(454) Tibor bá blogja – Majdnem vallás

2021 a 89. év

Az Ősrobbanással kapcsolatos téma a nagy szerelmem, csak hát semmi köze a túléléshez, bár vallás helyett megteszi. Nem fogok kimásolni semmit a saját könyvemből, inkább újrafogalmazok. Megítélésem szerint – és elég sokat foglalkoztam vele – a Világmindenség anyagába, úgy értem az anyagi részecskékbe be van programozva az intelligencia megjelenítése. Ez például megmagyarázná a kvantummechanika egyik nagy talányát, nevezetesen a fény kettős viselkedését. Mint tudott a foton, a fény legkisebb része, hol hullám, hol pedig korpuszkulum. Amikor például egyetlen fotonnak két, egymáshoz nagyon közel létrehozott résen kell átmennie, egyszerre megy át mind a kettőn, mint hullám. Ennek bizonyítéka, hogy önmagával interferenciát hoz létre. Észszerű sejtésem szerint, ezt azért teszi, mert nem tud dönteni, hogy melyiket válassza. Amikor pedig egy ember figyeli a viselkedését, akkor mint részecske a két rés közül kiválasztja valamelyiket és azon megy át. Az én észszerű sejtésem szerint, ezt azért teszi, mert ebben az esetben már nem mindegy melyiken megy át, az átjutásnak van tétje, hiszen egy gondolkodó lény figyeli.

Ezzel kapcsolatban vetettem fel a radioaktív izotópokat, amelyek egyike-másika spontán felbomlik. Ennek a bomlásának van egy úgynevezett felezési ideje, ami minden izotópra jellemző. Ez azt jelenti, hogy van egy adott idő, ami alatt egy adott izotópból álló anyagmennyiség fele felbomlik. Ez például a rádium esetében 1800 év. Szemléltetve, 1 g rádium 1800 év alatt elsugározza tömegének a felét, egy újabb 1800 év alatt már csak 0,25 g marad belőle. Hogy ezt a felezési időt az anyag be tudja tartani, ahhoz – szerintem – az atomoknak tudniuk kell egymásról, különben honnan veszi bármelyik atom, hogy mikor kell neki dezintegrálni? Vagyis úgy gondolom, hogy van közöttük valamifajta „összebeszélés”.

Elképzelésemnek van egy nagy hibája, sejteni lehet mögötte egy teremtő isten létezését, akinek konkrét célja lehetett. Ha minden csak úgy magától van – amit sokan állítanak – és a véletlen úgy hozta, hogy kialakult az, amit magunk körül látunk kezdettől létező természeti törvényeknek megfelelően, akkor az anyagi részecskék ilyenfajta „öntudata” nem létezhet. Az izotópok tehát előre meghatározott törvények szerint bomlanak és kész.

Csakhogy nemrég történt egy véletlen felfedezés, amire csak úgy rábukkantak. Közismert, hogy valódi randomizált számsor előállítása egyáltalán nem könnyű feladat. A találomra felvett számoknál a „találom”-ot mindig befolyásolja valami. Ennek kiküszöbölése bizonyos erőfeszítést kíván. Az egyik ötlet az volt, hogy radioaktív anyagban bekövetkező spontán atom bomlások között eltelt időt mérték, ami nyilvánvalóan találomra történik. Azonban 2006 december 13-án Jere Jenkins atomfizikus a Purue Egyetemen azt tapasztalta, hogy a mangán-54 radioizotóp mintából származó atombomlást jelző kattogások egységnyi időre eső száma változik méghozzá a napkitörések változásának megfelelően. Ráadásul ez a változás éjszaka következett be, ami azt jelenti, hogy ami a változás okozta, az a Föld teljes tömegén áthatott. Feltételezések szerint ez nem lehet más, mint a Naptól származó neutrinok. Na most, a töltés nélküli, rendkívül kis tömeggel bíró részecskék közel fénysebességgel száguldanak és belső tulajdonságaik miatt nem ismernek akadályt. A számítások szerint egy fényév vastagságú ólomtömbön is átjut minden  második neutrino. Vagyis interakcióra egyáltalán nem hajlandó. Akkor pedig hogyan befolyásolja a radioaktív izotópok – mindez ideig konstansnak vélt – bomlási rátáját? A nagy talány így szól: „Hogyan lehetséges, hogy egy interakcióra nem hajlandó részecske megváltoztat olyan valamit, ami megváltozhatatlan?” Még van egy lehetőség, hogy a bomlási rátát befolyásoló „valami” nem neutrino. Akkor viszont olyasmiről lehet szó, amit még nem ismerünk, de a Nap kibocsátja. Ez aztán még nagyobb talány.

Maradjunk annyiban – a könyvemben is ezt tettem – hogy az anyag hátterében olyan dolgok vannak, amiket nyugodtan nevezhetünk titokzatosnak, és megismerhetetlennek.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

25 gondolat erről: „(454) Tibor bá blogja – Majdnem vallás

  1. Adalék, Lukács Béla elméleti fizikus az ősrobbanás elméletet egy korábbi paradigmának nevezi egy 2008-as beszélgetésben, “nem volt ősrobbanás, semmi nem robbant”. Nézői kérdésre válaszolva, a felvételen 14:48-tól. L.
    youtube.com/watch?v=Bc64mLwxvx0&t=14m48s

  2. A tudomány állítólag nem hisz a csodákban, a dolgokat a “csoda” fogalma nélkül magyarázza, racionális törvényszerűségek alapján.

    De Terence McKenna szerint a tudomány végsősoron úgy működik, hogy

    “Give us one free miracle, and we’ll explain the rest”,

    azaz,

    biztos ami biztos, azért egy csodát engedjünk meg, és ha ez teljesül, akkor a többit már megmagyarázzuk.

  3. Két rés kísérletnek lehet egy sokkal prózaibb magyarázata is: ha a foton nem kompakt, magyarán maga körül gravitációs hullámteret generál, és a rések is önmagukban is gravitációs hullámteret generálnak, mert az anyag sem kompakt, akkor a két rés valójában egy furcsa “hullámtörő”, ami kölcsönösen hat egymásra, ami által a második rés hatással van az elsőre, és viszont. A távoli két rés viszont már csak egy résnek tekinthető, mert a hatás négyzetesen csökken a távolság függvényében, így mérhetetlenné válik a jelenség.

    Izotópok bomlási ideje nem kontsans, nagyban függ a környezete energia szintjétől, ezért pl ha erős UV-val/lágy röntgennel világítunk meg egy rövid felezési idejű izotópot, hamarabb fog bomlani.
    Nem én találtam ki, hanem laborban mértek…

  4. Az atomag felépitését kell hozzá ismerni. A periodusos tábla egy gömb felépitéséröl szól. Gyürük hogyan épülnek ki minden fizikai tulajdonságot megadva. A szénatom egyedöl ami minden irányba forog. A szilicium már a dupla gyürü miatt korlátozott. A bomlási sor a gyürük egyenletessége határozza meg. A forgás közbeni törés eredményezi. A rés efektus e forgomozgás eredménye. Isten van de ez fizika.
    Remélem a gömbteritéket mindenki látja.
    https://m.facebook.com/story/graphql_permalink/?graphql_id=UzpfSTEwMDAxMDcxMzU4MjE1MDpWSzoxNDE0ODcxMTQ1Mzg0OTk3

  5. Tibor b’a. A kétrés kísérletre van sokkal egyszerűbb magyarázat. Mivel olyan kis elemi részecskékről beszélünk, amiket lehetetlen úgy megmérni, hogy ne befolyásoljuk a viselkedését, a mérés mehváltoztatja a azt. Hasonlóan mintha egy műszerrel megméred az aksi feszültségét, annak máris csökken emiatt a töltése, így sosem fogsz valós képet kapni annak valódi állapotaról, mindig más lesz (merül). Nyilván itt sokkal kisebb méretekben a mérőeszköz ezt sokkal jobban befolyásolja. Ez esetben a hullámtermészetét szünteti meg, így nem tud hullámfüggvény , interferencia kialakulni. Ez talán logikusabb magyarázat annál hogy egy ember figyeli ezt, hisz a hullámfüggvény összeomlása más folyamatokban is végbemegy, anélkül hogy mérésre lenne szükség, közvetetten lehet tapasztalni.

  6. Na akkor itt most megkérdezem mert ezt sosem értettem:
    A fény vagy a hullám hogy tud évmilliókig menni? Tehát amikor távoli galaxisokat vizsgálnak és mondják hogy x millió fényévre van.
    Vagy amikor rádióhullámokat bocsájtunk ki.Hogy a fenébe nem gyengül és hogy megy el messzire?Ha én elhajítok egy követ az megáll 2 mp alatt, elveszíti a mozgási energiáját.A fény és a rádiófrekvencia miért nem?
    Honnan van energiája évmilliókig menni a fénynek?
    Vagy pl. a rádióhullámok miért nem keverednek össze?Értem ezalatt hogy mérnek kutatók sokat.Felbocsájtanak mondjuk 10-20-100 helyről rádióhullámot és azok miért nem keverednek össze?Más a frekvencia?De akkor is?
    Bocs hogy értetlenkedek , de szerintem kevesen tudják a választ és érdekes.

  7. 7 – andrew:
    Rengeteget spekulálsz (amiket itt le is írsz), de tényleges ismereteid ehhez képes limitáltak: “Ha én elhajítok egy követ az megáll 2 mp alatt, elveszíti a mozgási energiáját” Ha te elhajítasz egy követ azt a végtelenségig mozogna, ha nem hatna rá erő. A harmadik fizika órán tanítják.

  8. Szép napot!

    Az ameber mindig válaszokat keres…:))

    “Megítélésem szerint – és elég sokat foglalkoztam vele – a Világmindenség anyagába, úgy értem az anyagi részecskékbe be van programozva az intelligencia megjelenítése.”

    Ki vagy mi volt a “programozó”?

    Üdv mindenkinek.

  9. Re:7
    A fény nem forrás nélküli hullám szemben az EM-el, hanem forrásokkal folyton keletkező komplex rendszer, ami együtt mozog a hullámterével.
    Ezzel szemben az EM-nek csak a kibocsátás helyén van forráskeltője, pl egy dipól, amiben rángatjuk az elektronokat. Így tud a fénykvantum év mrd fényévekig fennmaradni, kivétel ez alól az, ha a közel sem olyan ritka világűrben el nem nyelődik valamiben.

  10. 10 – Fényhozó Kerub:
    Ezt a kérdést mindenre felteheted: Ki vagy mi rendelte el, hogy az atom magban neuronok és protonok vannak? Ki vagy mi intézte úgy, hogy a víz +4°C-on a legsűrűbb? stb.

  11. 7 andrew
    Azt meg kell adni, nem vagy szégyenlős, mikor mások tudomására hozod, milyen alapvető fizikai ismerethiányaid vannak.
    Ki mondta neked, hogy a fény és egyéb elektromágneses hullámok nem gyengülnek terjedés közben?
    A távoli objektumokról érkező fény erőssége a távolság négyzetével fordított arányban csökken, ezért tudnak az igen távoliakról csak úgy felvételt készíteni, hogy igen hosszú expozíciós időt alkalmaznak, mert olyan ritkán érkeznek a fotonok az érzékelő eszközre, hogy érdemleges kép csak így alakulhat ki.
    Ez nagyon egyszerű törvényszerűség, jól belátható egy ábrán a széttartó sugárnyalábról, ahol látszik, hogy ugyanannyi foton egyre nagyobb felületen oszlik el. Ez az inverz négyzetes törvény.
    És ez nem csak a fényre, de mindenféle elektromágneses hullámra igaz, a távolodó szondák esetében is egyre gyengébb jeleket tudunk fogni róluk, de elvileg mehetnek a végtelenségig, persze a végtelenségig gyengülve, ha nem ütköznek közben akadályba…
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Inverz_n%C3%A9gyzetes_t%C3%B6rv%C3%A9ny

  12. Ez a “az anyagi részecskékbe be van programozva az intelligencia megjelenítése” egy meglehetősen erőltetett elmélet. Teljesen szembemegy a fizikai szemlélettel, és a felhozott érvek egyáltalán nem támasztják alá.

    A fénynek (és egyéb elemi részecskéknek) kettős természetük van: leírhatók hullámfüggvénnyel, és részecskeként is. Meggyőződésem szerint ezt csak azért nehéz felfogni, mert a mi emberi felfogásunk nehéz: a fogalmainkat makroszkopikus tárgyak, élmények alapján alakítjuk ki. Az anyag egyszerűen csak ilyen és kész. Semmi köze “progamozáshoz” vagy “intelligenciához”.

    A radioaktív bomlás pedig egyszerűen egy véletlenszerű folyamat. Ez pontosan elégségesen magyarázza a felezési időt.

    Az meg, hogy a felezési idő neutrínóbombázással manipulálható, megintcsak természetes: a magátalakulások neutrínókibocsátással járnak, ha meg jelen van a szokásosnál nagyságrenddel nagyobb koncentrációban neutrínó, akkor az katalizálni tudja a folyamatot. A neutrínó egyébként kölcsönhat az anyaggal, különben detektálni se tudnánk, csak kis valószínűséggel. Ha tízszer annyi van belőle egy napkitörés miatt, akkor tízszer annyi kölcsönhatás is lesz belőle.

  13. “az anyag hátterében olyan dolgok vannak, amiket nyugodtan nevezhetünk titokzatosnak, és megismerhetetlennek.”

    Egyáltalán nem ördögtől való vélemény ez. Max Planck ezt írta a titokzatos valamiről, amit anyagnak nevezünk:

    “Olyan emberként, aki egész életét a legjózanabb tudománynak, az anyag tanulmányozásának szentelte, kutatásaim alapján a következőt tudom elmondani az atomokról: Olyan mint anyag nem létezik! Minden anyag csak egy olyan erő hatására keletkezik és létezik, amely az atom részecskéit rezgésbe hozza, és az atomot parányi naprendszerként összetartja… Ezen erő mögött kénytelenek vagyunk egy tudatos, intelligens Elme létezését feltételezni. Ez az Elme mindennek a mátrixa.”

    A tudomány és a hit közötti átjáróhoz mindkét oldalról sokan próbálkoztak kulcsokat találni, régebben guruk és tanítók, az utóbbi párszáz évben pedig a tudomány oldaláról. Mára összegyűlt annyi „mozaik”, hogy el lehet kezdeni összerakni a puzzlét. Most már csak össze kell illeszteni az „alkatrészeket”.

    Gregg Braden (lásd “Isteni mátrix” c. könyve) egyaránt jól ismerteti a modern fizika és az agykutatás elmúlt évszázadának eredményeit, sok kisérlet eredményét is ismerteti közérthető formában. De mint mérnök végigjárta a tibeti kolostorokat is. Meglepőt állít: „Ahhoz, hogy elinduljon egy változás, elegendő a népesség négyzetgyök 1%-a” speciális tudatállapotban ( 113.o.). Ehhez “csak” olyan emberek juthatnak el időnként, akiket sem az egójuk sem előitéletek nem befolyásolnak.

    Tapasztalataim szerint már összegyűlhetett ennyi “szabadgondolkodó”, mert elkezdődött ez a változás.

  14. 13 – Ábel:
    ” Az anyag egyszerűen csak ilyen és kész.” Ezzel tökéletesen egyetértek.
    Ezt én így határoztam meg a testamentumomban: “A Lét, vagyis körülöttünk milliárd fényévekre minden, egyszerűen csak van, és mindig is volt. Csupán azért, mert nem lehet másképp.

  15. Tibor’bá, ( s Ábel )

    Amit ma az anyagról tudunk, az bizony leginkább az, hogy a hagyományos fizikai megállapitásaink, a tudomány keveset tud.

    “Az anyag egyszerűen csak ilyen és kész. Semmi köze “progamozáshoz” vagy “intelligenciához”.

    Én inkább ezzel értek egyet:

    “Több dolgok vannak földön és egen,
    Horatio, mintsem bölcselmetek
    Álmodni képes.”

    Ahogy a tudomány válaszai meglehetősen hézagosak ma a kvantufizikai jelenségek vizsgálatánál, és az ok okozati rendszerik is megtorpannak az elsödleges ok kérdésénél: nem tudjuk azt sem cáfolni, hogy NEM létezik egy uiverzális rendező elv vagy intelligencia.
    Erre szoktam mondani, hogy Isten létét éppoly felesleges és hiábaló bizonygatni, mint a nemlétét.

    A mai új kavntumfizkai eredmények megrengették az eddig ismert tudomány álláspontját egy so r kérdésben. Az csak akezdet, hogy ha a fény anygatermészettel is bir, miként lehet a térben egy időben két helye: de vannak még ennél is cifrább felfedezések. Olyanok, amelyek még Einsteinre is rácáfoltak.

    Témába vág, érdekes:

    https://qubit.hu/2021/05/13/almomban-schrodinger-macskai-voltam-es-tuleltem-egymast?_ga=2.174051107.1624660377.1620762462-710389386.1620408395

    Illetve érdemes megnéni, a hires Einstein-Bohr vita eredményét:

    https://avilagtitkai.com/articles/view/a-kvantum-osszefonodas-megmagyarazhatatlan-rejtelye-ablakok-mas-dimenziokba

  16. Én egyszerű ember vagyok, én arra sem vagyok képes, hogy megmondjam mi a víz, vagy hogy megértsem a közönséges VÍZ némely tulajdonságait. Hol van innét a világegyetem …

  17. 16 Megmondom én: a víz egy félvezető! Lúgokkal lehet negatívan dópolni, savakkal pozitívan. Sókkal meg mindkét irányba egyszerre, amivel a vezetőképességét növeled.

  18. Ábel.
    Nem érzed a logikai bukfencet, -a radioaktív bomlás véletlenszerű folyamat- miközben külső kölcsönhatások befolyásolhatják, de külső energia hatás nélkül teljesen kiszámíthatóan, törvényszerűen, folyamatosan zajlik, összhangban a termodinamika egyszerűsödési törvényével.

    Tibor bá’ jól érzékeled, tapasztalod, a körülöttünk lévő anyag, energia mellett létezik az INTELLIGENCIA.

    Egyébként az ősrobbanás elmélet, a létező leggyagyásabb, minden tapasztalatnak ellentmondó tákolmány. Miért tanítják mégis az iskolákban? Mert a tudomány teljesen hierarchikus szervezettségű. Ha egy tekintélyes professzor kiötlik valamit, és más professzorok megtámogatják, akik szintén a hierarchia csúcsain vannak, akkor már beindul a szenzáció hajhász sajtó propaganda. Rövid időn belül a kétkedők számkivetett hülyének lesznek minősítve. Ugyanolyan eretnek égetés, mint amilyet a keresztény egyház főpapjai végeztek

  19. 19. Ábel

    mondjuk én olyasmire gondoltam, mint a víz “emlékezete”, ami tudományos tény, ám magyarázata még nincs kielégítő.

    Vagy például ez:

    Túl egyszerűen szerettél volna átlépni a kérdésen 🙂

  20. 11 dajtás, bocs, de közbe kell szóljak, butaságot írtál. A fény és az EM nem két különböző dolog, hanem ugyanaz. A fény elektromágneses hullám, csak köznapian azt a hullámhossztartományát nevezzük fénynek, ami látható. De a rádióhullám is ugyanúgy foton, mint a látható fény, vagy a gamma. És mindnek forrása van, jellemzően egy rezgő dipól. Pl. egy molekula elektronfelhője, amint egyik energiaszintről átugrik egy másikra, közben dipólrezgéseket végez, és kibocsát egy fotont.

    20 Kismillió véletlenszerű folyamat van, amit külső hatások befolyásolnak. Nincs itt ellentmondás.

    “Tibor bá’ jól érzékeled, tapasztalod, a körülöttünk lévő anyag, energia mellett létezik az INTELLIGENCIA.” – Ezzel még egyet is értenék. A problémám azzal van, hogy Tibor bá szerint nem az anyag MELLETT létezik az intelligencia, hanem az magának az anyagnak a tulajdonsága. Tulajdonképpen az anyagnak tulajdonít isteni minőséget. Ez aztán a materializmus!

  21. 19. Ábel

    beragadt egy hozzászólásom, mert belinkeltem benne egy videót.

    Szóval én az olyan dolgokra gondoltam, mint a víz emlékezete, ami tudományos tény, de rendes magyarázata még várat magára.
    Az eredetileg belinkelt videó címe pedig: The Fourth Phase of Water: Dr. Gerald Pollack at TEDxGuelphU

  22. Sleeper, félreértettél. A víz egy elképesztő komplex működésű anyag. Félig se értjük még. Azzal, hogy provokatívan félvezetőnek neveztem, csak arra akartam rámutatni, hogy olyan aspektusa is van, amire a legtöbben nem is gondolnak.

  23. 23
    sleeper
    “a víz emlékezete, ami “””tudományos tény””””. Ne má’ sleeper. 1000 ft féldeci, bármilyen gyóccerre “emlékező” homeopátiás víz. Töktudományos.
    22 Ábel
    Tibor bá “az anyagnak tulajdonít isteni minőséget”
    Helyesen reinkarnátor: Istennek tulajdonít anyagi minőséget. Kibékülés. Materializmus

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük