(586) Gyorsul-e a tengerfelszín emelkedése

Tibor bá’ online

 

öMondhatjátok, hogy a globális klímaváltozással teli van a hócipőtök, de úgy tűnik, erre szükség van. Magyar felmérés nincs, de az amerikai felmérések szerint az amerikaiak 69 százaléka úgy gondolja. hogy a tudósok megváltoztatják az adatokat, hogy ezen csalás segítségével bizonyítsák a globális melegedést. És akkor ehhez tegyük hozzá, hogy az amerikai média folyamatosan bombázza őket a globális felmelegedéssel. példa arra a tézisre, hogy az emberek nem hajlandók elfogadni a kellemetlen tényeket. Szóval ezért vagyok ezzel itt újra.

Minket aztán hidegen hagy, de a világban 150 millió ember él mindössze egy méterrel magasabban, mint a tengerszínt. Ezeknek nagyon nem mindegy, hogy mi várható. A múlt hónapban 4000 szakember, szerte a világból, gyűlt össze Melbourne-ben a Geofizikusok Nemzetközi Egyesületének találkozóján, elsősorban azért, hogy ezt a kérdést megvitassák. A vélemények erősen különböztek, ami nem kifejezetten jó a tudományág szempontjából. Ezek szerint a század végére 2 méter, de mások szerint akár 5 méter emelkedés is várható. (Persze csak akkor, ha lesz század vége 😀 )

A témát elsősorban az ausztrálok karolták fel, érthető okokból kifolyólag, elvégre a lakósság 80 százaléka a tengerpartok mentén él. Az 5 méteres szintemelkedés jelentős vagyoni kárt jelentene, házak, nyaralók tízezrei tűnnének el. De azért mi se lehetünk teljes mértékben közömbösek, mert a tengerszint emelkedés több százmillió menekültet jelent, akikből egészen biztos nekünk is fog jutni.

pp

A fenti kép az mellett hogy humoros, ad némi ízelítőt, mit jelent a tengerszint emelkedés a gyakorlatban. És persze megállíthatatlan. Nagy kérdés, hogy például a Hollandok tudnak-e 5 méterrel magasabb gátakat építeni, ami nem csak fantasztikus mérnöki munka, de igen jelentős erőforrás felhasználást is jelent, és akkor ott a rém, hogy mi van akkor, ha valahol átszakad? Hollandia 5-6 méter víz alatt?

Nem csoda, hogy a RealClimate is megszólalt. Az alábbiakban főleg az ő álláspontját tükrözve próbálom felvázolni a helyzetet. Az alábbi grafikont az ausztrál állami kutatótól vették át, én meg tőlük 😀 . Az emelkedést milliméterben mérik, és mi tagadás az eddigi emelkedés nem túl látványos. Csakhogy a folyamat gyorsulásban van, és ne feledjük, hogy az alacsonyan élők, ha egyszer rádöbbennek a várható szintemelkedésre, nem fogják megvárni, amíg a tenger beköszön a konyhaajtón, hanem tömegesen fognak más hazát keresni. Számunkra ez jelenti a veszélyt.

jj 

Van még valami a begyemben. A globális felmelegedés témája körülbelül tíz éve kezdett kiáramlani a laikus közönség felé, akik hozzászokva az időjárás előrejelzésekhez, elvárták a bekövetkezhető események sok évre előre történő jövendölését. A klimatológusok erre alig voltak hajlandó, de a társadalmi nyomás óriási volt. Erre aztán megjelentek az igen óvatos becslések hatalmas, kihangsúlyozott bizonytalanság mellett. Ahogy teltek az évek szép sorban kiderült, hogy az előrejelzések rendre optimistáknak bizonyultak, megindult tehát a módosítás, amit további felfelé módosítások követtek. Ennek fényében igen csodálkoznék, ha az óceánok emelkedése „csak” 5 méter lenne 2100-ra. Minden valószínűség szerint néhány éven belül a 2 usque 5 métert feljebb fogják srófolni.

____________________________________________________________________   

 

63 gondolat erről: „(586) Gyorsul-e a tengerfelszín emelkedése

  1. A hatalmas mennyiségű édesvíz az óceánokban sokkal nagyobb gondot fog okozni,mint a vízszint emelkedés.Sajnos ránk nézve is.

  2. A hollandokat nem kell félteni.
    Minket annál inkább. Különösen ha lejár a földvásárlási moratórium. (Igaz nem sokat számít)

  3. 1: Ha a Golf-áramlatra gondolsz, akkor még szerencsés is, mert ellensúlyozza a melegedést Európában.

  4. Beugrik a svájci frank hitel téma. Sokan azért nem hiszik el, hogy megszívatják tömegesen az embereket, mert tudni vélik, hogy azt a rengeteg házat nem lehet üresen hagyni. Ez igaz, de egy ilyen poszt elovasása nekik mindenképpen javasolt.

  5. Üdv Tiborbá és Mindenki.
    Szerintem, a tengerek lassú emelkedéséhez a gazdag országok – a drágán is de alkalmazkodni fognak. Más kérdés a szegény országok, pl. Banglades ahol már el is kezdődött a katasztrófa. A „demokráciák” most még nyomják az emberjogi süket dumát, meg segélyt, ám nemsokára menekültügyben Európa kb. annyit tesz majd, hogy lezárja a határait.
    Ezzel a klimaváltozással, tengerszint emelkedéssel amugy nem is lenne semmi baj. A VÁLTOZÁS mindig is jelen volt a földtörténetben, így a katasztrófák is. Jelenleg CSUPÁN az a probléma, hogy a Föld túlnépesedett, és bárhol történik egy nagyobb szélsőség, az a Globalizáció miatt, szinte azonnal, miránk, kisemberekre is kihat.
    Ha elönti a víz Bangladest, megjelennek nálunk is a menekültek, tele lesznek a táborok, a táborokban, és körülöttük romlik a közbiztonság, több rendőr kell – ergó nálunk kevesebb lesz, még egy kutyát kell tartanom, aki a lányomat kisérgeti az utcán. Ha Bangladesben elfújja a rizstermést a szupertájfun, drágább lesz a rizs, az magával húzza a búzát – tehát az éjjel-nappaliban drágább lesz a kenyér.
    Ja.. Ha több lesz a menekült, vadrózsával kell beültetnem a kerítést. A vadrózsa összeszurkál – nyomathatom magamba a tetanuszt – NA EZ A LEGNAGYOBB BAJ A TENGERSZINT EMELKEDÉSSEL!
    MERT A TETANUSZ INJEKCIÓ UTÁN, NAPOKIG FÁJ A VÁLLAM!!! 🙂

