Tibor bá’ online
Genetikailag módosított zöld- és kékalga adhatja meg a választ a világ energia problémájára. Génsebészeti úton már állítottak elő olyan algákat, amelyeknek csak napfényre, CO2-re és tengervízre, na meg egy kis melegre van szükségük ahhoz, hogy etanolt, olajt vagy akár kerozint termeljenek, árulja el kutatásuk titkát Dan Robertson biovegyész a Joule Unlimited biofarm munkatársa.
Éppen ideje, mert 1 hektár éves kukorica terméséből mindössze 4000 liter etanol készíthető, literenként 8000 liter víz felhasználásával, ami az éhező és vízhiánnyal küszködő Föld esetében elfogadhatatlan (de azért csinálják).
Jó hír, hogy a már kiépített olajvezetékek és finomítok felhasználhatók, és nem kell hozzá termékeny terület. Rossz hír, hogy sok ezer hektár sivatag kell hozzá, ahol a megfelelő medencéket ki kell alakítani. Szóval nagyrakás beruházás. Viszont a területhasznosítás nagyon jó. Az algafarm nyolcszor termelékenyebb, mint a kukoricaföld. Számítások szerint egy hordó (160 liter) algás termék 70-100 dollárba kerülhet. Mert ugye az algás vízből az üzemanyag kinyerése nem éppen egy könnyű feladat. De van még más probléma is bőven. Rengeteg CO2 kell hozzá. Na ebből van bőven, de ki kell építeni vezetékrendszert, hogy a helyszínre lehessen szállítani a szénsavat. Aztán ott van még a méret. Számoljunk csak! 1 hektáros medencéből évi 32.000 liter üzemanyag jön le, ami egyenlő 200 hordóval. A Világ jövőbéli napi szükségletét vehetjük 100.000.000 hordónak, ami egy év alatt 36.500.000.000 hordó. Ennyi olaj előállításához 36.500.000.000:200 = 182.500.000 hektár területre van szükség, ami = 1.825.000 km2. Ez közel 20 darab Magyarország területével egyenlő. És ez mind medence. Nem tudom, de az én optimizmusom elszállt.
Üdv Tiborbá és mindenki!
„20 Magyarországnyi terület kellene hozzá” – írod.
Magyarország egy medencében fekszik, nem? Kell néhány új gát, a befolyó vizeink megvannak, mi felköltözünk a hegytetőkre, kiköhögünk egy kis CO2-őt, és csak számolgatni kell a dollárokat. Hogy tengervíz kell? Itt hullámzott a Pannon-tenger.
Majd csak megélesszük! 20-1=19 medence kell még. Hol itt a probléma? 🙂
A Szahara több mint 9 millió km² Magyarország 93 ezer. Itt azért gondolom elférne. És nyilván nem is az összes lenne idetelepítve, hanem inkább szétszórva nem centralizálva. Az olajvezetékek pont azért épültek mert a kőolajlelőhelyek adottak. A kutak helyét az határozza meg ahol az olaj található és nem pedig az, hogy hová lenne a legkedvezőbb telepíteni. Nyilván ennél az alternatívánál is lennének korlátok az éghajlat, a területi adottság révén. De nekem úgy tűnik mintha ezzekel az adottságokkal több ország rendelkezik mint természetes kőolaj lelőhellyel.
Sőt! Ott vannak a világtengerek, csak be kell ereszteni ezt az algát, és rövid időn belül lubickolhatunk az olajban!!! Ja, hogy a tengeri élőlények nem (sem) bírják az olajat? Majd meGMmanipulálják az összes élőlényt, a mikróbáktól az emberig..
Napkollektorokkal, solar chimney-vel előállított elektromos energia esetén viszont kevesebb is elég, kb egy magyarországnyi terület. Ld. megintcsak desertec project. Egyesek szerint azért nem indult még be igazán az építkezés a Szaharában, mert technológiai tartalékok vannak még (várhatóan hatékonyabb szerkezeteket fognak kifejleszteni hamarosan).
Az ötlet viszont a nagy terült ellenére ígéretes (írtam is róla hónapokkal ezelőtt), ha a fagázas, egyéb módszereket is hozzávesszük.
Pár kérdés azért felmerül: GM algák veszélyei, mi van, ha egycsapásra kipusztulnak és ott áll a világ olaj nélkül, energiaigény, foszfor stb alapanyagigény.
Az algaolaj energetikai szempontból talán az egyetlen létező ígéretes alternatíva.
A fő kérdés a skálázhatóság. Lehet-e a kimerülés mértékében bővíteni a kapacitást? Szerintem kétséges.
Hmm…
A GMO témát hanyagolnám. Ha a nukleáris katasztrófák kapcsán felmerülő „meglepetésekre” gondolunk, sanszos, hogy a GM algatelep „üzemzavara”, vagy egy kis „szivárgás” (kedvenc szavam a maistream médiából – az „ömlik a szar” helyett használják) akár az egész bolygót az ember számára lakhatatlanná tenné pillanatok alatt.
Olyan egyszerűen vázolható egy atomerőmű szerkezete, elve, mégis milyen problémás a megvalósítás, uralni pedig lehetetlen. Ehhez képest a génmanipuláció felfoghatatlanul több veszélyt, előre nem látható következményt, másodlagos (sokadlagos) hatást tartogat számunkra. Fölösleges bármit elképzelni, a valóság durvább lesz…
Üdv Tibor Bá és mindenki!
Komolyan! Magyarországra algatelepet elképzelni álom. Nem lehet kifizetődő, a mi 4 évszakos időjárásunk miatt. Maradnunk kell az energianövényeknél, kukoricánál, repcénél, mezőgazdasági hulladéknál. Ráadásul, ha megroggyan az EU, mindenképpen betolják ide a GMO-s növényeket, ha tetszik, ha nem. És ha nem akarsz kétfejű gyereket a jövőben, magadnak kell kaját termelned!
7, pepperjohny: kicsit tágítani kell a látókört. Olajbányászat sem éri meg Magyarországon.
Szaharában viszont elképzelhető az alga.
nad, ezt most tényleg nem ironikusan kérdezem hanem mert nem tudom. Mi a probléma a magyarországi kutakkal. Ahonnan én származom, ott is találtak egy csomó gázt, kiépítették a csonkokat de soha, a mai napig nem építettek kutat. Pedig azt mondták nagyon sok gáz van alattunk.
9: Mai árak mellett nem éri meg a kitermelés, nyilván.
Ha az elméleti ötlet működne is a valóságban, az általatok is említett veszélyek nem elhanyagolhatóak. Ezenkívül a Batka által emlegetett skálázhatóság óriási kérdés.
Ha a főbb olajszállító vezetékek adottak, és még a termeléshez szükséges feltételek is a csővezetékek mentén valahol. Akkor sem hiszem, hogy ilyen nagymérvű beruházásokat ilyen rövid idő alatt, egyre fogyatkozó energia mellett meg tudnának valósítani.
Ahhoz min. egy évtizeddel ezelőtt kellett volna kapcsolni.
Ha háborús tempóban(24 órában, ezer műszakban) alakítanák ki ezeket. Minden tiltakozás és gazdasági megfontolás, rövid távú érdekek ellenére(ez önmagában kérdéses),talán tompíthatnának valamit.
De nem Mo.-n, meg Kelet-Európában.
Hihetnénk pl. a tórium és a szaporítóreaktorok meséjében is, de ahogy atomerőművek sem épülnek 2 p alatt, így 20 magyarországnyi medenceterület és a hozzá tartozó infrastruktúra sem fog.
Gondoljunk bele, hogy szinte korlátlan energiával is mennyi ideig tartott kiépíteni ezt a rendszert. Mai fejlett technológiánknak köszönhetően most ugyan a töredéke lenne, de véleményem szerint ez is kevés lenne ide.
Ha nem halljuk 1 hónapon belül, hogy az országok költségvetési baromságaikat félretéve azonnal ilyenek építését elkezdik, miközben folyamatosan a technológiai, megvalósítási megoldásokat dolgozzák ki a mérnökök, akkor ne tápláljunk sok reményt- legalábbis szerintem.
Mo. gazdasága a napi folyamatosan lefelé csúszó hétköznapi rutint se tudja már sokáig tartani. Nemhogy medencéket építeni.
Tudom, hogy nagyon pesszimistának tűnhetek, pedig nem vagyok az. De szerintem még mindig sokan-feleslegesen- reménykednek abban, hogy majd megoldjuk.
Hát idáig aztán jól megoldottuk a kib@szott nagy technológiánkkal együtt.
Utána persze gond nélkül vesszük majd a klímakatasztrófát is. Esetleg húzzunk ki egy nagy ernyőt az égre és alatta mesterséges ökoszisztémát alakítunk ki, tele genetikailag módosított növényekkel. Ugyan már.
A technikai megoldások maximum elodázhatnák a dolgokat, de nem fogják, és ez a mi szerencsénk. Így talán van az 1%-nak esélye.
A technológia, tudományok jó dolgok…lehetnének.
A titok az emberi gondolkodás és evolúcióban rejtezik.
Amikor Nadnak az indiánokról beszéltem, akkor idealisztikusnak gondoltak a legtöbben. Pedig az a kőkemény realitás.
Nem azért, mert a komplex rendszerek vizsgálata is azt mutatja, hogy a rendszer energia hiányában egyszerűsödni fog. Hanem sokkal inkább azért mert nincs meg az ember helye a világban és a tudomány helye az emberi életben.
DE! nekem is lesz szélkerekem, már dolgozom rajta.
És nem földkunyhóban szeretnék lakin.
Félreértések elkerülése végett.
11, Balázs: Egy apróságot ajánlanék a figyelmedbe. portfolio pont hu / vállalatok / zöld energia (nincs kedvem a moderációra várni).
Nézd meg a grafikonokat! Nap, szél, geoterm kapacitások kiépülése az elmúlt években. Ez bizony exponenciális felfutás, vagyis nem igaz, hogy nem történik semmi, ahogy az sem, hogy exponenciális növekedés ne hozhatna el igen rövid idő alatt komoly szerkezetváltást. Ez persze nem azt jelenti, hogy az olajkérdés nem kérdés.
Úgy nem mászunk ki a bajból, hogy át akarunk állni valamely alternatívára, de közben meg akarjuk tartani az életszínvonalunkat, üzemanyag-felhasználásunkat, elektromosáram-igényünket meg az összes vackot, kütyüt, ami körülvesz minket.
Tiborbá! Van valami oka, hogy pont most irsz róluk? Elértek valami komolyan vehető áttörést vagy ilyesmi?
Tiborbá-Mindig előhúznak a kalapból egy korlátolt, nóbeldíjaspiráns,mengelementalitású tudósbohócot a tömeg szórakoztatására.
Amig liba van,ötletük is van.
Logikus,megvalósítható terv egy sem!!!
Csak példaként:Micsoda grandiózus ötlet lehetett,amikor kitalálták a tengerfenék olajkészleteinek kiaknázását az úszó fúrótornyok rendszerével.
Kérdezzük meg,hogy mi a véleményük erről a remek ötletről a Mexikói-öbölbeli,vagy a nigériai partok melletti vizekben élő halaknak.
Az Északi-sarkon is ilyen terveket szövögetnek.Vajon a fókák,és jegesmedvék is lelkesednek érte?
Az ilyen tudósokat szigorú diétára fognám:
Menű:zöldséghegyek,persze szigorúan ellenőrzőtt GM minőség.
Azért,hogy némi fehérjéhez jussanak,a Deepwater Horizon fúrotorony melletti vizekben fogott tenger gyümölcsei,amit algaolajjal üzemelő motorcsónakkal fognak.
Biztos mindenki nyála kicsordult.Jó étvágyat.
Az Obama-adminisztráció szisztematikusan blokkolta a saját energia-termelését a Mexikói-öbölben, és egy mostani jelentés állítja, a mélytengeri talajfelderítés teljesen elmaradt, a fúrások csökkentése közel 80 százalékos. Ez $ 9000000000 dollár áttételes veszteséget jelent 2011-ben, valamint a tervezett veszteség a kormány szerint 25 milliárd dollár az elmaradó jogdíjak és adófizetés miatt az elkövetkező 3 évben, nem beszélve arról, hogy több tízezer munkahely elveszett. Ha a könnyen elérhető energia sem kell, (persze érthető a környezetszennyezés miatt) akkor a kékalga már nerm is kérdés.
16.
Mengelementalitású- Hát ez igazán jó:-)
A menü is tetszik.
13.
Hát tényleg exponenciális. És örülök is neki.
De az helyzet, hogy erre szoktam mondani, hogy fejlődik, na de honnan hova. Nagyon kicsi részarányról indult a dolog a világ energiafelhasználáshoz képest, Direkt nem energiaigényt mondtam.
Jó volna ha igazad lenne és ez tényleg szerkezetváltást is hozna magával, akkor talán részmegoldást hozhatna egy-két dologban.
8. „Olajbányászat sem éri meg Magyarországon.”
Magyarországon most évi 700000 tonna kőolajat és 2,5 Milliárd m3 földgázt bányásznak és hidd el megéri.
Az érdekesség, hogy a 80-as évek közepén az éves olajtermelés 2 millió tonna felett volt valamivel. Most annak az 1/3-a jön annak ellenére, hogy rengeteget fejlődött a technika és be is vetik azokat. 3D szeizmikus mérések, vízszintes fúrások, másod- és harmadlagos művelési technikák. Ezek csak lassítják a lejtmenetet, de még szinten tartáshoz se elegek
16: A kutatás már jó ideje megy, de most kapták fel a témát Amerikában. Most várjak, amig az INDEX lehozza? 😉
Nézegetem a honlapjukat, de nem derül ki: még mindig csak kísérletezgetnek, vagy már építik az ipari kapacitásokat? Addig uis ez tényleg ugyanolyan duma, mint a többi.
Megmondom, mi a gond az „algás” ötlettel (egyébként nem tűnik rossznak így elsőre).
A probléma ott van, hogy ezeknek a technológiáknak a felmérésekor az EROEI arányába nem számolják bele a technika kiépítéséhez szükséges anyagok energiatartalmát. A bioetanolnál is ez a helyzet. Nevezetesen oké, hogy a bioetanollal, amit megtermelünk a szántóföldön már elmegy a traktor. Igen ám, de a traktort is föl kell építeni valamiből!
Ezt a problémát másképpen úgy lehetne megfogalmazni, hogy a fenntartható gazdálkodás egyik LEGALAPVETŐBB feltétele, hogy ne csak az energiát nyerjük megújuló forrásból, hanem azokat az anyagokat is, amikből felépítjük az eszközeinket. Nomármost itt beleütközünk abba a hatalmas problémába, hogy a peak oil ill. peak energy (olajcsúcs illetve energiacsúcs) mellett szinten MINDEN MÁS kitermelhető anyagi erőforrás (vagyis tulajdonképpen a civilizációnkat alkotó elemek, mint pl. szén, fémek, stb.) is csúcsra ér kb. 10-15 éven belül (Tibor bának volt erről egy zseniális posztja pár hete). Ez a probléma azonban megoldható lenne, ugyanis jelenleg az anyagáramlás az iparban szinte kizárólag egyirányú: természetes erőforrásból szemét. Visszafelé is elképzelhető a dolog (szemétből erőforrás), de ehhez IRTÓZATOS mennyiségű energiára lenne szükség a mai technológiával. Jelenleg az egyetlen biztos módszer MINDEN szemét elemekre bontására majd az elemek visszanyerésére kellő tisztaságban az atomizáció majd szétválasztás lenne pl. tömegspektometriai módszerrel. Kémiai módszer ugyebár szóba sem jöhet, hiszen ott valamit reagáltatni kell valamivel, hogy létrejöjjön a szükséges folyamat, vagyis nem csinálsz kevesebb szemetet, csak egyik fajta szemétből csinálsz másik fajtát, ráadásul a legtöbb esetben több szemetet csinálsz, mint amennyit kezelni akartál (pl. a félvezetőkből visszanyert nemesfémekhez rengeteg sav kell, ami magától értetődően a felhasználását követően veszélyes vegyi hulladékká válik, vagyis lassítás nélkül ömlik bele a tengerbe). A probléma ott van, hogy az 1 kg szemét atomizációjához szükséges energia megajoule-okban mérhető. Pl. benzénre (C6H6) találtam konkrét ab initio elméleti és kísérleti adatot 0 Kelvin foktól (linket nem adok, hogy ne kelljen moderálni): 1305 kcal/mol, vagyis 5.462.730 Joule/mol. A benzén moláris tömege ugye 12×6+6×1=78 gramm=mol, vagyis 1 kg benzén atomizációjához szükséges energia 70.035.000 Joule/kg.
Számoljuk ki mondjuk az 1 milliárd tonna szemét kezeléséhez szükséges energiát: 7,0035×10^20 Joule. Az emberiség évente kb. 5 milliárd tonna szemetet „termel”, vagyis 3,5×10^21 Joule energia kellene ahhoz, hogy a jelenlegi egyetlen elméletileg elképzelhető, tömegspektrometriai módszerrel meg lehessen oldani a szemét visszaalakítását elemekké, amikből aztán újra fel lehetne építeni a civilizáció által használt eszközöket, tárgyakat. Összehasonlításképpen az emberiség TELJES energiafelhasználása most 4,74×10^20 Joule évente. Vagyis nagyságrendileg 10-szer annyi energia kellene a szemét szétbontásához, mint amennyink MOST van. Ja, természetesen a felépítéshez is szükséges energia, de ezt most nem kezdem el számolgatni, hogy mennyi. Valószínűleg kevesebb, hiszen itt kémiai reakciókról van szó, amik más energiatartományban mozognak, mint az atomizáció. A németek pl. a második világháborúban tudtak szénből olajat csinálni, úgyhogy technika van rá, de kell hozzá energia rendesen. A német hadigépezetnek pl. az egyik legnagyobb csapás az volt, amikor a szövetségesek szétbombázták a vízerőműveket, így fuccs volt a szintetikus olajhoz szükséges áramnak.
Tehát foglaljuk össze: a jelenlegi ipari termelés fenntartásához, valamint zárt anyagforgalom kialakításához mai technikai tudásunk szerint legalább egy nagyságrenddel (tehát legalább tízszer annyi) energia kellene, mint amennyit MOST felhasználunk. Az ugye algából már nem kevesebb, mint 18.520.000 négyzetkilométer. Vagyis KETTŐ Szahara.
Nem mondom, hogy lehetetlen a dolog… : )
De – KEDVES LÓRÁND, most figyelj!!!! – legyünk OPTIMISTÁK. Sőt, legyünk optimisták kétféleképpen. Az egyik legyen a Te elgondolásod (remélem, figyelsz, Lóránd!).
1. TERMELJÜNK KEVESEBB SZEMETET.
Logikus, jó gondolat. Ha mondjuk visszaszorítjuk a szeméttermelést a jelenlegi 1%-ára (például azzal, hogy a tartós használati cikkek életidejét a jelenlegi 6 hónapról mondjuk 100 évre növeljük), azzal ugye két nagyságrenddel kevesebb energia kell, vagyis 3,5×10^19 Joule – „potom” 185.200 négyzetkilométer (2 Magyarország). No, ez járható útnak tűnik. Fölépítjük az algamedencéket, az alapanyagokat kibányásszuk a szeméttelepekről, majd tömegspektrometriával elemekre bontjuk, és az elemekből pl. a német módszerrel újra felépítünk mindent, ami az algáknak kell (medence, beton, csövek, stb. stb.). Szépen elkezdjük a kapacitásbővítést ezzel a módszerrel, vagyis az algatelepek kitermelik a további telepekhez szükséges energiát és anyagokat. Minden megvan hozzá, hiszen a szemét sivatagba szállítása megoldható a jelenlegi kereskedelmi flottával (maximum a hajók most visszafelé szállítják ugyanazt a szemetet), a technika mondjuk 5-10 éven belül kidolgozható (a tömegspektrometria kb. 50 éves tudomány, van benne tapasztalat bőven), a kezdeti kapacitás finanszírozhatja a bővítést. Mondjuk valahogy meg kell oldani még azt, hogy az algák által termelt olaj égéséből származó CO2-ot visszaszállítsuk az algatelepekre, de tegyük fel, még erre is van energiánk. Tegyük fel, elfogadjuk, hogy az EROEI arány erre az új algás technológiára elég jó ahhoz, hogy mindezt fedezze (kétlem, de tegyük fel). Fizikailag tehát megvalósítható a dolog.
És EMBERILEG???
Na, kezdjük azzal, hogy ehhez be kéne államosítani a világ TELJES termelővagyonát, kereskedelmi flottáit, MINDENT. A termelőrendszert és szabványokat úgy kellene átállítani, hogy az elsődleges és fő szempont az életidő legyen, szemben a jelenlegi „upgrade spiral”-lal. Az emberektől szépen lassan el kéne szedni mindenüket, hogy kicserélhesd az új, értékálló eszközökre. Ja, valahogy finanszírozni kéne a projektet (honnan, már a meglévő rendszer is nyakig el van adósodva), ez gyakorlatilag ismét visszavisz minket a világ vagyonának újrafelosztása című problémához.
Ja, igen, és mivel töredékére csökkented az ipari termelést, ezért valahogy meg kéne oldani, hogy mit kezdesz az emberek 99%-ával, akik elveszítik a munkahelyüket, hiszen kevesebb szemét = kevesebb termelőkapacitás = kevesebb munkahely. Ezt mondjuk a kezdeti időszakban lehetne kompenzálni a projekt által teremtett munkahelyekkel.
Megint visszajutottunk oda, hogy legalább 3 ponton sértjük az ÖSSZES létező ember ÖSSZES létező érdekét, és még alig kezdtünk el gondolkodni. Szóval ennek a valószínűségét én nem sokra teszem.
2. Na, itt jön a meglepetés. A második megoldás egy teljesen más energetikai rendszer ill. energetikai gondolatmenet kialakítása (amit jelenleg még sehol sem használnak tudomásom szerint). Molnár Gézához hasonlóan én is elrejtettem a megoldást a kommentek között. Aki megtalálja, az számíthat az elismerésemre. Annyit segítek: azzal kezdődik a dolog, hogy CARNOT-CIKLUS. Lóránd, nem ér súgni!
23, Jancsika:
Nagyon szép elmélet ez az atomi szintű anyaglebontás, de biztos, hogy ilyen mennyiségben semmi szükség nincs rá. Ez azt jelentené, hogy pl. a kidobott 20-30 kg tömegű (hagyományos) számítógépet egy az egyben lebontjuk, holott tömegének nagy része vas, műanyag, üveg, amit semmi értelme lebontani, sokkal egyszerűbben is újra lehet hasznosítani. Nem beszélve egy autóról.
Amit újra kell hasznosítani, az csakugyan a réz, ritkaföldfémek, foszfor stb. Ezt inkább megfelelő gyártási technológiával lehet elérni – szétválasztható, beolvasztható elemek felhasználásával, amire ma még alig figyelnek.
Ilyenkor mindig elhangzik, hogy a műanyag, műtrágya-gyártáshoz is olaj kell. Érdekelne viszont, hogy hogyan alakulnak a kőolajfelhasználási arányok. Amennyire tudom, műanyaggyártásra nagyon kis hányada megy el a világ termelésének. Vagyis itt még messze a kimerülés, arról nem beszélve, hogy algákkal az olaj (tehát nem csak benzin, bioetanol, dízel) termelés is megoldható – elvileg.
23: Érdekelt volna viszont, hogy orvosként mit gondolsz az algák ilyen mértékű homogén, ipari használatáról.
Mekkora a vírus, gomba stb fertőzésveszély?
24: Van egy nagyon jó könyv, ami ezzel (is) foglalkozik:
Amanda Little: Power Trip.
Ebben 5% szerepel, vagyis a teljes kitermelt kőolajmennyiségnek kb. 5%-át fordítjuk műanyaggyártásra alapanyagként.
A műanyagoknál (ami a szemétnek IGEN nagy része) gyakorlatilag elengedhetetlen az atomi szintű lebontás, mivel a műanyag azzal, hogy szemétté válik, olyan mértékű strukturális károsodásokon megy át, hogy a továbbiakban használhatatlan. Nem csoda, hogy a környezetvédőknek pont a le nem bomló műanyag a vesszőparipája: ezeket maximum még elégetni lehetne, de az még rosszabb, mert akkor szippanthatod be a tökéletlen égésük közben felszabaduló mérgező anyagokat (pl. dioxin). A tökéletes elégetéshez megint irtózatos mennyiségű energia kellene, megkockáztatom, hogy hasonló nagyságrend, mint az atomizációhoz. Pontosan ezért vagyunk tele annyi műanyag szeméttel.
A számítógép érdekes téma. Tény, hogy bizonyos fémeket szét lehet választani egymástól olvasztással, de energetikai szempontból még ez is rettentően költséges, ma a pl. elektródákban felhasznált nemesfémeket (arany, ezüst, platina) savban szokták kioldani, aztán elektrolízissel visszanyerni. Ez, bár rengeteg veszélyes kémiai hulladékot termel, még mindig olcsóbb, mint pl. olvasztani.
Ami a ritka földfémeket illeti, ha a belegondolsz, pont a félvezetőknél a gyártási folyamat LÉNYEGE, hogy a szilícium lapokat ritka földfémekkel szennyezik. Az ilyen integrált lapkákból aztán ezeket visszanyerni nem igazán tudom, hogy még hogyan lehetne. Ráadásul ezek az ipari szempontból leginkább értékes anyagok, és ezek fognak elfogyni a leghamarabb.
A fenti kis okoskodás egyébként a „favágó módszer” megvalósítása akart volna lenni a hulladék kezelésben. Biztos, hogy vannak más módszerek is, de mindegyiknek van hátulütője. Az atomizációnak a borzalmas energiaigény. Nyilván, ha megvalósítható, és gazdaságilag is működtethető rendszer lenne, akkor nem termelnénk szemetet, hanem mindent visszaforgatnánk. Az évi 5 milliárd tonna szemét a bizonyíték, hogy nem létezik ilyen rendszer.
25: Azt, hogy az algákat mi mekkora valószínűséggel fertőzné le, azt nem tudom neked megmondani, mert nem vagyok tengerbiológus. Igénytelen egy életforma, elvileg szélsőséges körülmények között is „elvan”. Az viszont biztos, hogy a dolog csak zárt rendszerben működtethető, hiszen a légkörinél több százszor nagyobb koncentrációjú CO2 kell hozzá – ha meg már úgyis légmentesen zárt rendszerben gondolkodsz (hogy a nagy koncentrációjú CO2 ne szökjön el), akkor a rendszeres fertőtlenítés effektíve nem nagy költség – így a fertőzésveszélytől szerintem nem kell nagy mértékben tartani.
-23:Jancsika:)”Megint visszajutottunk oda, hogy legalább 3 ponton sértjük az ÖSSZES létező ember ÖSSZES létező érdekét, és még alig kezdtünk el gondolkodni. Szóval ennek a valószínűségét én nem sokra teszem.”
Nagyon élvezetes olvasmány volt,csak azt nem értem,hogy miért szenteltél 1×10^2-on sort egy olyan megoldási javaslatra,amiben te sem hiszel,ill.a megvalósíthatóságát te sem teszed sokra.
Majd 0,06×10^2-on sorban a mai tudomány szintjéről eljutunk egy,az emberiség történelmében több ezer éve használt próbatételig,egy találós kérdés megfejtéséig,ami a jelek szerint megint egy gyakorlatban működésképtelen elméletbe torkollik.
A fenti melóba beleöltél min.1,04×10^2-on kcal energiát.
Nem tudom kitalálni a megfejtést.Szabad a gazda.
27: Azért öltem ennyi energiát a témába, mert ismereteim szerint a fenntartható ipari társadalomnak az alábbi ismérvei lennének:
– Folyamatosan megújuló, „sokáig” (minimum több millió évig) állandó energiaforrás (Nap, geoterma jön szóba)
– Állandóan, 100%-ban újrahasznosított anyagforgalom
– Stabil népesség, anyag- és energiaforgalom (növekedés kizárva)
Ebből az elsőre már van technika (igaz, „nettó” nagyságrendekkel kevesebb energia jön ki belőle ma még, mint a nem megújulókból), a harmadik elsősorban társadalmi-gazdasági kérdés, nem technikai, de TALÁN szintén működhet (itt mindig az tölt el némi reménnyel, hogy a fejlett országokban legalább már a népesség nem nő tovább), DE a második jelen pillanatban fehér folt. Ha a civilizációnkat alkotó ÖSSZES anyagban gondolkodsz, akkor szerintem bizonyos kivételektől eltekintve csak a tömegspektrometria jön szóba ma is létező technológiákkal. Akkor viszont érdemes elgondolkodni ennek a fenntarthatóságán, hogy tudjunk alkotni némi képet arról, egyáltalán LEHETSÉGES-e a fenntartható ipari társadalom legalább ELMÉLETI síkon. Szerintem igen, Tibor bá szerint nem. Én ezért adok 5% esélyt az emberiség, mint technológiai civilizáció fennmaradására. Tibor bá szerint erre 0% az esély. Abban tökéletesen egyetértek vele, hogy a természeti népek szintjére való visszasüllyedést nem élnénk túl. Egyszerűen annyi, csak technológiai szinten kezelhető, az egész emberiségre veszélyt jelentő problémával kellene szembenézni, hogy gyakorlatilag csillagászati a valószínűsége, hogy mindegyiket sikerül elkerülni.
A megoldást a második kérdésre még nem árulom el.
„A műanyagoknál (ami a szemétnek IGEN nagy része) gyakorlatilag elengedhetetlen az atomi szintű lebontás” – inkább a lebomló/kémiailag lebontható műanyagok jelenthetik a jövőt szvsz.
-28:Jancsika:)”- Folyamatosan megújuló, “sokáig” (minimum több millió évig) állandó energiaforrás (Nap, geoterma jön szóba)
Igen,ez valóban kimeríthetetlen forrás(egy darabig)csak,ahogy te is mondod,nem hatékony.
Tehát,ha a fiókban, erre a világelitnek nincs előhúzható megoldása,akkor ez a szekér nem vesz fel minket.
-” Állandóan, 100%-ban újrahasznosított anyagforgalom”
Amennyiben nincs korlátlan,környezetbarát energiánk,akkor ez is ad acta.
A harmadik pontot már eleve kizártad.
Az biztosnak látszik,hogy a jelen energiatermelés biztonságos leállítása is idő,és energiaigényes.
A jelenlegi, ránktukmált fogyasztási szerkezet, akár szinten tartása is,fizikai képtelenség,még rövid távon is.
Sajnos annak nem látszanak a jelei,hogy a népességet egy önfenntartó szintre visszavezessék.
A városi,sőt nagy részben a falusi népesség is,egy urbanizálódott gondolkodásmóddal,és életvitellel megáldott tömeg,akik a domesztikálódott vadállatokra hajaznak annyiban, hogy természetes környezetben életképtelenek.
Az elbutításuk meg olyan jól sikerült,hogy fel sem fogják saját helyzetük kilátástalanságát,nemhogy maguktól tennének ellene.
A rendszer szépen robog a szakadék felé.
A természeti szintre való visszasűllyedést,az életképesek túlélhetik,ha az ipari társadalom,emberi életre ártalmas rendszereinek leállítására,és semlegesítésére lesz elég idő,s energia.
Tehát a Tibibá féle 0% akkor igaz,ha a fenti feltétel nem adott.
A pozítív esetben,az esély meg vagylagos,azaz igen.(a „nem” már nem pozitív)
A tétjeidet emelni kéne,ha a második megoldásod valóban jó!
23. 557/82
31. -re 557/87
„Igen,ez valóban kimeríthetetlen forrás(egy darabig)csak,ahogy te is mondod,nem hatékony.”
Valóban, MAI mércével nézve nem hatékony. DE: Itt igazat kell adjak Kedves Lórándnak – FIZIKAILAG nem lehetetlen a fenntartható rendszer egy MINIMÁLIS szinten. Ebből kiindulva aztán elképzelhető ennél sokkal hatékonyabb rendszer is idővel. De hogy konkrétan szemléltessem:
Egy példa:
Vegyük a szélturbinákat. A GE-nek van egy szélturbina típusa, ami 164 tonna és 1,5 megawatt maximális teljesítményű. 30 évet garantálnak rá minimális szerviz mellett. Mennyi energiát fog termelni ez a szélerőmű? Ha a másfél megawatt maximális teljesítményének csak a 10%-át termeli átlagosan, akkor ugye 0,15 megawatt, vagyis 30 év alatt 30x365x24x60x60x150.000 = 141.912.000.000.000, vagyis 141 ezermilliárd Joule. A 164 tonnányi anyag a fent leírt kis „okoskodással” a szemétből a LEHETŐ LEGINKÁBB ENERGIAPAZARLÓ módszerrel, a tömegspektrometriával 164x1000x70.035.000 Joule, vagyis összesen 11.495.740.000.000 Joule energiából állítható elő. Szorozzuk ezt meg kettővel, feltételezve, hogy miután a szemetet szétbontottad elemeire, utána az elemekből újra össze kell rakni a szélerőművet alkotó vegyületeket. 22.971.480.000.000 Joule, vagyis 22 ezer milliárd Joule. Vagyis az erőmű 10%-os átlagos teljesítményt feltételezve is közel hétszer annyi energiát termel, mint amennyibe abszolút újrahasznosítható technológiával az előállítása kerül.
Megéri? Persze. Meg fogják csinálni? Lófaszt. NEM ELÉG KÖLTSÉGHATÉKONY. Mért is? Mert valóban, a teljesítménye nem tervezhető biztosan. Valóban, valószínűleg csak időszakosan képes áramot termelni, állandóan nem. Lehetne rá ipari termelést alapozni? Persze, lehetne, tény, hogy teljesen más szerkezetűt, mint ami most van, de lehetne. Például állandó ipari termelés ugye kizárva. Bizonyos nagyságrendű ipari termelés szintén kizárva. De egy ilyen szélturbina kombinálva egy megfelelő méretű tömegspektrométerrel meg egy szemétteleppel és a gyárüzemmel, ami az elemekből előállítja a megfelelő vegyületeket és alkatrészeket már egy fenntartható ipari rendszer!!!! Vagyis a kérdés FIZIKAILAG nem megoldhatatlan, sőt a fenntartható ipari rendszerek tervezése és létrehozása sokkal egyszerűbb feladat, mint pl. fenntartható ökológiai rendszereket tervezni, amit most elég rendesen kutatnak a világban mindenfelé. EMBERILEG kizárt, hogy lesz ilyen, mert a természet és a jövőnk kirablása MINDIG olcsóbb lesz, mint egyszerű, de fenntartható rendszereket tervezni. Létrehoztuk azt a társadalmat, ami szívesebben csinálja ki saját magát, mint hogy fenntarthatóan éljen, pedig megvan rá az eszköze.
Tehát a fenti három kritériumból kettő MÁR MA teljesíthető. A harmadik a probléma, ugyanis az társadalmi-gazdasági feltételekre vezethető vissza, nem technikaira. És akkor mi erre a harmadikra a válasz? Nos, itt az alapvető különbség Lóránd véleménye és az enyém között. Szerintem az összeomlás és az emberiség létszámának RADIKÁLIS csökkenése nem kikerülhető. Konkrétan 99%-nak MUSZÁJ LESZ elpusztulnia. Ezt a következő eszmefuttatásra alapozom:
Az evolúció törvénye, hogy ha egy faj környezete olyan mértékben változik, hogy az a faj túlélését fenyegeti, akkor az egyetlen lehetőség, hogy az egyedek egy része egy olyan, eddig értéktelen mutációnak köszönhetően túlél, ami biztosítja a nagyobb hatékonyságú túlélést, a többi kipusztul. Ez az új mutáció aztán továbbviszi a fajt, sőt, sok esetben olyan változások következnek be, hogy új faj jön létre.
Vetítsük ki ezt az emberi fajra! Az emberi faj KIZÁRÓLAG a rövid távú előnyöket képes választani. Ez úgy tűnik, genetikai örökség, vagy legalábbis van valamilyen genetikai alapja. DE: vannak emberek, akik képesek ezen túlemelkedni. Ők lesznek az 1%, akik túl fognak élni. Ők fel fogják tudni építeni a fenntartható társadalmat. Innentől kezdve a feladat szerintem nem az, hogy az ember elég edzett vagy felkészült legyen ahhoz, hogy vissza tudjon lépni a természetes gazdálkodás szintjére, hanem, hogy megtalálja ezt az 1%-ot és hogy ebbe tartozzon, amikor a Geddon beüt.
„A természeti szintre való visszasűllyedést,az életképesek túlélhetik,ha az ipari társadalom,emberi életre ártalmas rendszereinek leállítására,és semlegesítésére lesz elég idő,s energia.”
No, szerintem ez technológiai civilizáció nélkül elképzelhetetlen. Csak egyetlen példa: Ma olvastam, hogy Fukushimánál MINDEN EDDIGINÉL NAGYOBB, 10 Sievert/óra nagyságú sugárzást mértek. Eddig a „rekord” 4 Sievert/óra volt. Csak összehasonlításképpen: Csernobilban a LEGTÖBB sugárterhelést kapott eliminátoroknál mértek 500 MILLISievert összterhelést. Ez annak 20-szorosa ÓRÁNKÉNT. Vagyis a fukushimai sugárterhelésnél ha egyáltalán valaki megpróbálkozna bármit is csinálni, az kőkemény 3 percet tartózkodhatna az erőmű közelében. És ez EGYETLEN nukleáris erőmű. Van belőlük 400. Ja, és még ha le is állítod, ezzel nem oldottad meg a kérdést, hiszen a használt fűtőelemeket tárolni kell. Hűtött medencében néhány hónapig, utána léghűtéses kamrákban néhány évig, utána „valahol” TÖBB TÍZEZER ÉVIG. KIZÁRT, hogy emberkéz alkotta létesítmény biztonságosan meg tudja oldani ezt a feladatot. Vagyis a nukleáris veszély velünk marad, és fenyegetőbb lesz, mint valaha.
Innentől kezdve gyakorlatilag kizárható, hogy a jelenleginél alacsonyabb technikai szinten túl tudjuk élni a következő néhány tízezer évet – például hogyan fogsz természeti szinten élni Geiger-Müller számláló nélkül radioaktívan szennyezett porviharokban? Hol gazdálkodsz, ha a termőföldek, talajvizek java része radioaktív és nincs ipari eszközöd, hogy megtisztítsd, vagy egyáltalán megmérd a sugárzást? És ez nem olyasmi, amit 2-3 év alatt ki lehet „bekkelni”, ez több ezer éves „futamidő”. És ott van még a számtalan más probléma, amivel szembe kell néznünk: globális felmelegedés, termőföldek elvesztése, biológiai degradáció stb. stb. stb. Egy természetes gazdálkodási szintre visszasüllyedt emberiség (ez a folyamat maximum 100 év alatt bekövetkezik, ha összeomlik az ipari termelés) képtelen lesz ezt túlélni. Egy SOKKAL szerényebb ipari szinten termelő, de a tudást, technológiát továbbörökítő és adott esetben fejleszteni is képes emberiség a jelenlegi népesség 1%-ával TALÁN.
Na, ez az én 5% esélyem. Viszont ebből azt is láthatjátok, hogy számomra nem megoldás az, hogy megtanuljak ipari eszközök nélkül gazdálkodni, vagy hogy erődítményt csináljak a házamból. Teljesen másra alapozom a túlélési stratégiámat.
„A tétjeidet emelni kéne,ha a második megoldásod valóban jó!”
Oké, ez nem nehéz feladat. Lórándnak már írtam erről e-mailben.
Képzelj el egy gőzgépet, ami mondjuk egyrészt nem gőzgép, másrészt a vízgőz benne nem 100 Celsius fokon, hanem 2 Kelvin fokon kondenzálódik! Ez a Carnot-ciklus integrálegyenleteinek a megoldása alapján azt jelenti, hogy ez a gép 99,3%-os maximális elméleti hatásfokkal alakítaná át már egy 0 Celsius fokos bemenő fűtőkör hőenergiáját elektromos (vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy valamilyen RENDEZETT, mert itt nem közvetlenül elektromosságról van szó) energiává. 100%-os hatásfok lehetetlen, mert ellentmond a termodinamika törvényeinek. Mit is jelent ez? Csak egyetlen példa:
Valószínűleg tudjátok, én szegedi gyerek vagyok. Szegednél a Tisza folyó vízhozama átlagosan 800 m3/másodperc. Egy gramm víz egy fokkal történő felmelegítéséhez 4,186 Joule energia kell, azaz 1 kalória (ez a kalória definíciója). Vagyis 800 m3, azaz 800.000 kg víz egyetlen fokkal történő lehűtéséből a fent leírt géppel 800.000x1000x4,186=3.348.800.000 Joule energiát lehetne kinyerni MÁSODPERCENKÉNT. az 3,348 GIGAWATT. Összehasonlításul Paks hasznos teljesítménye most 1,6 gigawatt. Vagyis pusztán a Tisza átlagos vízhozamának átlagosan 1 fokkal történő lehűtéséből egy 3,348 gigawattos erőművet lehetne fenntartani, úgy, hogy egy fizikai körfolyamatot működtetsz az erőműben, vagyis:
– nincs semmilyen kémiai reakció
– nincs kibocsátott szennyezőanyag (a gőzgép se szennyez, ami füstöl az a szén, amit eltüzelsz, hogy menjen a gőzgép)
– az egyetlen változás, amit „műveltél”, hogy lehűtötted a Tiszát 1 fokkal. Ezzel nem valószínű, hogy nagyon hazavágtad a folyó élővilágát, de majd Géza erről nyilatkozik.
– mindehhez elég, ha a folyó vizének 0,7%-át hűtöd, majd a jeget „visszadobod” a folyóba.
Na, hát ez a jövő szerintem. A dolog elméleti levezetését rejtettem el a kommentekben.
32: Talált. Gratula. Erről van szó. Hogy ez mit jelentene a gyakorlatban, azt pont most írtam le.
34: Nekem van egy jégszekrényem, amibe beteszek 1 liter 20 °C tejet. A jégszekrénybe ez lehűl 5 °C-ra, vagyis „lead” 15 kCalória hőenergiát, de a jégszekrényhez csatlakozó kábel két pólusa között nem jelenik meg 15 x 4.200 = 63.000 J = cca 1kWperc energia, hanem inkább ennyit fog felvenni a hálózatból. Szóval mi a nagy találmány? Hőszivattyú?
35: A találmány titkosítva van elrejtve a kommentek között, mint itt az összes nagy igazság az ellenség megtévesztése végett. 🙂
Nem, de jó a kérdés. A hőszivattyú is a Carnot-ciklus elvén működik, csak visszafelé.
Találmány nincs, csak egy elgondolás. Viszont a fenti kis eszmefuttatás alapján a fenntartható ipari társadalom enélkül is kialakítható, a szükséges technológiai eszközök rendelkezésre állnak.
NEM lesz fenntartható ipari társadalom, legalábbis nem a mai high-tech szinten. Ezt Te is tudod, jancsika.
A „szerkezetben meglévő irányítás” nem engedi, hogy kiszálljunk a mókuskerékből. Ez itt most szépen beszarik és ha mázlink lesz, nekifuthatunk újra…
-33:Jancsika:)”Mennyi energiát fog termelni ez a szélerőmű?….
az erőmű 10%-os átlagos teljesítményt feltételezve is közel hétszer annyi energiát termel, mint amennyibe abszolút újrahasznosítható technológiával az előállítása kerül.”
Jelen helyzetben a megújuló energiák 1 %-ot képviselnek az összesből.Még nem hallottam szélturbina,vagy napkollektor termelési boomról,hogy a hiányzó 99%ot elérjük.
-Jancsika:-„miután a szemetet szétbontottad elemeire, utána az elemekből újra össze kell rakni a szélerőművet alkotó vegyületeket.”
Ne haragudj,de ez a fantazmagória szintje,mert,ha ilyen egyszerű lenne az élet,ki vesződne a költséges megoldásokkal.
Se szél,se víz,se naperőműveket nem lehet bárhol hatékonyan telepíteni.Azok karbantartása az általuk termelt energia egy részét,vagy egészét el is használjuk + elvezetésére(transzformálásra…)
A szétesési folyamatok sokkal gyorsabbak,mint ilyen jellegű beruházások termelésbe lépésének az ideje,s közben szinte mindenhonnan elvonná a forrásokat,mind alapanyag mind energia terén.
Saját véleményem,részleteiben elemzem:
“A természeti szintre való visszasűllyedést,az életképesek túlélhetik,ha az ipari társadalom,emberi életre ártalmas rendszereinek leállítására,és semlegesítésére lesz elég idő,s energia.”
-Jancsika:-„No, szerintem ez technológiai civilizáció nélkül elképzelhetetlen.”
A „rendszerek leállítására” = csak technológiai civilizáció képes,különben nem leáll,hanem összeomlik
-Jancsika:-„nukleáris erőmű…és még ha le is állítod, ezzel nem oldottad meg a kérdést, hiszen a használt fűtőelemeket tárolni kell. Hűtött medencében néhány hónapig, utána léghűtéses kamrákban néhány évig, utána “valahol” TÖBB TÍZEZER ÉVIG.”
-Csőrmi:Erről beszélek én is amikor-„leállítására,és semlegesítésére lesz elég idő,s energia.”” írom
Jancsika:”hogyan fogsz természeti szinten élni Geiger-Müller számláló nélkül radioaktívan szennyezett porviharokban? Hol gazdálkodsz, ha a termőföldek, talajvizek java része radioaktív és nincs ipari eszközöd,…stb”
Válaszom:
Amennyiben nem lesz, a veszélyes rendszerek leállítására elég idő, technológiai, energetikai tényező , akkor a darwini evolúciós elmélet szerint por-és hamu fokozatára lépek elő,s valószínűleg velem együtt a többi élőlény is.Talán a csótány kivétel.
-Jancsika:) „a Carnot-ciklus integrálegyenleteinek a megoldása alapján azt jelenti, hogy ez a gép 99,3%-os maximális elméleti hatásfokkal alakítaná át már egy 0 Celsius fokos bemenő fűtőkör hőenergiáját elektromos (vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy valamilyen RENDEZETT, mert itt nem közvetlenül elektromosságról van szó) energiává.”
Carnot úréknál sem volt még meg az első nászéjszaka.Utána majd kiderül,hogy milyen az új asszony.
Ez a technológia is még csak gügyög.
Jó,hogy ennyire hiszel a technokráciában,de én mégis inkább az emberektől várom a megoldást,mert csak onnan jöhet,mert időszűkében vagyunk,s a lehetőség a mi kezünkben van.
Persze itt nem számoltam egyéb,emberektől független változókkal,mint:
-Földrengések,
-Szökőárak
-Föld tengelyének kibillenése
-Pólusváltás
-Nibiru…etc.
Fentiek bármelyike olyan helyzetet teremthet,amin már csak a hit segíthet.
Mindenesetre a „puskaport tarsd szárazon”,mert soha nem tudod,hogy utad merre vezet.
Továbbra is azt mondom,hogy az esélyek vagylagosak.A százalékos megoszlás csak az életképességi szint szerint értelmezhető.
jancsika ez olyan szalacsis fele, ha v.ki meg emlekszik ra.
Olyan mar van, hogy Carnot gep, ha jol tudom.
Egyik vegen hutod masikon melegited es mozgasienergiat ad le amivel generatort hajthatsz.
Amiert jo, hogy kozel 100% az elmeleti hatasfoka.
38: Ezt mondom én is: összeomlás nélkül NEM lehet megúszni. A jelenlegi rendszer NEM fenntartható, semmi kétség. Viszont életben maradni összeomlás után huzamosabb ideig csak ipari eszközökkel lehet.
Hogy mi a „high-tech” az viszonyítás kérdése. High-technek lehet nevezni mondjuk a félvezetőipart?
Hát, igen, szép dolgokat csinálnak. Hatékonyak? Korántsem. A nyomtatott áramkörökben található tranzisztorok (vagy inkább tranzisztorekvivalens egységek) száma szabályos időközönként megduplázódik (ez Moore törvénye, ez egészen máig érvényes, és 2015-ig vagy 2020-ig fenn is marad), de ha megnézed, az elmúlt 15 évben nem igazán csinálnak többet a számítógépek, mint azelőtt. Maximum annyival tartunk előrébb, hogy most már a telefonodon is tudsz pornót nézni. Jobb lett ettől a világ? Nem igazán. Amit ma az átlagos felhasználó vagy akár a gazdaság tudott vezérelni számítógéppel, azt meg tudta csinálni már a 90-es években is. Legalább 15-20 éve nem történt semmilyen jelentős előrelépés a számítástechnikában, csak ma Windows 7-es van, nem Windows 95. Ugyanolyan szar mind a kettő. Vagyis nem csak az a kérdés, mennyire high-tech az ipar, hanem az is, hogy mire használjuk amink van. Lehet, hogy egy sokkal alacsonyabb szinten is sokkal többet lehet csinálni – de ahhoz, hogy erre RÁKÉNYSZERÜLJÜNK, ahhoz először le kell zajlania az összeomlásnak.
A „szerkezetben lévő irányítás” mibenlétét illetően voltak már viták itt a blogon. Én amondó vagyok, hogy a „szerkezetben lévő irányítás” = emberi természet. Mások szerint a „szerkezetben lévő irányítás” = globális elit és a perverz céljaik. A végkimenetel szempontjából ez egyébként édesmindegy. Össze fogunk omlani és kész.
39: Ugyanarról beszélünk.
„Jelen helyzetben a megújuló energiák 1 %-ot képviselnek az összesből.Még nem hallottam szélturbina,vagy napkollektor termelési boomról,hogy a hiányzó 99%ot elérjük.”
Ezért mondtam, hogy az emberiség 99%-a EL FOG PUSZTULNI. Törvényszerűen. 1% marad meg, sokkal szerényebb, de IPARI körülmények között, máskülönben a túlélésük esélye 0.
„Ne haragudj,de ez a fantazmagória szintje,mert,ha ilyen egyszerű lenne az élet,ki vesződne a költséges megoldásokkal.”
Költség szempontjából ez a LEGDRÁGÁBB. Viszont ez biztosan fenntartható. Pontosan itt jön be az 1% szemléletbeli különbsége. Az életben maradtak értékrendje szempontjából nem az lesz a mérvadó, hogy miből lesz több pénzük, hanem az, mit fognak tudni működtetni még 100.000 év múlva is. Ez az evolúció szűrő: nem a rövid távú, hanem a hosszú távú előnyökre berendezkedni.
„A szétesési folyamatok sokkal gyorsabbak,mint ilyen jellegű beruházások termelésbe lépésének az ideje,s közben szinte mindenhonnan elvonná a forrásokat,mind alapanyag mind energia terén.”
ISMÉT ugyanarról beszélünk. Ezért fog az ipari társadalom 99%-a megsemmisülni. Vagy 100%, ez már „szerencse” kérdése. De 1% fennmarad, de csak akkor, ha ők tudnak továbbra is ipari társadalmat működtetni. Máskülönben megdöglünk mind.
„Amennyiben nem lesz, a veszélyes rendszerek leállítására elég idő, technológiai, energetikai tényező , akkor a darwini evolúciós elmélet szerint por-és hamu fokozatára lépek elő,s valószínűleg velem együtt a többi élőlény is.Talán a csótány kivétel.”
Pontosan. Szerintem ennek 95% a valószínűsége. 5%, hogy meglesznek ezek a tényezők. De ezekhez a tényezőkhöz az kell hogy az ipari társadalom legalább részekben, de fönnmaradjon. Máshogy nem megy.
40: Légyszi, olvasd el a kommentjeimet még egyszer.
VÉGIG a Carnot-ciklusról volt szó (ez az, amit te Carnot-gépnek nevezel, egyébként jelenleg ez képezi a civilizációnk energetikai alapját). Valóban, a lényege, hogy egyik vége hideg, a másik meleg, és a hőmérséklet-különbséget átalakítja rendezett (mozgási vagy elektromos vagy akármilyen) energiává. Még azt is elárultam korábban, hogy az átalakítás elméleti hatásfoka:
1-TBe/TKi, ahol TBe a melegebb „vég”, Tki a hidegebb „vég” hőmérséklete.
Én az emberiség energetikai válságát abban látom, hogy mindezidáig úgy próbáltunk nagy hatásfokot elérni, hogy mindenáron magas TBe-t akartunk nyerni mindenféle energiahordozó eltüzelése révén. Az új ötlet abban van, hogy ehelyett rögzítsük TBe-t mondjuk a Föld átlaghőmérsékletén (ez most kb. 7 Celsius fok, vagyis kb. 280 Kelvin), aztán találjunk ki egy Carnot-gépet, aminek a Tki-je mondjuk 2 Kelvin fok, vagyis -271 Celsius fok.
Hogy konkrétan hogyan? Nos, egyelőre tippjeim vannak, de hogy milyen irányban érdemes gondolkodni, azt is elárulom:
Mi történik az anyaggal az abszolút nulla fok közelében? Ez egy nagyon izgalmas téma, aminek a részleteit csak az elmúlt 10-15 évben kezdtük el megismerni igazán. Pl. ilyen izgalmas dolgok:
– szupravezetés
– szuperfolyékonyság
– Bose-Einstein kondenzáció.
Lényegében mindhárom folyamat hasonló elvekre alapul: arra, hogy bizonyos kellően alacsony hőmérsékleten bizonyos részecskék (pl. atomok vagy elektronok) nem fermionokként, hanem bozonokként kezdenek el viselkedni. Hogy ezt a mechanizmust KONKRÉTAN hogyan lehet energiatermelésre fordítani, azt most nem fogom elmondani, szóval tervrajzot ne várjatok, de vannak tippjeim.
Biztos, hogy a kezdeti megvalósítása dolognak technikailag nagyon nehézkes lesz. Viszont gondoljatok csak bele, mit jelentene ez! Az energiatermeléshez innentől kezdve nem kellene elégetni, nukleárisan átalakítani vagy máshogyan átformálni bármit is, a Földet egyszerűen hőtartályként használva néhány fokkal lehűtve pl. a folyók vagy a tengerek vizét hihetetlen mennyiségű energia nyerhető. Ráadásul minden, ami ennél a hőtartálynál alacsonyabb hőmérsékletű, az innentől kezdve nem veszít hőt a környezete felé. Vagyis megoldható a hőveszteség visszaalakítása rendezett energiává magas hatásfokon.
De ismétlem: mindennek a megléte a fenntartható ipari társadalom túlélésének NEM feltétele. Ahhoz már most megvannak a technológiai eszközök, csak nem 7 milliárd emberre, hanem 70 millióra.
@43: De mit fog ehhez szólni az olaj-lobby, halott ember vagy 🙂 Itt van a kutyus elhantolva…
Szerintem egyértelmű, hogy nem technológiai kérdés hogy miért történik olyan lassan -azaz gyakorlatilag sehogy- a különböző zöldenergiák elterjedése. Ez nem csak az olajlobby, meg csúnya gonosz és gazdag emberek rosszindulatú fúrása a zöldenergia ellen. Sajnos mindkét oldalon, azaz a keresleti és a kínálati oldalra lehetne mutogatni. A jelenlegi igények mellet nincs olyan zöld megoldásból származó energia, ami vetekedne a fekete-energiával (hm.. használta már valaki ezt a szót? 🙂 Ezt értem úgy, hogy valamit elégetni, és az abból felszabaduló energiát felhasználni gyakorlatilag bárhol meg lehet valósítani. Jól tárolharó, ráadásul az olaj melléktermékei is gyakorlarilag nélkülözhetetlenné vált hiszen számos más iparág arra épül. Műanyag és egyéb vegyipari ágazatok, gyógyszerek, gumi, építőipar (bitumen) És ezeket előállítani nem lehet zöld energiából. Tehát a kőolajat egyszerűen nem lehet csak úgy kihúzni és az abból keletkező hiányt valami mással behelyettesíteni. Ez sajnos egy végeláthatatlan és baromi széles zsákutca volt. De gyakorlatilag az egész XX. század elejétől kezdve pontosan ennek az sz@rnak, köszönhetjük azt az őrült tempóban való felgyorsulást. Csak hát későn vettük észre hogy pontosan azért gyorsultuk fel ilyen hirtelen és ilyen sebességre hogy már nem tudunk lassítani. A fékeket meg ha hirtelen behúznánk akkor bizony borolunk. Tudjuk, hogy így is úgyis belecsapódunk a végén, úgyhogy mindenki élvezze ki még a hátramaradt kis szakaszt. Csavarjuk fel tökig a zenét, szívjunk el még annyi cigit amire van idpőnk, vagy zabáljunk chipset, csokit, smároljunk a hátsóülésen, röhögjünk a szerencsételen sofőrökön akik még próbálnak kormányozni, miközben szedik be tőlünk a viteldíjat. 😀
Szinte megjelent előttem egy ilyen busz tele a visongó majmokkal… Na további jó utazást emberek 🙂
41 A szerkezetben lévő irányításnak semmi köze az „emberi természethez” vagy valamiféle „globális elithez”. Ellenben nagyon is sok köze van a rendszer szerkezetéhez. (Hitted volna? 😀 ) Mechanikusan magyarázva: Adott egy ház, melynek délre nyílik az ajtaja. Észak felé akarsz menni (ez jöhet az emberi természetből, de akár a globális elit is követleheti tőled), de csak délre mehetsz ki, majd utána kell északra fordulnod. Ám ha a kert kapu is délre nyílik, akkor lehet, hogy az egész falut meg kell kerülnöd. Na ez függ (itt konkrétan a település)szerkezettől.
23, jancsika:
Figyelek. És azt hiszem, lassan becsukok, mert nem tudok olvashatóan írni.
A Hajnalvilág „kapkodó, csapongó” része azoknak a FOGALMAKNAK a követése, amik alapján egy élő, a bolygóval harmonikus emberi gondolkodás kelethezhet, és így belőlünk egy élő bolygóval kompatibilis civilizáció épülhet. Enélkül valóban nem vagyunk más, mint egy fertőzés, egy daganat. Te ezen átalakulás véleményezése során a mai, élet-ellenes gondolkodás fogalmait használod, amivel természetesen egyetértek: HA az emberiség így látja a dolgokat, AKKOR megérett a pusztulásra. Ehhez nincs mit hozzátennem.
„Államosítás”… tessék?
Szó sincs róla, ez nem egy akció, hanem a tények elismerése: a MAGÁNTULAJDON MAI FOGALMA a marhaság, aminek megszüntetése nélkül ESÉLYÜNK SINCS!
A mai ember birtokviszonya arra épül, hogy mire cserélheti el (hány forintot ér), és semmilyen felelősséget nem tartalmaz (hozzon ki mindent abból, amit rábízott az emberek közössége vagy Isten, nézőpont szerint). Mindez szöges ellentétben áll minden olyan korábbi emberi közösség alapfogalmaival, amely képes volt fenntartó módon létezni saját életterén.
Munkahely probléma?
IGEN, AZONNAL abba kell hagyni az ÉRTELMETLEN tevékenységeket! De mit fognak csinálni azok a tömegek? Ez egy másodlagos kérdés, az elsődleges válasz: NEM OKOZNAK KÁRT! Mintha azon aggódnál, hogy a gyerek, aki azt az ágat fűrészeli le éppen a fáról, amin ül, megfázik, ha abbahagyja a munkát…
Megnyugtatásul: a mai pénzügyi, gazdasági folyamatok (vegyük csak Kína földfém-politikáját) eredménye így is UGYANAZ a munkanélküliség, UGYANÚGY rabszolgaság csak nem az „emberek közössége”, hanem a bank felé.
Hova is szorítja ez vissza az embereket? Bingó! Az önfenntartás, helyi élelemtermelés, közösségfenntartás irányába – vagyis oda, amit én is fenntartani kívánok, és ahol a fenntartható módszerek használata miatt SOKKAL TÖBB emberi munkaerő kell. Hát EZT fogják csinálni a „munkanélküli tömegek”, csak ha az én változatom nyer, akkor ÖNSZERVEZŐ módon.
Zárójel: ha sikerül a programozásban elérnem a célomat, 99% munkanélküli programozót csinálok, mert a VALÓS feladatok megoldására a maradék is elég. Baj? Szerintem nem baj, az a baj, hogy alkalmatlan tömegek töltik az idejüket értelmetlen feladatok megoldásával. Bocs.
Ne csináljam? De csinálom, mert ami most van, az ROSSZ.
Érdekek… mintha nem is írtam volna erről…
Igen, ha elfelejtjük az ÉTELBEN MARADÁS, FAJFENNTARTÁS érdekét, és olyan érdekrendszert alkotunk, ami ez előbbieket kizárja (pontosabban matematikailag lehetetlenné teszi az emberiség 99%-a számára), akkor igazad van.
Szerintem az általad említett „érdek-szerűségek” hibás minták, logikusnak vélt zagyvaságok, babonás közhiedelmek csupán. Semmi közük a valódi motivációkhoz, amelyeket elfednek és misztikumba csomagolnak: BOLDOGSÁG, BIZTONSÁG.
Szóval, teljes mértékben egyetértek veled. HÜLYÉK vagyunk, és saját hülyeségünk zárt logikája szerint a megoldást nem tudjuk levezetni. Ez az általam is elfogadott állítás azonban a megoldás létezésére nézve logikai szemontból érdektelen.
41, 42 jancsika:
A jelenség ismertetésével tökéletesen egyetértek, azzal is, hogy az összeomlás elkerülhetetlen, sőt már „látható szinten” is folyamatban van.
Azzal viszont, hogy a technikai civilizáció és a fenntartásához szükséges infrastruktúra és emberi hozzáállás megmarad, miközben az emberiség 99%-a elpusztul, szétesnek a kommunikációs, szállítási láncok, NEM.
Az a bukta VÉGÉRVÉNYES, és nem láttam ennek cáfolatát sehol. Ezért hoztam fel alternatívaként egy elit által irányított összeomlás és a végén kialakuló istenkirályság ötletét, mint „még mindig jobb” alternatívát.
45, csókacsalád:
Esetleg valami építő jellegű gondolat?
33
Kedves Jancsika!
Ha ettől tökéletesebben akarnám példázni e gondolkodás hátulütőit, nehéz dolgom lenne. Mert ugye 1 °C hőmérséklettel hűteni egy folyót az nem lehet gond. Ha gondolod, nyilatkozom is erről, tényleg nem gond. Sőt, ha nagyon humoromnál lennék, azt mondanám: tegyük az erőművedet Paks alá, és amennyit Paks fűt a Dunán, annyit hűtsünk rajta és máris jót tettünk a környezettel. 😀
A probléma nem itt van. Sokkal inkább ott, hogy ez csak átlag. Egy-egy közepes árvíz 2-3000 köbméter vizet is hoz másodpercenként, míg a kisvíz néha a 80 köbmétert sem. Itt már kezdődnek a gondok. Tételezzük fel, hogy megvalósul az erőműved, és egy szép nyári napon elkezd dolgozni. Másodpercenként 5,6 köbméternyi jeget készít, és azt visszaereszti a folyóba. Ez egy nap alatt kevés (16.1600) híján félmillió köbméternyi jég. A víz persze folyik a maga ritmusában, de ezt a jeget nem fogja ugyanabban az ütemben elvinni, visszaforgóba sodorhatja, torlaszokat emelhet belőle a kanyarokba, szóval eljátszadozhat vele, ráadásul Szegednél a Tisza folyása lényegesen lassul a Törökbecsei vízlépcső miatt. A jég tehát ott fog torlódni a város alatt vagy felett, attól függ hol az erőmű. Különösen télen, amikor a folyó amúgy is hideg, tehát a jég nem olvad oly könnyen. És persze ilyenkor nem 800 köbméteres a vízhozam, inkább 80-100. Ez viszont már szépen betehet a folyónak, és ha a feltorlódott táblák visszaduzzasztják a vizet, akkor a városnak is, jeges ár képében.
A dolog egyébként más oldalról megvilágítva így néz ki. Adott egy lázas ember, mondjuk 39 °C hőmérséklettel. Ha csökkented 1-2 fokkal a hőmérsékletét, jobban fogja érezni magát, viszont ha testsúlyarányosan csökkented testfelülete 0,7%-ának a hőmérsékletét, határozottan rosszabbul. 😆
Jancsika,
Az a baj, hogy az „olcsó” olaj kitenyésztett egs sajátos gazdaságfilozófiát.
Ettől kellene megszabadulni ahhoz, hogy az alternetív energiaforrásokat hatékonyan tudjuk használni.
Az olajat nem lehet helyettesíteni valami mással, és minden meg a régi úton.
A régi út a semmibe vezet, az olaj meg… beolajozta, hogy jobban csússzon.
A világot sem az algák, sem a szélmalmok nem fogják megmenteni a pusztulástól, ha nem hasznos dologra fordítja a természet energiáit.
Látod: az angolok szélerővel (vitorlákkal) meghódították a világot, de az olajra való áttérést nem tudták feldolgozni.
Az USA-nak is mindene megvolt, és mégis beleroppant…
Alaphozzáállást kell megváltoztatni.
46:
” A szerkezetben lévő irányításnak semmi köze az “emberi természethez” vagy valamiféle “globális elithez”. Ellenben nagyon is sok köze van a rendszer szerkezetéhez…”
Tessék észrdevenni, hogy a „rendszer szerkezetét” az ember hozta létre az „emberi természet” birtokában.
Jó analógia a délre nyiló ház, de az ajtó nem véletlenül van délen, hanem az „emeberi természet” miatt. Nem lehet ezt megkerülni. Minden „rendszer” ami befolyásolja az életünket az „emberei természet” befolyása alatt állt és áll, vagy az által jött létre. A mi kis világunkat mi alakítottuk ki.
50 – Néhány elenyésző esetre igaz, de nagy többségében nem. Vö. egy természetes vízfolyás szerkezete — a szerkezetben megnyilvánuló irányítás kiegyenlíti a vízháztartás szélsőségeit, a vízbő területek vízfeleslegeit szétteríti a vízhiányos területeken. Na, ez az, amihez semmi közünk. Nem mi csináltuk. A másik oldalon: egy szabályozott vízfolyás szerkezete — a szerkezetben megnyilvánuló irányítás növeli a vízháztartás szélsőségeit, a vízbő és vízszegény területekről egyaránt elvezetve a vizet. Konkrétan: a Tisza természetes szerkezetéhez párosuló vízjáték 2-3 m körüli, a maihoz tartozó 12 m feletti. Ez viszont munkánk gyümölcse. Ennek ellenére összességében nem mi alakítottuk ki a világunkat. Az meglévő rendszerek 90%-ához semmi közünk, azon túl, hogy bármennyire is másképp szeretnénk, működésük törvényszerűségei bennünket is meghatároznak. Ezt nem fogjuk fel és ezt nem fogjuk túlélni.
42:Jancsika:)
Igen,valóban sok mindenben egyetértünk.
Többek között abban is,hogy a technokráciára,még szükség van,de csak korlátozott ideig,úgy 20-30 évig,amig a technika segítségével visszaadjuk a Földnek az életet.
A technika nagy hibája,hogy nem természeti adottság,hanem az adottságok, ismeretek révén, speciális módon való elbirtoklása,s mint ilyen, a békétlenség alapvető forrása,ami más emberek feletti (kezdetben jószándéku )vezetési attitűdhöz vezet,s a későbbiekben uralommá transzformálódik,amely uralom, már mindezen képességek birtoklában megkezdi az emberek kizsákmányolását a megszerzett hatalom révén,s hogy azt meg is tartsa kizsákmányolja a természetet is,s az így nyert jószágtömeggel megvásárolja hívei lojalitását.
Ez így zajlott a történelem folyamán,egyre magasabb szinteken, egész mostanáig.
A lecsengési folyamat,ha nem szakrális jellegű lesz (amire nagy az esély) akkor itt polgár-,és egyéb háborúk révén nagy ritkítás lesz,s ennek következtében még a jó értelemben vett technokrácia is megsemmisül,vagy megsemmisülhet.
Eddig juthat a gyarló ember,s ezen a ponton nem marad más hátra,mint abban bízni,hogy „Az idő meg lesz rövidítve…”
51 Molnár Géza:
„Ezt nem fogjuk fel és ezt nem fogjuk túlélni.”
Akkor most próbáljunk kiokoskodni és tenni valamit, vagy bulizzunk egy utolsót (ki-ki kénye és kedve szerint)? 🙂
Tiborbá!
Azért a véleményed kifejthetnéd a poszt témájáról, mert eléggé lebegtetve van a téma. Az világos, hogy nem szimpatizálsz a GMO megoldással, de mégis – reális?
Nyilván senki nem gondolja komolyan, hogy a világ olajszükségletét pár éven belül fedezni lehet ilyesmivel, de a csökkenő olajkitermelés miatti rést betömheti…?
53 Is-is. Az esélytelenek biztos nyugalmával, pusztán a játék kedvéért, amíg lehet. 😉
52: Tényleg sok mindenben egyetértünk. Egyetlen dologgal vitatkoznék:
„A technika nagy hibája,hogy…”
Amit ebben a bekezdésben felsorolsz, az mind igaz – csak mindez nem a technika hibája. A technika eszköz, nem cél és nem rendező elv. Az emberiség sokkal értelmesebben is felhasználhatta volna a technikát, úgy, hogy nem rabolja ki a természetet vele – nem tette. Az emberi természet hibája mindaz, amiről beszélsz, nem a technikáé.
-56:)Jogos!
47:
Lóránd, értem, amit mondani akarsz, csak az a baj, hogy az emberiség 99%-a nem úgy gondolkodik, ahogy te. Vegyük csak ezt a mondatot:
„a MAGÁNTULAJDON MAI FOGALMA a marhaság, aminek megszüntetése nélkül ESÉLYÜNK SINCS!”
Tökéletesen egyetértek. De sajnos az emberek TÚLNYOMÓ többsége nem így gondolja. És nehogy azt hidd, hogy csak az elit! Azok, akiknek kevesebb tulajdona van, sokszor sokkal inkább ragaszkodnak ahhoz a kevéshez, mint azok, akiknek sok „adatott”. Bizony, az emberek többsége számára ez a mondat egyenlő a kommunizmussal, ami mára az Antikrisztussal egy erkölcsi kategóriába sorolt fogalom. Mondjuk nem ok nélkül, de most ebbe ne menjünk bele.
Még ezzel vitatkoznék:
„Hova is szorítja ez vissza az embereket? Bingó! Az önfenntartás, helyi élelemtermelés, közösségfenntartás irányába – vagyis oda, amit én is fenntartani kívánok, és ahol a fenntartható módszerek használata miatt SOKKAL TÖBB emberi munkaerő kell. Hát EZT fogják csinálni a “munkanélküli tömegek”, csak ha az én változatom nyer, akkor ÖNSZERVEZŐ módon.”
Na, ez az, ami szerintem semmiképpen sem fog menni. Gondolj bele, hogy már a MOSTANI, igen szar gazdasági rendszer fenntartásához is hihetetlenül fejlett ipari eszközök és az ezekhez szükséges szélsőségesen specializált szakmák kellenek, és az élelmiszer MÁR MOST, ezen a szinten is kevés. Egy primitívebb termelési szintre való visszatérés az emberiség jelenlegi létszáma mellett ESÉLYTELEN. A technika további fejlesztése a jelenlegi feltételek mellett pedig fizikai képtelenség (legalábbis a jelenlegi szemlélet szerint), ebből következik, hogy az egyetlen lehetséges eredmény az emberiség létszámának nagymérvű csökkenése. Egy jelentősen csökkent népesség mellett fenntartható a technikai civilizáció egy alacsonyabb, de jóval ésszerűbb, racionalizáltabb szinten, vagyis összességében hatékonyabban, mint most. Onnan aztán a megfelelő „játékszabályok” (vagyis a fenntartható ipari termelés elveinek, lásd feljebb) betartása mellett ismét megindulhat a technikai fejlődés egy teljesen más irányba. Technika nélkül az emberiségnek a faj szintjén sincs esélye (ehhez mára egyszerűen túlságosan nagy mértékben változtattuk meg az élőhelyünket, a Földet), technikával viszont ennyi ember nem élhet tovább a Földön. Ezt kell elfogadni, és ha túl akarsz élni, az lesz a feladat, hogy beletartozz abba a kb. 1%-ba, aki túl fog élni.
54: A világ találmányi hivatalai a megmondhatói, hogy milyen sok találmányt jegyeznek be NAPONTA, és milyen kevés valósul meg ÉVENTE. Ami labor szinten megvalósítható, az ipari szinten csak ritkán. Az én 6. érzékszervem azt súgja, hogy ebből az algából nem lesz semmi.
58, jancsika:
Nem is a 99%-nak kell így gondolkodnia ahhoz, hogy megússzuk. Ők felveszik a svájci frank hitelt, „megérdemlik” az új autót, és el sem tudják képzelni, hogy lehet keményen dolgozni anélkül, hogy azt valaki kifizetné.
Az 1% a kérdés. Akinek van képessége megálmodni a jövőt, felelősségérzete helyesen választani és lehetősége cselekedni.
Nem fogok új kört futni akörül, miért látom lehetetlennek egy 99%-ot elvivő káosz végén az előrelépést, és úgy látom, erre neked sincs sok elképzelésed, különben nem beszélnék a levegőbe.
Azt kérdezted, hol fognak dolgozni azok az emberek, akikre nincs szükség az autógyárakban, bankokban, marketing centrumokban, kamion falkákon, hipermarketekben, partikon, … erre válaszoltam. Akik ÉRTELMES tevékenységet űznek, nyilván folytatniuk kell. Vagy nem tűnt fel, hogy a jelen technológia FENNTARTÁSA mellett érvelek folyamatosan?
Pontosítok. Iszonyatos szemétdombot csináltunk, ennek eltakarításához jól jön minden épkézláb ember és minden technológia, ami ma rendelkezésünkre áll. Minden kutatónkra, tudósunkra, történészünkre és munkásunkra szükségünk lesz ahhoz, hogy a ma még csak felpörgő klímaváltozásba ne roskadjunk bele – de már ahhoz is sokkal több kéne, hogy Fukushimát végre képesek legyünk lezárni. Oké, ebbe nem fér bele a picsogás, sem az hogy pont erre hivatkozva reménytelennek deklaráljuk a helyzetet. Nem fér bele a szájtépés a pénzügyi rendszer törvényszerű összeomlása felett: annak most van vége, ennyi volt; aki nem fogta be a szemét, már régóta látta hogy eljön. Még én is, pedig nem értek hozzá.
Lapozzunk, tanuljunk belőle, csináljuk végre JÓL.
TERHELÉS = LÉLEKSZÁM x EGYÉNI FOGYASZTÁS
Egyszerű képlet, nem? Számomra annyira egyértelműnek tűnik, hogy melyiket lehet csak tömegkatasztrófa árán vagy generációk múlása révén csökkenteni – és melyiket lehet akár éveken belül megváltoztatni. Csak le kéne már rúgni ezt az infantilis hozzáállást.
Mindenkinek:
Nekem ennyi volt elég, köszöntem a figyelmetlenséget, elnézést az alkalmatlankodásért, további kellemes világvégét kívánok.
🙂