak másirányú próbálkozások. Úgye a hőtől a wolframszál felületéről az atomok lerepültek (és rárakódtak a bura belső falára) ez a vákuum csövekben igen jomoly probléma volt. Először nitrogénnel töltötték, majd áttértek a nagyobb atomsulyú nemesgázokra: argon, majd kripton. Minél nehezebb a töltő gáz annál nehezebb elhagyni az izzószál felületét, mert a kriptom atomok visszalökik a wolfram atomokat. persze nem pont oda, ahová kellene, ezért a végén csak elszakadnak.
Elhűlve olvasom a hozzászólásokat:
– az új mosógép csak pár évet bír ki
– az izzólámpa szintén
– gépkocsik, elektromos eszközök
– „még mindig gyártják a keverőtárcsás mosógépet”
A mosógépet ezek szerint minden nap használják és még a szomszéd szennyesét is mossák ? Jelezném, hogy a Hajdusági Iparművek (http://www.hajdurt.hu/) egyébként újra gyárt automata mosógépet is !
Ha az izzólámpa kiég, akkor élettartama növelhető a kapocsfeszültség néhány százalékos csökkentésével.
Gépkocsi téma: egyszerűen vigyázni kell rá, szervizt nem sajnálni, ésszel kell használni, teljesen tisztában lenni a gépkocsi működésével ! (Ja, hogy már nem 2105 és 2107-en tanulnak az autóvezetők és már rég nincs műszaki vizsga a jogsiszerzésnél…)
Elektromos gépek: a gép teljesítményéhez kell megválasztani a szerszámot, az előtolást, a megmunkálandó anyagot.
Nem értem a problémát, hogy hogyan mennek némelyek alatt tönkre a gépkocsik !?
Elektromos szerszámok terén meg úgy vagyok vele, hogy kommerszet is lehet venni, TANULÁSNAK. Utána meg, ha pl. a fadöntésben vagy ácsmunkában gyakorlatra tett szert a delikvens, utána természetesen profi gépet kell venni. Nem lesz rá panasz a későbbiek folyamán.
108:
János ne füstölögj! Butul a nemzet. Évről évre egyre kevesebb ismerettel rendelkezik. Szellemi kapacitását lekötik a Tv sorozatok és a közösségi oldalak. 😉
108-ra:
„Ha az izzólámpa kiég, akkor élettartama növelhető a kapocsfeszültség néhány százalékos csökkentésével.”
Mi az a kapocsfeszültség? Hogyan csökkenthető agy átlagos háztartásban? Honnan tudom, hogy a magasabb feszültség miatt ég ki az izzó? Fényhasznosítás csökken-e a feszültség csökkenésével? Mennyivel nő meg az élettartam, érdemes ezzel foglalkozni?
Én tudom a választ, nem ezért kérdezem.
Egy tipp: A LED-eket még nem cseszték el. Valamiért ez elmaradt.
Ezekből – körültekintően – érdemes vásárolni.
Javaslom ba 12V-os lámpákat, LED szalagokat, amelyeket erre a célra készített adapterrel táplálnak.
„…profi gépet kell venni.”
Mitől profi a gép? Talán azért mert drága, vagy más ismérve ?
A véleményem szerint a „profi” gépek nem annyival jobbak mint amennyivel drágábbak.
Sajnos Tibor bá’ -nak igaza van, „Butul a nemzet” , de nem csak a magyar. 🙁
110:
Ha nem azért kérdezed, akkor miért? Jánost vizsgáztatod? 😀
Ha pislákoló fényt akarsz soha ki nem égő lámpákból, akkor két izzót sorba kell kötni. Még unokáid is fogják élvezni a halovány fényét.
A márkás szeszámok (pl. Bosch) valóban nagyságrenddel jobbak, mint a kínai gagyik, ha viszont ipari gépet veszel az valóban egy életre szól.
111-re:
Ok!
„Mi az a kapocsfeszültség?”
Általános iskolai tananyag, már alig tudják. Ez sok számára káromkodás.
Talán ismét be kellene iratkoznia mindenkinek az elemi elsőbe. 🙂
Hogyan csökkenthető egy átlagos háztartásban?
Gyakorlatilag sehogy. A két izzó sorbakötése már konstrukciós változtatás, drasztikus csökkenésel a fényhasznosításban. (Igaz az élettartam pedig kitolódik a végtelenségig.)
A szerszámokra is igaz(nak tartom), hogy kíméletes használattal hosszú élettartamúak. Kicsit úgy mint a sorbakötött izzólámpáknál.
De miért veszem meg, minek is fogyaszt áramot, ha alig van haszna? Na erre sem kérek választ.
112:
Van egy meglehetősen pazarló módja a feszültségesésnek. Be kell kapcsolni egy 2000 wattos radiátort. 😀
Különben, ha egy 60 és 500 wattos izzót kötsz sorba, nem olyana nagyon rossz a helyzet. A 60 wattos égőn kb. 10 százalékkal kevesebb áram fog átmenni, ami fénycsökkenést jelent, de elfogadható mértékűt. Ezzel szemben az 500 wattos izzó a névleges kb. 2 Amper helyett csak ennek tizedét fogja kapni, tehát sötét marad, fejlődik rajta némi hő. Az izzók pedig „örökké” fognak tartani.
Reg olvastam ilyen pezsgo posztot, koszi Tiborba es Hozzaszolok.
Par reflex:
Jancsika: gepbe SSD meghajto (pl samsung 850) es kvagyors lesz. mar nem draga ujonnan se. 6eves ipariszoftokkal agyonszemetelt W7prot hasznalok. Koszoni szepen jolvan. Tobb gepet is tulelt.
A fejlesztesek mar w10re mennek reg. Na az katasztrofa a w8al egyutt… Ezert tamogatott a downgrade w7re ha profi munkaallomast veszel.
Nyomtatok:
Ottholra epson nagykazettas tintas.(L210?…)
Canon hp szemetre valo. A regi canonok jok voltak. Ha csak FF nyomtatas megy akkor egy regebbi samsung lezer (utangyartott toner a jovlbbminosegu is 5-6eft es legalabb 1-2ezer lapra jo. Sajat tapasztalat. vagy megregebbi irodai lezer (szerviz kerdeses). Ebbol jok voltak a hp laserjetek. de a konica is. (Mi meg agfa-t is szervizeltunk, de az tenyleg ipari volt…) A problema a driverekkel lehet uj oprendszereknel.
Szerszamok:
Bocs Tiborba, uj bosch szemetre valo (arahoz kepest). A kek is mar.
A regi (15-20+ eves) boschok meg a zoldek is jok voltak. Pl ami svajcban keszult.
Vki irta: Makita. Pont. Ott is lazitanak de meg jok. Ha olcsobb kell akkor Maktec (makita ezis) (100helyett csak 50ezer a behajtojuk de tud utvefurni zsalubetont is es nem doglik meg az akksija ha leejted a tetorol!) Esetleg Metabo. Vagy Fein ha eletre szolot akarsz (Maki ara 2x) a hilti mar reg kinai es draga.
Mosogep: majd mind kacat. A miele 12evre tervezett jelenleg (belso gyari adat!) A legnagyobb Aeg/siemens gepek 8ev. (A mi aeg masinankba 3 ev utan komplett forgoresz csere. Szerencsere gari volt)
Legkozelebb hasznaltan 100ert egy jobb Miele.
Szaritogepeknel is erdekes a helyzet…
Auto: Janos +1.
Szerviz idoben. A zsigulik skodak is nyugosek voltak. Annyira nemsirom vissza. Igaz valoban olcsobban szervizelhetoek voltak. Ott meg lehetett hengerfejet sikolni (zsiganal boven volt 1-2mm tartalek, maiaknal 0.01 is ritkan. Pl francia motorok.)
Led: csak netessek bedolni olyan konnyen.. Foleg a gagyi meg mindig kaphato piaci vackok tonkreteszik a szemet (akar a gagyi kompakt), elegrossz szinvisszaadas, vibralas. (Ellenorizheted a telefonod fenykepezojevel!) Persze praktikus es jo dolgokat lehet kihozni pl szalagbol. Az ujabb generacios jominosegu ledek mar hasznalhatoak bar nem olcsoak.
Osram izzok katasztrofalisak uzemido szempontbol. Foleg az autosak (Nightbreaker unlimited)
Volt egy 20w-os tungsram kompaktunk. A kilencvenes evek masodik felebol , elso szerias, de erosebb fenye volt mint a mostani 25os phillipsnek. 10evig ment majd egy vihar elvitte.
Igenis van tervezett elavulas de tudomasul kell venni. A felveteseitek erdekesek, de azthiszem ahogy tobben is irtatok, nincs visszaut. Az ember ilyen.
Tapasztalat csere sokat tud ezen javitani de a legtobbszor szemelyeskedesnek veszik az emberek. Amiket en fentebb legagyiztam, v jonak tartottam sajat tapasztalasbol valo kijelentesek. Masnak lehet eltero tapasztalata. Ezert kellene megosztani legalabb a tudast… Talan ez lehet az egyik kulcs.
Mindenkinek tovabbi joestet.
https://index.hu/tudomany/til/2019/12/06/villanykorte_osszeeskuves_phoebus/
https://spectrum.ieee.org/tech-history/dawn-of-electronics/the-great-lightbulb-conspiracy
115 & 116 – malleusorbi:
Pontosan ez miatt írtam a posztot. Nem 2500, de akár 10.000 órát is világíthat egy izzólámpa, de sárga a fénye.Megállapodtak az ezer órában, mint egy jó kompromisszumban. Nem lehetett hírdetni, hogy a mi lámpánk kétszer tovább él, de elhallgatják, hogy kevesebb fényt ad. Magyarul, szabványosították a lámpákat. Ez akkora bűn?
Rég jártam erre… 😉
Szóval – „tervezett elavulás” nincs, szigorúan megtervezett profit orientáció viszont van! 🙂 Mondotta egy frissen végzett villanymérnök rokonom. 😉
Tehát, manapság az egyetemeken, főiskolákon (legtöbbje ezeknek rá van utalva az iparra, mert ugye, a költségvetésre építeni nékik manapság, hogy is mondjam… „feszes!” 😛 ) az a fő csapásirány a fejlesztésekhez való hozzállásban, hogy:
1., Hölgyek, urak, úgy tervezzék meg az adott produktot, hogy nehogy agyonbassza valahogy az áram az ‘elhasználót, mert az igen sokba fájó jogi herce-hurcát fog generálni. :- |
Röviden – „biztonságra törekvés, hogy jogilag a seggünk be legyen feddve!” 😉
2., Törekedni kell a termék legyártásánál a maximalizált profitra! Az a „Szent Tehén!”
3., Az összes egyéb más a fasorban, hátrapakolva kulloghat… :-/
Tehát, hályogot vegyük le – nem „tervezett elavulás” van, hanem „maximális profitra” való törekvés. 😉
Végigolvastam minden hozzá- illetve máshoz-szólást 🙂
Egy dologról nem esett említés, mégpedig a – gyakorlatilag szinte mindenhol bevezetett – túlfeszültségrõl.
Egy 220-230 Voltra tervezett 40 Wattos izzó (vagy nem izzó) lámpa (körte, bigyó… nevezzük fogyasztónak) a rákapcsolt /kapocsfeszültség/ hatására a saját belsõ ellenállásán – annak értékétõl függõ – áram indul meg.
Az áramot „Amper”-ban mérjük/számoljuk, a „Volt”-al az elektromos feszültséget az „Ohm”-mal (Omega jel) pedig az ellenállást mértékegységét /nem a fegyverest!/ jelöljük (Remélem nem kötelezõ ennél pontosabban fogalmaznom.)
Alapképlet: R=U/I … I=U/R … U=IxR (ami annyit jelent, ha 1 Voltot rákötünk egy 1 Ohm-os ellenállásra, akkor azon 1 Amper áram megy keresztül (pl háztartásban, gépjármüvekben használatos biztosítékok (Autóakkuk: 13…18 V – töltéstõl, generátortól függöen, 1-töl 30 A közötti védelem, Lakásokban többnyire 10 -20 Ampernél nagyobb áramimpulzusnál vagy tartós használatnál (túlterhelés) „lecsap a biztosíték” ha mégsem akkor kiég a belsõ – porcelánba épített vékony kis szemétláda madzag – és persze nem találjuk meg, (hol a francban van!!!) a tartalékot amit több éve eltettünk, ha kellene… de hova? Ha se nem lecsap, se nem ég ki, mert már a múltkor egy szöggel lett „megpatkolva”, akkor ilyenkor esetleg a lakás ég ki.
Egy képlet még hiányzik, ideírnám: W=U x I ahol a Watt (ami a Teljesítményt jelenti – persze többféle változatban, amibõl az egyik legismertebb a hasznos teljesítmény illetve a haszontalan – mint egy kölyök amelyik ott van de nem tudsz vele mit kezdeni és el se zavarhatod)
Egy világítótest ha „jól világít” az ugye hasznos mert az a dolga, de ha véletlenül, figyelmetlenségbõl megfogod a bekapcsolt éjjeli-/iróasztali lámpád izzóját (Wolframszálas, vagy Halogén) … na az nem hasznos. Esetleg néhány napig nem tudsz dolgozni és olvasol – ami szubjektív hasznos – miközben az élettárs dolgozik helyetted.
Ezt a „felesleges” hõkisugárzást nevezik „hõdisszipáció”-nak. Persze egy hõsugárzónál ezt deffiniálják hasznosnak (az árát amit fizetni kell hó végén már nem annyira).
Visszatérve a „fény Ittakában” vagy „Világítson neked fényesség…” akcióra…
Valamikor régen azt mondták, hogy hasznos az amelyik megéri az árát.
Ez ma is teljesen igaz állítás „… hasznos az amelyik megéri az árát”
Csak annyi a kérdés, kinek hasznos? (Qui bono, Qui prodest – Cui prōdest scelus, is fecit; azaz: „Akinek jól jött ez a vétek, no éppen az követte el.” /Seneca/ )
Nos – szinte évtizedek óta az energiaellátók többsége nagyobb feszültséget, 240-250 Voltot küldenek rá a fogyasztókra a 220-230 Volt helyett, ami mit is jelent?
Egy 40Wattos izzón 220 Voltnál (40 / 220 = 0,1818’… Amper áram halad keresztül. Az izzó belsö ellenállása ~1200 Ohm. Abban az esetben, ha a kapocsfeszültség pl. 245 Volt akkor az izzó több mint 10%-al több energiát használ fel, így az izzószálon (ellenálláson) átnyomott áram értéke is megnövekszik, ami annyit jelent, hogy nagyobb /fehérebb/ fénnyel világít, de ugyanakkor a hõként kisugárzott energia is megnövekszik, és ennek hatására a jobban felmelegedett Wolfram párolgása felgyorsul, hamarabb „elfogy” – ott ahol a legvékonyabb. EZ KINEK A HASZNA?
Persze nem biztos, hogy ezt összeesküvésnek kell gondolnunk. Csak a kereskedelemnek, gazdaság(osabb) politikának egy megnyilvánulása mint annyi minden a jelenlegi világunkban.
(Elnézést kérek a „szakmabeliektõl”, az itt-ott slampos fogalmazásom miatt, de a lustaság nevü fogalmazásgátló gyógyszerem néha egzaktul /”exakt” magyarosítva/ pontatlan utakra terel!)
Szép napot mindenkinek!
Tibor bá, nem látom az ellentmondást a technikai ismertetőd és az „összeesküvés elmélet” között.
Re:119
Amit írsz nem azért van, mert összebeszéltek egy szivarfüstös klubban az áram szolgáltatók az izzógyártókkal, hanem azért, mert a régi elavult hálózaton így tudják csökkenteni a hálózati veszteséget, és így tudják megnövelni a régi hálózati infrastruktúra áteresztő kapacitását. Országban sok helyen 40 év fölötti a 0,4kV-os gerinc, kb nulla karbantartással üzemeltették, mára egyre több a fogyasztó, és megy a sírás, hogy nincs elég „kraft”. Erre mit csinál a helyi ÁSZ? Felnyomja 250V-ra a trafó kimenetét, hogy az 500m-re lévő végponton legyen 230V, ami inkább 220V alatti.
Aki trafóhoz közel lakik az szív, mert minden elektromos vacka hamarabb tönkremegy, aki meg a végponton lakik az sír, hogy nem darál olyan gyorsan a kukoricadarálója…
Így főznek ma a helyi áram szolgáltatók, ami a privatizáció utóhatásának is betudható.
Mondjuk az is sültbolond volt, aki a stratégiai ágazatokat eladta, lásd ÁSZ-ok, és bármennyire is szeretik a Fideszt savazni, ők vásárolták vissza ezeket az ágazatokat…
120 – Ábel:
Nem volt összeesküvés. Megállapodtak, hogy mindenki ugyanolyan izzókat gyárt. 1000 óra élettartammal. Akinek nem elég az 1000 óra az valamilyen módon csökkentse az izzón átmenő feszültséget. Ha például kettőt sorba köt, ezer évig fognak égni.
–
119 – Gerry:
Tulajdonképpen, mint akartál mondani?
122: Honnan tudod hogy ez nem volt összeesküvés? Ott voltál Grenoble-ben?
Értem én, hogy meg lehet hekkelni, de a realitás az, hogy a felhasználók 99%-a csak becsavarja a körtét a foglalatba, amit a villanyszerelő szabvány szerint kiépített neki, és kapja a hálózati feszültséget.
A körték wattitását így is, 1000 óra mellett is lehetett variálni, nyugodtan csinálhattak volna ugyanolyan fényerejű lámpákat, amik 2000 vagy akárhány órát élnek. Kicsit sárgásabb fény mellett, de a sárga fény úgyis kellemes, megnyugtató.
Most már úgyis mindegy. Szenvedünk a ledekkel, amik elvileg hű de jók, csak éppen vonalas a színképük, emiatt vacakul lehet látni mellettük, és csak papíron élnek sokáig, a valóságban folyton cserélgetni kell őket. Ráadásul piszok drágák.
https://ledklinika.hu/tartalom/13-cog-e27-filament-ismerteto-e27-hagyomanyos-izzo-osszehasonlitas
123 – Ábel:
Az „összeesküvés” kifejezést akkor használják, ha valaki vagy valami ellen többen megállapodnak. Ebben az esetben senki ellen nem irányult a megállapodás. Egyszerűen egy terméket szabványosítottak. Dönthettek volna úgy is, hogy 2500 óra, de az a fényáram kárára történt volna. Ma egy ilyen izzót „alul feszítettnek” mondanánk.
Re:123
A LED-eknek nem vonalas a színképük:
https://www.digikey.com/en/articles/techzone/2013/apr/defining-the-color-characteristics-of-white-leds
Amire te gondolsz, az a gázkisülésű fényforrások.
Továbbá érdemes megnézni a CRI indexét, és színhőmérsékletét is, mert a sok gagyi LED éppen súrolja a 80%-ot. Lehet kapni jót is, de az az ökölszabály, hogy fémből kell legyen a foglalata, mert minden más csak eldobható szemét lesz rövid úton.
Gagyi LED-eket úgy kell kiszűrni, hogy a kezedet gyorsan mozgatod alatta.
Ha stroboszkóp hatás tapasztalsz, akkor ócska a tápja és villog, ha nincs stroboszkóp hatás, akkor jó a tápja, és nem villog, nem fárasztja az ember szemét.
Lehet jót kapni, de mivel gyakorlatilag bárki tud LED-es lámpát gyártani,szemben az izzó gyártással, nem könnyű megtalálni a megfelelőt.
Nichia, Cree, jó LED chipeket gyárt, Samsung futott még kategória, ezekből szerelt lámpák elég jók, de csak akkor, ha jó a hűtésük.
Ugyanaz pepitában, autókról
126. dajtás
A modern fehér ledeket a fénycsövekhez hasonló elven gyártják, csak a fényport nem a gázkisülés UV, hanem a LED kék fényével gerjesztik. (Tudom, hogy te ezt tudod, de a többieknek ismeretterjesztés.) A spektrumot a fénypor összetétele határozza meg, ezért többé-kevésbé mindig vonalas lesz, vagy a jobbaknál „tüskés”. Addig nincs gond, amíg közvetlenül belenézel, mert a szem színbontási érzékenysége eltünteti a spektrális egyenetlenséget. Viszont ha a fény bármilyen színes anyagról visszaverődik, akkor az adott anyag visszaverő spektruma (mivel ez is vonalas spektrumú) interferálni fog a LED fényének spektrumával és az eredmény kerül a szembe, ami a látványban jelentős szín és fényesség torzulást okozhat. Ábel erre utalhatott.
Re:28
Érteni értem, de akkor sem lesz egy fehér LED-nek vonalas spektruma, ha cigány gyerekek potyognak az égből… 🙂
Maga a gerjesztő chip kék, nem UV, a LED-ek spektrális eloszlása nem vonalas, hanem viszonylag széles, szemben a gázkisülésű fényforrásokkal, ebből fakadóan a gerjesztő porok sem vonalas színképet produkálnak.
Amit beraktam nem átlagolt, hanem valós színkép, jól látszódik a spektrális kék csúcs, ami a gerjesztő chip miatt van, de a többi komponens sem vonalas, mert ez a fehér LED sajátságos színképe. Nem a jóké, hanem az összes fehér LED ilyen.
Nyilván gyártón múlik a CRI, de van a piacon bőven 90% fölötti is, amit már képtárakban is nyugodtan használható, igaz nem két filléres dzsunka gyártó készíti.
Jellemzően minél jobb a fényhasznosítás, ami már vastagon 100lm/W fölött van sok esetben szemben az izzó tizenpár lm/W értékével, és minél magasabb a színhőmérséklet, annál vacakabb a CRI. Vélekedéssel ellentétben nem annyira jó az alacsony színhőmérsékletű LED-ek CRI-je, de az átlag júzernek ez jobban fekszik, mert nem rovarcsapda fénye van.
Az nyugodtan kijelenthetjük, hogy ha nincs rajta a csomagoláson a fenyáram, teljesítmény, színhőmérséklet, és CRI, akkor az ultra gagyi LED lámpa. Ebből eldöntheti mindenki maganak, hogy mi a jó neki.
Ettől függetlenül nincs könnyű helyzetben az átlag júzer, mert nem alapértelmezett, hogy világítástechnika szakiként vegyen az ember LED lámpát, és ki tudja szűrni a vackokat…
(Én sem vagyok világítástechnikai mérnök, de terveztem több LED-es fényforrást, ami miatt fel kellett szívni magamat ezen a téren.)
Ettől függetlenül valóban így van, hogy alacsony CRI okoz anomáliákat, nekem pl káprázik a szemem a vacak fenyforrásoktól, plusz egyből kiszúrom a villogást, amit már más rég nem vesz észre. Én is kényes vagyok erre, de pl munkahelyen sokkal jobb a 4000K körüli LED, mint a 2700K meleg feher.
Melóhelyen dolgozni kell, nem egy fotel a kucorogva könyvet olvasni… 🙂
Keleti népek 6000K-es maniájukról ne is beszéljünk, az nem fehér embernek való világítás…
Szerintem ez érdekes lehet.
https://liberatorium.blog.hu/2016/07/21/a_tervezett_elavulas_mitosza
122 – Tibor bá’ – A hosszab szöveg + mi- micsoda azoknak szólt akik nem járatosak a fizika/elektromosság alapjaiban – „Mi az a kapocsfeszültség?…” – a végén sikerült visszakanyarodnom, oda, hogy mindegy minek nevezzük „összeesküvésnek vagy a fogyasztók átverésének (világszerte), ez nézöpont kérdése.
Floridában megnéztem Edison Nyári-lakját (H. Ford meg a mellette lévõ terület volt – az ember nagyságát láthattam, az emberiség várható jövõjét ami felszabadíthat mindenkit, ’91-ben szintén a floridai Disney-Parkban alig tudtam kijönni az EPCOT Centerbõl – akkor mutatta meg a Microsoft, az „ötletét” (azóta már megvalósult, sõt lekõrözte önmagát), egy nagy teremben rengeteg müanyagcsõ – több gócponthoz csatolódva – amik városokat, lakásokat jeleztek mozgó LED lámpákkal, narátoros hanggal bemutatta, hogy néhány év múlva bárki-bárkivel kép- és hangkapcsolatot teremthet a föld bármely pontján… Vártam az idõt, hogy megvalósuljun, megtörtént és 10 évig szinte „felhötlen” volt az technika ege fölöttem. Nézzük meg ma! Mindenhol átvették a multik a hatalmat, mindenhol egyetlen célt látni; Leigázni, megtörni, szolgává és értéktelenné tenni az emberiséget. Agymosás és félelemkeltés felsõfokon.
Mi is tehetünk róla? Persze, mert az egyszerü nép nem volt felkészülve arra, hogy visszalökik õket a középkorba; szolgaként, rabszolgaként, miközben az irányítók megteremtik maguknak a földi kánaánt.
Nincs összeesküvés? Van, mégpedig mindenhol, mindenben – könyörtelenül ami fel fogja emészteni ezt a világot…
Ha tévedek, akkor Mea Culpa – de nem úgy látom ahogy azt se, hogy mi lesz a vége.
Nem vagyok pesszimista, csak reálisan következtetni próbálok abból amit 40 év alatt tapasztaltam.