  6. @1: Pont tegnap este volt a Spektrumon, hogyan állítja meg az édesvíz a Golf áramlatot (és tette ezt 13ezer évvel ezelőtt is), és ettől hogyan lesz újabb jégkorszak 🙂
    Tiborbá kis pontosítást a témához: a 69% arról van meggyőződve, hogy manipulálják az adatokat, és ezzel azt mutatják ki, hogy az ember tevékenysége okozza a globális felmelegedést. Azt a tudósok nem tagadják, hogy van klímaváltozás. A vita azon van, hogy ezt az ember ipari tevékenységével okozza-e (kizárólagosan!, mert ez a „hivatalos” álláspont, amit éjjel-nappal mantráz a média).
    Itt nagyon sok pénzről van szó, mert a globális CO2 adó múlik ezen a kérdésen. Ha az ember az oka akkor mindenki fizethet, ha levegőt vesz. Ha ez „normális” működése a bolygónak, akkor nincs mit tenni, feljebb kell költözni (és lőttek a széndioxid biznisznek, amit oly erősen nyomat a média, és ez már eleve gyanús lehet mindenkinek).
    A jelenséget jól kivesézi „A Nagy Globális Felmelegedés Svindli” c. film (YouTube-on mindenki megtalálja, akit érdekel). Nem kell elhinni, de a benne állítottakon érdemes elgondolkodni.

  7. 6:
    A “A Nagy Globális Felmelegedés Svindli” c. film egy hatalmas nagy svindli. csak annak érdemes megnézni, aki bosszankodni akar.

  8. 7: Nem vagyok a téma szakértője, ezért laikusként mindig azt hiszem el, amit utoljára látok/olvasok 😀
    Értem én, hogy a Shell és a BP fizette a film elkészítését, és a GreenPeace egy környezetvédelmi mozgalom ;), de a mindennap a médiába kerülő híreket „dokumentumfilmeket” is valaki finanszírozza, valamilyen érdek mentén. Ma már mindent az mozgat. Akkor most kinek kell hinni? Mert valaki hazudik, vagy legalábbis nem mond igazat…
    Cui prodest? – Kinek az érdeke? Tán ezt a kérdést kéne először is megválaszolni.

  9. A Velencés képhez: „Velence jellegzetessége a magas vízállás (acqua alta). Évente több alkalommal is előfordulhat november és április között, hogy ár önti el a város mélyebben fekvő részeit.
    Míg 1966-ban 200 cm-vel, addig 2000-ben 144 cm-rel emelkedett az átlagos fölé a lagúna vízszintje. Csak egyetlen esztendőben, 1996-ban több mint 100 alkalommal öntötte el a 80 cm-es vagy ennél is magasabb acqua alta („magas víz”) a Szent Márk teret illetve Velence alacsonyabban fekvő részeit.” Wiki
    Aki egy mocsárra cölöpökre épít várost, az ne sírjon, ha jön a víz….

  10. Lassan úgy néz ki a dolog mint a vallásháborúk.

    A hívők és nemhívők nagy vehemenciával ostorozzákk egymást.
    Sajnos az „igazságot” csak megfelelő tanulmányok után érti/tudja meg az ember. Tehát a vita politikai szardobálássá silányodik, és mindenki úgy foglal állást ahogy az általa preferált politikai áramlat látja/mutatja a dolgokat.

    És még ott a sok „eretnekség” hogy ha nem a globális felmelegedés, akkor az atomerőművek, a gazdasági összeomlás, az élelmiszerspekuláció miatti éhínség, vagy egy „véletlenül” elszabadult vírus fog velünk végezni.

    Ebből a szemszögből meg az „ahhh… úgy is mindegy, legalább élvezzük utolsó napjainkat” hozzáállás tűnik a leglogikusabbnak.

    Hacsak…
    Hacsak azok között akik TÉNYLEG komolyan tudják és érzik a globális klímaváltozás fontosságát, néhányan nem szánják magukat DRASZTIKUS lépésekre.

    Ez persze igaz lehet a gazdasági, politikai jósok hitelképességére is.

    Ez van.

  11. Bizonyos szempotból csak egy részletkérdés, hogy a tengerszint emelkedése emberi eredetű-e vagy sem. A lényeg, hogy van és lesz.
    Egyes régiók fokozottan veszélyeztetettek, mint pl. Florida, merthogy egy alacsony homokpad. Ráadásul a hurrikánok alacsony légnyomású középpontja tengeri árhullámot visz mindig a part felé.
    Hollandia jobban áll, mivel egy kb. 70 évvel ezelőtti gátprobléma miatt folyamatosan készülnek a szintemelkedésre. Jártam kinn a gáton, és hatalmas biztonsági tartalék van benne.

    A részletkérdésre visszatérve – számomra egyértelmű az emberi behatás. Az elv egyszerű: bármilyen nem megújuló energiatermelés hőt szabadít fel. Mindegy, hogy a hő forrása évezredeken át gyűlt össze a föld alatt, vagy hasadóanyag bomlása állítja elő. A lényeg, hogy bekerül egy jó csomó plusz hő a bolygó rendszerébe, ami nem tud azonnal eltávozni az űr felé, tehát gyűlik. Ha a másodlagos hatásokat, mint az üvegházhatású gázok elfelejtjük, már akkor is tisztán látható, hogy az emberiség növeli a bolygó hőmérsékletét. Tehát egyértelműen az ember jelenléte (is) a vízszint emelkedésének irányába hat.

    Ahhoz, hogy a plusz hőt kivegyük a rendszerből, muszáj lenne 100% megújuló energiát használni. Az emberiség erre láthatóan képtelen.

    Egyesek abban bíznak, hogy a bolygó be tud állni egy nagyobb hőmérsékletű egyensúlyba. Valószínűleg ez túlságosan idealista feltételezés, hiszen ha létezik ilyen, azt már túl is haladhattuk, de ha még nem, akkor pusztán e feltételezés miatt, túl fogjuk haladni, hiszen a kétely meggátolja az egységes cselekvést.

  12. -Tibibá:)”Nagy kérdés, hogy például a Hollandok tudnak-e 5 méterrel magasabb gátakat építeni, ami nem csak fantasztikus mérnöki munka, de igen jelentős erőforrás felhasználást is jelent, és akkor ott a rém, hogy mi van akkor, ha valahol átszakad?”

    Nem tud,s nem is akar Hollandia ilyen gátakat építeni,csak megoldási javaslatokkal biztatgatja állampolgárait.
    Nézzük meg,hogy Japán,aki azért enyhén szólva is erősebb gazdaság,mit tudott,s tud tenni a Fukushimai helyzet megoldásáért.
    Tegyük fel,hogy gátakat építenek.Fukushimánál is volt gát,s mi történt?A cunami csak annyit mondott „Jó kis küszöb!”,s átlépett rajta.

    A víz alá kerülésnek 3 féle módja van,s ezek történhetnek külön külön,vagy tetszőleges kombinációban:
    -1:-Lassú tengerszint emelkedés
    -2:-Földrengések hatására szökőárként
    -3:-Tornádók,szélsőséges erejű viharok formájában,a szárazföld
    feletti esőzések következtében

    Védekezés módja,a különböző esetekben:
    -1:-Lassú tengerszint emelkedés miatt,horribilis árakon emelgetjük a gátakat.
    Pöttyös leányregényekben ez előfordulhat,de nem a valóságban.
    A pénzelitet valójában nem érdekli az emberek sorsa.Nem fog jótékonysági beruházásokba fogni,amig a pénzét máshol is meg tudja forgatni.(Látjuk,hogy milyen előszeretettel nyírbálják a szociális jólét vívmányait.)
    Valójában egy ilyen terv,figyelembe véve a védeni szándékozott területek védelmi vonalának hosszát,KIVITELEZHETETLEN.

    -2:-Földrengések miatti szökőár ellen meg még inkább nem lehet felkészülni.Lehet,hogy a földrengés első dolga,hogy szimplán elnyeli,vagy szétrombolja a földrengésbiztos gátakat.
    Amennyiben nem esnek szét a gátak,akkor ebben az estben még magasabbakat kellene építeni mint az előző esetben,tehát a terv elvetve.

    -3:-A szárazföldi esőzések a legegyszerűbb eset.
    Az elvonuló ár után,ami lehetséges,hogy maradandó átalakítást végez a környezetén,de optimális esetben azért csak-csak édesvizi hatásokat gyakorolt a környezetre (nem sózza el a földet,mint a tenger).
    Kérdés(inkább költői)lesz-e erőforrás,Molnár Géza analógiájára,újra,és újra 10-12-14 méteres,egyre magasabb gátakat építeni,pl.a Tiszán.

    Mint tudjuk,nagyon sok atomerőművet telepítettek tengerpart mellé,ráadásul törésvonalak mentén,fokozott kockázatú helyen.
    Ez a halmozottan hátrányos „gyerek” esete.

    -„az alacsonyan élők, ha egyszer rádöbbennek a várható szintemelkedésre, nem fogják megvárni, amíg a tenger beköszön a konyhaajtón, hanem tömegesen fognak más hazát keresni. Számunkra ez jelenti a veszélyt.”

    Ez nem csak a CO2-től történhet meg,hanem planetáris okok miatt is.
    A Föld tengelye a Japán Földrengés következtében elmozdult,s a pozícióváltozás is beindíthat jéghegyolvadásokat,de ez csak abban az esetben jelent vízszintemelkedést,ha a szárazföldi jégsapkák is olvadnak.
    Úgy néz ki,hogy olvadnak is,mert az Indiai-óceánban a koralzátonyok már fuldukolnak,nagyobbak az ár-apály szintkülönbségek.

    Sanda gyanum,hogy a helyzetet CO2 adóval nem lehet megoldani.

  13. „Egyesek abban bíznak, hogy a bolygó be tud állni egy nagyobb hőmérsékletű egyensúlyba.” – Ebben nem kell bízni, ez földtörténeti tény. Annak bekövetkezéséhez, hogy a melegedés „megszaladjon” el kell tüzelnünk az összes szenet, meg olajat hogy aztán a szibériai, alaszkai fagyott mocsarakból felszabaduló metángáz annyira megnövelje az üvegházhatást, hogy a tengerek elforrjanak. De a ekkora teljesítményre állítólag már képtelenek vagyunk – gazdaságilag.

  14. Az emberiség a szúnyog amely a bolygón élősködik. Gaia eddig nem foglalkozott azzal, hogy itt ott rátettük vékony lábunkat, de most, hogy 1-2 szúnyogcsípés is van rajta: oda fog csapni.

    A moszkító persze főnöknek hiszi magát egészen addíg, míg a csapás el nem éri.

  15. @14: Valami ilyesmiről beszél George Carlin is, csak bolhás verzióban a Mentsük meg a bolygót! c. videóban (akit érdekel megnézi: youtube.com/watch?v=rmKScssfbus ). Tudom: őt is a Shell fizette (és személyesen bevallotta, hogy a legnagyobb hibája, a gondolkodás…).

  16. Környezeti tényező lettünk – ez biztos. Nem értek a témához, így nem is foglalnék állást, de hajlamosabb vagyok Tibi Bá nézeteit preferálni. Számomra sokkal logikusabb. A tények, azok tények. Egy balesetben először a sérülteket kell ellátni, utána lehet vizsgálódni. Az emberiség azonban azon vitatkozik, hogy ki okozta a balesetet, a sérültek pedig közben elvéreznek.

    A múlt héten beszélgettem az idetelepült holland barátainkkal. Azt mondták, hogy a tengerszint emelkedés nem érdekli őket, mert jelenleg is nagyon komoly beruházások vannak. Állítólag 3 méterrel növelik meg a teljes gátrendszert. (Ennek nem néztem utána.) Ha 5-6 méter jön legfeljebb nekiállnak még egyszer 🙂
    Amitől tartanak az a jelenleg ott élő 1 millió muszlim, akik nagyon egységesek és kezdik a saját képükre formálni az országot. Azt mondják kezdett számukra élhetetlen lenni a hely. Amiért ezt leírtam: Egy millió ember nagyon sok és komoly konfliktusok forrása, de mi lesz, ha több százmillió „vizügyi” menekült indul neki a nagyvilágnak…

  17. Ha megindul a klimamenekültek áradata mert megfog senkinek ne legyenek kétségei e felöl.Mi várható?Brutális háborúk amit éhezö és szomjas emberek fognak vivni egymással minden emberi mivoltukbol kivetközve.Nem olyan rég a határainknál is dult egy brutális háboru/Dél-szláv/.
    Vizért,élelemért,földért,nagyon sok mindenre képesek lesznek az emberek.
    Az arany lehet hogy érték lesz de ha nekem van kajám és vizem miért adnák másnak aranyért.Egyszerűbb megvárni hogy szomjan és éhen haljon akkor egyém lesz az aranya megse kell eröltetnem magamat:)

  18. 16: A hollandok most kapják vissza a gyarmatosításuk eredményét.

  19. 11. Kedves Attila. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy hiába jönnek „szakértők” és tudósok. A klímaváltozás és hasonlók olyan bonyolult dolgok, hogy nem fogják tudni „tudományosan” megmondani, hogy mi is az „igazság” az ugyanis rejtve marad előlünk. Lehet már most túlmentünk a „billenőponton” ahonnan nincs visszaút a tengerek felforrásáig. 5 napot tudunk előre jelezni meteorológiailag, pedig „ismerünk” minden fizikai körülményt. A hosszútávú klímaváltozás az időjárás x 100-al bonyolultságú.
    Én úgy látom a világot, hogy az több mint a részek összessége (ahogyan Gáza már sokszor kifejtette) és a részekből nem lehet az egészre 100%-osan helytálló megállapításokat tenni.

  20. 13 Mire alapozod kedves szilvás ezt a magabiztosságot?
    A nap egyre melegebb. Most 30%-al több energiát kapunk tőle mint az élet kialakulásának kezdetén és ez a folyamat egyenlőre kb. lineárisan folytatódik. Teát előbb utóbb egyszer nem fogja tudni az élővilág (ami megmaradt és ami megmarad belőle) beállítani majd a hőmérsékletet. Szerintem ez a tény!
    Tehát ha egyáltalán lenne valami dolgunk ezzel kapcsolatban az az, hogy „segítsünk” neki. Egyenlőre ellene dolgozunk. Meddig vajon? Én ha lenne igazi választásom lemondanék a „kacataimról” , hogy egy tiszta és élhető bolygón élhessek összhangban a természettel, de sajnos ebben sincs valódi választásra lehetőségem.

  21. 18: Jó, hogy nálunk nem lesz gond, mert szabadon eldönthetjük, hogy Isztambulba, Bécsbe, vagy esetleg Moszkvába indulunk-e meg egymilliomod magunkkal. 🙂

  22. -16:Ati:)-„A múlt héten beszélgettem az idetelepült holland barátainkkal. Azt mondták, hogy a tengerszint emelkedés nem érdekli őket, mert jelenleg is nagyon komoly beruházások vannak. Állítólag 3 méterrel növelik meg a teljes gátrendszert. (Ennek nem néztem utána.) Ha 5-6 méter jön legfeljebb nekiállnak még egyszer
    Amitől tartanak az a jelenleg ott élő 1 millió muszlim, akik nagyon egységesek és kezdik a saját képükre formálni az országot. Azt mondják kezdett számukra élhetetlen lenni a hely.”

    Kiszorítják őket a saját hazájukból.Mert „megérdemlik”.

    Mit ne mondjak,az ellenségeimnek én is „szivesen” építenék műtárgyakat,ráadásul úgy,hogy annak hasznát nem is élvezem,mert a kataklizmát megelőzően,idejekorán Magyarországra települtem (biztos,ami biztos alapon).
    Az ottmaradottaknak,meg lesz egy alulról szivárgó lavórjuk a drága adó-Euróimból.
    Az USA-t,Ausztráliát…stb.pedig hasonló módon,több ezer kilóméteres gátakkal megvédik,s közben kitermelik a szárazföld hegyeit,a cementkészítéshez.

    -„Az emberiség azonban azon vitatkozik, hogy ki okozta a balesetet, a sérültek pedig közben elvéreznek.”

    Jogos,de ez nem menti fel a belesetet okozót,a felelősségre vonás alól.

  23. 20. Janifly.

    Arra próbálok egy ideje figyelmet fordíttatni, hogy ezekből a katasztrófákból egyéni okoskodásokkal NINCS kiút, csak ha a népesség felismeri, hogy egymásra támaszkodva tud csak kimászni.

    Beosztással, józan ésszel nagy katasztrófákban is növekszik a túlélési esély.

    De ha – amint most látjuk egyéni szinten megy a gyűjtögetés, elképzelhetjük, hogy szinte minden szinten beindul – ami nagyban már spekulációnak számít.

    Tehát ha a szűkülő készletek a „gyűjtögetők” spájzában fog felhalmozódni – és legyünk őszinték, elrothadni, mert a nagy többség nem ismeri a hosszabb távú tárolás fortélyait, kívülről nézve nem túl logikus, és globálisan a túlélési esélyt csökkentik.

    Sokkal többre mennénk annak tanulmányozásával, hogy mely területek lennének a legkevésbé érintettek mondjuk a globális melegedés által. és már most elkezdeni arrafelé a fejlesztést, és a közösségépítést.

    SAjnos smilyen megoldást nem látok amelyi kötelezően nem a pénzügyi elit kirúgásával kezdőne.
    És ez bizony bonyolítja a dolgot.

  24. 20-ra:
    „Mire alapozod kedves szilvás ezt a magabiztosságot?”
    Nézz utánna. A pangea (egy óriási szuperkontinenens) korában a Föld sokkal melegebb volt. A hatalmas földrész néhány 100 km-es partvonala volt csak erdősült, az egész egy nagy sivatag volt – száraz és forró. A CO2 szint is más volt. Nem ez a mostani klíma az egyetlen stabil állapot, de más, sajnos igen lecsökkent életteret jelent.
    Azt, hogy nem tudjuk már elfüstölni a metán kiszabadításához elegendő szénhidrogént Hetesi Zsolt előadásán hallottam.
    Napunk ereje csak az egyik, de nem egyetlen meghatározója a felszín hőmérségletének. Gondolj csak bele, a régebbi földtörténeti korokban a rengetek vulkánkitörés, állandó lávafolyamok bizony hőforrásnak sem lehettek utolsóak!
    A napsugárzás erősebb, a föld magja meg hidegebb, kérge vastagabb manapság.

  25. 23. AtiPV.
    „Tehát ha a szűkülő készletek a “gyűjtögetők” spájzában fog felhalmozódni – és legyünk őszinték, elrothadni, mert a nagy többség nem ismeri a hosszabb távú tárolás fortélyait, kívülről nézve nem túl logikus, és globálisan a túlélési esélyt csökkentik.”
    1. Nem tudok a világ összes éhezőjéről gondoskodni, éppen elég a sürtyü családom.
    2. Nem tudok együttműködni a „nagy többséggel”, mert másként gondolkodnak mint én, és nem tudom őket meggyőzni. Még a saját családomat se.
    3. Semmi sem „rohad rám”, mert tudok olvasni. /lejárati idő/
    Amúgy értelek és igazad van.
    De nekem a gyüjtögetés a hobbim. 🙂

  26. 17: Szcenáriód nélkülözi a valóságot, mert összekevered a különböző szinteket. A bespájzolt javakat senki nem fogja odaadni aranyért, mert a kezdeti szakaszról ne tudja, hogy meddig tart. A konszolidáció után, amikor megindul a munka és a termelés, a feleslegtől aranyért fognak megválni, mert az képvisel értéket. Ha engem agyonvernek, az aranyamhoz csak akkor fognak tudni hozzáférni, ha a zsebemben hordom, és az agyonverő tud róla.

  27. 26-ra:
    Az agyonverés utáni kifosztás ma is rutin az erre szakosodott egyéneknél, sőt! Senkit nem fognak meggondolatlanul, gyorsan agyonverni! Eldugott tartalékok hogyléte felőli érdeklődésre szép példa a csepeli élve temetés – ott a bankkártya PIN kódja volt a kérdés.

  28. 22: Örülj neki, hogy legalább megpróbálnak „lavórt” építeni, mert különben jönne a maradék 16 millió is. 🙂

    „Jogos,de ez nem menti fel a belesetet okozót,a felelősségre vonás alól.”

    Félek, a felelősségre vonás kollektív lesz, és arra rámennek a „drága adó-Euróid” is. 🙂

  29. 25. pepperjohny

    „1. Nem tudok a világ összes éhezőjéről gondoskodni, éppen elég a sürtyü családom.”

    Ha világ összeséről nem is, de a környezetedet már befolyásolhatod.

    Az egyéni gyüjtögetés legfeljebb hónapokkal segíthet túlélni.
    Mindenképpen célpontot csinálsz magadból.

    Az emberek többsége olyan mint te: Túl akar élni.
    Vannak akik csoportosan próbálkoznak, vannak akik egyénileg.

    Majd meglátjuk, hogy kik tudjáj újraéleszteni a világot?
    A barlangjukban rejtőzködő egyedek, családok, vagy a nagyobb közösségek…

    Nem a „spájzolás” ellen vagyok, hanem annak különböző módjaira hívnám fel a figyelmet.

    A történelem azt mutatja – legalábbis nekem – hogy az individualizmus a bőség idején kifizetőtőbb, a közösségi szellem pedig szükségben előnyösebb.

  30. 24:
    „Gondolj csak bele, a régebbi földtörténeti korokban a rengetek vulkánkitörés, állandó lávafolyamok bizony hőforrásnak sem lehettek utolsóak!”
    A vulkáni finom hamu visszaveri a napsugrakat, emiatt a nagy kitöréseket általában hidegebb időjárású évek követik.

    13:
    „“Egyesek abban bíznak, hogy a bolygó be tud állni egy nagyobb hőmérsékletű egyensúlyba.” – Ebben nem kell bízni, ez földtörténeti tény.”
    Igen, csak a peremfeltételek az emberi tevékenység miatt megváltoztak, emiatt a történelmi tények nem elegek a bizonyossághoz.

    ” Annak bekövetkezéséhez, hogy a melegedés “megszaladjon” el kell tüzelnünk az összes szenet, meg olajat hogy aztán a szibériai, alaszkai fagyott mocsarakból felszabaduló metángáz annyira megnövelje az üvegházhatást, hogy a tengerek elforrjanak. De a ekkora teljesítményre állítólag már képtelenek vagyunk – gazdaságilag.”

    A melegedés eleve nagyobb párolgást jelent. A vízgőz igen erőteljes üvegházhatást produkál. Nem hiszem, hogy utána tudnak könnyedén számolni, hogy milyen hatásokkal járnak ezek a folyamatok, mindenki találgat. Attól függ, hogy ki fizeti őket, hogy milyen eredményre jutnak.

    Azért írtam az emberi hőfejlesztés tiszta hatásáról, mert nincs rá precedens, nem lehet biztos senki, hogy a stabil állapot elérésekor vannak-e még tengerek, vagy sem.

    Vehetjük akár a hasadóanyagos, akár a még fel nem talált tökéletesen tiszta fúziós reaktorokat, mindkettőnél jelentkezik az a probléma, hogy az így felszabadított energia felmelegíti a földet. Olyan energia szabadult fel ami azt megelőzően – atomi szinten tárolva – még sohasem szabadult fel.
    Ráadásul, ha ez az energia még olcsó is, akkor pazarolni is fogja az emberiség.

  31. 24: Ahogy írtad, nem csak a nap melege, hanem még nagyon sok minden más ma már mint akkor volt. Azaz , lehet hogy akkor be tudott állni egy melegebb stabil állapot, de ez nem garantálja azt, hogy ma igen!
    Amúgy érdekes, hogy ha olyan poszt van ami globálisan szemléli a jövőt akkor itt a nagy többség teljesen egyet ért, hogy ez az irány egy zsákutca és az egész „rendszer” össze fog omlani. De ha különböző részeket vesz elő Tiborbá, mint pl. a klímaváltozás, erőforrásválság, pénzügyi rendszer, stb. Akkor elkezdjük gyártani a magunk mentegetésére és hitegetésére szolgáló elméleteket.
    Igen a tengerszint emelkedést a klímaváltozást vagy a kőolajkimerülést, vagy a kihalási hullámot, tengerek elsavasodását, nitrogén ciklus felborulását, talajkimerülést, stb. külön-külön talán tudnánk kezelni, de ezek együtt fognak jönni. (És minél kisebb részletét vizsgáljuk az egésznek annál magabiztosabbak vagyunk, hogy tudjuk kezelni a problémát).

  32. ÉN MÉG KIEGÉSZITENÉM A CHEMTRAIL ÉS A HAARP ÁLTAL KINÁLT LEHETŐSÉGGEL S MÁRIS VAN MIN ELGONDOLKODNI MÉDIA SEGITSÉG NÉLKÜL . NO MEG AZ A RENGETEG REPÜLŐGÉP AMI CSAK UGY KONDENZCSIKOT HUZ HA NEM MÁST . MERT HOGY NEM AZT, AZ MÁR TÉNY MINDKÉT DOLGOT AJÁNLOM TANULMÁNYOZNI S A MEGLEPI NEM MARAD EL

  33. -28:Ati:)-” Örülj neki, hogy legalább megpróbálnak “lavórt” építeni, mert különben jönne a maradék 16 millió is.”

    Jönni is fognak,a szálláscsinálóik után.
    Mi pedig menni,ha továbbra is eladogatjuk nekik,s más nációjúaknak is a földjeinket,a termelés ellehetetlenülése okán.
    Nemcsak szlogen szinten kéne védeni a földjeinket,hanem a magyar gazdálkodót helyzetbe is kéne hozni.
    Sajnos semmi okom,az örömre.

    Kollektív felelősség pedig nincs,ahogy kollektív bűnösség sem.
    Még nem láttam krimit,ahol kollektív gyilkost kerestek volna.
    Ezt úgy hívják,hogy „szőnyeg alá söprés”.
    Amíg pedig csak sepergetünk,súlyosan sepergetünk…az utca tiszta,tiszta kosz marad (Hofitól,szabadon).

  34. 31:
    manokám! A megelepi a tiéd lesz. Nálunk szigorúana csak tényekkel foglalkozunk. A CHEMTRAIL ÉS A HAARP-ról elterjed álhírekkel nem. Még azt se kutatjuk ki, hogy kik és miért terjeszhtik, de sokaknak érdeke. Például az izgalmas híreket tálaló hírportáloknak.

  35. 32: Nem gondolom, hogy a szóban forgó holland nyugdíjas házaspár bárkinek a szálláscsinálója lenne. Itt költik el a Hollandiából származó nyugdíjukat. Ergo: munkát adnak az iparosoknak, a szolgáltatóknak, vásárolnak a boltban, stb. Nem állnak sorba segélyért, és egy pillanatig sem várják el, hogy a magyar állam tartsa el őket. Valamint, rohadtul jól látják a helyzetet, ezt a nagy magyar mutyit, ami itt folyik. A nyugdíjukat, ami valószínűleg magasabb az itteninél lehet vicsorogva és nyálcsorgatva irigyelni (ezt ne vedd magadra, de általános tendencia),de ezért ők évtizedeken át – tényleg – adóztak. Úgy gondolom, nagyon sok „honfitársunk” nem felel meg ezeknek a kritériumoknak.

    Végezetül, szmájli nélkül: Amikor Te is, én is, karöltve az emberiség nagy részével már belefulladtunk a sz@rba, indifferens, hogy ki öntötte ránk bilit. Vagy gyorsan kitalálunk valamit, „utólag már szabhatjuk”…

  36. A negyedik angyal is kitölté az ő poharát a napra; és adaték annak, hogy az embereket tikkassza tűzzel. És tikkadának az emberek nagy hévséggel; és az Istennek nevét káromlák, akinek hatalma vala e csapásokon; és nem térének meg, hogy neki dicsőséget adjanak.” (Jelenések 16. 8-9.)

  37. 37: Na, egyébként én egy ilyen helyen tudnám elképzelni a geddon optimális túlélését! Jó eldugott, senki nem tudja, hol van, van körülötte hal, szélenergia, víz, hajókkal lehet egyéb alapanyagokat összeszedni szárazföldről.

    Arról nincs infód, hogy mennyi itt egy telek? 🙂

  38. 38: Köbméterenként náhány ezer dollár lehet. 🙂

  39. A hollandok több mint egy évtizede tartó érdeklődését Mo. iránt nem lehet nem észre venni .

    Szvsz az összes cigányt elcserélném hollanbra 🙂

  40. 41:
    In this case I would cast my vote to the unknown devil.

  41. „A vulkáni finom hamu visszaveri a napsugrakat, emiatt a nagy kitöréseket általában hidegebb időjárású évek követik.” – Tengeralatti kitörések, állandó lávafolyások, vékonyabb földkéreg. Az egész bolygó klímáját a mai Izland-hoz hasonlóan jelentősen befolyasolta a Föld saját, belső hője. Ez még manapság sem elhanyagolható! Gondoljatok bele, mikor a föld kialakult, az egész egy izzó lávagömb volt! Kellett egy pár száz millió év, mire annyira lehült, megszilárdult egy vékony kéreg, hogy a vízgőz le tudott csapódni. Arányaiban a Földkéreg még ma is olyan vékony, mint a tojáshéj! A mélyben dolgozó bányászoknak sem csak a kemény meló miatt van melegük.
    Lehet, hogy nincs tökéletes egyensúlyban a Nap teljesítményének növekedése a Föld magmájának hűlésével, de egymás hatását jelentősen kompenzálják. Összességében megfigyelhető, hogy a bioszféra mindíg is hatással volt a klímára. A kezdetleges kékmoszatok „termelték” a légköri oxigént, de legalább egy nagyságrenddel többet is, mert az ősóceán vastartalmának eloxidálásáért is ők felelősek. Mi az hogy az emberiség csak egy szúnyog, vagy bolha GAIA testén?? Még egy egyszerű, primitív algaféle is úgy átszabja GAIA arcát, hogy az anyja se ismer rá!

  42. -35:Ati:)-„Nem gondolom, hogy a szóban forgó holland nyugdíjas házaspár bárkinek a szálláscsinálója lenne. Itt költik el a Hollandiából származó nyugdíjukat. Ergo: munkát adnak az iparosoknak, a szolgáltatóknak, vásárolnak a boltban, stb. Nem állnak sorba segélyért, és egy pillanatig sem várják el, hogy a magyar állam tartsa el őket. Valamint, rohadtul jól látják a helyzetet, ezt a nagy magyar mutyit, ami itt folyik.”

    Gondoltam,hogy a személyes ismeretség okán,valami mentséget keresel számukra.(20 évvel ezelőtt nekem is volt lehetőségem megismerni a hollandokat,és életvitelüket,feleségem révén)
    A házba sosem ajtóstul rontanak be,mert akkor a fogadjisten talán hasonlóan heves.
    Egyébként én meg tudok számtalan hollandról,akik aktív,általam említett tevékenységbe fogtak,s űzik már egy ideje.
    (Mondanom sem kell,hogy nem hazai piacra termelnek.)

    Tudod,amikor a világ nálunk szegényebb vidékein jártam,s én voltam a kvázi holland nyúgdíjas,nem éreztem nagy érdemnek.
    A kifosztógépezethez én is hozzájárultam egy kicsinyég.
    Nekünk nem holland vásárlóerőre,hanem magyarra van szükségünk!
    Megkönnyebbültem egy kicsit,hogy azért segélyért nem állnak sorba.
    A helyzetet meg mi is rohadtul jól látjuk.
    Majd,ha tesznek valamit a megoldás (a magyar ügy) érdekében,más szemmel nézek rájuk.

    -„Végezetül, szmájli nélkül: Amikor Te is, én is, karöltve az emberiség nagy részével már belefulladtunk a sz@rba, indifferens, hogy ki öntötte ránk bilit. Vagy gyorsan kitalálunk valamit, “utólag már szabhatjuk”…”

    A felelőskeresés,nem a vérszag iránti vágyat jelenti,hanem azt,hogy,ha meg tudom jelölni a baj okozóját,s továbbmenve,meg tudom határozni a rejtett „betegség” okát,csak akkor tudok megfelelő lépéseket tenni a szimptómák,ezzel együtt a betegség leküzdésének irányába.

    Nehogy félreértsd,nem a normális,nyugati-keleti emberek ellen vagyok.
    Rá kéne már egyszer ébrednünk,hogy a dolgainkat külső,s ráadásul költséges, „segítség” nélkül is meg tudjuk oldani.

  43. 44: Azt hiszem, jól elkanyarodtunk. Nem azért írtam az első hozzászólásomat, hogy a holland haverokat fényezzem, hanem azért, hogy megosszam az információt, miszerint valószínűleg egyedül is meg tudják oldani a problémájukat – vagy nem, majd meglátjuk. Miután „elsőkézből” származik az infó és posztban előtte találgatások folytak, gondoltam leírom amit tudok.

    Nem keresek a számukra mentségeket, mert nincs miért mentegetőzniük. Ha az ország fele csak annyira lenne „magyar”, amennyire ők, és csak annyit tenne a közösségért, mint ők, ülve nyalnánk a holdat.

    Természetesen értem, hogy mire gondolsz. Az országot azonban nem a hollandok, bantuk, vagy a vizigótok mutyizták el, hanem választott vezetőink. Mi emeltük őket pajzsra. Tehát „megérdemeljük”?

    Inkább élek ilyen holland családdal szomszédságban, mint a -nevezzük úgy – olyan más etnikai, vagy vallási csoport képviselőjével, amelynek sem világnézetével, sem kultúrájával, sem pedig mindennapi életvitelével nem tudok azonosulni, és puszta jelenléte is komoly anyagi veszteséget okoz a számomra, adott esetben az ingatlanom leértékelődésével. De azt is sietek leszögezni, hogy semmi bajom ugyanezen csoportok azon egyedeivel, akik képesek a mindenkori társadalom normái szerint élni.

    Amikor a világ szegényebb részein járok, és elköltöm a pénzem, egyben hozzájárulok az ottani emberek megélhetéséhez. Nem értem, hol van itt a kifosztás.

    A felelős maga a fogyasztói társadalom, amely olyan sebességgel rohan a vesztébe, hogy nem lehet normális úton megállítani. Vagy előbb-utóbb kifullad az erőforrások drasztikus csökkenése miatt, vagy történik valami szörnyűség, ami egy csapásra megálljt fog parancsolni. Egyik sem lesz zökkenőmentes.

  44. -47:Ati:)-„Nem keresek a számukra mentségeket, mert nincs miért mentegetőzniük. Ha az ország fele csak annyira lenne “magyar”, amennyire ők, és csak annyit tenne a közösségért, mint ők, ülve nyalnánk a holdat.”

    Nem két dologról,sőt nem is ellentétes álláspontokról beszélgetünk (mert én ezt nem tartom vitának,mert ott nézetkülönbségek ütköznek meg),hanem csak a hangsúlyokat helyezzük máshova.Mindjárt megvilágítom.
    Mondhatnám azt is,ez a beszélgetés nem jött volna létre,ha
    -„Ha az ország fele csak annyira lenne “magyar”, amennyire
    ők,” – sajnos így van,mert semennyire nem magyar az ország
    fele.
    Nem más,okos,és szép fiára akarom testálni,a nehezen
    megszerzett javaimat,hanem a sajátoméra,s,ha már túcsordul
    a kamra,akkor bárkit, vendégként,szivesen látok.
    Valóban a honi hozzáálláson kell változtatni,s amíg ezt nem
    tesszük meg addig a nyugdíjasok hozzánk fognak jönni,s nem
    mi őhozzájuk.

    -„Amikor a világ szegényebb részein járok, és elköltöm a pénzem, egyben hozzájárulok az ottani emberek megélhetéséhez. Nem értem, hol van itt a kifosztás.”

    Hát ott van a kifosztás,hogy amíg a szegény régióban ugyanazt a munkát 1 $-os órabérért végzik el,s ezért a pénzért egy nyugati munkás a kalapácsát sem veszi fel,mert ő 10 $-t kap érte.
    A vásárláskor,a gazdagabb országban ugyanaz a kütyűkésztermék
    mondjuk 20 $,a szegényebb országban többnyire 25 $.
    Én,mint jóságos Róbert bácsi,kifizetem nagy kegyesen az 1 $-t,
    azzal a felkiáltással,hiszen itt ez a szokásos tarifa,s „joggal” elvárom a 10 $-os munkát( no de lehetséges,hogy egy picit azért elnézőbb leszek).

    Még egyszer mondom,nem a külföldieket bántom,inkább azon kesergek,hogy ezt itthon nem akarják megérteni.
    A repülő sültgalambrajok,nem a mi légterünkben repkednek.
    Nem a politika csinálja az embereket,hanem a tudatos állampolgárok csinálják a politikát,s akkor talán több lesz az is,amit megérdemlünk.

    Már nem is emlékszem ki írta: „Hass,alkoss,s….”

  45. 48: Értem, de szerintem itt alapvetően két markánsan elkülönülő dolog van:
    Az egyik az idegenforgalom. Ha Te fizetsz Ahmednek a kairói taxisnak 20 fontot (ez kb. 600 Ft) azért, hogy elvigyen a piramisokhoz, az pontosan annyi, mint amennyit Ali az egyiptomi fizet ugyanezért (sőt, valószínűleg Alit olcsóbban is elviszi). Tehát, Ahmednek van munkája és pénzt keres. Miután a pénz külföldről származik, enyhe ferdítéssel nevezhetjük ezt exportnak. Ha nem ülsz be a taxijába, ott várakozik és per pillanat nem keres egy vasat sem, az állam nem kap utána adót sem. Ergo: Hasznos volt Egyiptom számára, hogy odamentél és ott költötted el a pénzed. Az igaz, hogy egy magyar taxis ugyanezt az utat 2 000 Ft-ért teszi meg, de ha Ahmed is ennyit kérne senki sem ülne a taxijába. Ezek az ottani viszonyok. Mindenki elégedett: Ahmed keresett 20 fontot, Te pedig megnézheted a piramisokat. Az állam adóbevételhez jut. A betelepült holland nyugdíjas – hogy a példánál maradjunk – detto. Vásárol, a boltos eladja neki a portékát és bevételhez jut, az állam pedig ezen keresztül adókhoz.

    A második a kalandor tőke – én legalábbis így hívom:

    Willy van Deminek holland gumirókagyáros idejön Magyarországra és privatizálja (értsd: bagóért megveszi) az egyébként jól működő kukutyini gumirókagyárat. A gumirókát az eddigi 100 forint helyett – hatalmas veszteséggel – 30 forintért kezdi el árulni. A konkurencia nem bírja és tönkremegy, éppúgy, ahogy a szóban forgó gyár is. Azt mondja, gazdaságtalan a termelés és elbocsátja az 5 000 dolgozót, majd felszámolja a gyárat. Konkurencia kiiktatva. Miután Magyarországon megszűnt a gumirókagyártás, hazamegy és piacra dobja a holland gumirókát 200 forintért. Igaz, kicsit sarkos a példa, de ezt kellene tűzzel-vassal irtani.

    Nyilván az első a fehér, a második a fekete. Azt élet pedig a szürke árnyalatairól szól…

  46. 47 Bocs de én nem emeltem pajzsra senkit. Kicsit ugyanaz a helyzet, mint a multunknál, nem szabad összetéveszteni a rabokat, a börtön haszonélvezőivel. Egyszerűen ezen a szinten nem jutottam döntési helyzetbe. De merem állítani, szinte mindenki így van ezzel. A pajzsra emelés csak addig volt tényleges választás, amíg saját kezeddel emelhetted azt a pajzsot. És persze csak azoknak, akik tényleg emelhették…

    48 Kölcsey

  47. 48: Egyes, az egész világon kapható ipari termékek árszerkezetére az jellemző, hogy a szegényebb országokban olcsóbban lehet hozzájutni. Sima üzletpolitika. Példával: előállítási költség 10 $, lista ár 50 $, akció 40 $, Kenyában 20 $. És Kenyában még így is drága az ottani kereseti viszonyokhoz igazodva.

  48. -49:Ati:)-Ezért van Egyiptomban egyiptomi életszínvonal,s Hollandiában holland,mert más a munkaerő ára,és vásárlóereje más,és más.

    -50:Molnár Géza:) „48 Kölcsey”
    Most már legalább tudom,kire számíthatok !

    „A pajzsra emelés csak addig volt tényleges választás, amíg saját kezeddel emelhetted azt a pajzsot. És persze csak azoknak, akik tényleg emelhették…”

    Számból vetted ki a szót.

    -51:)Tibibá:)-„Egyes, az egész világon kapható ipari termékek árszerkezetére az jellemző, hogy a szegényebb országokban olcsóbban lehet hozzájutni. Sima üzletpolitika. Példával: előállítási költség 10 $, lista ár 50 $, akció 40 $, Kenyában 20 $. És Kenyában még így is drága az ottani kereseti viszonyokhoz igazodva.”

    Igazad is van meg nincs is.Magyarországi viszonylatban ez nemigen áll meg.A példám sem kereskedelempolitikai tanulmány volt,csak szemlétető anyag.
    Az érdemjegyet köszönöm,legalább tudom,hogy hová kéne fejlődnöm.A kiindulási pont már megvan.

  49. 52: Érdemjegy? Milyen érdemjegy? Az „egyes” után nem pont van, hanem vessző.
    Freudi elszólás? 😀

  50. Túl nagy itt a pesszimizmus.

    Az utóbbi két nyár éppenhogy csapadékosabb lett.
    A keleti passzátszél valahogy megfordul az Atlanti-óceán felett, és esőt hoz. 🙂

  51. -53:Tiborbá 🙂 – Rendben van,ötössel is beérem. Nem vagyok nagy igényű, de akkor hova fejlődjem?

  52. 50, 52: Természetesen igazatok van. Idézőjelbe kellett volna tennem. Pontosan arra gondoltam, amit leírtál (50). Hát ez most nem ment át. 🙂

    51: Igaz, bár általában az „akciós ár” rosszabb minőséget takar. Szerintem, az igazi különbség a szolgáltatások áraiban van. Ezek sokkal jobban tükrözik az adott országban a munkaerő tényleges értékét.

  53. 47 Ati:
    „De azt is sietek leszögezni, hogy semmi bajom…”

    Az egyik alapvető problémának látom, hogy ilyen kezdetű mondatokat kell manapság hozzátenni az amolyan kezdetű mondatokhoz.

  54. 57: Egyrészt azért, mert így illik 🙂 – óvjuk már meg a honlap színvonalát 🙂 , másrészt azért, mert kőkeményen így is gondolom. Az általánosítgatást, az elvakultságot és az előítéleteket sokkal nagyobb problémánaknak tartom.

  55. 54 Na igen, csak nem akkor, amikor kellene és nem annyit amennyit kellene. A tavaly el vitte a fél országot, az idén aratásig semmit, aztán meg csőstől, hogy se szénázni, se aratni ne lehessen. 😆

  56. Szétnéztem a Dánia meteorológiai honlapján. Néhány helyen 10 fokkal is nőtt a maximum hőmérséklet egy-egy hónapra vetítve az 1961-90-es időszakhoz képest.

    Itt egy kép, mely a 2010 januári helyzetet ábrázolja Kangerlussuaq állomáson:

    servlet.dmi.dk/vejrarkiv/servlet/vejrarkiv?parameter=temp&region=6&year=2010&month=12&country=g

    Ha nem elírás, akkor ez bizony 23,8 fok különbség az adott hónap csúcshőmérsékletében. Azt már nem tudom, mennyire meghatározó mindez, de azért figyelemre méltó.

  57. Tiborbá: nemrég találtam rá erre a videóra:
    youtube.com/watch?v=EUOXdNAV36g
    Nem tudom, volt-e már. Ha még nem , a valóságtartalmát le tudnád ellenőrizni (kicsit könnyebben mozogsz angol nyelvű oldalakon :)? Mert ha igaz, akkor az egész ügy más megvilágításba helyeződik…

  58. 61: A vicdeón a narátor mond valós dolgokat, elsősorban a média szelektív híreivel kapcsolatban, de a tudományos témákban jó adag szenzáció hajhászás is van. Olvasd el nálunk, a jövő héten lesz 3 poszt is a globális felmelegedésről. Ezek mértéktartó posztok.

  59. Köszönöm válaszod, és várom a posztokat. Remélem azokból megtudom, hogy van-e még Golf-áramlat 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük