Tibor bá’ fordítása online
Európa több mint félmilliárd madarat veszített el 40 év alatt. A kiváltó okok: Növényvédő szerek és műtrágyák
Szerző: Richard Gregory, a genetika, evolúció és környezet tiszteletbeli professzora, UCL
A tanulmányok, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a Földön az élőlények diverzifikáltsága egyre csökken, tömegesen jelennek meg. A régiókon belüli és globálisan e veszteségekre vonatkozó bizonyítékok tagadhatatlanok. A biológiai sokféleségre és annak csökkenését okaira vonatkozó adatok azonban még mindig hiányosak – bizonyos okokra, helyekre és bizonyos fajokra korlátozódnak. Ez azonban nem igaz az európai madarakra.
A madarak régóta lenyűgözik az amatőr és professzionális tudósokat, és az Európa-szerte folytatott szoros együttműködés alapos ismereteket hozott létre szokásaikkal, igényeikkel és számukkal kapcsolatban. A leghosszabb ideig futó ilyen típusú adatkészletek némelyike olyan madarakra vonatkozik, amelyek életük legalább egy részét Európában élik.
Ezek az adatok komor képet festenek: a becslések szerint 550 millió madár veszett el Európa teljes populációjából az elmúlt 40 évben. Ez egy megdöbbentő statisztika, és valami fontosat mond nekünk az ember természettel való megszakadt kapcsolatáról.
A tudósok tudják, hogy a biológiai sokféleségre egyre nagyobb nyomás nehezedik, különösen a földhasználat gyors változásai miatt (például az erdőről a mezőgazdasági területre), valamint az emelkedő hőmérséklet miatt. De továbbra is vitatott kérdés maradt, hogy a különböző fajok hogyan reagálnak ezekre a nyomásokra, melyik a legfontosabb, és hogyan tudnak a természetvédők reagálni ezek enyhítésére.
A madarak jó minőségű adatait kihasználja egy új tanulmány, amelyben francia kutatók azt elemezte, hogyan reagált 170 madárfaj az ember által előidézett nyomásra Európában, felhasználva 37 év alatt 28 ország több mint 20.000 megfigyelőhelyén gyűjtött adatokat az Egyesült Királyságban.
Megállapítottuk, hogy a mezőgazdasági üzemekben a rovarok és a gyomnak tekintett növények irtására használt vegyszerek sok madarat megfosztanak fő táplálékforrásától, és ez az egyetlen oka annak, hogy Európában csökken a létszámuk.
A változás ember alkotta mozgatórugói
A madarak populációira nehezedő négy fő nyomásforrást vizsgáltak: a mezőgazdasági intenzifikációt (a növényvédő szerek és műtrágyák jelentős felhasználása), az éghajlatváltozás és annak a hőmérsékletre gyakorolt hatása, az erdőborítás változásai és az urbanizáció.
A modern tenyésztési módszerek okozták a legnagyobb madárpopuláció hanyatlást – különösen azokét, amelyek rovarokkal és más gerinctelenekkel táplálkoznak, mint például a swift, a sárgarépa, a légykapófélék, a búzacincér és a kőhalak. Sokkal változékonyabb és fajspecifikusabb volt, hogy a madarak hogyan reagáltak az erdőborítás változásaira, az urbanizációra és az éghajlatváltozásra.
1980 és 2016 között az európai madarak egyedszáma negyedével csökkent. A mezőgazdasági madarak száma azonban több mint felére csökkent ebben az időszakban. Mind az erdei, mind a városlakók, az északi, hideget kedvelő madarak, sőt néhány déli, meleget kedvelő madárfajok száma is csökkenést mutatott – bár ez utóbbi madárcsoport általános tendenciája a folyamatos növekedés.
A tanulmány egyik fő megállapítása az, hogy különösen a növényvédő szerek és műtrágyák nagyarányú használata a gazdaságokban a madárpopuláció csökkenésének legjelentősebb hajtóereje Európa-szerte, beleértve az Egyesült Királyságot is.Ez nem meglepő – sok tanulmány jutott erre a következtetésre.De ez az első olyan tanulmány, amely a rendelkezésre álló legjobb adatok és a modern statisztikai módszerek segítségével egy lépésben megvizsgálja az ember alkotta okokat.Az eredmények egyértelműek.
A mezőgazdasági gyakorlatok a második világháború után kezdtek jelentősen megváltozni, amikor az országok intézkedéseket vezettek be a gazdaságok teljesítményének növelésére.A termelés növelésére irányuló ilyen erőfeszítések, beleértve a peszticidekre és műtrágyákra való támaszkodást is, jelentős károkkal jártak a madarak és más vadon élő állatok (és kritikusan a környezet általános egészségi állapota) számára.
Egy nemrégiben készült brit kormányjelentés megállapította, hogy az éghajlatváltozás mellett a biológiai sokféleség csökkenése jelenti a legnagyobb közép- és hosszú távú veszélyt a hazai élelmiszer termelésre.A biológiai sokféleség csökkenése a társadalomra nézve messze túlmutat a veszélyeztetett fajokon.
Meggyőződésünk, hogy a madarakat a növényvédő szerek és a műtrágyák elsősorban a táplálékvesztésen keresztül érintik, bár ezek a vegyszerek közvetlenül is hatással lehetnek az egészségükre.A peszticideket arra tervezték, hogy elpusztítsák azokat a rovarokat és gerincteleneket, amelyeket a madarak esznek.A műtrágyák megváltoztatják azt, hogy egy adott környezetben milyen növények nőnek, gyakran sokféle faj rovására.A gerincteleneknek szükségük van erre a növényzetre táplálékként és menedékként, és a madaraknak is szükségük van rá – akárcsak a gerinctelen állatokra.
A gerinctelenek számos madárfaj táplálékának fontos részét képezik, de üzemanyagként szolgálnak a fiókák növekedéséhez, amelyek a populáció növekedésének motorjai.A gerinctelenek különösen fontosak a költési időszakban a vizsgálatokban szereplő madarak több mint 80%-ánál.Úgy tűnik, hogy a rovarok drámai elvesztése, amelyről gyakran hallunk, komoly hatással van a madarakra.
Természetbarát étel
A kérdés az, hogyan lehet a legjobban reagálni.A természet bajban van a termőföldeken, de a gazdálkodók nagy része lehet a megoldásnak, ha megfelelő intézkedésekkel támogatják őket.
Sokkal nagyobb támogatásra van szükségünk a természetbarát gazdálkodási gyakorlatokhoz, és el kell térnünk a növényvédő szerek és szervetlen műtrágyák által dominált gazdálkodástól. Ez jó lenne a természetnek, a gazdálkodóknak és az élelmiszer termelésnek, az éghajlatnak, a fogyasztóknak is.
Eredményeink azt is mutatják, hogy az állampolgárok ismeretei és a határokon átnyúló együttműködés milyen hatalmat gyakorol a tudomány előmozdítására és a természeti világ jobb megértésére – és a dolgok megfordítására.
Most szükségünk van a kormányokra szerte a világon, hogy támogassák a természetbarát gazdálkodást díjazó földgazdálkodási rendszereket, például elkötelezzék magukat a termőföld legalább 10%-ának természetbarát hasznosítására, ami viszont segít fenntartani vagy akár növelni a mezőgazdasági üzemek hozamát.
De szélesebb élelmiszerrendszer-reformra is szükségünk van, beleértve a természetbarát étrendet is. A kiskereskedők, a beszállítók és a feldolgozók mind kivehetik a részüket egy egészséges környezet biztosításában, amely táplálhat bennünket és visszahozhatja a természetet – minden előnyével együtt.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Valamint a kóbor macskák…
A növényvédő szerek macskák! Ez rendben van sajnos. Viszont a műtrágyát nem értem. Foszfor, nitrogén, kálium, magnézium vas só összetevői vannak a legtöbbnek, ennek használatából minden növény profitál, a madarak nem eszik meg, nem mérgező, muvel nem méreg. A szerző inkább a monokultúrák térhódítására gondolhatott, pl végtelen búzamezők. Nyilván a monokultúrat meg trágyázni (mű) és permetezni kell.
Nagyon lényeges téma! Az egyik leglényegesebb!
Köszönöm Tibor bá!
1. A monokultúrás nagyipari termesztésben a talaj nem talaj, hanem egy halott massza.
2. Gyomirtót, vegyszert már 10 éve célzottan használnak, tehát a pl. a műtrágyát a búzával együtt „vetik” – szemenként, a mag mellé, legalábbis nálam, ez a bérleti szerződésben is bele van foglalva… Nem mérgezheti agyon a talajt műtrágyával mert egyrészt fölöslegrs, másrészt drága…
A gyomirtás, permetezés ugyanígy zajlik: ahol gyom van, oda fúj az automata permetező egy keveset, kamerák figyelik a vetést, jelenleg van folyamatban a drónos verzió tesztelése, mert az nem tapossa a földet és nem fogyaszt gázolajat…
A madarakat sok minden más is zavarja: mesterséges fény, zaj, a kisebb termetű madarakat az 5G is zavarja, nekem konkrétan a távoli szomszéd ártatlan fehér macskája a fenyőfáimon fèszkelő rozsdafarkúakat tizedelte, amíg tehette, sajnos már nikotinmérgezésben elhunyt…
Mindarra, amit a cikk említ, jó lakmusz a méh.Ahol vannak méhek, méhészek, ott vannak madarak is… De ez csak megfigyelés…
Ebből a tanulsàg ?! ; Kevesebb madàr több helyen is elfèr ! Ès ki mondta ezt ? Bölcs Salamon
Nekem személy szerint nagyon fontos a biogazdálkodás, ami kiküszöböli a peszticidek és a műtrágyák problémáját, de azt gondolom, hogy ezen túl is vannak komoly gondok.
Úgy hallom, az egyik hatalmas probléma az, hogy az EU területalapú támogatási rendszere olyan motivációs környezetet teremt a gazdáknak, ami a lehető legpusztítóbb gazdálkodásra ösztönzi őket. Vegyianyagokat a szocializmusban is használtunk, de akkor még voltak mezővédő erdősávok, bozótosok, utak, fasorok, egy-egy fa a mező szélén. Ma az EU műholdas fotók alapján levonja a fák lombkoronáját is a szántóból, a támogatás alapját képző területből, emiatt rengeteg olyan területet is felszántottak, ami korábban fás-bozótos-gyepes, biodiverzitás-képző élőhely volt. Ez az igazi probléma.
A teljes mezőgazdaság átállítása bióra talán nem reális, de az EU-nál elérni, hogy úgy változtasson a támogatás feltételein, hogy az ne legyen ennyire pusztító az élővilágra, nem lehetetlen.
6. Ábel
„A teljes mezőgazdaság átállítása bióra talán nem reális, de az EU-nál elérni, hogy úgy változtasson a támogatás feltételein, hogy az ne legyen ennyire pusztító az élővilágra, nem lehetetlen.”
Az EU egy rendkívül destruktív szervezet!
Hogy ne mondjam, ördögi!
Szép csomagolásba rakott romboláskoordináló szervezet. Most hagyjuk a társadalomra ható destruktivizmusássát, mert azt éppen elégszer kibeszéltük itt.
Említsük, csak a mezőgazdaság kapcsán elkövetett disznóságait, amit a rengeteg romboló szabályozásával ért el. És ami természetesen, sem az állatnak, sem az embernek és sem a környezetnek nem jó. Egyáltalán nem jó!
A legenyhébb is, mint pl. a csatlakozásunkat követően elvárt gyümölcs- és szőlőültetvények kivágatása, támogatásért. Milyen rendszer az ami az élőt pusztítja a halott tőkéért/haszonért???
Meg a szélerőművek,napelem parkok…
7 A csatlakozásunkkor a francia és német gazdák be voltak szarva, hogy a kiváló földünkkel és mezőgazdaságunkkal nem lesznek versenyképesek, ha egyenlő feltételekkel inulunk, ezért kapunk azóta is csökkentett támogatásokat, és ezért támogatták a pusztítást is. Sima érdekből.
Az viszont nem hiszem, hogy bárkinek is érdeke, hogy a környezetkárosítást maximalizáljuk a támogatással.
Rövidtávon se sok terméskieséssel járna a mezővédő erdősávok helyreállítása, viszont hosszútávon nagyon sokat segítene a talaj termőképességének a megőrzésében. Annyit kéne tenni, hogy a mezővédő erdősávokat, az egyes fákat, kis facsoportokat, bozótosokat ne büntesse az EU. Hanem ugyanazt a támogatást fizesse ki utána, mint a szántó után.
Ez nem olyan dolog, ami ellen bárkinek is tiltakoznia lenne érdemes, a gazdáknak is érdekük, kicsinek nagynak egyaránt.
8. Ábel
Ha tőlünk be voltak szarva nevezett gazdák, akkor mi lesz amikor az általuk nagyon pártolt Ukrajna belép az EU-ba. Vagy nem is lép be, csak szabad bejárást kap a közös piacra (amit már meg is kapott).
Szerintem akkor már bef@nak és a redőnyt leengedhetik. Az ukrán földek hozamával, ha fejre állnak sem tudnak versenyezni.
Más (és bocs Tibor bá, hogy eltértem a témától).
Nem lehet, hogy az EU előre számol az ukránok terményeivel és erre hivatkozva megy át a mezőgazdaság zöldítésébe (ami első ránézésre egy kész csőd a parasztságnak), amit az elmúlt két évben beindítottak. Pl. állattartás korlátozása, szántók művelési módjának megváltoztatása (ami nem mellékesen jelentős terménymennyiség kieséssel jár), földművelés felhagyásának ösztönzése és ilyen olyan betarthatatlan szabályokkal.
9 – Ebben van valami.
Az a gyanúm, hogy az EU-ban a gazdáknak nagy a lobbiereje. Valakinek ez nem tetszik, és le akarják törni. Kiváló alkalom erre ez a háború, amivel Ukrajna olyan erkölcsi státuszba kerül, amivel szemben az agrárlobbi nem tud labdába rúgni.
9 -10 – Bendegúz, Ábel
Miközben a Black Rock éppen szinte megveszi Ukrajnát…
Meg is mondták, nem is olyan régen:
„A BlackRock amerikai vagyonkezelő cég vezetője csütörtökön (2023. január 19.) azt mondta, hogy a nyugati befektetők „elárasztják” Ukrajnát a háború után, és az ország „a kapitalizmus hatalmának jelzőfényévé válhat a világ többi része számára”.
Larry Fink, a világ egyik legbefolyásosabb befektetője egy Ukrajnával kapcsolatos davosi rendezvényen (megjegyzés: A WEF idei összeröffenésén) elmondta, hogy becslése szerint az országnak 750 milliárd dollárra lenne szüksége újjáépítési alapokra és segélyekre, „ha a háború viszonylag hamar véget ér”.
„Érzelmileg hiszem, hogy azok, akik valóban hisznek a kapitalista rendszerben, elárasztják Ukrajnát tőkével” – tette hozzá Fink.
„És nem a filantrópiáról beszélek. Sok filantrópia lesz. Valóban arról beszélek, hogy ha újjá tudjuk építeni Ukrajnát, az jelzőfény lehet a világ többi része számára a kapitalizmus hatalmáról” – mondta.
Elmondta, hogy beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy kifejezze cége érdeklődését az újjáépítési erőfeszítésekben való részvétel iránt.
Fink azt mondta, azt mondta Zelenszkijnek, hogy „ha elfogadnak minket, akkor nem új oligarchákat fogunk létrehozni, hanem egy új Ukrajnát”.
Biztos jó lesz…
Hogy vannak a gyümölcsfáitok ? Én egészen furcsa betegségeket látok rajtuk, majdnem fajtától függetlenül. És alig van rajtuk gyümölcs. Pedig le se fagyott nagyon. Ennyit az önellátásról.
Meggyem nincs, barack lefagyott, dió már beteg, cseresznye nyomokban…
12. Hegel
A fák is megsínylik ezt a rengeteg mocskot, amit az égből permeteznek ránk. Az egyik meggyfának most lett vége. Nyár végén rászáradtak a levelek, most tavasszal meg csak pár satnya, zöld levelet tudott csak növeszteni. A többi fán is furcsa, zuzmós réteg van. Leginkább az ágak felső részén, mivel onnan kapja az “áldást”.
Re:14 infos
Megy nulla, cseresznye van csak rohad a sok esőtől, sárga lefagyott, őszi van, csak moníliás, dió rendben, szelíd gesztenye ok, mandula ok, alma nincs(lefagyott azt hiszem). Van fadoktor kontaktom, beszélgettem vele erről, a problémák java része abból fakad, hogy gyönge a fák immunrendszere a mikrotápanyag hiány miatt, és sokszor az alanyok túltenyésztettek és túlszelektáltak. Hogy mi hullik az égből, megint más kérdés, ahhoz XRF spektrométer kellene, de az csak akkor lesz, ha nagyon sok fölösleges millió nyomja majd a zsebemet.
Plusz alma alig, szilva nyomokban, birsalma döglődik. Elszáradások vannak az ágvégeken, de nem fagyástól. Főleg az öregebb fák sínylették meg. Az előző években pont azokon volt rengeteg, azt hittem ezeknek nem árt semmi, tavaly még majd kicsattantak az egészségtől. Mindenesetre roppant furcsa.
Minden évben kiszárad egy-két gyümölcsfám. Ami nem szárad ki, az alig hoz termést. Pár éve ültettem egy gyors növekedésű hársfát. Na ez gyönyörűen fejlődik.
Nekem több fámat ki kellett vágni idén, nem élték túl a tavalyi aszály után a telet.
Ami él, azon is alig van gyümölcs. Szerintem az áprilisi fagy csinálta ki őket, mert virág még volt.
A cseresznyéim nagyon döglődtek a moníliától, de most lepermeteztem őket Amazonnal, az segített. Érdekes módon a cseresznyemeggyem, ami eddig alig volt moníliás, most az szenved a leginkább. Már háromszor permeteztem, és még mindig tele van lerohadó levélcsokrokkal. Tizenéves, hatalmas fa, se nem gyerek, se nem öreg, eddig virított, most rohad.
A naspolyámmal valami nagy gond van. Tavaly az egyik felén elkezdtek sárgulni a levele, azok az ágak tavaszra leszáradtak. Ami maradt, most már az is sárgul. Nem tudom, mit csináljak vele.
A két őszim meghalt tavaly, a sárgákat visszahozta az életbe az Amazon, de gyümölcs csak pár szem van a két fán.
Nálam cseresznye termés közepes, ribizli jó, köszméte szintén, szilva eddig a legjobb. Eper is szépen eresztett, annak ellenére, hogy már a tavaly át kellett volna ültetnem.
Azonban én is megfigyeltem a friss hajtások összesodródását.
Permetezni kell, mese nincs. Az, hogy vegyszer nélkül valaki termeszt, az mese. Ha nincs permet, nincs termés. Erős tavaszi lemosás, eső előtt és után gombaölő (akár rézgálic vagyis kékkő). Atka idén nem támadja a szőlőmet, de azért ez ellen is védekezek. Meg kell kötni a kompromisszumot. Nincs olyan, hogy vegyszermentes gyümölcs. Vagy terem gyümölcsünk, de akkor permetezünk, vagy nem vegyszerezünk, de akkor nem is terem majd semmi.
Az égből ránk hullatott „áldásról” csak annyit mondhatok, hogy öreg (80 feletti) kertészkedő ismerőseim, ezt úgy fogalmazzák meg, hogy mostanában van valami a levegőben, ami korábban nem volt.
Re:19 Ábel
Amazont én is javaslom, moníliás őszimet már 1 permetezés után elég jól visszahozta, preventív kapott minden körülötte… 🙂
Nem reklámnak, de erről van szó:
https://biokiskert.hu/bio/amazon-1kg-bio-bakterialis-gombaolo-keszitmeny/
És a moha?
Pár éve csimbókokban mohás a tető cserép,a fák vastag ágai,azelőtt sose volt.
Konyhakert idén lelőve,fák döglődnek a vegyszer egy vagyon,a termelőket nem irigylem,de ahogy nézem vitamin nem lesz idén sajátból.
Az eprem hozza a formáját 10 négyzetméterről 14 kg és még van jelentkező.
Megyünk a Lidülbe az ország legolcsóbb zöldségeséhez mert nem győzöm a rostnak valót munka+ energia vonalon ott b…a meg a vitamint az elburjánzott fostenger.
Ez az ország mindig úgy van kitalálva hogy ha megcsinálod magadnak,és mire összeszeded a hozzávalókat,mindig ugyan ott vagy mintha besétálnál egy boltba,és megveszed.
Visszatérve a mohásodáshoz,ami többnyire a tápanyaghiány jele,de pl.tetőcserepet ritkán trágyáz a nép.
Egyszer egy filmben láttam a körforgást ami a hideg sark felől indul,édesvíz a sós tenger aljára,majd tápanyag gazdagon áramlatok az óceánok felől, esők útján táplálja
az útjába lévő födet,talajt stb.
Na ez mostanában nincs,pedig melegszenek az óceánok,tápanyag is lenne benne.
Ha valaki megértette miről van szó,és „vágja” mi marad el ,szívesen venném.
Ha megjelenik.
16 dajtás
Lehet méretni is laborban XRF-et .Egy mintát szerintem kb. 40-eft-ért lemérnek, Ahol vagyok ott is van labor és xrf gépünk.Bár nem tuom mit mondana ha pl egy meggyfa levelén lenne mondjuk 500ppm bróm vagy higany: D A szórás ténye nem lenne bizonyítható akkor sem.
Én nem hiszek ebben a permetezős dologban hogy szórják ránk.
—-Más—–
Mikrotápanyag hiányt viszont tényleg elhiszem hogy a földekből fogy hiszen nincs visszapótlás.Csak nitrogént visszapótolni meg nem megoldás mert kellene a többi tápanyag is.
Permet nélkül tényleg nem lehet termelni nekem is van pár fám de már ott tartunk hogy most jelenleg többe kerül azt a 10 fát permetezni és leszedni a temrést meg berakni mint pl ha alidlbe megveszem a
meggybefőttet, barackot stb….Egyszerűen nem éri meg termelni saját részre mert pl. évi 100 eft-ből rengeteg gyümülcs vásárolható.Évi szinten 100 eft-ból vagy kevesebből kijön az ember igénye .Amúgy sem egésséges minden este cseresznyebefőttet enni
fontos a mértékletsség mert sok a cukor bennük.Azt szoktam mondani hiába raksz 10 üveg bodzaszörpöt , 10 üveg meggyszörpöt stb…minden évben ha lebontod napi szintre ezeket úgy hogy megeszed, megiszod akkor napi szinten hihetetlen cukormennyiséget vinne be az ember.pl hati egy liter bodszaszörp……Így én most nem gondozom a fáim hanem megveszem a boltban pl. évi 10 üveg cseresznyebefőtt , 10 üveg barack, 5 üveg ananászbefőtt , és még egy pár apróság.
Ha megyek a lillbe veszek 4 szem almát vagy 2 banánt. Bőven elég hetente annyi cukrot bevinni.Amúgy meg otthon is meg kell permetezni a fát meg a boltban vett is permetes akkor nem mindegy majdnem?
Azért mondom hogy évi 100 eft kifutja nagyjából 1 fő évi gyümölcsigényét.Ha meg valaki évi 4-500 ezrett költ erre akkor garantáltan cukorbeteg lesz hosszútávon.
Szóval erre mondom hogy végül is olcsó az élelem nagyon.
Na akkor idén elég rosszul néz ki a termés midenhol.Elképzelhető hogy egy ökológiai összeomlás előjelei ezek? Vagy az is lehet hogy a kisember kertészetét, gyümölcsfáit támadják meg a betegségek és a nagy kertészetekben pedig virulnak a fák?
Mert ott bizony mindennel permetezik a fákat és rendszeresen ráadásul akinak van pl egy hektár pl. cseresznyefa az utánaolvas hogy milyen vegyszerekkel kell szórni míg egy sima Jóskabácsi nem tudja hogy mivel szórja a fáit mert évente
változik a peremtszereknek a neve és pl. már én sem tudom lekövetni .Ráadásul egy szakképzett ember jobban tudja hogy mikor kell szórni pl évente hányszor (pl. 10x) míg egy Józsibá lehet évi 2x szórja meg azt is rossz időpontban 😀 (mert az sem mindegy)
Ráadásul a nagy kertészetben traktor permetezi és úgy porlaszt hogy mindenhová eljut a permet és apróbb szemekben mint a háti permetező.
Talán ezét van hogy a fenti hozzászólásokban elég rosszul állnak a dolgok?Természetesen senki szakértelmét nem vonom kétségbe.
Viszont ha a szakértelem ellenére csökken a termésátlag akkor kezd beütni a baj és indul a collapse 😀
Egyébként majd akkor lesz a baj ha a nagygazdák (pl 2000 db cseresznyefa) is elkezdik itt írogatni hogy cseresznye alig van, ez meg az alig van….És nem amiatt hogy lefagyott hanem betegségek, tápanyaghiány felmelegedés miatt.
Na majd akkor jön a nagy collapse. Hahaha, Muhaha 😀
Amúgy pl. a diófa régen soha nem volt beteg Ez újkeletű dolog talán pár éve hallani erről.Lehet hogy a környezetünk pusztulásának előfutára ha már a diófákat is permetezni kell lassan?
21: andrew
“ Én nem hiszek ebben a permetezős dologban hogy szórják ránk.”
Én sem hittem benne, amíg nem kezdtem figyelni az égen levő furcsa felhőcsíkokat. A neten rengeteg fotó látható ezekről a mesterségesen létrehozott aerosol felhőkről. Aki kiváncsi, a megfelelő időjárási körülmények között maga is megfigyelheti a jelenséget. Német chemtrail repülőgép pilóta is kitálalt, valamelyik nyilvános rendezvényen. Elege lett ebből a mocskos munkából.
Masszív népirtás folyik mindenféle fronton.
24 – Hanyistók:
Mondjuk, ha téged kiirtanának nem nagyon bánnám. 😀 Úgy tűnk kondenzcsíkokról még nem hallottál, pedig már 80 éve is volt. Az mocskos munka, amit te csinálsz.
Re:25 Tibor bá’
Kis olvasgatni való a témában:
https://www.researchgate.net/profile/J-Herndon/publication/340348307_Chemtrails_are_Not_Contrails_Radiometric_Evidence/links/5ec86491458515626cc3077b/Chemtrails-are-Not-Contrails-Radiometric-Evidence.pdf
26 dajtás
Meggyőződésem, hogy a cikk hiába van tudományos köntösbe öltöztetve, annyira irreális összességében amit ír, hogy nem tartom hihetőnek.
Ha ilyen valóban történne, annak hatása alól senki nem tudná kivonni magát, azok is elszenvednék, akik irányítják.
Nem tud épkézláb magyarázatot adni arra, hogy mindez miért is történik, másrészt hogy lehetne ezt olyan világméretű összeesküvésként irányítani, hogy ne válna triviálisan mindenki számára nyilvánvalóvá.
Be van avatva a világ összes légiközlekedési vállalata, és volna sok olyan ember, aki falazna hozzá a világ minden részén, aki látja a technikai megvalósítást?
Ez teljességgel elképzelhetetlen számomra, minden józan elképzelésnek ellentmond…
Azt inkább hiszem, hogy vannak akik, hogy kiszolgálják a meggyőződéses összeesküvés hívőket, hajlandók bármit meghamisítani, hogy ezzel népszerűséget szerezzenek, még azon sem csodálkoznák, hogy beváltják politikai befolyásra…
24. Tibor bá’
“ Mondjuk, ha téged kiirtanának nem nagyon bánnám.”
Hasonló jókat kívánok! 🙂
“ Az mocskos munka, amit te csinálsz.”
Persze, hogy mocskos, mert eltér a főokos véleményétől. Így is van, ki kell kapcsolni és ki kell irtani minden ellentétes véleményt! Bravo!
Nem véletlenül laposodott el ez az egész fórum. A feldobott gumicsontokat a rossz felén rágók, szépen ki lettek rúgva illetve elhagyták a fedélzetet!
28 – Hanyistók:
Aki rémhíreket terjeszt azért nem kár. Rólam ez nem mondható el.
Akit kritizálok mind azzal áll elő, hogy miattam romlik a blog színvonala. És vajon kinek volt köszönhető, hogy létezett színvonal? Sebaj, majd te megemeled a színvonalat abszolút hülyeségek terjesztésével.
26. andrew
A diófáknak voltak és vannak kórokozóik. A baktériumos és gombás fertőzések nem újdonságok. Újabb kártevő a dióburok fúrólégy, ami invazív faj. 2012-ben figyelték meg először, és kelet felé terjeszkedik. a Duna vonalát is átlépte már. Lehet ellene védekezni hatékonyan, megelőzni azonban nem lehet a sok szórványdió miatt. A diófákat azért nem permetezték régen, mert általában 1-2 fa volt egy udvarban és a fa mérete miatt házi keretek között nehézkes a vegyszeres védekezés megoldása, ültetvényi keretek közt ez megoldható. Az idei csapadékos, nyirkos időjárás kedvez a gombás fertőzések kialakulásának, tehát az otthoni diófák hasznos termése várhatóan kevés lesz. Aki teheti, ősszel és tavasszal (rügyfakadás előtt) réztartalmú szerrel kezelje a diófáit. Júliustól kezdve pedig feromon csapda előrejelzővel figyelve megállapítható a fúrólégy rajzásának kezdete és rovarölő szerrel (szabályokat betartva) védhető a diótermés.
A poszthoz: a diótermést is károsítják madarak. Ellenük nem kell védekezni, gyönyörködni kell bennük és jó étvágyat kívánni!
29 – Tibor bá, az teljesen rendben van, hogy iparkodsz konrollálni a tartalmat, ami a blogodon megjelenik, és amit abszolút hülyeségnek ítélsz, azt kigyomlálod. Mégis a Te blogod. De hogy a halálát kívánd akárkinek, akármilyen hülyeséget ír is – ez súlyos. Nem lehetne inkább lilázni? Az ízlésesebb volt.
Tudom, Te is megkapod idiótáktól időnként, de ez nem jelenti azt, hogy le kell süllyedni a színvonalukra.
Re:27 hubab
Hubab újra bebizonyítod, hogy nagyon jóhiszemű vagy. 😉
Igen ez első nekifutásra „jogos” érv is lenne, de álljunk a tudomány talaján.
Van egy hipotézis, amit nem mértek, ezért hipotézis.
A hipotézist méréssel ellenőrzik. Ha valid a mérés, akkor nem hipotézis, hanem bizonyíték lesz ezek után.
A bizonyíték addig bizonyíték, míg valaki meg nem cáfolja. Itt hiszem-nem hiszem nulla relevanciával bír, ez nem templom, itt többszörös mérési cáfolat kell.
Ha van cáfolat, akkor meghamisították a mérést(volt erre már példa a tudomány történetben..), és manipuláltak vele.
Jelen esetben a mérés rendkívül primitív(optikai spektrométer), könnyen ellenőrizhető, és ebben rejlik az „előnye” is, mert nem egy nyakatekert mérésről van szó, hanem egy pár milliós(Ft-ban) mérési összeállításról . Ezt egy egyetemi optikai labor játszi könnyedséggel ellenőrizni tudja, ennek ellenére senki sem akarja cáfolni…
Feltehető a kérdés hogy miért, de itt már vastagon konteós vizekre evezünk.
Megjegyzem ez az állítás miszerint „hogy ne válna triviálisan mindenki számára nyilvánvalóvá” azért hamis, mert mindenki benne van, akár kormányzati szinten is.
Az sem igaz, hogy titokban tudnák tartani, mert akkor a konteó nem is létezne, és nem egy kiszivárogtató már kitálalt. Egyébként ha kicsit beleásod magadat a tudományos felébe, akkor teljesen logikus, hogy a geomérnökség kivitelezhető vegyi úton, és ha tudományos konszenzus van arról, hogy melegszik a klíma, akkor ezzel a módszerrel lehet ellene tenni is. Itt kapcsolódik össze a kormányzati hallgatólagos beleegyezés, mert ezt nem nyomod le a nép torkán, hogy becs szóra semmi baj nem lesz, ha 7/24 permetezzük az eget, cserébe nem szalad meg a klíma… Valahol szerintem itt van elásva a kutya, de ez az én privát véleményem.
31 – Ábel:
A „kiirtás” kifejezést elsőre Hanyistók használta. Én csak átvettem tőle egy smájlival megtoldva. És nem kívántam a halálát, hanem „nem nagyon bánnám”.
Magentázni nem tudok, mert a WP frissített és ezt a lehetőséget megszüntette.
Ha van is légi permetezés, nem hinném, hogy az emberiséget mérgeznék azok a bizonyos hatalmasságok, akik még saját létüket is letagadják, mert ahogy már írta valaki, akkor magukat is mérgezik, elvégre nem üvegbúra alatt élnek, szűrt levegővel.
Mennek ők is a szigeteikre, tengerekre, hegyi nyaralóikba, és mivel viszi a szél a permetet, kapnának ők is rendesen. Ha csak nincsenek immunizálva, amit kétlek.
Sokkal inkább el tudom képzelni, hogy a felmelegedés ellen találták ki, hogy ezzel árnyékolják a föld felszínét. Jellemzően napos/kánikulás időben, reggeli órákban, találkozni ezzel a szétterülő és felhősödő kondenszcsík jelenséggel.
Repülés közben többször megfigyeltem, hogy a 10-12 ezer méteres magasságban egymás útját keresztező gépek, felhős időben nem húznak semmilyen „csíkot”, vagy alig. Míg napos időben, annál inkább. Holott a körülmények ugyanazok. Ti. a felhők felett mindig süt a nap és 12 ezer méteren -50 C° van, ha felhő van a föld felett, ha nincs.
Ez a húz vagy nem húz „csíkot” jelenség a földről is nagyon jól megfigyelhető. Ha esős időszak van és hirtelen felszakadozik a felhőzet az éppen látható repülőgépek, ha húznak is csíkot az nagyon hamar szétoszlik, míg jó időben, de főleg kora reggel kieregetett kondenszcsíkok, szépen szétterülnek, terülnek, vastagszanak, hogy a végén már a nap is csak szűrt fény tud küldeni. És nem egy vagy kettő csík látható. Ezzel nem azt mondom, hogy több gép repül mint általában, hanem inkább arról van szó, hogy ez a kánikulára jelzett nap reggelén kiengedett „csík”, más vegyi összetételű, mint azok amik máskor láthatók és könnyen szétoszlanak. Szóval, van valami a levegőben.
Re:34 Bendegúz
Pontosan erről beszélek, mert a jelenséget nehéz letagadni, mert elég az égre nézni, csak a motiváció és a technika kérdéses…
Egyébként a méréshez csak egy goto mechanikás csillagász távcső kell, és a spektrométer. Ha lenne spektrométerem magam is lemérném, mert az előbbi van, utóbbi nincs, és ez nem két fillér.
35 dajtás
Akárhogy forgatjuk a dolgot, mindenképpen ellentmondáshoz vezet.
Amennyiben ez történik, és valóban kimutatható a levegőből, valamint valóban káros hatással van az emberi egészségre, akkor erről a fő szervezők szereznek elsőnek tudomást, és ők is féltik annyira a bőrüket, hogy ne csinálják tovább.
Számomra mindenképpen erőltetett a történet…
hubab, nekem is gyanús a sztori, de nem tartom teljesen kizártnak.
Két dolgot tudok elképzelni, ha mégis igaz:
1. Olyan vegyületet használnak, ami inert, nem mérgező. A fényt visszaveri, de semmi komoly kárt nem okoz
2. Csak bizonyos régiókat permeteznek vele, és közben gondosan vigyáznak rá, hogy ők ne ezekben a régiókban töltsék az idejüket. Pl. az északi féltekét tele lehet szórni, és közben nyugodtan tölteni az időt Új-Zélandon, oda már csak apró töredéke fog jutni az északi koncentrációnak. Ami eleve se lehet túl magas, mégis feltűnne, ha hirtelen kipusztulnánk minden állattal és növénnyel együtt.
Ne erőlködjetek! Az alapötlet hülyeség.
Ha ez igaz lenne (chemtrail) akkor csak látnánk hogy pl. egy adott reptérre befordul napi 5-600 tartálykamion és fejtik át a löttyöt a repülőbe. 10db kerti fám permetezéséhez kell kb. 20 liter permet.Namost európa vagy a világ lepermetezéséhez menyi permet kellene még ha tömény is? Brutális.Ráadásul hol állítják elő a báriumot meg mnden szart napi több száz kamion tétel mennyiségben.
Annyi van hogy sok a fapados járat az égen.Minden hülye 20 éves picsa repülget pl. Magyarországból Rómába 2 napra, meg sok a pl. londonyi dolgozó aki ingázik , de munkaába orvosok mennek műteni , meetengelni , üzleti útra, stb…..
egy repülőbe 100 ember fér kb. 10-20-50ezer ember meg repülget folyamatosan pl az Eu-ban azért van ennyi repcsi.
38 Tibor bá, Te hirdeted mindig, hogy nemsokára olyan magas lesz az átlaghőmérséklet, hogy kipusztul minden élet. Mért lenne akkor hülyeség megpróbálni aeroszolokkal mérsékelni ezt a folyamatot? Ha egyszer úgyis mindenki megy a lecsóba enélkül, akkor legalább próbálkozni érdemes vele, nem?
Azt nem hiszem, hogy erős toxinokat használnának, de valamit lenne értelme.
39 Én még olyat nem láttam, hogy egy induló repülő mellé NE állt volna be a tartálykamion löttyöt átfejteni! Tudod, kerozin nélkül nem idul a repülő…
Aztán ha egy-egy járat mellé nem egyszer, hanem kétszer áll oda valami tartálykocsi, kinek tűnik fel?