Írta: Tóth Ferenc (Gödöllői Szent István Egyetem előadója) – átszerkesztette Tibor bá.
Ma a tömegélelmezésünket csupán néhány szántóföldi növényre alapozzuk: a búzára, kukoricára, burgonyára, és olajnövényként a napraforgóra. Ha a szántóföldi gépeink üzemanyag nélkül maradnak, a gabonatermesztés és betakarítás megoldhatatlanná válik. Nyersolaj hiány esetén a biodízelben és az etanolban nem bízhatunk, mivelhogy nagyjából annyi kőolajat igényel az előállításuk, mint amennyit kiváltanak, ugyanis a biodízel és az etanol kőolajigényéhez hozzá kellene számítani a műtrágyagyártás és növényvédőszer-gyártás olajigényét is, nem csak a talajművelés, betakarítás, szállítás és feldolgozás olajigényét. Igavonó állatállományunk nincs, de ez még a kisebb baj. Történelmi időkben volt már rá példa, hogy a férfiak álltak be az eke elé, az asszonyok pedig fogták az eke szarvát, de a traktor helyére már nem lehet csak úgy beállni a legnagyobb szükség esetén sem. Tudomásul kell vennünk, hogy nem állnak már rendelkezésünkre élő erővel vontatható talajművelő eszközök milliós tömegek ellátására alkalmas mennyiségben, nincsenek százezer számra kézi vetőgépek, betakarító eszközök, nincsenek meg a gabonacséplés, tisztítás, szárítás, tárolás, őrlés kézi eszközei sem, illetve a használatukhoz szükséges tudás és gyakorlat sem. Ezen eszközök tömeggyártása megszűnt, a gyártás újraindítása pedig a legnagyobb társadalmi egyetértés és akarat mellett is, jól működő gazdaság esetében is éveket venne igénybe. A világgazdaság összeomlása közben pedig minderre se idő, se lehetőség nem lesz már.
Mi lehet a megoldás, ha eszközhiány miatt a jelenlegi szántóföldi gazdálkodás nem folytatható tovább? A kertgazdálkodásra való gyors áttérés. Kerti szerszám ugyanis a legtöbb háztartásban van, és a házilagos javításuk sem reménytelenül bonyolult dolog. A tömegélelmezésre alkalmas – tehát nagy tápértékű, egész évben tárolható – növények közül a burgonya, a kukorica, a bab és a borsó kerti szerszámokkal is termeszthető, kézi erővel is betakarítható és feldolgozható. Ugyanez a kalászosokról már nem mondható el. Ez nem azt jelenti, hogy hosszú távon lemondhatunk a kalászosokról. De ha hirtelen kell megszervezni az üzemanyag nélkül maradt lakosság élelmiszer-önellátását, akkor nincs idő a kalászosokkal kísérletezni Vészhelyzetben, amikor a lakosság a háza közelében (tehát ahol szemmel tartható, védhető a termés), minden talpalatnyi földet megművel, a burgonya nem csak a búzától, de még a kukoricától is sokkal ígéretesebb növény. Egyrészt a kukorica nagyon fényigényes, tehát házi kertben, udvaron, gyümölcsfák között, szőlő között, félárnyékban nem sok termést hoz. Másrészt a kukoricát nehezebb védeni lopás ellen, mint a burgonyát.
A mai mezőgazdaság összeomlása esetén a burgonyatermesztés fő kockázati tényezői a kórokozó gombák és a vírusok lesznek. A burgonyavésszel (Phytophthora infestans) és a legveszélyesebb burgonyavírusokkal szemben ellenálló Sárpo Míra burgonya fajta most robbant be a hazai köztudatba (http://www.sarpomira.hu). A Sárvári család által kinemesített, betegségekkel szemben kimagaslóan ellenálló burgonyafajták széleskörű elterjesztése kulcstényező az éhínség megelőzésében. Ha ugyanis leáll a szállítás, még rézgálic se lesz, nem hogy szintetikus gombaölő szerek! A szokványos burgonyafajták termesztése ilyen körülmények között kész öngyilkosság. Dr. Sárvári István burgonyafajtáinak a hatékonyabb elterjesztése érdekében szövetkezet is szerveződik.
További gond a talaj tápanyag-visszapótlásának megszervezése. Ha a műtrágyagyártás és a szállítás leáll, vagy az árak az egekbe szöknek, kizárólag szerves trágyát használhatunk majd. Csakhogy az állatállományunk ehhez a feladathoz kicsi, a felszaporítás a mai körülmények között hosszadalmas és komoly szervezést igénylő munka, a trágya nagyobb távolságra való szállításához pedig épp úgy nincsenek meg a kőolajtól független eszközök, mint a gabonatermesztés esetében. A zöldtrágyázást – közismert talajjavító tulajdonságai ellenére – tápanyag visszapótlásként említeni egyszerűen önámítás. A levegőből megköthető szénen, valamint pillangósok esetében a nitrogénen kívül más elemmel nem gazdagítják a növények a talajt, ugyanis a foszfort, káliumot és a mikroelemeket ugyanabból a talajból veszik fel, ahová majd beforgatjuk őket. Szembe kell néznünk azzal a kényelmetlen ténnyel, hogy üzemanyaghiány esetén emberi ürülékből nyerhető az egyetlen olyan trágyaféleség, ami kellő mennyiségben juttatható ki a földekre szállítójárművek nélkül is, például talicskával vagy kézikocsival. Ehhez azonban az embereknek a földek közelében kell lakniuk. A rendszeres kapáláshoz és a folyamatos őrzéshez szintén arra lesz szükség, hogy a lakosság jelentős része a földek mellé költözzön a tenyészidőszakban. Valaha a legtermészetesebb dolog volt, hogy az emberek azon a földön jártak-keltek és ürítettek, amelyik föld táplálta őket. Ezt az életmódot kényszer hatására adták fel eleink a folyószabályozásokat követően, és úgy tűnik, kényszer hatására fogunk tömegesen visszatérni hozzá. Ha erre nem lennénk hajlandóak, akkor nem sok esélyünk maradna a puszta túlélésre sem.
A burgonya, kukorica, bab és a borsó szénhidrát- és fehérjeforrásnak jó ugyan, de zöldség- és gyümölcsfogyasztás nélkül a szervezet hamar legyengül. Márpedig a legyengült emberekből álló tömeg kiváló táptalaja a járványoknak. Ezt nem szabad megkockáztatni. Ezért kell a gyümölcsfa-ültetést minél hamarabb elkezdeni, az ellenálló zöldségféléknek pedig már most kezdjük el gyűjteni a magját! A lehetséges beszerzési forrásokra vonatkozóan értékes gyakorlati segítséget kaphatunk a következő adatbázisból: Génbankok, tájfajta-gyűjtemények (készítette Tóthné Bogdányi Franciska: http://www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/1355
Röviden térjünk vissza a gabona kérdésére. A burgonyára alapozott válság-tömegélelmezés megszervezése is éveket vehet igénybe, és addig is ennie kell valamit a lakosságnak. Erre a tárolt gabona kiválóan alkalmas lehet. Mivel az államhatalom a mostani látszólagos békeidőszakban sem a lakosságunk érdekeit védi, hanem helytartóságként csak a szervezett kifosztást felügyeli, így válsághelyzetben még kevésbé bízhatunk a gondoskodásában. Vegyük saját kezünkbe a gabonatárolást, amíg nem késő! Mindenhol helyben fel kell mérnünk, hogy mennyi tárolt gabona van ténylegesen magyar tulajdonban, azaz olyan emberek kezében, akik vállalnák a biztonsági tartalékolást a helyi közösség érdekében és a helyi közösség segítségével (pl. közös pénzügyi kockázatvállalással, természetbeni segítséggel). Legyen figyelmeztető jel az egyre fokozódó gabonaár! Élelemhiány esetén a lakosságot nagyon könnyű annyira sarokba szorítani, hogy lemondjon maradék jogairól is. Az energiaválság és az azt követő élelmiszerválság árnyékában ne a bevásárlóközpontokat rohanjuk meg pánikot keltve, hanem gondos szervezőmunkával előzzük meg a pusztító zűrzavart!
Hogy mindez mikorra várható? Senki se tudhatja. Az viszont biztos, hogy ha a közeljövőben, valami csoda folytán mégsem omlana össze a világgazdaság, akkor is csak nyerünk azzal, ha enyhítjük a világkereskedelemtől való függőségünket, és visszatérünk az élelmiszer-önellátáshoz.
___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________
Egy érdekes megoldás lehet még a gombák elleni védekezés során, érdemes egy próbát tenni vele:
http://matyasciprian.hu/novenyek/paradicsomvesz_rezdrot_modszer.php
Tönkölybúza! Igénytelen, teljes értékű élelmiszer!
Létezik már konyhai malom is, akár a saját búza termését is megőrölheti az ember.
Azért az emberi fekáliából készült komposzttal óvatosan kell bánni. Egyelőre még tele van (lehet) antibiotikummal, hormonnal a gyógyszerekből és ki tudja milyen anyagokkal a bolti „táplálékokból”. Minimum két év várakozási időt javasolnak rá, és akkor sem a gyökérzöldségekre és gumókra, inkább a gyümölcsfákra!
No, egy ilyen már kellett. Mármint téma.
Remélem bővülni fog a kör, és még több kerttel, termeléssel kapcsolatos cikk fog megjelenni itt.
Mint már korábban is volt szó róla, jó lenne, ha lenne egy elkülönülő témakör Kert-Termesztés címszó alatt, ahová lehetne pakolni a különféle növényekkel kapcsolatos dolgokat.
Tudom, ezekkel már rengeteg oldal foglalkozik, de mindig van olyan, akinek van jó ötlete.
Sokan vannak, akik még csak most tanulják, nekik az elindulásnál kellhet el a segítség. (pl. gorgon 🙂 )
És ha már kert, akkor feldobom az egyik kedvencemet.
Sokáig nyűglődtem a paradicsommal. Általában hatalmas veszteségeim voltak, mert a palánták fele kinyúvadt a kiültetésnél, a maradékot pedig vagy a bogarak, vagy a vakond áldásos tevékenysége, vagy bármi más tizedelte meg.
Két évvel ezelőtt kaptam egy marék koktélparadicsom magot. Balkon-paradicsom címszóval is fut a boltokban. Nos hasonlóan a normál paradicsomhoz, ezt is megpalántáztam. Kiültetéskor nem feküdt meg és hihetetlen módon elkezdett növekedni. Benőtt mindent, alig győztem lugasolni. A gondoskodást, amit kapott meghálálta többszörösen is, mert hihetetlen mennyiségben kezdett el teremni. Minden nap volt belőle egy marék paradicsomunk. Édes, finom, ugyanazokat a dolgokat meg lehet belőle csinálni mint a normálból. Ha valaki kis helyen akar termelni paradicsomot, én ezt ajánlom. Idén én már csak ilyet fogok ültetni, van erre a célra előkészítve 20 méternyi kerítésem amit nyugodtan befuthat.
Emberi ürüléket semmiképpen nem raknék a zöldjeimre. Amennyi gyógyszert, e-betűt mi megeszünk, nemhogy javítanánk, inkább ártunk vele.
Ha már trágyázás, akkor inkább tartsunk csirkét, nyulat, aprójószágot és annak az ürülékét lehet rakni a komposztba keverve.
1:
Szvsz. ez ugyanolyan marhaság, mint annó azt mondták a „bölcs” parasztok, hogy vashiányos fába, szőlőtőkébe verjünk bele egy vasszeget. Az már kimutatták, hogy ebből semmiféle vas nem oldódik ki a növény szervezetében, csak körbeforrva betokosodik.
Most két lehetőség van:
1, Ha ez rézzel valóban működik, akkor a gyümölcsben is benne lesz a réz, és ez nem biztos, hogy hosszútávon fogyasztva jót tenne nekünk, főleg meg a gyerekeknek.
2, Az egész csak illúzió
Persze kisérletezgetni lehet mindenkinek a maga felelősségére. Amíg ezt ki nem vizsgálják laboratóriumi úton, hogy az így beimplantált paradicsom nyugodtan biztonsággal fogyasztható, addig ezt a módszert a túlélési termesztés kategóriába sorolnám max….
(bár akkor nem a paradicsomtermesztés lesz a legfontosabb szerintem)
Ez egy kisimult, megnyugtato poszt! Orom olvasni!
„…akkor is csak nyerünk azzal, ha…”
Ez a reszlet tetszik a legjobban. Ezt szivesen latnam a fooldalon, bekeretezett, diszes, nagybetukkel.
Koszonom!
Jó cikk !
Burgonya helyett még ott van alternatívaként a csicsóka. Igénytelen, rossz talajon is elvan, kártevők nem nagyon bántják, sőt, kiirtani sem olyan egyszerű, ahol már volt ültetve 🙂
A vegyszeres permetezés helyett pedig vannak hatékony „bio” módszerek. Ebben a témában ajánlom figyelmetekbe a KHO sorozat Öngyógyító kiskert részét.
A burgonya nagyon kényes növény, vegyszermentesen nemigen lehet termeszteni (én már régóta nem erőlködök vele – a gyerekek miatt csak olyannal foglalkozom, ami lényegében növényvédőszer nélkül is termelhető).
Sárvári féle burgonyák annak idején (jó régen, még Keszthelyen) kevéssé voltak sikeresek, az új fajták persze biztosan jobbak.
Másrészről ne higgyjetek a mindennek ellenálló fajtáknak, ilyenek nincsenek (mint ahogy csodagyógyszerek sincsenek).
A csicsókát nem ismerem, de feltételezem, hogy jobb alternatíva, mint a krumpli, ami jellemzően néhány generáció (szaporítási ciklus)alatt leromlik.
Az emberi ürülék mint trágya természetesen gabonafélék esetében jön számításba. Viszont a benne lévő antibiotikumoktól és hormonoktól (fogamzásgátlók) nem kell félni, mert azokat a máj lebontja, vagy maguktól lebomlanak, de mindenképpen a vese szűri ki, iszen ezek a szerek felszívónak a véráramba. Tehát kivizeljük őket. Arról nem beszélve, hogy a gyógyszergyártás jövője megkérdőjelezett.
Régóta olvasom a blogot, írni még nem írtam, de ezt is el kell egyszer kezdeni.
10: A cikkben említett burgonyához semmiféle vegyszer nem kell, 3 éve ültetem, barátomtól kapott kb. fél kilóból lett kb. 50 kg burgonyám (első évben csak a szedés közben sérült gumókat ettük meg). Vegyszerezni egyetlen egyszer nem vegyszereztem, ráadásul elkövettem azt a hibát, hogy a paradicsomot mellé ültettem (paradicsom nem is szerette) – krumpli ettől még nem betegedett meg. A krumplibogár tényleg csak korlátozottan eszi, nagyon nagy lombot növeszt és szépen elnyomja a gazt maga mellett (a töltögetésen kívül alig kellett kapálni – nagyon munkaerő takarékos :). Én maximálisan elégedett vagyok vele, a rokonság és az ismerősök folyamatosan kunyerálnak vetőgumót 🙂
12: A burgonya notoriusan leromlik néhány generáció alatt, ugyanazon a területen. Ezt még ki kell várni, hogy bekövetkezik-e.
13: Ugyanazon területre nem ültettem eddig sem, folyamatosan vetésforgót alkalmaztam (egyébként nem túl nagy a terület). Eddig nem trágyáztam (kb. 15-20 évig semmire nem használták azt a földet, mi irtottuk le róla a bozótot), jövőre szerves trágyát fogok alkalmazni, kíváncsi vagyok, hogy mennyiben változik meg a föld termőerője – mivel eddig sem volt nagyon kihasználva.
12: Volna esetleg eladó belőle pár kg vetőgumó? Szívesen fizetnék érte többet is mint a piaci értéke. Sajnos nem lehet kapni már, csak őszre ígérték hogy lesz. Még az érdekelne hogy ízre milyen a sárpo mira? Az idén csak nagyon rossz ízű burgonyákat sikerült venni.
A pulyka állitólag leeszi a krumplibogarat.Igaz ez,vagy csak kacsa? A hagyma,fokhagyma héja egy két hétig vizben áztatva alkalmas lehet gombabetegségek ellen.A stevia,-magyarul jázmin pakóca-kiválóan helyettesitheti a cukorrépát,levelének édesitő hatása miatt.Ezen kivül védőnövényként is termeszthető rovarok ellen.
Egy dologra hívnám csak fel a figyelmet, mégpedig, hogy a bioüzemanyagok gyártásának energiamérlegébe bele kell kalkulálni, hogy a visszamaradó melléktermékek (etanolnál a DDG azaz dried distillers grain, dízelnél a préselési maradvány) állatok takarmányozására kiváló. Nem számoltam ki az energiamérleget, de úgy veszem észre, hogy eddig más sem kalkulált vele. Pedig az objektivitás végett az állatok az ehhez a kiegészítő takarmányhoz köthető tömeggyarapodását is érdemes figyelembe venni.
15: Sajnos már annyit ígérgettem el belőle, hogy most nem fogok tudni adni. Jövőre (terméstől függően) szívesen adok, eladással nem foglalkozom. Sokkal finomabb, mint a „bolti” krumpli, amikor először kóstoltam, akkor rögtön gyermekkorom jutott eszembe és a nagyszüleim. Nincs „mű” íze (igaz én nem is vegyszerezem, műtrágyázom), jól eláll (egyik télen sem indult idő előtt csírázásnak), tényleg mindenkinek csak ajánlom. De többet nem mondom, mert azt hiszik, hogy fizetett kommentelő vagyok 🙂
15: Kacsa biztosan, a pulykát nem tudom. A tyúk meg mindent amit elér (és a konzervdobozt is eltünteti, ahogy itt olvashattuk 🙂
18.Köszönöm a választ,további eredményes kertészkedést kívánok.
17:
Sőt, nem is keveset !
Az épülő dunaföldvári etanolgyárról olvastam, hogy évi 500 000 tonna kukoricából állítanának elő 200 millió liter etanolt, és melléktermékként 170 000 tonna állati takarmányozási célra szánt fehérjét.
Egyébként David Lorenz és David Morris beleszámolta a melléktermékek energiatartalmát is, ezzel megcáfolva Pimentel tanulmányát, miszerint nem éri meg etanolt gyártani kukoricából. Pimentel egyébként nem a legkorszerűbb technológiákkal számolt sem a mezőgazdaság, sem az etanolgyártás terén, míg Lorenzék direkt a csúcstechnológiával kalkuláltak.
@Tibor bá: Be tudnád linkelni az eredeti tanulmányt?
20: És az emberi, állati munkával keservesen megtermelt méregdrága „bioüzemanyagot” mire használnád?
20: Kaptam „ajándékba” olyan mákot, amiből mákolajat sajtoltak. Semmilyen állattal nem tudtam megetetni… se íze se bűze – egy ideig próbálkoztunk vele aztán el lett tüzelve. Gyanítom, hogy a kukoricából kivont etanol utáni táplálékra annyira vágynak az állatok, mint pl. a csontlisztre.
21: Nem tudom, mert doc.-ban kaptam egy honlap látogatótól. Semmi szakmai témát nem hagytam ki belőle, csak volt egy kis felesleges „magyarkodás”, meg elcsúszott a vallásos felfogás felé, és figyelembe kellett vennem, hogy 2009-ben íródott, amikor is a búzának idehaza nem volt ára. stb.
22:
Kecskével kell próbálkozni, nem finnyás, mindent megeszik, még a léckerítést is.
Végszükség esetén hátizsák a legfontosabb cuccokkal, sátorral és irány a hegyvidéki erdők bükkösei!
http://mek.niif.hu/02100/02115/html/1-1073.html
23: Köszönöm, elhiszem a jó szándékot, csak érdekelne az ő hozzáállása is.
A kecske abbol van amit megeszik. A husa es a teje is.
Amikor iszom a tejet, eszem a hust, eszem a bizonytalan minosegu bioakarmi mellektemeket. Talan dioxint is.
Inkabb a legeltetes, istallos tartasnal a kaszalt friss takarmany a jo.
Csak a kivancsisag, szelkerekkel foglalkozik valaki?
Egy kis kiegészítés:
http://www.tuleles.hu/book/chapter2/index.php
Itt még sok hasznos információ található a legfontosabb tudnivalókról:
http://www.tuleles.hu/index2.php
7. Ez a „rezezés” nem biztos, hogy nagy badarság. Legalábbis én csípőből nem szeretem elutasítani az új ötleteket. A pasi azt írja, hogy nála bevált, az is egy tapasztalat. Egy saját próbát szerintem megér. Mi történhet?
Én leanderekkel (is) foglalkozom és itt is van egy sok problémát okozó gyógyíthatatlannak kikiáltott betegség az ún. leanderrák. A szakma azt állítja nincs ellenszere. Érdekes módon mégis ezüstkolloiddal ezt ki tudom gyógyítani. Tudom drága, de hatásos, hiszen a régi görörgök is ezüstpénzekkel védték az ivóvizet a poshadástól a hosszú hajóutak alkalmával és a középkorban az ezüst étkészlet nemcsak arra volt jó, hogy státusz-szimbólum legyen…
Amit még szívesen kipróbálnék az a rézkolloid permetezve. Gombák ellen tuti lehet….
Ja, és a rézre szüksége van a szervezetünknek is!
Egy másik tipp a batáta, vagy édesburgonya, amivel szintén megérné hazai szinten is kísérletezni. Valójában semmi köze sincs a burgonyához, mert a hajnalka-félékhez tartozó növényről van szó és a brutál nagyra növő gumója népélelmezési cikk tőlünk délebbre. Meleg, csapadékigényes kúszónövény, itthon is termeszthető és rendkívül szapora. Állítólag 2-3 elvetett gumóból 10 kg is szüretelhető. Én idén fogom kipróbálni ….
A csicsóka pedig valóban egy fantasztikus növény, hiszen a földben van a gumója, nem fagyérzékeny, úgymond bármikor felszedhető….
30: Idei tapasztalatom, hogy a csicsókagumó homokban, földben jól eltárolható kiszedve a pincében. Többnyire azt írják róla, hogy kiszedve nem tárolható, de eszerint szerencsére nem igaz. Úgy, mint a krumpli valóban nem áll el, földben kell lennie, de az lehet a pincében egy edényben. A szabadból minusz 10 fokban kiszedni nem túl kényelmes.
re 15
tudok segiteni irj elérhetőséget az eleven.jpain@gmail.com cimre.
Konzultáltam az öregemmel csicsókaügyben.
Konkrétan, hogy mi ez, ismeri e, meg hasonlók.
Az öreg kiokított, hogy lehet, hogy jó, meg hogy finom, meg hasonlók, de arra számoljak, ha termelni akarok, hogy ahova azt elvetem, azt onnan qrva nehéz lesz kiírtani.
Neki 3 évébe került anno, hogy kipucolja a vetésforgójából a dögöt (ő mondta így) és hogy soha a büdös életbe még csak látni se akar olyan dudvát.
No, szóval én vagyok az első ellenvéleményt közlő, bár nem az én véleményem. Mindenesetre hiszek az öregnek és különös gonddal fogok eljárni csicsókaügyben, ha sikerülne szereznem, mielőtt jön az ültetés.
Örömmel vettem tudomásul, hogy Tibor Bá elkülönített egy témát a növénytermesztésnek.
Ezúton is köszönet érte.
34: A dolgozó népet szolgálom. 😀
Üdvözítő részemről is a külön poszt, sokat fogok itt lenni.
Máris kérdezek.
Vettem egy halom magot zacsikban, amiről gondoltam, hogy elültetem, meg az kell majd nekem.
paradicsom, balkon-paradicsom, paprika, uborka, borsó, bab, répa, hagyma, retek, petrezselyem. Mindenből többfajtát, hozzáteszem.
Ezen kívül vettem sütőtököt, sárgadinnyét, pattogtatni való kukoricát (mert szeretem), meg némi fűszernövénynek valót, mint kapor, bazsalikom, metélőhagyma.
Akarok még epret, és krumplit, de annak már van poszt azt majd ott kérdezgetem.
No, van egy kertészkedő ismerősöm, ő elkezdte nekem mondani, hogy tojástartóba rakjam a magokat, földet rá, vizet alá, aztán majd ha megnő, majd ki kell ültetni.
Kérdem én, most mindent rakjak be a tojástartókba? Vagy van ennek valami sorja? Ha jól tudom a paprika, paradicsom palántázni kell. Az uborkát nem lehet már mozgatni, csak ahová rakom ott marad és kész.
Kint még dúl a fagy. Nincs megfelelő helyem ahol biztosítani tudnám neki a folyamatos egyenhőmérsékletet, csak úgy, ha sötétben vannak, mert kicsi ablak van csak a helyiségen, ahol tudnék ilyen manővereket végrehajtani.
Vannak okos könyveim, még szépek, de fingot sem értek néha belőlük, mert egy haladó kertésznek magyaráz mindegyik, hogy no akkor most mit is kell tenni.
Először csinálok ilyet, abszolúte kezdő vagyok, de csinálni akarom.
Viszont segítség nélkül nem fog menni.
Adjatok egy kis indítást, ezzel az állománnyal, amit fentebb felsoroltam, mit tudok kezdeni, mikor mit kell tennem.
Mivel most február van és az ilyen témájú könyvek is havi bontásban sorolják a teendőket, kérlek benneteket, hogy most a februárban és a márciusban elvégzendő dolgokat vázoljátok fel nekem, hogy tudjam merre kell haladnom.
33: Ez csak egy vélemény. Valóban nehéz eltüntetni, ez az általános tapasztalat, az enyém is. De nem tartozik a megoldhatatlan feladatok közé és nem elsősorban vetésforgóba ajánlott, ezt helyből meg kell fontolni. Nekem van olyan ágyásom, ahol egyetlen nyár során kitakarítottam. Azt írják, hogy egy helyen maradhat 7 évig. Közben persze kaphat trágyát, komposztot és azt mondjuk ősszel nyugodtan be is lehet forgatni.
Szempont az elhelyezésekor, hogy jó talajban 5 métert is elér, ezt megmértem. A szára ilyenkor lehajlik és a földön fekve is tovább él, de nem mindenhol öröm, hogy másra rádől, meg útban van, tehát ki kell kötni. Ezért célszerű hosszú sorba telepíteni pl. kerítés mellé és egyúttal a ki-belátást is akadályozza sövényként. Az ültetésen (de csak először…) kiszedésen és kikötözésen kívül más meló nincs vele.
Hogy valami hibáját is mondjam: nagyon fingat…
29: Island! Én a rezezést nem csípőből utasítottam el, hanem kicsit továbbkerestem a témában, és itt olvasható, hogy nem vált be, dicsak:
http://gizgazok.blogspot.com/2010/08/hat-nem-usztam-meg.html
De azért csak próbálkozzál……. 🙂
26.-ra:
Szélkerék építéssel én is foglalkozom. Készülőfélben van egy
1 kw. teljesítményű gép nálam.
Szélkerék házi készítéséről az alábbi linken megtalálhatsz mindent. Lépésről lépésre!
http://www.otherpower.com/17page1.html
Vagy itt:
http://www.otherpower.com/otherpowerfront.shtml
Ezek könnyen házilag átlagos szerszámokkal elkészíthető szélkerekek! Évek óta működő, kipróbált konstrukciók.
22: ez egyáltalán nem baj, ugyanis a pogácsának (préselési maradvány) az eljárás ellenére még mindig elég magas az olajtartalma, amit a pellet és brikettgyártás is tud hasznosítani, mert belekeverve az alapanyagba javítja annak fűtőértékét. Az etanolgyártás mellékterméke a DDG viszont más eljárással készül, a kukoricát bedarálják, majd erjesztik, ami a benne lévő keményítőt alkohollá alakítja, a többi összetevőt viszont „békén hagyja”. Ha ezt a trutyit (szakszerűen) kiszárítják akkor egy jól eltartható, jól hasznosuló fehérje és rostforrás lesz az eredmény, amit állatonként eltérő arányban, 10-40% között lehet belekeverni a takarmányba. Itt egy rövid cikk a témában, ha érdekel
http://www.mezohir.hu/2008-04/032.html
kukorica vetőmag,
a hibrid kukoricákkal is baj lesz, nem lehet újravetni a szemet, érdemes beszerezni régi fajtákat, én egy helyen találtam, vettem is belőle, ideírom az elérhetőséget, nem reklámnak szánom,hasznos infónak, több fajtát termeszt,kinek mi jó, azt vegyen,
E-mail: dbocsod@citromail.hu
Telefonszám: +36304511472 +36304511472
Kukorica vetőmag /nem hibrid/ eladó
1. fajta: ősi magyar sárga.Középtenyészidejű, szárazságtűrő, bőtermő. Májusban még biztonsággal vethető.
2. fajta: lófogú fehér. Rövid tenyészidejű, szárzságtűrő.
Érdeklődni csak telefonon
Régi magyar szabadvirágzású fajták. Termőképességük: ősszel szántott tápdús, jó minőségű földbe, április
25-ig elvetve, ideális időjárás esetén megtermik hektáronként a 60-80-100 mázsa morzsolatot.
A fenti fajtákat a családom 1930-tól termeszti, és Én 1960-tól termesztem őket magcsere nélkül.
1. Bánáti Sárga Lófogú: Szeptember közepére mindig beérik. Szármagassága 200-210 cm igénytelen fajta. Gyenge minőségű talajon is megél. A tápanyagot és vizet bő terméssel honorálja, Nem hibrid a magja újravethető!
39-re:
Az otherpower_com-rol rossz velemennyel vagyok.
Azt latom, hogy a szelkerek otletszeruen lett kialakitva, a meretek hasrautessel keszultek, tervezesrol szo sincs.
Nem tartom kovetendo peldanak, pedig van anyaguk fenn a weben, kb. 5 Gb-nyi.
Az en gondolatom es tervem errol mas. Hamarosan reszletesebben is irok rola. Ne mondja senki, hogy csak „lehordom” a masikat.
Most pill. el vagyok havazva, de osszeszedem a gondolataimat kerekre. Max 24 ora.
41:
Köszönjük. Ha jobb idő lesz, lemegyek 1 q-ért. Árat nem tudsz?
42: Nem kell sietned. A minőség fontosabb.
Valaki 36-ra?
36:
Az ugorkát is lehet palántázni, én szoktam.
36: Szinte minden zöldségféle a végleges helyére is vethető (nem muszáj mindenáron palántázni), kivétel a zeller, mert nagyon apró a magja.
Ha palántázol, az legalább 5-6 hét, mire megnőnek a növények kiültethető méretre (optimális körülmények között).
Általában paprika, paradicsom, uborka, saláta, tök, dinnye és káposztafélék a leggyakrabban palántázott növények, de akár még a csemegekukorica is palántázható.
Legkorábban a paradicsom, saláta és a káposztafélék ültethetők ki a szabadba (április vége), a melegigényesek május közepétől (attól is függ, merre laksz.)
36: Annyit még elfelejtettem, hogy a magzacskókon kis piktogrammok jelzik, a vetéssel, ültetéssel kapcsolatos dolgokat, ezt is nyugodtan lehet követni.
36: Nehéz ügy, először is ne keseredj el, ha nem sikerül valami. (pl. idén a sárgadinnyéből ehetetlen tökszerű izé lett nálunk)
Uborkából a savanyítani valót nem szokták palántázni, de a kígyó féléket igen. Paradicsomot, paprikát be kellene vinned a szobába, ablakpárkányra, mert azok csak melegben csíráznak szépen. A magok zacskójára ráírják a vetési időt, sortávot, mélységet, először próbáld azt, később meg kitapasztalod a kerted adottságait, és finomítasz a dolgokon.
Fontos: a palántákat is kezelni kell gombák ellen, és soha sem száradhatnak ki. Ha esetleg nem sikerülnek, akkor lehet majd venni kész palántát a piacokon. Kezdésnek inkább ezt javasolnám, de ha van időd és kedved, akkor…
Bálint gazda oldalát nézted már? Kezdetnek nem rossz.
Sok sikert, ha még eszembe jut valami, írok.
No, elkezdtem bogarászni az általatok írtak alapján a zacsikat és nagy nehezen a hülye fejemmel ki tudtam bogozni, hogy mi mit jelent rajtuk.
Sikeresen össze tudtam állítani egy sorrendet magamnak, hogy mit kell leghamarabb vetni, mit lehet palántázni, és mit kell egyből a helyére vetnem majd.
A legkorábbi cuccosokat viszont csak márciusban lehet elkezdeni ültetni. Nem lehet hamarabb kezdeni?
Tehát teszem azt, most elkezdem a palántázást, kb. egy hónappal hamarabb a zacsira írtakhoz képest?
És mit értetek az alatt, hogy kezelni kell gombák ellen?
Permeteznem kell?
Ne legyél már ilyen. Ne foss a dolgoktól.
Fogd a paradicsom és a paprika magokat, azokat rakd szépen a palántázóba és be a melegre velük.
A legjobb a tőzegből készült palántázó. Az felszívja és megtartja a vizet. Fogsz egy nagy tálcát, aláöntesz reggel is meg este is vizet, tehát folyamatosan pótolod alá.
Ha nem vagy biztos a dolgodban, akkor betakargathatzod fóliával a tálcákat, arra figyelj csak, hogy nem le kell fóliázni, mint a parizert a hűtőbe, hanem ahagyj neki egy kis helyet a földtől. kis pálcikákkal ki tudod támasztani, hogy ne legyen gubanc.
Ha a paradics és a paprita el van rakva, onnan már csak a vízre kell figyelned.
Gomba ellen nem nagyon kell figyelned a szobában, főleg ha le is takarod. Ha a palántáid betegek lesznek, akkor egyszerűen dobd ki a betegnek látszókat, ne rinyálj rajtuk.
Én tavaly, mikor palántáztam, átvertem természetanyót. A palántáimat kamillateás és egyéb gyógynövényes vizekkel öntöztem és szépen gyarapodtak.
Ha a p betüsöket elraktad, rá egy hétre csináld meg ugyanezeket a kígyóubival is.
A fűszereket is elrakhatod a paradicsomékkal egy időben, azokat növesztheted cserépben is, nem kell foglaltatni a helyet a kertben velük. Ha jól gondozod, akkor úgyis folyamatosan lesz rajtuk cucc.
A sárgadinnyét az ubival egyszerre rakhatod palántázóba.
Az összes többivel várj márciusig. Akkor is csak akkor kezdj el ültetni, mikor már nem várható fagy legalább egy hétig, hogy erősödjenek meg a magok a földben.
Apró tanács a répához: együtt ültesd a hónaposretekkel.
A kettő nagyon jól kiegészíti egymást.
Fokhagymazacsidra mi van írva? Mert lehet hogy kifogtál olyat, ami idén még nem terem.
No, márciusig meg ne parázz lesz még dolgod elég.
Nézd meg a komposztodat, ellenőrizd, ahogy egy kicsit felenged az idő.
A fákat lassan lehet metszeni, a szőlővel is lehet majd elkezdeni a melót. Ha kicsit enged az idő, állhatsz neki a kert ásásának, előkészítésének, trágyázás, mulcsozás, egyéb nyalánkságok. Permetszer nem sok kell majd, ha okosan csinálod, nem kell sokféle, vagy szinte semmi. No, majd még posztolok, megyek mert a gyerkőcöt fürdetnem kell, tiszta kosz.
49: Ha túl korán palántázol, a fény hiány miatt „megnyurgulnak” a palánták, gyengék lesznek a növények.
51.
Igazad van, de ha jó talajba fogja kirakni, akkor a palánták szépen visszaerősödnek.
Amúgy a nyurgulást is vissza tudja fogni, ha nagyon akarja.
G. Csinálhatod úgy is, hogy a magoncokat mikor elültetted, van neki meleg, meg nedves (de nem tocsogós!) talaj, akkor üveglappal letakarod és az üveglapot lefeded ujsággal.
A magoncok szépen fejlődnek a sötétben is és nem fognak nyurgulni. Mikor már pöpec napos idő lesz március elején közepén, akkor szépen fogod, újság le róla és hagyod, hogy napfürdőzzenek.
49: Withninaren vérprofi 🙂
Nem kell permetezni, de szükséges lehet, igaz, kicsiben nem olyan veszélyes, nem terjed annyira a fertőzés. Bocs, nekem még most áll át az agyam a kiskerti méretekre. Azért nézz utána a palántadőlésnek.
Én azt javaslom, amit csak lehet, vessél mindjárt a helyére. Az átültetés azért mégiscsak egy stressz a növénykének.
53.
Egyetértek, de a puding próbája az evés.
Lehet, hogy összejön neki.
Ha odafigyel, akkor nem lesz gond.
Mivel nincs nagy kertje, nem kell sok növénnyel bajlódnia, arra a kevésre így több figyelmet fordít majd.
Ahogy én látom, árgus szemekkel fogja vizslatni minden nap az állományt, hogy nőttek e már, meg halálra fogja izgulni magát, hogy no akkor most mi is van velük, mit kellene adni, hogy jobban érezzék magukat 🙂
A szomszédom ilyen, azért merek általánosítani.
Van egy zsebkendőnyi területe, amit zöldségesnek használ, de az egész baszom nagy udvara csak fűből, meg extrakülönleges dudvákból áll ki, amiket se megenni, se meginni (lásd pálinka) nem lehet sőt, inkább mérgezőek.
No, azt a pár négyzetméternyi ágyást úgy őrzi, mint a cerberus az alvilági kaput. Ne félj szépek is a dolgai!
Jut eszembe, ha tudsz szerezz lestyánt! a múltkor a környékedről kaptam pár tő palántát a régiek mellé. úgy is hívják néhol, hogy magginövény.
Még egy két okosság:
A bazsalikomot majd rakd a paradicsom mellé, közé, a paprikához meg ültess bársonyvirágot.
De érdemes utánanézni a növénypárosításoknak, mert rengeteg érdekes dolog van még, ami hasznos lehet.
Pl. a menta riasztja a hangyákat, a citromfű meg vonzza a méheket, mikor virágzik. A fokhagyma mindenhová jó.
36: Ha steril (hőkezelt) földkeveréket veszel (a Tesco gazdaságos nem ilyen 🙂 ), akkor nem valószínű, hogy gond lenne a palántadőlés miatt. Fény viszon kell a növényeknek, anélkül nem fejlődnek. Ha nincs jó hely az ablakban, akkor érdemes egy fénycsövet szerelni a szaporító tálcák fölé ( és be is kapcsolni cirka 12 órára naponta 😀 ).
En most meg csak gyujtom a tudast a szelkerekepiteshez.
Az en koncepciom az, hogy osszeszedek infokat, es magam tervezem es epitem sajat szuksegletemnek
megfeleloen a szelkereket.
(csak zarojelben megjegyzem, hogy a neten szelkerek, szelgenerator, es szelturbina szavakat
hasznalnak leggyakrabban, es nem kovetkezetesen. Kerek mindenkit, hogy eszerint fogadja a szavaimat!)
Milyen szelkereket epitsek? Otherpower-on leginkabb vizszintes tengelyu van.
Ezzel tobbek kozott az a gondom, hogy legalabb ketto sikban forog, igy bonyolultabb, nagy fordulatszam miatt pontosan kiegyensulyozott
forgoresz kell. Amator eszkozokkel nemigen lehet megepiteni, a profi cegek pedig szazmilliokert keszitenek el.
Magyarorszagon (itt elek) a szel atlagosan alacsony sebessegu, nagy feluleten kell befogni a szelet a megfelelo
teljesitmeny eleresehez. Nem siksagon akarom hasznalni a szelkereket, hanem hazak, fak, keritesek kozott
a kertben. Ezen a ponton illeszkedik ebbe a posztba is.
Itt a szelirany gyorsan valtozik az orvenylesek miatt. Nagy magassagba pedig csak engedellyel epithetek.
Fuggoleges tengelyu szelkerek kell nekem.
Anemometer-hez hasonlo felgombbol ill.
felhengerbol allo rendszer nem hatekony, savonius mar jobb,
vannak otletes megoldasok mint a panemone szelkerek,
de ez sem az igazi. 🙂
Kiindulasnak jo a Verancsics-szelturbina. Itt van
alloresz es forgoresz. Az allorasz osszegyujti a szelet es a forgoreszre iranyitja. Ha kicsi az atalagos szelsebesseg,
es alacsonyan van epitve a szelgenerator, akkor nagymeretu alloreszt epitek.
A forgoresz itt nem az igazi. Ne elegge hatekony. Egy jo hatasfoku turbinat Banki Donat talalt fel.
Igaz O vizre, vizhajtasura tervezte, vizszintes tengellyel, de a tengely fuggolegesen is mukodik, viznel higabb kozegben is hatekony ez a turbina.
Persze a lapatok szama csokkenhet, merete novekedhet, de Banki kepletei jok maradnak.
Osszefoglalva: Verancsics-szelturbina alloresze + Banki turbina forgoresze fuggolegesen es kesz a hiperszuper szelkerek,
akar azonnal lehet is szabadalmaztatni. 🙂
Ahogy latom, sokan hasznaljak ezt a megoldast. Itt egy banki turbina szelre alkalmazva: nice_vawt.jpg
Itt a banki forgoresz ives lapatjait kb 30 fokos szogben rogzitett siklapokkal helyettesitettek: eucan-vawt2.jpg
Vannak akik nagyobb meretekben gondolkodnak, megspekelik magneses levitacioval. Lenyeg, hogy mennyibe kerul es mit
nyerhetunk. A forgast kicsi talalekonysaggal sokmindenre fel lehet hasznalni.
Ezeket végígolvasva megérlelődött bennem, hogy irok egy posztot a palántázásról. Mert amit itt összehordtatok, azon egy „amatőr” nem tud kiigazodni. Például egy bűdős szót se szóltatok a hagymamagról és a dughagymáról. Kiskertekben senki nem vet hagymamagot, mert veszít egy évet. Szóval vasárnap jön a poszt.
uhh. köszönöm a sok tanácsot.
Tibor Bá, várom a posztot.
Amúgy a hagymamagokra a z van írva, hogy egyéves termesztésűek, kivéve a fokhagymát, mert az olyan, ami csak a 2. évtől hozza a ténylegest. 🙁
A zacsikon a piktogramok mndengyiken azt mutatják, hogy ha 3. hóban kirakom a földbe, akkor a 7.8-ban már teli kosár van 🙂
Szóval csak hoz valamit.
Bár mintha hallottam volna olyasmiről, hogy dughagyma.
57: vannak hagymát nem igazán fejlesztő hagymafajták, azt vetjük…
59: Ha nem fejleszt hagymát a hagyma, akkor mire jó? 🙂
60: Pörköltnek alapanyag. 😀
Különben a hagyma nyár végére virágot hoz a levelei végén, ami őszre apró, fekete magokat eredményez. Bár van olyan vöröshagyma, aminek a levelek végén apró hagyma kezdemények jelennek meg egy csokorban. Ezeket fel lehet használni dughagymának….pupák. 😀
Pupák jelenti, hogy a levél végén nincs olyanja szegénynek, csak a magszáron. 🙂
60: a levelét esszük.
Ha jól rémlik, a metélőhagymának sincs igazán hagymája, meg a mi „hétéves hagymánknak” sincs, meg a medvehagymának sincs. Úgy értve, valami dudor van a végén, amiből a gyökerek jönnek ki, de nem igazán kifejlett hagyma.
61, 63: A VÖRÖShagyma hagymája is levelekből áll (raktározásra módosult levelek) + a tönk egy módosult (törpe) szár. Ebből hajtanak ki a magszárak, ha a dughagymát rosszul hőkezelték. 😉
A „hétéves hagymá”-tok az mi? Téli sarjadék hagyma?
Egy ötlet még, amiben mi is törjük a fejünket és tavasszal neki is kezdünk….
Szerezzetek bontott ablakokat és tákoljatok össze kis üvegház szerű palántanevelőket, érdemes mert az időjárás annyira szeszélyessé kezd válni, hogy nem lehet majd növényt termeszteni a föld felett akkora szelek, viharok is előfordulhatnak, a jégről már nem is beszélve….
Aki nagyobbat is össze tud ütni (direkt nem a fóliasátrat propagálom, mert az 2-3 évig bírja az UV-t, majd cserére szorul és környezetszennyező a kidobása, ill ki tudja meddig lesz nyersolaj az előállításához…)az alatta is termeszthet így függetleníteni tudja magát az időjárás szeszélyeitől valamennyire…..
64: az.
pfuh, kész vagyok a palántázó helyiség összerakásával, berendezésével, felkészítésével.
Ki kellett pakoljak az alagsorom egy részéből, de megérte.
Van egy böhömnagy felület a palántázásra, alatta tárolni tudom a szükséges dolgokat, mint föld, magok szerszámok, meg ami kell majd még. Az asztal pont jó helyen van, mert az ablak pont felette van, tehát frankón be fog jutni a fény. Most néztem a hőmérsékletet, 12 fok van, ergo el lehet kezdenem a palántagyártást, nem fognak kifagyni.
Holnap el fogom ültetni az első magjaimat, paradicsom és paprika a menü, no meg némi fűszer és gyógynövény. (előző posztjaim óta bővült a magtáram)
Sikerült szereznem palántázóládákat, illetve olyan műanyag bizbaszokat, amiket a kertészek is használnak, legalább 20 darab 15 fakkosokat.
Bányásztam kintről a komposzthalmomból két jó vödörnyi földet (tisztára fagyott volt, de frankó humuszos talaj, bakhátban volt nem ládás téma) meg van zsákos magház, illetve virágföldem, és némi homok. Ebből majd mixelek vödrös adagokat és azzal fogom feltölteni a tálcákat, aztán mehet bele a mag.
Hál istennek már olyanok a magok, hogy nem kell előkészítenem, csak dugni elfelé. Legalábbis nem írta egyik sem, hogy be kell áztatnom, meg hasonlók. Csávázás, vagy mi a szösz még, amit csinálni szoktak vele, kamillafürdő, meg ilyenek. Ha mégis érdemes, akkor írjátok meg, nehogy elcsesszem!
Éjszakára le fogom tudni takarni a gyűjtőket, tehát olyan 15-16 fokot tudok garantálni a növényeim fejlődéséhez a mostani időben is, ergo minden adott a dologhoz.
Reggel délután meg fogom tudni őket pótolni vízzel, a köztes időben szerintem nem fog elfogyni a szükséges víz alóluk a tálcából, illetve a földből.
No, ha kifelejtettem valamit jelezzetek.
67: Látom kb annyi közöd van a mezőgazdasághoz mint nekem az agysebészethez. Nem baj fő hogy lelkes vagy. A kezdeti nehézségek azért ne vegyék el a kedvedet. Sokan azt hiszik hogy a termeléshez elég egy kis föld meg egy kis kapa és garantált a siker. Sajnos ez már nem így van. Néhány dolog amit a palánta nevelő kertészek használnak: EC mérő /a víz elektromos vezető képességét méri milisimensben /,biostimulátorok, kókuszrost,melegködképző, salétromsav, tartós hatású műtrágya,stb a teljesség igénye nélkül. Nem akarlak elkeseríteni de az alagsor nem a legjobb megoldás ha palántát akarsz nevelni,sem fény sem hőmérséklet szempontjából.
67: Nem írtad meg, hogy milyen magokat tervezel elültetni a paradicsom és paprikán kívül. — Amúgy a „palántázás” posztom hétfőn reggel kerül fel.
67: Utóbb több helyen hallottam, olvastam, hogy a paprika csírázáshoz nagyon meleget szeret, 25-30 oC-ot. Ha már kicsírázott lehet csökkenteni a hőmérsékletet. Igazából ez nekem is új, eddig nem így csináltuk, de szobában, 20-23 oC között, és nem is mindig voltam elégedett a keléssel. Szóval 12 oC lehet, hogy kevés, aztán ha kevés kel, a magot szidod. Emlékszem nagy anyám is falusi lakókonyhában, kályhaközelben pátyolgatta a kikelő palántákat. Persze ma nem a sparherd mellett élünk, de szerintem ma sem kell szégyellni, ha a nappalinkban, vagy konyhánkban bújnak a palánták. A fénnyel viszont az a tapasztalatom, hogy hosszú távon közvetlen az ablaknál is kevés, hajlamosak az elnyúlásra.
Még egy kérdés: miért gondolod, ha letakarod, több fokkal melegebb lesz?
68-ra: nem hiszem, hogy öreganyámék biostimulátorokat, meg hi-tech cuccokat használtak volna a palántázáshoz a vertfalú házuknál.
69-re:
Nos, akkor várok hétfőig, nehogy elqrjak valamit.
70-re:
Konkrétan üveglapra gondoltam, amolyan üvegházas megoldásra.
Valahol olvastam, hogy úgy melegebb van nekik. Mondjuk nem hiszem magam sem, hogy bármit elérnék ezzel, max annyit, hogy párás lesz az üveg alatt az idő.
Mondjuk katasztrófatervként előkészítettem két belső párkányt e célra, ahová bőven tudok pakolni.
No, hétfőn meglátom mit ír Tibor Bá, no meg addig még legalább utánaolvasok kicsit a dolgoknak, pont ma jött meg két-három ilyen témájú könyvem. Bár nem tudom mennyi időm lesz rá, mert elég sok dolgom lesz holnap.
71: Előre hoztam holnapra, hogy ne kelljen várnod, de nem lesz nagy durranás. Viszont jó alap egy csomó ötlet cserére.
71: Azért tegyél arra a belső párkányra egy hőmérőt, az üvegről folyik lefele a hideg levegő. Amíg csírázik, nem kell a fény, csak utána. Sikeres tanulást! Én is azt teszem folyamatosan, pedig mezőgazdász vagyok, de állattenyésztő (voltam valamikor).
Megesszük a világot
Bár nem ide illik, de majd átrakod Tibor Bá oda, ahol helye van:
http://www.magyarokszovetsege.hu/content/parlagfu-leghasznosabb-gyogyito-noevenyuenk
75: Rakja az öregisten. Van elég dolgom.
http://lmv.hu/node/6680
egy kis érdekesség a permakultúráról.( ahol nem gyakran trágyáznak, nem permeteznek viszont szüretelnek sokat.) A film jó gondoloatébresztő, nekem tetszett. hajrá kertészkedők!
77-re:
Már volt máshol is a film linkelve.
Ettől függetlenül jó, hogy újra itt van, mert valami olyat közöl az emberekkel, akik esetleg meg is nézik és végig, hogy bizony nincs más lehetőségünk, mint együtt élni a természettel és kizsigerelés helyett megköszönni azt, amit ad nekünk.
Nagyon gondolatébresztő és bizony én is filózni kezdtem a dolgokról.
Ennek a permakultúrának jobban utána fogok nézni. egyre inkább kezd érdekelni.
78: Baji Béla első könyvét, szinte lehetetlen megszerezni, de most fogja kiadni a másodikat, már nagyon várom. Más magyar nyelvű tudtommal nem létezik (angol igen)
A következő oldalakon elég jó dolgok vannak:
http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?option=com_content&view=article&id=902%3Aa-permakultura-egysegei-gyakorlata-1&catid=327%3Apermakultura&Itemid=127&lang=hu
S.O.S
A csicsóka könyvem „eltűnt” pedig van még érdeklődő. Ha valaki visszaküldené nekem, ki tudnám köszörülni a csorbát. Előre is köszi.
80, Tibor !
A hétvégén megkeresem az általam beszkennelt csicsókás könyvet és ismét elküldöm Neked !
A dohányod mekkora már ?
81: Köszönöm, ne fáradj, mert már elküldték és most vigyázok rá. 🙂 A kisérleti dohányom legnagyobb levele kb. két tenyérnyi, de majd küldök fényképet.
Szevasz Tibor ! Amit a nyáron lebújtattál az már gyökeret eresztett ? Mert a szőlőnél csak egy teljes év után hoz a bujtatás annyi gyökeret, hogy szaporítani lehessen !
Tibor ! A palántázó szép munka, látom, hogy elölről és felülről éri majd napfény. Úgy látom a többi oldala deszka, az alja micsoda ?
83-84:
Tapasztalataim szerint a fügeág amennyiben nedves földdel érintkezik azonnal gyökeret ereszt, még akkor is, ha az ág felső része a levegőn van. Ebben az esetben az ág alsó részéről ágaznak le a gyökerek.
A polántázó alja is deszka leborítva viaszkosvászonnal, hogy könnyen feltakarítható legyen, vagy a túlfolyó öntözővíz feltörölhető legyen. A négy oldal közül kettő fényáteresztő, kettő pedig nem. Az oldalak DK, DNy irányában fényátersztők, ÉK és ÉNy irányban nem. Ez azért volt szükséges, mert tél végén, tavasz elején a nap még alacsony szögben süt, tehát oldalról is érkezik fény. A gyakorlati kipróbálás után eldől, hogy kell-e hungarocel szigetelés alul és a két vakoldalon.
Szia Tibor !
Lassan itt van az ideje a palántázó beüzemeltetésének ! Gondolom retekkel, salátával indítasz, majd paradicsom és paprika-palánta következik…
Kérdésem lenne azokhoz, akiknek már van tapasztalata csicsókával: kb. hány celsius fokos talajba lehet már ültetni? – szerintem már lehetne, de nem vagyok benne biztos.
87:
a csicsóka fagyálló növény, érdemes a krumplival egyidőben ültetni – április közepéig.
Hú.. teljesen fel vagyok dobva. Városlakók, akárhol is vagytok, érdemes körülnézni, FB-n közzétenni, csoportot csinálni, stb. Egy azaz egy nap alatt lett valaki, aki „kertészkednénk, de nem elég a közösségi kertészkedés, stb” nyavalygásomra jelentkezett, egy távoli ismerős, hogy felajánl egy 900 m2-es kertet. Évek óta pihenő, de azelőtt használt elkerített kert. Gazos, de lekaszáltatja .. és nem kér érte semmit. Vasárnap megyünk is szemrevételezni, és megnézni hogy tudok pl. locsolni palántázáskor. Nagyfiaim segítenek,sok terepmunka kell, ásás perje kiszedés. stb.. különösen a legnagyobb, ő vonzódik a földdel való foglalatossághoz, és a biokertészkedéshez.River cottage-rajongó.Hátha apa is kedvet kap, még csak este említettem neki, mikor kiderült. Szóval nagyon izgulok, és nem is tudom hogy oldom meg, de heti egykétszer hétvégén mindenképp kimegyünk ha ez összejön, bár egyelőre fogalmam sincs hogy oldjuk meg a picurral, valószínűleg nomád styleban. Majd beszámolok néha , hogyan birkózik meg egy lelkes de totálisan amatőr urbánus család az önellátósdi alapjaival. Egyelőre egres, feketeribizli, jostabokrot szeretnék, spenótot, sóskát, póréhagymát majorannát bazsalikomot, citromfüves mentás konyharészleget, kakukkfüvet, paradicsomot, zöldborsót, zöldbabot szeretnék.. paprikával uborkábval nem kínlódom.. Kevés vizet igénylő cuccokat szeretnék, mert a locsolást nem akarom a felajánló asszonypajtás vezetékes vizéről megoldani, az már pofátlanság lenne. Valami esővízgyűjtő lehetőség is kell, (hordó) Bár ahogy emlékszem, már vagy fél éve pl nem esik az eső…
Ja és csicsókát is.
És vegyszermentes krumplit, és sütőtököt.. Növénytársítással. Hátha van olyan növény ami krumpli mellé ültetve elűzi a krumplibogarat. Bár férjem nagymamájánál Regmecen, míg élt, a dédunokák szedték le versenyben a lárvákat. Nagy bögrékbe.. aztán odaadták Dédinek, aki bedobta őket a sparheltbe… Szegényeket. (már nem volt tyúkja akkor, különben az ette volna meg őket)
87: A csicsóka máris ültethető, pontosabban ősztől úgy május közepéig, esetleg végéig bármikor, beleértve a januárt is. Persze akkor nehéz lenne. Minél hamarabb ülteted, annál jobb, legjobb ősszel.
89: Ha szereted a spenótot, sóskát, ajánlanám a mángoldot. Kevéssé ismert növény, spenót féle ízzel, de kevésbé kényes, nagyobbak a levelei, könnyebben kezelhető. Levele sokféleképp hasznosítható, tavaly csináltam belőle tölteléket leveles tésztába, túróval, (szalonnával 😉 ), de tésztára mártást is stb. A szára vastagabb, állítólag spárgaként hasznosítható. Nem tudom, sosem ettem spárgát. De belefőztem a szárat levesbe, jó volt, nem volt fás, vagy ilyesmi, de nem volt különösen nagy íze.
Mikor nem volt kedvem bíbelődni vele, örömmel megették a tyúkok is. 🙂 Folyamatosan terem késő őszig. Csak arra ügyelj, hogy napsütötte helyen legyen.
Ja, és nem nagyon volt kártevője, sem csiga nem ette, csak valamiféle poloska volt rajta rendszeresen, de azt meg leráztam róla és jól megmostam. 🙂
91. Dorka
Növénytársítással nem lehet elűzni a krumplibogarat. Viszont varjú álarcban el lehet ijeszteni a dögöket, ha hirtelen rájuk csodálkozol. 🙂
Aki csicsóka termesztésba akar fogni, az jobb ha először kiróbálaja, ízlik-e, olyan 300 ft kilója a piacon.
Szerintem szar íze van, ha megfőzöd, ráadásul szétesik. Ha nincs más, túlélő kajának azért jó.
Amúgy kitűnö növény a tyúkoknak. Megeszik a levelét nyáron, ősszel meg elég ásóval kiforggatni, és szépen szétcsipkedik.
Ráadásul feldobja a kezdő, sivár kertet, mert jó dzsungel van belőle a gyerekeknek.
Én vegyesen ültettem kukoricsával és akácfával + néha csirkék gazolnak és kártevőirtanak. Ez a legolcsóbb permakultúrás erdőkert. Szerintem. 🙂
95: ízlés dolga, nekünk ízlik a csicsó. Nyersen olyasmi, mint a nyers karalábé, főzve is jó az íze, főleg tavasszal. Természetesen nem muszáj szétesnie, csak sokkal rövidebb ideig kell főzni, mint a krumplit.
96.
Na, jó. Nagyon sok hagymával elmegy
97: bammeg, ha te hagymával eszed a csicsókát, babot ne felejts el még hozzá tenni! 😀
Kollégák !
Nyolcsoros piros/vörös szabadelvirágzású (nem hibrid) tengerit keresek !
Cserébe küldhetek fehér nyolcsorost, lóbabot…
SÜRGŐS.
99: Nekem van, de csak egy maréknyi mindkettőből. Ha kell, kérd el a címem. Van sárga is. A fehér sajna megférgesedett. 🙁
Bebek !
Köszönöm. Csak 10-10 szemet kérek. Tiboron keresztül megkapod az email címemet ! A részleteket a villámpostán megbeszéljük.
99. János
Csákberényi Jánostól (Címe: Székesfehérvár Pf. 87 Tel: 06-30-391-4427)nem rég rendeltem vörös lófogút, még volt neki, csak megjegyzem, fehér lófogúja már elfogyott, szerettem volna azt is, de nem tudtam venni.
3 napon belül megérkezett a rendelt mennyiség.
Ha már nincs neki vörös, akkor természetesen cserélek vöröset-fehérre. 10kg-ig. Ha János kéri, e-mail címem ez ügyben kiadható természetesen
102: Én is tőle vettem. :p
Szia Károly !
Tibor bátyánktól kérd már el az email címemet, hogy a csere köztünk létrejöhessen ! Email címet nem közlünk nyilvánosan, majd Tibor elküldi Neked a címemet.
János!
Amint megjön a címed, írok neked.
105:
Jánosnak már rég elküldtem a címed.
Génbankok, tájfajta-gyűjtemények
http://tudatosvasarlo.hu/cikk/genbankok-tajfajta-gyujtemenyek
Marosvásárhelyi lakós vagyok, szeretném kérdezni, hogy megteremne -e felénk is a batáta, tudván , hogy más az éghajlat,azért megprobálnám ha ,lenne kedves segiteni ,palántra szert tennem ,mert ugy értettem az a helyes szaporitási modja.
Tudna -e cimet avagy Email cimet valaki termelőnek?
Előre is koszönöm
Tibor
108: Tibor bá’-nak küldtem egy szórólapot, amin cím is van. Bizonyára továbbítani fogja.
Kérem szépen valaki küldje el nekem a csicsókás könyvet.Nagy területet ültettem be vele és kizsigerelt vízmentes,trágyamentes földön gyönyörű termést hozott azon nőnek a mangalica malackáim.Mindenkinek ajánlom.Mi is fogyasztjuk isteni belőle a pogi és a kenyérke.
110:
Kérd személyesen Tibortól vagy tőlem. Tibornak, ha jól emlékszem egy „János” nevű fickó küldte a csicsókás könyvet kb. másfél éve…
111: Már rég elküldtem volna, mert moderálásra vissza volt tartva Kriszta, de kifingott a levelező programom, nem tudok E-mailt küldeni, majd csak holnap este. De majd elküldöm.
Új kártevők is új megoldandó problémák elé állítják a gazdálkodni kívánókat.
http://www.balintgazda.hu/balint-gazda/novenydoktor/uj-kartevo-jelent-meg-hazankban-a-selyemfenyu-puszpangmoly.html
„A selyemfényű puszpángmolyt (Cydalima perspectalis) hazánkban Sopron környékén figyelték meg első ízben 2011 őszén, azóta Balaton melletti kertben és Budapesten is károsított a kártevő puszpáng bokrokon.”
Krumpliba oltott paradicsom. Nem egyszerű sikeresen végrehajtani, de ha összejön, akkor mindkettőből terem, és talán a krumplibogár sem bántja.
http://www.bbc.co.uk/news/uk-england-24281192
Ők 10 év alatt fejlesztették, hogy finom is legyen.
114: és kereskedelmi forgalomba milyen szaporítóanyag kerül? Ültetőgumó? Mikor lesz ez mifelénk kapható?
115. Arma Gedeon
Palántát küldenek.
http://www.thompson-morgan.com/vegetables/vegetable-plants/all-vegetable-plants/tomtato/t47176TM
Később elvetsz a krumpliból, nevelsz hozzá palántát a paradicsomból, aztán kísérletezhetsz az oltással.
116: a sikeres oltáshoz bizonyára kell egy labor, szerintem nekem nem jönne össze. K-Európában kapható lesz?
117. Arma Gedeon
Fogalmam sincs, hogy errefelé kapható lesz-e, nem én vagyok a területi képviselőjük. 🙂 Biztosan szakértelmet igényel az oltása, de a labort túlzásnak érzem. Akik tökbe oltanak dinnyét, azok alighanem ezt is meg tudják oldani.
118: OK, csak magamra gondoltam, hogy nekem nem menne.
Mellesleg az oltvány nem szabadalmaztatható, tehát más is oltogathat, nem kell a területi képviselőjükre várni.
114. Ennek az a feltétele, hogy a paradicsom előbb leérjen, mint a krumpli. Krumpliszedés után viszont még jó sokáig szokott paradicsom lenni.
Sárpo mira burgonyát szeretnék ültetni hobbikertbe.A netet böngészve annyit találtam,hogy a nemesítőjét csődbe vitte valamelyik multi.Tudna adni nekem néhány kilót Pilisvörösvár környékéről valaki?