(523) Tibor bá’ online – Szárazság!

öNem a magyarországi szárazságról van szó, ami különben még elviselhető. Hanem a globális szárazságról. A dolog úgy néz ki, hogy bár időnként hatalmas esőzésekre kerül világszerte sor, ami áradásokat eredményez, a mezgazdaság számára nélkülözhetetlen csapadékmennyiség évről évre kevesebb. Az alábbi világtérkép nagyon jól illusztrálja a helyzetet. A térkép által feltárt tényekhez nem kell sokat hozzátenni. A helyzet egyértelmű, a kilátások katasztrófálisak. Szakemberek becslése szerint a világ élelmiszer termelése a közeljövőben 20-40 százalékkal vissza fog esni. Ez a hiány további áremelkedésekhez vezet, aminek beláthatatlan társadalmi következményei lesznek.

q

Kína: Észak Kínában 50 éve nem volt ilyen szárazság.

Ausztrália: Ausztráliában 2004 óta töretlen a szárazság, amelynek mértéke meghaladja a 117 éve vezetett feljegyzések bármelyik évét. A Murray folyó kiszáradt, amire még nem volt példa. A kétségbeesett farmerek egy része  elhagyta a földjét.  

USA: Középső részét szárazság sújtja. Kaliforniában, Texasban rekord szárazság van

Argentína: Fél évszázada nem tapasztaltak ilyen szárazságot. A termés 50 százalékkal alacsonyabb a megszokottnál.

Brazília: Követi Argentínát kisebb mértékben.

Kenya: Másfél éve egy csepp eső se esett. A többi kelet-afrikai országban a helyzet alig valamivel jobb.

Európa: Valódi szárazságról még nem lehet beszélni, de Európa nem képes a világon jelentkező hiányt pótolni.

67 gondolat erről: „(523) Tibor bá’ online – Szárazság!

  1. Tetszik az az Argentín Zöldgerilla aktivitás, tudjátok mikor magokkal összegyúrt sárgolyókat dobálnak be kertekbe. Lájkolnám, ha lenne fészbuxom 😀 Valami politikus divatba hozhatná!

  2. Hogy lehet Románia zöldebb mint Magyarország?

    Kanada és Oroszország meg gondolom az erdeik miatt zöldültek igy be…

  3. Ez is visszavezethető a CO2-re, vagy ez egy más jelenség?

  4. 5 A klímakatasztrófa miatt az óceánok többet párolognak . Így elvileg több esőnek kellene lennie .
    Viszont ugyan ez a jelenség az időjárás szélsőségesebbé is teszi . Hőmérséklet rekordok dölnek meg mind „+” mind „-” irányban .
    Ez vonatkozik a csapadék eloszlásra is . Valamint ez időben és térben is igaz .
    Nagyon féltem ,hogy a tavalyi rendkívül esős időjárást nálunk most nehogy egy rendkívüli aszály kövesse.
    Ezt eddig elkerültük . Viszont úgy látszik bejött az aszály máshol .

  5. Kanada és Oroszország a klíma változással kerülnek jobb földrajzi helyzetbe, ugyanis a tendencia a melegedés ott is, ami megnöveli a tenyészidőszakot és ez jó a termésnek.

  6. Itt nálam, igaz dombtetőn vagyok, már ma jóféle szárazság van. Mindennap locsolok 58 ft/m3 fúrt kút vízzel.

  7. 6.

    Hát nem mondanám, hogy olyan rózsás a helyzet Magyarországon csapadék tekintetébe sem.
    Ha jól belegondolok idén még nem volt egy jó kiadós eső errefelé. Dörög villámlik, oszt jónapot. Utána meg jön a szél. A légzőszervi megbetegedések száma tutira növekvő tendenciát mutat. Mi meg még egy kis vörösiszapot is kapunk a szimpla „por” mellé.

  8. Nekem nem tetszik a térkép magyarázó szövege. Vagy termésmennyiség, vagy termésátlag. És hogy az ördögbe olyan szép zöld Afrika nagy része? Még a Szahara is olyan színű, mint Magyarország! Minek nekik a segély?
    És mit termelnek Szibériában? Valami itt nem kosher. 😉

  9. 2: „Hogy lehet Románia zöldebb mint Magyarország?” A szomszéd rétje mindig zöldebb! 🙂

  10. A különböző zöld árnyalatokat úgy kell érteni, hogy az adott ország sok éves termésátlagához képest most mi ía helyzet. Kanadában, Szibériában, és Egyiptomban nincs visszaesés.

    10: A posztot 3 helyről vettem át (ha jól emlékszem), de utána kilövöm őket. Olyan sok hírlevelet kapok, hogy nincs értelme tartogatni őket. Aztán pedig van olyan poszt, amit 8-10 nappal korábban írok, mint a publikálás.

  11. Én meg akarok halni, mer szar minden. Ezért jól jön egy kis katasztrófa, mert amúgy gyáva vagyok megtenni…

  12. 15: Na mi van, nem jött össze Zsuzsival az ölelgetés? 😀

  13. 16: s mással sem. És mindenki kiöltözik :((
    megölnek.

  14. 19: Akkor én már nem is kavarok itt tovább. 😀

  15. 15.

    Azért ez nem megy ilyen gyorsan, és egyáltalán nem biztos, hogy a big bumm mindenkit kinyír.
    Ne várj a katasztrófára, inkább hozd helyre azt, amiért szomorú vagy és rosszkedvű.

  16. Akárhányszor jövök,Itt mindig okoskodóé az első szó..
    Szerintem ő itt is alszik.Vagy már ma megirja holnapra az első hozzászólást,teljesen mindegy mi lesz a poszt.. 🙂
    És ráadásul még fészboxa sincs nekije rája.. 🙂
    8!
    Tényleg nem sokat esett,a madárszar odaszáradt már a tetőre.De legalább a kocsival a kapu bejárásnál nem sülllyedek el,mert még nics betonom.. 🙂
    De ha sokat esik,megint kénytelen lennék nagyobb autót venni..Már így is cseréltem négyszer egyre nagyobbakra,hogy be tudjak a kapun jönni.. 😀

  17. Melikeoo! Reggel fél nyolckor én már elfogyasztottam majd a fél délelőttömet…

  18. 25

    Te Melike, a beton nem lenne olcsóbb? 😀

  19. 23: Az idén még nem volt aratás Európában. — Csak a sötétzöld nem jelent csökkenést. — A 26-nál az utolsó két szót felcseréljem? Nem kérek érte semmit!

  20. 25!
    Akkor mért csak egy órakkor szóltál hozzá?Addig tartott a szövegértés?.. 😉 Te ha ébren vagy akkor is álmodozol.. 😀
    26!
    Lehet hogy olcsóbb lenne a bejáratot megcsinálni,csak nagyon macerás..,de kocsit cserélni egyszerűbb.. 😀
    És különben is akkor hogy mennék a szomszédok agyára..
    Mert abba semmi ráció nincs ha megcsináltatom a bejáratot,de ha állandóan lecserélem az autót miatta,akkor a szomszédok agya bedurran..és mi másért csinálnám?.. 😀

    Tibor bá,most írjam azt hogy aki az időjárást uralja az a világot uralja?Akkor el fogsz zavarni összeesküvéssel innen.. 😀

  21. 26.

    Ok Tibor bá, cseréld, bocs, és köszi 🙂 (néha egyébként nagyon hasznos lenne a komment utlólagos szerkesztési lehetősége, mert rengeteg hibát ejtek)

    28.

    Melike, ha csak negyed annyi pénzt fordítanánk az alternatív energiák kutatására, mint az időjárás feletti uralom megszerzésére, már tuti kitaláltak volna valamit.
    Egyébként attól, hogy Tibor bá nincs kibékülve az összesküvésekkel, még letezik.
    Más kérdés, hogy direkt módon nehéz bizonyítani, de manapság egy jelentőséggel bíró hír hallatán mindig érdemes feltenni a kérdést: kinek az érdeke?

    Most épp felettünk vonul át a vihar, megint ugyan az, mint a múltkor. Dörög villámlik (nemsokára villany se lesz) de eső…
    az megint nem esik, pedig a radar képek szerint is pont a közepébe vagyunk.

  22. 29!
    Azért mert Te jó ember vagy,azért a másik még nem biztos hogy az..És azért mert Te jót szeretnél magadnak,esetleg mindenkinek,a másik nem biztos hogy jót akar..
    „Azok ” az emberek nem úgy gondolkodnak mint Te..

    Igen,azt én is szoktam feltünően nézni az időképen hogy sok a száraz zivatar.Eddig nem figyeltem meg ennyit.És errefelé is..
    A múltkorában meg viharvadászatra akartam menni,gondoltam készítek egy Doppler radart,de a férjem háörözött (mérges) rám,hogy még nincs itthon meg nem próbáljak bármit is csinálni.. 😀 A házon van egy kisebb jelzálog.. 😀

    A múltkor időjárás állomást akartam szerkeszteni,azt sem engedte,mert akarok jelenteni az időképnek.De sosincs pénz a telefonomon hogy sms-t küldjek,mert oda azzal kellene regisztrálni,így mindig elmarad.Pedig már az összes felhőfajtát,meg időjárás fizikát betanultam,de hát én vagyok a felesleges tudományok doktora.. 😀 A férjem örömére.. 🙂

  23. Szárasság!
    Éhező és szomjuzo emberek.Emberek? Ó dehogy inkább veszedelmes fenevadak akik egy falás kenyérért egy csepp vizért bármire képesek.A civilizáció mesterkélt szinészkedös álarca lehul és a fenevad prédát keres akitől eltudja venni amire szűksége van.Messze lenne ez az állapot? Már nincs.Az emberiség hajoja vad vizeken evez a hajó kapitánya részeg a matrozok bambán álnak a motor felmondta a szolgálatot vitorla nincs a mentocsonakot nem terveztek az utasok nem tudnak uszni és nem messze zátonyok merednek ki a vizből….

  24. Melike, köszönöm ez megtisztelő 🙂
    ha tudsz németül és szereted az összesküvéseket, akkor belinkelek egy videót neked. Tényleg érdekes, de csak ha minden részét végignézed.
    Választ kapsz a „szárazvihar-jelenségre” is.

  25. 32!
    Azért olyan felesleges tudományok doktora még nem vagyok hogy németül is tudjak,max annyit hogy cvüncig cvancig,de azért küld el,ha ide vágó,akkor biztos megengedi Tibor bá hogy betedd.. 🙂
    Majd elképzelem miket mondhatnak rajta.. 🙂

  26. 33.

    Melike ez egy 14 részes előadás, kevés illusztrációval, német tudás nélkül semmit nem ér az egész. 🙂

    De azért itt van:

    http://youtu.be/X5tGpvMvdE0

    A téma erre a két témára van kihegyezve, de más hasznos információk is találhatóak benne.

    Tibor bának is ajánlom, bár biztosan nem nézi meg. Szerinte nem létezik az, amiről ez a hölgy több, mint 2 órán át beszél.

    A CO2 és ez a téma egyáltalán nem zárja ki egymást. Ezt arra írom, hogy nem biztos, hogy CSAK a CO2 felelős mindenért. A klíma ilyen gyors változása mögött szinte biztos, hogy emberi kéz van.
    Csak a mikéntek, a miértekre keresett válaszoknál derülhet fény arra, hogy bizony mégsem csak a CO2.
    A CO2 mögé bújva már sok mocskosságot elkövetett az elit, akkor ezek miért olyan valószínűtlnek?

  27. 34!
    Curix ,ezt a dühöngő oldalra kellet volna tenned.Ezért majd Tibor bától kapsz ha felébred első álmából,de reméljük szépet álmodik,és át teszi a dühöngőbe.. 🙂

  28. 29: Már többször javasoltam, hogy docba fogalmazzatok, majd rakjátok vágólapra és úgy be a kommentbe. Csak ritkán van kedvem javítgatni, pedig néha borzalmas dolgokat olvasok.

    34: Emberi kéz? Természetesen, 14 milliárd emberi kéz + sok százmillió tehén segg. 🙂

    35: Frászt, a holnapi posztot írtam. De ez tényleg a dühöngőbe való. Most már csak azt várom, hogy mikor fogtok szellem idézésbe kezdeni. Esetleg nyilvánosan kutatni a bölcsek kövét. Csak tessék, tessék. Mindenki akkora hülyét csinálhat magából, amekkorát akar. Simicska szerint ez állampollgári jog. 🙂 🙂 🙂

  29. 36!
    Jajj Tibor bá!Ne ijesztegess már itt éjjnek évadján ilyen hirtelen!Megijedtem..!!Csak úgy berobbansz ide se szó se beszéd.Pedig halkan gépeltem,azt hittem aluszikázol már.. 🙂
    Hát szellemeskedünk,mert valamivel elszórakoztatjuk magunkat.Ez is a Molnár F. miatt van.. 😀

  30. 37: Basszus! Most kezdett dörögni, távolban villámlik. Zeusznak valami nem tetszik. Lehet, hogy valaki dugja Hérát? 😯 .

  31. 11-re:
    Ave, Curix!
    honnét írsz? én Ajkáról..

  32. A tetőfedők állnak a szárazság mögött. Kilobbizták a Jóistennél a hosszabb tetőcsere-szezont 🙂

    Bocsi, de a túlélésre való jobb berendezkedés részeként a cugos tetőnk lecserélésének gyakorlati kérdései foglalkoztatnak erősen.

  33. 35.
    Melike én csak egy videót linkeltem be mindenkinek szíve joga eldönteni megnézi e.

    Tegnap tévedtem, nem ment el a villany csak az internet. Pechemre még ma is be kellett jönnöm dolgozni.
    Most éppen csöpörög az eső, hátha kegyesek lesznek az égiek és jön hozzá több is, főleg hogy ilyen qva hideg lett.

    39.
    Nrg, Tapolca mellett lakom egy kis faluban.

  34. Tavaly, ha nem számoltam rosszul 108 000 km3-nyi eső esett kis hazánkra. (1200 mm-es átlaggal számolva, ami lehet, hogy túlzás lehet, hogy kevés, volt olyan hely, ahol csak 1000, volt ahol 1500 körül esett). Ebből valamennyi szivárgott be, valamennyi megmaradt a tócsákban, pocsolyákban, melyek még ott virítanak a laposokban, de a nagyját azért elvezettük. Mint ahogy elvezettük azt a vizet is, ami a felvízi országokból érkezett. Ez is lehetett ekkora tétel, vagy tán nagyobb is. Azt hiszem, nem lenne vízhiány, ha mondjuk az összes mennyiségnek a negyede itt maradhatott volna. Az egyébként, hogy a folyók vízállása egy ilyen csapadékos év után ennyire alacsony, azt jelzi, hogy a területnek nincs vízvisszatartó képessége. Ha lenne, sokkal csapadékosabb tavaszunk lett volna. Szóval a szárazság hátterében itt legalábbis tényleg az ember áll. Jelenleg több vizet vezetünk le, mint ami ideérkezik, és ezen egy olyan extrém csapadékos év sem változtat, mint a tavalyi volt.

  35. 31. Aphofis!
    A hajó körül úszkáló cápákat kifelejtetted..!

  36. 45.

    Hát Tibor bá, csak elvileg. Már nem esik, de nagyon be van borulva, és hideg szél fúj.

  37. Jut eszembe, ilyenkor mikor szél fúj mindig bánom, hogy még nem végeztem a szélgenerátor felállításával. Csak egy aprócska tétel hiányzik:
    maga a generátor. 🙂 sok pénzbe kerül és jelenleg fontosabb dolgokra is kell.

    Egyébként egy dologra mindenképpen jó egy ilyen szerkezet otthoni kiépítése és működtetése, az mellett hogy egy kevés „ingyen” energiát termel.

    Megtanítja az embert arra, hogy takarékoskodjon az energiával, hiszen láthatóvá válik, hogy milyen nehéz fosszíliák nélkül akár csak pár KW elektromos áramot is előállítani.

  38. 43: Licaj Vuv
    Szerintem 3 nagyságrendet tévedtél.
    93000 km2 * 0,0012 km = 111,6 km3

  39. 43.

    Nekem pedig az egész gondolatmenet zavaros egy kicsit. A folyók alacsony vízállása alapvetően a vízgyűjtőkön esett kevés csapadéknak köszönhető. Szerintem. Ne felejtsük el, hogy hó sem igazán esett az elmúlt télen.

    Sok vizet elvezettünk? Ezt nem értem. Sőt a belvíz okozott igen nagy problémát.
    Tényleg nem értem ezt az eszmefuttatást, de lehet, hogy az én készülékembe van a hiba.

  40. 50-re: Licaj Vuv = Molnár Géza, ffek.hu-n meg itt is volt már jó pár bejegyzése, szerintem teljesen logikus amit ír.

    1-2 hete Gedeon is belinkelt egy index-es hírt, miszerint az Alföld egyes részein már aszály jelei mutatkoznak, miközben sok rész a közelben még mindig belvizes…

    Az MTA is ezzel összecsengő tanulmányt tett közzé, több helyen is lehozták hírként, goolge-be ez az első találat pl:

    (A Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok)

    http://t7.hu/jjl

    Ezt szajkózza Géza is, reméljük lesz valami változás végre.

  41. 49: A három nagyságrend tévedés mellett (ami nem mond semmit, hiszen nekem tök mindegy, hogy 10.000 vagy csak 100 köb kilóméter) viszont az 1200 mm átlagos csapadék az én középiskolás emlékeim szerint közel duplája a valóságnak. Ez pedig DURVA HIBA, ha meggondoljuk, hogy a „szerző” vízügyekkel foglalkozik. Az Őrségben lehet 900, de az Alföldön jó, ha 600 mm. Ez az adat viszont fontos, mert a mezőgazdasággal foglalkozók pontosan tudják, hogy 600-900-1200-stb. mm csapadék mellett mik és hogyan termelhetők.

  42. 52 A tavlyi évről volt szó. A legtöbb csapadék tavaly 1500 mm volt, itt 1200 felett esett (holott az Alföldön lakom, és az átlag 5 és 600 között szokott volt esni, tudtommal a legkevesebb csapadék 1000 mm körül volt tavaly. Nem durva hibáról van szó, csak félreértésről. Az 1200 mm a tavalyi csapadékos időszakországos átlaga akart lenni, és nem a sok évi átlag.

    Amit a többit illet, tényleg volt benn egy jó adag tévedés. Nem 108 ezer, csak 108, hibás volt a képlet. A többi viszont áll.

  43. http://met.hu/eghajlat/visszatekinto/elmult_evek/2010/csapadek/
    A fő probléma a csapadéknak az eloszlásánál van.Az utóbbi években látványos az a hirtelen nagy mennyiségű csapadékos zivatarok gyakoriságának növekedése.
    50. re

    „A folyók alacsony vízállása alapvetően a vízgyűjtőkön esett kevés csapadéknak köszönhető. ”

    Alapvetően igaz, de figyelembe kell venni azt, hogy a hegyekben pufferként felfogható erdők kivágása után a csupasz talajon a víz hirtelen a patakokba kerül és elillan benne a folyókhoz,
    illetve csapadék ami esik az zömmel elfolyik a folyókon, mivel direkte így építjük vízműveinket az alföldön, hogy ne legyen vízborítás „mert az rossz” (kevesebb terület a mezőgazdaságnak, ennyi erővel a bioüzemanyagnak a területei is ilyenek, csak az hasznot hoz )és ami a belvíznek megmarad az nem olyan eget rengető mennyiség és az is csak egy sekély vízborítás, amely ellen már a vízszabályozások óta „küzdünk” Erről ír már egy ideje a „vizes ember” M. G. is 😀

  44. Ha a tájnak volna vízmegtartó képessége, amihez az árvizek szétterülésén túl az eredeti, de legalább kétharmados erdősültségre és tagol mozaikos szerkezetre volna szükség, a tavalyi vízbőségből maradtak volna vissza vizek. A folyók alacsony vízállása azért gond, mert tavaly az átlagnak helyenként két-, háromszorosa is leesett, ám ebből a vízből nem maradt itt számottevő mennyiség. Régen ez nem így volt. A Kárpát-medence tökéletes vízcsapda volt, amíg fel nem számoltuk. Ma nem az. A bennünket sújtó aszály a Vaskapu-szabályozása, a Duna és a Tisza mederrendezései óta nem természetes, az emberi beavatkozások eredménye. És ezen a mai napig nem változtattunk. A Tisza Csongrád feletti szakaszán az egykori ártereken a belvíz-veszélyeztetettség és a szántóföldi adottságok jól kiegészítik egymást, ami annyit tesz, hogy a belvizes területeken gyenge vagy igen gyenge szántóföldi alkalmasságúak. Az egyik és talán a leglényegesebb oka a belvizek elleni küzdelemnek, hogy ezeket a gyenge adottságú földeket is szántani akarjuk. A másik, hogy a szárazabb időszakban egykori tó és folyómedrekbe is építkeztek. Felénk jellemzően az iskolák tornatermei, művelődési házak és volt pártházak állnak feltöltött medrekben, aminek azért örülhetünk, mert ha egy-egy nagyobb eső, vagy gátszakadás visszahozza a vizeket, ezeket mossa el először. Ha végig megyek a környéken, azt látom, a régiek dombokra építkeztek, és nem zavarta őket, hogy a tanyájuk 2-600 m-re fekszik az úttól. Ma az út mellé rakják a házakat és nem törődnek vele, hogy ha esik az eső, a belvíz alulról áztatja a falakat.

  45. 54-re Kösz a linket, lehetett volna annyi eszem, hogy megnézem előtte. Az átlag így inkább 1000-hez közelít, ami annyit tesz, hogy kb 90-100 köbkilométernyi vízről beszélhetünk,

  46. Elvesztettük a kapcsolatot a környezetünkkel ez van, de megkapjuk érte a magunkét!

  47. 53.

    Lehet, hogy igazad van, nem vitatkozom, de nem túl tudományos benyomást kelt ez a rész:
    „valamennyi szivárgott be, valamennyi megmaradt a tócsákban, pocsolyákban, melyek még ott virítanak a laposokban, de a nagyját azért elvezettük.”

    Elvezettük. Hová? Itt a dunántúli térségben biztos, hogy nem vezettük sehová. A Balatont csapolták, de még így is nagyobb volt a beérkező víz a sió-csatornán levezethető mennyiségnél. A földeken sokáig láttam állni a vizet, míg nem aztán csak beszivárgott, elpárolgott róla, hogy művelni lehessen.
    Az alföldet ilyen tekintetben nem ismerem.

    A Duna vízállása pedig (már) Ausztriában rekord alacsony. Erről tényleg nem tehetünk.

  48. 58 Nos, én a Dunántúlon is láttam rendezett patakokat, folyókat, melyek mind arra szolgálnak, hogy elvezessék a vizet. És ha a Balatonnál tartunk. Nézz meg egy 17. századi térképet, meddig nyúlt el a tó a déli parton, meddig húzódott a mocsaras vízállásos berek, és mi van most ott. Ennyi víz, ha nem vezetjük le, visszahozta volna a régi Balatont. De ha nem hiszel nekem, menj végig a környező területek patak, illetve folyópartjain. Ahol nem vezetik el a vizet, ott a patak a völgy teljes szélességében kanyarog, medre jobbára parttalan, vagy alig bevágódott helyenként lápba, mocsárba vesző, vízjárása egyenletes. Hány ilyen patakot találsz? Ahol elvezetik a vizet, ott a patakok medre helyenként 2-3 méter mélyen is bevágódott, egyenes vagy közel egyenes mederben futnak, vízjárásuk egyenetlen, nyárra ki is száradhatnak. És ilyen patak hány van? Az országban általános a vízelvezető vízrendezés, ez alól a Dunántúl sem kivétel.

  49. Nem aszály, de az összeomlás jele:

    http://hirszerzo.hu/belfold/20110527_metro_sztori
    „Tarlós a pácban: szétesés szélén a budapesti metró”

    „Lehet, hogy újabb metrókocsikat kell kivonni a forgalomból, ami akár a metró átmeneti bezárását is jelentheti. Sürgősen megoldás kellene a négyes metró kocsijaira is, különben veszélybe kerül a teljes uniós támogatás. Közben elúszhat az Alstomtól a metrókocsi-ügyben követelt 37 milliárd is. Ráadásul még a kisföldalatti kocsijai is megértek a cserére. A budapesti metróvonalak különféle problémái összenőttek, Tarlós István nem tudja egyelőre, hogy mit tegyen. Használt metrókocsik vásárlása, új metrókocsi-tender, vagy az Alstommal való kiegyezés segíthet, de mindenképp gyors döntés kellene.”

    MI tudjuk, miért, a modern infrastruktúra az erőforrásbőség idején épült ki, most, a fosszilisok kitermelési csúcsán túl már fenntartani se vagyunk többé képesek.
    Budapestről ideje menekülni… (bár nem tudom, hogy egy összeomló Budapest mellett mia marad a vidékből, tekintettel arrra, hogy már falun sincs önellátás…)

  50. 61, Arma Gedeon:
    óvatosan ezzel a menekülésre felhívással ! Pontosan 2 hete, hogy a Kálvin téri metróállomás épületgépészeti szerelésére készítettem árajánlatot ! A munkát, a cégvezető megnyerte, de lemondtuk.
    Tarlós kolléga azért izgul, mert hirtelen honnan kerítsenek több tucat új metrókocsit – párhuzamosan a metróállomások építési költségével ? Meg ugye az utóbbi hetek metrókocsi tűzesetei is rettentő kellemetlenek lehetnek. A haverok részére történt több száz milliós ajándékozgatásokról meg még nem is beszéltünk, hogy hova tűnt a BKV vagyona…
    A peak oil görbe szerint, ha most vagyunk a csúcson, akkor a 70-es éveket össze lehet vetni a a 2030-as évekkel. Persze más kérdés, hogy a hitelekben vergődő lakosság mekkora része tud venni havonta 50 liter naftát !
    Már vannak most is olyan személygépkocsik, aminek városi fogyasztása 6-7 liter…amint a kereslet és a sorozatgyártás megugrik, némileg az ár is csökken. Kevesebb üzemanyagfelhasználás kompenzálhatja, majd a üzemanyagköltséget.
    Sőt, ha a CO2 kvóta miatt a kormányok csak start-stop rendszerű gépjárművek forgalmazását engedélyezik…
    Falun sem volt sosem teljes önellátás…mi Tiborbá olvasók is törekszünk rá, de nem érjük el – talán sosem !

  51. 59.

    Mondom, lehet, hogy igazad van, én nem értek ilyen téren a vízgazdálkodáshoz. Én csak, mint falusi paraszt 🙂 azt látom, hogy ha van eső, akkor minden növényünk szép a kertben, ha nincs akkor fene megette az egészet.
    Hogy ki, mit hová vezet, az a mi kertünkre semmi jelentőséggel nem bír.
    A Balaton vízszabályozása meg egy külön fejezet.

    61.

    Ettől ez eszmefuttatástól komolyaqn égnek áll a hajam. Tibor bá ezt te követted el a kommentelők elméjével!!! 😀

    Nagyon rossz következtetést vontál le a metrókocsik ügyében. Ennek semmi köze a foszilis energiahordozók csúcsához.
    Tetszettek volna BKV-t nem szétlopni, ahogy a MÁV-ot is és jutna a legmodernebb metrókocsikra. Hagyjuk már békén azt a qrva kőolajat.

  52. 63: ez világjelenség. Az amerikai sajtó is tele van az ottani lerohaűdó infrastrukltúra híreivel.

    62: a haranggörbe-ábrázolás nagyon megtévesztő. SXemmi szimmetrikus nincs a görbén lefelé a felfelével!!!
    Felfelé araszolni egy lépésenkénti kényelemnövekedés volt, lefelé egy ponton összeomlás. Például pénzügyi, mert nem hihető többé, hogy a hitelek visszafizethetők, ha nem nőhet az olajkitermelés, sőt még szinten se tartható.

  53. 64.

    A lerohadó infrastruktúra számos egyéb dolognak a következménye, de legfőképp a kapitalizmust hajtó profit éhségé.
    Amíg gurul az a szovjet remekmű az alagutakba, addig pont annyi pénzt termel, mint a drága új kocsik.
    Egyébként meg minden tisztelet a gyártóké, az oroszok ebben is jók voltak, mert ilyen futásteljesítményt a mai csecse-becse metrókocsik már nem bírnának ki.

    Az infrastruktúra rohadása = kapitalizmus rohadása

  54. 65.
    Azért nem kell isteníteni az orosz technikát! Mert például a régi nyugati dolgok is teljesen jók, bírnak annyit mint az orosz! Én ezt autófronton egy 85-ös w123-al tapasztalom! 😀
    Egyébként lehetne ma is gyártani 100 évig működő dolgokat, de tök felesleges, ha az emberek úgyis lecserélik amikor megunták! Azt hiszem a baj pont ezzel van, mert technikánk meglenne a fenntartható fejlődéshez, csak mi inkább elfogyasztjuk! És erről szerintem a demokrácia mint intézmény is tehet, mert amíg a szavazok döntenek az irányítókról, addig ki is kell őket szolgálni!
    Ezt fejben szúrtuk el! Bár azt nem tudom, hogy késő-e!
    Sajna a történelem, azt mutatja, hogy a korábbi civilizációk végjátéka minden esetben háborúkat hozott -kiirtották maguk-! Talán épp ezért is tűntek el olyan hirtelen és szinte nyom nélkül! Azt hiszem ez a végjáték vár a globális civilizációra is!
    Persze elméletileg lehet szép vége is, csakhogy könnyebb lesz az éhezőt meggyőzni arról, hogy ki tehet róla, mint megmondani neki, hogy bocsi de téged nem tud etetni a földanya! Ráadásul a tömeget könnyebb irányítani, bűnbakot meg minden közösség tud találni!

  55. 66: URL semmi, E-mail semmi, de legalább egy rohadt niknevet írj be! 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük