(598) Az évszázad pénzügyi csalása ©

Tibor bá’ online

ö[A számadatok sematikus, illusztrációt szolgáló értékek, hiszen a valós adatok egyedenként változnak.]

A megtévesztés céljából alkalmazott kifejezések és „magyarázatok” elhagyásával nézzük hogyan is történtek ezek a hírhedté vált CHF „alapú” kölcsönzések!

Rászedett János és Jánosné magyar állampolgárokat az egyik lakóparkokat építő vállalkozás sikeresen megkörnyékezett,  Rászedették tehát elhatározták, hogy 14 millió forintért vesznek egy temetőre néző lakást a külső Bécsi úton. Ötletüknek egyetlen szépséghibája az volt, hogy a nagymamától örökölt vidéki házért mindössze 7 milliót kaptak. Szükségük volt tehát 7 millió kölcsönre. Teljesen mindegy melyik bankot keresték fel, mert ott a következőket közölték velük. Jelzálog bejegyzése mellett megkaphatják a hiányzó 7 milliót 20 éves futamidőre, CHF alapon 5 % kamat, HUF alapon 10 % kamat mellett. CHF alap esetén a havi törlesztő részlet 38.600 Ft lesz, míg HUF alap esetén 98.000 Ft lesz. Tekintettel arra, hogy az ügyletnél egyetlen egy darab svájci Frank se jelent meg, se fizikai, se átvitt értelemben, a két, erősen eltérő kamatláb és törlesztő részlet kifejezetten a megtévesztés célját szolgálta. Rászedették természetesen a sokkal vonzóbb CHF alapot választották, magyarul bekapták a horgot. Nézzük mi is történt tulajdonképpen!

A bank Rászedettéknek kölcsön adott kvázi 50.000 svájci Frankot, évi 5 % kamatra. Viszont a lakópark építők nem 100.000 CHF-et kértek a lakásért, hanem 14.000.000 forintot. Ezért Rászedették a kölcsön kapott 50.000 svájci frankot egy füst alatt eladták a banknak 7.000.000 forintért (természetesen vételi árfolyamon, mert a kapzsiságnak nincs felső határa). Kifizették a 14 milliót az építőknek és tudomásul vették, hogy havonta 276 svájci frank a törlesztő részletük. Mivel Rászedettéknek a banknál forint számlájuk volt – miért is lett volna más, hiszen az átutalt fizetéseiket forintban kapták – a bank a számláról minden hónapban leemelte a 276 CHF-nek megfelelő forintot (természetesen eladási árfolyamon, mert a kapzsiságnak nincs felső határa), azaz a csalinak szánt 38.600 forintot, de csak addig, amíg a CHF árfolyama 140 forinton állt, vagyis legfeljebb egy hónapig. A következő esedékességi napokon a mindenkori 276 CHF vételi árfolyamon kiszámított árát emelte le a forintszámláról, amikor a CHF 150 forint volt, akkor 41.400 forintot, amikor 180 lett, akkor 49.600 forintot, és amikor 240 lett, akkor 66.200 forintot. De nem csak a törlesztő részlet emelkedett, emelkedett a tartozás is. Ugyanis Rászedették nem 7 millió forinttal tartoztak (mínusz néhány havi törlesztő részlet), hanem 50.000 svájci frankkal, aminek időközben a forintban kifejezett értéke 12.000.000-ra emelkedett. Mit számít az, hogy soha senki egyetlen egy svájci frankot se látott, a tartozás svájci frankban volt nyilvántartva, mert azt vették fel. De pénzügyileg mi is történt valójában? Kölcsönügylet? Másodlagosan, de esőlegesen egészen más.

Valójában egyszerű spekulációról van szó. A bank arra spekulált, hogy a svájci frank erősödni fog a forinthoz viszonyítva, míg Rászedették – tudtukon kívül – arra spekuláltak, hogy a svájci frank árfolyama 20 éven keresztül nem fog megváltozni. Akinek egy egészen apró közgazdasági ismerete van, az pontosan tudta, hogy 20 év távlatában a svájci frank egészen biztos erősödni fog a forinthoz képest. Ezt tudva, a Magyarországon működő bankok úgy is spekulálhattak volna, hogy 3.000 milliárd forintért vesznek CHF-et a 140 HUF/CHF árfolyamon, és akkor most eladhatnák 240 HUF/CHF-nél, kaszálva ezzel 2.142 milliárdot. De mennyivel kényelmesebb volt virtuálisan spekulálni nem létező pénzekkel.

Persze, most a bankok úgy tesznek, mintha ők vettek volna fel svájci frankot a kölcsönzések kielégítésére, de erről szó sincs. 2008 novemberéig a bankok kötelező tartalékrátája 5 % volt. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló tényleges pénzeszköz húszszorosát kölcsönözhetik ki. Minden 5 forint tényleges pénz mellett 95 forint virtuális pénzt is kölcsönadhatnak. Az állampolgárok csőbehúzása olyan jól sikerült, hogy a bankoknak 2008 végére likviditási gondjaik lettek, vagyis túlkölcsönözték magukat. A „likviditás” ugyanis azt jelenti, mennyi szabad tőkéje van a banknak, olyan szabad tőke, amit kikölcsönözhet. És akkor tegyük hozzá, hogy ennek a „szabad” tőkének 95 százaléka virtuális, nem létező. A világgazdaság begyűrűző válságára hivatkozva a MNB a kötelező tartalékrátát lecsökkentette egy nevetséges 2 százalékra, (jegyezzük meg, hogy „békeidőben” a nyugati bankok kötelező tartalékrátája általában 10 %) lehetővé téve, hogy a bankok további virtuális forintokat kölcsönözzenek ki, természetesen CHF alapon. A Magyar Nemzeti Bank, Simor András vezetésével kiszolgáltatta a magyar népet a nemzetközi finánctőkének. [a legújabb WikiLeaks feltárás szerint ő táviratozta az USA-ba, hogy „a magyarok tanulják meg, nincs ingyen vacsora, nem kell megmenteni az eladósodottakat”]

Foglaljuk össze, mi történt jogi értelemben. Tekintettel arra, hogy mind a forintalapú, mind pedig a valutaalapú hitelezések esetén a bankok ténylegesen forintot és csakis forintot kölcsönöztek ki, az égvilágon semmi se indokolta, hogy a valutalapú hitelek esetén jelentősen kisebb kamatlábat számoljon fel. Logikusan feltételezhető tehát, hogy az alacsonyabb kamatláb egyetlen célja a kölcsönért folyamodók lépre csalása volt. Az nem várható el a széles lakósságtól, hogy komoly pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen. Borítékolni lehetet, ha havi 38 és 98 ezer forintos törlesztő részlet között választhat, akkor a 38-at fogja választani, mert neki a CHF alap nem jelent semmit, hiszen ez csak kvázi CHF, a valóságban a svájci franknak semmi közre nem volt a hitelügylethez. Nem vetem tehát el a súlykot, ha a csalás bűntettének alapos gyanújával élek. A Btk. 318. § (1) bekezdés így rendelkezik: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.” A CHF alapú hitelek esetében mind a három kitétel megvalósult. A bankok részéről jogtalan volt a haszonszerzés, az ügyfeleket tévedésbe ejtették, és ezzel nekik igen jelentős kárt okoztak. A büntetőeljárás szükségességén kívül polgári peres eljárásban lehetséges a hitelszerződések semmissé nyilváníttatása, hivatkozással a csalásra.

Befejezésül meg kell jegyeznem, hogy CHF alapú hitelek esetében a csalásnak – az én szerény véleményem szerint – egy különös minősített esete áll fenn, mert hatalmas tömegeket szedtek rá, jelentős összegekben, szervezetten bűnszövetkezésben. A végső kár ezermilliárdokban mérhető, ami már veszélyezteti a nemzetgazdaságot is. Éppen ezért, végső soron levezethető a hazaárulás is.

© copy right Antalffy Tibor. Személyemre hivatkozás mellett a szerzői jogról lemondok.

P.S.

Tömegesen kapom az E-maileket, amikben tanácsot kérnek tőlem. Tanácsot nem adok, de leírom mit tennék, ha nekem lenne CHF tartozásom. Haladéktalanul benyújtanék egy keresetlevelet az illetékes bírósághoz, vagyis ahol a hitelt nyújtó bank székel. Nem fogadnék ügyvédet, mert az is pénzbe kerül és egyes ügyvédek máris meglovagolják a CHF konjunktúrát és egy szabvány kereset levél megírásáért van pofájuk 100 rongyot kérni. Ezek a nyomor vámszedői, aljas banda. A keresetlevélben kérném a szerződés érvénytelenítését és az eredeti állapot visszaállítását a következő indoklásokkal:

1) A 38.000 – 98.000 Ft törlesztő részlettel meg voltam tévesztve. E témában a bank magyarázata hamis, ezt a hatalmas különbséget semmi nem indokolja.

2) Az egyoldalú szerződés megváltoztatás lehetőségével lényegében lemondta jogaimról, ami ütközik a Ptk. 8. §. (3) bekezdésével, amely kimondja: „A jogképességet korlátozó szerződés semmis.” Igaz esetenként van helye bizonyos jogokról történő lemondásnak, de  a Ptk. 207. §. (3) bekezdése kimondja, hogy: „Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.”

3) Szerződéskötéskor a bank megszegte a Ptk. 205. § (4) bekezdését: „A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően ,is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.”  Hamis az a banki érvelés, hogy ők se látnak a jövőbe. Minden gazdasági szakembernek tudnia kell, hogy a svájci gazdaság messze túlszárnyalja a magyart, ezért hosszútávon (20-30 év) a  CHF:HUF arány igen kedvezőtlenül fog alakulni az adós részére. Arra is fel kellett volna hívni a figyelmet, hogy csak abban a pénznemben ésszerű hitelt felvenni, amelyikben a jövedelem érkezik.

4) A Ptk. 209. §. (1): „Ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja.” Már pedig a kamatláb, és kezelési költségek, valamint a kockázati felár önkéntes megváltoztatása kifejezetten tisztességtelen.”

5) A Ptk. 210. §. (1): „Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerte.” – (4): „Akit a másik fél megtévesztéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

298 gondolat erről: „(598) Az évszázad pénzügyi csalása ©

  1. Tibor bá!

    Gratulálok!

    Ha még tanult szakmámban dolgoznék (és a megfelelő helyen, ami legalábbis kétséges) elrendelném a nyomozást az ügyben…

  2. Én is! Gratula.

    A lépre csaláshoz még.. a 2005-6-7-ben ha bementél egy bankba bármi okból, lejárt a lakástalkarék amit a mama nyitott a fiúknak, vagy bankkártyát akartál igényelni, ha nem voltál óvatos, úgy jöttél ki, hogy legalább egy hitelt rádsóztak, persze frankalapút. Rendesen ijesztő volt a nyomulás. Pedig az ügyintézővel tegeződtünk, ismerős volt..mégis.. talán extrajutalékot kaptak minden értékesített hitelért, mint az ügynökök..” Te akciós hitelünk van, nagyon jó, meg is tudjuk írni a szerződést, kitöltjük gyorsan, hazaszaladsz a papírokért, én addig meg is csinálok mindent, kettőre ott a pénz a számládon..” „magunknak is felvettük, hogyne majd bolond lennék kihagyni.” És tényleg felvette, felvetette a rokonaival is az ügyintéző..Nagy volt a kísértés, épp fürdőszobafelújításban voltunk, de kilépve a klimatizált épületből a pálmafás image-ből megcsapott a józan és szele és nem vittem vissza a papírt..

  3. Nagyon sok minden vitatható a posztban. Ha este lesz időm, kifejtem az álláspontomat, bár előre látom, hogy jó eséllyel általános közutálatnak fogok örvendeni.

  4. Ahhoz viszonyítva, hogy a múlt héten még azt mondtad, hogy nem lesz több CHF és zsidózás, a héten mind a két posztod a témánál maradt. 😉 Remek a tegnapi és mai is. (y)

  5. üdvözlet
    Jó poszt. Kb egyetértek minden sorával.
    A chf- és huf-hitelek eltérő törlesztőjét alapvetően a huf- és chf-kamat eltérése okozta. Ami még a bankok oldaláról további csalást indukált az, hogy az SNB- svájci jegybank- kamatcsökkentése után a chf-elszámolású hiteleknél nemhogy kamatot csökkentett volna, hanem még megemelte, a kapzsiságnak ebben se volt határa. Illetve az ominózus cds-felár, amiről már írtam korábbi posztoknál hozzászólásban.
    2008-ban a bankközi devizapiacon is ez zajlott le: korábban sok spekulatív pénz, persze óriási tőkeáttéttel a chf és a yen gyengülésére játszott, mert kicsi volt a kamatuk, megérte ezt adni és venni helyette magasabb kamatozású pénzben pl állampapírt v részvényt. A fák nem nőttek az égig ott sem, drasztikus yen és chf erősödés indult be, ami még részben mindig tart.
    A devizaalapú hitelesek sehogy se jönnek ki ebből jól-ft alapú hiteles se-, vagy elbukják a házukat és azt a pénzt, amit eddig kifizettek, vagy ötszörös áron megveszik nyugdíjaskorukra a házukat, közben lesz néhány álmatlan éjszakájuk persze…

  6. Kiváló összefoglaló, lényegében tényleg ez történt. Ennek a kereskedési stratégiának alapja a carry trade lenne: alacsony kamatozású devizában hitelt vesznek fel (frank, yen) és azt elhelyezik magas kamatozásúban. A válság kirobbanása után, mikor mindenhol lement az alapkamat, 1-2%-ra, az MNB-nél felment 11,5-re. (Ez az MNB honlapján is ellenőrizhető.) Ömlött a spekulációs tőke Mo.-ra. Ahhoz kellet az IMF hitel,hogy ezt az irdatlan hasznot ki tudják fizetni. Ahogy Tibor bá írta: hazaárulás.
    A pereskedést pont ez nehezíti meg, ugyanis nehéz megállapítani, hogy melyik bank vont be ténylegesen frankot. Úgy tudom, hogy a Fehér Kéményseprők is erre próbálják építeni a pereiket.

    Apropó yen! A japánok ’98-ban úgy kezelték a válságot, hogy kibocsátottak ötszázmiliárd $-nak megfelelő yent. Ezt elhelyezte ker. bankokban, de a lakáshitelezést megtiltotta, és csak 1/2-1% kamatot számított fel.
    Mivel a japán vállalatok olcsón kaptak hitelt a működésükhöz, a meglévő tőkéjüket kihelyezték más országokba. (Carry trade)

    Ha emlékeztek, a frankhitelezéssel egyidőben elkezdték a yen alapút is, de hamar elterjesztették, hogy az kockázatos, ezzel is a frank felé terelve a megvezetetteket. Tudtommal aki mégis yenben vette, nincs akkora szarban mint a frankosok. Erről mit tudtok?

  7. És a kamat emelkedéséről nem is szóltunk.
    http://nyilasi.tozsdeforum.hu/blog/2010.htm itt a „Svájcinéger uzsorások” kifejezésre keresve elég jól össze van szedve.
    Ez pedig jól mutatja a hozzáállást.
    http://vastagbor.blog.hu/2011/08/12/segit_az_otp

    Természetesen a zemberek felelősségét sem szabad elfeledni (és ezt nekik is fel kellene vállalni), de ezt többször kitárgyaltuk.

    De a baj megvan, és mindannyian szívni fogunk miatta. Ki így, ki úgy.

  8. 3:
    Türelmetlenül várom a véleményed, amin belül egyetlen egy dologra szeretnék kapni magyarázatot. Mi indokolja, hogy a CHF alapú hitel kamatlába jóval alcsonyabb, mint a forint alapúé? Ha erre a válasz elfogadható, akkor a posztomat visszavonom. A margóra még ráírnám, hogy személy szerint egyetlen forint tartozásom sincs senki felé.
    Azt ne fejtegesd ki (szokásos bőlére eresztve), hogy az emberek felelősek, mert miért írták alá. Mert ilyen alapon minden csalót, megtévesztőt, conmant fel lehet menteni a vád alól, elvégre a rászedett ember, (jogilag) a sértett valóban aláírt, beleegyezett valamibe. A bírónak azt kell vizsgálni, hogy de miért?
    4:
    Nincs ellentmondás. Ha a poszt témáőja a CHF hitel, akkor nyomás! Jöhetnek a CHF hozzászólások. De ha a poszt témája papi pedofilia, akkor ne tereljük el a téma kitárgyalását CHF hitellel, vagy a zsidó rabbik viselkedésével. Mindent a maga helyén.

  9. Kiváló írás! Én azt is furcsálltam, hogy jenben is lehetett hitelt felvenni, de dollárban nem. A dollárnak is közel nulla volt a kamata és gyönyörűen csökkenhetett volna árfolyamával együtt a tartozás és a törlesztés is, ha korrektek lettek volna a bankok és lehetővé teszik a felvételét. Egyébként szerintem maga az a legnagyobb átverés, hogy nem létező pénz után kamatot szedhetnek a bankok. Ha ezt tudnák az emberek..

  10. Szerintem is óriási átverés az egész, de bizonyítani nem hiszem, hogy lehet. Kívülálló vagyok, de azért szorgalmasan átolvastam, amit eddig ebben a témában írtak, pro és kontra. Mivel nem vagyok pénzügyi szakember és ezek a tranzakciók már nagyon bonyolultak, nehéz kiigazodni. Állítólag a bankok a hitelek fedezetére rövid távú frankhiteleket vettek fel, kötvények kibocsátásával, amit az adott árfolyamon kellett visszafizetniük. Az, hogy tényleg így történt, nem tudom, de, hogy „le van papírozva”, az biztos. Ne feledjük, hogy ez egy világméretű hálózat, virtuális pénzekkel, korlátlan hatalommal. Lehetetlen ellenük fellépni, még világhatalmaknak (USA) sem sikerül. Hülyén hangzik, de valójában egy módja lett volna a katasztrófát elkerülni: nem kellett volna kölcsönt felvenni. Most már késő, a katasztrófa itt van, ebbe mindenki belerokkan – a bankok is, mert iszonyatos mennyiségű bedölt hitel fog a nyakukba szakadni. (A bankoknak persze segíteni fognak)

  11. Szóhoz sem jutok, mi ez a pálfordulás? A régi Tiborbá mág Simor Andrással értett volna egyet…

    A hiba egyébként szvsz ott van, hogy a bankok állítólag ténylegesen CHF-forrásokból fedezik a hitelezést. 95% „teremtett hitelpénz” pedig max elméletileg képzelhető el, ha ezt tényleg megcsinálnák, pillanatok alatt bedőlnének forrás hiányában az első pénzkivét-rohamnál.

  12. Pending-account-ra kerültem? Waiting moderation

  13. Az nem kérdés, hogy az egész pénzügyi rendszerünk szélhámosságon alapul. Ami új, hogy most, mivel válságba került, kezd ennek felismerése tömegesen terjedni olyanok között, akik eddig nem törődtek az egésszel.

    A probléma, hogy amikor mindenki számára nyilvánvalóvá válik, már ettől önmagában leállhat a modern világgazdaság, ami éhhalált jelent.
    Valahogy ki kellene dolgoznia a kormányoknak egy átmenetet, pl. gyorsan visszavenni Mo-on az OTP-t állami banknak , kidolgozni egy új, magyar állami kibocsátású pénzt, megszüntetni a MNB-t, persze alkotmányba írni, hogy a magyar pént kibocsátása NEM FÜGGETLEN a kormánytól és parlamenttől és ez az állami bank az állami pénzzel vehetné át a magánbankok szerepét a gazdaság működtetésében, azokat meg hagyni kell csődbejutni, hogy ők viseljék a felelősséget a katasztrófáért, amit okoztak.

    A gond az, hogy a bankoknak végig bűnrészese volt az állami pénzügyi felügyelet és a Pénzügyminisztérium, tehát ezek vezetőit együtt kéne lecsukni. Képzelem, amint Csányit lecsukják…
    Bár, ha durvul a helyzet, minden elképzelhető.

  14. Hadd kopizzam ide Róna Péter témába vágó linkjét, mintegy vitaalap-kibővítendő.

    http://mno.hu/portal/800918?searchtext=

    Érdekes egyébként, hogy bár egyelőre inkább csak név nélkül hivatkoznak rá, teljesen átveszi főleg a jobbos sajtó az érveit és még a bizottágot is létrehozták, amit javasolt, bár persze nem a megfelelő összetételben.

  15. 1: halál komolyan, mint egykori ügyész, úgy látod, hogy simán lenne esélye (a politikai nyomástól most eltekintve), tehát jogilag ügyész szemmel ez bizony „tényálladék”?

    Mint mondom, sajnos egész pénzrendszerünk éppily szélhámosság, de azért lehet it még jó kis cirkusz.

  16. 10. „Most már késő, a katasztrófa itt van, ebbe mindenki belerokkan – a bankok is, mert iszonyatos mennyiségű bedölt hitel fog a nyakukba szakadni”

    A bankok miért?
    Nem kapják vissza a virtuális pénzüket, azt nem kell vissza adniuk senkinek.

  17. Mi a fene a posztokban eddig a hitelfelvevők voltak a hülyék.
    Bankok utan lassan még elérjük, hogy az kormány is bünös lehet.
    Ja azt nem, mert nem a zorban diktátor volt hatalmon.
    De megis, egyszer sem tiltakozott ellene és parlamentbe se járt be.

  18. 12: A felsorolt szervezetek közé az MNB mindenképpen oda tartozik. Az egész hitelézési mizéria alapját a jegybank el.aszott politikája alapozta meg, az alapkamat magasan tartásával (ami mellesleg a gazdaságnak is betett). Emellett, hogy mit csinált a pszáf, azon tényleg volna mit vizsgálni. Véleményem szerint meg az egész nem alakulhatott volna ki a politikusok komoly asszisztenciája nélkül. Szóval úgysem lesz felelős (esetleg a pszaf portása, vagy valamelyik takarítónő 🙁 )

  19. Pálfordula?
    Nem, az a baj, hogy felületesen olvassátok, az amit írok és beleképzelitek azt, ami nincs ott. A kölcsönt felvevőket most is ostorozom, mert az a véleményem, hogy elöbb takarélkoskodni kell és utána költeni. Nem fordítva. A kocsi és lakás célra felvett milliós kölcsönöket most is helytelenítem. De elismerem, hogy hatalmas banki részedés létezett. A (pénzügyileg) tanulatlan, tapasztalatlan embereket rászedték, ez nem kétséges. Ettől még a rászedettek hülyék voltak, mert tudhatták volna, hogy az igazságszolgáltatás nem PÁRTATLAN. Tudhatták volna, hogy ahogy a szocializmusban a nép felé húzott a jog, a kapitalizmusban a tőkésnek van „igaza”. Az embernek fel kell ismerni az életterét, a környezetét és annak megfelelően kell élnie, alakalmazkodnia kell hozzá, ha nem ezt teszi, akkor életképtelen és az evolúció kiszelektálja.

  20. A magyarországi gazdasági tragédia 2002-ben kezdődött, azzal, hogy Orbán elvesztette a választást. Az ország nyakába szakadt egy tehetetlen MSZP kormány + a világ legszemetebb ellenzéke, akiknek rengeteg embere ült felelős pozíciókban továbbra is. Kiemelkedő közülük Járai, aki az MNB élén olyan döntéseket hozott, ami megpecsételte a gazdaság sorsát. A FIDESZ szeme előtt egyetlen cél lebegett: tönkretenni az MSZP-t, bármi áron. Sikerült nekik. Más kérdés, hogy az egész ország is tönkrement közben.

  21. 22:
    Kitűnő rövid öszefoglalása a szomorú tényeknek. Ki lehetne egészíteni a legfőbb ügyésszel + a tehetetlenséget okozó SZDSZ-szel.

  22. 21: egyetértek, hiszen még ebben az időszakban, amikor , mint Dorka írta, szinte utánad dobták a hitelt, se mindenki volt hülye fel is venni olyan valutában, amiben nincs jövedelme. (más kérdés, hogy az vérlázító, ha nem is fizetheted közvetlenül pl. svájci frankban, úgy tudom, Lengyelországban elfogadják)

    Úgy általában a józan ember nem vesz fel hitelt, ha nem muszáj, mi még az életben nem vettünk pl. új kocsit, csak használtat, készpénzért, megtakarításból.

    De ami fordulatnak tűnik nálad, hogy kiemeled, ha a rászedett hülyesége felmentő ok lenne, egyetlen szélhámost, csalót se csuknának le. Bizony, a pénzügyekben képzett szakemberek felelőssége sokkal nagyobb az általuk rászedett áldozatokénál. És akkor ott a politikusok, a kormányok felelőssége…
    Gondolom, ezek most egymás fejére öntögetik majd a bilit, ahogy súlyosbodik a válság. Mivel mégis a kormánynak vannak fegyveresei és nem a bankároknak (mondjuk lehetnek országok, ahol ez nem így van), nagy eséllyel EGYES bankárokat fognak a politikusok kidobni az elit süllyedő léghajójából a dühös tömegnek, hogy darabokra téphesse…

  23. 21: Ebben éppenséggel egyetértek. Azt én mondjuk soha nem vitattam, hogy a felvett kölcsönt vissza kell fizetni. A probléma az uzsorás-módon növekedő törlesztőkkel és tőketartozással van. Azt a 30-40-50% árfolyamveszteséget kéne elosztani a bankok és adósok között ami előállt.

  24. 24: Simor, az OV-kormány régi pofozógépe most a legutóbbi Wikileak-szivárogtatás után ideális jelölt, hogy odadobják a népnek.

  25. 25: aki jobban tudja, cáfolja, de én azt olvastam, hogy az USÁ-ban, ha valaki nem képes, vagy nem akarja többé törleszteni a hitelt, mert pl. a tőkeérték meghaladja az időközben lecsökkent ingatlanértéket, egyszerűen visszaküldi a kulcsot a banknak és ezzel részéről letudta a dolgot. Nincs a nálunk legális pótfedezet-követelés, meghogy a bank haveroknak fillérekért árverezi el a házat, de az adósrabszolga továbbra is tartozik nekik.
    A magyar rendszer maga az intézményesített „moral hazard”, a bank nem kockáztat, sőt ösztönözve van rá, hogy a visszavett ingatlant áron alul elkótyavetyélje.
    Kockáztasson a bank is, legyen az egyetlen fedezet az ingatlan, ha a bank rosszul spekulált, legyen neki is vesztesége. Ez az USA gyakorlata, ezt azonnal bevezethetnék Mo-on is.

  26. 26: Ahogy nyilatkozott (szembeköpve több százezer családot), meg is érdemelné.

  27. Több órára el kell mennem. Ne tegyetek be URL-t, mert nem fog a hsz megjelenni.

  28. 15 – Igen, halál komolyan. Lehet, hogy ezért nem maradt ügyész 😉

  29. 10 Günther

    „Szerintem is óriási átverés az egész, de bizonyítani nem hiszem, hogy lehet.”

    Lehet bizonyítani, de ehhez le kell váltani a törvényhozás és végrehajtás azon vezetőit, akiknek a keze benn van az ilyen ügyletek lehetőségének kialakításában.

    Nekem az a vesszőparipám, hogy bankok nem állhatnak demokratikusan választott kormányok felett…
    Ehhez viszont alaposan át kell értelmezni a „szabadság” eszméjét, de ha úgy mondom, hogy a liberalista ideológiát, akkor talán világosabb…

  30. És a Most Tibor bá 21-es hozzászólásában jelzett okok miatt lenne is esély a felelősségre vonásra. Van egy kis politikia pálfordulat. Ez a tipp még jól jöhet a számonkérést sürgetőknek.

    Pesze a másik oldal is keményen védené az igazát. De a játék így is szép. Példának okáért kiderülhet belőle, kivel is akar ov. háboruzni.

  31. Logikus a gondolatmeneted Tiborbá. Én is gratulálok. Ha ez a kis írásmű elterjedne, akkor a bankfiókok előtt hamarosan botokkal, fáklyákkal felszerelt tömeg gyülekezne. Én nem támogatom az erőszakot általában, de ha ez a népakarat, és a néppel vagyok!

  32. Azoknak akik pálfordulást vélnek felfedezni a posztban (a hitelt ( felvevők felelőssége kontra a bankok megtévesztése ügyben):

    piacosítom (szó szerint:-)
    Megtörtént eset alapján.
    A Lehel piacon vásároltam húst, nagyobb tételben. kockázott marhát,viszonylag jó áron, és gyönyörűt.
    Kértem hozzá plusz három kiló birkát , mivel ki volt írva, hogy kapható, szintúgy kockázva.
    A szimpatikus kövér srác kiméri, közben még udvarol is, ahogy rendes hentesnek kell. észreveszem, hogy a kockázott birka totál ugyanúgy néz ki, mint a kockázott marhám.. szóvá teszem, és megkérdezem, hogy biztos e hogy ez birka?, mert nem úgy néz ki…
    erre megjelöli nekem kis cetlivel, hogy össze ne keverjem,otthon. Vészcsengő csilingel, hisz többéves háziasszonyi és gasztroblogger tapasztalatom figyelmeztet, de nem.. én hülye vagyok, hisz a hentes átvágott én meg bekajáltam, mert be akartam kajálni a szövegét:azért nincs rajta hártya, mert le van faggyúzva, és azért ilyen szép mert fiatal bárány, valamint azért ilyen olcsó, mert jól szerezte be. még úgy is tesz, mintha csakis nekem tartogatta volna, és itt botlom el..Persze mikor derül ki a blamázs? mikor nagyszabású bográcsozásba kezdünk a hármashatár hegyen, olyan barátokkal, akiknek birkapöri lett beígérve.Persze hogy mindenki észreveszi hogy köze nincs a birkához a húsnak, én is…

    Namost felelős vagyok? IGEN!! Hisz Józan eszem ellenére megtéveszthettek a jó vétellel, átjátszhatták a bizalmam, és bedőltem az udvarlós nyálas szövegnek, és a jó árnak, mert pillanatnyilag jólesett.

    Az én felelősségem megállapítása és vállalása mellett viszont igenis fellépek a csaló hentes ellen, mert nem szabadott volna becsapnia, szerződést szegett, csalt, megkárosított, ésa arra bazírozott, hogy nem veszem a fáradságot hogy jóvá tetessem vele.;> na itt tévedett.

    És jó lenne, ha a bankokra is mondhatnánk, na itt tévedtek. felelős HITELFELVEVŐ, DE NEM SZABADOTT VOLNA félrevezetni..

  33. Azok az értesülések mennyire pontosak hogy az Uniós szabályzás 52%-os határt szab meg ? Minden ami 52% felett van az pedig uzsora kölcsön tehát törvényellenes.

  34. Tibor bá, bennmaradt a „chf” szűrő? Mindjárt ellenőrzöm 🙂

    35: Neked hóvégén tellik ennyi marhahúsra?

    Csalók mindig voltak, ezen nem kellene meglepődni – csak nem szabad megfeledkezni róla. A … hiteleknél az emberek veszélyérzetét egyszerűen elnyomta az új lakás, új autó stb. megszerzésének a vágya.
    Ettől függetlenül kell valami megoldást találni (rákényszeríteni a bankokat a tisztességes(ebb) működésre), hiszen a hitelfelvevők még vagy 20 évig fognak törleszteni.

  35. 29: Köszi, hogy betetted, igen érdekes anyag.

  36. Elmondok egy kis saját történetet,a FELELŐSSÉGREVONÁSRÓL:
    -Néhány éve Zakynthoszon nyaraltunk a családdal.A feleségem egy nagyon jó szigetkörutat alkudott ki,nekünk,s még egy 4 fős család részére.
    A Kék-barlang túrára nem az idegenvezető által propanált csónakkal mentünk,hanem egy másikkal,ami olcsóbb is volt.
    Erről az idegenvezető,természetesen tudott.
    A kálvária ott kezdődött,hogy kb.15 perccel később ért be a mi hajónk,mint a másik,s a berágott idegenvezető nem várt meg hetünket,a busz elment,a maradék cca.10 utassal.
    Persze megoldottuk a kérdést,taxival visszamentünk a szállásra,ami nem volt túl nagy költség,mert a sziget nem nagy.
    Eddig az előzmény.
    Utast,ilyen jellegű túrán otthagyni nem lehet!
    Egy bocsánatkéréssel beértük volna.
    Szóvá tettük a dolgot az iroda vezetőjének,aki ordenáré stílusban(telefonon)elküldött minket melegebb éghajlatra.
    No,több se kellett nekünk,ez „vért” kívánt.
    A szigeten létezik egy úgynevezett „túristarendőrség”,ahol ilyen,s egyéb panaszokkal lehet élni.
    Mondanom se kell,hogy ott is elhajtottak volna,de addig nem nyugodtunk,amíg irásos,angolnyelvű jegyzőkönyvet,(amit a feleségem írt),iktatási számmal ellátva,fel nem vettek,mint feljelentést a részünkről, az Idegenforgalmi Minisztérium felé.
    Két hónappal később,a görög Idegenforgalmi Minisztérium levélben értesített minket,hogy nevezett iroda működési jogát,a sorozatos visszaélések miatt,megvonták,s akkori értékben(6 éve)1.000.000,- Ft-nak megfelelő pénzbüntetésre itélték.
    Itt a történet vége.

    A poszttal kapcsolatos mondanivalója az,ennek a kis történetnek,hogy szájkaratével büntetőeljárást csak akkor lehet megnyerni,ha az el is indul.
    A devizahitelesek pedig(tisztelet a kivételnek)soha nem fogják megtenni,mert eleve a konzumidióta szemüvegen keresztül látják a világot,s a szűrt fényt a, receptoraikon keresztül, a vesztestudatú szürkeállományuk az,ami dekódolja.
    Miért mondom ezt?
    Azért,mert aki,bármilyen szükségből kifolyólag,nem tudott addig eljutni(a felmenőivel együtt),hogy -addig nyújtózkodjon,amíg a takarója ér-az bármilyen „alapon” a kölcsönügylet vesztese lett volna.

    Tibi bá szavaival élve:-„Az embernek fel kell ismerni az életterét, a környezetét és annak megfelelően kell élnie, alakalmazkodnia kell hozzá, ha nem ezt teszi, akkor életképtelen és az evolúció kiszelektálja.”

    Nem kölcsönökért kellett volna folyamodni,hanem kiharcolni olyan jövedelmi,elletási rendszert,ami a dolgozó embereket reálisan megilleti.Beismerem,hogy ez egy kicsit macerás,de ez van.
    Jó hír – Most már a kötött árfolyam lejárta után,csak 15 %-al emelkedhet a törlesztőrészlet !

  37. 41: Neked nem kellett előre letenned letétbe a várható perköltséget. A bankot nem olyan egyszerű perelni, mikor épp az a bajod, hogy nincs pénzed.

  38. Egy kérdés azokhoz, akiknek van CHF (alapú) hitelük:

    Melyik az a nap, amikor leemelik a számláról a tartozást, vagy még pontosabban: az a nap, amikor átszámítják a CHF-et HUF-ra.

    Nálam ez minden hó tizedike, érdekes módon a CHF 2011.08.10-én döntött csúcsot.
    MAjd ha lesz időm, csinálok egy grafikon, hogyan alakult a tizedikék környékén az árfolyam.

  39. 39: Csőrmi
    „Jó hír – Most már a kötött árfolyam lejárta után,csak 15 %-al emelkedhet a törlesztőrészlet !”

    Viszont ebben az esetben sok adósnál, aki a kötött árfolyamot választja, a futamidő 2014 után akár 8-10-12 évvel is meghosszabbodhat a hitel nagyságától és a CHF akkori (és a 3 kötött év alatti) árfolyamától függően, de ez logikus is. A többet kisebb havi törlesztővel csak hosszabb idő alatt lehet kifizetni, ezért lesz a futamidő hosszabbodás.

    Talán ezért nincs a nagy tolongás a bankokban a 180 Ft-os rögzítés ügyében… 🙂

  40. 38: most vészhelyzet van kialakulóban, amikor megváltoznak a szabályok. Eddig a bankok voltak a nyerők, de amikor a lakosság számottevő része jut csődbe miattuk, sőt országok sorban, az mást hoz.

    33: Kivel akar OV háborúzni? Egyszerű, akik ellen háborúzni népszerű, illetve jobban elősegíti, hogy ő maradjon a főnök. Most látok esélyt arra, hogy a nép érdeke és a vezető hatalmi érdeke egybeeshet (valamekkora részben) és nekimehet a bankoknak. Ugyanis Globáia bedől és az új feudalizmusban gátlástalanul le lehet számolni egyes, nem túl magas rangú uzsorásokkal. A legmagasabb rangúak maguk is Új Földesurnak készülnek.

  41. Nincs mit szépíteni szerintem. Van, aki tisztességesen keresi a pénzét, mások csalás útján. A csalást polkorrekten ma úgy nevezik, hogy ügyeskedés. Az ügyeskedést a törvény nem bünteti. Hogy ezt büntetni kellene -e? Mindenki döntse el maga. Abban viszont bízok, hogy hamarosan kialakul valmiféle immunrendszerünk az ilyen jellegű viselkedéssel szemben. Tudomásul kell venni, hogy nagyon sokan mások rovására tudnak csak élni. Pont.

  42. Én még mindig azt mondom: nem volt kötelező felvenni semmilyen hitelt.

  43. A bankok részéről nem tekinthető kartellnek hogy minden bank sokkal rosszabb helyzetbe sorolta a forint hitelt, azaz a bankok kölcsönösen magasan tartották ?
    A PSZÁF létjogosultsága vagy felelőségre vonása ilyenker nem szembeötlő ?

  44. A bankok felelőssége megállapítható lesz ha a banknak rengeteg ügynök dolgozik be vállalkozói státuszban ?
    Tehát cc a szerződés létrejött a bank és az ügyfél között X.Y. közreműködésével.

  45. 43: ezt már sokszor vitattuk itt. Az egyéntől az államokig ezer módszerrel erőltették az eladósodást. Az nem válasz, hogy te nem vettél fel, a tömegnél a statisztika számjt, tudhatták, hogy a propagandájukkal, x %-nyi áldozatuk lesz, ami családtagokkal milliókat jelent csak nálunk. Vagy ott a magánynyugdíjrendszer kötelezősége: ott már nem volt választása az adott korosztályoknak, hogy vevő-e egy átverésre.

  46. 38 csőrmi
    ha ha ha
    15 %-al nőhet,de nem a törlesztőrészlet, hanem a különszámlán felhalmozott összeg miatt 15 %-al nőhet, + az esedékes (isten tudja mekkora) törlesztő részlet.
    mecsoda külömbség!
    ennyit a tájékozottságról.(természetesen rám is igaz esetenként)

  47. 11. Erről szólt nagyrészt a 08-as válság. De sebaj, a bankoknak levitták a rátát, így még 3%-ot felvehettek… Az emberek meg az a baj, hogy úgy veszik ki a pénzüket, hogy vesznek rajta valami értéket képviselőt, ami gyakorlatilag visszakerül a bank széfjébe (Nincs különösebb jelentősége melyikébe), illetve a széfbe nem, csak a virtuális széfbe. Az emberek nem nagyon tartanak készpénzt. Bedőlés akkor lenne, ha nem átutalnák/befizetnék/kifizetnék, tehát forgatnák a pénzt, hanem megfognák és hazacipelnék, hogy a párnába betegyék, ennek megakadályozására meg van oldva, hogy gyakorlatilag senkinek ne legyen befektethető pénze kisemberként, vagy ha mégis, az lekötött betétbe legyen (Lakáskassza, befektetési számla, lakáskasszához). Ehhez az állam támogatását nyújtja, például a támogatott lakáskasszával. Valahol ott tartottunk, hogy a pénznek ugye addig van értéke, amíg valaki elhiszi, hogy értéket képvisel. Most átléptünk oda, hogy a virtuális pénznek addig van értéke, míg a bankok elfogadják egymástól, hogy az az „enyém is lehetne”…

    34. Az emberek nem mennek bankokat gyújtogatni, és nem azért mert értelme se lenne (A biztosító úgyis fizet a banknak egy virtuális számláról, amire korábban virtuálisan beküldött biztosítási összeg érkezett, amiből kőkeményen egy újabb fizikailag is ott levő bankfiók épül). Igazság szerint az emberi butaságot megértem. Az erőszakot és a háborúra való ösztönöket is. Ahogy még azt is meg tudom érteni, ha az emberek értelmetlenül rombolnak dühükben. Amit nem tudok megérteni az a bárgyúság, ami jellemzi a Magyart újabban. Semmiért ki nem állni, semmiért nem lázadni, csak hőbölögni és mondani, hogy minden rosz.

  48. A frankhitelekkel a bankok tulajdonképpen túlnyerték magukat, nem kalkulálták be a pénzügyi válságot és azt, hogy az árfolyam ennyire elszáll. A „tisztes” haszon megszerzése mellett viszont így túlzottan megnőtt a kockázatos hitelek száma, ami arra kényszeríti a bankokat, hogy a hitelhez tartozó költségeket magasan tartsák (aki még fizet, abból kipréselni, amit csak lehet). /Ha igazán megoldást keresnének, nyugodtan csökkenthetnék a törlesztőrészleteket, hiszen annak, mint a posztból is láttuk, semmi köze az árfolyamhoz./ Így viszont úgy járnak, mint a majom a banánnal, maguk is csapdába esnek. A külföldi tulajdonú bankok itteni leánybankjai majd becsődölnek (a haszon persze már rég az anyabankoknál van/lesz), az otp-t szerintem meg majd államosítják.

  49. 40:
    Polgári pereknél a perköltség a pertárgyérték 6 %-a. Tehát 6 milliós kölcsönnél 360.000 forint. Lehet kérni illeték felfüggesztést (ha nincs vagyonod és magas kereseted), de ha vesztesz, ezt az összeget utólag meg kell fizetni. Az ügyvédek szintén 6 %-ot szoktak kérni, és előre. Ha nyersz, ezt az összeget be lehet vasalni az alperesen. Viszont első fokon mehetsz tárgyalásra ügyvéd nélkül, bár az alperes megpróbálja megdumálni a bírót, hogy önmagad nem tudod ellátni a pervitelt. Ha nyersz első fokon és az alperes fellebbez (borítékolható), akkor másod fokon már kell jogképviselő, de másod fokon elveszteni az elsőfokú itéletet gyakorlatilag nem lehet. Na ennyit a költségekről.
    41:
    Nem elég a dátum, mert egy napon belül is lehet jelentős eltérés a délelőtt 10 és a délután 15 között.
    52:
    A cél a középosztály földbe döngölése, ahogy ez az USA-ban folyik.

  50. re 41
    nem kell grafikont rajzolnod. a következő oldal megteszi helyetted.
    írd be a kezdő és végdátumot és már rajzolja is a grafikont a kívánt valutanemben:
    www pont arfolyamkereso pont com

  51. 41, 53: A bankoknak amúgy önálló árfolyam-megállapításuk van, amin számolnak. Az mnb középárfolyam nem nekik szól 😉

  52. -42:Csabi_Pécs:)-„Viszont ebben az esetben sok adósnál, aki a kötött árfolyamot választja, a futamidő 2014 után akár 8-10-12 évvel is meghosszabbodhat a hitel nagyságától és a CHF akkori (és a 3 kötött év alatti) árfolyamától függően, de ez logikus is. A többet kisebb havi törlesztővel csak hosszabb idő alatt lehet kifizetni, ezért lesz a futamidő hosszabbodás.

    Talán ezért nincs a nagy tolongás a bankokban a 180 Ft-os rögzítés ügyében…”

    -49:misike:)-„ha ha ha
    15 %-al nőhet,de nem a törlesztőrészlet, hanem a különszámlán felhalmozott összeg miatt 15 %-al nőhet, + az esedékes (isten tudja mekkora) törlesztő részlet.
    mecsoda külömbség!
    ennyit a tájékozottságról.(természetesen rám is igaz esetenként)”

    Csabi_Pécs,és misike:
    Köszönöm,a hozzászólásotokat.Természetesen én is így gondolom,ahogy ti.Írásban nem feltétlenül érződik az irónia,de úgy véltem,hogy a hozzászólásom így is elég hosszúra sikeredett,s ezért a továbbgondolást azokra bíztam,akik hajlandóak rá.
    A nagy cumit még csak most tisztogatják, üvegkefével.

    -51:Observer:)-„/Ha igazán megoldást keresnének, nyugodtan csökkenthetnék a törlesztőrészleteket, hiszen annak, mint a posztból is láttuk, semmi köze az árfolyamhoz./ Így viszont úgy járnak, mint a majom a banánnal, maguk is csapdába esnek. A külföldi tulajdonú bankok itteni leánybankjai majd becsődölnek (a haszon persze már rég az anyabankoknál van/lesz), az otp-t szerintem meg majd államosítják.”

    Helyes meglátás!
    Jó megoldást keresnek,de nem a hiteleseknek.
    A következő „eszmefuttatás” csupán fikció,senki ne vegye komolyan!
    -Sok bank fog csapdába esni,azaz becsődölni,de az nem érdekes,sőt kívánatos.
    Miért?
    A bankoknál felhalmozott ilyen-olyan megtakarítások, folyószámlák nullázódnának,illetve csak az állam által garantált rész maradna meg.Tehát itt egy horribilis pénzlenyelési lehetőség áll fenn,a ki nem fizetett követelések okán.
    Erre fellélegezhetnének az adósok:Nincs bank,nincs tartozás !
    Sajnos ez nem így van.
    Miért?
    Azért,mert akkor belép,az eddig rejtett harmadik szereplő,a követeléskezelő társaság,aki igazolja,hogy a követelése jogos,s innentől neki fizetnek az adósok.
    Tehát a pénznyelés változatlanul folytatódik,ezen a szinten is.
    -Értelemszerűen a cégek fizetésképtelenekké válnak.
    -Becsődőlhetnek ezek után az értékpapírkezelők,a tőzsdék.
    -Megdőlhetnek a nyugdíjalapkezelők.
    -Ingó,és ingatlanjószágok árai a töredékére esnek…
    Nem folytatom tovább,de azt hiszem jobb is.

    Természetesen lesz olyan aki fennmarad.

  53. 35 Dorka:

    Én is mondanék egy példázatot. Mész az úton és előtted van egy gerenda. Két dolgot tehetsz: vagy letérsz az útról bele a sárba, vagy visszafordulsz.

    Példa lefordítása: magyar ember forintjövedelemmel nyilván forinthitelt szeretne felvenni. Ez viszont nem megy, mivel a forinthitelnek nevetségesen magas a kamata (bizony, 10% körüli reálkamatokról beszélünk plusz 5-6% infláció). Magyar ember találékony, jéghátán-is, kiskapu stb. Ki is tapossák az utat a sárban az akadály mellett és szépen eljárnak. Ez ment évekig. Na most, jön az esőzés, és az autók szépen beleragadnak a sárba. Ki a hibás? „Senkinek nem tartottak pisztolyt a fejéhez… ”

    1. kiegészítés: a világon mindig mindenhol vesznek fel hitelt, hol többet, hol kevesebbet. Önmagában ezzel még semmi gond nincs és sokadszor mondom, önmagában a hitel plusz méltányos kamat visszafizetését senki normális ember nem vitatja.

    2. kiegészítés: ha egyszer annak az idiótának (MNB), aki a gerendát az útra tette, az volt a célja, hogy ne menjenek át, vagyis ne vegyenek fel hitelt, akkor végzett volna alapos munkát és zárta volna el az összes lehetőséget. De nem – TIPIKUS magyar megoldás, ezer példát tudnék sorolni a pártfinanszírozástól, választási törvénytől kezdve: a normális utat járhatatlanná tesszük, majd mivel élni mégiscsak kell, találunk „kiskaput”, és ezt használjuk, amíg a nyakunkig nem ér a szar.

  54. 57:Hát ja.. ebben a kiskapus MNB-s dologban van valami.. nem is kicsit hanem nagyon.

    És nem tartottak pisztolyt valóban.

    DE_ ha lehet valamit menteni, miért ne mentse a menthetőt aki ért hozzá? Ha már úgyis megtörtént?

  55. Még egy kiegészítés:

    Állandó érv, hogy aki „ügyeskedik”, kockáztat, az viselje a következményeket. Ezt CHF-ügyben akkor tudnám elfogadni, ha a forinthitel kamata még éppen elviselhető lett volna, a CHF-é viszont gyanúsan alacsony (nem igaz). Illetve akkor, ha erős CHF mellett is lehetne hitelt felvenni, de milyen érdekes, 200 HUF/CHF felett erre valahogy már nincs lehetőség – csak nem azért, mert akkor tényleg lenne rá reális lehetőség, hogy az ügyfél nyerjen?

  56. Most olvastam facebookon, idereakom, minden kommentár nélkül:

    „A Pesti Központi Kerületi Bíróság semmisnek nyilvánította egy devizahitel-szerződés módosítását, sőt magát a szerződést is – mondta el a Blikknek az ügyet felvállaló dr. Czirmes György ügyvéd. Azért indított próbapert, hogy a bankok ne terhelhessék egyoldalúan ügyfeleikre a megnövekedett törlesztőrészleteket.
    A lap csütörtöki számában az ügyvéd elmondta, hogy a következő tárgyalás a megnövekedett perérték miatt már a Fővárosi Bíróságon zajlik majd – várhatóan jövő februárban. Ha itt is igazat adnak a felperesnek, a szerződés feltételeit újra kell tárgyalni, így a bank az árfolyam-ingadozásból adódó különbséget már nem szedheti be tőle.
    A pénzintézeti törvény szerint ha a szerződéskötéskor a bank nem becsüli meg a jövendőbeli árfolyam-emelkedés mértékét, úgy a szerződés semmisnek tekinthető – indokolta keresetét a jogász, aki hivatkozott arra is, hogy a bank nyeresége, vagyis a 30-40 százalékos kamat olyan magas, hogy az már uzsorának számít.
    Az ítélet a jogász reményei szerint precedensértékű lehet. Ha ez így lesz, akkor az a bajba jutott hiteleseket is kihúzhatja a csávából.”

  57. Igen tényleg nem kellett volna felvenni….
    Ez a poszt most nem erről szól, kéne másik oldalt is nézni.

    Idézet a már fentebb belinkelt pdfből.

    A Ptk. 205. § (1) bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és
    egybehangzó kifejezésével jön létre. A (2) bekezdés meghatározza, hogy a szerződés
    létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek
    minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek
    megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.

    – A szerződés egyoldalú módosítása tiltott és ezt szerződés nem tartalmazhatja mert ezt a jog meghatározza.
    – Uzsorakamat szintén törvényben foglalat bűncselekmény.
    – A bankok Forint hitel kartellje megalapozott bűncselekmény lehet csak bizonyítani nehéz…
    – PSZAF tétlensége szintén kérdéseket vethet fel.

  58. -57:nad:)”ha egyszer annak az idiótának (MNB), aki a gerendát az útra tette, az volt a célja, hogy ne menjenek át, vagyis ne vegyenek fel hitelt, akkor végzett volna alapos munkát és zárta volna el az összes lehetőséget”

    Ha az MNB-nek,ha az lett volna a célja,hogy ne vegyenek fel devizahitelt,azt gond nélkül megakadályozhatta volna.
    Próbáltunk volna meg az „átkosban”,kötött devizagazdálkodás mellett,akár devizához jutni,nemhogy hitelhez.

    A „devizaadóst” így készítik a pénzelit konyháján:
    Végy egy MNB-t,tégy hozzá még egy Pénzügyminisztériumot,s egy Kormányt,ínyenceknek adjunk hozzá még egy Országgyűlést,akik keresztbe tehettek volna egy-két szalmaszálat.Nem tették.
    Ehhez a főzthöz,már csak a legfontosabb hozzávaló kell,a megvezetett hitelfelvevők.
    Lassu tűzön kavargassuk néhány évig,s kész.

  59. 60 & 61:
    Sajnos Dorka pecedens jog Magyarországon nincs. Teljesen azonos esetekben lehet homlok egyenes más az ítélet. Ez nem egy egyszerű ország. 🙁
    Már honapok óta fújom, hogy egyoldalú szerződés módosítás nem létezik. Hogy a természetes jogáról jogalany nem mondhat le, ha lemond az semmis.
    Úgy különben Dr. Czirmes is meglovagolja a lehetőségeket szokás szerint nem szívbajos, 100 rongyot kér egy keresetlevél megírásáért. Most, hogy sikereült neki, őmleni fognak hozzá az ügyvelek. Dr. Czirmest a CHF ügy multi milliomossá teszi.
    CHF adósnak pert nyerni nem kunct, mert a banki oldal tevékenysége menthetetlen, csak megfelelő bíróra van szükség. Azt is írtam már százszor, hogy ha én CHF adós lennék, már régesrég pereltem volna. De a magyar tömegek sírnak és várják, hogy valaki cselekedjen helyettük. legfeljebb fülke forradalmat szavaznak, ha valaki megigéri nekiik a kolbász keritést.

  60. Bocsánat, ha belecsap az ember a demagóg húrokba, de mit vártunk a kapitalista rendszertől?
    Szinpátiát, humanizmust, embercentrikus mentalitást.
    Hiába sulykolták belénk az eszmét a szemináriumokban?
    Most, meg kell tanulni a gyakorlatban!!!

  61. Üdv. Tibor Bá!

    Látatlanban is csatlakozom Jancsikához, szerintem sincs igazad, mert azért alacsony a Frank alapú hitel kamata, mert minimális a kockázata ( természetesen a bank szemszögéből), ellentétben a forinttal, aminek meg ugye magas. Ha kicsit visszaemlékszel a Gyurcsányi végjátékra, paraszthajszál híján államcsőd lett, amit szerencsére a nagyságrendekkel inteligensebb Bajnai végül is elkerült, de a kockázat nagy volt, meg ha kicsit figyeljük a híreket, lehet hallani számtalanszor, hogy XY befektető kicsit aggódott valami miatt a világ túlvégén, a mi kis forintunk erre meg azonnal zuhant, na most én is aggódnék ha az én pénzem lenne 20 évre kiadva, vajon mit fog érni mikor visszakapom. Tehát a bank egy nagyobb bukta esetén a 10 százalék kamat mellett is kitörölhetné a visszakapott (HUF)pénzzel, így meg a hiteles járna méltánytalanul jól,mivel elinflálódna a tartozása,hát ezért van a külömbség. A bankokra csak az egyoldalú módosítások és átváltási furfangok és bonyolult átláthatatlan szerződések bűnét lehet ráfogni, ebbe talán bele lehet kötni, a többi sz.v.sz. jogos.

  62. Udv Tibor Ba!
    Az 53-ra:
    Miert cel a kozeposztaly foldbedongolese?

  63. 66 re!
    Kedves Gartai!

    Nem veszed észre a fától az erdőt! A bankok a semmiből „csinálnak” pénzt. A befektető nem veszít semmit, mert szinte semmit nem adott. Tehát nemlétező pénzt adnak kölcsön, és VALÓDI pénzt kérnek vissza. Na ez a nem mindegy.
    Ugyan úgy kellene visszafizetni nekik mint ahogy ők adták:
    Digitálisan, beszerzési áron a pénzt: ” Na írjátok csak fel a merevlemezre hogy pl.: 88500 Huf.
    És már nem is tartozok a havi részlettel. Ű:-)

  64. Részemről a 100% emelkedés CHF alapú hitellel, még mindig alacsonyabb, mintha forintban vettem volna fel… Azok a hülyék, akik aláírtak? Hogy spórolni, gyűjtögetni kell, aztán költeni? Ez rendben van egy mosógépnél, vagy tv-nél. De lakásnál??? És addig? Lakjak a családommal albérletben, fizessük a bérleti díjat, a rezsit, a kaját, vállaljunk 3 gyereket, és takarékoskodjunk??? Kérdem én; mikorra is gyűlne össze a pénz egy kis lyukra a 8. kerületben? 40-50 év múlva? Talán. Na erre kérek választ azoktól, akik a felvevőket ostorozzák! Miféle esélye van az embernek az életkezdésre? Nem volt ésszerűbb azt feltételezni, hogy az ember legalább a saját házát fizeti, és nem dobja ki a pénzt az ablakon albérletre, ami ráadásul bizonytalan?

  65. -65:Gartai:)-„azért alacsony a Frank alapú hitel kamata, mert minimális a kockázata ( természetesen a bank szemszögéből),”

    Azért alacsony a kamata,mert a fél világ(az adócsalók is) ott őrzi az aranyát,valutáját,gyémántját…stb.
    Ez ugyanúgy,egy mesterséges pénzvilág,mint azt más valuták esetében is mondhatjuk.
    Gyönyörűen megél abból,hogy idegen pénzt kezel,s még marad is a költségek levonása után a trezorban némi pénzmag.
    (Persze a megmaradó profitot azért a világ számos helyén befektetik,s az ott képződő nyereséget is repatriálják.)
    A kulcsszó,hogy Svájc kitermeli a „megélhetési” kültségeit,ezért nem szorul kötvénykibocsátással kölcsönfelvételre.
    Kamatot a betétekre nem fizet,vagy alig.A hitelkamat márzsa,cca. ugyanakkora,mint más „kemény”valutáé,hogy nehogy túlkereslet jelentkezzen CHF-ben.

    Maradjunk a kulcsszónál.Magyarország azért fizet magasabb díjat a kötvénypiacon,mert az államháztartás nincs egyensúlyban.Többet költünk,mint amit megtermelünk. Indiferens,hogy a pénz adósságszolgálat,vagy profitrepatriálás,vagy offshore lovagok révén kerül ki az országból.
    Visszább kellett volna már nagyon régen fogni a fogyasztásunkat,vagy a komparatív előnyökre építeni a hazai gazdaságot,annak szétverése helyett.
    Egy egyensúlyban lévő magyar gazdaság kamatszintje megegyezne,vagy alig haladná meg a svájcit.

  66. Érdekes írás, azonban ez csak az igazságnak (és az éremnek) csak az egyik vetülete.
    A történet valójában úgy szól – és kedves Tiborbá, a te megközelítéseddel egész jól a bankok ellen lehet hangolni mindenkit – hogy egyes alapvető közgazdasági tételek úgy szólnak, hogy abban a valutában (devizában) érdemes eladósodni, amiben a fizetésedet kapod, ugyanis a lehető legtisztességesebb bank esetén a polgár elbukja az átváltáskor jelentkező különbséget és kezelési díjat.
    És. Egy másik számolási módszer szerint, de az előzőből kiindulva, kb. 250 HUF/CHF árfolyamnál fizeti a polgár azt a pénzt, amit a forint alapú hitelnél fizetett volna, vagyis addig csak NYERT a CHF alapú kölcsönnel. Továbbá a valódi magyarázat az, hogy ez egy kurva nagy lutri volt, mert arról szólt az egész, hogy ha Magyarországon magyar valamit veszel a magyar fizetésedből, akkor a havi törlesztője X, de ha részt veszel egy JÁTÉKBAN, akkor vagy több, vagy kevesebb. hívhatjuk tőzsdének, pilótajátéknak vagy aminek akarjátok. Ha nyersz 8alacsonyabb törlesztő) akkor jó, ha magasabb akkor fizeted a következményeit.
    Egye azért azt is észre kell venni, hogy a magyar lakosság pénzügyi ismeretei a nullához konvergálnak, erről nem tehet a bank, arról esetleg igen, hogy nem tájékoztatták a leendő adósokat tök alapvető dolgokról, de hát autóvásárláskor és hajsampon vásárláskor sem teszik ezt meg, sőt a bank biztosan beleírta az ügyfelek által soha el nem olvasottba (apró betűs) a figyelmeztetést, hogy a mindenkori árfolyam alapján számolják ki a havi törlesztőt, és az biztosan nem volt beleírva, hogy a bank garantálja a kedvező árfolyamokat. Tetézném, hogy sok adós egy fél emberöltő alatt akart egy társadalmi csoporthoz tartozó építményszínvonalat átugrani, jelesül albérletből (vagyis nincs neki semmije) egy bevásárlóközponthoz közeli, családiházas stb. ingatlanba. Tudom, hogy reggelente szar érzés egy órát az agglomerációból buszozni, de ha ott fele pénzből kapott volna lakást?
    Tehát kár írni, hogy a bankok a „semmiből csinálták” a pénzt, ha én a lottó ötösömet kölcsön adom, akkor azt akkor is vissza kell adni kamatostól, még ha én azt „úgy találtam” is.
    Az az enyém (az egy másik topik, hogy ez hova vezet és hogyan kell a bankok munkáját megítélni), ha te is megkéred a munkád és a befektetésed ellenértékét, akkor a banknak a pénze ellenértékét és hasznát is meg kell kapnia. Az persze valagon rúgással kell díjazni, hogy minden költséget a kuncsaftra vernek, hogy visszamenőlegesen és egyoldalúan módosítják a szerződést, de ez megint más tészta, bár azért kapcsolódik ide…

  67. -68:tocsinisz:)-„Nem volt ésszerűbb azt feltételezni, hogy az ember legalább a saját házát fizeti, és nem dobja ki a pénzt az ablakon albérletre, ami ráadásul bizonytalan?”

    De ésszerűbb volt.Az is ésszerű lett volna,hogy azoktól a hibáktól,amiket te nem láttál,vagy láthattál előre,megóvjanak az ország vezető szakemberei.
    Szokták mondani,hogy a törvény ismeretének hiánya,nem mentesít a jogkövetkezmények alól.
    Mindkettőről mi tehetünk.

  68. 67-re: Akkor újra fogalmazom amit írtam: A bank mikor kiadta a pénzt Frank alapon akkor 0% inflációval számolhatott, mert a ott kb annyi az infláció, amikor forintban számolt, az általa igényelt sz.v.sz. méltányolható 5% reálkamathoz hozzácsapta az évi várható infláció mértékét +5%. Ki meri állítani, hogy ez nagyon valóságtól elrugaszkodott számolás lenne?

  69. 64:
    Kásler Árpádnak kár volt beletenni a feljelentésébe az „uzsorát”. Uzsora az, amikor hatalmas kamatlábbal kihasználják valakinek a szorult helyzetét. Gépkocsira, szabad felhasználásra, luxus lakásra felvett hiteolnél nem lehet szorult helyzetről beszélni. Aki sokat markol keveset fog.
    66:
    Az inflációs hatást nagyoln künnyű tisztességesen kivédeni. Mondjuk szerződésileg a 8 % reálkamat kikötésével. Amindenkori kamatláb = az inflációs ráta + 8 %. Ennyi.
    67:
    Mert már csak attól tud rabolni az oligarchia, amíg az erőforrásokból fenn tudják tartani a mai életnivót.
    69:
    Ott hibázol, hogy a bérletet albérletnek nevezed. Nem kötelező birtokolni egy lakást, lehet bérelni is. és ha utánaszámolsz, kiderül, hogy olcsóbb. Ma senki nem kap annyit egy bérleményért, mint annak értéke után járó reális kamat. Nem kidobod a pénzt amikor bérelsz, mert megkapod érte az ellenszolgáltatást. Egyetlen haszon van a hosszútávú kölcsönből. Gürizel, elvonsz magadtól minden luxust, 30 évig fizeted a részleteket, majd az utódod örökli és amint meghaltál erladja és vesz rajta egy Ferrárit,természetesen nem részletre. 🙂
    71:
    Hát ezt jól összekapáltad. Végül nem derül ki, hogy mit vetsz a szememre, de nem érdekes. Érezhetően írás közben leptek el újabb és újabb ötletek, de ez se számít. Viszont találtam a szövegben egy rendkívül érdekes és sokak számára tanulságos gondolatot. Valóban, nyomorból nem lehet néhány év alatt luxus lakóparkba kerülni. Aki ezt nem veszi észre, az bizony nincs tisztában az élettel. De azért arra figyelj, ha a társadalmat irányító jogrend, és az elképzeléseid között van különbség, akkor nem neked van igazad. Úgy nem köthetsz valakivel szerződést, hogy a másik fél nincs tisztában alapvető, a szerződés témájába tartozó tétellel. Bizony-bizony nem kihasználnod kel a amásik tudatlanságát, hanem felvilágosítanod kell őt. meg kell győződnöd arról, hogy a másik félnek mi a szerződési szándéka.

  70. 63: Attól, hogy precedensjog nincs, még precedens van és a bírók se függetlenek a közhangulattól, nagyon nem. Nyugodj meg, most majd az adósok abbahagyják az üres panaszkodást és tömegestől mennek perre. Szerintem pártucat megnyert per után az állam fogja kötelezni a bankokat per nélkül az új, államilag ellenőrzött szerződések megkötésére.

  71. A világ gazdaság tele van virtuális pénzekkel.
    Ezek a pénzek megpróbálnak most gyors ütemben valódi pénzé, értékké konvertálódni.
    Ezért elképzelhető hogy a válság mélyülésével előbb utóbb valamelyik bank kitalálja: Ha az esedékes törlesztő részletet
    ARANYBAN (fizikai) fizeted akkor csak a tőkét kell törlesztened.
    Mivel hogy a kölcsönadott pénz csak virtuális volt így nem nagy veszteség ha kamatmentesen valódi arannyá válik.
    Én számítok valami hasonló lépésre előbb utóbb.

  72. Én fordítanék a gondolatmeneten:
    Az a „bolond” aki nem vett fel hitelt!
    Miért?
    Mert az ősmondás ez:
    Mostantól aggódjon a kölcsönadó!
    El vannak adósodva az országok, a lakósságuk…csak háborúval egyenlíthető ki a számla!

  73. 76: akiknek annyi esze volt, hogy hagyták magukat bepalizmi ilyen hitelekkel, azoknál nem sok arany lehet…

  74. Nna, hazaértem.

    Akkor előadnám szerény véleményemet. A kérésedet, Tibor bá, miszerint most ne szajkózzuk az emberek felelősségét, természetesen tiszteletben fogom tartani, de az álláspontomat egyébként is ismeritek ezzel kapcsolatban.

    Mi is a bajom a poszttal?

    Kezdjük a kályhától.

    Ezt írod: „2008 novemberéig a bankok kötelező tartalékrátája 5 % volt. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló tényleges pénzeszköz húszszorosát kölcsönözhetik ki.”

    Ebben Tibor bának tökéletesen igaza van, egy picit szeretném kiegészíteni, csak hogy értsük, PONTOSAN hogyan is működik a pénzmultiplikátor, ez fontos lesz még a későbbiekben.

    A banki tartalékráta azt jelenti, hogy ha a banknál van 100 forint betét, abból 5 forintot meg kell, hogy tartson (pontosabban be kell adni a központi banknak), 95-öt meg kiadhat hitelbe. A probléma ott van, hogy a betéttel a befektető továbbra is rendelkezhet, vagyis ez a pénz „nem semmisül meg”, hanem kvázi többszöröződik. A pénz, amit kölcsönadnak, az esetek 99,999%-ában egy MÁSIK banknál landol, ezúttal már betétként (húszmilliós lakáshiteleket se szokás manapság nejlonszatyornyi pénzekkel kifizetni, helyette az emberek utalnak egyik számláról a másikra). Feltéve (illetve pontosan tudva), hogy a bankrendszer egységes rendszer, gyakorlatilag felfoghatjuk úgy is, hogy ugyanaz a bank egyszer kikölcsönöz 95%-ot, majd ugyanezt betétként kezelve ennek megint kikölcsönzi a 95%-át (vagyis az eredeti összeg 0,95×0,95=90,25%-át), majd megint, majd megint és így tovább a végtelenségig. Ez a folyamat egy MÉRTANI SOROZAT, aminek az első eleme mondjuk 1000 forint (csak az egyszerűség kedvéért), két egymást követő tag hányadosa pedig 0,95. Ennek a végtelen mértani sorozatnak a határértéke a végtelenhez közelítve A0/(1-q), ahol A0 az első elem, q pedig két szomszédos elem hányadosa. Könnyű kiszámolni, hogy a fenti mechanizmus végtelenszer „futtatva” 20.000 forint (1000/(1-0,95)=1000/0,05=20.000). Ebből 19.000 forint a kiadott kölcsön, 1000 forint pedig az eredeti betét. Tehát valóban, úgy van, ahogy Tibor bá mondja, 5%-os tartalékráta (fractional reserve) esetén a bank éppen 20-szor annyi pénzt tud csinálni, mint amennyit a megtakarításokból eredetileg a betétesek beadtak.

    Ha 50% lenne a tartalékráta, akkor a bankok nem kölcsönözhetnének ki több pénzt, mint amennyi a betétek összege (hiszen 1000/0,5=2000, amiből 1000 forint a betétek összege, tehát 1000 forintot kölcsönöztek ki az összes pénzből -vagyis ha buknak a hitelesek, akkor a betétesek pénze elvész, viszont nincs hiányzó pénz, nincs „run on the bank”, nincs válság). Bármilyen 50% alatti tartalékráta már beindítja a pénzmultiplikátort.
    Mért fontos ezt ilyen részletesen kitárgyalni? No, erről majd kicsit lejjebb.

    No, de lépjünk egy lépéssel tovább.

    Azzal mindenki egyetért, hogy a probléma a magas forintkamattal kezdődött. Valóban, a svájci frank hitelek „aranykorában” az MNB által meghatározott irányadó kamatláb 10% fölött mozgott, emiatt a forinthitelezés eszméletlen drága volt – így aztán bármilyen, alacsonyabb irányadó kamatlábbal rendelkező deviza előnyösebbnek tűnt. De miért is volt ennyire magas az irányadó kamatláb? Nos, azért, mert az MNB MINDENÁRON meg akarta őrizni a forint értékét. Ezt azzal a mechanizmussal érte el, hogy a forintot carry trade targetté tette: a pénzvilág befektetőinek jó célpont volt a forint, mivel vettek olcsón japán yent (0,25%-os jegybanki kamatra), ezt átváltották forintra, a forintot pedig „megforgatták” a jegybankban (10% fölötti kamatra), és ha a yen-forint árfolyam nem alakult kedvezőtlenül, akkor „kaszáltak”. Tény, hogy ezen borzalmas pénzeket bukott az MNB, tették ezt egyrészt az EU nyomására (hogy meg tudjunk felelni a schengeni kritériumoknak, és be tudjunk lépni az eurózónába, ami akkor még reális célnak tűnt), másrészt viszont a cél egyértelműen az is volt, hogy a magyar fizetőeszköz kellően erős maradjon, így „pörögjön” a belföldi fogyasztás – elsősorban importból, természetesen. Itt tehát nem igazán tartom igazoltnak azt a tételt, hogy ez az MNB „hazaárulása” lett volna, inkább arról volt szó, hogy a lakosság fogyasztási és az ország külpolitikai rövid távú érdekei átmenetileg megegyeztek, és ez a szituáció (akkor és ott) mindenkinek jónak tűnt. Az import plazmatévé megfizethető maradt forintban, ráadásul úgy tűnt, Magyarország tényleg pár éven belül be fog tudni lépni az eurózónába. Akárhonnan nézzük, a probléma az volt, hogy pénzügyi „trükkökkel” olyan forintárfolyamot akartak „kiokoskodni”, amit az ország gazdasági helyzete nem tett volna lehetővé. Röviden fogalmazva kozmetikáztak. Szerintem ezt elsősorban azért tették, hogy Magyarországon ne szaladjon el az import cikkek ára, de tény, hogy az eurózóna nyomása is jelentős volt a dologban.

    Ezt írod:
    „Persze, most a bankok úgy tesznek, mintha ők vettek volna fel svájci frankot a kölcsönzések kielégítésére, de erről szó sincs.”

    No, ez nem igaz. A magyarországi bankok egészen konkrétan bizony svájci frank kötvényekből finanszírozták ezeket a hiteleket, pl. ilyenekből: goo pont gl/WwoAt

    Ezeket a kötvényeket sajna kizárólag 2-3 éves távra jegyzik (kelet-közép európai kereskedelmi bankoknak nem adnak hosszabb távra hitelt a svájci bankok), így folyamatosan meg kell őket újítani. Vagyis ha a bank nem emelte volna a törlesztőt a svájci frank árfolyamnövekedésével, akkor igen komoly veszteségeket könyvelhettek volna el. Kiindulva a BTK definíciójából („Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.”), ez tehát nem minősül csalásnak, mivel itt nem jogtalan haszonszerzésről, hanem egy, a szerződés feltételeinek a teljesítése miatt bekövetkező potenciális veszteség miatt okoztak kárt a magyar embereknek. Ha a bank nem hárította volna át az árfolyamnövekedésből származó költségnövekedést az adósokra, akkor maga szenvedett volna el veszteséget, ezzel adott esetben veszélyeztetve, hogy teljesíteni tudja a szerződésben foglaltakat. Ez jogilag nem várható el tőle, hiszen mindenki abban a jó hiszemben ment bele a szerződésbe, hogy annak feltételeit mindkét fél teljesíteni tudja. Ha a bank olyan feltételekkel megy bele, amit előre láthatóan nem tud teljesíteni, az a szerződés legalábbis megkérdőjelezhető. Abban teljesen egyetértek, hogy önmagában az a tény, hogy „a papírra rá volt írva” nem menti fel a bankokat a csalás vádja alól, hiszen attól, hogy leírják egy darab papírra, még ugyanúgy lehet jogtalan és kárt okozó. Ha én Pali bácsival aláiratom, hogy eladja nekem a 20 milliót érő házát meg a telkét két forintért, mert nem tudja, nem érti, hogy mi van ráírva, az attól még csalás, hiába írta alá és hiába van rajta a papíron a 2 forint. Itt viszont a banknak nem származott haszna abból, hogy áthárította az árfolyamnövekedés okozta többletköltséget, tehát a bank nem csalt.

    Ha történt csalás (és ebben az értelemben szerintem történt) az a kamatlábak körül volt. Ugyanis a bankok, mialatt a svájci frank alapkamata 2-3% körülről lement 0,5%-ra, eközben az áltagosan 3,5%-os kamatot fölemelték 6,5-7%-ra. Na, ez TÉNYLEG csalás. Ezt ugyanis a bankok által belemagyarázott „kockázatnövekedés” nem magyarázza, ekkora mértékben legalábbis bizotsan nem. Ez hihetetlenül kapzsi, primitív és ostoba magatartás, kb. ugyanaz, mint amikor a közszolgáltató kiszab 30.000 forint büntetést meg 50.000 forint fogyasztásmérő le- és újraszerelési díjat, ha nem tudod fizetni az 5000 forintos villanyszámlát. Ha az 5000-et se bírom fizetni, honnan lesz tovább 80.000-em? Itt a logikus, humánus és a közszolgáltató számára is normális hozzáállás az lenne, hogy oké, akkor egyezzünk meg, mennyit tudsz havonta maximum kifizetni, és akkor kapsz annyi áramot, de tovább nem, mert szemmel láthatólag nem tudod kifizetni. Ha ezer forint ez az összeg, akkor be kell érd 1000 forint értékű árammal, de még az is jobb, ha „pénzbedobós” vagy „kártyafeltöltős” rendszerre állnak át: előre befizetsz egy fix öszeget, és amíg az tart, addig azt lehasználod. Valami ilyesmit kellett volna bankoknak is csinálni: például növelni a futamidőt, változatlan törlesztő mellett. Igen, az se túl jó, ha a 10 évre fölvett hiteledet törleszted 50 évig, de még mindig jobb, mint ha elveszik a lakásodat, hajléktalan leszel, az állásodat is elveszted, aztán az állam tarthat el, és persze a hiteledet se tudod visszafizetni. Persze az „ultima ratio” az lenne, ha a magyar állam venne svájci frankot a svájci jegybanktól, majd az így megnövelt államadósságot szépen elinflálná. Ennek is lennének jelentős gyakorlati nehézségei, de erről már volt szó korábban, olvassátok vissza, nem ismételném meg az eddig elhangzottakat.

    Ezt is írod, Tibor bá:
    „Valójában egyszerű spekulációról van szó.”
    Valóban, ebben is teljesen egyetértünk. MINDENKI spekulált. A bank arra, hogy Rászedették majd tudják fizetni a törlesztőt, és a kamatokon nagyot kaszálnak. Rászedették arra, hogy olcsóbban kapják meg a hitelt, mint amit az ország gazdasági helyzete lehetővé tenne. A kormány pedig arra, hogy a magyar gazdaság felkészületlensége és harmatgyenge pozíciója ellenére hamarabb be tudnak lépni az eurózónába, mint azt a felkészültség indokolná. Megjegyzem, hogy a PIGS országok (Portugália, Olaszország, Görögország és Spanyolország) PONTOSAN ezt csinálták az euróval, nézzük csak meg, mekkora szarban is vannak emiatt. Szóval spekulálni jól maximum növekvő gazdasági környezetben lehet, tovább nem növelhető gazdasági teljesítmény esetén aki spekulál, az jó eséllyel szív. Csak persze van, aki még így is jól jár. De ők vannak egyre kevesebben.

    „3.000 milliárd forintért vesznek CHF-et a 140 HUF/CHF árfolyamon, és akkor most eladhatnák 240 HUF/CHF-nél, kaszálva ezzel 2.142 milliárdot. De mennyivel kényelmesebb volt virtuálisan spekulálni nem létező pénzekkel.”

    Ezt egy picit másképp látom. Azt ne feledjük el, hogy a „virtuális” pénz nem úgy működik, hogy fogom, és a szögről leakasztok mondjuk 1000 milliárd eurót. A pénzt KI KELL HITELEZNI ahhoz, hogy a pénzmultiplikátor beinduljon. Ezért is volt fontos, hogy RÉSZLETESEN lássuk, hogy működik a pénzmultiplikátor. Nem elég, ha odajön hozzám 10 ügyfél, és otthagy 1000 forint betéti pénzt. Ebből csak akkor lesz 20.000 forint, ha ezt először kihelyezik hitelbe, majd a hitel összege megint megjelenik valakinek a számláján betétként (és megint… és megint… és megint…). Vagyis „csak úgy” nem lehet nagyot kaszálni az árfolyamkülönbségen. A bank nem azon keres, hogy olcsón vesz pénzt innen és drágán adja el oda, hanem azon, hogy pénzt kreál, és a kreált pénz után kamatot szed. De a pénz csak akkor kreálódik, ha kihelyezed hitelbe. Ezért olyan találó a kifejezés: „money as debt” – vagyis pénz, mint adósság. A bankoknak tehát LÉTÉRDEKE, hogy legyen olyan hülye barom, aki fölveszi a hitelt. Az egész pénzügyi rendszer ezen a banánhéjon csúszott el 2008-ban. Tény, hogy ehhez kell a bank, amelyik az elcseszett rendszert működteti, de kell hozzá a Rászedett család is, aki felveszi. Mindkettőjük számára jónak tűnik az ötlet, de ha fordul a kocka, sejthető, hogy ki jár jobban pórul.

    Tehát foglaljuk össze: ki a felelős (Rászedettéken kívül, ahogy ígértem), és mit lehetne/lehetett volna másképp csinálni?
    1. Egyértelmű, hogy felelős a magyar kormány és az MNB. Be kellett volna látni, hogy az ország gazdasága még legalább jó 20-30 évig nem lesz arra alkalmas, hogy belépjünk az eurózónába, kár volt ezt forszírozni. Azt is látni kellett volna, hogy a forint árfolyamát engedni kell elszállni, mert máskülönben az ország gazdasági versenyképessége fogja ennek kárát látni. Vagyis fel kell áldozni a fogyasztást a gazdasági fejlődés oltárán. Ha engedik tovább leértékelődni a forintot, azzal egyrészt hatalmas mennyiségű kamatkiadástól kímélik meg a magyar államkasszát, másrészt fölmegy az import cikkek ára, az export viszont jól jár, és végső soron a magyar termékek sokkal versenyképesebbek lettek volna a külföldiekhez képest (itt most megint nem kifejtve a magyar FOGYASZTÓK felelősségét).
    2. A bank természetesen szintén felelős – de valamit meg kell érteni. A bank addig megy el, amíg engedik neki. Az elsődleges felelősséget tehát semmiképpen nem a bank nyakába varrnám. Ha a a hitelt felvevőket nem számítjuk, az állam még mindig jóval nagyobb mértékben felelős, hiszen ők diktálják a játékszabályokat. A bankok azt tették, amit a rendszer elvárt tőlük (a maximális profitra törekedtek), és addig mentek el, amíg a rendszer engedte. A törvény erejével kellett volna a bankokat arra kötelezni, hogy PONTOSAN, méghozzá FILLÉRRE pontosan mondják meg, milyen árfolyam és milyen svájci jegybanki kamat esetén milyen törlesztő lesz. Tulajdonképpen a bankok nem szegtek szerződést, mivel a szerződések többségébe ez nem volt pontosan beleírva. Ez abszurd pénzügyi magatartás, amit a PSZÁF-nak kellett volna orvosolni (ha már Rászedették végig se olvasták azt a rohadt papírt – ha ezt megtették volna, akkor nem is írnak alá olyan szerződést, amiben nem lehet tudni, hogy adott svájci frank árfolyamnál és jegybanki alapkamat mellett mennyit fogsz fizetni, mert a bank a kamatot is szabadon változtathatja). Ha ezt megteszik, akkor nem lehetett volna trükközni a kamatokkal, ami a történetnek az igazán jogtalan, gátlástalan és visszataszító része szerintem (az árfolyamváltozás nem jogtalan).
    Én ebben látnám egyébként a megoldást: felül kell vizsgálni az egyes szerződéseket, ki kell dolgozni egy PONTOS KÉPLETET, a hitelek életbe lépésekor aktuális pénzügyi mutatók (svájci jegybanki alapkamat, akkori és aktuális svájci frank árfolyam, stb.) alapján, és ezzel megállapítani az eddig törlesztett hányadot, a hátra lévő adósságot és az aktuális törlesztőt. Aki nem tudja ezt sem fizetni, annak pedig fel kell ajánlani a futamidő nyújtásának a lehetőségét. Ezzel az árfolyamveszteséget nem tudnánk kiküszöbölni (azt csak akkor lehetne, ha a magyar állam magyar forintért venni svájci frankot a svájci jegybanktól, és azzal kifizetné a bankokat), de a jogtalanságot orvosolni lehetne.

  75. 69, Tocsinisz: Ha képes voltál bevállalni a hitelt, sőt, ha képes vagy fizetni a duplájára nőtt törleesztőt, akkor biztos, hogy nem messze nem kellett volna 40-50 év a lakáshoz. A hiteltörlesztés sem tart tovább 20-25 évnél, nem igaz? Annak pedig a nagy része kamat lesz, a takarék pedig neked kamatozott volna.

  76. Tibor bá,

    Nagyjából egyet értek a cikkben foglaltakkal, de egyben biztosan nem.

    „Foglaljuk össze, mi történt jogi értelemben. Tekintettel arra, hogy mind a forintalapú, mind pedig a valutaalapú hitelezések esetén a bankok ténylegesen forintot és csakis forintot kölcsönöztek ki, az égvilágon semmi se indokolta, hogy a valutalapú hitelek esetén jelentősen kisebb kamatlábat számoljon fel. Logikusan feltételezhető tehát, hogy az alacsonyabb kamatláb egyetlen célja a kölcsönért folyamodók lépre csalása volt.”

    Nos én CHF hiteles vagyok, és a hitelemet CHF-ben kértem (nyitottam hozzá devizaszámlát) és oda utalták.
    Kiharcoltam azt is hogy CHF-ben és HUF-ban is törleszthetek.
    Mivel nem kellett a felvett összeg egyszerre, kicsit jobban jártam, mert saját magam konvertáltam HUF-ra kicsit jobb árfolyamon, mint ami a hitelfelvételnél volt.
    Ez az Erste Bank gyakorlata volt, a többi bank gyakorlatához – elsőkézből való ismeretek hiánnyában – nem tudok hozzászólni.

    Az hogy a kamatokat milyen pofátlan érveléssel emelték asszimetrikusan és egyoldalúan ( emelő tényezők beépítve, csökkentő tényezők nem ) – amikor már a svájci jegybank (SNB) a deviza swapokban negatív(!!!) kamatot számol fel, hogy a CHF-et gyengítse – az már egy másik kérdés.

    Kiváncsian várom, hogy ez mikor jelenik meg a felszámolt kamatokban…

    A jelzálog hitelek egy részénél még csak kamat törlesztés van, azoknak biztosan nem mindegy, hogy mennyi kamatot kell fizetni havonta.
    Persze a többieknek sem.

    Jelen helyzetben, mintha az EURCHF felől csökkenne a nyomás (az SNB hatékony fellépése következtében), most az EURHUF kerülhet előtérbe a CHFHUF változásának meghatározásánál.

    Ezt alapvetően a kormány gazdaságpolitikája határozza meg, nem kéne elcseszni.

  77. 81: Bocsi, de inkább elmagyarázom részletesen, mint hogy valamit ne fejtsek ki normálisan. Tibor bá le is csesz emiatt néha, egyébként jogosan.

  78. Hogy valami nem teljesen EU konform a hazai bankok gyakorlatában, azt többek között pont a volt Raffaisen vezér és volt Bankszövetség elnök Felcsúti Péter egyik interjújából derült ki.

    Akkor arról beszél, hogy a nyugati anyabankok hüledeztek és csodálkoztak azon, hogy a magyar leányoknak mit meg nem engednek a hazai jogszabályok, amit nálunk nem.
    Többek között az egyoldalú szerződés módosítás volt kiemeve.

  79. Ne feledjük el, hogy kis hazánkban a bármiféle dolgokhoz történő hozzáállásra minden jellemző, csak a felelősségvállalás nem.
    Ha egyenként megkérdeznénk a résztvevőket akkor azt látnánk hogy a kárvallottak-hitelezők-árfolyamok-államfők négyesfogatából bármelyik
    felelősségre vonásakor kiderülne hogy a másik 3 a hibás! Ismerős? 🙂
    Nagyobb katasztrófák forgatókönyveiben észrevehetjük, hogy a történések
    sorozatában több hibának kell ahhoz egymást követően előfordulnia, hogy meglegyen a baj. Egyetlen ponton tudunk az események sorozatába pozitív fordulatot hozni, amikor döntünk. Ja hogy információ híján kénytelenek vagyunk akárkiben megbízni? Hogy a barátaink közül szintén senki nem ért a pénzügyekhez? Nem mi választjuk meg a barátainkat? Lehet hogy szomorú hír, de 18 után mindenért saját magunk felelünk. Még akkor is amikor úgy gondoljuk valaki más…

  80. 79:
    „Nos, azért, mert az MNB MINDENÁRON meg akarta őrizni a forint értékét. ”

    Itt azért a politikai mozivációkról se feledkezzünk meg Járai jegybankelnöksége idején (MSZP vezette kormáyn mellett).

    Mivel egy sáv volt meghatározva, ahol az MNB beavatkozik a forint védelmében ( Ez volt az EURO bevezetésének egyik feltétele), úgy megerősítette a forintot a magas kamattal, hogy a spekik megtámadták az egyik szávszélet.
    Amikor az MNB-nek be kellett avatkoznia, akkor rájött, hogy hülyeséget csinált.
    Akkor hozott pár pánik intézkedést, amire pár hónap után a spekulánsok a sáv másik sávszélet kezdték el támadni.
    Szóval a szakértelem hiánya is közrejátszott a helyzett kialakulásában.

  81. 86:
    „Lehet hogy szomorú hír, de 18 után mindenért saját magunk felelünk. Még akkor is amikor úgy gondoljuk valaki más…”

    Ez kissé sarkosra sikeredett.

    Akkor ha vázolnád, hogy pl. a jelenlegi magyar gazdaságpolitika alakításában mi is az én felelősségem?
    Nem szavaztam rájuk.

  82. 74: Tiborbá,

    nem vetek a szemedre semmit, hacsak azt nem, hogy a klisék, a számtalanszor olvasott kliséket hangoztatod te is. És nem azt állítom, hogy nincs igazad, mert részben igazad is van, csak aránytalanul eltúlozva állapítod meg a felelősséget.
    Mondok neked egy régi, magyar (-nak gondolt) igazságot: Mindig kettőn áll a vásár.
    A klisére engedelmeddel én is egy klisével válaszoljak:
    Senkinek nem nyomtak pisztolyt a fejéhez, hogy vegyenek fel kölcsönt. de még írhatnám a másikat is, hogy amíg úgymond nyerésben voltak a hitelesek, addig a nyereséget sem osztották meg senkivel, most ne akarják a veszteséget sem.
    Azt, meg kérlek, ne gondold, hogy menet közben jöttek az ötletek, én már ezeket hangoztatom hosszú-hosszú ideje, legfeljebb a fogalmazásom teszi ezt veled.

  83. Szuper volt az írás Tiborbá ! Köszönöm szépen Jancsikának is az izgalmas,hibátlan okfejtést. Engem az egész szituban az zavar,de Nagyon,hogy hány ezer ember jár most nagyon rossz cipőben…
    /bocsánat Tiborbá, de őszinte leszek../
    ,,Szeretett ” kormányunk pedig kitalál 1- ilyen fingfestést ,mint ez az árfolyam stabilizálás.
    Mindenkinek szép estét !
    Jó éjt 🙂

  84. 79:
    „hogy meg tudjunk felelni a schengeni kritériumoknak, és be tudjunk lépni az eurózónába”
    Ez nem maastricht esetleg ERM, ERM-2 akart lenni?

    „Ezeket a kötvényeket sajna kizárólag 2-3 éves távra jegyzik (kelet-közép európai kereskedelmi bankoknak nem adnak hosszabb távra hitelt a svájci bankok), így folyamatosan meg kell őket újítani.”

    Itt azért meg kéne említeni, hogy a források és a kintlevőségek jelentősen eltérő időbeli eltérését, a banküzemtannal foglalkozó könyvek veszélyforrásként írják le.

    Ez banki kockázat és nem ügyfélkockázat, ezt a banknak kéne lenyelnie, mert a magasabb banki nyereségért azért magasabb kockázatokat is kell vállalni.

  85. ja… megint a 74:

    Hogy nem használhatom aki a másik tudatlanságát? Végletekben gondolkozol, mert az, hogy tudok róla és kihasználom, vagy leírom a feltételeket és abban az az utolsó sor, hogy:

    Elolvastam és az abban foglaltakat megértettem és tudomásul veszem, aláírásommal igazolom..”

    vagyis ezen állítás igazságát nem fogom tesztsorozattal és közgaz-matek tételsorral kipróbálni a bank ügyfélforgalmi terében, az két dolog.
    Autó vásárlásnál sem kérik el a jogsidat, sőt, ha kp-s vásárlást eszközölsz, akkor a személyidet is csak azért, mert az autóvásárláskor különféle adóvonzattal rendelkező tárgyat vásárolsz. Tengeri kiránduláskor sem feltétel az úszni tudás, repülőgépes utazáskor meg a ejtőernyő használat. Tudom, most azt írnád, hogy igen-igen, de a lakás mint alapvető szükséglet és lakhatáshoz való jog, etc, az autóvásárlás nem összevethető, pedig simán. Az eladó szempontjából bizony tökre egyforma, mind a kettő egy tárgy,a minek az adásvétele folytán a kereskedő (bankos) hasznot realizál.

  86. 91:
    jelentősen eltérő időbeli eltérését = jelentősen eltérő időbeli lefutását

  87. 91:
    „Ez banki kockázat és nem ügyfélkockázat, ezt a banknak kéne lenyelnie, mert a magasabb banki nyereségért azért magasabb kockázatokat is kell vállalni.”

    Itt igaz az a mondás, hogy nincs ingyenebéd, nemcsak a devizahitelesekre vonatkoztatva, ala Simor.

  88. 79, jancsika: tökéletes okfejtés, egyetértek.
    schengen = maastricht

  89. -Jancsika:)Az okfejtésed bizonyos,bankbarát körökben nagy tetszést aratna,de ezek nem pénzügyi bárányok,akik a pénzéhes hitelfelvevő farkasok étvágyát,birkaszeretetből,önfelaáldozó módon akarják kielégíteni.

    -„Tény, hogy ezen borzalmas pénzeket bukott az MNB, tették ezt egyrészt az EU nyomására (hogy meg tudjunk felelni a schengeni kritériumoknak, és be tudjunk lépni az eurózónába, ami akkor még reális célnak tűnt), másrészt viszont a cél egyértelműen az is volt, hogy a magyar fizetőeszköz kellően erős maradjon, így “pörögjön” a belföldi fogyasztás – elsősorban importból, természetesen.”

    A bajok sokkal korábban kezdődtek,mint a devizahitelek engedélyezése.Addigra a parazita rendszer teljesen behálózta az országot.
    Az MNB,azokat a borzalmas pénzeket,amiket a forró tőke idecsalogatására bukott el,inkább vitte volna Monacóba eljátszani,minthogy a gazdaságot megbénító magas hitelkamatokkal nyomorgassa az amúgy is forráshiányos vállalatokat.
    Igen jól mondod,az EU,de inkább az őse,az EK valóban nyomta a magyar gazdaságot.
    Rendszerváltáskori árakon,bagóért lehetett(még magyar fogalmak szerint is)termelővagyonhoz hozzájutni,azt szép lassan,vagy gyorsan kiiktatni,a piaci kapcsolatait kvázi lenyúlni.
    A működőképes,aranytojást tojó közműszektort levágni,azaz a későbbi aranytojásokról lemondani.
    A magyar ember kibírta volna,ha egyszer-egyszer Gorenjét,s egyebet vehet,még hosszú évekig,ha utána kap egy erős,működő gazdaságot.
    Az importengedélyezési rendszert még fenn kellet volna tartani,amig a magyar ipar átállhatott volna,egy más termelési struktúrára.
    Az Orosz,és közelkeleti felvevőpiacainkat nem kellett volna egy tollvonással felszámolni.
    Az import termékek magasabb árszintje megkövetelte,hogy a belföldi árak rohamosan közelítsenek a nyugatiakhoz,hogy a piacszerzést a profitmaximalizálásra való törekvés hathassa át.
    Konkrét példa:90-ben a víz ára 5,-Ft volt s 10 év múlva,2000-ben már 100,- Ft.Az áremelkedés,hússzoros !!

    Nem sorolom tovább,hogy a „kedves” nyugati Róbertbácsi nagyon is jól tudta,hogy mit csinál,s mind politikai,mind pénzügyi vonalon megtalálta a kiszolgálóit.

    A magyar gazdaság,de ahogy látjuk az USA-é sem tud pörögni az importtól.

    Nekünk nem az erős fizetőeszközt kellett volna megteremteni,hanem az olcsó,s képzett munkaerőre,a keleti kapcsolatok révén olcsó árszintű alapanyagokra támaszkodó feldolgozóipart helyzetbe hozni,a mezőgazdaságban,és élelmiszeriparban,pedig a működő rendszereket megtartani,s nem szétverni.
    Ilyet csinált először Japán,majd Dél-Kórea,s azsiai kis tigrisek.

    Ahogy mondod,sem a politikai-,,sem a pénzügyi-,sem a gazdasági
    vezetés nem működött jól,azaz az ezeket megtestesítő személyek,akik nem nézték az ország érdekeit.
    A banknak, szerintem sincs semmi felelőssége,csak az intézményt irányítóknak.

  90. #90 P.Zsolt: „Engem az egész szituban az zavar,de Nagyon,hogy hány ezer ember jár most nagyon rossz cipőben…”

    A válasz egyszerű – Mindenki.

    Azáltal hogy a hitelesek nem tudnak „fogyasztani” hanem hitelt törlesztenek gyakorlatilag el vannak foglalva és visszafogják a gazdaságot. Ezt kicsit bonyolult tovább fejteni hiszen egyébként is nehéz egyre súlyosbodó válság felé nézünk, de ahogy a fentebbi PDF-ben is benne volt, az hogy a lakosság döntő többsége nem tudja pörgetni a gazdaság motorját az a válság további súlyosbodását eredményezi úgymond egy spirállal.

    „a kereslet csökken az áru és szolgáltatás
    iránt → a termelés csökken → a munkanélküliség nő → a gazdasági növekedés lassul. Mindezek következtében az adós munkanélkülivé válásának esélye nő, s ezáltal nő a hitel visszafizetésének képtelensége. Ha a hitel bedől és nem tud megtérülni annak tőkéje és a rávetített banki költség, generálja a hitel további drágulását, tehát a spirál egy következő szintre emelkedik, azaz súlyosbodik a válság.”

    Az egyre komolyabb bevétel kiesést kompenzáló adó pedig mindannyiunkat terhel.

    Valahogy a fentebb leírtak alapján még mindig nem tudom mi lenne a kilábalás megoldása. Ha erre van valakinek valami ötlete Gedeon 13-as hozzászólásán kívül, hát arra kíváncsi lennék.

    #66 Gartai hozzászólása alapján érthetővé válik miért is volt kockázatos a forint hitel, és miért nem ajánlották a bankok:

    „Látatlanban is csatlakozom Jancsikához, szerintem sincs igazad, mert azért alacsony a Frank alapú hitel kamata, mert minimális a kockázata ( természetesen a bank szemszögéből), ellentétben a forinttal, aminek meg ugye magas. Ha kicsit visszaemlékszel a Gyurcsányi végjátékra, paraszthajszál híján államcsőd lett, amit szerencsére a nagyságrendekkel intelligensebb Bajnai végül is elkerült, de a kockázat nagy volt, meg ha kicsit figyeljük a híreket, lehet hallani számtalanszor, hogy XY befektető kicsit aggódott valami miatt a világ túlvégén, a mi kis forintunk erre meg azonnal zuhant, na most én is aggódnék ha az én pénzem lenne 20 évre kiadva, vajon mit fog érni mikor visszakapom. Tehát a bank egy nagyobb bukta esetén a 10 százalék kamat mellett is kitörölhetné a visszakapott (HUF)pénzzel, így meg a hiteles járna méltánytalanul jól,mivel elinflálódna a tartozása,hát ezért van a különbség. A bankokra csak az egyoldalú módosítások és átváltási furfangok és bonyolult átláthatatlan szerződések bűnét lehet ráfogni, ebbe talán bele lehet kötni, a többi sz.v.sz. jogos.”

    Ezt nyugtáztuk csak a kérdés itt is rögtön felmerül.

    Ha az MNB megoldotta hogy sávon belül maradjon a forint vajon miért nem lehetett mégis kedvezőbb konstrukciókat biztosítani ?????
    Továbbra is fenntartatom hogy a forint hitel sokszor indokolatlanul magas volt. Cáfoljátok meg kérlek ha tévedek.

    #79 Jancsika – először is köszönöm az éles meglátásokat.

    Tiborbának erre a gondolatára: „Persze, most a bankok úgy tesznek, mintha ők vettek volna fel svájci frankot a kölcsönzések kielégítésére, de erről szó sincs.”

    ezt írod: „Másodszor azt írod „Itt viszont a banknak nem származott haszna abból, hogy áthárította az árfolyam-növekedés okozta többletköltséget, tehát a bank nem csalt. ”

    A bank a megnövekedett árfolyamkockázat miatt a bedőlt hitelesek fedezetét lefoglalja, ezt követően alacsony értéken számolja el a hitel tartozásban, majd jó áron értékesíti a haveroknak. Az adós továbbra is tartozik a fennmaradó résszel.

    – Nyer a fedezet értékesítésen
    – Az adósságot nem engedte el ( mint pl.: külföldön)

    -> ezáltal Zéró a kockázat, és a bedőlt hitelesen extra haszon van, szinte már abban is érdekelt hogy a hiteles bedőljön.

    Emlékeztetőül: A válságban extra profithoz jutottak a bankok !!!!

    A külföldi gyakorlat tetszik.
    Beviszed a kulcsot és azt mondod nem bírod én kiszálltam.
    A bank kénytelen elfogadni hiszen rosszul mérte fel a hitel vállaló kockázatát. Bár a deviza árfolyamkockázatot a hitel felvevő állja de bedőlés esetén ki tud lépni hiszen a bank köteles elfogadni a fedezetet a tartozás fejében, és nem teheti meg hogy tovább görgeti a fennmaradó adósságot. Nyilván ennek köszönhető hogy sok bank csődbe is ment.

    Hogy itthon hogy fog tudni ebből kilépni rengeteg ember azt nem tudom : (

  91. 88:
    A mondathoz a használati utasítás viszonylag egyszerű. Ha valaki egyszer őszintén elismeri hogy mindenért Ő a felelős az életben ami Vele történt és ami történni fog, akkor, de tényleg csakis akkor esélye van hogy mélyen belül meginduljon egy olyan folyamat, melynek hatására azonnal a problémák megoldásán kezd el gondolkodni. És mivel ezt ebben az esetben bárki és bármi hibáztatása nélkül teszi, tényleg létrejön az az állapot ahol az Ő döntésein múlnak majd a dolgok, amibe senkinek és semminek nem lesz beleszólása. Természetesen alakulhatnak a dolgai továbbra is rosszul, de már tudja hogy csakis Ő a felelős, ezért szinte azonnal képes változtatni és másik útra lépni…és ha kitartó…

  92. 79:
    Végeredményben kettönk nétőpontja között egyetlen lényeges különbség van. Én állítom, hogy a bankok részéről forint kihelyezés történt CHF felvétel nélkül. Te ezt tagadod. Akkor nézzünk ennek utána, de szerintem a bankok mindent le fognak papírozni, mert tudják, hogy csak itt lehet őket megtámadni.
    89:
    Legalább másfél éve írtam itt a honlapon, hogy a hiteleseket nem kötelezték a kölcsön felvételére (pisztoly a homlokra), és a hasznot nem osztották meg az adófizetőkkel, akkor most az adófizetők ne osztozzanak a vesztességükben. De akkor a téma az volt, hogy az állam megmentse-e őket. Természetesen ne! Most viszont a bankok eljárása volt a poszt. Hülyeség volt a kölcsön felvétele, és nekik kell kinyögni, de ettől még be lettek csapva. Azzal is egyetértek, hogy nagyravágyóak voltak, meggondolatlanok, és ez a véleményem forint alapú hitelre is érvényes. —– Egy durva analógia: Ha este 10-kor megkéselnek egy kocsmába, ahová cigarettát venni tértem be, jogga mondhatod, hogy meggondolatlan voltam, és senki se tartott egy pisztolyt a homlokomhoz, hogy most aztán szívj el egy cigarettát. De azért a késelő büntényt követett el. OK meggondolatlan voltam, nem gondoltam végíg mi történhet velem miközben cigit veszek, de azért valaki fog kapni 4-5 évet. —– A fogalmazványod nem volt koherens. A különböző gondolatok között nem volt átmenet. Erre gondoltam.
    97:
    Nem akarásnak nyögés a vége. Úgy is lehet szerződést írni forintalapú hitelnél, hogy a mozgó kamatlábban állapodunk meg, meghatározva az 5 % reálkamatot. És akkor senkinek sincs árfolyam kockázata, senkinek sincs inflációs kockázata, és a hitelfelvevőt nem lehet becsapni, és a bank nem jár rosszul (de nem is kaszál egy oltári nagyot).

  93. 91-95: Így van, Schengen = Maastricht, csak Tibor bá a múltkor véletlenül eltévesztette, és mint tudjuk, a hülyeség ragadós…

  94. 96: Erről már volt szó korábban, úgyhogy nem ismételném meg magamat, főleg, mivel Tibor bá erre kifejezetten megkért. Én csak annyit mondok: 50-50% (mármint 50% felelősség a népé, 50% mindenki más, beleértve a külföldi befektetői köröket és a kormányt, aki velük cimborált). És ezt a mindennapos életemben is abszolút igazolódni látom, úgyhogy ez átmegy az „egységsugarú mentális szűrőmön”.

    97: Egy adott ponton ellentmondasz egy picit saját magadnak. Az elején azt mondod: mindenki szarul járt. A végén pedig, hogy a bankok extraprofitot realizáltak. A kettő együtt nem megy. Szerintem is mindenki szarul járt, csak nem egyenlő mértékben. Az, aki elveszti az otthonát, jóval nagyobbat bukik, mint a bankszektor, ha mondjuk idén nem 200, hanem „csak” 180 milliárd forint tiszta haszonra tesznek szert (mondtam két számot a hasamra ütve). De ez egy alapvetően versengésre alapuló, zéró végösszegű játékban már csak így működik, és nem is működhet másképp. Ez az, amit be kéne látni, de ez valahogy senkinek se sikerül.

    Még valami: többen írtátok már, hogy külföldön visszaviszed a kulcsot, és ezzel le van tudva, ezzel szemben itthon a bank „fillérekért” elárverezi az ingatlant, és te továbbra is tartozol. Lehet, hogy ti ezt jobban tudjátok, de amennyire én tudom, ez pont fordítva van. Magyarországon én olyan esetről nem tudok, hogy az árverezést és az új tulajdonos bejegyzését követően a régi tulajdonos még tartozott volna valamivel, sőt, általában szokott maradni pár százezer forint (nem mintha ez tisztességes lenne). Az USA-ban viszont konkrét ingatlan buborék alakult ki, ami aztán persze ki is pukkant, vagyis azt láttad, hogy a házad tavaly még ért 500.000 dollárt, amire eladósodtál 300.000-ig (ebből persze plazmatévét, Hummert meg egyéb „értelmes” dolgokat vettél), idén meg már csak 200.000-et ért, vagyis volt 100.000 dollár adósságod, amire nem volt fedezet. Ilyen Magyarországon nem alakulhatott ki, mert egyrészt nem volt ingatlanpiaci buborék (sőt, az ingatlanok reálértéke FOLYAMATOSAN csökken 1990 óta), másrészt eleve jóval szigorúbb feltételeket támasztottak a fedezetre. De ismétlem, ha valaki tud konkrét ellenpéldát mondani, az linkelje be, abból tanulok én is.

  95. 79:
    Hadd idézzek dr. Damm Andrea jogtanácsos okleveles adótanácsadó
    abszolvált bankszakjogász munkájából egy részt, ami engem támaszt alá: 2009. február 6-án Bihari Péter, az MNB monetáris tanácsának tagja a Népszabadságban írt egy MNB-t mosdató cikket „Mit mérlegelnek a jegybankárok” címmel. Abban persze a csőlátó szemlélet és az MNB védelme az uralkodó, azonban tett néhány olyan kijelentést,
    amely a perekben felhasználható és erősíti a hitelt felvevők perbeli lehetőségeit. Az egyiket idézem: „ A bírálók elmarasztaló értelemben állítják, hogy a hazai monetáris politika okozta a devizahitelek felfutását. A valóságban a magyar gazdaság mindaddig ráutalt a devizaforrásra, amíg a hazai megtakarítások nem finanszírozzák a
    költségvetés túlköltekezését. Ha a bankszektor többet hitelez, mint amennyi belföldi forrást gyűjt, a különbözetet csak devizaforrás-bevonás jelentheti. Márpedig Magyarországon a hitel/betét arány mutató 150 százalékra kúszott fel az elmúlt évek során. Ha a bankok olcsóbban jutnak devizaforrásokhoz, mint forint forrásokhoz,
    akkor a devizahitelek olcsóbbak lehetnek a forintkölcsönöknél. „ Ez az okfejtés azt jelentheti, hogy a bankoknak saját jól felfogott érdeke volt a profit növelés érdekében, hogy devizaelszámolású hiteleket adjanak és nem a hitelt felvevők érdeke, hiszen ez a
    kijelentés azt állítja, hogy nem volt a bankoknak elegendő forrása a forint hitelekre, tehát azért szereztek be devizát, hogy a forint forrásaiknál több forrást szerezzenek be a hitelnyújtáshoz, azzal kívántak még magasabb profitot realizálni, hogy ezekhez
    vásároltak devizát. Csakhogy egyrészről ha a bankok ezzel üzletet kívántak realizálni, akkor az ő kockázatuk az, hogy annak forrásáért mennyit fizetnek és nem a hitelfelvevőké. Másrészről a valóságban nem igaz a cikkíró állítása több szempont miatt sem, mindössze arra való, hogy maga a jegybank tisztviselője is azt állítja, hogy a devizaelszámolású hitelnyújtás nem a hitelezők, hanem a bankok érdeke volt. Egyetlen bank nem tudja bebizonyítani, hogy minden egyes devizaelszámolású hitel mögött devizakölcsön felvétele áll. Különösen azt nem, hogy például svájci frank vagy japán yen. Az eurónál már más a helyzet, hiszen euróban folyamatos a bankok közötti hitelnyújtás, s a magyar bankok anyabankjai jellemzően az eurózónában vannak, azok
    pedig a magyar lányaiknak euróban adják át forrásaikat hitelkihelyezésre vagy más, jobban jövedelmező tranzakcióra. Még egy okból érdekes ez a cikk. Ha valóban 100 egység volt a forint forrás hitelkihelyezésre és 150 egységet helyeztek ki a bankok hitelt, akkor ez azt is jelenti, hogy 2008. végéig a kihelyezett hiteleknek 2/3-a forint, 1/3-a devizaelszámolású kellett volna legyen. Csakhogy ez nem igaz, az összes hitelnyújtásnak 2004 és 2009 között a töredéke (10 %) volt forint elszámolású, 90 % pedig a devizaelszámolású. Ráadásul ez a bemutatás azért sem helytálló, mert azt érzékelteti, mintha a hitelkihelyezés, törlesztés egy statikus, monolitikus egység lenne és a befolyó törlesztéseket nem helyeznék ki újabb hitelként.

    Tehát a bankok CHF alapú hiteleinek jelentős része mögött nem frank, hanem forint volt.

  96. jancsika !
    Teljesmértékben egyetértek a gondolatmeneteddel.
    Már csak az a kérdés, hogy -állami támogatással- miért vehetik el egy párszázezres hitel fejében egy ember többmilliós ingatlanát?
    Nagyon okos az, aki bíróságon támadja meg az értékaránytalanságot!
    Egy ideig…

  97. SZiasztok.

    43 éves vagyok, feleségem, 2 kisgyerekem van.
    Apám bányász volt, anyám ápolónő.
    Gépészmérnök vagyok, egyetem óta dolgozom.
    Albérletben laktam, majd 36 éves koromban vettünk egy 65 m2-es lakást, 4 millió ft önrésszel( ennyit tudtunk összespórolni), chf alapú hitellel.
    Most úgy néz ki, hogy nem fogjuk tudni fizetni, pedig van munkám is.
    Akkor én vagyok a hülye és megérdemlem?

    netuddki

  98. 105. netuddki!
    Nem! És balek sem vagy!
    Tárgyalj a bankkal elöször!
    Át fogják váltani a chf hiteledet eur-ba, meghosszabbított hitelidővel.
    Fogadd el, és várj.

  99. Dorka, mit tettél a hentessel? Hogy büntetted meg?

    ***

    Én úgy jártam, hogy otthonról megígérték, hogy támogatják a lakásvásárlásunk, azután az utolsó pillanatban mégis úgy döntöttek, hogy csak a felét kapjuk, mert csak. (Alapvetően nincs ezzel semmi, hiszen megköszönöm azt is, amit kaptam, de akkor különösebb ok nélkül, miért az utolsó pillanatban variálunk…? na mindegy.)
    A hiányzó részre hitelt kellett fölvennünk 2008-ban. Természetesen forint alapot választottam, teljesen tudatosan, mert számítottam ilyesmire, ami bekövetkezett és még fog is.
    Ezzel együtt persze ez sem megnyugtató.

  100. 103: Azt hiszem, értem a gondolatmenetedet, Tibor bá (pontosabban Dr. Damm Andreáét):

    Tehát a vizsgált időszakban a bankok beszedtek 100 egység betétet az ügyfelektől, és kiadtak 150 egység értékű hitelt. A 150 egység értékű hitelből 15 egység volt magyar forint, 135 egység valamilyen deviza (frank, euró, yen, stb.). Az 50 egység különbséget nyilván beszerezték a nemzetközi piacokról. Logikusnak tűnik a feltételezés, hogy a fennmaradó 85 egység hitel akkor forint volt, csak devizának „álcázták”.

    Nos, sajna nem feltétlenül. Azt ugyanis elfelejti az érvelés, hogy a bank a betétesek pénzét nem csak hitelbe adhatja ki. Mit csinálhat még vele?

    – Vehet belőle ÁLLAMKÖTVÉNYT (ami gyakorlatilag hitel nyújtása az államnak, csak nem hitelnek hívják, hogy „szebben” hangozzon – ne felejtsük el, hogy a magyar államadósság legalább a kétszerese a magánszektor összadósságának, és ennek túlnyomó része – 85%-a – forintban van!)
    – Vehet belőle részvényt (érték- vagy árutőzsdén)
    – Beszállhat közvetlen finanszírozású projektekbe leányvállalatokon keresztül (itt technikai értelemben nem hitelről van szó, közvetlenül feltőkésíti a bank a saját vállalatait). Ez az utóbbi években nagyon népszerű volt, a legtöbb banknak megszülettek a lakáskasszái, egészségügyi kasszái, beszálltak ilyen-olyan PPP-projektekbe, stb. stb. Itt technikai értelemben nem hitelezés történt, hanem közvetlen feltőkésítés.

    Tehát volt „helye” annak a 85 egységnek forintnak, ami látszólag bejött, de nem ment ki. Simán lehet, hogy a 135 egység kihelyezett devizahitelt a bankok túlnyomó részben devizakölcsönökből fedezték, míg a bejött 100 egység forintnak tényleg csak a 15%-át helyezték ki hitelbe.

    Fontos látni, hogy a bank ezekkel a mechanizmusokkal nem töri meg a pénzmultiplikátor elvét! Ugyanis bárkinek adja is a pénzt, az illető azt valamilyen bankszámlán fogja tartani, azon keresztül fogja használni, forgatni – vagyis ez az összeg máris betét valahol a rendszerben, tehát a 95%-a máris kihelyezhető hitelbe. Mindaddig, amíg CSAK a bankrendszerben lehet a pénzt tartani, működik a pénzmultiplikátor, feltéve, hogy a hitelek iránti igény mindig legalább 95%-a a betéteknek – ez pedig Magyarországon BŐVEN teljesült (itt 150% volt).

  101. 79. „A banki tartalékráta azt jelenti, hogy ha a banknál van 100 forint betét, abból 5 forintot meg kell, hogy tartson (pontosabban be kell adni a központi banknak), 95-öt meg kiadhat hitelbe.”
    Ez tévedés, de később jó a magyarázat.

    „Azzal mindenki egyetért, hogy a probléma a magas forintkamattal kezdődött. ”

    Nem.

    „MNB MINDENÁRON meg akarta őrizni a forint értékét. Ezt azzal a mechanizmussal érte el, hogy a forintot carry trade targetté tette”

    Nem. Carry trade targetté vált. A forint értékét nem ez határozza meg.

    Schengem az Maastrict akart lenni.

    „magyarországi bankok egészen konkrétan bizony svájci frank kötvényekből finanszírozták ezeket a hiteleket”

    Van olyan bank amelyik igen.

    „Ezeket a kötvényeket sajna kizárólag 2-3 éves távra jegyzik”
    „így folyamatosan meg kell őket újítani”

    140-ert vette a bank, 230-at ér 3 év múlva.
    230-ért megujítja. Hol jár rosszul a bank?

    Na, de itt abba is hagyom, mert mert egyszerübb lenne ujra korrekten leírni, de arra nincs idöm.

  102. 105: Nem, nem vagy hülye, és nem érdemled meg, de szerintem rossz döntést hoztál anno. Én egy kicsit fiatalabb vagyok, mint te voltál akkor (most múltam 30), és még nincsenek a képben a gyerkőcök, de azt tudom mondani, hogy nem érné meg nekem ingatlant venni. A bérlet sokkal jobb. Annak köszönhetően, hogy nem voltunk „röghöz kötve” az elmúlt 6 évben sokkal könnyebb volt mozogni, és a megfelelő álláshoz költözni. Azonkívül egyszerűen PÉNZT NYERSZ azzal, ha nem veszel lakást. Nem tudom, hogy te hol laksz és ott milyenek az ingatlanárak, de amerre én laktam Magyarországon, ott ha lett volna 4 millió forintom, annak a legrosszabb helye egy ingatlanban lett volna. Egyrészt Magyarországon az ingatlanok értéke reálértékben FOLYAMATOSAN csökken (néhány speciális régiót kivéve), vagyis a benne álló pénzed értéke csökken. Másrészt az ingatlannak vannak még amortizációs költségei is, amit ha benne laksz, nem tudsz kitermelni, meg kell fizetni. Ha kiadod bérletbe, számításaim szerint a bérleti díj 75-80%-át bukod az amortizáción (feltéve, hogy feketén adod ki, és nem fizetsz utána adót, ha fizetsz adót, akkor gyakorlatilag 100%-ot buksz), ezt a pénzt albérletben nem bukod el, mivel a bérbe adót terheli. Természetesen ha hitelre veszed a lakást, akkor még a kamatokat is fizetned kell. Ezzel szemben ha fogod a 4 milliódat, és csak annyit csinálsz, hogy beteszed egy bankszámlára, már nyersz az inflációval szemben mondjuk 1-1,5%-ot, tehát a pénzed legalább nem értéktelenedik, és garantálom, hogy még a bérleti díjjal együtt is kevesebbet vesztesz, mintha ingatlant vettél volna a pénzből. Ha meg egy kicsit fineszesebb vagy, és pl. aranyat veszel a pénzből, akkor meg pláne jobban jársz.

    A kérdés: mikor érdemes ingatlant venni?

    Egyrészt akkor lenne érdemes, ha fordulna a közfelfogás Magyarországon, az emberek nem akarnának mindenáron saját lakást, hanem elfogadnák a bérleti rendszert, és lehetne pénzt keresni a bérleteztetéssel. Másrészt idősebb korára az ember már másképp gondolkodik. 50-60 évesen nem az lesz a fő szempontod, hogy költözz a munkahelyed után, mert addigra amit megkereshettél, vagy meg akartál keresni, azt már megkerested. Ha tehát van annyi összespórolt pénzed, hogy saját tulajdont vegyél, akkor érdemes lehet tanyát verni valahol, ahol az ember eltöltheti a nyugdíjas „arany éveit”, itt nyilván kevésbé érdekli az embert az, hogy ezen pénzt bukik. 36 évesen szerintem egyáltalán nem érdemes ingatlanvásárlásban gondolkodni, bérelni kell, menni kell a jobb munkahely, a lehetőség után, ráadásul még pénzt is nyersz ezzel. Harmadrészt, ha geddonban gondolkodunk, akkor megérheti a saját ingatlan, de szigorúan kertes ház, vagy még jobb valamilyen tanya, nem feltűnő, félreeső helyen, amit aztán szépen fejlesztgetni tudsz egy önellátó gazdaság felé. Egyik barátom pl. elment Svédország egyik legészakibb városába, Kirunába dolgozni. Na, ott NAGYON jó helyen van. Népvándorlás odáig nem igazán fog felmenni, félreeső hely, télen úgy behavazódnak, hogy szinte lehetetlen megközelíteni a várost, ha nincs rendszeres hókotrás. Egy üvegházzal és pár szélkerékkel télen-nyáron tudsz termelni, még felesleget is, amivel már „nyerő” vagy.

  103. 110: Légy szíves, vagy írd le, hogy szerinted hogy korrekt, vagy akkor ne kritizálj. Ez elég szar így, hogy
    „Nem.

    Nem.

    Nem.

    Ja, de hogy mért nem, azt nem mondom el, mert nincs időm. A lényeg az, hogy nem.”

    Érvelj, ha állítasz valamit, légy szíves.

  104. 109:
    Túl jóindulatú vagy a bankokkal szemben. Én kötöm az embet a karóhoz és állítom, hogy a CHF alapú hitelek többsége mögött kizárólag forint állt. Ugyan miért vett volna a bank magyar államkötvényt, nevetséges néhány reál százalékért? Még nekem se érte meg.
    105:
    Rossz olvasni szar helyzetedről, és az emberben hatalmas a kisértés, hogy szimpatizálva veled „megértsen”. De az élet kegyetlen, és nincs értelme finomkodni. Nem minősítelek, de rossz döntést hoztál. Tudod miért? Mert kizárólag a gyerekeidre gondoltál. Örököltetni akartad őket. Már én is írtam, most Jancsika is kifejtette, a lakás bérlés sokkal olcsóbb, kiszámíthatóbb, biztonaságosabb és nem vagy röghöz kötött, de persze nem lehet örökölni. Nem történt katasztrófa, ha úgy fogod fel, hogy lakásodat, fél életed munkáját nem a két gyereked örökli, hanem a bank. Ugyanis, ez a valóság. Könnyen lehet, hogy 30 év múlva te is így fogod látni, és nem fog érdekelni a dolog.

  105. Elsődleges tapasztalatok:
    Vettem fel 5 millát chf-ben 140 körüli árfolyamon, már visszafizettem kb 3,5 millát a törlesztőrészletekben, most tartozok kb 7,5 millával (240-es árfolyammal számolva), vagyis most összességében 10 milla a teljes költség. Ez szerintem még mindig nem rossz arány a 4 éves periódust tekintve.
    94-ben vettem fel forint alapú házvásárlási hitelt az OTP-től, 40%-os kamatra adták jelzálog és kezesek fedezetére!
    Fizettem rendesen, majd két év múlva eladtam a házat, visszafizettem az egészet. A törlesztés és a teljes visszafizetéssel együtt a kétszeresét fizettem vissza 2 év alatt! Ehez képest a CHF hitel még nem is rossz!

    DE: Amikor felvettem a CHF hitelt, azzal a törlesztővel és ingatlan értékkel kalkuláltam, amit akkor ŐK megállapítottak.
    (A hitelfelvétel előtt érdeklődtem az akkor elérhető fórumokon, akkor jónak tűnt, mivel a forint még erősödött is az azt megelőző időben)
    Jelenleg a törlesztő részlet a duplája, amit képtelenség proli fizetésből kinyögni, valamint a ház piaci értéke a fele, az akkorinak, tehát még eladni sem tudom, hogy kifizessem a tartozást.
    A bank felmondta a szerződést, egy összegben követeli a tartozást. Kerestem őket személyesen, telefonon,hogy állapodjunk meg valamilyen vállalható megoldásban, mindenhol azt mondták, hogy nem ők az illetékesek, elhajtottak a francba! Akkor most mi van? Ki is a hibás? Patt helyzet.

    A másik: Az autómat szintén CHF hitelre vettem, fix havi törlesztővel, itt a futamidő változik. A havi törlesztőben úgy realizálják az árfolyam változást, hogy a tőke és kamat elszámolást variálják. Jelenleg ez 10/90 % a kamat javára! A futamidő persze tolódik a végtelenségig. Ez eddig érthető is.
    De: A tőke tartozásra (ami persze alig fogy az előbb említett okokból) szintén számolják az árfolyam különbözetet, amit ugyan most még nem kell fizetnem, csak ha valamilyen okból előbb megszűnik a szerződés (eladom, vagy összetörik a kocsi), ez pedig jelenleg a kb a felvett kölcsön fele!
    A kocsi persze szintén nem ér annyit, hogy eladva, akár csak a reális tőkét is visszafizethetném az árából, és a havi törlesztésekkel már visszafizettem a felvett tőkét+most többel tartozom, mint amennyit felvettem. Szintén próbáltam egyezkedni a bankkal(Merkantil, OTP csoport tag, MAGYAR)mindentől elzárkóztak!
    Szintén felteszem a kérdést: Ki is a hibás?
    Ha veszek egy mosógépet, nem kell tisztában lennem a működési elvével, hiszen csak használni karom. Ez minden más termékre igaz kell, hogy legyen.
    Az esem igaz, hogy nem tájékozódtam a hitel felvétele előtt, az akkori elérhető adatok alapján jónak tűnt!
    Utólag könnyű okosnak lenni!

  106. Itt a bérlet/saját ingatlan dologhoz szólnék hozzá.
    1. Sokan nem 20-30 millás ingatlant vettek, hanem szaros panelt és vagy ezzel egyenértékű házat és többnyire nem elit környéken.

    2. Bérleti díjat mindig fizetni kell. Elveszted az állásod vagy a nevetséges nyugdíjad mellett is fizetni kellene. Ne röhögtessük egymás hogy nyugdíjasként a magyar átlagnyugdíjakból fizetjük a bérleti díjat gyógyszert rezsit stb.
    Tehát azért ragaszkodik a magyar társadalom „hülye” módon a saját lakáshoz/házhoz, mert bármi történik ez egy biztos pont lenne. És igen az öröklés is benne van. Ha én hülye módon fizetem mindenről lemondva 20 éven keresztül talán a gyerekemnek nem kell és mindig van fedél a fejük/fejem felett.

    111:
    Jancsika amiket leírsz nagyjából így vannak … kivéve a magyar társadalom 60-70%-a. Spóroljon 60 éves korára az ember ? (átlag 120 eFt fizetésből nehéz) ? Menni a jobb melóhely után ? (lassan már melóhely sincs)

  107. 114: A Kádár-korban még volt a büntető törvénykönyvben olyan, hogy „munka nélküli jövedelemszerzés”. Ha a banknak többmilliós törlesztés után többel tartozunk, mint amennyit felvettünk, az megvalósítja ezt a tényállást, nem?

  108. 79.

    Kíváncsi voltam Jancsika a kommentedre, meg kell mondjam nem csalódtam benned! 🙂

    „A banki tartalékráta azt jelenti, hogy ha a banknál van 100 forint betét, abból 5 forintot meg kell, hogy tartson (pontosabban be kell adni a központi banknak), 95-öt meg kiadhat hitelbe.”

    Az irdatlan hosszú kommented legelején már tévedsz és ebből levezetsz egy A4 méretű félrevezető szöveget is, azon csodálkozom, hogy erre nem figyelt fel senki.

    A banki tartalékráta ma Magyarországon 2%, de számoljunk 5-el, ahogy te is tetted.
    A banknak nem kell 100 forint betét!, csak 5. Az 5 Forintot berakja az MNB erre kijelölt számlájára, ami után mellesleg ÉN kamatot fizetek, és a bank máris kikölcsönözhet 100 Forintot. Így teremtenek a kereskedelmi bankok új pénz.
    Gondold már végig Jancsika, amit leírtál, ha így lenne, akkor egy bank még annyi kölcsönt sem adhatna ki, mint amennyi betétje van.

    Aztán elnézést a kifejezésért, de blődségekkel megindokolod, hogy miért tartották magasan az MNB alapkamatot és ennek előnyeiről írsz, amik nem feltétlen helytállóak, de nincs kedvem vitatkozni.
    Hátrányait miért felejtetted el Jancsika? Kiszámoltad egyszer is, hogy mennyibe került és kerül most is a magyar adófizetőknek a magas alapkamat?
    Ott meg már fogtam a fejem, mikor a magas kamat –> erős forint –> pörög a gazdaság című fejezetedet előadtad.

    Ami pedig a hitelek mögötti svájci frankot illet. Ezt én nem tudhatom, de Varga István közgazdász/mérnöknek jobban hiszek, mint Jancsika belgyógyásznak Németországból.

    Szóval Jancsika a finom, árnyalt megtévesztést még mindig magas fokon műveled, ami azért veszélyes, mert a mondandódban sok igazság is van.

  109. Jobban jártál volna ha az első 5 millát nem veszed fel, hanem gyűjtöd mondjuk bankban, kamatra, és mire felveszed addigra még több is lett volna mint amit gyűjtöttél. Nem sokkal, mert közben infla egyebek, de 3-4 %os reálhozamot elérhettél volna, helyette dúdolásztad a szlogent, hogy „kétszer ad aki gyorsan ad” csak a bankok hozzádúdolták, hogy kétszer is kell visszafizetni! Volt hitelem nekem is mert nem birtam ki bmw nélkül huszonévesen, de olyan szegény voltam tőle mint a szar, és mikor kifizettem,megfogadtam hogy soha többet hitelt!

  110. 118: Hitelt azért vesz fel az ember (én legalább is) mert akkor van szükség a pénzre. Ha nem lett volna rá szükség nyilván nem veszem fel. Ha lett volna felesleges pénzem amit a bankba teszek, nem veszek fel hitelt.
    Nem luxuscikket vettem rajta, hanem olcsó félkész-félig lelakott vidéki házat,mert ez volt a legolcsóbb megoldás, (az akkori törlesztő pont annyi volt mint egy 50 m2-es lakás havi bérleti díjja) amit utána saját kezűleg újjítgattam, és nem BMW-t, hanem 7 éves szutyukit, hogy vidékről be tudjak járni dolgozni.
    Nem is az a bajom, hogy a kétszeresét kell visszafizetnem, hiszen ezzel számoltam, hanem a sokszorosát, vagyis inkább a határ a csillagos ég! Ezzel az erővel egy kútba is dobálhatnám a pénzt, akkor is az lenne az eredmény: mindig egyre többel tartozom, bár mennyit törlesztek! Valamint a bankok teljes elzárkózása a megegyezéstől!
    Persze a mai eszemmel már én sem veszek fel hitelt, de ezt a jelenlegi helyzetet ez nem oldja meg.

  111. Az a baj,hogy az emberek a lehetőségeiknél jóval nagyobb hitelt v. hiteleket vettek fel.Ha v.kinek volt 5.000.000 forintja nem vett érte panel lakást,hanem 15.000.000ért vett családi házat, az akkori maximális fizethető törlesztő részlettel.Ja..mellé autót,mer mit szolnak a szomszédok a 20 éves kocsi láttán.(van hitelem)

  112. 117. Curix
    Kicsit figyelmetlen vagy a 110.-ben én is ezt írtam.

    „A banki tartalékráta ma Magyarországon 2%”

    Ebben viszont távedsz. 2-3-4% is lehet, a bank döntése, csak titkosított emailben kell a MNB-vel tudatni.

    A maradékkal egyetértek.

  113. 117: JAncsika nem megtéveszt, mert az azt jelenti, hogy tudatosan ver át. Szerintem ő megtéVED, és mivel alapvetően egy okos fickó és van tapasztalata arról, hogy az, és egyes dolgokhoz tényleg ért, ezért túl magabiztosan nyilatkozik abban a gazdasági témában is, ahol viszont véleménye nem alapos tudáson, hanem inkább egyfajta liberális életérzésen-világnézeten alapszik, annak számos tipikus előítéletével együtt. Furcsa, mert amúgy meg geddonista is, nincs illúziója arról, hogy a modern világ fenntartható lenne, tehát ez a liberális előítéletesség ezzel együtt elég tudathasadásos.

    Bocs, Jancsika, címezhettem volna neked is, de már nem írom át.

  114. -102:Jancsika:)-„Erről már volt szó korábban, úgyhogy nem ismételném meg magamat, főleg, mivel Tibor bá erre kifejezetten megkért. Én csak annyit mondok: 50-50% (mármint 50% felelősség a népé, 50% mindenki más, beleértve a külföldi befektetői köröket és a kormányt, aki velük cimborált). És ezt a mindennapos életemben is abszolút igazolódni látom, úgyhogy ez átmegy az “egységsugarú mentális szűrőmön”.”

    Ismételni én sem fogom magamat,mivel a hozzászólásaimban én is leszögezem az egyén felelősségét,de most nem az övét taglaltam.
    Azért ne feledkezzünk meg arról,hogy az egyik fél,helyzeténél fogva mindig potenciális előnyben van a másikkal szemben.
    Ki van zárva,hogy tömeges szinten ezt a többszörösen deprimált helyzetet az emberek fölismerjék.
    A problémamegoldást meg nem lehet 50-50 %-al kezelni,mert az tipikus patthelyzet,azaz legjobb semmit sem csinálni,mert úgyis mindegy.
    A súlypontokat,a stratégiai támadási pontokat ki kell jelölni,mert csak ez visz előre.
    A tolvajt pedig el kell fogni,nem tárogatni tehetetlenül a kezünket,mert különben újra beköszön egy szép napon.

  115. 120: Az emberek (magam tapasztalata alapján) a hitel felvételekori lehetőségeikhez képest tudták vállalni törlesztést, de ezek a felvételek megváltoztak.
    A bank 2-4 év alatt realizálta azt a nyereséget, amire 20-30 évre kötött szerződést+elzárkózik a megegyezéstől.

    A 20 éves autóval nem az a baj, hogy mit szól hozzá a szomszéd, hanem az, hogy a havi javítási költsége több, mint egy olcsó pár éves autó havi törlesztője+nem alkalmas napi 100 km-es ingázásra.

    Nem mindenki luxus dolgokra vesz fel hitelt, és van aki mérlegeli a lehetőségeit, mégis átb@ssza a bank!

  116. 108 Batka:
    ‘ Dorka mit tettél a hentessel, hogy büntetted meg?’

    Fogtam az üres húsos zacskót..(még volt egy kis vér az alján, azt széjjelkentem a kezemen) Feketébe öltöztem. Magamra öltöttem a bosszú keserű illatát. Bevonultam a Lehel piacra, közben a lépteimre megszólalt a Prodigy-„OMEN” című száma, sejtelmesen de kísérve komor de elszánt lépteimet..
    Hirtelen csend lett, megfagyott a levegő, az emberek hátrahúzódtak a hentes pultjától. A 150 kilós hentes nem is mert fel. Pökhendien nézett, és megkérdezte mit adhat, és maradhat e egy kilóval több. Előhúztam a birkás zacskót, s ő a felismeréstől elsápadt, tudta hogy most eljött a vég. Nem kegyelmezhettem. A pultra dobtam, tepertőt tömtem a szájába, és egy kolbászt dugtam a .. az orrába(hogy ne legyek unladylike). A homlokára pedig örökre lemoshatatlan filctollal felírtam: Nem csapom be többé a vevőimet..

    ——————————————-
    Bocs , viccen kívül visszamentem, és kértem tőle 15 azaz 15 deka felkockázott marhát, 15 deka felkockázott birkát, áfás számlára, a cég nevére, és külön kértem részletezze a tételt, /birka marha/ mert csak így fogadják el. Majd megkérdeztem hogy valóban annyira hülyének néz e, hogy ezt velem megcsinálta és szó nélkül hagyom. Mondtam, hogy a két zacskóval már indulok is a megfelelő helyekre, de előtte még szeretném tudni hogy mire jó ez az egész, főleg hogy igazán nem is nyer rajta, csak vevőket veszÍt.Mindezt hallották a mögöttem sorban állók is. Elmondtam neki az össznépi csalódást „birka” pörkölt főzéssel kapcsolatban, és hozzátettem, hogy a barátném-aki a paprika tévén szokott amúgy szerepelni (ez igaz) fel volt háborodva a csalás miatt és meg is írta egy cikkben a kritikát.(ez is igaz) Hozzátettem, hogy mint törzsvevőjét engem kár volt becsapnia. Végkifejlet: kaptam egy háromkilós felkockázott marhát grátisz, és ideiglenesen lekerült a kockázott birka a kínálatról. Azért mondom hogy ideiglenesen, mert azóta megint árulja. le lehet csekkolni, ő az egyedüli a „húsok utcájában” aki felkockázott birkát árul. úgy látszik másnak nem tűnik fel.

    Nem nagyon bírom amúgy Juszt Lászlót, de a fogyasztóvédelmis műsora miatt respekt..”ne hagyjuk magunkat átverni megkárosítani stb..”
    Meg az ún. fogyasztói csoportokat leleplező könyve miatt. Na azok is egy ilyen kiskapu miatt húzhatják le még mindig az utolsó pénzét a szerencsétlen hiszékenyeknek piramisjátékkal . „nem kell kezes, ingatlanfedezet, bejelentett munka” persze, csak a pénzed, meg a hiszékenységed, hogy kisorsolnak és megveheted a házad, Fizess előre a hitelért..

  117. 125:
    De sok időd van. Irigyellek érte. 🙂

  118. Na mondjuk itt a kulcs az egészhez:
    valaki, aki TÉNYLEG ért hozzá eldönthetné ezt a jegybanki tartalék-kérdést!
    Úgy van-e ahogy Jancsika leírta a mértani sorozattal vagy pedig a jegybanki tartalékképzés indukálja a kölcsönözhető összeget?
    Például ha van 100 egység, a jegybanki tartalékráta 5% és a 100-ból nem 5 egységet, hanem 20-at tesznek be a jegybankba, akkor az úgy néz ki, mintha 400 egység után teljesítenék a tartalékképzési kötelezettséget, tehát 380-at lehet hitelezni?

  119. 114:
    nem ironizálásnak szánom. A szocializmusban nem lehetet se lakásod, se autód 5-10-20-30 év várakozás nélkül, de csak a tényleges vételárat kellett kifizetned. Most azonnal van minden, de ötszörös áron. Most az lenne a jobb, akkor ez lett volna a jobb. Mindenképpen a kisember van megszívatva.
    121:
    Valóban a bank dönti el, hogy 2-5 között mit választ, de ha van lehetősége, miért ne válsztaná a 2 százalékot?
    122:
    Egész jó analízis. nem tudtam, hogy ehhez is értesz. 😉

  120. és ha disznóhús lett volna…

    akkor NY-tól TA-ig is erről írtak volna.

  121. 128, Batka: Ez közgazdasági egyetem első év első órás anyag, közvetlenül gólyatábor után még másnaposan. Küldtem linket is, waiting moderation (nálam per pill. 124. hsz).

    Olyan ez a vita, mintha arról beszélnénk, hogy 48-ban volt-e a 48-as forradalom.

  122. 121. Nálad a pont, csak nagyon szűkszavúan írtad le a mondandódat, itt nem a tartalékráta a leglényegesebb, hanem Jancsika ezen, teljesen hibás mondata:

    „A banki tartalékráta azt jelenti, hogy ha a banknál van 100 forint betét, abból 5 forintot meg kell, hogy tartson”

    Egyébként a banki tartalékráta 0% is lehet, ha jobban megboncolgatjuk.

    122.

    Igen azt hiszem így sokkal korrektebb, mert Jancsikáról nem feltételezem, hogy tudatosan tévesztene meg, de sajnos megtéveszt.

  123. 117 Curix: Szóval mindig elképedek azon az embertípuson, aki a fölényeskedésben éli ki magát, de arra már nem képes, hogy meg is tanulja azt, amiről kioktatóan szónokol.

    „nincs kedvem vitatkozni” – akkor ne vitatkozz, inkább olvasgass előbb utána. Ha ebből sem érted meg a hitelmultiplikátor-hatást, amiről Jancsika HELYESEN beszélt, akkor minden hiába.

    Tessék:
    http://www.wattpad.com/67774-3-a-p%C3%A9nzmultiplik%C3%A1tor

  124. 128:
    Én is éltem még a cocializmusban, akkor is volt hitel, forint alapon 3-6%-os kamatra! Sőt a végén elengedték a felét, ha egy összegben visszafizetted!
    Kocsid is lehetett, használtat lehetett venni bármikor, persze az újra várni kellett, de nekem a mostani rendszerben sem volt új kocsim.
    Akkoriban nem akarták kinyírni az alsóbb réteget, mint most.

    Egyébként, akinek most nincs kölcsöne, az se sokáig örülhet, majd ezután a rezsire és a napi megélhetésre kell felvenni, nem kocsira és lakásra. Már most több embert ismerek, akik ilyen cipőben járnak.

  125. 105:
    Nem jártál rosszul, és nem hoztál rossz döntést, mert az esetleges bérlet díja (csak a bérlet díja) és a törlesztőrészlet most lett azonos (ezzel a 230-240-es CHF szinttel).

    Az elmúlt néhány évben (3-4-5), a bérlet díja magasabb volt.

    Persze, az önrész egy kicsit árnyalja a dolgot, azonban számításom szerint a kamatokból adódó nyereséget elvitte volna bőven (ismétlem: bőven) a közös költség (azaz a bérleti díjon felül fizetendő extra költség).

    Tehát ha bérletbe mész, akkor az önrészed lassan de folyamatosan veszít az értékéből, így pedig az önrészed ingatlanban van, és az veszít az értékből.

    Én ezt a számítást évente elvégzem ott, ahol élek, és most az először van egálban a kettő.

  126. 132.

    Én meg azokon Nad, akik védelmükbe veszik a bankokat bármilyen formában, és Jancsika ezt képes volt megtenni.
    Tudtad, hogy 2011-ben megint rekord profitot könyveltek el?
    Azért simogassuk meg Csányi buksiját.

    Azért nem vitatkozom, mert nincs értelme, Jancsikával az egészségügyön kívül nem tudok szinte semmin közös nevezőre jutni. Gedeon a 122-ben jól megfogalmazta, hogy miért.

    „Maurice Allais a Nobel díjas Francia közdazdász aki a szintén Nobel díjas Milton Friedmannal megalkotta a Chicago tervet a 1929 világválság után azért hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő, a 100% nál kisebb tartalékrátát nem tartja elfogadhatónak. Ennek oka az hogy a klasszikus banki bevétel abból fakad hogy a bank betéteket gyűjt (amire betéti kamatot ad) illetve kölcsönöket folyósít (amire kölcsönkamatot számol fel). Ennek a kettőnek a különbsége adja a bank hasznát. A probléma ott kezdődik hogy a bankok megfigyelték hogy egyszerre egyidőben az összes betétes soha nem veszi ki az összes letétbe helyzett pénzt. Max 10% pénzkivét van. Ezt az elvet felhasználva (megfordítva) a bankok 10% os tartalékráta esetén 10x es mennyiségű pénzt helyeznek forgalomba amit a semmiből hoznak létre úgy hogy a tízszeresét kölcsönadják annak amit betétként birtokolnak mivel ezt a gyakorlat és a tartalékráta törvény megengedi. Maurice Allais ezt közönséges pénzhamísitásnak nevezi.

    A 2% tartalékráta azt jelenti hogyha egy magyar kereskedelmi bank rendelkezik 2 Ft.-al ( betétgyűjtésből vagy jegybanki kölcsönből) akkor 100 Ft.-ot kölcsönadhat kamatra. A 2 Ft.- jegybanki kamat költsége 10% jegybanki alap kamat esetén (magyarországon ennél ez sokkal alacsonyabb) 0.2Ft.- azaz 20 Fillér. 100Ft.- Kölcsön kamata pedig kölcsöntípustól függően 20-40 Ft.-! Az alacsonyabb kölcsön kamatot véve alapul 0.2 Ft.- osztva 20 Ft.- tal évi 10000% hasznot jelent a bankoknak a bank fentartási költségeivel nem számolva. Mint fennt utaltunk rá a 2 Ft.- nak nincs jegybanki költsége magyarországon mert az állam ezt kifizeti tehát egy bank azonkívül hogy kifizeti a működési költségeit (munkabérek illetve rezsi) egyébb költsége nincs vagyis korlátlan mennyiségű kölcsönt tud folyósítani tehát pénzt hozhat létre a semmiből és azt kamatra kölcsön adhatja. Ez sokkal jövedelmezőbb üzlet mint a prostitució vagy a kábitószerkereskedelem.”

    Erről ennyit Nad.

  127. Ajjaj, ezek a jó magyar fórumviták… A farkába harapó kígyó…

    Amit fent idéztél, annak az elméleti alapja NEM mond ellent annak, amit jancsika is állít:

    „Könnyű kiszámolni, hogy a fenti mechanizmus végtelenszer “futtatva” 20.000 forint (1000/(1-0,95)=1000/0,05=20.000). Ebből 19.000 forint a kiadott kölcsön, 1000 forint pedig az eredeti betét. Tehát valóban, úgy van, ahogy Tibor bá mondja, 5%-os tartalékráta (fractional reserve) esetén a bank éppen 20-szor annyi pénzt tud csinálni, mint amennyit a megtakarításokból eredetileg a betétesek beadtak. ”

    De tulajdonképpen miről is szól a vita? Azt mondod, ez hülyeség:”“A banki tartalékráta azt jelenti, hogy ha a banknál van 100 forint betét, abból 5 forintot meg kell, hogy tartson”

    Akkor kapaszkodjatok meg, Curix, endre, nem, nem hülyeség, csak annak, aki arra is képtelen, hogy egy tankönyvszerűen pársoron levezetett folyamatot megértsen, ami egyébként be is van linkelve. Ennyi.

  128. Ja még valami,a hitelt felvevők ha finoman is, de le lettek hülyézve.Magyarországon az emberek nagy hányada nem ért a hitelezéshez a hozamokhoz,banki csűrés csavaráshoz,de a munkájához igen.Ott nem biztos hogy megvezetnék őket.Pl:jancsika beviszi az autóját a szervizbe,ott megcsinálnak rajta egy drága beavatkozást amire nincs szükség de legalább nem ront az autó állapotán(a bankok ezzel szemben még alád is vágnak)vagy mégis inkább ront az állapotán,utána a szervízvezető ügyesen megmagyarázza a dolgot.Akkor jancsika a bolond,mert szervizbe vitte az autót,vagy a szervizes a szemét mert át akarja vágni.Az eddigi hozzászólások alapján jancsika hibája, mert nem ért a modern motorok teljes körű működéséhez.Ezzel szemben az előbbi hozzászólásomat fenntartom.

  129. 135. Curix-et folytatva:

    A bankok azt látva, hogy forintkamat az egekben, 10+%-on
    (a szoclib kormányok áldádos tevékenzsége miatt, aki ezt nem látja azzal nem vitatkozom pl. jancsika)
    törték a buksijukat, hogy most mit kellene tenni.
    Idén is menni kellene Hawaii-ra telelni, nyaralni meg Svájcba sielni.

    Egy ilyen alkalommal jött az ötlet. Dobjunk a piacra svájciALAPU hiteleket.
    Mert 10+%-ért a kutya se vesz fel kölcsönt, csak az idióták.
    Adjuk feleannyiért.
    Az ötlet bejött. Jöttek mint mint a legyek (a szarra).
    Innen már mindenki ismeri a történenet.
    Tibor bá meglátta a lényeget, ez tényleg
    Az évszázad pénzügyi csalása ©

    A tartalékhoz meg tökmindegy, hogy forintot, eurot, frankot vagy fabatkát hásználtak.

  130. 124.Nem is rád gondoltam.A házas példa elég egyértelmű,az autóknál fiatal nagy értékű autókra gondoltam…szerintem a Suzukid nem tartozik egyik kategóriába se(elnézést ha ezzel megsértelek)

  131. Mintha Orbán most máshogy kezdene beszélni – vagy ez is csak egy újabb porhintés az árfolyamrögzités meg a kamu monitoring bizottság után?

    „Üzent a bankoknak

    A miniszterelnök a devizahitelesek ügyéről is beszélt, és reagált Simor András tegnap ismertté vált korábbi kijelentésére is. Emlékezetes, a jegybankelnök a WikilLeaks dokumentumai szerint úgy fogalmazott, hogy a devizahiteleseket nem kell megmenteni, mivel végre meg kell tanulnunk, hogy nincs olyan, hogy ingyen ebéd. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban azt mondta: ezek a „bankárember” szavai, ők így gondolkodnak, ezért is nem szabad őket a kormány közelébe engedni.

    http://www.portfolio.hu/gazdasag/orban_nem_valt_iranyt_de_uzent_a_bankoknak_es_simornak.154582.html

    „Az biztos, hogy a leckét meg kell tanulni, ám ez a bankokra is vonatkozik, nekik is részt kell vállalniuk abból a teherből, amelyet a korábbi hibás devizahiteles konstrukciók ma jelentenek, és éppen ez a veszteségmegosztás lesz az ősz egyik legfontosabb feladata, miközben már működik az árfolyamgát, az otthonvédelmi program is folytatódik, sőt, új elemekkel bővülhet – emelte ki a kormány.” ???

  132. 137:
    Nehéz jó analógiát kitalálni – belátom. De ez jobban sántit, mint kellene. Valóban vannak szakterületek, amihez igazán jól csak a szakmabéli ért. Vannak azonban általános ismeretek, amihez minden államnpolgárnak üdvös konyítani. Hogy augusztus 10-én 1 CHF = 272 Ft lesz, azt az atya úristen se tudta volna megmondani, de nem is ez a baj. Az igazi baj abból származott, hogy a szerződés szerint a bank azt tehet, amit akar. Nem kell se jogásznak, se közgazdásznak lenni ahhoz, hogy ilyet nem irok alá. És itt jön az emberi tényező A bankok úgy tettek, mintha kegy lenne a kölcsön, és az ügyfél nem akadékoskodott, hanem alig várta, hogy aláírhasson és vihesse a pénzt. Dehogy olvasta ő el a szerződést. Megjegyzem, én már jártam úgy, hogy amikor közöltem, hogy otthon áttanulmányozom a szerződés (tervezetet) és majd holnap közlöm, hogy aláírom-e. Akkor „kirugtak”. Ja, ha én kekeckedek (és nem lehet palira venni) akkor nem kellek mint ügyfél. Szóval ez a téma hol vetődött fel. Mi nem gépek, hanem emberek vagyunk és aki ismeri az Embert, az nagyon jó hatásfokkal tud velünk manipulálni. Ez a tétel Jancsika „esszéjében” sehol se jelenik meg, csak az adós felelőssége. Nem épithetünk fel arra mindent, hogy az Ember becsaphatatlan. Igenis becsapható, és egy tekintélyes banktól éppen ezt nem várjuk el. Nem is csalnának, ha mindenki tenné a dolgát, de nem teszi, se a pénzügyi felügydlet, se a parlament, se a MNB, és még a bíróságok se túl lelkesen.

  133. 143. Camelia 🙂 A kormánynak pénz kell. Bankokat mindenképp meg fogja adóztatni, ez egy nagyon jó ürügy számára, de egy pillanatig sem gondolom, hogy a devizahitelesek megsegítésére költené. Már azt is szóba hozta, hogy az egyszerű átutalásokat, azaz mindenféle pénzmozgást is adóval sújtja. Ötlet mindig van. Kérdés, hogy mire költi a plusz bevételt.

    A kormány közelébe pedig senkit nem enged a slepjén kívül.

  134. Nem kéne az államnak költenie a devizahitelesekre. Pl. törvényileg forintosittathatná visszamenőleg a hiteleket a felvételkori árfolyamon bubor + 1,5 % kamattal.
    Róna Péternek is volt nagyon jó megoldási javaslata.
    Persze ezeken nem keresne semmit egy fityiszközeli cég sem, az igaz. :-((

  135. 144.

    Tibor bá ezzel vitatkoznék ha nem gond, mivel én is érintett voltam svájci frankos hitel ügyben.
    Csak egy használt suzukit vállaltam be 3 évre, és a hitelt akkor is tudtam volna fizetni, ha 400FT-ra megy fel a Frank ára. Nem itt van a probléma, hanem a szerződéssel.

    Nagy mellénnyel készültem rá, hogy semmit nem írok alá elolvasatlanul. Na itt bukott meg a tudományom, pedig nem tartom magam egy alul iskolázott analfabétának.

    A szerződés 1-es bekezdése rögtön paragrafusokra utalt, és az egész szerződés szövege olyan volt, hogy hétköznapi átlag ember számára értelmezhetetlen.
    De nem csak a szerződés, még a havi elszámoló számla is.

    A szerződést kötést többnyire megelőz (ez lakásvásárlásra kimondottan igaz) jó néhány igazolás, ilyen-olyan adatlap kitöltése, beszerzése ami már pénzbe kerül.
    A hitel felvevő sokszor már a szerződés elején idegileg kész van, de mikor végre aláírta a szerződést, utalták a pénzt, akkor a többség megnyugodott. 2008-ig.
    Lehetősége lett volna visszautasítani az aláírást, a hitelfelvételi előkészületek miatti őrület mind kárba veszett volna, és a megvásárolni kívánt tárgyat sem tudta volna birtokba venni.

    Ergo szerződés kötésre mindenki vigyen magával egy jogászt, ügyvédet, és egy közgazdászt. Azért ez nonszensz, és ezért is tartom nagyon jó hasonlatnak a 137-es hasonlatot.

  136. 144: Tibor bá, én csak arra hivnám fel a figyelmet, mint átlagos devizahiteles, hogy mindenki azt hitte akkoriban, hogy Európában élünk, megfelelően szabályozott jogi hátterű hitelt veszünk fel, fogyasztóvédelem van meg egyéb bla-bla.
    Ehhez képest most kiderült, hogy a világon egyedülálló módon csak nálunk lehet hasraütésszerűen kamatot emelni, mindenhol máshol a hitelszerződés kamata vagy fix, vagy referenciakamathoz kötött. Azt már nem is mondom, hogy a PSZÁF igy tájékoztatta az ügyfeleket 2006-ban:
    „„2. Kamatkockázata minden hitelnek van,
    devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott
    deviza irányadó kamata emelkedik, akkor
    emiatt nőhet a devizahitel kamata is. Ennek
    magyarázata az, hogy a banknak is fizetnie
    kell azért a devizáért, amelyet aztán hitelként
    továbbad. Hogy mennyit kell fizetnie, az első-
    sorban az adott deviza irányadó kamatától,
    például a Svájci Nemzeti Bank vagy az
    Európai Központi Bank alapkamatától függ.” (PSZÁF körlevél 2006) ” Ergo, minimum 2-3 % -kal kellett volna CSÖKKENTENI a kamatokat a fentiek szerint (ill. 2004-ben a kötelező jogharmonizáció miatt itt is be kellett volna tiltani az egyoldalú szerződésmódositást, mert az EU tiltja.)
    Ehhez képest a kamatokat most megint emelik a bankok.
    Kánaán van itt nekik, mert MINDENT megtehetnek.

  137. 147: ez egy általános tendencia. Azelőtt az állami gázművek számlája érthető volt. A privatizált meszek cégén több diplomával se igazodik el az ember. Direkt áttekinthetetlen, zavaros, hogy lehessen a zavarosban halászni.

  138. 113: Oké, teljesen igazad van, hogy végső soron nem lehet eldönteni, honnan is jött az a bizonyos „svájci frank” – vagyis inkább a magyar forint, amit annak neveztek. Az általad említett idézet a jogász hölgytől szerintem nem perdöntő bizonyíték, de tény, hogy legalábbis gyanúra ad okot. Abban is egyetértünk, hogy nem szabad megbízni a bankokban.

    Szerintem a korrekt megoldás a „dilemmánkra” egy átfogó PSZÁF-vizsgálat lenne: az érintett időszakban a bankok honnan mennyi tőkét vontak be, mennyit hiteleztek ki, stb. stb. A magam részéről abszolúte támogatnék egy ilyen kezdeményezést, ha valaki pl. aláírás-gyűjtést akar indítani ebben a témában, számíthat az aláírásomra (nem mintha valami sokat érne). Tény, hogy ha a bevont külföldi tőke legalábbis nagyságrendileg nem egyezik meg a svájci frank alapon kihitelezett pénzzel, akkor bizony a fenti definíció szerint kőkeményen áll a csalás vádja. A kamatemelésre pedig magától értetődően MINDENKÉPPEN igaz, hogy az csalás volt.

    A megoldás tehát továbbra is: átfogó PSZÁF-vizsgálat, ez alapján egy egységes, egyértelmű képlet felállítása, ami alapján mindenki az árfolyam-ingadozásokat és a svájci jegybanki alapkamatot figyelembe véve kiszámolhatja, hogy mennyivel tartozik, és mennyit fizetett be eddig – abszolút spekulációmentesen. Ezek után ennek az érvényesíttetése kollektív polgári perekben a bankokkal szemben. Nyilvánvalóan ugyanakkor büntetőjogi eljárás csalás vádjával (minimum a kamat miatt, illetve a PSZÁF-vizsgálat eredményétől függően az árfolyam-ingadozás miatt is). Ezután valamilyen kárenyhítés azoknak, akik még ezek után se tudnak fizetni (pl. futamidő nyújtása).

    Gedeon, Curix: akkor ezt azt hiszem, Naddal kibeszéltétek amíg nem voltam itt. Különben nem értem, hogy min problémáztok a kommentben. Van pénzmultiplikátor? Van. Csaltak a bankok? Legalább egy dologban igen. Szerintem az árfolyamnál nem, de még abban is egyetértek, hogy ezt alapos vizsgálat nélkül nem lehet rendesen eldönteni, tehát ki kell vizsgálni, a PSZÁF-ot azonnal rá kell állítani a kérdésre. Érthetetlenek és szarul, átláthatatlanul megírtak a szerződések? Azok. Felmenti a bankokat a felelősség alól az, hogy a csalást papíron „ügyesen” fogalmazták meg? A nagy büdös l…szt, bíróság elé velük azonnal. Még az általatok olyan mélységesen elutasított egyéni felelősségről se esett szó, ettől Tibor bá kérésére ebben a posztban eltekintettem. Akkor meg most mi ez a hiszti? A lényeget illetően egyetértünk. Kit és mért akartam én megtéveszteni?

    140: „(a szoclib kormányok áldádos tevékenzsége miatt, aki ezt nem látja azzal nem vitatkozom pl. jancsika)”

    Ezt a hőzöngést se értem igazából. Én miről beszéltem végig? Arról, hogy az éppen hatalmon lévő kormány (akik 2002-től 2010-ig természetesen a szoclibek voltak, ez tény, legfeljebb nem írtam így le) a rövidtávú, irreális, szar gazdasági politikája miatt olyan helyzetet teremtett, amiben olcsóbb volt a svájci frankhitel. KIFEJEZETTEN LEÍRTAM, hogy a kormányé a felelősség jó része, szerintem még nagyobb részben is, mint a bankoké. Hol a feloldhatatlan ellentét a két vélemény között?

    Ne haragudj, de úgy érzem, te csak acsarkodsz, amikor pedig érveket kéne elővezetni, akkor vagy nem tudsz mit felmutatni, vagy kiderül, hogy ugyanarról beszélünk.

  139. Nem tudom idefér-e még, de okulásul:
    A befektetőket is csúnyán átbasszák a bankok:
    Egy éve rájuk bíztam az ötmillió Ft befektetésem, remélve, hogy a lekötött betétnél jobb hozamot is elérhetek. A bankáromtól azt kértem ajánljon valamit, amivel aranyba fektethetném a pénzemet. Ő a leánycégük biztosítását ajánlotta, azon belül az invest csomagot. (valami okból csak életbiztosítással kombinálva lehet aranyba fektetni az Erste banknál)
    A szerződés szerintem jó erkölcsbe ütközik, mert olyan költségeket számol fel, hogy annak ellenére, hogy egy év alatt kb. 11 %-os hozamot ért el az eszközalapom hozama, a kezdeti 5 millió Ft-omból csak 3,5 millió Ft maradt! Az eltelt egy évben nem változtattam semmit a befektetésen, semmilyen extra megbízást nem adtam. Viszont, mint utóbb kiderült ők a következő költségeket számolják fel:
    – kezdeti költség
    – fenntartási költség
    – adminisztrációs költség
    – befektetési költség
    – visszavásárlási költség
    Fenti költségekre hivatkozva a bank nem csak a 11 %-os hozam teljes összegére tartott igényt, hanem a befektetett tőkém további 30 %-ára! Vagyis, ha 41 % hozamot ért volna el az eszközalap, akkor is nulla lett volna az én nyereségem!

    A szerződés valami életbiztosítással kombinál, és az egész olyan bonyolult, hogy nem lehet első ránézésre megérteni. Ennek ellenére részben felelősnek érzem magam, hogy nem olvastam át alaposan a nyolc oldalas szerződést, megbíztam a bankáromban, akihez évek óta járok, nem feltételeztem, hogy az át akarna verni.
    Mégis sikerült, mert elfogadtam ugyan, hogy bizonyos költségekkel jár a befektetés, de azt nem tudtam, hogy ennyivel!
    Konkrétan tájékoztattak a kezdeti költségről – melyből kedvezményt is adtak rögtön, (6 helyett csak 3 %), de azt nem mondták, (vagy mondták, csak nem értettem meg), hogy ezt a 3 %-ot nem 5 millió Ft-ra számolják, hanem 15 millióra, mivel nekem a következő években még kétszer 5 millióval kell kiegészítenem a befektetésemet. (Én úgy értettem, kiegészíthetem, ha akarom). Így 9 %-ot rögtön elvesztettem a pénzemből, de bíztam benne, hogy a hozamon majd visszanyerem.
    Emellett tájékoztattak a befektetési költségről, mely havi 0,175 %, vagyis éves szinte 2,1 %.
    Viszont azt mondták más költséget nem számítanak fel, ennek ellenére felszámítottak adminisztrációs költséget is, ami havi 0,5 %, vagyis évi 6 %. A visszavásárlási költségről sem tudtam.
    Vagyis sikerült egy olyan szerződést aláíratniuk velem, mely feltűnően kedvező az Erste-Wienna biztosító részére, és rendkívül kedvezőtlen az én részemre.
    Másképpen fogalmazva, én vállalom a kockázatot, de ők teszik zsebre a profitot, sőt még a tőkémből is elvesznek. Ez tisztességtelen!

  140. 150. Na igy már egészen más. A kormámy a felelős, az akkori Meggyesi-Gyurcsány.
    (a zorbánfóbiások nem érnek, mert elvakitja tisztánlátásukat)

  141. 152: A kormány IS felelős. A játékban szerintem egyébként MINDENKI felelős, csak Rászedették felelősségéről most nem beszélünk, mert Tibor bá így definiálta a játékszabályokat. Ha viszont Rászedettéket nem számítjuk, akkor a kormány egyértelműen nagyobb mértékben felelős, mint a bankok. Magától értetődően ez SEMMI alól nem menti fel a bankokat.

    Az Orbán kontra Gyurcsány témát most ne kavarjuk bele a dologba, mert Orbán újraválasztására a játékszabályok megváltoztak, így Viktor már ha akart volna se tudott volna úgy spekulálni, ahogy a szoclib bagázs. Hogy Orbán mit valósított volna meg a fenti pilótajátékból, ha 2002 és 2008 között ő van hatalmon, az megint a „mi lett volna, ha…” típusú kérdés, vagyis puszta spekuláció. A spekulációra meg pont most basztunk rá… 🙂

    Még valami. A kormány felelősségének a megállapítása mellett azt viszont nem látom igazoltnak, hogy ez az egész valamilyen előre kitervelt, gonosz összeesküvés lett volna a magyar nép romlásba taszítására. Egyszerűen egy szarul felépített rendszer volt, ami végül összeomlott. Azért volt szarul felépített, mert a felépítésénél nem vették figyelembe, hogy ez a szerkezet ebben a formában a jelenlegi természeti-gazdálkodási körülmények között már NEM működik. (Nem zéró végösszegű játékokra alapult egy SZIGORÚAN zéró végösszegű gazdasági környezetben.) De ez kb. az egész világgazdaságra is igaz. Egy hibás paradigma a felelős, nem valami előre eltervezett gonosz összeesküvés. Más kérdés, hogy a jóhiszeműség természetesen senkit nem ment fel a bűn alól.

  142. 153.

    110-ben ez volt.

    “MNB MINDENÁRON meg akarta őrizni a forint értékét. Ezt azzal a mechanizmussal érte el, hogy a forintot carry trade targetté tette”

    Nem. Carry trade targetté vált. A forint értékét nem ez határozza meg.

    Magyarázat. A kormány (az akkori Meggyesi-Gyurcsány) tevékenysége miatt kellett magasan tartani MNB-nek a kamatot, hogy
    likvid maradjon az ország, hogy a szabadpiacról tudjon hiteltfelvenni, refinanszirozni.
    Különben jön az IMF, akik jöttek is később.

    Nem összeesküvés, egyértelű.

    Egyerüen hülyék voltak, de mikor tudtak a szocialisták sikeresen irányitani az országot. Soha.
    (hogy nekik jó legyen, abban viszont verhetetlenek)

  143. 153.

    Jancsika csak egy kérdés.

    Ha nem előre kitervelt összeesküvés áldozatai lettek a magyarok, akkor mond meg nekem, miért Frank, Euro és Yen alapú hiteleket adtak ki, és miért nem Dollár, Font vagy cseh koronában?

    Az, hogy a fent megnevezett 3 devizában számolták el a bankok a hitelt, és érdekes módon mindegyik az egekben van a Forinthoz képest, számomra nagyon is egyértelművé teszik, hogy a bankok jól tudták, hogy mit csinálnak.
    Véletlenek pedig nincsenek. Ilyen szinten nincsenek.

  144. 154. Bocsánat, ha valaki nem értené.
    Carry trade:pl. CHF-et 1%-ért kölcsönzök és HUF-ban 10%-ért kamatoztatom. Nyertem 9%-ot.
    Aranyszabály, %-ok záródása esetén, dobom, realizálom a nyereséget.

  145. 147:
    Nem gond, ha vitatod, amit írtam. De ez a szerződés dolog olyan mint a fordítás. Csak akkor tudsz jó fordítás végezni, ha érted az eredeti szöveget. Sokan nem értik csak a szavakat látják. Amit csinálnak A SZAR. Ott a hiba, hogy ha a szerződést nem érted, akkor ne írd alá. Józan ésszel hogyan lehet aláírni olyasmit, amit nem értesz? De végül is azt mondod, amit én. A hitelt felvevők örültek ha kaptak pénzt és ez elvakította őket.
    148:
    Hinni a templomba kell. Tudom ez cinikusan hangzik, de igaz.
    153:
    El kell dönteni, hogy eszmefuttatásunknak mi az alapja. Én a magyar jogot vettem, mert az konkrét. Ezek szerint az én észszerű sejtésem, hogy a bankok bizonyíthatóan csalást követtek el. Megtévesztettek és ebből anyagi hasznuk, a megtévesztettnek pedig kára keletkezett. Itt nincs helye keresni ki mekkora százalékban hibás. Ez nem jogi kérdés, hanem morális, ami nagyon sikamlós. Néha a csalást könnyebb kivitelezni, néha nehezebb, de ez nem büntetőjogi minősítés.
    Ha viszont morális alapokon közlekedünk (amit én már régen megtettem) akkor a kölcsönt felvevők nem voltak körültekintők és magukkal rántották a feleséget és a gyermekeiket. A kormány hanyag volt, sőt bűnösen volt hanyag és sejtésem szereint nem ellenszolgáltatás nélkül. De itt százalékokat kijelölni nem érdemes, de sokat topogni rajta se érdemes, mert csak indulatokat szűl annak függvényében, hogy ki milyen mértékben égette meg a kezét.

  146. 154: Tehát, ha jól értem, szerinted a magyar állam ill. az MNB azért tartotta magasan a forint alapkamatát, hogy vonzó legyen a hozam az államkötvényekre, így könnyen akadjanak rá vevők az állampapírpiacon.

    Lehet benne valami. Tipikusan „utánunk az özönvíz” felfogás, ami az utóbbi 30 évben ebben az országban nagyon is jellemző volt úgy általában. Szerintem a carry trade általi árfolyam-erősítés is jelentős tényező volt (ezt azért az egyért gondolom, mert 2002 körül olvastam egy tanulmányt, amiben kifejezetten arról volt szó, hogy mennyire jó lesz ez nekünk, ha a carry trade-nek köszönhetően erős marad a forint), de biztos, hogy amit mondasz, is sokat nyomott a latban.

    155: Nos, például nem tudom, észrevetted-e, de a legtöbb Magyarországon „állomásozó” bank valamilyen nagy európai (főleg osztrák, német és olasz) banknak a „leányvállalata”. Európai bankok elsősorban európai devizákban szoktak (pl. egymás közt is) hitelezni – innen azt hiszem, belátható, hogy jön a képbe az euró. A svájci frank pedig hírhedten stabil, megbízható deviza volt mindig is, így jól lehet vele előre tervezni, a svájci frankban történő pénzügyi műveletek már nagyon régóta mennek az európai piacokon pontosan emiatt. A yen érdekes kérdés, de egyrészt, nincs olyan NAGYON sok yenhiteles (talán 2%-a a hiteleknek van yenben), másrészt, azok nem is jártak annyira rosszul, így a kérdés szempontjából irreleváns.

    Dollárban egyébként lehetett hitelt kapni, de tény, hogy nem „nyomták” annyira, mint az eurót meg a svájci frankot – nyilván, mivel Magyarországon nem sok amerikai bank van. Ha téged a font vagy a cseh korona érdekel, nosza, egyik ország sincs beláthatatlanul nagy távolságra (egyelőre), menj, nézz körül mit lehetne kapni ezekben a devizákban. Az angol bankrendszerrel kapcsolatosan van némi tapasztalatom, ha gondolod, tudok segíteni.

  147. 158:
    Jancsika. Most ez nagyon gyenge volt. Endre sejtése nagyon is alapos. Egy bankárnak tudnia kell, hogy középtávon mely valuták erősödnek, és melyek gyengülnek. Például dollár esetében a kockázat mind a bank, mind az adós szempontjából kb. azonos volt. CHF esetében a zászló mesze a bankoknak állt. Ehhez nem kell pénzügyi zseninek lenni. Még azt megkérdezheted, hogy miért „közép távon”? Nos a bankok pontosan tudták, hogy 10 éven belül az összes adós el fog vérezni, és el fog! Mit nekik 2 millió ember.

  148. Egyébként értem, mit mondasz, és igazatok van. A bank jobban informált, mint az ügyfél (hiszen mögötte tanácsadók, szakértők egész hada áll), és nyilván nem fog saját magával kicseszni. A kérdés, hogy ezt mennyiben lehet összeesküvésnek felfogni. Akit lehet, megkopasztanak. Ez összeesküvés?

  149. Jancsika,
    Ez nem feltétlenül összeesküvés, viszont szomorú és nem elvárható az átlagembertől, hogy eleve feltételezze.

    Példa: az autózás ugye veszélyes és a kipufogott gáz káros. Tudjuk, ugye? De ha három éven belül az autósok harmada rákot kapna egy újfajta motor gázától, az azért mégiscsak durva lenne, nem igaz? Akkor is, ha ők a felelősek, mert minek ültek bele?

  150. 158. Igen, hogy egyáltalán vegyék.

    Az árfolyamát a kereslet-kínálat és a piac általános törvényei alakítják.
    Ha több van belőle és/vagy kisebb iránta a kereset: kevesebbet ér, ha kevesebb áll rendelkezésre és/vagy nagyobb iránta a kereslet, többet
    Ezt rengeteg minden minden befolyásolja, ebből egy a carry trade-es spekuláció.

  151. 162. Emiatt is az akkori kormány a felelős (felügyeleti szervein keresztül), hogy hagyta a rövidtávú haszonért.

  152. 164: Így van, tulajdonképpen nincs vita a fő kérdésekben a részvevők között.

  153. „Az igazság irgalom nélkül kegyetlenség.
    Az írgalom igazság nélkül botorság ”

    Hogy jön ez ide :

    Ha az állam teljes egészében kimentené a deviza hiteleseket a mi pénzünkből akiknek nincsen devizahitelük vagy azok pénzéből akik forint alapon vettek fel kölcsönt akkor az botorság lenne .
    Hagyni , hogy a devizahitelesek közt magánéleti tragédiák legyenek az anyagi tönkremenetel miatt az kegyetlenség lenne .

    Az emberi igazság érzet azt diktálja ,hogy Tibor bá -nak van igaza és a bankok „csaltak ” . Talán ezt a törvény is így látná (ha akarná) .
    De tartok tőle ha elkezdenénk szorongatni a bankok tökét akkor a végén ők rúgnának tökön minket (bocsi ) vagyis államcsőd lenne a vége .

    Ne legyen igazam ! Elhihetitek nem a bankoknak szurkolok .

  154. Egyébként, visszatérve az összeesküvésre, ez megint egy érdekes kérdés, hogyan is definiáljuk az összeesküvés tényét magát. Szerintem az egyik legjobb definíció Adam Smith-től származik:

    „People of the same trade seldom meet together, even for merriment and diversion, but the conversation ends in a conspiracy against the public, or in some contrivance to raise prices. It is impossible indeed to prevent such meetings, by any law which either could be executed, or would be consistent with liberty and justice. But though the law cannot hinder people of the same trade from sometimes assembling together, it ought to do nothing to facilitate such assemblies; much less to render them necessary.”

    Ennek a meghatározásnak az értelmében tehát szükség van rá, hogy az azonos érdekek mentén gondolkodó és cselekvő emberek TÉNYLEGESEN találkozzanak és megegyezzenek. Viszont bizonyos értelemben felfogható az is összeesküvésnek, ha az azonos érdekek érvényesítéséről explicite nem egyeznek meg, egyszerűen ezeknek a köröknek a hatalma elegendő ahhoz, hogy a dolgokat az általuk kívánt irányba terelje. Magam is vélekedtem korábban úgy, hogy VAN ilyen típusú összeesküvés, de ez a szemlélet vitatható. Ha Géza ezt most olvasná, ő szerintem úgy fogalmazna, hogy ez inkább a „rendszer szerkezetéből eredő irányítás”.

  155. 160:
    Igen, összekevertem a neveket.
    Én nem nevezném összeesküvésnek. hasonlóan gondolkodtak, és egymástól átvették az ötleteket.

  156. Ha a bank felvesz 1 000 CHF hitelt, akkor ebből az 5% ráta miatt 20 000 CHF-t tud kihelyezni devizahitelként. Tehát 20x-osan számolja fel az árfolyam-különbözetet is. Vagy tévedek?

  157. 169: Lényegében igazad van, azzal a kitétellel, hogy az 1000 CHF hitel az „elején” nem egyszerűen egy kölcsön, amit a bank felvesz, ez a társadalom VALÓDI megtakarításait jelenti. Ezt multiplikálja fel a bank a hússzorosára, így nem 1000 CHF, hanem 20.000 CHF után tud kamatot szedni, árfolyamváltozásra hivatkozva további pénzeket besíbolni (amennyiben elfogadjuk, hogy a CHF hitel valóban csak CHF-nek „álcázott” hitel volt), stb. stb. Közben persze arról se feledkezzünk azért el, hogy a társadalom is jócskán jól jár, hiszen 1000 egység pénz helyett 20.000 „pörög”, húzva ezzel a gazdaságot. Magától értetődően a reálgazdaság ezt a hihetetlen tempót nem mindig tudja követni – na, ekkor jön az infláció: túl sok a pénz a valódi értékhez képest, ezért elértéktelenedik a pénz.

    Apropó, ha már a CHF-nek „álcázott” hitelnél tartunk, van itt egy érv, ami csak most tűnt fel: ha a hitel csak CHF-nek álcázott, de igazából forintból származik, akkor a bank még 6,5%-os, megemelt kamattal is VASTAGON ráfázik, hiszen az irányadó kamat közben 10% fölött van, vagyis ő legalább 10,5-11%-ot kell fizessen annak a betétesnek, akinek a forintját kihitelezte CHF-nek álcázva. Ez elég irreális szkenárió. Szerintem ezzel belátható, hogy a bankoknak is érdeke volt a CHF hitelt valóban CHF-ből kihelyezni. Akkor viszont nem áll az árfolyammal való „trükközés” vádja.

  158. Ok, de a 6,5%-ot hússzor szedi be (a 20 000 CHF után), az eredeti 1000 CHF-re vetítve ez 130%, és csak egyszer fizeti ki a 11%-ot.

  159. 1. Mint vállalkozó megtanultam: Ha csalóval akadok össze és adok a szavára úgy az együttlétből fakadó bukás így vagy úgy de az én saram és felelősségem. Tanulok az esetből és üres zsebbel és kisemmizve – DE TALPRA ÁLLOK! És sajna másodszor is hajlamos vagyok ugyanebbe a hibába esni. – szokták volt mondani: a hajdani nagy és gazdag Indiát az angolok úgy semmizhették ki, hogy az indiaiak magukból indultak ki és nem is feltételezték az angolokról, hogy szemérmetlenül és minden emberi erkölcs nélkül kirabolják őket. –
    Így van az hogy másodjára is hajlamos az EMBER ugyanabba a csapdába esni.
    Hál’ Isten, harmadjára már nem szokás…

    2. Az ingatlan bumm
    Erről vajmi kevés szó esik, s valójában ezért is ragadtam billentyűzetet. Szerintem innen indul az egész örvény… És szerintem ezt már nem nagyon szokás feleleveníteni pedig kéne ám…

    Ha jól emlékszem 99 környéke. Saját spórolásból vettünk egy 2+fél szobás lakást 3 millióért. Akkor ennyi volt és össze is lehetett gyűjteni: bér és takarékoskodás + családi hitelek, szerencsésebbeknek családi segítség…
    Aztán pár hónap és el kezdték nyomatni a banki lakáshiteleket – állami kamattámogatott + deviza alacsony kamat, meg ilyenek. S láss csodát az ingatlan piacon megjelenő hatalmas tőkeáradat fél év nem telt belé és duplájára emelte az ingatlan árakat legalábbis Pesten. Pár év és az árak triplán.

    Mert:
    Megjelent egy új fizetőképes réteg, ráadásul nagy számban (banki és állami segédlettel létrehozott lufi potenciál)
    Az újdonsült vásárlóerő mesterségesen gerjesztett keresleti piacot generált.
    (Csak hogy értsd: ha a kereslet bővül ezzel egy időben általában a kínálat szűkül és az árfelhajtó hatású – példával: Ha a piacon 10db alma van és arra 2 vevő (kínálati piac) akkor olcsóbban adom az almát, hogy bizton megvegyed. Ha azonban hirtelen a 10 db almára 50 vevő is licitál, úgy az almát a lehető legtöbbet ígérőnek adom el, így magasabb áron értékesíthető – keresleti piac)
    Nos az ingatlan árak mesterségesen szítva szaladnak felfelé – vásárló akad bőven, hiszen pénzkibocsájtás is van bőven ingatlan irányba.
    Aztán 2005-ben már nagyon magas a lakásunk rezsije. Nem jön be a pesti szmog, levegőre vágyik az ember. Lakás elad – immár a 99 -hez képest tripla áron.
    Csakhogy…
    A tripla ár már nem elegendő egy fele akkor picurka házra Pest-megyében. A fiatal meg már gyerekre vágyik – annak meg élhetőt akar, nem szmogot – hát a tripla áron értékesített ingatlan vagyon kevés és nem is kell sok még. Ingatlan banki hitel még mindig van bőven. Jó kamattal – mást nem is kínálnak már illetve eléd rak a bank egy kis matekot:
    „adok 5 milliót CHF alapon 20 éven át havi 30 ezerért, vagy adok ugyanennyit forint alapon 55 ezerért. Ráadásul fél évig a 30 ezer helyett csak 20 ezret kell fizetned!
    Melyiket választod?”
    (és ez valóban így jött le: amikor ott voltál és felvettél kb. ennyi:
    20 évig 30 ezer, vagy 55 ezer – válassz! – eszedbe sem jut, senki nem is mondja, azt se tudod mi a deviza, azt se, hogy S. gyuri féle alakok úgy játszanak a forinttal, mint gyerekek a homokozóban. Nincs felvilágosultság, nem tudod igazán mi az euró, mi a frank – neked pénz és kész. – Itt jegyzem meg: lehülyézni a hitelt felvevőt jogos 5-8 év távlatából, de nem felismerni az akkori általános és össznépi tudatlanságunkat ez ügyben – legalábbis olyan mint azt mondani „bezzeg az én időmben”…
    Avagy elfelejteni a korábbi helyzetet és életérzést, ami akkor, abban a jelenben körüllengte a lelket. –
    Hozzáteszem az akkori politika és gazdasági helyzet kecsegtető volt. Talán az utolsó idők mikor még mindenki beszopta: „Jövőre jobb lesz emberek” „Lendületben a gazdaság” „Magyarország erősödik” és hasonló politikai szlogenek + a „pénz az pénz” életérzés vegyülve a „Bankok már 10% önrészre is adnak hitelt” reklámjával.
    Az ember, az egyszerűtől az értelmiségiig teljes támadás, elhomályosítás és tudatlanságban tartás alatt volt akkoriban (is). A többség azt tette, amit (el)vártak tőle.
    Minden szinten csapás alatt tartották a tudatát (mint ma is) és minden eszközzel (…).
    És igen: a magyar ember felelős a tetteiért. Én is, te is mind felelősök vagyunk. Nem a hitelfelvételért. Nem a gyermekek utcára kerüléséért. Nem az öngyilkosságba taszítottakért. Nem a munkanélküliségért. Nem a birtokvágyért.
    Amiért mi mind felelősek vagyunk és ostobának ítéltettünk az a szabad tudatunk feladása. A szabad döntés jogának a feladása, végső soron a szuverén létezésünk megtagadása….

    Amiért felelősek vagyunk az az, hogy ezt a tudatosan gerjesztett örvényt nem ismertük fel időben akkor és amiért MA TOVÁBB FOLYTATJUK AZ OSTOBA MESÉK, KIFOGÁSOK ÉS HITEGETÉSEK HALLGATÁSÁT. AMIÉRT MA MEGINT FELVENNÉNK A HITELT EGY JÓL SIKERÜLT KAMPÁNYNAK BEDŐLVE.
    AMIÉRT LEMONDTUNK AZ ÖNÁLLÓ GONDOLKODÁSRÓL ÉS EMBERI JOGUNKRÓL…
    VÉGSŐ SORON CSALÁDUNKRÓL, NEMZETÜNKRŐL, EMBERSÉGÜNKRŐL.

    Amikor a szervezet felismeri a vírust – kitakarítani igyekszik magából. Az élet mellett van.
    Lehet hogy a vírus egy meggondolatlan cselekedetünk hatására került a szervezetedbe- ott van már. Lehet, hogy egy közösségben mindenki rád köhögött. A szervezetedet ekkor már csak az érdekli:
    Vissza a természetes állapothoz. Ki a vírussal! Vissza az életbe!
    És tanult valamit és immúnissá válik még vagy ezer hasonló vírusra.
    De nem finomkodik. Nem szégyenlősködik. Nem mélázik a víruson.

    Tanul, megold és tovább lép…

  160. 171, Ati: Nem egy bank hússzorozza meg a pénzt, hanem a bankok összessége a sokszoros hitelkihelyezés folyamatán keresztül. CHF-et svájci bank kölcsönöz magyar banknak, ezért a sokszorozást önmagukban a magyar bankok nem tudják megcsinálni.

  161. Maga a Wikipédia sem igazán tudja definiálni az összeesküvés elmélet fogalmát.
    Szerintem itt sem ezen kéne lovagolni, én úgy gondolom, mikor ez a kifejezés elhangzik, az olyan dolgokra értendő, amelyet a mainstream média nem, vagy csak részleteiben bocsát a publikum elé. Olyan összefüggés sorozat, ami direkt, vagy indirekt módon bizonyítható, de beszélni róla tilos, de legalább is nem ajánlott.

    Erre jó példa 9/11. Aki azt merészeli mondani, hogy ebben bent volt az amerikai kormány keze, hogy megindíthassa a terror elleni háborút, és Irakot is lerohanhassa, az már összeesküvés elméletet állít, mert a hivatalos álláspont nem ez.

    Ha azt mondom, hogy Pintér belügyér nyakig ül az olajszőkítési botrányban, Orbánnal együtt, akkor ez összeesküvés elmélet.
    Pedig ez sem az.

    Itt a lényeg az, hogy a globális gazdasági pénzügyi folyamatok, ezekbe beleértendők a válságok, nem történnek csak úgy, mert éppen itt az ideje. Görögország sem csődöl be csak úgy, mert éppen csődbemenős kedve van. Igen erős gyanúval feltételezhető, hogy ezeket a folyamatokat a háttérből mozgatják, és időzítik.
    Erről egy egész posztot lehetne írni, és én igen is úgy gondolom, hogy ilyen értelemben van összeesküvés, ami valójában nem az, de ezzel pecsételik meg, hogy a mögötte valóban meghúzódó folyamatokat hiteltelenítsék.

    A bankok hitelezési rendszere is összeesküvés, mert nem lehet nyilvánosan feltárni mi folyik svájci frank hitelezés címszó alatt. Pedig nem összeesküvés, hanem egy jó kitervelt előre látható folyamat.

    Szóval nem a fogalom a lényeg, amivel tabu témákat bélyegzünk meg, hanem az, hogy igaz vagy nem igaz. Előre megtervezett folyamat, vagy sem.
    Hogy ezt összeesküvés elméletnek hívjuk vagy bárminek az másodlagos kérdés.

  162. Kicsit off,
    de én azt tanácsolom a bankoknak, hogy jól osszák be azt a néhány milliárdocskát, amit bekaszáltak, mert ebben az országban mostanra mindenki megtanulta, hogy soha többé ne vegyen fel tőlük hitelt, sőt valszeg azt is, hogy ne bízzon meg a bankokban.

  163. 172.

    Ezt én nem biztos, hogy ilyen jól meg tudtam volna fogalmazni. 100%-ban egyetértek.

  164. 174: Értem, tehát szerinted ha valami titkos, illetve a részletei nem ismerhetőek meg a széles nyilvánosság számára, az már legalábbis „bűzlik”, és ezekből lesznek az összeesküvések.

    Érdekes és jó megfogalmazás. Annyit tennék talán hozzá, hogy sok dolog nem azért nem ismert a széles nyilvánosság számára, mert egy szűk csoportnak benne van a keze, és nem érdekük az igazság feltárása, hanem azért, mert az igazság túlságosan kényelmetlen az embereknek, így inkább lehülyézik vagy besarazzák azt, aki beszél róla. Az erőforrásválság (Ami szerintem végső soron minden bajok forrása) pont ilyen dolog. Ezt a széles többség képtelen és nem is hajlandó beismerni. Itt tehát hasonló eredményre jutunk összeesküvés nélkül, egyszerűen azért, mert azok az elvek, amik alapján a társadalom működik, fizikai törvényszerűségekbe ütköznek, amit nem vagyunk hajlandóak beismerni.

    A különbség a kettőnk szemlélete között szerintem ott van, hogy én amikor csak lehet, az utóbbira próbálom visszavezetni a problémákat, te viszont hajlamosabb vagy először összeesküvésekre gondolni.

  165. 151-re:
    Elég „meredek” konstrukcióba ugrottál be. Ha aranyat akarsz befektetésként, arany cfd-t/ =”papírarany”/ szinte bármelyik, jellemzően külföldi forex-brókercégnél vehetsz nagyon maximum 10 euró díjért- vételt és majdani eladási költséget is számoltam-. Persze pénznek kell lenni, hogy tarthasd a pozíciódat, a volatilitás miatti veszteségek fedezésére. Ha pénzedet akarod befektetni, tanácsos saját magadnak elmélyedni a tőzsde világában. Bankban, banki ügyintézőben ne nagyon bízz meg, brókerben sem. A bank érdeke, hogy eladja a termékét neked, a terméken jellemzően a bank fog jól járni, te kevésbé. A bróker érdeke, hogy állandóan vegyél-adjál, mert akkor ő fix díjat számolhat el mindig. A te érdeked ellentétes minden esetben: lehetőleg kevés ki-be ugrálással, egy esetleges trend végigkísérésével minél hosszabb távon pénzt keress.
    A helyedben ilyen életbiztosítással kombinált hülyeségekbe nem mennék bele többé. Az életbiztosításoknak van helye, de szerintem csak a sima kockázatinak-ahol nincs befektetés-, pláne, ha családos az ember, tragédia esetén vmi kis pénzügyi segítség jön, ha meg nincs rá szükség, annál jobb. De ennek nincs horribilis díja.Kb ennyi.

  166. 176, Kis Pista: Ezen én is gondolkoztam és persze ugyanígy érzek.
    Tudják viszont ezt a bankok is, és épp most zajlik a hitelek végtelenné nyújtása: évtizedekre előre megvan a kliensállomány.

  167. 179, egy érdeklődő:

    Ez érdekel engem is, akár emailben is. Hol lehet elfogadható költséggel aranyat/devizát/részvényt venni max 1-2 milliós tételben, mert a szokásos csatornák 5-8% körüli vételi/eladási marge-al dolgoznak?

  168. 167: Mivel Géza nincs itt, kinevezem magam az inasának:
    A Gazdám erre biztosan nem mondaná azt, hogy „szerkezetben megnyilvánuló irányítás”, mert azt másra szokta mondogatni. Itt először is mérgelődne, mert nem tud angolul… Ha meg lefordítanád neki, bizonyára közölné, hogy amit ez a szarházi Adam Smith leírt az egy szakmába tartozók rendszeres összejöveteleiről és az árak szabályozásáról, az természetesen nem összeesküvés, hanem becsületes nevén CÉH. Csakhogy a szakmabeliek, a vevők és az össztársadalom érdekeit tisztességgel összehangolni igyekvő (és e téren évszázadokig sikeres!) céhek a „bűnös régi rend” szétverni való oszlopai közé tartoztak annak a rablókapitalizmusnak az ÖSSZEESKÜVŐI számára, melyek egyik vezető propagandistája volt Smith. Aztán meg „szentjük”…
    Ez a duma: „De miközben a törvény nem akadályozhatja meg, hogy az azonos szakmabeliek időnként összegyűljenek, nem is kell elősegítenie az ilyen találkozókat és főleg nem kötelezővé tennie”
    nyilvánvalóan hátsó szándékú uszítás a jó öreg céhek ellen, amik gátolták a szabadrablást.

    (azért ez az inas megfogalmazása, de Mesteremnek is van egy pár szava Smithhez…)

  169. 182: még folytatva az előzőt, nagyon örülök Jancsika, hogy ezt az idézetet bedobtad mert jó érvet szolgáltat két, eleve kapcsolódó vitatémánkhoz is. Az egyik, hogy van-e korunk és általában a történelem társadalmi-gazdasági-pénzügyi katasztrófái, romlásai mögött „összeesküvés”, vagy kizárólag szerkezetben megnyilvánuló irányítás, populárisan, hogy azért nyitja mindenki egyszerre az esernyőjét, mert esni kezd. A másik, ezzel összefüggő kérdés, hogy a természeti rendszerek emberi társadalom általi lerablása és ezzel az ág magunk alatti elvágása törvényszerűen az emberi természetből fakad-e, ami ellen semmit nem lehet tenni.

    Géza művei nyomán ő is , meg többen megfogalmaztuk az álláspontot, hogy az emberi közösségek eredendően igyekeztek együttműködni a természettel és e téren sokáig sikeresek voltak, a rablógazdálkodást jelentő modellek, a kapitalizmus erőszakkkal, összeesküvésekkel verte szét ezeket a természettel együttműködő, vagy más téren méltányosabb, a jövőre is tekintettel levő társadalmi-gazdasági formákat. Többek között démonizáló propagandával, a fenntarthatóbb élet kereteit jelentő intézményeket, szabályokat kikiáltva mindenféle gonosznak, feudálisnak, elnyomónak, stb.
    Az Adam Smith által propagált szabadkereskedelem és ipar alapját képező termelőtevékenységek a „haladás” erői által „sötétnek” bélyegzett „középkorban” is léteztek, tehát elvileg (és valamennyire a gyakorlatban is) megvolt a lehetősége a csak a rövidtávú haszonra törekvésnek a (kis)iparban. A társadalmi fejlődés a maga organikusabb módján történelmileg először épp azt a céhrendszerű szabályozást fejlesztette ki, amely ezt a hosszútávon öngyilkos haszonhajhászást megakadályozta és összehangolta a társadalmi szereplők érdekeit a méltányosság elvén.
    Majd a „haladás” során ÖSSZEESKÜVÉS segítségével verték ezt szét és nyitották meg az utat a szabadrablás előtt. Tehát szó sincs arról, hogy az emberi természetből automatikusan következne az esztelen jövőfelélés, hasonlóan a természettel való viszony terén is előbb alakultak ki a fenntarthatóbb megoldások (pl. ártéri gazdálkodás), ezt a rombolás, a szabadrablás sötét erői (okkultista ideológiai háttérrel) erőszakkal verték szét a „racionalizmus” nevében. (csakhogy a folyószabályozó mérnököket is képező Akadémiákat a kabbalista és más gnosztikus irányzatokat képviselő titkos társaságok, ÖSSZEESKÜVŐK hozták létre Európa-szerte, ugyanazok a körök, melyek az angol „polgári forradalomtól” a magyar kuruclázadásokon át, a francia forradalmon, 1848-on és a bolsevik forradalmon át a szexuális forradalomig és genderideológiáig mindenféle felforgatást szerveznek a fenntartható társadalom intézményeinek szétveréséért)

  170. Amikor nagy a baj, hajlamosak vagyunk „összeesküvés elméletek” gyártására, és azok feltétel nélküli befogadására, mivel nem tudjuk ép ésszel felfogni, és ésszerűen megmagyarázni a kialakult, számunkra nagyon kedvezőtlen helyzetet.
    Az írás nagyon logikus, hihető és tényszerű, de..!!
    2008 elején megjelent és körbejárt egy vélhetően Amerikában készült, magyar nyelvű felirattal ellátott videó, mely általában a hitelezésről mint olyanról rántja le a leplet, bizonyítva, hogy az a pénz amit a bank kölcsönad nem létezik a maga tárgyiasult valóságában, és mivel nem létezik, így nem képezheti a bank tulajdonában, és mint ilyen kölcsön sem adható, ezért a kölcsönszerződések semmisek, tehát lehet perelni, hurrá!!
    A 1,5 órás videó szenzációs!! Talán Tiborbá is látta?!

    Hazánkban kb, 2002-ben jelentek meg az első devizaalapú hitelek, és 2008 októberéig bizony jó választásnak bizonyult ez a fajta hitel, elégedettek voltak a törl. részlettel az adósok, és a fizetési fegyelem is az elvártnak megfelelt.

    És akkor jött /…sajnos nem a Tenkes kapitánya! / hanem a mindenki által ismert világméretű gazdasági válság , ami nem állt meg határainknál, hanem telibe-tarolt mindent.

    A mérleg-elv szerint ami egyik oldalon veszteség, az a másik oldalon / valahol / nyereségként jelentkezik, mivel a pénz nem tűnik el, csak gazdát cserél. Mi az egyik oldalon vagyunk, és a történelem visszatekintő távlatában betekintve, mindig és mindig az egyik oldalon!! Judit

  171. Szép napot!Egy valamire nem kapok választ sehonnan,még a bankban is csak hümmögtek:egy 400CHF havi törlesztőrészletből hogy lesz 1%-os kamatemelés után 480CHF?!Meg tudná ezt magyarázni nekem valaki?A hitel felvételekor az ingatlanokat forintban értékelték fel.Miért nem CHFalapon?!Kicsit másként festene a dolog.Miért nem lehet tenni valamit a bankok ellen?!Úgy tudom létezik a tisztességtelen haszon fogalma.miért nem lehet ez alapon megfingatni a bankokat?!További szép napot!

  172. 181-re:

    Arany fizikaira passz, az nincs nekem, de aranyra spekulálni tudsz bármelyik brókercégnél. A spred 1 usd szokott lenni, itt a minimális pozícióméret, illetve a fedezeti összeg nem tudom pontosan mennyi, mert arannyal nemigen szoktam kereskedni, csak néha rápislantok. Pár eurót v dollárt kötési díjként még rászámolnak. De nemesfémmel óvatosan, mert pl ezüstnél megemelték sok helyen, ha jól hallottam a letéti követelményeket és aki igen sokat vett, nemigen bírta fedezni.
    Devizánál képben vagyok. Ha devizatőzsdén akarsz pozíciót felvenni, ott lot-ok vannak. Alapegység: 1 lot. Ez 100 000-es pozíció. Pl eur-usd long, veszel 100 000eurót, ugyanakkor eladsz ennek megfelelő dollárt, kisspekulánsok körében ez túl nagy méret, leginkább a 0.1 lotok vannak náluk, ez 10 000-es méret. Itt a fedezet, amit a számládról elkülönítenek 1 %, 142.90 usd most per pill, tehát ezt elkülönítik, az árelmozdulások a pontok/pipek, ebben az esetben 1 pont elmozdulás 1 usd, ha eur-usd-nél maradunk, mindig a devizapár 2. devizanemében számolódik a nyereség-veszteség. Vannak mikrolotok is-nem minden brókernél-, ez ezres méret, tehát itt 1 pont az 0.1 usd és a letét is tizedrész. Ha kezdőként belevágsz, mindenképp mikrolotokkal kereskedj, nehogy ledaráld magad idő előtt. Van demóprogramm is. Itt játékpénzzel kereskedsz, de ugyanúgy, mintha igazi lenne, persze itt nem nyersz, de nem is vesztesz. Kipróbálásra, stratégia kitalálására, begyakorlására jó.
    Bróker haszna a spread, amit beépít, mert kicsivel drágábban vehetsz v lentebb adhatsz el, mint a piaci ár, de ez is változó. Pl eur-usd esetén 2 pont körül szokott lenni.
    Részvénynél attól függ, hogy milyet szeretnél, béten is tudsz, ha magyart szeretnél.
    Ha tőzsdézni akarsz, azt gondold azért át, mert nem könnyű és eléggé nagy érzelmi-lelki teher. Gyakran válthatnak irányt a folyamatok, és ha nem jó oldalon állsz, pláne nagyobb pozícióval, ledarálhátják a számládat könnyen.
    Nem tudom ilyesmi magyarázatra gondoltál-e.

  173. 186: Kösz, igen. Ezek szerint devizához sem olyan egyszerű hozzájutni még nagy tételben sem.

  174. Lehet aláírni 🙂 :

    Aláírásgyűjtést indít a Jobbik a devizahitelesek megsegítésével kapcsolatban – jelentette be Vona Gábor. Több százezer aláírásra számít a Jobbik, melyet aztán át is adnának a kormánynak.

    A párt petíciójában arra a kérdésre várja a támogatókat, hogy „Egyetért-e azzal, hogy a devizahitelek kapcsán a felvétel időpontjában lévő árfolyamon történjen meg a forintosítás és ennek a terheit a bankszektor viselje?”. A párt ezzel az aláírásgyűjtéssel akarja rákényszeríteni a kormányt a devizahitelesek problémájának megoldására. Vona Gábor szerint ugyanis eddig semmilyen érdemleges megoldást nem tudott kínálni a kormány.

  175. 185: ez egy abszolút jogos felvetés. Ha így megy tovább a szárazság okozta élelelmhiány, kedvenc csemege lesz a nyársonsült bankárhús.

  176. 185:
    „hogy lesz 1%-os kamatemelés után 480CHF?”
    Úgy, hogy hosszú a futamidő és közben fél százalék kezelési költséget is emelnek. Nem?

  177. Ott van a kutya elásva, hogy az adósok által felvállalt árfolyamkockázat mellett (amiről egyébként nem reálisan tájékoztatták őket: 20 évre visszamenőleg kellett volna nézni), a kamatnyereség kockázatáról szó sem esett.

    Egyáltalán: mi alapján számolják a kamatot?

    20 éves futamidőnél nagyobbat dob a tőkén a kamatemelkedés, mint az árfolyamemelkedés.

  178. A pénzmultiplikátor, vagy semmiből pénzteremtés tyúk-tojás probléma.

    A kétszintű bankrendszerből fakad, hogy kétféle pénz van:
    – jegybankpénz, amivel egymásnak is tudnak fizetni a bankok (vagy készpénzt adnak ki). Ezt hívják újabban likviditásnak.
    – bankszámlapénz, ami követelés az előbbire, azaz nem kell a bankban lenni, csak ha épp kell :-).

    Idegen pénzeknél (EUR, CHF) ez a kettő ugyanúgy megvan az európai, vagy svájci központi bank által kibocsátott likviditás (valódi pénz) vonatkozásában.

    Hogy aztán ezekkel a követelésekkel, meg a követelésekre szóló követelésekkel hogyan sakkoznak az egyszerű halandó számára átláthatatlan. Valahogy úgy működik, hogy csak nettó módon számolnak el egymással. Amíg ez teljesül, addig nincs baj, ha nem, akkor viszont nagy baj van. 🙁

  179. Az OTP-sektől minden 4.én vonják a frankhitelt. Reggel óta gyengül a forint.
    Végül még elbukom az irodát.
    Ennek az ótépésvezérnek nagyon mammon-összeesküvős pofája van….

  180. 193: érdekes összefüggés, hogy minden százaléknyi Frank-erősödéssel egyre görbül a rohadék bankárok orra! 😀

  181. Szép napot!Érdekes(inkább döbbenetes),hogy mindig az esedékes részlet előtt ugrik a ChF meg!Tiszta spekuláció.Kamat változás félévenként van.Hogy a fenébe számolnak teljes futamidővel?!Vagy ez egy bonyolult matematikai feladat?

  182. Egyetertek, de azert hangulatkelto a bejegyzes is. Peldaul az a resz, ami azt mondja hogy nemcsak a torleszto emelkedett, hanem a tartozas is. Ez termeszetes, de ugyanabbol az okbol emelkedett a torleszto. A vegeredmeny ugyanaz: havonta 276 CHF-et kell fizetni a futamido vegeig. A gond persze akkor jon ha a paciens nem tud fizetni es arverezni kell, mert akkor persze az aktualis arfolyamon sokkal kevesebbet fog fedezni az elarverezett lakas valos ara a hitelosszegbol, de ha valaki a futamido vegeig fizet akkor nem erdekli hogy mi tortenik a vegosszeggel. A masik, amire felhivnam a figyelmet, hogy ha az itteni szamitasok helyesek (nem neztem utana) akkor 240 HUF-os arfolyamnal a vevo meg mindig jobban jar, mintha forintban vette volna fol a hitelt (38.600 HUF helyett 66.200 HUF vs. 98.000 HUF) raadasul egeszen eddig kevesebbet fizetett. Ki lehet szamolni, hogy melyik lesz az az arfolyam, ami folott mar tobbet fizet havonta, mintha eleve HUF-ban vette volna fol a hitelt.

    Mindenesetre a cikk ramutat egy manapsag nepszeru osszeeskuves-elmeletre: arra, hogy a CHF-es hitelezeshez a bankoknak valojaban csak annyi kozuk volt a svajci frankhoz, hogy az alapjan szamolgattak, de a hitelezes folyaman semmilyen CHF-kal kapcsolatos valodi ugylet nem tortent.

    A masik elgondolkodtato teny, hogy az eros frank hatasara svajcban az alapkamat most eppen 0, azaz nulla szazalek. Lehet mondani hogy a bank altal adott 5% az orszagkockazat bearazasa a hitelekbe, csak nem fogjak tul sokan elhinni.

  183. Csak egy kis helyesbítés az egyébként kiváló okfejtéshez: a törlesztőrészletek nem csak az árfolyam növekedésével együtt és azzal arányosan növekedtek, hanem annál jóval nagyobb mértékben. Ennek oka részben ismeretlen, mert a bankok nem hozták nyilvánosságra, részben pedig abból ered, hogy minden a hitellel kapcsolatos költségüket is – amelyek természetesen forintban merültek fel – a CHF árfolyamához igazították. Ha már lúd, legyen kövér! – alapon…

  184. 108. Batka:

    És 1/3-dal többet fizetsz vissza / hó a forint hiteledre? vagy ott hogy alakultak a dolgok 2008 óta?

  185. Ami még vicces hogy 5 éve mikor felvettük a hitelt akkor az akkori törlesztőből nem jött volna ki egy 70nm jó környéken lévő budapesti lakás bérleti díja sem.
    Most annyi a törlesztő hogy új építésű albérletbe költözhetnénk, mélygarázzsal, minden szobában légkondival és nem távfűtéssel ÉS nem csak a bérleti díjat tudnánk belőle fedezni, hanem a rezsit is…

    Ötlet?
    Vhogy bedönteni a hitelt, hagyni hogy elárverezzék aztán megnézni hogy akkor a fennmaradó összeget „beszedik” végül vagy sem?

    Mi van annál akinek két lakás fedezte az egyre felvett hitelt jelzálogként? Az árfolyam miatt tuti vinné a bank mindkettő ingatlant, igaz?

  186. 182-183: Nagyon érdekes kérdést hoztál föl, sokat olvastam a témában az utóbbi időben. Már napok óta akarok válaszolni, de sajnos a választ jól át kéne gondolni, nem akarom elkapkodni. Erre viszont most sajnos abszolúte nincs időm, mert a hét második felében minden nap este 9 után végeztem a kórházban, a hétvégén pedig végig ügyelek (délre megyek be a kórházba, és éjfélkor fogok kijönni, vasárnap is). Ha lesz egy kis időm, szívesen kifejtem, hogy mire jutottam 4-5 könyv alapján ebben a témában.

  187. Szeretnék egy két idézetet kitenni az oldalamra, persze a hivatkozással együtt. Lehet erről szó?
    Kösznettel: Orbán Norbert

  188. 202: Természetesen, de erről rendelkeztem a poszt utolsó mondatában.

  189. „© copy right Antalffy Tibor. Személyemre hivatkozás mellett a szerzői jogról lemondok”
    Tiborbá ez azt jelenti, hogy ha a forrást megjelölöm, és a szerzőt is, akkor feltehetem más honlapra?
    Csak, hogy okuljon a sok hiteles, és parázzon a sok bankár 😀
    Bár ha ezek olvasni fogják, nem fognak neki örülni 😉

  190. 204:
    Igen. Pontosan ezt jelenti. „Ezek” pedig le vannak szarva. Elég nagyot kaszáltak, legalább lássák, hogy tudunk róla.

  191. 182-183 Nem kellek én ide… 😀

  192. What is robbing a bank compared to founding a bank?

    Mar regen megmondtak. Mi ez a nagy felhajtas, hogy „Az évszázad pénzügyi csalása”, nincs uj a nap alatt.

  193. 207: Ha neked nőne duplájára a több milliós adósságod, más lenne a véleményed. 😉

  194. @196: a svájci bankokban most épp -1,5% a kamat!
    Ez nem tudom mennyire látszik meg a frank alapú hiteleken 😉
    napi.hu/tozsdek-piacok/zsenialis_lepes_svajcbol_vege_a_frankmizerianak.492991.html

  195. Höhö…Legalizált piramisjáték. Majdnem vettem fel én is, de szerencsére meggondoltam magam. Pedig a Raiffeisen még e bejelentett fizetésemen felül FELTÉTEL NÉLKÜL elfogadta a „más forrásból származó jövedelmet” is, bekalkulálva havi rendszeres jutattásként, csak vegyem fel már végre azt a kurva 5 milió hitelt. 🙂 Ahogy elnézem, megkíméltem magam némi fejfájástól a beszariságom miatt. 🙂

  196. Tisztelt Tibor bá’! Örülök, hogy ilyen tömören és érthetően összefoglalta a kapzsi … ténykedését. Ez a teljes igazság ráadásul, úgy hallottam a bankoknak van árfolyam kockázati biztosításuk akkor pláne érthetetlen amit művelnek, a hazaárulás fogalmát pedig tényleg kimeríti amit az állam enged ezeknek, de nem lenne gond szerintem senkinek a hitel fizetés, ha semmiért kapnánk milliós fizetéseket, költségtérítést egyebeket.Remélem a bíróságon megáll a csalás, megtévesztés és az összes börtönben lenne élete végéig, bár amennyi embert tönkretettek a halálbüntetés is megjárná.

  197. 211:
    Van egy olyan (hatodik) érzésem, hogy nem fog történni semmi. A világ összes országát az oligarchák irányítják a megválasztott tisztségviselőkön keresztül. Ez utóbbi pedig fogyóanyag, ha nem figyel a lépéseire.

  198. Amit hozzá szeretnék tenni:
    1) Nagy felelőssége van a hitelközvetítőknek is. Én egy ilyen építtető cégnél dolgoztam és láttam, hogy betegre keresik magukat. Ők egyszerű „külsős” hitelközvetítők voltak, akiket oda helyeztek ki, ahol a CHF hiteleket adták (építtető cégek, TESCO stb) és ők mint a bank kinyújtott jobbkeze „csak” bevitték a kitöltött papírokat az adott bankba és leadták a hitelkérelmet. Betegre keresték magukat ezekben az években!!! A bank hihetetlen jutalékokat fizetett nekik az átvert ügyfelek behozásáért. Mindehhez egy 1 napos (!) tanfolyam elvégzése kellett (tudom, mert én is végeztem ilyet az MKB-nál) ahol mindenkit átengedtek a vizsgán, a lényeg az volt, hogy hozzon be minél több hitelt. Év végén hihetetlen ajándékokat kaptunk mi is a banktól a „munkánkért”.
    2) A másik disznóság, ami nekem nem sose tetszett: amikor az ügyfelet nagyobb hitelösszegre beszélték rá ezek a közvetítők vagy a bank. Gyakori eset volt, pl a fenti példában, hogy az ügyfélnek 7 millió ft kellett, DE a nagyokos hitelközvetítő előadta (a jutaléka miatt), hogy „sokkal többet ér a fedezetként felkínált ingatlan, nem írjunk be inkább 9 milliót? Már nem mindegy? Ha már úgyis ki kellett fizetni a költségeket, vegyen fel többet….” stb stb és meggyőzték a hülyéket, hogy többet vegyenek fel, mint amennyire szükségük van.
    3) Nézzük meg, kik kaszáltak még hatalmasat ezeken az
    ügyleteken: – hitelközvetítők (ld fent)
    – értékbecslők
    – közjegyzők
    Ezek az emberek mind vastagon benne vannak az egész szituban.

  199. 213:
    Pontosan ez játszódott le Amerikában az ingatlan buborék növekedése alatt. A bankok megelőlegezték a jutalmat a közvetítőknek, mert tudták, hogy az adós el fogja veszíteni a teljes vagyonát néhány év alatt, és a fél fizetését a következő 20-30 év alatt. Magyarul, az áldozat teljes életét elrabolták.

  200. 213. Ilyen alapon lehetne folytatni.
    -az ingatlan ugynok
    -az epitesi vallakozo, mert tudta, hogy a vevoi 90%-a hitelbol vasarol

    De vegso soron az akkori Medgyessy-Gyurcsany kormany, mert hagyta.

    Mert kellett a bevetel, hogy
    a. a felvett hiteleket torleszteni tudja (majd mar ok is hiteleket vettek fel)
    b. fizetni az ingyenelok ingyeneleset

    es meg emelett mennyit sikerult rombolni…

  201. 215: Az építési vállalkozónak neme kellett tudni a hitel konstrukcióról. A kormánynak nem igazán volt dolga az emberek kiokosítása. Különben is a rendszerváltás után mást se hallottunk, hogy nincs már gondoskodó állam, mindenkinek oda kell figyelni saját magára. Persze valamit tehetett volna az állam, de nem számonkérhető. Az más kérdés, hogy az OTP maradhatott volna állami bank, de a privatizálás egy egészgen más ügy, nem kevesebb disznósággal.

  202. 216. Az epitesi vallakozonak nem kellett tudnia, de tudott.
    Tudta, honnan jon a penz. A bank nem a hitelfelvevonek nyomja a kezebe, hanem kozvetlenul utalja az eladonak.

    „nincs már gondoskodó állam” ez csak az szdsz szovege volt, de nem jott be.
    (majd akkor lesz nem gondoskodo, ha mint amerikaban van/volt: nincs biztositasod, ott doglesz meg akar a korhaz elott is.
    A termeszet igy vagy ugy elrendezi, nalunk ugy van csak tovabb tart)

    Azaz igazsag, a hitelfelvevok nagyreszeszenek lehetett volna orakat magyarazni a csapbol is folyhatott volna, nem ert volna semmit.

    MEgegyszer, nem csak az volt problema, hagyta a bakokat, hogy azt tengyenek amit akarnak. (minnel nagyobb profitott)
    hanem, hogy a minnel nagyobb profitbol reszesedni akart, hogy
    fizetni tudja az ingyenelok ingyenleset.
    (beleertve a sajat sleppet is)

  203. 216: „A kormánynak nem igazán volt dolga az emberek kiokosítása.”
    De még a saját dolgozóikat sem. Anyám egri belvárosi lakásását 2005-ben egy minisztériumi dolgozó vette meg, természetesen Svájci Frank alapú hitelből.

    217:”Az epitesi vallakozonak nem kellett tudnia, de tudott.”
    De azt ő sem tudta, hogy ezek a hitelek ilyen hamar becsődölnek, ugyanúgy a „kiképzett” üzletkötőknek sem kötötték az orrukra….

  204. „Gyász szalaggal érkezett (Pataky Attila, EDDA), és … sírással küszködve mondta el, teljes mértékben együtt érez a hitelügyek áldozataival: kapott számos kétségbeesett telefont, tragédiákról meséltek neki, ezért meg kell szólalnia. Ő maga ugyancsak a hitelét nyögi: 45 millió forintos hitelt vett fel házára, 61 évesen még mindig 50 millióval tartozik.”

    Annyira sajnalom, hogy ha lesz segelykoncertje meg elmegyek.

  205. 217-218: Legyünk őszinték. Még a híresebb közgazdászok között is megoszlott a vélemény, hogy lesz-e második bukta, vagy helyre billen a világgazdaság. Persze az igazi nagymenők végíg a W visszaesésre szavaztak, és a bankárok ezt tudták. de azért a kalapban az is benne volt, hogy a CHF nem megy át a tetőn. Mindegy, maradok az eredeti megállapításomnál, hogy ez a spekuláció volt a javából, méghozzá más pénzével. Persze kétesélyes volt: 1) nagyot kaszál a bank. 2) nem kaszál nagyot a bank. Az adósnak 1) nagyot bukik az adós, 2) nem bukik nagyot az adós.

  206. mr1 Kossuth Rádió adásában hangzott el egy érdekes adás:
    hangtar.radio.hu/kossuth#!#2011-08-27
    A 16:04-es adást hallgassátok 😉
    Amíg a cenzúra utol nem éri 😀

  207. Nagyon idegesít,amikor arról írnak,hogy az olcsó frank hitelt felvevők „sokáig jól jártak”.
    Nézzük csak,hogy néz ez ki.
    A CHF hitel kamata valóban pl.4,85 % volt ( 2007-ben),de hozzá jött még a bank kezelési költsége szintén CHF-ben (ezt nem is értem!),így a teljes kamat 6,75 % az első 6 hónapban.
    Ekkor 150 Ft volt 1 CHF, tehát, ha 100 Ft-ra vetítem a hitl kamatát,ez 6,75*1,5= 10 %-nak felelt meg.
    Ekkor a Ft alapú hitelek kb.18 %-on álltak.
    Alig 1,5 év alatt a kamat+kezelési klts. felment 8,35 %-ra 200 Ft lett 1 CHF, így 100 Ft-ra vetítve 8,35*2=16,7%-on állt.
    Ez már kb megfelelt volna a Ft kamatlábnak,csakhogy akkor már kisebb volt ez az érték!
    Összegezve én úgymond 1,5 évig ” jártam jól”.Azóta viszont többszörösen megfizettem a hiszékenységemért!!!!!!!!!!!!!!

  208. Tisztelt szerző, és hozzáértők.

    -Hozzászólnék mint laikus CHF hitelkárosult.

    Kezdjük az alapoknál. Nem minden ember olyan kiművelt jogból, és vagy közgazdaságból stb.
    És amíg a többi ember aki ezeket tanulta, nem nő fel agyilag addig ilyen szar lesz a világ.
    Hogy miért is mondom ezt? Az egyetemista lenézi a szakmunkást, a politikus a közembert, blabla.
    Sorolhatnám még. Erre jó apámnak volt egy mondása. Ha a paraszt nem szarik a városi nem eszik.
    Tudom így zagyvának tűnik, DE! Az állam felelősége, és a tanult embereké ami most itt zajlik.
    Az ő árulások vezetett ide. Hiszen a tanult embernek kéne képviselni azt aki a két kezével dolgozik.
    Ez egy ország egy közösség ahol mindenki a képzettségének megfelelően kell hozzátennie az egészhez. Amíg az akiben megbízik a nép és maga fölé emeli mert úgy érzi jobban ért hozzá, és az elárulja szervezett vagy egyéni bűncselekményeket visz véghez a törvényen kívüliként. Mert ez a mentelmi jog. Addig nem beszélhetünk civilizációról. Egy rothadó modern sötét középkor az egész.

  209. 223. magamat ismetlem:
    „Azaz igazsag, a hitelfelvevok nagyreszeszenek lehetett volna orakat magyarazni a csapbol is folyhatott volna, nem ert volna semmit.”

  210. 223. Így igaz, de a közerkölcsnek vége, ami az Emberiség végét is jelenti, csupán idő kérdése.

  211. 223: egyetértek, hogy a pénzügyi felügyelet, a Nemzeti Bank, a pénzügyminisztérium vezetőit akasztani kell. Ezek és a devizahiteleket ajánló bankok felelőssége sokkal nagyobb az átvert hitelesekétől, bár a tiétek se nulla. De ők a szélhámosok és a cinkosok, a hatalmas szakmai képzetségükkel és a felügyeleti szervek esetén a törvényes kötelezetségük megszegésével.

    Aban azonban nagyon naív vagy, ha azt hiszed, hogy az uralkodó osztály a jótékonyság elvén azért fáradozik éjt napppallá téve, hogy a kisembereknek jó legyen…

  212. Szép napot!Nagyon jó lenne,ha mindenki felfogná végre:aki az otthonára vett fel devizahitelt,igenis átgondolta.Én magam is rengeteg kérdést tettem fel,még a szerződés aláírása előtt is.A válaszaik jól kitalált,begyakorolt,általában „megnyugatató”.Visszautasítom minden devizahiteles nevében azt a feltételezést,hogy felelőtlenül ugrott bele ebbe a kakiba!Ki az a marha aki felelőtlenül feldobja az otthonát?!!! Tisztességtelen haszon amit kaszálnak!Mindenki tudja ezt,tudja ,hogy a hitelt vissza kell fizetni.De ez erkölcstelen ,tisztességtelen!

  213. 227. Itt mindenki tudja, hogy tisztességtelenek voltak.

  214. Megszokták az emberek a viszonylagos biztonságot és a viszonylag stabil pénzügyi viszonyokat „felveszem azt a hitelt, legfeljebb kicsit több lesz a törlesztő, de kibírom.” Ekkora krahra viszont senki nem számított, csak a bankárok, és még akkor is tőgázon ment a tv reklám a hitelről amikor már rég kormányzati fizetett hirdetésben kellett volna tájékoztatni a köznépet a küszöbön álló bajról!
    Több területen lehetne itt kötelet osztani, nem csupán bankár körökben…
    Gyanús, hogy nem mindenki fogja megúszni és pár csúnya halott azért fog lógni a lámpavasakon mire konszolidálódik a helyzet a világban…

  215. Üdvözlöm Tibi bácsi!Piszok elkeserítő,hogy minderről az egész mocskosságról tud a sok okos odafenn,s nem tesznek semmit!Biztos lenne egy lépés,ami döntő lenne,s megállítaná ezt szemétséget.Kérdésem:ha valaki,akár tanuként,nem a saját lakcímét írja egy szerződésre,nem meríti ki az okirat hamisítás fogalmát?

  216. Na ez szép, pedi olyan szívhez szóló és rtelemgazdagító hozzászólások voltak itt. Amikor legutóbb erre jártam még 271-nél tartottunk. Most 230. Ez már az összeomlás? 😆

  217. 231: Na, ez az, mi történt, támadás érte a blogot?

  218. Meg akkor már egy rendesebb blogmotort is be lehetett volna illeszteni, ami például hagyja egy rövid ideig szerkeszteni a hozzászólást, kicsillagozza a csúnya beszédet, stb. Na jó, csak mondom, jó ez így is, de ha már… a szerver bírja, Tiborbá? Nagy a népszerűség mostanában…

  219. Most pl. még ide raktam volna egy szmájlit :))

  220. Vannak érdekes dolgok: ahova bemásoltam az írást és megadtam az ide vezető linket, ma már nem találta. Most javítottam…

  221. Már többször, több helyen írtam, hogy ma renoválás volt a honlapon és egy elég „furcsa” fazon vesztegette magát 3500 Ft/h-ért. Mondjuk nem igazán volt úra a helyzetnek, de egy büdös szót se szólhatok, mert én még annyira se. Minden esetre ma már bárki lehet, bármiben „szakember”, mert a szakismeretek a béka segge alatt vannak. Szóval nekem az a véleményem, hogy informatikában mindenki vagy hülye, vagy félművelt.

  222. 237:
    Írok én neked valami nagyon érdekeset. Én először és utoljára 1957-ben vettem egy használt gépkocsit részletre. Az akkori szabályok szerint a gépkocsi teljes árának az 1/7 részét le kellett tenni kézpénzben. Kilenc hónapig fizettem a részleteket (teljes futamidő 36 hónap). Ekkor összetörtem a kocsit, amit visszavettek és null szaldosak voltunk. Az összes addig befizetett pénzem elveszett. Ha 9 hónapig taxival jártam volna, jobban jöttem volna ki. Ezen elgondolkoztam és elhatároztam, hogy soha a büdös életben nem fogok semmit részletre venni. Ha ennek a fogadalomnak ellenére most felvettem volna 6 millát CHF-ben, akkor már minimum két éve léptem volna. Nem feljelentést, mert Árpád forrófejű és nem tudja, hogy büntető feljelentéssel óvatosan kell bánni. Sima polgári pert indítottam volna. A saját pénzem után futnék, de más pénze után fusson más. Már az is szép tőlem, hogy ezt a posztot megírtam és lehetőséget adtam sokaknak, hogy kiöntség a szívüket, és ha elébg okosak akkor szerveződjenek. Még egy tisztességes ügyvédet is megneveztem, ami manapság olyan ritka, mint a fehér holló.

  223. Én soha semmit nem vettem részletre (és nem is fogok), így az ügy nem érint közvetlenül, csak közvetve.
    Árpád valóban fejjel megy a falnak, majd meglátjuk mi fog betörni 🙂 (a berlini fal is leomlott).
    A devizahitelesek meg majd eldöntik, milyen úton indulnak el érdekeik érvényesítéséhez. Az infó eljut hozzájuk, szerveződjenek, és döntsenek.
    Az ügyvéd ajánlatodat is kiforgatták (a hozzászólás áldozatul esett a takarításnak, majd ezt is rád fogják :D), pedig később került fel, ami azoknak, akik utána vetődtek ide nem volt egyértelmű. Így reklámnak vélik, segítő szándék helyett (már aki annak akarja látni).
    Sok a hunyó ebben az ügyben, ezért óvatosan kell lépkedni, mert mindig rálép az ember valakinek a lábára 😉

  224. Egy aprócska történet. A Raiffeisen akciót hirdetett akkortájt, hogy nem 5, hanem 6,5%-os kamatot fizet 3 hónapig a betett pénzekre. Éppen eladtam egy lakást, volt 18 milem, gyorsan betettem. Egy év múlva ki szerettem volna venni az összeg kamatait. Kiderült, hogy „intézkedésem hiányában” három hónap elteltével folyószámlára tették a pénzt, ami csak 0,5%-ot hoz évente. Sokkal rosszabbul jártam, mintha nem „akcióztam” volna. A történet csattanója, hogy tettem egy PSZÁF feljelentést, ahonnét az jött vissza, hogy miért nem érdeklődtem gyakrabban. Valóban, miért nem? Mindenesetre első lépésként minden számlámat megszüntettem a Raiffeisennél, és akinek csak lehet, elmesélem okulásul ezt a sztorit.

  225. Nagybátyámnak volt 370 USD-je a Postabanknál, ami már Erste. Normális körülmények között azért teszi be az ember a pénzét, hogy kamatozzék. Ez Magyarországon nem így működik. A bank (bár nem volt pénzmozgás) szépen lassan felélte az összeget, és most már a sokadszori felszólítást küldi nagybátyámnak a tartozása rendezésére (!) – aki, amilyen szerencsés, a bank pechére közben elhunyt…

  226. Minden a nagy forgatókönyv szerint zajlik.
    CION Bölcsek Könyve.Ami többek között pontosan leírja, hogyan kell a nyomorba, rabszolgasorba dönteni a hitelekkel a magyar nemzetet.
    Nem kell meglepődni, viszont félelmetes… és nem tehetünk semmit. 🙁

  227. 242: Tehettünk volna. Ha Antall miniszterelnök nem rombolja szét az ország önellátásra való képességét, nem itt tartanánk. Államosítani kell a nagy rendszereket (víz, gáz, villany), erősíteni az élelmiszertemelést , támogatni az élelmiszeripart stb. és megértetni a néppel, hogy ha nem akar rabszolga lenni, akkor az bizony áldozatokkal jár és személyesen is kell tenni ellene. (Most is nyúznak, de ennek a vége az ország kirablása és a teljes rabszolgaság lesz.)

  228. Pontosan ezt kellene tenni, de nincs már mit államosítani, mert mindent eladtak.
    Az ivóvíz, a termőföld, a jövőnk…
    Magyarországnak kitűnő adottságai voltak, kiváló termőföld, rajta zamatos zöldség és gyümölcs termett,virágzó mezőgazdaság, állattenyésztés, semmi szükségünk nem volt és nincs is az EU-ra!!!
    Magyarország államadóssága akkora, hogy nemzedékek sokasága sem fogja visszafizetni. Ez szándékosan lett ránk kényszerítve(IMF).
    Ez ellen nem tehetünk semmit, porszemek vagyunk, csak tehetetlenül nézzük, ahogy széthullik a világ és egy rabszolga/világuralkodó hatalom meg nem valósul…
    Remélem, hamarabb darabjaira hullik az EU és ismét magyarok lehetünk a hazánkban, nem kiszolgáltatott rabszolgák!

  229. Facebookon kering egy üzenet, nekünk újat nem mond, de szerintem jól mutatja az életmódváltás szükségességét. Az üzenet természetesen tartalmaz némi plusz életmód csatolmányt is, de mivel intelligens embereknek mutatom, biztos vagyok abban, hogy ettől el tudtok vonatkoztatni.
    Az idézet:

    Böjte Csaba ferences testvér gondolatai az előttünk álló időkről: „….a konyhakert művelését vegye komolyan.”
    on Wednesday, September 7, 2011 at 10:26am

    Gyermekeink nevelését felelősen vállaló testvéreim!

    A Román államelnök világosan kimondja, hogy kölcsönökből élünk. Mindenki látja, hogy a nálunk fejlettebb országok hitele is elapadhat, pl. Görögország, Írország, Portugália… De azt is láttátok, hogy mi történik Angliában, hol a jóléti társadalomban felnőtt fiatalok, az angol modern oktatási rendszeren keresztül ment nagyra nőtt emberek, semmit nem kímélve gyújtogatnak, szétvernek mindent. Tudjuk, hogy lassan globalizálódó világunkban, félő, hogy mint minden előbb – utóbb hozzánk is begyűrűzik.

    Fel kell készülni arra az időre, mikor az állam nem adni, hanem elvenni fog. Mióta a világ a világ, az állam mindig az alattvalóiból élt, és nem külföldről felvett kölcsönöket osztott szét az állampolgárok között. Szerintem, lassan de biztosan itt nálunk is visszaáll az évezredes szokás. Az állam nem fog adni, osztogatni, hanem csak kérni fog és az adókból kifizeti az adósságot, és ami marad, annak egy részét fogja visszaosztani azoknak, akiknek jónak látja.

    Ez ilyen egyszerű! Lehet, hogy ezt a kanyart lassan, fokozatosan veszi be a mi államunk, de lehet, hogy nagyon gyorsan átalakul minden, és egyszerre csak nagyon csípős hideg ősz lesz. Persze a nap majd akkor is minden reggel fel fog kelni, az élet megy tovább, csak fagyos hideg lesz, és mindenkinek nagyon ügyesen fel kell öltöznie. Erre kell tudatosan felkészülni! Mi, akik a gyerekeket, a fiatalokat fel akarjuk készíteni a holnapra, – ezt jelentené a nevelés, – ismernünk kell a holnapot, és arra kell felkészítenünk őket, hogy akkor is jókedvű, Istenben, önmagukban bízó, a jéghátán is megélő, az életet vállaló emberek legyenek. Tudjátok, nem véletlenül szerveztük meg a „pusztai vándorlás hete” elnevezésű tábort Szovátán! És az „Ábel a rengetegben” nevű tábort is nagyon tudatosan terveztük meg Kászonban. Meg kell tanítanunk a ránk bízott gyerekeket a jég hátán is megélni. Hogy ebben az iskolák, vagy a csak a mát látó hatóságok mennyire partnereink, az nem számít. Ezt a feladatot mi, a Szent József-i értelemben vett szülők, becsülettel fel kell vállalnunk és jó végre kell vinnünk.

    E célból fogalmaztam meg néhány javaslatot:
    1. Minden napközi otthont, minden családot kértem, hogy a konyhakert művelését vegye komolyan. Istennek legyen hála, házainkat látogatva nagyon sok szép kertet láthatok. A kertben termett hagymát fel kell fonni, a paszulyt szépen leszedni, felszárítani, tárolni, a zöldségekből télire zakuszkát készíteni, paradicsomot befőzni, káposztát sarvalni, hordóba eltenni. Ez és sok más hasonló dolog, mind – mind elsőrendű oktatási célunk. Az állam nem kéri ezt tőlünk számon, de az élet majd számon fogja kérni, és az lenne jó, ha azon a vizsgán is átmennének a gyerekeink. Sok szép kezdeményezés van a házainkban, de ennek ellenére azt mondom, hogy ebben az irányban sokkal bátrabban kellene mennünk. Őseink a földből, az erdőből éltek, és fizették az adókat, tartották el az államot is! Előrelátó bölcs gondolkodás, kemény kétkezi munka tarthatja fent a jövő családjait itt Erdélyben is, és erre meg kellene tanítanunk a gyermekeinket! Ez még fontosabb sok szempontból, mint az iskolák végtelen elméleti oktatása.

    2. A gyermekeket, a fiatalokat meg kell tanítani az önfenntartásra. Csíksomlyóról Zsókáék elmentek ősszel krumplit szedni másoknak, és napszámként egy – egy zsák krumplit kaptak. Almát is szedtünk részibe, és biza télen nagyon finom volt. Mindenik ház szervezze meg az őszi munkákat. Nemcsak azért kell szépen a családok elmenjenek dolgozni, hogy legyen amit együnk, hanem azért, hogy a nagyobb gyerekek tanulják meg a munka által megtermett anyagi javak megbecsülését. Lehet, hogy a hatóság majd ezt kifogásolni fogja, de szeretettel kérdezzétek meg, hogy a tanácsok adása mellett átvállalják-e a számláinkat, a gyermekek fenntartási költségeit? És főleg azt kérdezzétek meg, hogy 10-20 év múlva el fogják tartani az élhetetlen, naplopó fiatalokat? Vagy mint Angliában, százasával fogják majd őket bezárni?

    3. Szeretettel kérlek, szépen menjetek ki az erdőbe, tanítsátok meg a gyerekeket meglátni a természet adta adományokat. Tanítsátok meg meglátni a nyirkos oldalban a forrást, és azt szeretettel befogni egy kis csorgóba, tüzet rakni biztonságosan, üstben ételt készíteni a természethez közeli állapotban, és azt jó étvággyal elfogyasztani. Az erdőben termett gyümölcsökből télire eltenni, jó, ehető gombát szépen felszárítani, finom hecsedli lekvárt főzni, mind – mind olyan fontos feladat, mint a szorzótábla megtanítása, vagy az iskolában tanított más tantárgyak.

    4. Mindenütt ahol lehet, lassan a kiépített rendszerekről le kell válni. A fűtést már több házunkban is átállítottuk fára. Házainkat biztatom, hogy nézzenek ki szép eladó erdőket, kezdjenek tárgyalásokat és értesítsenek engem is a fejleményekről, lássuk, mit tudunk tenni? Én biztos, hogy megteszek mindent erőm szakadtáig, hogy a téli fűtésrendszerünket szépen önfenntartóvá tegyük. Nem látok más utat, őseink is csak ezen az úton jártak. Így legalább a kevés pénzünket népünk egyszerű fogatosainak, erdőmunkásainak adhatjuk, és nem távoli országok mágnásainak.

    5. Vízszámláink hihetetlenül magasak. Csíksomlyón sikerült befogni egy forrást, kis tavat is ástunk, így az öntözéshez, állatok itatásához, locsoláshoz a víz Istentől van. Tovább is szeretnénk lépni ebben az irányban. Minden házra Isten bőséges esőt csorgat, fel kell azt fogni a vizet locsolásra, kocsimosásra stb. Minden ház a fenntartási költségeit tudatosan le kell faragja. A gyerekeinket is erre az egyszerű, takarékos, fenntartható pályára kell állítanunk. El kell magyarázni, hogy nem kell a csapokat maximumra kinyitni kézmosás alatt. A villanyokat le kell oltani ott ahol nem vagyunk, a fűtés, szelőztetés kérdéseiről sokat beszéltünk, de ti a gyerekekkel ezt tanévkezdéskor újból vegyétek át. Ebben az irányban minden javaslatot hálás szeretettel fogadunk. Rég, hogy kérem a házak vezetőit, hogy ebben az irányban tett lépésekről is be kell számolni írásban, hadd tanuljunk egymástól!

    Próbáljunk egy fenntartható rendszert működtetni, és gyermekeinket is abba belenevelni. Biztos, hogy jön a tél, és nem kell megijedni a közelgő fagyos időtől, de fel kell készülni rá. A közelgő gazdasági összeroppanástól sem kell pánikolni – senki nem tudja még, hogy mit hoz a holnap – de szerintem bölcsen, okosan félre kell tenni a lezser nyári ruhát, és fel kell készülni a komoly mínuszokra, mert biztos, hogy ennek a sok pazarlásnak meglesz a böjtje.
    Az Isten adta holnapban bízva, Csaba t.

  230. Nagyon szép gondolatokat írtál kedves Csaba! Teljes idill, amit látattál, csakhogy én pl. itt élek egy nagyvárosban a 4. emeleti panelomban, szüleim szintén panelban.
    Nincs szabadon befogható patakocska, földecske, csak a sarki ABC, ahonnan a fizetésemből a napi enni/innivalót hazahordhatom. Az áramot, a vizet, a gázt addig kapom a szolgáltatótól, amíg fizetek.
    El tudnám képzelni én is, hogy legyen egy kis kertecském,állatokkal és hogy önfenntartó legyek(ja, egyedül nevelem 2 gyerekemet), de miből legyen kertes házam…?
    Tudom, hogy a jövőben csak az maradhat életben, aki egy darabka földdel rendelkezik majd. És aki nem? Túl szép lenne, ha mindenki művelgetné a földecskéjét…

  231. 246 momo968 🙂 Teljesen igazad van, noha nem nekik szól, hanem szerintem a már földdel rendelkezőknek. Nálunk aki kertes házat vett (hitelre), az is első körben lebetonoztatta a fél kertjét (vagy az egészet), csakhogy parkolót csináljon belőle a kocsijának. Nekik a beton feltörésével kell kezdeni. Ők is sokan vannak.

    A mai „vidéki élet” is inkább turistalátványosság. Hányan rendeztek be maguknak konyhakertet a hobbikertészkedésen túl és piacra való termesztésen kívül? Hiszen oly macerás gyomlálni, kötözgetni a szárakat. Meg aztán a kapa is pénzbe kerül. Akkor most mit várnak egy 80 családnak méretezett ócsai beruházástól? Hirtelen a bedőlt hitelesek megtanulnak önfenntartó életet élni, csak mert hozzájuk vágnak néhány vetőmagot és állatot? Nekik az állat több éhes szájat jelent, nem segítséget. Ez Hegedűs Zsuzsa ötlete volt?

  232. 246:
    Csaba testvér ezt a szöveget az erdélyi,falvakban élőnek szánta.

  233. Egyetértek az utóíratban leírtakkal, mely szerint a hitelező pénzintézet ellen célszerű lenne minden adósnak keresetet indítani.
    Azzal viszont nem értek egyet, hogy azt sugallja, hogy nem érdemes ügyvédet fogadni, mert ” mert az is pénzbe kerül és egyes ügyvédek máris meglovagolják a CHF konjunktúrát és egy szabvány kereset levél megírásáért van pofájuk 100 rongyot kérni ”
    Magam részéről üdvözlöm azt a tájékoztatást is, hogy Dr. B. Németh László ügyvéd úrat ajánja, mert ő ” csak ” 30 000.- Ft-ot kér egy keresetlevél megírásáért, és „csak” 20 000.- Ft-ot kér tárgyalásonként.

    Tapasztalataim szerint a legtöbb adós olyan anyagi körülmények között él -éppen a CHF alapú tartozásaik miatt – hogy adott esetben a fenti tarifa is megterhelő lehet számukra.
    Ebben az esetben van lehetőség ” ingyen ügyvéd” azaz jogi segítő igénybevételére a keresetlevél megírásához, valamint pártfogó ügyvéd igénybevételére a peres eljárás alatt.
    A jogi segítőt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi szolgálatánál lehet kérelmezni – a megyei kormányhivataloknál.
    A kérelem nyomtatványt az alábbi linkről lehet letölteni:
    http://www.kimisz.gov.hu/data/cms2234/Kerelem_nyomtatvany_2011.pdf

    A keresetlevelet a bíróságokon a ” panasznapokon ” ingyen megszerkesztik.

    A vagyoni viszonyra tekintettel a perben teljes személyes költségmentesség kapható, ezt kérelmezni kell, ebben az esetben nem kell megfizetni a peres eljárás illetékét, és az egyéb – pl szakértő – költségét sem, valamint pártfogó ügyvéd is kérhető.
    Megjegyzem még, hogy felmondott hitel esetén – amennyiben a végrehajtás folyamatban van, minden végrehajtói intézkedés ellen végrehajtási kifogást lehet benyújtani, kérve a vh felfüggesztését, valamint pert lehet indítani végrehajtás megszüntetése / korlátozása íránt, itt elszámolást lehet kezdeményezni, a per évekig eltarthat …

  234. 250:
    Köszönjük Ügyvéd úr!
    De az információja nem teljes. Az én (és sokak) tapasztalatom szerint a pártfogó ügyvéd a dolgát még tessék-lássék színten se végzi el. Az ingyenes tanácsadásokban sincs sok köszönet. Arról nem beszélve, hogy mindenkiben van egy olyan mélyen ülő érzés, hogy „Krisztus koporsóját se őrizték ingyen.” Az ingyenes szolgáltatónak a ki nem mondott gondolata az, hogy „ajándék lónak ne nézd a fogát.” És mivel itt egész emberi élet munkájáról, gyakorlatilag élet-halál kérdéséről van szó, a magam részéről nem merném az ingyenes szolgáltatásokat jószívvel ajánlani.

  235. Az információ természetesen nem teljes, mert nem is lehet az, hiszen minden ügy más, az azonosság csak látszat.

    „a pártfogó ügyvéd a dolgát még tessék-lássék színten se végzi el ” ezzel a megállapítással vitába szállnék, mert nem így van: lehet, hogy esetenként így van, de általánosítani nem korrekt.
    Az ingyen ügyvéd, csak az ügyfél vonatkozásban van ingyen, az állam fizet, szerződés alapján, a költségvetési törvényben évenként meghatározott óradíj szerint.
    Tehát az ügyfél felé az ingyen az nem ajándék.
    Egyébként meg az ügyfél saját maga választja ki a pártfogó ügyvédet, és az természetes, hogy olyanhoz fordul, akibe megbízik, akit ismer. Az ügyfél – ügyvéd viszony bizalmon alapul.
    Higgye el tisztelt Antalffy úr, hogy mi ügyvédek is átérezzük a devizahitelesek tragédiáját, nem zárom ki, hogy van olyan ügyvéd is, akiről Ön ír, de a legtöbb tisztességgel és becsülettel végzi a munkáját, minden esetben az ügyfél érdekeinek a figyelembevételével.
    Magam részéről cáfolom azt a tévhitet is, hogy a bankkal szemben nem lehet pert nyerni, lehet, tapasztalatból tudom, és mindenkinek azt tudom tanácsolni, ha nincs más megoldás pereljen…

    „a magam részéről nem merném az ingyenes szolgáltatásokat jószívvel ajánlani” – ezek szerint a szintén ingyenes bírósági panasznapokat sem ajálnja… ezzel bizony adottt esetben kárt okozhat azoknak az embereknek, akik bíznak Önben és hallgatnak Önre…..

  236. Tisztelt Antallfy Úr!
    E-mailban kaptam meg Az évszázad pénzügyi csalása című írását, hozzászólások nélkül természetesen, ezért ezeket még nem olvastam át, lehet, hogy már valaki kifejtett ugyanilyen gondolatokat, ez esetben elnézést kérek:
    Ami a cikkben megadott hitelösszegeket illeti, a 7 millió forintos, 20 éves, 10% kamatozású forinthitel havi törlesztő összege 67551 Ft, nem pedig 98000 Ft.
    Az 50000 CHF 20 éves, 5% kamatozású hitel havi összege 330 CHF, ez 140 Ft-os árfolyamon 46200 Ft, nem
    Érdemes megjegyezni, ha a fenti CHF összeget 10%-ra adják, akkor a havi törlesztő összeg 482,5 CHF, ami 140 Ft-os árfolyamon szintén (és természetesen) 67551 Ft.
    A svájci frank havi átlagos árfolyama 1998 szeptemberében 157 Ft volt, 2008 szeptemberében pedig 151 Ft. Ebben a tíz éves időszakban 150-175 Ft között hullámzott az árfolyam.
    Ennek fényében kérdezem, volt-e valaki a világon, aki mondjuk 2006 februárjában, (amikor 162 Ft volt az árfolyam), mérget mert volna venni arra, hogy öt és fél évvel később, a 2011 augusztusi átlagárfolyam 243 Ft lesz?
    A CHF árfolyamadatok a Magyar Nemzeti Bank http://www.mnb.hu/Statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatok-idosorok lapjáról származnak.
    Nagyon érdekes ezeket az adatokat excel diagramon ábrázolni, kérésre el tudom küldeni az általam már elkészített diagramot.
    Tovbábbi gondolataim is vannak, később talán folytatom.
    Üdvözlettel: Kassai Gábor

  237. Helyesbítés:
    (9-10 sor)
    Az 50000 CHF 20 éves, 5% kamatozású hitel havi összege 330 CHF, ez 140 Ft-os árfolyamon 46200 Ft, nem 38600 Ft!

  238. Továbbá:
    (Ismételten felhívom a figyelmet arra, hogy az MNB havi átlagos árfolyamadatai állnak rendelkezésre, egyes napokon természetesen az átlagtól eltérő volt az árfolyam +/-)

    1994-től rendelkezésre álló adatok szerint 1998 október hóban haladta meg első alkalommal a havi átlagárfolyam a 160 Ft-ot.
    10 évvel később, 2008 szeptember hó utolsó napján az árfolyam kerekítve 151 Ft volt, azaz több, mint öt százalékkal volt alacsonyabb!!!
    Ebben a 120 hónapban 57 esetben emelkedett az árfolyam az előző havihoz képest, 63 esetben viszont csökkent.
    Az időszak alatt 2006 július hónapban volt a maximum: 176,94 Ft. és 2008 július hóban volt a minimum: 143,28 Ft. A kettő között mindössze 23%-os az eltérés.

    Nagyon kíváncsi vagyok arra a matematikusra, aki a fent említett adatokból előre tudja jelezni, hogy a 2008 szeptemberi 151 Ft-ról 2011 augusztusára 243 Ft lesz az átlagos havi árfolyam, azaz három év alatt 60%-os növekedés következik be, miközben az árfolyam megjárja a 270 Ft-os magasságot is.

    A leírtak alapján úgy gondolom, nem állja meg a helyét az a vélekedés, hogy a bankárok előre tudhatták,mekkora lesz a svájci frank árfolyama két-három év múlva.
    Viszont jó dolog rájuk verni a balhét, mert hiszen amúgy is zsidók.
    Az árfolyamgrafikont szemlélve inkább arra kell gondolni, hogy 2008 nyárvégén történt valami, ami miatt a következő három év alatt bekövetkezett a 60 %-os növekedés. Vajon micsoda?

  239. 256:
    „Nagyon kíváncsi vagyok arra a matematikusra, aki a fent említett adatokból előre tudja jelezni, hogy …”
    Erre a matematikusra kiváncsi is lehetsz, mert ez nem matematikusi feladat. Gazdasági folyamatok előrejelzése többek között bankár feladat. Nem kellett zseninek lenni ahhoz, hogy valaki a CHF/HUF paritás folyamatos, és esetenként drámai változását előre lássa. Mert a CHF hátországa Svájc, a HUF hátországa pedig Magyarország. —– Ami pedig a zsidó bankár betétet illeti, mi a fenének kellett idekeverni? A posztban szó sincs róla még érintölegesen se. Egy piszkos banki manipulációt antiszemita fűszerezéssel kezdünk mentegetni? Már akkor is antiszemita a nem kívánt kritika, ha még csak célzás se hangzik el?

  240. Jó, bocs a zsidó bankárért, azért jött ki belőlem, mert tegnap hallgattam Lázár felszólalását, pontosabban kirohanását a bankárok ellen és nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy a Jobbiknak játszik, az ő gondolkodásukat meg ismerjük.

    Szerintem, amint azt leírtam, 1998 és 2008 között semmiféle drámai változás nem következett be a CHF árfolyamban. Ha valaki 2008-ban lineáris regresszió számítással (bevett gyakorlat!) megpróbálja előre jelezni a következő 30 hónap lehetséges CHF/HUF árfolyamot, azt kapja, hogy az időszak végén azaz mostanában, 160 Ft alatt lesz egy svájci frank árfolyama.
    2005-ben pedig semmiféleképpen nem lehetett látni, hogyan omlik össze az LB az Usában, annyira nem, hogy maga Soros éppen abban az évben fektetett be jó kis summát.
    Gazdasági folyamatok előrejelzése még soha az ég világon senkinek sem sikerült. Gondolok arra, hogy havonta változtatják a legkomolyabb elemző házak is a következő negyedév, félév gazdasági folyamataira vonatkozó előrejelzéseiket, gyakran egymásnak homlokegyenes ellenkező tippekkel.

  241. „Az igazságügyi tárca ma nyilvánosságra hozott tervezete szerint, ha a bűnszövetségben uzsorázó önként feljelenti társait, akkor esetében akár mellőzni is lehetne a kiszabandó büntetést.”

    Vagyis az a bűnöző akiben még „betyárbecsület” szintjén sincs tisztesség, társadalmunk teljesértékű, megbecsült tagjává válik!…Gratulálok !

    „A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsorabűncselekményt bűnszövetségben követik el.”

    Kérném jogász blogolók segítségét ! A bank mint uzsorára szakosodott vállalkozás, az bűnszövetség?

  242. 259

    Persze De én bukott jogász vagyok 😆

  243. Aszervezett bűnözés még súlyosabb dolog, nem? A bankok elég szervezettek… 🙂 Amúgy ez nem vicc.

  244. 258:
    A hivatásos elemzők soha nem mondják meg az igazat. Elemzésük nem más, mint tiszta manipuláció. A bankok deregulációja és az az irányadó kamatláb 1 szalékra csökkentése után egy óriási ingatlan buborék kezdett nőni. Nem kell zseninek lenni ahhoz, (lásd a japán példát) hogy bárki megjósolja, egy gigantikus összeomlás következik. Csakhogy a „szakma” fantasztikus profitokat (és fizetéseket) zsebelt be.

  245. http://mandiner.hu/cikk/20110913_szijjarto_tobb_szazezer_vegtorlesztesre_szamit

    „Szijjártó több százezer végtörlesztésre számít”

    „Több százezer devizahiteles élhet a 180 forintos svájci frank árfolyamon rögzített végtörlesztés lehetőségével – közölte Szijjártó Péter. A miniszterelnöki szóvivő a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában elmondta: a végtörlesztés lehetősége megindíthatja a pangó hitelpiacot is, sok új forinthitelt helyezhetnek ki, mivel a devizahitelesek nagy része csak egy másik hitelből tudná visszafizetni fennálló devizahitelét.”

    Ha jól értem, a kormány utasítani készül az OTP-t, hogy adjon forinthiteleket a devizhitelek kiváltására.

  246. 263:
    A Kormány nem utasíthatja az OTP-t semmire, mert nem rendelkezik a részvények többségével. Államosítsa az MNB-t és csináljon hiper inflációt. Én adjak tippeket ennek a tökkelütött mini diktátornak?

  247. 264: a MFB talán teljesen állami tulajdonú, az MNB államosjtása érik, de tán még nem az idén, de Csányival OV megbeszélheti, mint az egyik legnagyob részvényes (az Állam) képviselője is, hogy legyen szives párszázezer forinthitelt adni. Különben elkezdhetik vizsgálni az OTP-privatizációt… 🙂

  248. 264: Ha evvel nem sikerül bóvliba vágni az államadósság besorolását, akkor előjönnek még 1-2 hasonló húzással, és máris kész a hiperinfláció. Minek ehhez az MNB-t államosítani?

    Esetleg Kósa meg Szíjártó néha görög népviseletben nyilatkozhatna… 🙂

  249. Végigolvasva a hozzászólásokat is, legérdekesebbnek és talán legfontosabbnak a bankok ún. pénzmultiplikátor tevékenységét tartom. Az így keletkezett virtuális pénzről az alábbi, kamasz koromban hallott fejtörő jut eszembe:
    Egy fogadóban egy háromágyas szoba ára 30 forint.Három vendég kivesz egy ilyen szobát és fejenként át is adnak a fogadósnak 10-10 forintot.
    Később a fogadós meggondolja magát,elég lesz a szobáért összesen 25 ft is, ezért a szolgalegénynek odaad öt forintot, mondván, adja vissza a vendégeknek. A fiú átlátja, hogy az öt forintot nem lehet háromfelé osztani, így aztán két forintot megtart magának és mindegyik vendégnek odaad egy-egy forintot.
    Tehát a szoba fejenként 9 forintba került, azaz 3×9=27 forintba, a szolgalegénynél maradt 2 ft, ez összesen 29 ft .
    Kérdés: hol van a harmincadik forint?

  250. Sajnálnám,ha a kutyát sem érdekelné, hová lett a harmincadik forint. Pedig a válasz kulcsot adna a pénzmultiplikátor hatás titkának megfejtéséhez.

  251. 267: a legénynél maradft 2 Ft már bele van számolva abba a 27-be, amibe a 3 vendégnek a szoba került. A további 3 Ft-ot meg visszakapták. Ennek a multiplikátorhoz semmi köze! – Vau-vau!

  252. 269:
    Gedeon! Baráti tanács, maradj a történelemnél. A 3 vendég fejenként 9 forintot fizetet, tehát összesen 27-et. de ebből a fogadosnál csak 25 maradt, mert a szolgalegény lenyelt 2 forintot. 3 x 9 = 25 + 2 = 27.

  253. 270: ezt írtam én is. Gábor trükkösen azt jrta, hogy a szoba a vendégeknek 27 Ft-jába került (igaz), a legénynél maradt 2 Ft (igaz) „ez összesen 29 ft” NEM IGAZ. Mert a legény 2 Ft-ja benne van a 27-ben, amibe a szoba került, abból 25 a fogadósnál, kettő a legénynél van, hármat visszakaptak, tehát megvan a 30 Ft maradéktalanul. A banki multiplikátorhatás azonban sokkal nagyobb átverés, mint ez a beugrató kérdés…

  254. 271:
    OK. De rosszzul fejezted ki magad. Nincs benne a 27-ben. Kilopta a 27-ből, mert a főnökének csak 25 jutott. persze egészen más mint a multiplikálás.

  255. 272> nem fejeztem ki magam rosszul, benne van a 27-ben, mert a 27 az, amibe a vendégeknek került a szoba. Hogy hogy oszlik meg, az nem befolyásolja, hogy nekik mennyibe került.

  256. 258: Kedves Gábor, úgy gondolom, hogy aki komolyan foglalkozik árfolyam prognózissal, az először is nem matematikus valóban (azt a biztosítók alkalmazzák, hanem közgazdász, lehetőleg pénzügy szakon végzett. Ahhoz, hogy valóságos devizaárfolyam előrejelzés történhessen, tudni kellene a devizaárfolyamra ható közgazdasági és egyéb tényezők mibenlétét. Itt ez nem történt meg.
    Másrészt, a Http. 43. paragrafusát, ha elolvasod, akkor rájössz, a bankárnak magas szintű szakmai szaktudásával kötelező (!!!) védeni az ügyfél érdekeit. Nos, akkor ki ver rá kire és mit? A Ptk. szerint is
    már régen bekövetkezett a kötelem túlnehezültsége, Ptk. 312. paragrafus. Elég sokáig dolgoztam bankokban ahhoz, hogy tudjam, sajnos szinte elvész a gyakorlatban az elméleti tudás (nem véletlen, a bankok kiszálltak pl. a Nemzetközi Bankárképző finanszírozásából is..) és hatalmas a slendriánság és oda nem figyelés. Itt is ez történt meg, és rá akarják verni az ügyfelekre.
    Magyarul, hazudnak, hogy mentsék a menthetőt. De nem fog menni. Azok, akiknek nem jó az Orbán-féle 180 Ft (ha jóváhagyják), azok simán tudnak pert nyerni a bank ellen a Ptk. alapján. Naiv bíróink vannak, de azért a gazdasági kollégiumban dolgozó bírók már bírnak annyi felkészültséggel, hogy megértsék, mit művelnek a bankok.

  257. 274: Moli kedves, a hangsúly a számításon van, nem azon, hogy ki végzi. Ez majd kítűnik a fogadós 30 Ft-jával kapcsolatos probléma megoldásából is az ezt követő hozzászólásomból.
    A 29.-ben Camelia írja, hogy Damm Andrea banki jogász és jogtanácsos gyönyörűen összefoglalta az egész ügyet és megadja azt a linket is, ahol az összefoglalás megtalálható.
    Itt többek között az is olvasható (III.fejezet 2. pont), hogy ha a 2008 előtti évek árfolyamváltozásait és a magyarországi jövedelmek növekedésének arányát összevetjük, akkor az adósok bízhattak abban, hogy „a nominális és reálkeresetek emelkedésével fedezhetik a törlesztő részleteket azok emelkedése esetén is.”
    Úgy bizony!
    Mert ugyanebben bízott a banki alkalmazott is, mikor devíza alapú hitelt vett fel. És most csodálkozik.
    Ahhoz pedig, hogy félév múlva hogyan fognak alakulni a devíza árfolyamok, azt kell tudni, mit fog mondani janárban Merkel, vagy Obama. Ennél még biztosabb alap, ha tudjuk, hogy mit fognak tenni.
    Ami pedig a slenriánságot, hanyagságot illeti, az már egészen más káposzta.

  258. Arma Gedeon jól látja a probléma lényegét. Nem mindegy, hogy egy képletben mínusz vagy plusz jelet használunk: (3×9)-2=25 és nem +2, vagy 30=3+2+25. Azaz három a vendégeknél, kettő a szolgalegénynél és huszonöt a fogadósnál.

    És hogy ez a mókás feladat miért a pénzmultiplikátorról jutott eszembe?
    Fentebb valaki említi, hogy egy remek amerikai filmet látott ezzal kapcsolatban a neten. Ezt a filmet magam is láttam és valahogy erős kételyeim voltak, amiket megosztottam a párommal. Ő azonban kitörő örömmel egyből azt javasolta, ha ez a bankoknál működik, akkor működnie kell a családunkban is. Te leszel a központi bank – mondta a párom – adsz nekem hitelbe 10000 Ft-ot, ebből én a malacperselybe teszek egy ötvenest (ez lesz a kötelező tartalék), a maradékot hitelként folyósítom Gézukánknak. Ő is beleteszi a kapott pénzt öt százalékát a malacperselybe, a maradékot Pistikének adja és így tovább, egészen a negyedik gyerekig. A legkisebb már nem adja tovább, és ötszörös pénzünk lesz.

    Megcsináltuk. Nagy volt a csalódás.
    A legkisebbnél a végén csak 7351 Ft ténylegesen elkölthető pénz volt.
    Hiába magyaráztam a családnak, ha összeadjátok mindannyian, hogy mennyi pénzt kaptatok egymástól, kijön az 50332 Ft, láthatjátok, hogy ez ötszöröse az eredeti összegnek. Virtuálisan ugyan, de mégiscsak ötszöröse.
    Erre a legkisebb átad nekem egy WC papírt, amire azt írta, hogy 50000 Ft, tessék apa, felhasználhatod a virtuális pénzedet.

    Hol kapcsolódik a fogadós problémához? Ott, hogy értelmetlen dolog a két forintot levonni a 27 forintból, csakúgy, mint összeadni az egymásnak adott (hitel)összegeket. Ezzel az erővel akár össze is szorozhatnánk, még szebb summa jönne ki.

    És hol van a 10000 Ft?
    A legkisebbnél van 7351, a malacperselyben 2649, ez összesen 10000, hál istennek, legalább megmaradt.

    Még annyit, a legkisebb kipróbálta azt is, hogyan lehet hússzor több pénzhez jutni, anélkül, hogy valóságosan is lenne az embernek pénze. Beletett az egyéként teljesen üres pénztárcámba öt forintot, mondván, tessék, ez a tartalék, most már tudsz nekem adni egy százast.
    Bevallom, nem tudtam.

  259. 276:
    Kedves Gábor! Természetesen nem mindegy, hogy mínusz vagy plusz. Egyik a másik inverze, ezt már 6 éves korban is tudják a gyerekek. Itt azonban nem erről van szó. Gedeon fejtegetése homályos, nem egyértelmű, a fogadós 25 forintja meg se jelenik.
    Nehezen értelmezhető a „a legény 2 Ft-ja benne van a 27-ben”.
    A legény 2 forintja abban az 5 forintban volt, amit vissza kellett volna adnia. Ugyanis onnan vette ki. Ez természetesen csak szemlélet kérdése, de a folyamat szerint az a korrekt magyarázat, amit én adtam. Az eredmény természetesen ugyanaz, ha valaki átlátja Gedeon okoskodását.

    Különben 10.000-nek az 5 százaléka nem egy „ötvenes” hanem 500 forint. Mert a százalék és az ezrelék se ugyanaz. 😀

  260. Végtörlesztés – korlátozva
    Kizárná a kormány a végtörlesztést igénybe vevők köréből azokat a devizahiteleseket, akik a 180 forint feletti svájcifrank-árfolyamon vettek fel hitelt, mert ők „nyerészkednének” azon, hogy 180 forintos frankárfolyamon egy összegben törleszthetnék a hitelüket – tudta meg az Origo.

    Kérdésem a következő lenne: a végtörlesztés csak az ingatlan-hitelekre vonatkozik, vagy a gépjármű-hitelekre is?

  261. Ez a mókás feladat pont olyan, mint amikor az utcán (elég sokszor) azt látjátok kiírva, hogy: -25% árengedmény. A szöveg (árengedmény) önmagában levonás, tehát a -25% árengedmény tulajdonképpen 25% felár lenne, ha a boltos tudna magyarul, ismerné a matekot, néha gondolkozna, stb. Azaz a feladatban is az a lényeg, hogy a leírás milyen előjelet jelöl meg, és mihez képest. Ebben volt a beugratás.

    278: Csak jelzálog alapú hitelekre.

  262. Kedves Tibor bá’! Pont ezt mondtam én is a feleségemnek: nehogy má csak egy ötvenest tegyél a perselybe, hanem a tízezernek az öt százalékát. Végül annyi is lett betéve.

    Azt azonban nagyon sajnálom, hogy a hozzászólás többi részéhez egy szavad sincs, pedig igazán kíváncsi lennék, és fontos is lenne, hogy lehet-e cáfolni. Talán nem értek valamit, talán rosszul gondolkodom.
    Mert, ha a multiplikátoros dolog nem működik, és nincsen virtuális pénz, akkor az évszázad legnagyobb pénzügyi csalása bizonyítására felhozott érvek közül a két legfontosabb kiesik.
    Ez esetben ugyanis mégiscsak kellett CHF-et bevonni az ügyletbe, hiszen a forinthitelezéshez nem volt a bankoknak elegendő forrásuk.

    Látom, már másik asztal körül folyik a beszélgetés, ez a téma érdektelen. Már mindenki elmondta amit akart, újabb ötlet nincsen, vagy ha van, de nem illeszkedik a koncepcióba, akkor azzal nem kell törődni. Most ott vagyunk, hogy piszok bankárok ellopták a pénzt, és kész. A felhozott bizonyítékok ugyan súlytalanok, az ellenérvek érdektelenek, az ítélet kimondatott.
    És így aztán Gyurcsány is mehet a börtönbe.

  263. A pénzmultiplikátor működéséhez elengedhetetlen, hogy a kihelyezett hitellel fizessenek, és az újra a bankban landoljon betétként.
    Nyilván mivel a zsebpénzt mindenki csak elkölteni akarta, és bankod meg nincsen amibe visszafolyhatna a költés, ezért nem volt sikeres a multiplikáció.

    Egyébként pedig a kereskedelmi banknak meg kell szereznie a hitelezéshez a pénzt, nem máshogy, mint hitelfelvétellel. Onnan veszi fel, ahonnan ez olcsóbb. Ha ez CHF alapú, akkor onnan, ha HUF alapú, akkor onnan.

    Mivel a BUBOR mindig elég magas volt más devizák kondícióihoz képest, ezért valószínű, hogy CHF-ben felvenni olcsóbb volt a banknak. De ez pusztán elméleti kérdés, mert itt a bank dönthet úgy, ahogy akar.
    Mondjuk a CHF felvételt támasztja alá a válság előtti indokolatlanul erős Forint árfolyam is, hiszen mivel a CHF (vagy más nem HUF) hitelt nem lehet közvetlenül kihelyezni, ezért egy CHF elad-HUF vesz páros HUF árfolyamerősítő szerepű – a tömeges kihelyezések miatt kell, hogy érezhető legyen ez a hatás. Most mikor a válság óta mindenki inkább visszafizetett, gyengülnie is kellett a Forintnak – persze vannak egyéb tényezők is mindig.

  264. Nos, igen, ez a lényeg: a bank onnan vesz fel hitelt, ahol olcsóbb és drágábban kikölcsönzi. Betétgyűjtéssel is ez a helyzet. Hitelfelvételre legalkalmasabb a CHF volt, hiszen a CHF LIBOR és a FT BUBOR között volt a legnagyobb rés hosszú-hosszú ideig és még ma is.
    Persze a kihelyezett hitelek törlesztéséből sem lesz virtuálisan hússzoros pénz. Ha veszünk egy 10 milliós, 20 éves futamidejű kölcsönt, aminek havi kb 100.000 Ft a részlete, akkor száz ilyen hitelnek a törlesztéséből jön össze újabb 10 millió, amit újból ki lehet helyezni. Az eredetileg rendelkezésre álló pénz így cirka tíz év alatt duplázódik meg.

    Tehát a poszt kiinduló állításai egyszerűen fantazmagóriák, ebből levezetni azt, hogy hazaárulással állunk szemben…
    Szíjjártói magaslatok.

    Tibi bá jól tenné, ha újragondolná eszmefuttatását és ezt közkinccsé tenné, hacsak nem akarja, hogy rajongó egyetértői ilyen butaságban élnék le az életüket.
    Ég veletek.

  265. 282:
    Köszönöm a tanácsot! Egyszer már levezettem, hogy mi lesz a sorsa a kikölcsönzött 10 milliónak, bekerül egy bankba, amit azonnal ki lehet újra kölcsönözni 95 százalékban.

  266. 282:
    „Persze a kihelyezett hitelek törlesztéséből sem lesz virtuálisan hússzoros pénz. Ha veszünk egy 10 milliós, 20 éves futamidejű kölcsönt, aminek havi kb 100.000 Ft a részlete, akkor száz ilyen hitelnek a törlesztéséből jön össze újabb 10 millió, amit újból ki lehet helyezni. Az eredetileg rendelkezésre álló pénz így cirka tíz év alatt duplázódik meg.”

    Ebben tévedsz. A hitelfelvevő a hitelt elköltötte mondjuk egy lakásra. A lakás eladója kifizette mondjuk az összes építésben résztvevőt, és a végén feltehetőleg az egész hitel pénz újra a bank(ok)ban landolt, (jó)néhány számlán.
    Azaz nem kell kifizetni a hitelt a multiplikációhoz.

  267. Hát én már nem akartam hozzászólni, de éppen most megy a Duna tv-n egy beszélgetés: Róna Péter magyarázza a svájci frank alapú hitel lényegét, de éppen most befejeződik.
    Hallani kellett volna!

  268. 285:
    Kösz, hogy említetted – videotárban egyébként neten is megnézhető. Utólag megnéztem, és tényleg jó volt. Nem is vártam, hogy a mostanában néha szélsőségesen jobbosodó közmédiában ilyen kicsengésű műsor is születik. Bár ez nem igazán a műsorvezető érdeme, hanem a résztvevőké, elsősorban Róna Péteré.

    Ebben is elhangzanak pl. ezek a divatos állítások, hogy nem is CHF alapú hitelt adtak a bankok, és persze a jogos cáfolata is.
    Nagyon tetszett, hogy Róna Péter megemlíti, de nem áll meg Gyurcsánynál, hanem egészen Antallig nyúlik vissza és megemlíti Matolcsy még akkori elhibázott húzásait.
    És miközben mindkét oldalt „ossza”, nem veti el a súlykot, hanem tárgyilagos marad.
    Egyszerűen az új 2012-es költségvetés is szar, mint a korábbiak. Mindegy, hogy ki ül kormányon. Maximum a visszaosztásban kedvezményezettek köre más.

  269. 285: Kedves Gábor, én is tanultam a pénz multiplikátor hatásáról stb.stb., de őszintén szólva az ilyen elméleti zagyvaságokra magas ívben sz..ok.
    Ha tanulságos történetet akarsz a deviza hitellel kapcsolatban, akkor az enyém az. Én ma döntöttem el, hogy nincs forintra váltás, viszont van perelés. Miért? Röviden és tömören: uzsorakamat miatt.

    2008-ban felvettem 6,2 mFt-ot (44 ezer körül svájci frankban).
    Ma, 2011. szeptemberéig kifizettem kb. 2,5 mFt-ot a banknak, ennek ellenére a mostani tőkém még mindig csak 41.100 CHF az árfolyam emelkedés miatt.
    HA most átváltanám a 148 Ft-on felvett hitelem tőkéjét 180 Ft-on forintra, akkor az 7.45 mFt lenne durván. Vagyis eddig, amit kifizettem, az szarrá ment a világban (elnézést), plusz még lenyúlnának rólam munka nélkül 7.45-6.2 mFT= 1,25 mFt-ot.
    Vagyis eddig kifizettem 2,5+1,25 veszteség= 3,75 mFt-ot és most
    kezdjem (folytassam) 7,45 mFt tőkével még 16 évig a forint hitelt?
    És akkor még nekem nem kell fizetnem a kiváltásért?
    A 7.45 mFt forint 16 év múlva kamattal már 15 millió körül jár.
    Összesen tehát 6,2 mFt-ból a 19. év (hitel lejárata) végére 18 millió forint lesz.
    Hát ezt velem nem etetik meg.
    Én már fizettem Dr. Czirmes Györgynek, Tibor bá is adott ügyvédi elérhetőséget.
    Én megkezdem a perelést a bank ellen, vagy pedig benyújtom nekik, hogy a Ptk. 312 alapján fennáll a teljesítés ellehetetlenülése (kötelem túlnehezültség miatt) és kérem az elszámolás megkezdését.Ezzel megszüntetem a szerződést.

    Ez van. Innentől kezdve engem nem érdekelnek az elméletek. Egyedül a deviza árfolyamot befolyásoló tényezőkre vonatkozó elmélet érdekel, semmi más.
    A célom, hogy megnyerjem a pert. Vonják le arányosan, mintha forint hitelt vettem volna fel. A végén úgy akarok kiszállni, hogy max. 5 millió lesz a tőkém.
    Eszem ágában sincs hagyni bepalizni magam, még akkor sem, ha évekig idegeskedhetem és közben még tovább emelkedhet a svájci frank árfolyam. Én nyerni fogok, ezt tudom.

  270. LB döntött: azt csinálnak a bankok, amit akarnak.
    index.hu/gazdasag/magyar/2011/09/27/igent_mondott_az_lb_az_egyoldalu_szerzodesmodositasokra/
    Persze részleteiben lehet velük vitatkozni, de felesleges 😀

  271. Tisztelt Antalffy Úr!

    Írása meggyőző, és logikusan felépített, azonban felfedezni vélek benne egy hiányosságot, melyet pár sorban lejegyeznék:

    Miután a bankok összehangolt (kartellező) jelleggel ajánlották és adták ki a nagy mennyiségű CHF-hez kötött kamatozású kölcsönt, az ő elsődleges érdekükké vált az ezt követő CHF-HUF közötti ráta növelése, melyet a globális pénzpiacon aránylag egyszerűen el lehet érni az ő erőforrásaikkal. Tehát monetárishoz eszközökhöz hasonló beavatkozásokkal lifteztetik a svájci valutát a saját érdekeiknek megfelelően (pl.CHF /valós, nem virtuális, mint bankon belüli/ felvásárlásba kezdenek) Hasonló „akcióért” már büntették meg Soros Györgyöt, amikor a forint lifteztetésével szeretett volna némi extraprofitra szert tenni (sikeresen) Ha neki sikerült a forintnál, akkor elképzelhetjük, hogy a piacon található bankok némi összefogással ezt elég könnyen elérhetik a CHF-nél. Ez a való világ 2011 Európájában, kartellező bankmaffia a lakosság kifosztásáért, ahol az igazi profit nem is a kamatban rejlik, hanem a bedöntött hitelezést követő fél-negyed áras árverezésnél, ahol persze csak a kiválasztottak licitálhatnak, a kötelező meghirdetést pedig letudhatjuk egy sajtóhibás dátummal megjelenő szórványkiadásban. Ilyenkor mindig a szeretett megboldogult nagymamám jut eszembe, aki azt mondta: Péterkém de arról sehol sem lehet olvasni, hogy miért is üldözték őket. El tudnád nekem ezt mondani?

  272. 290:
    Ez egy logikus feltételezés, de csak feltételezés.

  273. Üdvözlet!Elkeserítő,hogy mindenhol okfejtegetés megy,megoldás konkrétan sehol sincs.Csak azt hallom,olvasom,hogy szegény bankoknak mekkora kára származik a végtörlesztés miatt.Tessék mondani ez véletlenül nem tisztességtelen haszon,uzsora?!Miért van e körül csend?!Így is hasznuk van a devizahitelesekből!Nem elég nekik,ennyire hogy lehetnek kapzsik?!Költsék gyógyszerre,de közgyógy nélkül.Valaki megfingathatná a őket.Bocsánat,de piszok elkeseredett vagyok.Szép napot!

  274. 291:
    A károsultaknak kell megfingatni őket. Az ügyészséghez kell fordulni egy jól megszerkesztett feljelentéssel (csalás), amivel párhuzamosan keresetet kell benyújtani a bírósághoz és megtévesztésre hivatkozva a szerződés semmisségének a kimondását kell kérni. A bizonyíték az indokolatlanul nagy kamat különbség a CHF és HUF alapúság között. – – – De adok más tippet is. Ha van kockázati felár, és van. Akkor az azt jelenti, hogy a fizetésképtelenség bekövetkezése esetén a felárnak kell fedezni a banki veszteséget. Ebben az esetben nem reális a bedölt adóst anyagilag felelőssé tenni, mert a felár úgy fogható fel, mint egy biztosítás a fizetésképtelenség esetére. Hogy világos legyen. A biztosítási díjat azért fizetem, hogy ha leég a házam, akkor a bizotító állja a kárt és adjon annyi pénzt, hogy a házat újra építhessem. Azt nem teheti meg, hogy nem fizet, mert nem voltam eléggé körültekintő és bevezettem az elektromos áramot a házba, ami aztán a rövidzárlatot okozta. A biztosító pontosan tudta (ahogy a bank is) hogy rövidzárlat bekövetkezhet, miért fogadta el a biztosítást?

    Máskülönben a bankoknak tényleg százmilliárdos kára van, nem szegények, de van káruk ahhoz vviszonyítva, hogy a nyereséget már a magukénak érezték. Orbán egy fasz. Utasítsa Polt Péter legfőbb ügyészt (elvégre ezért nevezte ki), hogy másszon rá a bankokra. Jogalap van. Ne Gyurcsányt basztassa, mert abból senkinek sincs egy rohadt fillér haszna se.

  275. Tibor bä!

    Teljes mertekben egyetertek Önnel!!!

    MfG,
    Tamas, Waldshut-Tiengen

  276. Figyelmetekbe ajánlom a mai Lényeg c. adást az MTV1-en. Számomra úgy tűnik, mintha kezdenék kimondani, legalábbis körülírni a bankok a fő felelősek.

  277. 292: „Ha van kockázati felár, és van. Akkor az azt jelenti, hogy a fizetésképtelenség bekövetkezése esetén a felárnak kell fedezni a banki veszteséget. Ebben az esetben nem reális a bedölt adóst anyagilag felelőssé tenni, mert a felár úgy fogható fel, mint egy biztosítás a fizetésképtelenség esetére.”

    No de ez a felár annak figyelembe vételével került megállapításra, hogy a hitel visszafizetését az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog garantálja. Azaz a felár csak azt a „biztosítást” tartalmazza, hogy az esetleges nemfizetőt kiteszik a kecóból, elárverezik a házát (ebből levonják az eljárás költségeit), és még is fennmarad valamekkora rész a hitelből, amit nem lehet rajta behajtani.
    Ha a hiteleket nem lehet behajtani, az ingatlanra bejegyzett jelzálog jogot nem lehet érvényesíteni, akkor annak megfelelően kalkulálják a kockázati felárakat a bankok, ami megint pont oda vezet, hogy aki rendesen fizeti a törlesztését, az fog szopni a magasabb felárakkal, ami a nem fizetők miatt alakul ki.
    Régebben is lehetett felvenni ingatlan fedezet nélküli devizahiteleket is, csak azoknak sokkal-sokkal magasabb volt a kamata, a magasabb kockázat miatt, és sok milliót nem is szívesen helyeztek így ki a bankok. Ha a jelzálog jogot nem érvényesíthetik, akkor ehhez a kamatszinthez fog közeledni a devizahitelek kockázati felára, és nem akarnak majd a bankok hiteleket adni a túlzott kockázatok miatt – ahogy jelenleg is történik éppen.

    Lehet vitatkozni, hogy mi az igazságosabb:
    a, Aki kötött egy ingatlan fedezetes devizahitelt és nem fizeti, azon behajtják a hitelt, ha kell, ehhez elárverezik az ingatlanát is, amint arról a szerződés megkötésekor megállapodtak (jelzálog jog bejegyzés).
    b, Aki kötött egy ingatlan fedezetes devizahitelt és rendesen fizeti, azon hajtják be a nemfizetők miatt keletkező veszteségeket, miközben a nemfizető röhög a markába az ingatlanban, amit nem a saját pénzén vett.

    A biztosítás esetében is olcsóbb tűzkárra vonatkozó biztosítást kötni olyan ingatlanra, ahol kockázatcsökkentő elemként van automata tűzoltó rendszer kiépítve, és csak kisebb rongálódására kell számítani tűz esetén, nem pedig az épület porig égésére.

  278. Hát akkor ide lakásbérlés kontra tulajdonlás témában.

    Jancsika és Tibor bá’ képviselte azt a véleményt, hogy bérelni jobban megéri, mint tulajdonolni.
    Voltak számpéldák is, amiben jóindulatú feltételezésekkel élve minimális (2-3%) volt az eltérés a bérlés javára.

    Nos akkor a jelenlegi tények:
    ” Az idei év első negyedévében a tégla- és a panellakások bérleti díja minimálisan – 3-5 százalék között – növekedett az előző év azonos időszakához képest. Jelentősebb, kb. 8 százalékos növekedést csak a családi házak átlagos bérleti díjainál láthatunk. A jelenleg bérbeadási céllal vásárolt ingatlanok esetében egy 10 éves befektetési időszakon 8 és 9 százalék közötti hozamokat lehet elérni.”

    http://index.hu/gazdasag/2013/05/07/dragabb_lett_hazat_berelni/

    Eközben a hozamgörbe szépen csökken és további csökkenés is lehetséges, az inflációs adatok tükrében.

    Újra számolva a számpéldát már kétséges a a lakásbérlés előnye.

  279. Petike leül pókerezni. Éveken át jó a lapjárás, nyerésben van, nagyon élvezi. Aztán egyszer csak megfordul a szerencséje, veszíteni kezd. Igaz, hogy összességében még mindig pozitív a mérlege, de nagyon dühíti ez a fordulat. Úgyhogy rájön, hogy a szerencsejáték csúnya dolog és illegális, és feldobja az egész társaságot.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük