(519) Tibor bá’ online – A Nobel-díjasok nem bírták tovább

öA RealClimate hírlevele szombat éjjel futott be hozzám, amit le is fordítok, mert az utóbbi napokban többen hitvallottak, hogy lófasz a CO2 seggébe, na meg azon tudósokéba is, akik az egészet kitalálták. Mára viszont a helyzet olyannyira kritikussá vált, hogy 17 Nobel-díjas közös levelet fogalmazott meg. Tehát, kedveseim, nem Tibor bával vitáztok, hanem 17 Nobel-díjassal, és nem a cserebogarak halhatatlansága a téma, hanem az emberi faj eltűnése a Földről. Na, tehát – vigyázz, kész, rajt:

17-én, szerdán Stockholmban összegyűlt 17 Nobel-díjas, akik közzétettek egy igen figyelemreméltó kiáltványt, amelyben „általános alapvetgő változást kértek annak érdekében, hogy a környezetünk lerobbanását megállíthassunk, és visszafordíthassuk.” A Stockholmi kiáltványban arra a megállapításra jutottak,  Stockholm Memorandum hogy az emberiség belépett egy új geológiai korszakba (antropocén), ahol a globális változás okai között az ember áll az első helyen. A kiáltvány leszögezi: A tudomány egyértelművé tette, hogy olyan bolygóméretű határvonalakat hágtunk át, amelyek az elmúlt 10.000 évben az emberi civilizációk számára biztonságot nyújtottak. […] Már nem zárhatjuk ki annak valószínűségét, hogy kollektív tevékenységünk következményei olyan határvonalakat fog átlépni, amely hirtelen bekövetkező, visszafordíthatatlan következményekkel jár az Ember és az ökológiai rendszer részére. Egyértelmű, hogy jelenlegi életstílusunkat nem folytathatjuk. A halogatások ideje lejárt. A klíma szkeptikusság luxusát már nem engedhetjük meg magunknak.

Az egymással összefüggő szegénység-, fejlesztés-, öko-rendszer összeomlása-, és a klíma krízis- témákkal foglalkozó három napos szimpózium (amelyen a svéd király is részt vett) eredményezte ezt a közleményt, amiben a Nobel-díjasok azonnal végrehajtandó, vészhelyzet intézkedések meghozatalát, valamint hosszú távú strukturális megoldásokat követelnek, amihez nyolc, elsődleges fontossággal bíró terület részére adtak specifikus javaslatokat. Példának okáért a klímapolitikával kapcsolatban a következőket javasolják: A globális felmelegedést tartsák 2 °C alatt, ami azt jelenti, hogy a CO2 kibocsátás globális maximuma nem következhet be később, mint 2015, de hozzáteszik, hogy a 2 °C melegedés is komoly veszélyeket rejt magában és szükségessé tesz nagyfokú adaptációs erőfeszítéseket.

A kiáltványt átnyújtották az ENSZ tisztviselőknek, akik Stockholmba utaztak a szimpózoiumon résztvevő szakemeberekkel és Nobel-díjasokkal lefolytatott megbeszélés végett.

k

Akkor most hadd hangsúlyozzam ki. A Nobel-díjasok szövegezéséből egyértelműen kiderül, hogy a legnagyobb veszélyt az ember által kibocsátott CO2 jelenti. Ebben a témában nincs tudományos egyet nem értés. Van viszont gazdasági érdek miatt terjesztett szándékos zavar keltés. Jó lenne, ha mindenki emlékezne az intelemre: A halogatások ideje lejárt! 

Éljetek a lehetőségekkel!

98 gondolat erről: „(519) Tibor bá’ online – A Nobel-díjasok nem bírták tovább

  1. a CO2 kvotak piaca piszok nagy uzlet. Es zuhan az arfolyama. Atveres szagot erzek. Azert meg ha csokken a co2 kibocsatas, az nem baj, a legnagyobb gondunk szerintem a tulnepesedes.

  2. 1: Nézcd meg az értelmező szótárban, mint jelent VISSZAFORDÍTHATATLAN! 😉 Aztán, ha a CO2 kvóta mániád nem lép közbe, gondolkodj el rajta!—– Ja, a túlnépesedés nagyon könnyen visszafordítható, sőt, elárulom neked, vissza is fog fordulni. Van rá több millió precedens.

  3. Ez a túlnépesedés téma gyomorforgató.
    A II. vh alatt a Föld népessége csökkent?
    Nem igazán. Pedig volt halál bőven. Logikus, hogy emberi léptékkel mérve is rövid időn belül a népesség nagy része eltűnik. Ez még az ukrán holodomor-hoz sem lesz fogható, ami 30%-os népességcsökkenést jelentett 5 év alatt, a borzalmairól nem született komoly irodalom, inkább feledné mindenki.
    Ami előttünk áll arra nincs precedens.

  4. 3: Ne csússzunk el a népesség felé, mert a valódi probléma a klímaváltozás. A népesség nem probléma, mert megoldódik magától. A klíma viszont nem.

  5. üdv Tiborbá és a Koránkelők! Szerintem, az probléma, hogy a világ népességének monjuk 4/5-énak fogalma sincs róla, eszik-e vagy isszák a Nobel díjat, mi az a CO2,? – mert még olvasni sem tudnak – ezért szarnak mindenféle felhívásra, ami a fülükbe sem jut – a többi népeket meg süket dumákkal megmanipulálják a politikusok. Így van ez Magyarhonunkban is, csak az arányok talán szelídebbek.
    Ők csak azt látják, hogy vannak akik náluk jobban élnek, nem éheznek, autójuk van stb. és ők is ezt a jobbat akarják, – és persze igazuk van. Nyomják a vezetőiket ezért – akiket pedig végső soron csak a hatalomban maradás érdekel és a vagyongyűjtés.
    Úgy vélem Világunk,egyre rosszabb lesz,- időjárás, társadalom, kaja stb, – és Mi a Nép, annyira hülyék vagyunk, hogy a romlást úgysem tudjuk megállitani -kollektív szinten,- és egyre nagyobb cirkuszok jönnek majd.
    Sajna viszonylag nyugodt kis életem is megváltozik.
    No, ezért kell önvédni, öngondoskodni, felkészülni! Na!……

  6. 3-ra:
    Értettem, klíma:
    A hivatalos meteorológiai hőmérséklet adatok szerintem erőssen kozmetikázottak. Soha senki a környezetemben nem mért sehol kisebb értékeket a meteorológusok által megadott napi maximumtól. És még ezek a kozmetikázott értékek is pánikra adnak okot. Május vége van, az érzékenyebb embereket szó szerint leüti a lábáról a meleg. Mi lesz augusztusban?
    Ráadásul az évi átlaghőmérséklet úgy emelkedik, hogy a hidegrekordok is megdőlnek!!!

  7. A baj az, hogy még ha 100%-osan és egyértelműen be lehetne bizonyítani, hogy a CO2-vel van a gond, és annak csökkentése megoldaná a problémát, akkor sem történne semmi változás. A politikusokat más érdekek vezérlik, az emberek, pedig nem mondanak le a kényelmükről, különösen nem egy “ködös” közjó érdekében.

  8. 17 db Nobel díjas sem nem csinál nyarat!

    A probléma túlnőtt az emberiségen. Az emberiségnek sem akarata, sem tehetsége, sem eszközei nincsenek a probléma megoldásához.

    Ennek megoldására csak egy nagyobb hatalom, a természet képes. Meggyőződésem, a természet meg fogja oldani a klímaváltozás problémáját. Hogy azután marad-e ember, aki elismeri a természet ezen emberfeletti teljesítményét, nahát ez jó kérdés.

  9. 10: Pigmeusok biztos lesznek, jobban bírják a meleget. 😀

  10. 9 Egyre inkább úgy érzem kifejezetten kívánatos lenne a világgazdaság teljes bedőlése.
    A környezeti problémákat egycsapásra megoldaná 🙂

  11. Ennek a posztnak nem az a célja, hogy megoldjuk a klímaváltozás poroblémáját, hanem hogy a CO2 szkeptikusoknak adjak egy kis magyarázkodásra valót. Nekem nincs hatalmam befolyásolni az eseményeket, de szóvá tudom tenni, ha valaki hülyeségeket akar terjeszteni. Ha már meg kell dögleni, legalább tudjuk az igazat. 🙂

  12. Tibor bá,
    mikor olvasható magyarul a kiadvány? Beleolvastam, de ehhez gyengus az englishem…

  13. 6: “Ráadásul az évi átlaghőmérséklet úgy emelkedik, hogy a hidegrekordok is megdőlnek!!!”
    Ez a haranggörbe, vagy normális eloszlás. Nem csak az átlag (várható érték) mozdul el fölfelé hanem az ettől eltérő értékek esélye (szórás) is megnő. Ezek a kilengések persze mind2 irányba bekövetkezhetnek. Nekem ez egy logikus magyarázatnak tűnt amikor olvastam.

  14. 14: A lefordított hírlevél elég jó kivonata annak a 3 oldalnak. Semmi lényeges nem maradt ki belőle.

  15. 8.-ra:
    Nem kérünk Bill megoldásaiból.
    Az, hogy a mai számítógépek 10-szer több áramot zabálnak, mint kellene(mostanában megindult egy kis racionalizálás azért) túlnyomó részt személyesen az ő bűne. Nyilván érzi ezt, s kapálózik. De tény: ha a hardvergyártók nem azt tartották volna szem előtt, hogy ez a farok csóválja őket, jóval kisebb CO2 kibocsátásnál tartanánk. Persze ez se változtatna a lényegen, de jó pár évet személyesen ő vett el az emberiségtől.

  16. 7. Egyetértek, én is 🙂

    Ha a folyamat visszafordíthatatlan, akkor minek itt ez a nagy felhajtás?

    17 Nobel.díjas megmondja a tutit. Ha-ha.

    Tibor bá, elárulom neked, illetve a 17 nyuszómuszónak, hogy nem a CO2-be fogunk beledögleni.

  17. Reménykedjünk, hogy a geddon előbb jön el mint hogy drasztikusan megemelkedne a hőmérséklet. Ebben az esetben a természet valószínűleg elég hamar vissza hódítaná a tőle elrabolt területeket.

    Az ilyen nyilatkozatokkal az a gond, hogy a fő kibocsájtók usa, kina, orosz o. nem igazán izgatják magukat..

  18. Én itt ebben a topicban a CO2 szkeptikus leszek. 😀

    Erről mi a véleményetek?

    http://t7.hu/jej

    Neki higgyünk, vagy a 17 pajeszosnak?

  19. 20.

    Pedig nem az. Amit Mr. Windows finanszíroz, az már nekem kaki szagú.

  20. 22:
    Inkább az vicces, hogy levegőbe permetezett vízzel megoldani vélik a felmelegedést. Vagy ez komoly? Mit mondanak a hozzáértők?

  21. 21:
    17 pajeszos, vagy az ausztrál szénbányász?
    Lehet olyan tudományos cikket írni ami mögé nem illeszthető valamilyen tőzsdei mahináció?

  22. 21: Az iromány nem tagadja a CO2 hőmérséklet növelő hatását, de azt állítja, hogy nem húz magával annyi vizpára növekedést (ami üvegház hatású) mint egyesek modellezik. De azért a végén van egy nagyon érdekes befejező mondat: ” They’re going to try to punish an industry that is vital to our economy and national security.” = megpróbálják megbüntetni azt az ipart (energia), amely alapvető fontosságú a gazdaságunk és nemzetbiztonságunk számára. —- Szóval innen fúj a szél. Különben az íromány egy olyan tudós műve, aki átállt a másik oldalra – nagyot tévedek, ha feltételezem, hogy az energia lobby “hálás” volt érte?
    Különben az ellentábor nagyon jól spekulált. Sikerült nekik elvetni a kételkedés magját, és ezzel megállítani minden értelmes kezdeményezést, miközben minden megy úgy tovább, ahogy eddig. Pont ez volt a cél, ti pedig beszoptátok. Oké, minden meg van hamisítva. nem veszitek észre a melegedést, mindenki hazudik és csal, ti pedig nem vagytok abban a helyzetben, hogy ellenőrizni tudjátok. Akkor az Északi-sark jege miért lesz évről évre egyre kisebb? Ezt is meghamisítják? Ez is kamú? Grönland egyre zöldebb, az is kamú? Hatalmas jégtáblák (fél Magyarország) szakadnak le a Délisarkon, az is kamú?

  23. 21 re “He has six university degrees, including a PhD in Electrical Engineering from Stanford University ”

    Phd villanymérnök !
    Brávó ! Leborulok a nagysága elött és iszom a szavait klíma ügyben

  24. Grönland régen is zöld volt. Innen származik a neve. A vikingek a grönlandi bázisokról indulva tudtak É-Amerikába átjutni. Csak mi egy olyan korszakban nőttünk fel, amikor fehérre rajzolták a térképen.

    “Majd a természet visszafoglalja” Ezek olyan vicces érvek, hiszen mi is a természet részesei vagyunk. Aki külön kategóriaként kezeli a “természetes”, meg a “mesterséges” világot, az a legnagyobb technokrata.

    A Föld és a klíma nem statikus. Dinamikus. Mindegy, hogy CO2 kibocsátás miatt vagy más okok miatt, de állandó változásban van. Csak ezt nehéz elfogadni.

    A Bill Gates -> Microsoft -> Windows -> Energiafaló hardver -> globális felmelegedés összefüggés meg már tényleg hab a tortán.

  25. 26: A számítógépes modellezéshez nem passzol a villamosmérnök PhD, vagy mi? Nyilván egy semmihez sem értő ökológus jobban tudja a tutit. Ez most milyen kritika volt?

  26. 25-re:
    “Akkor az Északi-sark jege miért lesz évről évre egyre kisebb? Ezt is meghamisítják? Ez is kamú?”
    – Dehogy!Egyszerűen azért, hogy az ott található olajat is kitermelhessék és felhasználhassák! Az áldás fiainkra, az átok unokáinkra száll. Ej, mi még kihúzzuk valahogy… 🙂
    Cs.

  27. Izé… Laikus gondolatkísérlet de a válasz a többi laikusnak is érdekes lehet.

    Szóval miért jelent megoldhatatlan nehézséget valami CO2 lekötő izé, akár gép, akár baktérium, növény stb ipari tenyésztése. A végtermék, a lekötött szén mehetne a Szahara közepére…

  28. A nagy kérdés az, hogy ha a nobel dijasok elég embert meggyőztek, mikor jut el a meggyőzöttek öntudata arra a szintre, hogy akár TERRORISTA módszerekkel is megpróbálják megakadályozni a jelen gazdasági/politikai folyamatokat annk érdekében, hogy megmentsék a Földet gyermekeik és unokáik számára.

    Mert ezt a kérdést nem lehet elkerülni, akár klíma, akár élelmiszer, akár “agykontrol” egy-egy csoport kedvenc veszőparipája.
    Gondolom, mindenkinek az ami közelebbről érinti.
    A klíma az az intellektuálisabb réteg “problémája”, ők úgy is kezelik.
    Az éhséglázadás viszont a “földhözragadtabb” rétegek sportja,
    és kézzelfoghatób. Tehát erre hamarabb fog sor kerülni.

    Ha a 17 Nobel díjas kimegy és felrobbantja az orosz gázvezetéket, akkor azt hiszem, kapna elég figyelmet a dolog.

    Ugyanis a politikusok manapság csak ebből értenek.

  29. 27 re A számítógépes modellezéshez informatikus kell és matematikus meg ökológus , légkörfizikus , stb aki az induló adatokat szolgáltatja .
    Villanyásznak nincs sok köze hozzá .
    A Phd val arra utaltam ,hogy nem túl magas tud. fokozata van .

  30. 31.

    Áh, ne hogy az gondold, hogy a politikusok nem aggódnak. Sőt még csak ők! 🙂
    Íme:

    http://youtu.be/qBpfQCQjLtk

    Csak nekem tűnt fel, hogy egyetlen egyszer sem hangzott el a “kőolaj”, “szén”, “földgáz” kifejezés?
    Sőt a CO2-őt se ezek termelik a video szerint.

    Na ezt, és az ilyen típusú propagandát nevezem én globális néphülyítésnek. Ez sokkal rosszabb, mint a globális felmelegedés.

  31. 29 Az energiamegmaradás elve szerint ,hogy a co2 kémiai kötését felbontsuk C-re és O2-re ahhoz annyi energia kellene mint amit akkor nyertünk amikor hülye gyerek módjára oxidáltuk a szenet .
    De pld meg lehetne ezt úgy oldani ,hogy – valami- kivonná a légkörből a napenergia hatására a szenet azt megkötné és oxigént bocsájtana ki .
    Ezt a valamit úgy hívják NÖVÉNY :))
    De a hülye emberiség ezt is írtja veszettül .

  32. 29. Olyan co2 lekötő izénk volt bőven, amíg ki nem vágták. Esőerdő a neve.

  33. 33: Világos, hogy a növény szenet köt meg de az is világos, hogy amilyen mennyiségben ma ezt teszi, az semmire nem elég.

    A kérdés az, hogy nem lehetne a szenet valamilyen hatalmas mennyiségben termesztett növénnyel és helyben lerakott légkörbe nem visszajutó maradványaival akkumulálni?

    Pl. sivatagban felállitott napelemek szolgáltatnák az energiát, tengerből szivattyúznák a vizet, ha kell lepárolnák, valamilyen hínárt vagy moszatot tenyésztenének európányi méretű helyben telepitett mesterséges tóban, lehalásznák és leraknák. Ez még az ökoszisztémákat sem érintené túl mélyen. Ilyen kisérletek vagy modellek nem készültek?

  34. 36. Szerintem ez őrületes költség, világszintű egyeztetés, szervezés. Pénzpiaci válság közepette szarnak rá. Hova raknák le? Nem vagyok biológus, de szerintem ez rothadni kezdene, vagy korhadni, és keletkezne belőle co2, meg metán. Amúgy meg amilyen hülyék, az így keletkező metánt is el akarnák autózni.

  35. 35 re : Kohn megkérdi ez Urat : Uram neked 1 pillanat annyi mint 1000 év . Ugye ? Igen !
    és Uram Neked 1 millió dollár annyi mint 1 cent ?
    Igen !
    Uram ! Nem tudnál nekem 1 millió dollárt adni ?
    De tudnék természetesen .
    és mennyi idő múlva ?
    1 pillanat
    Ha nem lenne világos miért írtam : Amit ma az emberiség felhasznál (belefüstöl a légkörbe ) köolajat 1év alatt az évmilliók alatt jött létre .
    Gondolod ,hogy azt a mennyiséget pik pakk ki lehet onnan vonni ?!?

  36. 39 re Az előző linked volt a jó 🙂

    Van itt sok jó olvasnivaló Tibor Bá blogján . Olvasd el őket és utána gondolkozz el ,hogy svindli e a klímakatasztrófa .

    Általában azok tagadják akinek belsőégésű motorral hajtott vasszerkezet van a seggéhez tapadva .
    Bringást még egyet sem hallottam aki tagadta volna ,hogy emberi tevékenység okozza a klímakatasztrófát .

  37. 40: Igen, a bomlásra – metánra én is gondoltam, valszeg itt a buktató.

    Viszont, ha megnézed a CO2 koncentráció idősoros görbéket, elég szép cikkcakkok vannak benne, mégpedig pont a növények hatására. Amikor az északi félgömbön nyár van és zöld minden, visszaesik, télen megugrik.

    Vagyis nem lehetetlen ráhatni a CO2-re már rövidtávon sem, ha elég nagy méretekben csinálnák.

  38. 34: Hálistennek, hogy leírtad. Sajnos én tovább gondolkodom és mindíg az jut az eszembe, nem csak tankönyveket kellene írni, hanem meg is kellene követelni, hogy megtanulják, ami benne van. Rettenetesen szomorú, amikor értelmes embereknek felnőtt korban jut eszükbe, hogy elkezdjen érdeklődni a világ dolgai iránt és megfelelő alapok nélkül jobbró-balról kezdik felcsipegetni az ismereteket.

  39. “Viszont, ha megnézed a CO2 koncentráció idősoros görbéket…”

    Ez tiszta sor. Ezért is írtam az esőerdőt korábban. Csakhogy az erdő is energiahordozó, azt is irtják. Meg ugye ipari anyag, meg pénz. Egy brazilnak nehéz elmagyarázni, hogy nem kéne felégetni és marhalegelőt csinálni belőle, mert globális felmelegedés van. Pláne, hogy mi okoztuk, ő meg enni akar.
    Ha most 100.000 négyzetkilométereket telepítenének, őrült ütemben, az mindenképpen jó hatású lenne, de szem előtt kellene tartani, hogy olyan helyre nem kerülhet erdő, aminek a felületi hővisszaverő képessége jó, mert akkor szívja a nap hőjét. Meg aztán milyen őrült költség lenne több millió négyzetkilométer erdő telepítése?

  40. 42: Talán tekintsd meg a filmet aztán beszélj, kíváncsi lennék az érveidre . Az a bajom,hogy a pajeszosok folyamatosan ijesztgetik az embereket csakhogy a simlis dolgaikról eltereljék a figyelmet .

  41. 44: Kedves Tiborbá, ha tovább olvasol, akkor el kell ismerned, nem fair, amit irsz legalábbis az én felvetésem kapcsán. Nem az volt itt a lényeg, hogy növény megköti-e a CO2 széntartalmát, ezt én is tudom, hanem, hogy lehetne-e valahogy újra akkumulálni a makromennyiségben lekötött szenet.

  42. 43: Csakhogy nem azért nőtt meg a légkör CO2 tartalma, mert kiirtották az esőerdőket, hanem azért, mert elégettek borzalmas mennyiségű olajat. Tehát logikusan nem az a megoldás, ha újratelepitik az esőerdőt, hanem az, ha az olajból légkörbe került CO2-t megkötik és valamilyen tartós, légkörbe vissza nem jutó formában eltárolják olyan helyen, ahol nem zavar (pl sivatag).

  43. Részben azért is nőtt a co2 tartalom, mert a kiirtott erdők nem képesek megkötni.
    Annak az ötletnek, hogy kössük meg és tároljuk el, egyetlen lehetséges megoldását látom, ez pedig sok millió négyzetkm erdő telepítése, majd beépítése épületekbe, pl. rönkházak. Az erdő mindenféle beavatkozás nélkül őrült ütemben köti meg a co2-t, és nagyon jó a helyi élővilágnak, szerintem ennél jobbat nem tudnak építeni emberi erővel. Mesterséges tavak, meg ilyesmi, hamvában holt. A fa kiváló építőanyag, így több száz évre tárolható lenne a megkötött szén. DE mi lesz azután? Ez akkora projekt lenne, amivel az emberiség nem jutna dűlőre, még azt a nevetséges kiotói paktumot sem tudták aláírni.

  44. A sekély, meleg tengerekben a mészvázképző élőlények (kagylók, rákok, kovamoszatok, stb.) képesek a CO2-t CaCO3-á (mészkő) megkötni. Korábbi földtörténeti időszakokban is ezt tették, így képződtek az üledékes kőzetek és a mészkőhegységek. Ma azonban ezt a megkötött CO2-t is felszabadítjuk a savas esők révén. A folyamat (mármint a mész-kötés)mesterségesen is kivitelezhető, de a megkötéshez szükséges anyag előállítása egy vagyonba és jókora adag energiába kerül, akkor meg ugyanott vagyunk, ahol a part szakad. 1000 kémiai trükk létezik, de ez a lényegen nem változtat. Az építőipar (habarcskötés, meszelés) is használja ezt a folyamatot: CaO+CO2—CaCO3, pontosabban: CaOH2+CO2—H2O+CaCO3 formában.
    Szóval a helyzet az, hogy bárhova nézünk, mindenhol olyan egyensúlyi folyamatokat találunk a Föld ökoszisztémájában, amelyeket a “Homo Technikus” ostoba módon (sok esetben már visszafordíthatatlanul) felborított, s most kesereg rajta…
    Hölgyeim és Uraim! Ebből a kelepcéből nincs kiút.
    A kiutat egyedülien egy új egyensúly kialakulása jelenti, hogy ez pontosan mit jelent majd, az még titok. S míg a felborításában az ember jeleskedett, a helyreállítását biztosan nem mi fogjuk/tudjuk megoldani.
    Cs.

  45. 45: Értem én, hogy mindenki megoldást keres, de ilyen irgalmatlan mennyiségű CO2-vel akkor se tudnának mit kezdeni, ha elvileg lehetne valamit csinálni.
    A kutya a CO2 kémiai kötésében van elásva. Hiszen éppen azért égettük el a szenet, hogy energiát nyerjünk. A CO2 felbontható, átalakítható, de akkor a valamikor kinyert energiát vissza kell(ene) adni.

  46. Magról kell fát ültetni, a világon mindenki csak egyet ültessen el, már 7 milliárd fa rögtön! Akkora kérés ez?! El kell rendelni, és kész. Legyen ez adósság csökkentő tényező, államadósság törleszthető faültetésben…
    Vagy be kell tiltani az autót, slussz. Sehova! Lóháton lehet közlekedni, kész.
    Most csak csapongok, de volna itt megoldás bőven, az akarattal van a gond, meg az emberi butasággal. Ezzel nem számoltak amikor kezelhetővé akarták tenni a lebutított tömeget. Régen a kultúra része volt, hogy tiszteld a természetet, most meg kapálózunk, hogy nincs levegő meg minden szennyezett, meg nincs víz, egyebek. Tényleg? Akkor nincs más dolgod kedves ember, mint vissza állítod azt, ami tökéletesen működik.
    Az a baj, hogy megyünk folyamatosan a rossz irányba és nem ülünk le gondolkodni, kéne valami kényszerítő körülmény ami leülteti az embert, valami időleges hiány, mondjuk kőolaj hiány, vagy vízhiány, vagy nyersanyaghiány, ja hogy ezek már küszöbön állnak? Akkor nincs semmi baj a földel csak eltűnik a sáskahad aztán már a kialakuló kultúra más lesz egy kicsit…

  47. 44 re
    A “pajeszosok ” gondolkodását – kamatos kamat – elfogadva alakult ki a kapitalizmusnak ez a a természetet a föld erőforrásait elpusztító módja . Ez kipusztítja magát az emberiséget is . Mi érdeke lenne a “pajeszosoknak ” erre ráirányítani a figyelmet ?!

  48. 50: Amikor ellemista voltam (1940-es évek), szeptember második vagy harmadik hetében, tanítás alatt átmentünk Budára “Madarak és fák napját” tartani. Pedig akkor még nem volt szarban a környezet, mégis elmondták nekünk, hogy a természetet meg kell becsülni és óvni kell. Most az általánosba járóknak quad megy a seggük alá.

  49. 49. Szerintem is a mennyiség a fő probléma. Javítsatok ki, ha tévedek, de a fosszilis energiahordozók döntő többsége akkor keletkezett, amikor a föld túlnyomó részét erdők, meg erdős mocsarak alkották, tipikusan pl. karbon-kor. Namost akkor legalábbis ekkora erdőket kéne telepíteni, sok sikert hozzá. Tibor bá! Szerintem a kötési energia nem probléma, hiszen a dolog természetéből fakadóan a nap adja ingyen. De a mennyiség megoldhatatlan.

  50. 47: Sok millió nkm erdő telepítésének a legnagyobb elvi akadálya a föld gyors eróziója. A kivágott erdők helyén nem egyszerű újratelepíteni.

    Figyeljünk ezenkívül oda a CO2 grafikonokon a cikk után a cakkra, ami azt jelzi, hogy a zöldanyagban gyorsan lekötött szén ugyanolyan gyorsan lebomlik és vissza is jut egy éven belül a légkörbe, ahogy kikerült. Ezért nem is biztos, hogy a növény a megoldás, az talán csak egy fázis a folyamatban. Persze csak tapogatózom, de nyilván valamilyen szervetlen formában lehetne eltárolni a szenet, pl kálciumkarbonát, ahogy Horváth Csongor irta.

    Hangsúlyozom, itt nem a megoldást akarom leirni, csupán arra lennék kiváncsi, hogy nincsenek-e ilyen irányú tervek-kísérletek-lehetőségek.

  51. 51: Nem vagyok kifejezett filoszemita 🙂 de nem hiszem, hogy szerencsés mindent a “pajeszosok” számlájára írni. 🙁 Ez egy fajta menekülés a felelősség alól. 😉

  52. 51-re:
    A “pajeszosok” ebben is a profitot látják, mint mindenben. Persze azok a pajeszosok… Tudod, zöld, öko, bio, stb.
    De a kialakult helyzetért (ami a poszt alaptémáját illeti)messze nem ők a felelősek!
    Cs.

  53. 56: Azért abból tanulhatnának egyesek, hogy egymás szájából kapjuk ki a szót. 😉

  54. 51. Nekem sem kedvenc társaságom a “pajeszosék”, de ez a probléma főleg általánosan emberi. Komolyan gondolod, hogy egy ilyen gondolkodás elterjeszthető lenne, ha amúgy baromira nem lenne fogékony rá az egész világ? Az ember azóta halmoz és harácsol, amióta létezik. Korábban odébbálltak, ha kimerült a terület, és ezt még a föld elbírta. Ma már túl sokan vagyunk. Evolúciós jelenség, nem sémita. Csányi Vilmos megvilágítja a hátteret: Fékevesztett evolúció c. könyvében.

  55. 54. A föld eróziója tarvágás esetén. Szálalva történő kitermelésnél csökken a taposás miatti tömörödés, csökken az élővilágban jelentkező pusztulás, és nincs erózió, SŐT talajképződés van, hiszen az erdő a legtökéletesebb humuszképző társulás. Az amazonasi esőerdők talaja eredetileg vacak homok, az erdők több méteres humuszréteget raktak rá, amit ezek a hülyék aztán tarra pusztítottak égetéssel, stb.
    A cakkok meg éves kivetítésben a lombhullás utáni bomlás miatt vannak, de az csak a lomb. A törzsben megkötött co2 nem megy sehova, amíg a fa ki nem dől, és el nem korhad. A kémiai mmegoldások csak in vitro működnek, de emberileg szabályozott folyamatként ekkora méretekben szerintem kivitelezhetetlen.

  56. “A cakkok meg éves kivetítésben a lombhullás utáni bomlás miatt vannak”

    Ez az, csak az a bökkenő, hogy ez adja rövidtávon (értsd: száz éven belül) a matéria nagy részét. A fatörzs sokkal lassabban és esetlegesebben keletkezik, ha meg felgyullad, elkorhad, akkor vissza is jutott.

    A szálalás nyilván kiméletesebb eljárás, csak az a baj, hogy a brazilok mégis a tarravágással éltek és ezt nehéz visszacsinálni.
    Erdőtelepítés rossz talajon öntözés nélkül igen drága nehézkes dolog.

  57. 60-ra
    “energiamérlege negatív” Sivatagokban elég sok nap- és szélenergiát lehet felfogni, nem?

  58. 61. Háát, száz év alatt egy hektár tölgyerdő pár tonna szenet azért megköt. Hogy érted, hogy esetlegesen keletkezik a fatörzs?

    Felgyullad, elkorhad, vagy kivágod, és beépíted. De ez csepp a tengerben.

    Az erdőtelepítés nehézkes. És kurva nagy medencéket ásni, abban baciknak, (vagy amit éppen szeretnél) kedvező feltételeket teremteni, beszabályozni, felügyelni, kitermelni a keletkező masszát, az könnyű? Erdő keletkezik magától is, ha hagyják.

  59. 62. Sokat lehet felfogni. És hogy lehet elmagyarázni az embereknek, hogy azt az energiát nem klímákhoz, meg hűtőkhöz, meg tévéhez kellene használni, hanem co2 mentesítésre. De fizetni nekik kellene a felépítését.

  60. 63-ra Úgy értem, hogy ha telepítesz egy hektár erdőt, akkor esetleges, hogy abból száz év múlva mi lesz. Ki is vághatják, el is száradhat, kipusztulhat a klímaváltozás miatt stb.

    Ami biztosabb, az az évről évre keletkező brutális mennyiségű zöldanyag, ami ma is befolyásolja a légkört, de ezt felfogni, a bomlását megakadályozni nem tudod.

    Az a baj, hogy mindenáron természetes megoldásban gondolkozol, de egy mesterségesen keletkezett problémára sajnos lehet, hogy mesterséges megoldást kell találni. Ld még: bombázógépek ellen nem lehet lovakkal védekezni.

  61. 62-re:
    Nézd, ez ugyanaz a játék, mint a bontsunk vizet napenergiával, oszt autózzunk a keletkező hidrogénnel, amennyit csak akarunk…
    Leírni egyszerű, de kivitelezni -mivel ipari keretek között kellene működtetni-, nem ilyen könnyű. A napenergia sem megváltás, max. bizonyos helyzetekben ésszerűen kiváltható vele egy-egy folyamat. Arról nem is beszélve, hogy hatalmas felületek kellenek a befogásához, s azokat a felületeket/berendezéseket is elő kell állítani, karban kell tartani, adott esetben őrizni kell…, stb.,stb.,stb.
    Cs.

  62. 65. Nem mindenáron, de azért igyekszem abban gondolkodni. Mert ez eddig működött. Persze, kivághatják, stb. De ha létesítesz baszom nagy napkollektorokat a sivatagban, azokat nem lophatják el? Mesterséges megoldásokkal mindig együtt jár az őrült mennyiségű traktorozás, az mennyi co2? Traktorozás alatt értem most a legyártást, összeszerelést, helyszínre szállítást, stb. Akik ott dolgoznak, etetni kell. Miből? Az erdő meg enni ad. De ez az egész puszta szellemi önkielégítés, mert a mennyiséggel van a gond, ezt már tisztáztuk.
    Ezt a bombázós lovas dolgot nem értem.

  63. 55 re Tibor Bá ! Ebben tökéletesen egyet értek veled . A felelősség egyértelmüen a miénk mi fogadtuk el az ő játékszabályaikat . Mondjuk ki egyértelmüen : az önzésünk miatt ,és felejtettük el az ésszerü lemondás erényét .
    A megoldás (ha van ) is ebben az irányban keresendő . Lemondani a valójában felesleges (örömet nem okozó ) dolgokról .
    Scitovsky Tibor ennek már jó rég egy könyvet szentelt.
    “Az örömtelen gazdaság című művében a modern (elsősorban gazdasági) értékek komoly kritikáját fogalmazza meg. Kifejti, hogy olyan dolgokra lenne célszerű a pénzünket költeni, amelyekhez nem szokunk hozzá (például egy gyönyörű táj felfedezése vagy a barátokkal való beszélgetés mindig feltölt minket), és nem olyan dolgokra, amelyekhez hozzászokunk (komfortcikkekre, például egy divatos kanapéra, amelyet egy idő után megununk). Megkülönböztetett örömteli és örömtelen fogyasztást, amelyek elhatárolásában számos tényező (kihívás, kockázat- és teljesítményérzet) játszik szerepet. Scitovsky társadalomkritikává formálta a tézisét: a specializáció elveszi a munka örömét, illetve hogy az amerikai társadalom (minden más társadalomnál erőteljesebben) túl nagy hangsúlyt fektetett a fogyasztásában a komfortérzetre és a biztonságra, amelynek következtében kivonta a kihívás, a kockázat- és teljesítményérzet örömteli élményét a fogyasztási struktúrájából. Azonban az ember erre vonatkozó belső igényeit nem nyomhatta el magában, és megjelentek szokatlan viselkedési formák: hazardírozás, veszélyes sportok űzése, bűnözés, stb. Scitvosky úgy véli, hogy a fogyasztási kultúránkat fejleszteni kell, ugyanis enélkül nem ismerjük fel a minőségi fogyasztás szerepét, és megelégszünk a tömegcikkekkel és a komforttal.” Wikipedia

  64. Ha az erdő is kipusztul a klímaváltozás miatt, akkor több időd más megoldásra már nem lesz, dőlj hanyatt!

    “Ami biztosabb, az az évről évre keletkező brutális mennyiségű zöldanyag, ami ma is befolyásolja a légkört, de ezt felfogni, a bomlását megakadályozni nem tudod.”
    Naná. Csak a bolond akarná összeseperni a levelekt, főleg, hogy ha felfogod, akkor nem adja vissza a talajnak a szerves anyagot, oszt’ kimerül.

  65. 69: Ellophatják de a mesterséges megoldásoknak lehet olyan előnye, hogy brutálisan hatékonyak és ide pont ez kéne. Mondjuk egy hektár területen megkötni száz, vagy ezerhektárnyi erdő széntartalmát.

    Persze, ez csak töprengés és valszeg a mennyiséggel van a gond. De azért furcsállom, hogy ilyen modellekben nem gondolkoznak vagy legalábbis nem beszélnek róla. Az elvi akadályokat levezethetné valaki hozzáértő, kiváncsi lennék rá.

    Viszlát, mennem kell!

  66. 70-re:
    Már ne haragudj, de még mit vezessünk le erről?!
    Egy energiatermelő folyamat fordítottja kellene, amihez energia kell. Nem igaz, hogy nem érted! Kurva sok CO2, kurva sok energia, kurva sokba kerül…
    Ha hozod mellé a perpetum mobilét, akkor persze holnapra megoldjuk! 🙂
    De tényleg! Valamilyen szintig lehet hatékonyabbá tenni, gyorsítani a folyamatokat, de nem hiába működik a természet (fotoszintézis) is úgy, ahogy azt nap, mint nap megtapasztalhatjuk. Egyszerűen nem tudsz olyan energiasűrűséget, hatékonyságot eszközölni, ami ehhez kellene.

    Egy megoldást azért tudok! 🙂 Ha felrobbantunk pár atombombát az egész klímamizériától megszabadulhatunk. Akkor még a sok CO2 is jól jöhet, hiszen az elsötétedő égbolt mellett az üvegházhatás lenne az egyetlen hőmegtartó lehetőség. Biztos vagyok benne, hogy a “pajeszosok” már tudják, és ők állnak emögött is! 🙂
    Cs.

  67. Tibor !

    A hétvégén látottak leírásában nem lesz kímélet ! Megfontoltam kérésedet.

  68. 72: Jól van János! Légy KÖNYÖRTELEN. Megérdemlik, látod, hogy fossák a szót, még az is, aki nem ért hozzá. 😀

  69. Hölgyeim, uraim, örömmel jelenthetem, hogy sikerült jelentősen csökkentenem a CO2-kibocsátásomat. Eddig a lakóhelyemtől 37 km-re dolgoztam, ahova vonattal és biciklivel jártam. A múlt hét hétfőn viszont elnyertem egy állást 500 m-re a lakhelyemtől, így július 1-től gyalog járok dolgozni. A kórház nagyobb, a munka nehezebb és valószínűleg több, viszont időben jó eséllyel még így is jobban jövök ki, mivel nem kell naponta két óra hosszát ingáznom.

  70. Hát itt tényleg mindenki fossa a jobbnál jobb ötleteket a CO2 mentesítésre. 😀

    Nem értem mi a franc bajotok van a CO2-vel. Jelen koncentrátumban szintelen, szagtalan egészségre teljesen ártalmatlan gáz.

    Mire ártalmas lenne, pedig már nem lesz, aki belélegezze. 🙂

    Itt van még egy mizéria, na most rettegjen, aki nyáron az Adriára megy, mert lemarja a fürdőruciját a tengervíz:

    http://ujvilagrend.wordpress.com/2008/05/25/savas-ocean/

    Ebbe legalább számok szerepelnek. Az emberi tevékenységből fakadó CO2 kibocsátás még a 0,5%-ot sem éri el, a természetes kibocsátáshoz képest.
    Ez lenne az a kurva sok CO2?? A természet által kibocsátott 99,5%-al semmi gond, csak a fél százalékkal?
    Nevetséges az egész.

    Ha meg már annyira atomot akartok dobálni, akkor legalább Kínára dobjátok, mert ennek a kevéske CO2-nek is az 1/5-ét ők eresztik a levegőbe. 😀

  71. Hun_ce, te nagyon egyszerű vagy.

    “A Phd val arra utaltam ,hogy nem túl magas tud. fokozata van.”

    Miért, neked milyen fokozatod van? Egyébként nálunk a PhD után a nagydoktori jön és kész. Köztük van a vicces habil., de az nem számít. 🙂 Megjegyzem, elég közelről ismerek egy nagynevű ökológust, aki az Akadémia rendes tagja. Nem mondok véleményt, csak annyit, hogy a végzettség, tud. fokozat önmagában nem mond el semmit egy emberről.

    Te is hiszel Tibor bának, pedig PhD-ja sincs, ami miatt ő biztos nem is bánkódik, és igaza van.

  72. 76: Ez azért van, mert takarékosan, beosztással élek. A múltkor kináltak egy PhD-t 200 rugoért. Mondtam a pasinak, hogy nézze meg a hátam, tollas-e? Most vegyek PhD-t, amikor a pénzt szemfedőre gyűjtöm? Jött volna 30 évvel korábban. 😀

    75: Ezt nem kellett volna belinkelni. Nem volt kedvem utána számolni mert a 320 ppm CO2 nagyon komolytalan. 1965-ben volt 320. 2011 áprilisában 393 volt.

  73. 71-re:
    “kurva sok energia kell”

    Idézet Menyhárt Jenő Greenpeace-es könyvéből (Agitátor):
    “A felmérések szerint 80 m-es magasságban (…) kizárólag a szárazföldi területeknek azon részén, ahol a szél 6,9 m/sec átlagsebessége a jelenlegi technológia felhasználásával az energia kitermelését gazdaságossá teszi (…) a világ jelenlegi elektromosáram-fogyasztásának ötszörösét kitevő energia áll rendelkezésre.” Nem beszélve a tengerekről és a napenergiáról.

    “kurva sokba kerül” Rendben, akkor tegyük fel, hogy valamelyikünk halálos beteg, de jó eséllyel meg lehetne műteni 30 millió forintért, az elég kurva sok? Mit tennél ekkor? Én biztos megpróbálnám előteremteni a pénzt, aztán vagy sikerül vagy nem.

    Szóval mi a CO2 visszafogásának az alternatívája? Hogy összeomlik a civilizáció esetleg? De nem baj, mert tenni ellene kurva sokba kerülne. Hát, nem tudom. Azért ha elméletileg lehetséges lenne kiszűrni a CO2-t a légkörből, az minimum egy tanulmány közzétételét megérné. Persze lehetséges, hogy elméletileg sem lehetséges, nem tudom, de erre vonatkozott a felvetésem.

  74. 78: Vannak kisérletek, légy nyugodt! Például bepumpálni mély közetek közé. A vegyi felbontása tényleg holt ötlet, de a tárolása nem lehetetlen, ami persze nem végleges megoldás, de az emberiség szeret problémákat az utódokra hagyni (lásd radioaktív szennyező anyagok, mérgező vegyipari melléktermékek, telepített taposóaknák, stb.)

  75. 80: Ezt már örömmel hallom, köszönöm! : )

    Megnyugodtam…

  76. 77.

    Mivel felfelé kerekítettem a 393-as ppm-el sem változik a százalékos arány, nagyon jóindulattal eltolódik 0,6 : 99,4 arányba. Egyéb észrevétel?

    Amúgy nyugodtan utánaszámolhatnál, mert itt végre számok vannak, nem egyik teória a másik ellenébe. A számok, pedig számok. Nos?

    88.

    Ezt Norvégia egyes gázmezők esetén már 1996 óta csinálja, szóval nem egy új dolog, csak elég kérdéses, hogy ez megoldás lenne e bármire.
    Az új erőművek építésénél is egyre ismertebb lesz a “CCS-ready” fogalom. A HD ready-t előbb megismertük 😀

  77. 70

    “Az elvi akadályokat levezethetné valaki hozzáértő, kiváncsi lennék rá.”

    Az elvi akadály a gondolatmenetben van. Tegyük ki a cuccot a sivatagba (vagy óceánokba, vagy bárhová).
    A sivatagi ökoszisztémát, vagy az ott élő embereket megkérdezted erről?

    Áttoljuk a szarunkat a szomszéd kertjébe és ezzel el van intézve a dolog. Azután persze tátjuk a szánkat, hogy miért van olyan büdös, mikor mi rendet raktunk.

    Manapság pedig az a kupac nem csak körbejár, de szaporodik is.

    A végszó Csongoré:
    “A kiutat egyedülien egy új egyensúly kialakulása jelenti, hogy ez pontosan mit jelent majd, az még titok. S míg a felborításában az ember jeleskedett, a helyreállítását biztosan nem mi fogjuk/tudjuk megoldani.”

  78. 78.) nad
    ““kurva sokba kerül” Rendben, akkor tegyük fel, hogy valamelyikünk halálos beteg, de jó eséllyel meg lehetne műteni 30 millió forintért, az elég kurva sok? Mit tennél ekkor? Én biztos megpróbálnám előteremteni a pénzt, aztán vagy sikerül vagy nem.

    Jó-jó…

    De meddig mennél el annak a 30 millió forintnak az előteremtése érdekében? Lopnál pldául?

    Mindenki egyet ért abban, hogy “valamit tenni kell”…
    Tudományos-technikai megoldás vagy van, vagy nincs.

    De milyen eszközöket “éri meg” felhasználni, hogy a politikusokat rávegyük hogy a megfelelő madzagokat húzkoják?

    A klíma válság nem technikai, hanem politikai, vagy ha úgy tetszik filozófiai probléma: Arcod verejtékével eszed kenyered… Nem arra lettünk rendelve, hogy gépek verítékezzenek helyettünk…

    A 31-esben már utaltam rá : hiába van intellektuális megoldása a probkámának, ha nincs megfelelő ERŐSZAK amelyik azokat az erőket a megfelelő irányba tereli amelyek képesek a helyes döntések meghozására.

  79. 78-85: Ne felejtsétek el, hogy ritka szép nagy barom tud lenni az ember. Megint a COPD-s beteg esetét tudom felhozni: hiába öli meg a cigi, és hiába nyilvánvaló, hogy abba kéne hagyni – mégis szívja tovább. A kollektíva szintjén is így gondolkodunk: egyszerűbb mindenféle elméleteket kitalálni, hogy miért nem igaz a nyilvánvaló, mint belátni, hogy az emberi tevékenység kinyírja a természetes élőhelyünket, így minket is. Ahogy a COPD-s beteg is el tud jutni az utolsó szál cigiig, úgy az emberiség is addig fog pöfékelni, amíg már túl késő lesz.

  80. A halálos betegségekkel kapcsolatban biztosan hallottatok már az eutanáziáról… 🙂
    Bocs, de ez jutott eszembe a felvetésről. Ahogy ezügyben az egyén esetében sem haboznának többségében a saját túlélésért (vagy akár csak még jobb létért) cserébe, úgy a kollektív túlélés szintjén is inkább várja meg a többség a kisebbségben lévők (gondolok itt most Afrikára, Dél-Amerikára pl.) elhullását, sőt, azt sem zárom ki, hogy egyszer követelni fogja kiirtásukat. Nem én mondom ezt, hanem átgondolom az átlag, a meghatározó tömeg viselkedését!

    A tengerek savasodása igen komoly és valós probléma. Azért a szénsav nem fogja lemarni a gatyádat, sőt lassan nem kell bubis vízért a közértbe futkosni :-).
    De komolyra fordítva, a tenger is CO2 megkötő, azonban csak egy egyensúlyi szint eléréséig képes erre. A probléma mindig a “felesleges”, egyensúlyt felborító (nem kell arányában irdatlan nagy mennyiség!) CO2 miatt van. A tenger(víz) sokat képes megkötni belőle, mert hatalmas felület áll rendelkezésre, de a glob. felmelegedéssel és a tengervíz (bizonyított) melegedésével egyszercsak az fog történni, ami a szénsavas palackkal, ha elkezded hevíteni. Egy idő után nem megköt, hanem kiereszt a CO2-ből. Biztosan láttátok már, hogyan pezseg, ha a hőmérséklet vagy akár a nyomás egyensúlya(pl. kibontáskor) felborul… Erre azért nagyban nem kell számítani, de folyamatos felmelegedés miatt a CO2 kaszkád további éles felfutására és beláthatatlan időjárási szélsőségekre kell számítani.

    Nad részére,
    a CO2 megkötő kőzetről: http://klimakor.lapunk.hu/?modul=blog&a=14267
    Cs.

  81. A vulkánkitörések hamu felhője, milyen hatással lehet a hőmérsékletre? Még az is lehet, hogy jól jönnek nekünk ezek az Izlandi vulkánok?!

  82. A hamu (de egy-egy vulkánnál csak minimálisan)igen, a távozó gázok nagyon nem!
    Cs.

  83. 87-re: Kösz ez érdekes. Ezek szerint a még keletkező koncentrált CO2-t meg lehetne fogni, de gondolom a már légkörben levő anyagra ez nem megoldás.

  84. Bocsánat a hosszú posztért, de szerintem a fenti eszmecsere indokolja:
    “Jelenleg a hazai erdők nettó szénelnyelők, évente mintegy 4-5 millió tonna
    szén-dioxidot kötnek meg. Emellett az erdők borításának szerepe felbecsülhetetlen a hőháztartás és vízmegtartás szempontjából is. Ez két olyan funkció, amelyet
    fenn kell tartani.
    Az erdők vagy energetikai célú faültetvények energetikai célú felhasználása
    veszélyezteti ezeket a funkciókat. Az erdők addig nettó szénnyelők, amíg növekedésben vannak, s nem érik el a klimaxban bekövetkező kvázi egyensúlyi helyzetet.
    Jelenleg arra lenne szükség, hogy sok, új növekvő erdő legyen, de ezek minél ké-
    sőbb kerüljenek olyan hasznosításra, amelyből felszabadul az életük során kötött
    szén. Taktikailag tehát minden fa életét meg kellene hosszabbítani, amíg szénmegkötő, s minden új telepítést is a maximális hasznos időtávra kellene tervezni.
    A fokozott igény a fa energetikai célú felhasználására éppen ellentétes azzal a
    szükséglettel, hogy az optimális időtartamig őrizzük meg a fát az erdőben.”
    Idézet a fentebb linkelt műből.

  85. A fákkal kapcsolatban igazad van, de nézzük a legfontosabb problémákat:
    1. A klímaváltozás miatt egyre több erdő fog elpusztulni és garantálható, hogy sok ma elültetett facsemete nem éri meg azt a kort, amikor igazán CO2 megkötő lehet. (Elég a tavalyi extra csapadékra és az idei szárazságra gondolni.)
    2. Ha a téli fűtésnél gond lesz (gázárak/gázelzárás), borítékolható, hogy elsőként az erdőknek fognak az emberek ész nélkül nekiesni. A kormányzatnak, önkormányzatoknak erre vonatkozóan nincs semmilyen elképzelésük, tervük-szabályzásuk.
    3. Az éghajlati övezetek tekintetében fontos megemlékezni a C3-as és a C4-es mechanizmusú fotoszintézist használó növényekről. Ezek aránya sem mindegy! (Meggyőződésem, hogy a jégkorszakok esetében is komoly szerepe volt a kétféle ciklusú növények arányának, tehát az aktuális borítottságuknak, netto szénelnyelő kapacitásuknak.)
    4. A “Föld tüdejének” a trópusi esőerdőket (elsődlegesen Amazóniát) szokták emlegetni, pedig hasonlóan nagy kapacitással bírnak az északi fenyvesek és a tengerekben, óceánokban (felszíni és partközeli vizekben) élő zöldmoszatok is. A tengervíz savasodása ezeket a szervezeteket is veszélyezteti. A fenyvesek tekintetében legalább akkora erdőirtás zajlik, mint a sokat emlegetett Brazília esetében! Lásd USA és Kanada…
    Cs.

  86. 93-ra. Mindezekben tökéletesen igazad van. Én nem is állítom, hogy fákkal meg lehetne fékezni a co2-t, ill. csökkenteni lehetne. Részben azok miatt, amit írtál, részben meg azért, mert a földet teljesen be kellene borítani erdővel, aztán a keletkezett fatörzseket folyamatosan deponálni. Pusztán arra akartam rávilágítani, hogy nem kell csodát várnunk valamilyen technikai vívmánytól, mert kezünkben van a tökéletes co2 megkötő, önellátó-öngyógyító terjeszkedő rendszer, az erdőtársulás. Csakhogy még ez is kevés.

  87. A Curix nevű co2-destruktor kemény “csávó”-nak tűnik…
    Felhívnám a szíves figyelmeteket az alábbi fóldi, légköri fizikai tényekre:
    Az északi és a déli légkör soha nem keveredik egy mással, mivel ellentétes áramlási irányú.
    A D-i féltekén az ózonlyuk a nagy probléma, ami vagy nő, vagy csökken…Ezt a nagytömegű CFC gázok emberi felhasználására fogják, de mivel arrafele ritka a népsűrűség és a technikai civilizáció, ezért az elméleti kémiát veszik alapul:
    Vagyis átbasznak!
    Az északi féltekén évről-évre növekedik az UV sugárzási szint mind az A,B,C, faktorban,mert egyre “tisztább” a levegő.
    A Co2 olyan mint a fing a bableves után: természetes és hangulatjavító!
    Az összes növény,baktérium, alga imádja.
    Egyesek (a tudjukkik) harcban állnak vele.
    A megtévesztettek meg csatlakoznak…

  88. 94. Ezt leállítani, és fát ültetni! Közúti áruszállítást vasútra tenni, helyi gazdaságok védelmére védővámot kivetni, helyi pénzt, régiós pénzt bevezetni, televíziós oktatófilmeket vetíteni reggeli torna stílusban a környezetvédelemről állami pénzen, meg egy két jó ötletem volna mivel lehetne hatékonnyá tenni a rendszert annélkül, hogy bármilyen hiányt szenvednénk bármiben. Legfeljebb a szegénység meg a munkanélküliség már akinek hiányozna…
    Ezt a blogot havonta 100000 ember olvassa, szőr mentén lehetne egy poszt, mit kéne tenni hogy jobb legyen! Ne csak azt nézzük már miért nem, nézzük hogyan lehetne boldogulni mégis, minden kerékkötő ellenére!

  89. Magyarország jelenleg nem ideális sem a nap, sem a szél energia előállítására.
    (A nap csak nyáron termelékeny, a szél pedig csak nagy magasságban állandó jelenleg a Kárpát-medencében.)
    Ráadásul az elektromos energia ma még csak drágán tárolható (akkumulátor).
    Nagyon érdekes a “több fát” felvetés, hiszen ez a legjobb napelem errefelé.
    Na igen, de mi lesz télen, az anticiklonok megjelenésével?
    Itt a “lavorban” megül európa szennye hetekig…
    Az örökzöldek télen is dolgoznak, csak lecsökkentet üzemmódban!
    (Ugye nem hiszitek, hogy a mai világban bárki is törődik kormányszinten az egészségetekkel, gazdasági megfontolás nélkül?)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük