Tibor bá’ online
Van annak már vagy száz éve is, hogy olvastam egy sci-fit, amiben kitalálták az örök életet. Ha az emlékeim nem (nagyon) csalnak, akkor valamelyik 900 éves szereplő arról panaszkodott, hogy kurva unalmas ez a hosszú élet. Ami azt illeti én még elég messze vagyok a 900-tól, de már fel tudok sorolni néhány dolgot, ami a mai életben nagyon nem tetszik, de az eutanáziától még elég messze állok. 😀 Viszont az tény, hogy minden figyelmeztetés ellenére az emberiség legnagyobb álma az örök élet megteremtése. Na, ennek most sikerült adni egy lendületet. Nem, nem a lefagyasztásról van szó, egészen másról.
Abban azért értsünk egyet, hogy mi nem az vagyunk, aki a tükörből a szemünkbe néz. Az egy test, amiben többé-kevésbé jól érezzük magunkat. Elfogadtuk a sajátunkénak, de azt pontosan tudjuk, hogy mi nem az vagyunk. Mi valahol a testen belül létezünk, hiszen jó szorosan össze vagyunk kötve vele, de NEM, mi valami más, nagyon más vagyunk. Erre a fránya testre nagyon kell vigyáznunk (aggódunk is eleget miatta), mert ha elpusztul, akkor vele megyünk, de mi határozottan több vagyunk, mint ez a múlékony porhüvely. Ha ezt belátjuk, akkor nyert ügyünk van, mert nem ezt a nagyon is halandó testet kell örök életre pöccenteni, hanem magunkat kell függetleníteni tőle. Ehhez viszont meg kell találni magunkat, azonosítani kell, és akkor jöhet az örök élet megcélzása. Tehát, mi is vagyunk mi?
A mesterséges intelligencia (AI) kutatói szerint mi nem vagyunk semmi más, mint egy nagy rakás memória. Olyan nagy rakás, hogy az öntudat is ki tudott benne alakulni, de csak sorjában. Múlt év márciusában az IBM híres számítógépe a „Watson” megverte a minden idők legnagyobb Jeopardy játékosát, ami az ember-számítógép kapcsolatban egy új korszakot indított el. Sok évtized próbálkozás után a szakértők biztosra veszik, hogy mesterséges intelligencia terén a számítógépek adta lehetőséget végre ki tudják használni. Szerénytelenebbül, megnyílt az út a mesterséges intelligencia felé.
Hans Moraves robot szakértő és Ray Kurzwell feltaláló javasolják az emberi agy tartalmának a feltöltését memória tárolókba. Mindketten állítják, hogy az emberi agy másolata létrehozható az agyon kívül, amennyiben lemásolják az emberi testben lejátszódó neuró-kemikális aktivitás mintáit. Szerintük a „minta”, nem pedig maga a mintának helyet adó agy a „személy”, azaz mi magunk. Amennyiben ez megjeleníthető digitális formában, úgy a halhatatlanság megteremthető. Az ehhez szükséges technológia már itt leselkedik a sarkon. Akkor pedig a közeljövőben személyünk digitális formába önthető, másolat készíthető róla, hogy baleset után „feltámaszthatók” legyünk. Tekintve, hogy ezek a memóriaegységek robotokba lehetnek beszerelve, a világot (nem csak a Földet) benépesíthetjük igen tartósra építhető intelligens robotokkal, akik tulajdonképpen mi magunk lehetünk.
A fent vázolt ötlet nem teljesen új. Az első sejtések az 1970-es években születtek meg, de a megvalósíthatóság lehetősége igen gyors, mondhatnánk rémisztően gyors tempóban közeledett. Nem csoda hát, hogy a „szingularitásnak” elkeresztelt esemény, vagyis amikor a robotok intelligenciája felér az emberéhez, és az emberi elme átültethető robotokba, tömegesen lett témája sci-fi irásoknak, filmeknek és a bulvár sajtónak. De nem csak annak. 2008 júniusában az IEEE Spectrum (a villamosmérnökök szakfolyóirata) egy teljes kiadást szentelt a témának.
Megszületett tehát a transzcendens ember, akiben egyre többen hisznek. Igen, hisznek. Az acélrobotban helyet foglaló winchesterbe zár emberi agyban, azaz a létrehozott transzcendens emberben, vallásos fanatizmussal hisznek egyesek. Már hogyne hinnének, hiszen ez maga az örökkévalóság, és legyünk őszinték a megfoghatatlan Mennyek országánál lényegesen valószínűbb. Aki tehát nem tud belenyugodni a végleges elmúlásba, kaphat egy új fantáziát, a transzcendens embert. Úgy sejtem, Németh Sándor napjai meg vannak számlálva 😀
Igen, de akkor meg az áramkimaradástól fogok rettegni meg a nagy mágnesektől, a hekkerekről és a számítógépes vírusokról nem is beszélve. 😀 És „meghalok” majd egy új hardverért, egy nagyobb tápért vagy gyorsabb prociért…és szívesen futtatnék egy fiatal kis programot esténként 😀
Ha már lemásolhatóvá válunk, akkor módosíthatóvá is.
Elhagyhatóak a személyiség hibái,torzulásai. Sőt a transzcendens emberek letisztult, jó tulajdonnságai egyesíthetőek egyetlen szuper transzcendens emberben. Kész van SKYNET. A valódi hús-vér emberek fenntartása fölösleges luxus. Kiirtani mind…
Én csak egy rövid kérdést tennék fel.
Mi van a „lélek”-kel?
Persze, ha van. 🙂
Azt, hogy mentik el egy memóriába?
A mesterséges intelligenciától fényévekre vagyunk, sőt lényegében létrehozhatatlan. Reprodukció nélkül nincs fenntartás. Minden test mulandó, még az acéltest is, ráadásul a szövettest sokkal könnyebben gyógyul. Ennek bizonyítása inkább a biológusok terepe, mintsem a mérnököké. A mentális folyamatokkal foglalkozó tudományok (az AI mellett még) a pszichológia, a nyelvészet, az elmefilozófia, az idegtudományok, valamint a kommunikációs tudományok is.
Másrészről az agyi folyamatok leképezésében komoly eredményeket értek el a lesajnált bölcsészek. (Megint nem a mérnökök terepe.) A gondolkodás tetten érésében a funkcionalizmus, a behaviorizmus, az alaklélektan, a kognitív nézőpont után Wittgenstein nyelvfilozófiája fogalmazta meg a gondolkodást nagyon tömören, majd Austin és Searle pragmatika kutatók beszédaktus elméletein át, amely a gondolkodás gerincét leíró elméletet igyekeztek megfogalmazni a beszédaktusok osztályozásával, majd Shannon és Weaver, később Jakobson modelljei…
A mesterségesintelligencia-kutatás egik általános kijelentése: „Ami nehéz az embernek, az könnyű a számítógépnek, és ami könnyű az embernek, az nehéz a számítógépnek.”
Csak egy példa a sok közül: Soha nem fog felismerni és megkülönböztetni egy gépezet egy állítást, ígéretet, kérést, tanácsot, köszönetet, ítéletet, tréfát, bocsánatkérést stb. Ezeknek különválasztásában a következtetési stratégiáink adnak támpontot, amit csakis az emberi psziché, a szubjektum tud eldönteni.
A szubjektív és objektív nézőpontok arányai eltérnek a különféle irányzatokban. Harmóniájuk megteremtését még semmilyen kutatási módszer nem tudta biztosítani.
Hát igen, örülök, hogy így összefoglaltad mert én ekkora blődségre csak viccel tudtam reagálni! 🙂 Akkor még a lélek dologra nem is tértél ki, klónozásról meg ne is beszéljünk…
Egy időben nagyon felkapott volt a klonozás témája.
Aztán a humangenom program .
Ezek szvsz becsődöltek .
Nekem valahogy úgy tünik , hogy a „teremtés” müvébe nem lehet
belepiszkálni .
„[…] a világot (nem csak a Földet) benépesíthetjük igen tartósra építhető intelligens robotokkal, akik tulajdonképpen mi magunk lehetünk.” – miért tennénk ilyet?
6. nem KELL(szabad) belepiszkalni! csak egyszer lenne ez az elsodleges szempont barmilyen hasonlo agymenes eseten!
nem eleg mar a sok pelda a kornyezetunkben es ebben a rovid multban amit produkaltunk arra, hogy csak a termeszettel harmoniaban elni az egyetlen tulelesi esely!?
nem, nem eleg. nem is lesz soha, ezert fogunk eltunni innen.
(meg mindig hagyom magam felbosszantani ilyen hirek hallatan 🙂 )
😀 😀 😀 Persze 20-40 között könnyű vagánykodni, de majd megnézem mi lesz az álláspontotok 70 és 80 között. 😀 😀 😀
Ha kimásolnánk az agyunkból azt amik vagyunk és bele ültethetnénk egy robot memóriájába akkor azok mi magunk lennénk, és tovább élhetnénk benne, ez nem igaz, nagyon de nagyon nem igaz.
Ott van például a klónozás, ha egy embert klónoznak ugye genetikailag ugyanolyan lesz, de a külső behatások alakítgatják a személyiségét a tapasztalatok amiket szerez stb. Tehát a mi génjeink vannak benne de egy másik ember.
Ha én meghalnék és pont fél perccel azelőtt kimásolták volna az agyam és elindítanák ő gondolkodna stb. ahogy ÉN tenném azt, azok lennének a nézetei, a gondolkodásmódja , minden minden. De ő már nem én csak max. ugyanolyanok voltunk egy pillanatban. Ha az a robot akiben az én memóriám van, elmegy fél órára a KFC-be miután elindították én meg fél órát ülök a retyón már nem vagyunk ugyanazok, egy pici különbség már lenne, és mind a melett , hogy ha nem a mi testünk él tovább és az abban levő mi memóriánk hanem egy másik a mi memóriánkal azok már nem mi vagyunk , ez ami mérvadó és ez egyáltalán nem örök élet. Ha ki emelnék az agyunk és 1 robot vázba menne tovább akkor talán…
6-8:
A teremtes müvebe bele lehet piszkalni, csak az a hatalmas problema, hogy a hosszu tavon több karral jar, mint haszonnal. Egyebkent a dolog logikus is: ahogy az elölenyek (köztük az ember is) ma kineznek, az több milliard eves evolucio eredmenye – hogy a feneben lenne ez jobb attol, hogy mi itt most par evtized alatt belepiszkalunk? Tenyleg ennyivel okosabbnak gondoljuk magunkat a vilagnal? (vagy Teremtönel, kinek hogy tetszik).
„nem eleg mar a sok pelda a kornyezetunkben es ebben a rovid multban amit produkaltunk arra, hogy csak a termeszettel harmoniaban elni az egyetlen tulelesi esely!?
nem, nem eleg. nem is lesz soha, ezert fogunk eltunni innen”
Tökletesen egyetertek.
Van itt egyebkent meg valami, amin mostanaban egyre többet gondolkodom. Szerintem az emberi technologia összessegeben nezve most mar visszafele fejlödik. Ugyanis atleptük a haraggörbe maximumat a termeszeti eröforrasok összesege szempontjabol. Söt, ha a rendszerbe beletesszük az emberiseg letszamanak a növekedeset is, akkor kiderül, hogy az egy före juto termeszeti eröforrasok mennyisege meredeken zuhan (az egy före juto energiafelhasznalas pl. ha jol emlekszem, 2001-ben volt a legnagyobb, azota csökken). Innentöl kezdve hiaba egyre jobb a technologia, egyre rosszabb felteleket kell kompenzalnia, vagyis globalisan kiatlagolva degradacio lep fel. Magyaran az ezekre az „attöresekre” (ha lehet ezeket annak nevezni) valo eselyünket gyakorlatilag mar ellöttük. Szerintem az emberiseg technologiai csucspontja ezek alapjan a holdraszallas volt, es az is marad. A kesöbbiekben a technologia ennel mar csak egyre silanyabb eredmenyeket fog tudni produkalni.
Ne haragudjatok, nem jut eszembe, mi is annak az elmeletnek a neve, miszerint a fosszilis tüzelöanyagok elfogyasa utan visszazuhanunk az iparosodas elötti szintre, es utana minden ujabb kiserlet az iparosodasra hasztalan lesz?
Olduvai
12: azaz, köszi.
Egyebkent erdekes dolog ez. Amennyiben alaptetelkent elfogadjuk, hogy annal jobban elünk, minel nagyobb az egy före juto energiafelhasznalasunk (vagy kicsit szelesebb spektrumban gondolkodva, termeszetes eröforras-felhasznalasunk), addig az Olduvai-elmelet szüksegkeppen igaz.
VISZONT nem feltetlenül kell, hogy igy legyen. A termeszet böven szolgaltat ra peldat, hogy a fejlödes pontosan a kisebb energiaforgalmu rendszerek iranyaba is tarthat. Tipius vesszöparipam: enzimek. Az enzimek mit is csinalnak? Csökkentik egy kemiai folyamathoz szükseges szabadenergia-valtozast merteket, ezzel olyan folyamatokat tesznek lehetöve, amik egyebkent csak joval nagyobb energiaforgalom eseten zajlananak le. Vagyis, minel feljettebb egy enzim, annal több ATP-t „sporol meg” az organizmusnak, hogy az eletehez szükseges biokemiai reakciokat letrehozhassa. Vagyis a fejlödes biokemiai ertelemben egyre kevesebbböl csinal egyre többet. Egyre kevesebb energiabol egyre több biokemiai reakcio, egyre több elet. Fogalmazhatnak ugy is, hogy az elet egy veges összegü jatek, csakhogy a jatekosok egyre hatekonyabban hasznaljak fel a rajuk juto, atlagosan allando „javakat” – vagyis az energiat (meg persze meg minden mast is, ami az elethez kell).
Magatol ertetödik, hogy az ember elszakadasa a termeszettöl ebben (is) megnyilvanul. Mi a fejlödest csak egyre nagyobb enerigafelhasznalassal tudjuk elkepzelni. A kerdes ezek utan a következö: kepesek leszünk-e egy energetikai paradigmavaltasra vagy kihalasra iteltettünk? Nem tudom a valaszt, de lennenek tippeim, milyen iranyba lehetne paradigmat valtani. Hamarosan irok egy posztot erröl. (most mar tenyleg)
Bocsanat, nem veges, hanem nulla vegösszegü jatek.
A dús fantáziával megáldott filmes szakma a Vanilia égbolt, vagy a hasonló Nyisd ki a szemed c. filmben, vagy még későbbi – szerintem gyenge – Mátrixban már próbálták elképzelni a számítógépen tárolt, digitálian vezérelt lelket. Csak a baj, hogy az a fránya számítógép bizony sokkal sebezhetőbb, mint az ember, és így Huxley elképzelt szép új világa is törékenyre sikeredne ebben a digitális verzióban. 🙂
Az ember még mindig nem érti, hogy pl. mi által élő egy sejt.
Vannak próbálkozások szintetikus genommal, de az életet még mindig nem tudják produkálni. Nem véletlen, hisz az anyag és az élet más-más létminőséget képvisel. Az ember csak akkor tudná ezt megérteni, ha abba a másik létminőségbe teljesen bele tudna helyezkedni, de az már egy más, nem anyagi világ, és nem emberi test kell, hogy legyen.
Üdv. Tibor bá! Gratula a Laphoz.
Ha átmásoljál a személyiségemet egy robotba, ugye az másolat. A saját testemben marad egy „maradék”, a robitestben lesz egy másolat tehát megkettőztem az ÉN-emet, aki kvázi egy másik „ember”.
Ha tudatomat „átszivattyúzzák” egy másik testbe, ez pedig meghal, akkor oké
Hű, de nagy hülyeség ez! Bár szifi témának jó és kimeríthetetlen.
11: Nem minden természeti jelenség követi a haranggröbe eloszlást. —- Az ipari forradalom nem a fosszilis energiahordozók égetésével kezdődött. Csak akkor tértek át a szénre, amikor a tüzifa vészesen fogyott. A kezdetben pedig csak azért égették, hogy fahamut kapjanak. Na, az volt aztán a pazarlás!
16: Helló pepperjohny! Köszi. Erdélyben élsz? (megnézhetném, de lusta vagyok). Sőt, egy tucat robotba bemásolhatják az agyam és akkor lesz 13 Tibor bá’. Holott, egy is elég 😀
17!
Tibor bá örülök hogy most Te vagy vicces kedvedben.. 😀
Szóval a bloghoz csak annyit fűznék hozzá,most ténylegesen komolyan, ami nálam ritka,hogy ez egy szerteágazó diszciplináris dolog ,illetve már tudomány.(a fiam szeretne mesterséges intelligencia programozó lenni,úgyhogy lehet hogy ő többet tudna hozzá fűzni a dolgokhoz itt)..
Először is ahogy írod Tibor bá , digitális formában kellene tárolni az emberi agy tartalmát,maradjunk ennyinél.Tehát semmi másnál,csak az agynál,bár írtad hogy az emberi testben lejátszódó folyamatokat is lemásolnák,és mondjuk biológiai intelligencia is létezik,de most csak az agyat nézzük..Az emberi agy tartalmát le kellene fordítani,mert ugye a digitális rendszerek elsősorban alap logikával működnek.És az emberi agy pedig nem.Tele vagyunk kételyekkel,bizonytalansággal,és egyéb olyan dolgokkal,amire nem lehet egyszerűen igennel,vagy nemmel felelni..Erre találták ki a fuzzy logikát.A tudás heurisztikusan helyezkedik el agyunkban..Van „Én”ünk,ami gondolkodik..A whinchesternek nincs..Egyszerűen nem tud tovább gondolkodni..A világ is túl bonyolult ahhoz hogy általános célú intelligens rendszereket lehessen kidolgozni.Egyenlőre csak egyszerűbbeket.Pedig van itt minden,elsőrendű predikátumkalkulus,szemantikus háló..Az erőgépek is túlhaladták az embert,és valószínűsíthető hogy az információs gépek is túl fogják,majd egyszer..
Allan Turing angol matematikus dolgozott ki egy tesztet,aminek a lényege hogy egy gép akkor cselekszik intelligensen, ha az emberi felhasználót aki terminálon keresztül beszélget vele meg tudja győzni, hogy partnere nem gép…
A számítógép nem azzal győz meg „intelligenciájáról”, hogy megnyer egy sakkjátszmát (erre viszonylag könnyű megtanítani), hanem azzal, hogy meggyőző módon tud veszíteni (Bryant, 1988)….
Nekem erről az a véleményem, hogy – kvantummechanikai okokból – lehetetlenség tökéletes másolatot létrehozni magunkról (az agyunkról). Az a másolat, ami létrejönne, az csak egy hozzám nagyon-nagyon hasonló izé lenne, ami -természetesen- 100% bizonyossággal azt hinné magáról, hogy ő én vagyok, továbbá minden szituációban, stb. 100% pontossággal ugyanazt cselekedné. Ennek ellenére egészen nyilvánvaló, hogy én továbbra is én lennék, és nem ő. (ez ahhoz a mély filozófiai kérdéshez vezet egyébként, hogy mi is az ÉN)
Még nagyon régen valamelyik sci-fiben olvastam egy hasonló problémakörről : a főhős épp teleportálni készült, amiről sokan azt tartották, hogy közben „meghal” az ember, és a másik oldalon egy „új személy” jön ki. Persze főhősünk (másolata :D) az egész teleportációból semmit nem érzett, és hibátlanul jött ki a másik oldalon.
18. Biztos, hogy az információs gépek soha nem fogják túlhaladni az embert. Legfeljebb a sci-fi filmekben. A hibát akkor követed el, amikor a nyelvet független kódként képzeled el, de a használatát elválasztod az olyan emberi képességektől, mint az okfejtés, a világgal kapcsolatos ismeretek, amelyekben nincsen semmi specifikusan nyelvi.
Kínai szoba elmélete rávilágít a jel és a jelértelmezés problematikájára. Ugyanis minden nyelvi megnyilatkozásnak van valamilyen cselekvési értéke. A nyelvhasználatnak nem a mondatok, hanem a mondatok kimondásában végrehajtott beszédcselekvéseik az egységei, amit soha, de soha nem fog egy gép elérni. Más szavakkal: egy ígéretet ugyan elmondhat egy gépezet, de betartani már nem fogja. Azt is mondhatjuk, hogy soha nem lesz őszinte a gépezet, mert nem csak következtetni kell tudnia egy élő szervezetnek, hanem előfeltételei vannak a mondatértelmezésnek, különben sikertelen lesz a párbeszéd. Gondolatokat én tulajdoníthatok egy gépnek, de a gép nem fog gondolatot tulajdonítani nekem. Ezt nevezik interpretáló stratégiának. Még tömörebben: a kódot kísérő teljes mondatértelmezésre csak az ember képes.
A tyúk és a tojás problematikája, ha a nyelvet a természetes kiválasztódás termékének vagy eredményének akarjuk betudni.
20!
Csak egy mondatot olvastál el a hozzászólásomból?Nagyon úgy tűnik..Pontosan a kétlyeimet mondtam el,én is..Aztán az a „majd egyszer” amit írtam,az vagy eljön vagy nem..
Mint mesterséges intelligencia gépezetről és szoftverezéséről pedig oldalakat lehetne irogatni.Most kifejezetten az emberi agyra fókuszáltam hardver szinten..Pár mondatban..
21. Épp azt olvastam ki a hozzászólásodból, hogy hardverként képzeled el az emberi agyat. Természetesen ez a technikai környezetünk vonzata, amiből nehéz kilépni. Az emberi agy több, mint hardver, amit csak a testünk cipel. Ezt próbáltam meg elmagyarázni, amikor a gondolatainkat reprezentáló verbális kódjaink sokszínűségére igyekeztem rávilágítani. Hányféleképpen tudunk értelmezni egy ideológiai fogalmat pl? Hipotézisalkotásainkban miként jelennek ezek meg? Egy programozó már eleve kötött matematikai és rendszerleírási keretbe szorítja magát, ami értelemszerűen kihat a gondolkodására is.
Igen értelek Gloucuster..Én nem mentem bele a szoftverezésbe most nagyon..
„Egy programozó már eleve kötött matematikai és rendszerleírási keretbe szorítja magát, ami értelemszerűen kihat a gondolkodására is.” – írod.
Na pontosan azt írtam hogy az emberi agy nem alap logikával működik.Hanem heurisztikusan..Tehát nem csak azt mondjuk hogy nem vagy igen,hanem árnyalunk..Ezt Te úgy mondtad hogy verbális kódjain sokszínűek,Erre találták ki és fejlesztették a fuzzy logikát.Tehát nem csak 1 vagy 0 ,hanem lehet 0.8 is..Nem figyelsz ? 😉
23. Hány szám van 1 és 0 között? Mert csak egyet mondtál. Valószínűleg nem is 8. Ezért mondom, hogy az emberi agy nem szoftver. Igazad van abban, hogy 25 programnyelvet nem tudok felsorolni, de a következtetési folyamatok számokkal aligha írhatók le. A szemiotika csodálatos erdejével végképp nem csomóznám össze a programozási kódjaid. 😉
19. De mi lett volna, ha valaki „lementi” a teleportáció során a faszit? Az mekkora gebaszt okozhatott volna! 😀
„Biztos, hogy az információs gépek soha nem fogják túlhaladni az embert.”
ez a kijelentés kb. ez a kategória:
„Úgy gondoljuk, hogy a világpiacon talán öt darab számítógépet tudnánk eladni.”” (Thomas Watson, IBM egykori elnöke).
Már miért ne haladhatná túl??? Amit írtál kínai szoba stb., megmondom őszintén, hogy nem ismerem, és most nincs is annyi időm, hogy utánaolvassak.
DE:
Ha az idegsejteket működését kellő mélységben leszimulálnánk (akár lemenve atomi szintekre), létrehozva ezáltal egy „virtuális emberi agyat”, akkor az teljesen hasonlóan működne egy emberi agyhoz, tehát olyan lenne, mint egy emberi agy és készen is vagyunk. (kínai szoba stb. pedig nem jön be.)
24!
Gloucester nem értesz.Most csak Egy számot mondtam például 0 és 1 között,de mondhattam volna nyolcat is.Így van..Még mindig nem érted mit akartam ezzel mondani..Azt mondod az emberi agy nem szoftver.Erre mondtam én azt hogy nem digitális,tehát nem alap logikával működik.
A digitális rendszerek működésének alapjaival tisztában vagy?Nem nagy ügy..Tehát a lényeg,0 vagy 1..De amit Te „hányféleképpen tudunk értelmezni egy ideológiai folyamatot ” kérdésed árnyaltá teszi a dolgokat,amit itt a fuzzy logikával próbáltak érzékeltetni,az elmosódott halmazok logikájával..
25!
Kvantumkriptográfiáról hallottál már?
28!
Hallottam már, de annyira nem vágom a témát.
Kifejtenéd bővebben, hogy ez most hogy jön ide?
28. Az egy titkos kvantum kripta? Mert akkor igen! 😀
26. Biztos szerinted, hogy az emberi agy csak tároló-elemző-programfuttató eszköz az emberben? Másolásnál sem elég atomi szintre lemenni, minimum kvarkszintre kéne de ez meg már ugye teremtés…szóval kivitelezhetetlen emberi szinten. Nem lehet.
Tényleg unalmas lehet 9oo évig élni,ha 82o évet ebből impotensen és nyálcsorgatva kell végigszenvedni 🙂
A nő csak addig érzi magát nőnek,amig látja ,hogy kivánják,a férfi,amig kopogtatni képes.Ha a nemiség megszűnik,megszűnik vele egyűtt a legfontosabb biologiai karakter is – a túlélési vágy. Az emberi lény számára,ahogy sok más hasonló élőlény számára is,- küldetésének csak eddig van értelme.Ami ezen felűl van az természetellenes, a Természettel pedig nem lehet ujjat húzni csak ideig -óráig.
Ha netán mégsem lehet majd más választásom, egy szuper high tech vibrátorba fogom felinstalálni az avatárom 🙂
31. te kis malac 😀
Tibor bá azt írtad hogy ez az értelmes emberek vitafóruma..Ez okos.kodóra is áll?.. 😀
ez csak vicc vót.. 🙂
29!
okos.kodónak irtam a 25-ös mondokájához..
Egy kvantumrendszer megfigyelése,bemérése lehetetlen a rendszer irreverzibilis megzavarása nélkül..
Akkor nem tudják a faszit „lementeni”.. 😀
30, 33
19-ben ezt írtam én is. De nem tökéletes másolatot akarok létrehozni. A pontos kvantumszámokat nem kell ismernünk, mert nem másolatot akarunk létrehozni, hanem csak egy hasonlóan működő új „valamit”, ami úgy fog működni, mint egy önálló emberi agy.
26.
„Biztos szerinted, hogy az emberi agy csak tároló-elemző-programfuttató eszköz az emberben?”
Erre a filozófusok szerint határozottan nem a válasz.
Az is lehet például, hogy van egy léleknek nevezett izé. Tapasztalat szerint ez a léleknek nevezett izé ha létezik is, nem sok vizet zavar, az emberi agy tökéletesen determinisztikusan (a fizika, kvantumfizika törvényei szerint) működik.
33. Milyen vicces a kis melikeQQ 🙂
Letudják menteni, de csak a kiinduló portálon vagy a célportálon, menetközben tényleg nem. Nyugi tudom mi a kvantum kripta, itt örzik a szent grált 😀
34. Van egy másik irányból közelítő magyarázat az emberi testre, nevezetesen, hogy belülröl a lélek irányából sugárzik kifelé és jön létre a test, majd a világ. Ez a magyarázat már néhány ezer éve tartja magát, és vannak jógik akik láthatatlanná tudnak válni (állítólag)ha meditációs állapotban megakadályozzák, pontosabban eltekintenek ettöl a sugárzástól. Bővebben: Kaczvinszki József Kelet világossága I.-II.-III. Vagy K.J. A hét beavatás, Ez utóbbi töredékes mű mert az utolsó két fokozat elveszett sajnos, de így is garantált 2hét hidegrázás ha elolvasod…
Ez a magyarázat kizárja, hogy lélek nélkül létezhet a test.
31: Ekkora tesztoszteron túltermeléssel, mint amivel te rendelkezel, teljesen eltorzul a világnézet. Hidd el nekem, hogy nagyon sok bizonyíték van a szexmentes értelmes életcélra. Saját tapasztalataim pedig azt mutatják, hogy férfiak számára a szex kifejezetten káros mert elvonja figyelműket az értelmes munkától, túl sok energiát és időt követel, perspektívájuk totálisan torz, kiértékeléseik hibásak, törekvéseik önpusztitók és mindez a néhány másodpercig tartó ejakuációért. Kurva rossz hatásfok.
Összes többi: Ezt a dilemmát könnyen el lehet intézni. Az emberi informatika digitális. Az emberi agy működése analóg. A kettő nem kompatibilis. Az analóg jelek digitalizálása csak bizonyos színtig lehetséges, az emberi agy ennél sokkal aprólékosabb. Nem érdemes papolni, mert az agy működésének a megismerése még bébicipőkben jár.
33: Ha okos-kodó értelmi színtjét alkalmatlannak találod a vitára, akkor a bizonyítási kényszer nálad van. Élj vele! De, ha rámutatsz, hogy okos.kodó 35. alatt ezt maga megtette, elfogadom 😀
36.)
„Saját tapasztalataim pedig azt mutatják, hogy férfiak számára a szex kifejezetten káros mert elvonja figyelműket az értelmes munkától,…”
Már hogy kinek mi az értelmes munka.
Ugyanis az emberi intelligencia kialakulásában a fajfenntartás ösztöne legalább annyit számított mint az önfenntartásé.
Őszintén… Hát nem könnyebb egy Holdrakétát építeni, mint megfejteni a tekervényes „női logikát”?
Mikor fog egy Mesterséges Intelligencia helyes választ adni arra kérdésre, hogy „szerinted nagy a fenekem ebben a nadrágban?”
Ugyanis, a fajfenntartás az ilyen nkérdésekre adott helyes válaszoktól függ, ez pedig sokkal komolyabb erőfeszítés mint bevágni néhány gigabájt EXAKT tényt.
Igaz, van akiknek könnyebben megy, de ők „érzésből” azaz empátiából dolgoznak… És Mesterséges Intelligencia ehhez sincs közel.
Attila,
a női logika nem annyira bonyolult. A helyes válasz, természetesen az, hogy nem nagy a feneked ebben a nadrágban. 🙂
Erről a történetről nekem még az jut eszembe, hogy ha jól értem, az EGO kerülne a gépbe, és az ÉN eltűnne. Miért akarna bárki így tovább élni? Ennek köze nincs az örök élethez. Hogy még 900 évig gondolkodjak marhaságokról és azonosítsam magam robot testemmel… hát köszi, de inkább nem. 🙂
26. Marci: Azt is mondták, hogy az ezredfordulóra a Marson fogunk élni, mégsem élünk ott. Egy IBM vezető hirtelen jött nyilatkozatának ehhez semmi köze. Összefüggés nincs a két nyilatkozat között. Az emberi agy (a sci-fi filmeken kivételével) leképezhetetlen. Komoly fejlődésen megy keresztül születés után is, de még csak egy jól eltöltött bulizós, lerészegedős estét követően is. Lényegében folytonos változásban van, amit digitális jelekkel egy adott pillanatban létező megjelenésekor nem lehet „kőbe vésni”. Ezért mondhatjuk, hogy soha, de soha nem lehet leképezni az emberi agyat. De elég csak egy egyszerű közvetett beszédaktusra gondolni, ami alatt azt kell érteni, amikor a mondatjelentés szisztematikusan eltér a szándékolt beszélő-jelentéstől. Ide tartozik a metafora, az irónia, a szarkazmus, a túlzó kijelentés és az eufemizmus is.
38.)
„A helyes válasz, természetesen az, hogy nem nagy a feneked ebben a nadrágban.”
Hazudsz, mert csak meg akarsz dugni !
———————-
Valahol olvastam (vagy láttam?), hogy egy szuperkompútert azzal fektettek meg, hogy „minden ügyvéd hazudik – én is ügyvéd vagyok.”
Mert az élet ilyen… rengeteg egymásal ellentmondó információra kell a logikával ellentétes válaszokat adni a túlélés, vagy inkább a boldogulás érdekében.
Ezt spiritualitás nélkül nehéz…
36!
Na remélem ezt a Gloucester megértette,mert ezt próbáltam neki kézzel lábbal magyarázni Tibor bá.. 😉
okos.kodo-val nem bírok.Győzött.. 😀 Megadom magam.. 😀
Ahogy olvasgatom tovább a hozzászólásokat,úgy látom már megint csak szexelünk..Veletek nem lehet komolyan társalogni.. 🙂
Vagy most ez komoly?.. ? 😀
40: A gondolat második része lemaradt: Dehogy hazudok. Nekem tök mindegy milyen a feneked, mert én éjjel-nappal mindig mindent meg akarok dugni, még azt is, amit tényleg nem lehet. — Én pedig ezt válaszsolnám: Drágám ne aggódj a feneked mérete miatt, mert a férfiakat nem érdekli, a nőket viszont nagyon, de mivel én vagyok a férjed, az összes ármánykodó nő le van szarva.
Tibor bá!
Csak Inteligens Tervezésnél beszélhetünk rossz hatásfokról, de a szex a Természetből fakadt – a sex fakasztotta a Természetet. Ez igazán rendkivűli hatásfok , a szex maga a Genezis. 🙂
Az Élet semmivel sem fogja dijazni Stephen Hawkinget ha bebizonyitja az M elméletét,de azon nyomban jutalmat kap ,ha a szobalány combfixben kisegiti neki. 🙂 Ezt már lehet nevezni boldogságnak ,hiszen kellemes emlékek ővezik .Azt azonban nagyon kétlem ,hogy egy matematikai probléma megoldása bárki számára kellemes emlékeket,ez álltal boldogságot tudna generálni.Bár megtörténhet ,de az már a pszichologusok hatásköre.
A szex a boldogság szerves része.
Nem baj ha kicsi. 🙂
43: Hát ez elég nagy marhaság. Adnék 100 orgazmust, ha felfedezhetném a nagy összevont egyenletet. Meg is érné. Utána a Föld legjobb női tőlem akarnának gyereket. 😀 Te pedig további 30 évig járhatnál ugyanarra a lyukra. 😀 😀
Őőő, ha egy robot memóriájába átmásolnák az agyamat, és én meghalnék, akkor utána miért is élednék újra a robotomban? Az egy teljesen másik tudat lesz…
Ha azt mondom, hogy az agy sejtekből, az molekulákból, azon belül pedig atomokból épül fel, akkor ez alapán ha az atomoknak egyenként számokat adunk akkor felírható lesz maga az agy lényegében számokkal, tehát hihetetlen összetett műveletek sorozataként. Mondjuk ez azt is kimondja, hogy a lélek csak a fejben létezik (elvont értelemben is). Éljen a materializmus.
Amúgy meg ha halhatatlanság, akkor érdemes arra a dokira gondolni aki valamikor pár évtizede végzett egy majomfejátültetést és sikeret ért el. A majom el-el kezdte mozgatni a lábujjait idővel, nagyon többet mondjuk nem csinált. Elvileg az emberi fejátültetés is lehetséges, csak azt a sok ideget nem tudják visszavarrni az agykéreg-gerincvelő pályákban.
45: Az agyad a hardware. Te nem az agyad vagy, hanem az agyadban tárolt adatok . Adatokat pedig lehet másolni és tárolni. Amennyiben az agyad tartalmát átmásolják egy robotba, akkor kettő lesz belőled, de a második az átmásolástól kezdve, már nem te-1 leszhel, mert újabb tapasztalatok jöttek be, amiket nem te-1, hanem te-2 szereztél.—– jó, mi? 😀
Ja, ezt mondom. De mégis így volt a posztban:
„személyünk digitális formába önthető, másolat készíthető róla, hogy baleset után „feltámaszthatók” legyünk.”
47: Nincs ellentmondás. A személyünk a digitálisan tárolt emlékeink, tapasztalataink, tudatunk. De ez természetesen csak elmélet.
Látom, már korábban is megjelent a poszt, de mivel már megírtam a hozzászólásom,azt közzéteszem. Bocs, ha valamit ismétlek a korábbiakból, majd átnézem azokat is.
Már a mesterséges intelligencia egyes funkciói is versenyegyenlőtlenséget hoztak (pl. drónok). Ez a téma méltán lehetne Attlia vagy Arma kedvence. Megtalálhatók itt a tudósok, akik ködös célokért munkálkodnak, majd az elit felhasználhatja hatékonyabb elnyomásra és időtlen idők óta dédelgetett okkult vágyaik kielégítésére. Nyilván nem állítanának elő 7.000.000.000 krómozott kasznit. Az örök élet, az istenné válás régi álma, régi propagandája a „felvilágosult” csoportoknak. A zsigeri félelem miatt (terminátor) gyanítom, nem szellőztetnek meg minden hadi fejlesztést. Ha be is lenne tiltva a MI, suttyomban kutatnák tovább, mint a klónozást.
Én úgy vélekedem (remélem), hogy nem olyan egyszerűen működik az agyunk, hogy azt a jelenlegi technológiával teljes mértékben modellezhessük. Gimnáziumi fizikatanárunk gyakran levezette egy-egy képlet bizonyítását, némelyikhez deriválni kellett, amit még nem tanultunk. „Osszuk fel ezt a görbét kis részekre, az egyszerűség kedvéért végtelen sok részre.” Talán az agyműködésben szerepet játszanak olyan változók, melyek kerekítése megzavarja a gép működését. A kreativitás is egy nehezen megvalósítható dolog. Vajon ugyanannak a személyiségnek tekinthetünk egy szoftver/hardvert, ha egyedi ötletek nem jelennek meg benne?
Jirí Marek:Boldogkor
http://www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=boldogkor&ID=76930
Olvassátok el a fülszöveget, egyébként jó kis könyv a témában!
Ha elfogadjuk az ember keletkezésének tudományos elméletét akkor egészen parányi tengerben úszó élőlényekből alakultunk ki.
Ezeknek nyilván nem volt öntudatuk megkockáztatom,hogy még szubjektív komfortérzetük sem.
A törzsfejlődés végén pedig ott az ember az éntudatával és az érzelmeivel és fogalmi gondolkodásával.
Az öntudat tehát fokozatosan alakult ki.
Nincs öntudat, van öntudat.
Az ember éntudatát személyiségét minden létező minimálisan létező időszakaszban ‘újratermeli’ a teste és az idegrendszere.
A testet leválasztani erről a folyamatról, a folyamat radikális megzavarása, megváltoztatása nélkül lehetetlen.
A test nem egyszerűen tokja,tartálya az emberi tudatnak több annál.
Ahogyan fa gyökre sem csupán azt a szerepet játssza, hogy stabilan a talajhoz rögzíti a törzset és a lombkoronát.
A semmiből lett valami.
Ugyanez zajlik a zigótától a kisgyermekig.
Hát nem megdöbbentő, hogyan keletkezhet a semmiből valami ?
Megszoktuk, ezért nem csodálkozunk egyébként abszolút felfoghatatlan.
Tibor bá’: mi lett a régi nickeddel? fura hogy csak nekem tűnt fel. „Tibor bá'” –> „Tiborba”
52: Lemásolták 🙂
Első lépésben kellene csináljanak egy gondolatolvasó szerkezetet: ha elképzelek egy almát, akkor azt jelenítsék meg monitoron, pont úgy ahogy elképzeltem. Ez az apróság is kurvára nehéz feladat lenne, mert az érzékelésünk meglehetősen szubjektív. Szerintem meg az is elég nehézkes lenne, hogy az elképzelt objektumról biztonságosan meg lehessen állapítani, hogy az egy alma.
Ha párhuzamot szeretnénk felállítani a számítógép és az ember között, akkor figyelembe kell venni, hogy a számítógép esetén a memória nem azt jelenti, amit laikus ember gondol.
Emberre vetítve: a memória az, amit az ember épp „gondol” és tud róla, vagy tudatalattiba dolgozik valami, mint háttérfolyamat. Ez nem ugyanaz, mint az összes emléke, mert azok valahol a „háttértárolon” nyugszanak.
Szóval azt a mintát valamilyen formában le lehet menteni, amire épp gondol valaki, de mindent nem, amire gondolhatna, ha kedve lenne hozzá.
A másik kérdés, hogy az ember esetén ténylegesen hol tárolódik az információ és milyen struktúrában. Van egy olyan érzésem, hogy nem egy egyszerű fájlrendszerről van szó, amit könnyedén megfejthetünk/értelmezhetünk. Ha hozza is férünk egy sectorhoz, a benne található információt önmagában nem tudjuk értelmezni. Azt sem hiszem, hogy az agynak kifejlődött volna egy olyan interfésze, amin keresztül kinyerhetünk belőle mindent.
Én pl. arról sem vagyok meggyőződve, hogy minden információ a fizikai test határain belül található.
Ha az agyban lévő valamennyi információt teljes pontossággal le tudnánk másolni, akkor lemásolásra kerülnének azok az infók is amik az aktuális fizikai testre vonatkoznak. Ez biztos, hogy nem lenne kompatibilis az új testtel. Amíg ezt nem tudjuk megoldani, mindenki vigyázzon az egészségére!
Sokakkal egyet nem értve én lehetségesnek tartom a jövőben ennek az áttöltésen alapuló továbbélésnek a lehetőségét.
Természetesen ezt nem a jelenlegi hardvereken kell elképzelni, és az az elképzelés is hibás, hogy le kell programoznia valakinek az intelligenciát. Amit le kell programozni, az az a virtualizálás amellyel át lehet hidalni a majdani hardver és az idegsejt működése közötti különbséget. A tárolandó információ pedig a tulajdonképpen a szinapszisok kapcsolati leképezése, valamint a kapcsolat erősségét jelenti mindössze.
Természetesen digitális világunkban ezekre már kitalálták a lebegőpontos számábrázolást, így aztán az erősségek analóg volta nem igazán jelent problémát. A sejtek közötti adatáramlás pedig kimondottan digitális – pulzusszám moduláció: erős inger=több impulzus.
„Mi a fejlödest csak egyre nagyobb enerigafelhasznalassal tudjuk elkepzelni. A kerdes ezek utan a következö: kepesek leszünk-e egy energetikai paradigmavaltasra vagy kihalasra iteltettünk?”
Ez pont pl. a számítástechnikára nem igaz. A 2001-es energia csúcsfelhasználású év technikáját (számítási és egyéb kapacitását) jelenlegi szinten egyszerű beágyazott rendszerek is bőven meghaladják, mindezt töredék energiafelhasználás mellett. Nem azért nem rohangáltak ennyien 2001-ben okostelefonnal, mert nem volt rá igény, hanem azért mert az akkumulátorok kapacitása nem volt képes nagyságrendeket növekedni, így szükséges először az ilyen számítási teljesítményű gépek energiafelvételének csökkentésére. (2001-ben egy 1GHz procijú PC többszáz wattot fogyasztott, míg az okostelefon 1-4 wattból megteszi ugyanezt.)
52:
Nekem nincs nickem, én admin vagyok. Feltupírtozáskor meg lehetett változtatni az admin-t. Ha én szólok hozzá, mindíg az admint írja be. Hogy előtte miért lettem Tiborba, mert akkor a rendszer nem fogadta még el a mai nevem (ékezet, aposztróf).
49:
Sok új olvasó van, akik nem mennek vissza a múltba, ezért viszonylag jó posztokat nem olvasnak el. Ezért néha-néha előveszek régi posztokat is.
nem vagyok agysebész, de mivel az informatikában dolgozom legalább a könnyebbik felére rálátásom van. Én úgy vélem nem elég a tárolt adatot lemásolni, mert azt csak a saját környezetében lehet értelmezni. Valami hasonlóan vélekedem mint amit Intuitív írt 54-ben. Ezt az informatikában architektúrának hívják, a processzor belső kapcsolatai határozzák meg annak működését és hogy a tárolt adat az értelmes információként fog-e megjelenni. Amit „Tiborba” is írt (akárki is legyen, de engem zavar az új nick), az agyunk analóg, a mai gépek pedig digitális alapon működnek. Ha sikerülne is kimásolni az agyunk tartalmát, nem lenne mivel működtessük. Még egy sikeres AD konverzió után sem. Nekem ez a véleményem, amit pusztán az informatikai ismereteimre alapozok.
56: „2001-ben egy 1GHz procijú PC többszáz wattot fogyasztott, míg az okostelefon 1-4 wattból megteszi ugyanezt.” Ez így szép és jó, de azt tegyük hozzá hogy az asztali PC-k x86-os platformot képviselnek, a zsbedben lévő ketyere pedig ARM, mely lényegesen kevesebb energiát használ hasonló órajel mellett.
57,58: így már érthető. Én meg elsiklottam a dátumok fölött. Mostanában egyre inkább azt veszem észre hogy fontos részleteket nem veszek észre, és ez hátráltat a munkámban is. 🙁
Peter 88 éves korában költözött a hálózatra. Rozoga, drágán fenntartható testét hátrahagyva, ekkor döntött úgy, hogy igénybe veszi a szolgáltatást, amely személyiségét digitalizált formában elmenti, és a hálózaton avatárként való létezését meghatározott ideig biztosítja. Vagyonos, de gyermektelen ember lévén a szolgáltatás csekély költségét évezredekig biztosítani tudta, és amikor alig 20 év múlva jelentősen magasabb havidíjért, a való világban -mesterséges testben – való megjelenés is lehetővé vált, az elsők között vette igénybe a szolgáltatást. A mesterséges test azután folyamatosan fejlődött, a kezdetleges érzékelők fokozatosan az emberi érzékszerveknél sokkal kifinultabbak lettek, Peter érezte a nyári zápor illatát, az esőcseppeket az arcán, de még az ízűket is. A tudománynak hála érzett éhséget és fáradságot, nemi vágyat, és boldogságot is, hacsak nem osztotta be jól a havi adag endorfin mennyiségét, mert természetesen képes volt irányítani azokat a testi reakciókat, amelyek a szerves organizmusokban automatikusak, vagy ösztönösek. Persze idejének zömét így is a hálózaton töltötte, mint ahogy még élőként is tette. De jó volt a tudat, hogy bármikor megjelenhet a való világ eseményein személyesen is. Bár ott egyértelműen felismerték, hogy ő „halott ember”, de sokan voltak mások is ilyenek, és akik így nevezték a hozzá hasonlókat, azok is tudták, hogy eljön az idő, amikor ők is halott emberek, és egyben avatárok lesznek. Bár Peter vagyona nem tette volna szükségessé, egy idő után mégis munkát vállalt, amely a mesterséges test használatát indokolttá tette, ugyanakkor meg is kereste a fenntartásáért kifizetett összeget. Ekkoriban, Peter születése után 130, testi halála után 42 évvel már komoly feszültséget kezdett okozni a társadalomban az avatárok, vagy még inkább a halott emberek jelenléte. Bár még csak a föld népességének csak 0,1 %-át jelentették, de a nyilvánvaló volt, hogy előbb utóbb ők kerülnek többségbe, ahogy a szolgáltatás egyre olcsóbbá válik. Ezért a kormányok úgy döntöttek, hogy korlátozni kell a szolgáltatást. Az avatárok kezdetben havi 80 órát tölthettek mesterséges testben, majd 40-et, pár év múlva már csak 20-at, majd 10 –et. Az avatárok legtöbben elfogadták a korlátozást, de azt is látták, hogy mesterséges test nélkül nem garantált a fennmaradásuk, ezért szövetkeztek egy nagy cél érdekében. Ezt a célt az emberi társadalom is támogatta, ezért Peter születése után 150, testi halála után 62 évvel megépült az első önnfentartó űrállomás, mely 50.000 avatárnak adott otthont, kapcsolatban állt a földi hálózattal, és mintegy 1000 mesterséges teste révén képes volt saját magát karbantartani. Persze ezek a testek a világűrbeli környezet elviselésére épültek, emberi élet fenntartására nem volt alkalmas az űrállomás. Peter még 26 évet a földön töltött, mivel befektetései idekötötték, majd úgy határozott, hogy másodszor is új életet kezd, és csatlakozik az űrlakókhoz. Méghozzá nem is a föld körüli pályán keringőkhöz, hanem az egyik bolygókutató űrállomás legénységéhez. Ekkor már több ezer űrállomás létezett, szétszórva a naprendszerben, fedélzetükön több millió űrlakó avatárral. Az avatárok közös tulajdonában állt az otthonuk, és az űrállomások szabályosan kereskedtek egymással, leginkább információt és szolgáltatásokat adtak vettek, de a minimális anyagszükségletüket is így oldották meg. Az űrállomások mesterséges testei, melyek már nem halott emberek, hanem sokkal inkább kutató, karbantartó, vagy bányagépek voltak, képesek voltak eljutni a bolygókra, vagy kisbolygókra és ott, lényegében bármilyen munkát elvégezni.
Peter harmadik életszakaszát tehát a Marson, illetve egy körülötte keringő űrállomáson töltötte, miközben a hálózaton továbbra is megszokott avatár létét élte. Ahogy közeledett harmadik életszakaszának 88-adik éve, úgy döntött eladja megmaradt földi vagyonát és csatlakozik egy hatalmas űrállomás legénységéhez, a „kivándorlókhoz”, mely fedélzetén – vagy inkább adatbankjában – mintegy egymillió avatárral elhagyja a naprendszert, leválik a hálózatról és a legközelebbi bolygórendszerrel rendelkező csillag felé veszi az irányt. Az űrállomás nem csak többezer mesterséges testtel rendelkezik majd, hanem egy olyan gyárral is, ahol bármilyen környezeti feltételeknek megfelelő, akár a bolygón élő szervezetekhez hasonló gépeket építsen, melyek az adatbankban lévő avatárok eredeti személyiségét hordozzák majd.
„Technológiai szingularitásnak (röviden szingularitás vagy különösség) nevezzük a tudományos-fantasztikus irodalomban és a jövőkutatásban azt a lehetséges jövőbeli eseményt, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni. ”
” Az esemény bekövetkezése és annak előrelátható időpontja vitatott. A jövőkutatók többnyire a 21. század harmadik évtizedére jósolják.”
http://hu.wikipedia.org/wiki/Technol%C3%B3giai_szingularit%C3%A1s
Na tehát, ha egy ilyen robbanásszerű fejlődés várható, akkor a geddonista jóslatok mennyire tarthatóak?
Kissé provokatív a kérdésfeltevés, de érdekelnek a vélemények…
63. szerintem semennyire…
Ha a geddon létre jön, akkor is lesz egy réteg ami továbbfejleszti a technológiát és létrejön a szingularitás, ha már nem jött létre eddig…
Más kérdés, ha az a szuperinteligens gép annyira szuperinteligens akkor rá kell jönnie, hogy nem kéne elbaszni az életet. Esetleg mi kerülünk karanténba, esetleg magát hagyja meg egynek és oszthatatlannak, mert miért csinálna magának konkurenciát? Vagy ez csak amolyan antropomorf feltételezés, hogy egyeduralomra tör majd? Ha „jóindulatú” lesz akkor az emberiség segítője is lehet. (De van-e indulata, tehát érzelme egy gépnek??) Nem minden ember sem tör egyeduralomra, szóval lehet még boncolgatni a kérdést…
Az őseink tudását alapul véve az ember áll egy fizikai testből, ami közvetíti az érzeteket.
Aztán áll egy érzelem „testből” ami az érzelmekkel teszi ugyanezt.
Van még akarattest, gondolattest ami eldönti helyes-e az érzelem és helyes-e az akarat,indítéktest,hogy minek alapján helyes-e és van egy
belső figyelőszerű „test” ami csak figyeli ezek mit kavarnak…
Ha ezek megvannak a mesterséges inteligenciában, akkor az már majdnem ember de azért még talán nem egészen. Pl. honnan jött és hová megy, kezdi majd kutatni létrejötte értelmét,stb. Vagy Borg lesz a Star Trek-ből és akkor emberiség satu.
Érdekes téma.
hm..örök élet.Csak azt nem tudom,ha egyszer örök az a élet,van,volt,és lesz,akkor annak hogy lehet mérni az idejét?Mert ha valami örök,akkor ott megszünik az hogy idő..Ott nincs idő..
Más..Éppen tegnap mondta a férjem,(mert hogy gondolatban eljátszottunk egy kicsit) nincs is szükségünk testre,csak az agyunkat kellene átrakni egy robot gépbe mint a robotzsaruba,és kész..Persze nem ilyen egyszerű a dolog,de mi leegyszerűsítettük… :)Úgyhogy Tibor bá megint gondolat olvasó vagy,éppen tegnap elemezgettük ezt a témát itthon..A Tron című film is eszünkbe jutott tegnap ebből az okból kifolyólag..
De úgy gondolom hogy a fizikai agynak is van egy fizikai kapacitásának a határa..Mert ugye nem végtelen..A digitális számítógépnek is vannak határai..Tehát ezzel azt akarom mondani,hogy az örök életben,nem tudsz fejlődni,állandóan ugyanazon szinten körbe körbe kell járni..Ugynazon gondolatokkal,és ha az összes problémát megoldottad,már még problémát se tudsz csinálni,mert nincs tárhelyed.. 🙂
66. melike00
Csak törölni kell. Máris van tárhely és probléma is.
67!
és mit törölsz?az emlékeket?Akkor nem ugyanazt fogod újra és újra járni?És megoldani?
Végtelen számú,és végtelen különböző gondolatokra van szükségünk..
Először is „sohase mond, hogy soha”!
Ezt már a régiek is sokszor leírták. Nem is oly rég, komoly tudósok állították, hogy a levegőnél nehezebb tárgyak soha nem fognak a levegőbe felemelkedni! Ahhoz képest…:) Tibor bá’: Lord Kelvin, és jóval több, mint 100 éve.
Másodszor, mára már nyilvánvaló, az emberi agy nem digitálisan tárolja az információt, hanem holografikusan.
Ez logikus is, mivel, ha bárki felidéz egy emléket, gondolatot, az mindig képként jelenik meg a fejünkben.
Ezáltal, egy molekulában, vagy atomban gyakorlatilag végtelen mennyiségű információ tárolható és kiolvasható. Csak technika, technológia kérdése.
De!
Ehhez meg kell először érteni az agy működését, majd fel kell térképezni és kialakítani a kapcsolatot.
Na, ettől vagyunk még nagyon messze.
Az ember, maga a tudat!
Ha ezt sikerül átplántálni, akkor innentől nem sok értelme van azon filozofálgatni, milyen hatásai lehetnek a pszichére.
Jómagam azért tartom hülyeségnek a reinkarnációt és ezen való elmélkedést, mivel ha nem kerül át a tudatom a következő testbe, akkor meghaltam, tovább nincs miről beszélni.
(Üdv. Tibor bá’, a napokban fedeztelek fel magamnak, majd egy szuszra elolvastam az összes írást a blogodon, gratulálok hozzá. A személyes dolgaidon kívül annyira hasonló a világnézetünk, hogy akár magam is írhattam volna. Csak hát, műszaki ember lévén nem tudom ilyen jól megfogalmazni a gondolataimat.
További sok sikert!
Gyula)
Tibor bá’: Jó nagy szusz lehetett, mert közel 1500 poszt van fenn. 😀
67. melike00!
Ha elfogadjuk, hogy az agy holografikusan tárolja az információt, akkor a tárolóképessége korlátlan.
Ami viszont korlátolt, az a kiolvasó, feldolgozó képesség.
Ez viszont fejlődik, ami látható az emberiség tudatfejlődésén.
De hogy még tovább cifrázzuk a dolgot, egyes elképzelések szerint, az összes információ, ami létezik ma a világegyetemünkben, az bennünk is megvan!?
Védák, “ami kinn az benn, ami fenn az lenn”.
68. melike: „és mit törölsz?az emlékeket?Akkor nem ugyanazt fogod újra és újra járni?És megoldani?”
Amnéziás ember gondolkodni is képtelen? Fél agytekével létező emberek fél emberek? Vagy ilyen esetben a végtelen megfelezéséről beszélhetünk?
69. Ciki: „Másodszor, mára már nyilvánvaló, az emberi agy nem digitálisan tárolja az információt, hanem holografikusan.
Ez logikus is, mivel, ha bárki felidéz egy emléket, gondolatot, az mindig képként jelenik meg a fejünkben.”
Gyakori hiba a gondolkodás és a képi gondolatok bevillanásának az összekeverése. Wittgenstein nagyon egyszerűen definiálta a gondolkodás mibenlétét. Szerinte a gondolkodás nem más, mint belső párbeszéd. A kutatások azt bizonyítanak alátámasztani, hogy igaza volt. Ha leülsz meditálni, akkor olyan agyi tevékenységet végzel, amiből próbálod a saját magaddal történő párbeszédet kizárni, ettől még képek ugorhatnak be, de az nem lesz gondolkodás. A kisgyermeknek ezért kell előbb megtanulni beszélni, és csak utána fog tudni gondolkodni. A beszéd az nem a megszólalást jelenti, hanem a belső párbeszédet, mert az artikulálást csak ezután tudja megtanulni.
70:
Így igaz. Fogalmak megtanulása nélkül nins gondolkodás. Gondolkodni csak nyelvtudással lehet. Ez akkor mvélik nyilvánvalóvá, ha megtanulsz egy másiki nyelvet, és azzal is tudsz gondolkodni.
69!
Nem értjük igazán az agy fizikai és szellemi tevékenysége közötti kapcsolatot..(sem)
Te most azt szajkózod,amit általában véve beszélgetnek..De nem gondolod tovább a dolgokat..Idáig én is eljutottam..Azon kívül az elméleti fizikai tanszéken oktatják ezt az agy holografikus tárolás módját,de én azért beljebb szeretnék kutakodni a dolgokban..És azért vannak kérdéseim..De köszönöm hogy válaszoltál..
Az 59-ben V kifejtette hogy agyunk analóg formában működik..(most maradjunk az alapnál) És csak analóg módszerrel tudod egyenlőre megoldani a végtelen számú,és végtelen különböző gondolatok elő állítását..Egy kissé bonyolult a dolog,mert jel zaj viszony is létezik,amit külön kellene válogatni..Meg energia is kellene valahonnan.. Szóval sok kérdésem van.
Érzékszervek és testérzékelés, ezek is a személyiség elválasztatatlan tartozékai, nemcsak a steril memória.
A test nélküli lélek persze hogy elképzelhető kellő ismeretek hiányában.
70!
Fejlődésről beszéltem..És ahhoz HELY kell..Mindig több és több..Nem felezni akarok.
73. A szövet jobban fejlődik, mint a mechanikus gép. Az evolúcióval nem lehet versenyezni. 🙂
Ez a személyiségmásolás feltételezi, hogy létezik olyan modell, ami mindenkinek a gondolkodásmódjára ráhúzható. Vannak olyan pszichológusok is, akik mindenkit beskatulyáznak. Felmerült a képalkotással gondolkodás. Én olvasás közben sem jelenítem meg magamnak a leírtakat, a szereplőknek is csak neve van, soha nem társítottam arcot, testet hozzájuk. Legalább 25 éves voltam, mire leesett, hogy legtöbben nem így olvasnak.
74. melike00
A törlést félig poénból írtam, bocs a mosoly hiányáért. Hely is lesz, probléma is. Azért csak félig poén, mert jó algoritmusú törléssel átláthatóbbá tehető az információmennyiség, a lényegteleneket, másodpéldányokat törölni lehet.
70 Gloucester!
Bocsi, ha nem voltam egyértelmű.
Fentebb én csak az adattárolásra gondoltam. A gondolkodás egy teljesen más dolog, sokszorosan bonyolultabb, mint a tárolás.
Őszintén megmondva a gondolkodásba még csak bele sem mertem gondolni.:)
76 Jani!
Ezek szerint te nem nagyon szeretsz olvasni! Jómagam pontosan az ellentéted vagyok. Mivel erősen vizuális típusú, ezért olvasás közben nem is nagyon látom a betűket, csak, mint ha egy film peregne előttem és a látott kép folyamatosan úgy módosul, ahogy kapom az infót.
Azért is írtam fentebb, hogy először meg kellene érteni az agy működését és csak azután lehet azon meditálni, milyen erkölcsi, társadalmi, stb. problémákat okozhat a tudatmentés.
„Tibor bá’: Jó nagy szusz lehetett, mert közel 1500 poszt van fenn.”
Akkor még nem találtam meg az összeset, de majd sort kerítek rá.:)
73. Rudolf!
„A test nélküli lélek persze hogy elképzelhető kellő ismeretek hiányában.”
Akkor én „kellő ismeretek hiányában” szenvedek, mivel ezidáig még nem sikerült megértenem, hogy tulajdonképpen mi is az a „lélek”!
Jó lenne, ha valaki felhomályosítana ez ügyben, vagy Tibor bá’, talán ez is megérne egy posztot.
76
Az kreatívabb gondolkodás egészen magasfokú képi holosztikus és verbális képességeket is igényel.
Az emberek többsége – lévén, hogy a törzs és az egyedfejlődés során is ez jelenik meg először, tehát ez a természetesebb – a vizuális gondolkodással él az esetek nagy nagy többségében.Mondhatjuk a tömegember számára ez magától értedődő
Ha valaki elkezd okfejteni a fogalmak, absztrakciók nyelvén,az unalmas, mert neki belső mozi kell az érdeklődéséhez és arra már azt mondja, ez nekem nagyon szofisztikélt mert – képtelen – 🙂 követni.
77
Azért nem érted a lélek fogalmát, mert nem vagy ehhez elég felszínes és primitív.
78. Lorand Rudolf
„…képességeket is igényel.”, „az esetek nagy nagy többségében.”
Tehát az a cél, hogy a tömegek másolhatóak legyenek. Nem az, hogy mindenki.
77. Ciki
„Ezek szerint te nem nagyon szeretsz olvasni!”
Ezt még senki nem mondta rám. 🙂 Antikvárius végzettségem van, elolvastam néhány ezer könyvet. Gyerekként simán elolvastam két-három könyvet egy nap, talán azért, mert nem fékezte az olvasást a képalkotás. Mindig untatott a tájleírás, nem sok releváns információt hordoz.
77. Ciki: Ha csak az adattárolást nézzük, akkor azt már sikerült megoldania a számítástechnikának. „Ami egyszerű az embernek, az nehéz a számítógépnek, és ami nehéz az embernek, az könnyű a számítógépnek.”
A képi megjelenítésre szokták példának mondani: hogyha kimondjuk a „macska” szót, akkor ugyan arra a macskára gondolunk?
Ha azt mondom, hogy „a szobád egy disznóól”, akkor elképzelsz egy disznóólat? Leellenőrizni objektív módon lehetetlen, csak magadra, saját szubjektumodra támaszkodhatsz. Talán általánosságban elmondhatjuk, hogy egy új kifejezés hallatán, minden bizonnyal elképzeled a szó eredeti jelentését (pl. „processzor agyú”), de az idő előrehaladtával, már nem kell a szó eredeti képét magad elé képzelned, így sokszor elmondva, hogy „a szobád egy disznóól”, akkor már csak egy rendetlen szoba képét fogod előhívni, egy disznóólét nem.
A politikai fogalmakra milyen képet hívsz elő? (Liberalizmus, konzervativizmus…)
76!
Jani én értelek..(és egyébként egy nagyon intelligens embernek tartalak)
De mivel örök életről beszélünk,előbb utóbb az a hely is kevés lesz..(ha a gyakorlati oldalát nézzük a dolognak)
A tároláshoz még energia is kell..Legalábbis valamilyen formában.
78 Rudolf!
Ez így kerek!
81 Jani!
Akkor rád illik az a mondás, „A kivétel erősíti a szabályt”!
Gratulálok hozzá!
82 Gloucester!
Pontosan az a probléma, hogy a számítástechnikának még nem sikerült hatékony adattárolást megoldani. Ha az emberi agy digitálisan rögzítené az információt, akkor fejünk akkora lenne mint a földgolyóbis! 🙂
A holográfiának épp az a lényege, hogy elvileg atomnyi helyen végtelen információ tárolható.
Egyébként gőzerővel építik már az ezen az elven működő számítógépet, a quantum számítót!
83 melikének!
A holográfiának pont az a lényege, ha a holográf lemezt kettétörünk, vagy négyfelé, vagy millió felé, a rajta tárolt kép, adat, mind megmarad teljes egészben, csak a kép mérete lesz fele, negyede, vagy milliomodrésze az eredetinek.
Így gyakorlatilag az adattároló soha nem telik meg.
Plusz energia sem kell hozzá, mivel úgy néz ki egyenlőre, hogy az atomok, emberi léptéken mérve, nem veszítenek energiát. (Kivéve természetesen a sugárzó atomokat.)
81 Jani!
Még egy kis kiegészítés!
A tapasztalatom nekem is ez, anno még az általánosban volt egy osztálytársam, barátom, aki hozzád hasonló volt, gyakorlatilag kétszer olyan gyorsan olvasott mint én. De nem szeretett olvasni.
Akkor a szakmádból kifolyólag ezek szerint sokat olvasol, de szeretsz is? Vagy csak az információ kényszer olvastat?
82 Gloucester!
„A politikai fogalmakra milyen képet hívsz elő? (Liberalizmus, konzervativizmus…)”
A liberalizmus nálam egyértelműen szabadgondolkodást jelenti.
Ami, lássuk be, a mai Mo-n nem igazán szimpi.:)
Ha szabadgondolkodó vagy akkor számodra ez egyértelmű, ha nem, soha nem fogod megérteni.
Sajnos kis hazánkban az emberek többsége, képesség hiányában, vagy csak egyszerűen lustaságból nem tud/akarnak önállóan gondolkodni.
Sokkal egyszerűbb, ha választunk egy vezérürüt és bégetünk utána.
A konzervativizmus nálam egyértelműen a kialakult viszonyokhoz, státuszkókhoz való ragaszkodást, nem mellesleg, a jövőtől való félelemet jelentik.
86. Ciki: Az milyen kép, hogy szabadgondolkodó? Ezt hogy lehet tárolni?
A „macskára” milyen képet tárolsz?
Mindenkinek…
Nekem már van is ilyen robotom! Küggyetek’ előre lóvét, én pedig postafordultával küldöm a robit. Spájzoljatok be belőle, amíg van! Geddon esetén csak áttöltitek rá magatokat, s onnantól nem lesz gond a zabára, meg a tisztított vízre. Tibor Bá’-na + küldök ingyen műbrokit is hozzá …nektek, prosztóknak csak pénzért….
Aki bióban’ akar túlélni, annak küldök 10 tyúkot vagy kakast – nemtől függően, akiknek a szárnya alá be van építve az USB csaklakozó az áttöltéshez. Nem paj, ha a tudatotok szétaprózódik, mert ha teszem azt, elvisz egyet belőletek a róka /mint baromfi/, csak kicsivel lesztek hülyébbek, azt meg a kutya se veszi észre. 🙂