A tanulmány segíteni fogja a páciensek optimális gyógyító stratégiájának megállapítását, valamint növelni fogja aktív élettartamukat. A tanulmány eredményeit a Pszichológia és Pszicholótechnika folyóiratban publikálták.

A legtöbb országban, beleértve Oroszországot is, a mortalitás legfőbb oka a szív érrendszeri betegségek. A tudósok véleménye szerint azok a pszichológiai tényezők vizsgálata és szabályozása, amelyek kihatnak ezen betegségek előfordulására és lefolyására, elősegítik a mortalitás csökkenését, és növelik az emberek életének aktív szakaszát.

Ma a szakértők az egyén foglalkozásától függően kiválasztják a rá szabott előfeltételeket a szívérrendszeri betegségek kialakulásához. Az MSUPE tudósainak célja az egyénre szabott azon tényezők azonosítása, amelyek a szívérrendszeri betegségek progressziójára hatnak nyugdíjas korban.

A kutatók egy minden részletre kiterjedő módszert alkalmaztak, amiben megtalálható a célszemély életvitelére kiterjedő kérdőív, részletezve a foglalkozást, elért karriert, érdeklődési kört és hobbikat az egész élet alatt és pillanatnyilag. Ezen kívül a betegséggel kapcsolatos leletek áttekintését. Alkalmazták még az MSUPE által módosított Dembo-Rubinstein személyiség kiértékelési módszert. Végül matematikai statisztikát is alkalmaztak.

A hobbikat csoportokra osztották: Intellektuális, kreatív, sport, fizikai (varrás, fúrás-faragás, javítás, stb.). A tanulmányban résztvevőket megkérdezték a személyiségükkel kapcsolatos bizonyos tényezőkről: aktivitás, agresszivitás, szociális érzékenység, optimizmus, gondoskodó készség.

A tanulmányban 496 személy vett részt (110 férfi és 386 nő), akik 55 év felettiek voltak, és szívérrendszeri betegségben szenvedtek. Az eredmények azt mutatták, hogy fizikai munkások és műszaki értelmiségiek esetében majdnem minden aktivitás (kommunikáció, elhatározottság, karrierépítés) növelte a szívérrendszeri megbetegedések kockázatát. Pozitív hatás volt viszont minden fajta műszaki hobbi, kézimunka, kertészkedés, javítás stb.

Az alkalmazottak csoportjából valók esetében a fizikai képzés, fizikai aktivitás, sport pozitív hatást mutat. Az optimizmusnak, és kézimunkának egyáltalán nincs hatása.

Azok esetében, akik adminisztratív munkában voltak, semmilyen hobbinak nem volt hatása, de pozitív hatás volt kimutatható professzionális tevékenység, karrierépítés esetén barátok és család jelenlétében.

Általánosságban a káros szenvedélyek (alkohol, nikotin, túlzabálás), agresszivitás (mint személyes tulajdonság) szakmunkás kategóriában kihatással volt a szívérrendszeri betegségek kifejlődésére és rosszabbodására.

A szakértők szerint a gender és az életkor nem hat ki a páciens személyiségének és a szívérrendszeri betegség állapota közötti összefüggésre. Nők és férfiak esetében, valamint különböző életkorú nyugdíjasoknál a negatív és a pozitív tényező alapvetően egybeestek.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________