(552) Elhallgatott atom veszély II.

Tibor bá’ online

öPillanatnyilag az emberiség három folyamatban lévő nukleáris katasztrófával rendelkezik. A hirosimai és nagaszaki atombombák ledobása óta sose álltunk ilyen jól. 😀 Az atomlobby nyomására a hatóságok mindent megtesznek, hogy a lakóssághoz ne jussanak el a kemény tények, amik ez alkalommal valóban igen kemények. Szerencsére itt-ott kiszivárog némi igazság, amiket gondos kutatással össze lehet csipegetni. Íme!

Los Alamos: A 238 km2 kiterjedésű új mexikói erdőtűz elérte a Los Alamos nukleáris laboratóriumot. De ez nem minden, mert a tűzoltóság szerint a tűz sújtotta terület könnyen megháromszorozódhat. Ebben a pillanatban azért izgulnak, mert a dühöngő erdőtűz elérheti a raktár területet, ahol 20.000 darab 200 literes lemezhordóban radioaktív hulladékot tárolnak. Mielőtt tovább mennénk, gondolkozzunk el ezen a 20.000 hordón. Ez ugyanis egy iszonyatos mennyiség. Ha egy vagonban 40 hordót lehet elhelyezni, akkor ez 500 vagont jelent, vagyis egy 7 km hosszú kocsisort. Maga a mennyiség a kisebbik baj, nagyobb baj az, hogy a tárolás módja közel se biztonságos. A 20.000 hordót a földön tárolják sátor ponyvák alatt. A tároló helytől a tűz csak néhány kilométerre van, viszont a labortól már csak 20 méterre (igen, 20 métert írtam), vagyis az út másik oldalán. Közben a hatóságok állítják, hogy nincs semmi félnivaló. Ennek a megnyugtató kommünikének egyetlen szépséghibája, hogy Fukushimánál is ezt állították az elején. Jó lehet, ha az erdőtűz eléri a hulladéktárolót az eredmény felülmúlja a legsötétebb lidércálmot is. A hőség a hordókat szétrobbantja és a bennük lévő porított  radioaktív anyagot felhordja az atmoszférába, szétteríti a Föld felett, majd visszahull. Hab a tortán, hogy a laborban 3 tonna, rendkívül radioaktív plutónium van felhalmozva. Ha ez rászabadul az emberiségre….. arra még gondolni se jó.

Fort Calhoun: Amikor ezt olvassátok a nebraskai Fort Calhoun atomreaktor épületeit körülöleli a megáradt Missouri. Egyes épületekbe a víz már beszivárog (a víznek van az az undok tulajdonsága, hogy minden lyukat megtalál és befolyik). Múlt vasárnap az áradat áttört egy 700 méter hosszú, felfújható gátat, aminek következtében az épületeket percek alatt 60 cm víz lepte el. A hatóságok kötik az ebet a karóhoz, és állítják, hogy aggodalomra semmi ok, miközben a víz szó szerint a főépület ajtaját nyaldossa. A helyzet nem annyira rossz, mint Fukushimában, de rendkívülien komoly. Igaz a hatóságok derűlátóak, de van néhány nyugtalanító tény. A közeli Vörös Keresztes menedékhelyet bezárták arra hivatkozva, hogy nem volt kihasználva. Nem volt kihasználva árvíz idején? Fort Calhoun felett repülési tilalom lépett érvénybe. Állítólag  a telepen olyan sok elhasznált fűtőelem van, hogy egy részük már nem fért be a tároló medencébe, hanem csak a biztonsági területen kívül helyezték el a puszta földön, ráadásul mára ezeket már félig ellepte a megáradt víz. A szivattyúk egy része víz alatt van, tehát nem üzemelnek. Ez már kísértetiesen hasonlít Fukushimára. A környező lakósság egy része eszeveszetten menekül.  

í

Fukushima: Mára a fukushimai lidércnyomás az évszázad történetévé nőtte ki magát. Már beismerték, hogy Fukushima túlnőtt Csernobilen. A fukushimai baleset milliók egészségére fog kihatni hosszú évtizedeken keresztül. És persze nap mint nap rossz hírek érkeznek a helyszínről. Japán északi részén élő embereknek radioaktív a vizelete. Egészen precízen, Fukushimától 30-40 kilométerre élő emberek vizeletének radioaktivitása meghaladja a 3 mSv értéket. [ezt több forrás is közli annak ellenére, hogy értelmetlen. Sievert az emberi testbe történő besugárzás mértékegysége. Ha a vizelet radioaktív, akkor annak, mint sugárforrásnak a mértékegysége a becquerel. Tehát a vizeletet nem lehet sieverttel mérni.]A kettes reaktor mellett lévő árokba kiszivárgó víz óránként több, mint 1000 mSv besugárzást „biztosít”. A biztos halál tehát 4 óra ácsorgás az árok mellett. Fukushinához közel élő, mintegy 34.000 gyermeket ellátták dózismérővel. Ezt mondjuk már 3 hónappal ezelőtt is megtehették volna. Persze jobb későn, mint soha.

ííÉs akkor végül, csak a vicc kedvéért, mérjük össze Csernobilt és Fukushimát! Csernobil 10 napig égett, és statisztikai becslés szerint az egész világon kb. 1 millió ember halálát okozta. Fukushimában 5 reaktor ég, kettő részben leolvadt, három teljesen leolvadt és mind az öt megállíthatatlanul ég mind a mai napig. Három hónap után se tudták a folyamatot megállítani. Becslések szerint legalább egy év kell a megfékezéshez, de lehet akár három év is. Hogy statisztikailag hány ember halálát fogja jelenteni, azt becsülni sem merik. [Statisztikai halál = olyan rákos betegek halála, akik az extra besugárzás nélkül nem kaptak volna rákot]

               

29 gondolat erről: „(552) Elhallgatott atom veszély II.

  1. Tibor bá,
    Van a családomnak egy tagja (a bátyám) akinek mikor ezekről (itt most nemcsak atomkatasztrófáról van szó) beszélek nemhogy nem akarja elfogadni, hogy nagy gáz van és tenni kéne valamit hanem azt mondja, hogy majd meglátjuk, meg lehet, hogy nem is úgy lesz sőt különböző érveket is felhoz az ellen, hogy miért vészmadárkodás ez az egész.
    Szerinted lehet valamit tenni (mármint a bátyámmal)?

  2. Feleségem közeli rokona 20 évvel ezelőtt a záhonyi átrakóban vagonokat ellenőrzött. Jött egyszer egy vagon, aminek az azonosításához nem kellett éjszaka lámpa. Az egész cucc foszforeszkált, a betűk világítottak a vagon oldalán.
    Nemrég halt meg, hirtelen kifejlődött tüdőrákban. Soha nem dohányzott, egészségesen élt. 55 éves volt. Biztos vagyok benne, hogy semmilyen statisztikába el nem számolják. Természetesen ez az eset egyáltalán nem egyedi.
    Én nem tudtam ezt a dolgot a világító vagonról, de mikor a család a temetés után összeült, és a miérten merengtünk, bedobtam csernobilt. Akkor mondták el….

  3. A sátorponyva alatt tárolt plutónium mindent elmond a „fejlet technikáról”, a világ vezető nagyhatalmának legendás atomtelephelyén. Ha valaki találkozik Aszódi Attilával, a nevemben is tökönrúghatja.

  4. #2:
    Kicsit szkeptikus vagyok, amikor „foszforeszkáló vagonokról” hallok, főleg ha azt valamilyen korábbi sugárterhelés következményeként állítják be. Világító vagonok nem nagyon szoktak rohangálni; ez inkább a „lángoló kémények” kategória. Nem a sugárzást vitatom, hanem csak azt, hogy az nem ilyen formában jelentkezik.

    Nem vagyok orvos, de szerintem az extrém sugárterhelés következménye valamilyen nyirokrendszeri, vagy a csontvelő-szövet-rák, nem pedig tüdőrák. Tüdőrák sokkal inkább lehet pl. az agyonhallgatott és lassan gigantikus méretú nanodízel-emisszió következménye, amivel az utóbbi években egész Európát elárasztották.

    A cikk LA részéhez:
    200 literes lemezhordókból több száz elfér egy vagonban; 20.000 hordó elfér egy normál szerelvényben. (Ha egymás mellé rakják őket.)

  5. 1: Reménytelen eset. A struccpolitika a gyengébb karakterű emberek védekező politiklája. Nem képes, nem akar szembenézni a problémával, de TUD RÓLA.

    4: Ha a hordókat egymás tetejére raknák, de nem lehet. Persze másképp is lehet pontosítani: 4.000.000 liter vagy 4000 m3.

    3: Ki az az Aszódi Attila? (Déjá vu – Hertzl Tivadar 🙂 )

  6. 4: „200 literes lemezhordókból több száz elfér egy vagonban”
    Fizikailag lehet, de ezek sugároznak, nem lehet úgy pakolni, mint a heringet a konzervbe 🙂

  7. #4:
    (Helyesbítek: a fűtőanyagot szállító hordók súlya legalább 2 tonna (ha tele van UO2-al), ezért egy 10t/tengely terhelésű vagon esetében reális a 40 hordó/vagon.)

  8. 4-hez:
    „Nem a sugárzást vitatom, hanem csak azt, hogy az nem ilyen formában jelentkezik.”
    Fene tudja. Nyilván nem mindegy milyen a festék. Nem foszforeszkáló deszka, vagy fémlemez van az elbeszélésekben, (amikben semmi okom kételkedni), hanem festéssel felvitt betűk.
    A dízel emisszió is sanszos egy átrakóban, ahol sok tolatást végeznek. De! Évek óta nem dolgozott már ott! Ez idő alatt semmilyen panasza nem volt, rendszeresen járt tüdőszűrésre.
    Egy emissziós ártalom, feltételezem gyakori légúti panaszokat is okozott volna.

  9. #9:
    Valahol olvastam, hogy évtizedekkel ezelőtt a foszforeszkáló órák számlapját urántartalmú festékkel vonták be. (Ettől foszforeszkál állandóan, és nem fluoreszkál, mint a fénnyel gerjesztett festékek, ami nem tartalmaz U-t.) Ezt a műveletet vékony ecsettel fiatal lányok végezték, akik a precízebb munka érdekében rendszeresen megnyalták az ecset végét, hogy hegyesebb legyen. A következményeket el lehet képzelni.

    A régi fajta füstös és büdös, nagy koromrészecskéket tartalmazó dízel is veszélyes a nagyfelületű koromra (aktív szén) tapadt karciogén anyagok miatt, de a szemcsék mérete miatt ez még kiszűrhető. Az újabb dízelmotorokban a nanométer tartományába eső szemcsék keletkeznek, amit semmilyen ismert szűrő nem képes megkötni. Az emberi tüdőbe jutva, a mérete miatt közvetlenül a véráramba jut és a szervezetben szétszóródva fejti ki áldásos tevékenységét.
    Csak sajnos ez nem bír elég hírértékkel a sok f@szság mellett.

  10. Mvm9: Valamit hallottam, hogy a legújabb EU emisszió korlátozásban tervezik (vagy már el is döntötték) ezeknek a nano tartományba eső kis részecskéknek is a maximálisan kibocsátható mennyiségét. Próbálják korlátozni. (ettől még lesz, csak valamivel kevesebb…)

    Valószínű ezután az ügy megoldva, lehet felvenni a milliókat 🙂

  11. Tibi bá,az előbb küldtem egy hozzászólást,csak cimkézés nélkül,Manju-ról.Lehet,hogy parkolóra került.
    Bocsi.

  12. 11. A gond azóta van, amióta kb. 2006 óta (Euro5 norma) erőltetik a dízel személyautókat részecskeszűrővel gyártani. (DPF).

    Ez azzal jár, hogy az újabb dízelek láthatatlan nano kormot bocsátanak ki, ami sokkal károsabb a hagyományos traktor füstnél, lassabban ülepszik le a levegőből. Ráadásul a koromszűrős autók pár ezer KM-ként egyben kiégetve ugyanúgy kibocsátják egy halálos dózisban, ami bennük van. A fogyasztást 1 literrel növeli, városban folyamatosan eldugul és 80-150.000 KM-ként 300.000,- Ft-ért cserélendő a szűrő.

    Elvileg 2013-14-től az Euro6 norma jobban fogja ezeket is szűrni. Bár akkor már úgyis talicskával meg riksával járunk – jó esetben.

  13. Hmmm. Akkor ez most azt jelenti, hogy az amúgy is elég zsúfolt északamerikai kontinensen teljes nagyvárosok lesznek lakhatatlanak?
    És nem a sivatagi területeken. Az eddigi feszületségeket felerősíti az evaukált városokból érkező milliók menekültáradata. Szóljatok, ha valamit rosszul látok, de én ezt teljesen reálisnak látok. 2-3 nagyváros (pár millió fölötti) kitelepítése bőven elegendő a meglevő amerikai feszültségek kipattanásához. És kész az USA 2. Nagy Polgárháborúja. A Japánoknál nem szokás a hőbölgés. Az amerikaiaknál viszont legalább akkora hagyománya van, mint Magyarországon. Az Amerikai plázaeladó és bankadminisztrátor nem fog kőműves kanalat fogni a kezébe, hogy újra építse a városait, máshol, a sugárzással terhelt területen kívül…

  14. Nem telepítenek ki semmilyen nagyvárost. Tokióban is elvan 30 millió ember, miközben szépen kapja a sugáradagot innen-onnan.

  15. No igen.
    Volt arra valaha példa, hogy több milliós nagyvárost kompletten kitelepítettek?
    New Orleans? – nem túl pozitív hivatkozási alap. És alig több, mint egymilliós, ráadásul csak ideiglenesen és részlegesen telepítettek ki onnan.

  16. Építés nagyban ugye:
    Kőműves kanál? Lapát? Ásó? – Ugyan!
    Még nálunk se.
    Bulldózer, mixerkocsi, betonpumpa, házgyári panel, műkő burkolat, acélváz, üvegfal……..
    Sok-sok gázolaj, cement, vas.

  17. Van egy másik atomerőmű,ami úgyszintén Japánban található,s baleset történt benne.
    Ráadásul egy fősodrú médiában,a „The New York Times”-ban jelent meg róla cikk,2011.06.17-én.(lsd.melléklet)
    A helyszín: Monju,60 mérföldre található Kyoto városától,ahol 1,5 millió ember él.
    A 2010 májusában,a felújított erőművet újra üzembehelyezték (mivel 1995-ben volt egy tűzeset a rendszer elavultságának következtében).
    Ezután,mintegy 3 hónap múlva már megtörtént a baleset,egy 3,3 tonnás üzemanyag relé esett bele a nyomás alatt lévő tartályba,amikor egy laza kuplung kiengedett.
    A kárelhárítás költsége közel 22 millió $-ba kerülne.
    A közelmúltban az üzem egyik vezető beosztású vezetője öngyilkos lett.

    http://www.nytimes.com/2011/06/18/world/asia/18japan.html?_r=2&partner=rss&emc=rss

    Érdekes,hogy a gazdasági válsággal küzdő világban,gombamód megszaporodtak a nukleáris balesetek.
    Lehet,hogy hamarosan felteszik a kérdést:
    Légkondi+sugárszennyezés = korai halál, vagy
    Izzadás+hagyományos szennyezés = gyógyszerhasználat mellett „élet” ?
    Válasszatok !

  18. Van még egy másik Japán atomerőmű is,ami időzített bombaként ketyeg.
    Erről beszámolt a „The New York Times” is,még 2011.06.17-én.
    A cikket mellékelem,benne van a helyszín,térképpel.

    http://www.nytimes.com/2011/06/18/world/asia/18japan.html?_r=2&partner=rss&emc=rss

    Ez a reaktor Monju városában található,60 mérföldre Kyototól,ami egyébként egy 1,5 millió lakosú város.

    Az erőművet,a felújítások után,2010 májusában újraindították.
    Az erőmű, a hőcserélésre, folyékony nátriumot használ.
    A folyékony forró nátrium(sodium)áthalad a gőzfejlesztő generátoron.Ezen a ponton,ha szivárgás van,és a nátrium érintkezésbe lép a vízzel,vagy a levegővel,meggyúllad.
    Ez történt 1995-ben,és ezért zárták be az erőművet.

    A 2010.májusi újraindítás után 3 hónappal,egy 3,3 tonnás relékészülék,a kumplungszerkezetének meghibásodása miatt belezuhant a nyomás alatt lévő tárolóba,s azóta is ott van.
    Ez a tipusú reaktor egyébként rendkívül veszélyes.
    A leszakadt relé kiemelése 22 millió dollárba kerülne.
    Az üzem egyik főmunkatársa nemrégiben öngyilkos lett.

    A reaktorbalesetek fel fogják vetni az alábbi kérdéseket,s az azokra adandó válaszok bizony súlyos következménnyel fognak járni.
    Természetesen a kérdések sarkítottak:
    -légkondi + sugárbetegség + könnyebb életvitel = gyors halál
    -izzadás + gyógyszerezett beteg testek + nehezebb életvitel
    = hosszú élet

  19. Azt olvastam, a japán atomkapacitás kétharmada le van állítva és a helyi lakosok nem is akarják engedni újraindítani, ha megpróbálják, népfelkelés törne ki.

  20. 17. Csak mondtam egy olyan eszközt, amit igenis meg kell ragadni… Lehet, hogy a vakolókanalat nem kell megmarkolni a ház építésénél, de a gletteléshez már igenis kell mind a mai napig, de nem ez a lényeg.
    Ha egy város elnéptelenedik, ami valóban nagy népességű, annak a lakói az amúgy is magas munkanélküliséggel küzdő Amerikában aligha fog ismét munkát találni, így a válság csak még tovább súlyosbodik.
    Szerintem.
    Tibor bá foglalkozott már azzal a témával, hogy ezeknek az atomreaktorok evakuálási körében (80km) akkora méretekben nőtt meg a lakosság, hogy logisztikailag lehetetlen végrehajtani a teljes evakuációt. De ha mégis megteszik, akkor sincs hova menniük. Tokió elég rosz hasonlat, mert több száz kilóméterre van a sugárzó reaktortól. Itt a reaktorok közelében lévő több milliós népességről beszéltem.

  21. 22:)”Azt olvastam, a japán atomkapacitás kétharmada le van állítva és a helyi lakosok nem is akarják engedni újraindítani, ha megpróbálják, népfelkelés törne ki.”

    Ez az amiről beszéltem.Ebben az estben le kell mondani a kényelmes,komfortos életvitelről.
    Vannak erre forgatókönyvek ???
    Nincsenek ! Csak spontenaitás,ami meg irányíthatatlan,s éppen ezért életveszélyes.

    23:)”Tokió elég rosz hasonlat, mert több száz kilóméterre van a sugárzó reaktortól. Itt a reaktorok közelében lévő több milliós népességről beszéltem.”

    A fukushimai sugárzás kimutatható az USA-ban,Kanadában is.Ez több ezer km,nem több száz.Igencsak komoly a helyzet Japánban.

  22. Komolyan félek a japán helyzet miatt.
    Olyan hatalmas terület áll folyamatos szennyezés alatt, hogy az ott lévő áru, termény, stb értéke hatalmas. Ennek fel nem használata komolyan tönkretenne sokakat. Ezért tutira fogunk kapni sugárszennyezett szusit, csapágyat, motorkerékpárt, terepjárót, villáskulcsot, uborkát, barbie-babát.
    „Fukushimához közel élő, mintegy 34.000 gyermeket ellátták dózismérővel” – ez jó, tehát a „sáros” cuccot csak olyanoknak érdemes eladni, akik nem élnek Fukushimához közel.
    Milyen jó, hogy a globalizációnak hála, ez nem jelent problémát. Állítom annó az ukránoktól nem kaptunk annyi sugárzó szemetet, mint most fogunk.

  23. „Minél rosszabb annál jobb” /Che guevara/ Találó: )

    Az nem baj ha vannak akik homokba dugják a fejüket és strucként viselkednek mindenkinek nem is kell tülélni.
    Őveket bekapcsolni a modern Tajgetosz kezdetét veszi nem kell sietni mindenki sorra kerül….

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük