(4201) Kína játéka

Tibor bá’ fordítása online

Pepe Escobar

Mi Kína tényleges játéka Ukrajnában

 

(sz: 1933.02.11.)

Peking teljesen tisztában van azzal, hogy a NATO ukrajnai, Oroszország elleni proxyháborúja az Egyesült Államoknak a Sáv és Út kezdeményezése elleni háború elválaszthatatlan része.

Képzeljük el, Hszi Csin-ping elnök tiszta taoista türelmet gyűjt, hogy elszenvedjen egy telefonhívást ezzel a háborút szító, izzadt pólós színésszel, miközben megpróbálja megtanítani neki az élet néhány tényét – azzal az ígérettel kiegészítve, hogy magas szintű kínai delegációt küld Ukrajnába a „békéről” tárgyalni.

Sokkal több van, mint amennyi az élesen látó szemet elhomályosítja ez a túlfeszített diplomáciai „győzelem” – legalábbis a NATO  szempontjából.

A kérdés elkerülhetetlen: mi értelme ennek a telefonálásnak? Nagyon egyszerű: csak üzlet.

Megismétlem: A pekingi vezetés teljes mértékben tisztában van azzal, hogy a NATO ukrajnai, Oroszország elleni proxyháborúja a Sáv és Út kezdeményezés (BRI) elleni háború elválaszthatatlan része.

Egészen a közelmúltig (2019)a Peking volt Kijev legfőbb kereskedelmi partnere (az import 14,4%-a, az export 15,3%-a). Kína alapvetően gépeket, berendezéseket, autókat és vegyi termékeket exportált, élelmiszereket, fémeket és néhány gépet importált.

Nyugaton nagyon kevesen tudják, hogy Ukrajna még 2014-ben csatlakozott a BRI-hez, és 2018 óta működik egy BRI kereskedelmi és befektetési központ Kijevben. A BRI-projektek között szerepel a kijevi metrórendszer negyedik vonalának 2017-es megépítése, valamint a 4G telepítése. 2022 óta minden leállt.

A Noble Agri, a COFCO (China National Cereals, Oils and Foodstuffs Corporation) leányvállalata egy mariupoli napraforgómag-feldolgozó komplexumba és a nemrég épült Mikolajiv gabonakikötő termináljába fektetett be. A következő lépés szükségszerűen a donbászi hatóságok és a kínaiak közötti együttműködést jelenti majd, amikor a háború során megsérült eszközeik újjáépítéséről lehet szó.

Peking az ukrajnai védelmi szektorban is igyekezett erőteljesen részt venni, sőt a Motor Sich-et is meg akarta vásárolni; amit Kijev blokkolt.

Tehát ami Ukrajnában van, az  kínai szemszögből nézve a BRI, a vasút, a katonai felszerelés, a 4G és az építőipari munkák kereskedelmi/befektetési koktélja. És akkor a kulcsvektor: neon.

A félvezetőgyártáshoz használt neon nagyjából felét egészen a közelmúltig két ukrán cég szállította; Ingas Mariupolban és Cryoin Odesszában. A Különleges Katonai Művelet (SMO) kezdete óta nem üzletelnek. Ez, közvetlenül érinti a félvezetők kínai gyártását. Fogadni lehet, hogy a helyzet miatt nem alszanak nyugodtan a kínaiak..

Ukrajna értéket képvisel Kína számára, mint a BRI válaszútja. A háború nemcsak az üzleti életet szakítja meg, hanem a Nyugat-Kínát Kelet-Európával összekötő kereskedelmi folyosók egyikét is. A BRI minden kulcsfontosságú döntést meghatároz Pekingben – hiszen ez a kínai külpolitika átfogó koncepciója a század közepéig.

És ez megmagyarázza Xi telefonhívását, leleplez minden NATO ostobaságot jelezve, hogy Kína végre odafigyel a háborút szító színészre.

A BRI-hez hasonlóan fontos a pekingi geopolitikát meghatározó, átfogó kétoldalú kapcsolat: az Oroszország-Kína átfogó stratégiai partnersége.

Tehát térjünk át a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) védelmi minisztereinek e hét eleji találkozójára Delhiben.

A legfontosabb találkozó Indiában Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és kínai kollégája, Li Shangfu között zajlott. Li nemrég Moszkvában tartózkodott, és Putyin személyesen fogadta egy különleges beszélgetésre. Ezúttal meghívta Shoigut Pekingbe, amit azonnal elfogadtak.

Fölösleges hozzátenni, hogy az SCO-ban és azon túl minden egyes szereplő, beleértve azokat a nemzeteket is, amelyek pillanatnyilag csak megfigyelők vagy párbeszédpartnerek, valamint mások, amelyek a teljes jogú tagságra vágynak, mint például Szaúd-Arábia, nagyon nagy figyelmet fordítottak a Shoigu-Shangfu barátságra. .

Ha a mélyrehatóan stratégiai közép-ázsiai „állomás”-ról van szó, akkor ez a hegemón vágyálom miatti kezelés alatt álló hat lábat jelöli, hogy ezeket egy „Oszd meg és uralkodj” sémában használják fel, Oroszországot Kínával szembeállítva.

Shoigu-Shangfu finom üzenetet küldött az SCO-tagoknak, Indiának és Pakisztánnak is, hagyják abba a veszekedést, Delhi esetében pedig a fogadások fedezését, valamint a teljes jogú tagnak (2023-ban), Iránnak és a közel jövőbeni tagnak, Szaúd-Arábiának: itt van a helye, ez az, ami számít.

A fentiek mindegyike a BRI és az SCO közötti növekvő összekapcsolódásra is utal, mindkettő Oroszország-Kína vezetése alatt.

A BRICS alapvetően egy gazdasági klub, saját bankjával, az NDB-vel kiegészítve – és a kereskedelemre összpontosít. Az SCO leginkább a biztonságra összpontosít. Kemény erőről van szó. Együtt ez a két kulcsfontosságú szervezet, amely kikövezi a többoldalú utat.

Ami Ukrajnából marad, azt már olyan nyugati mega-játékosok vásárolják meg, mint a BlackRock, a Cargill és a Monsanto. Peking, azonban biztosan nem számol azzal, hogy kimarad. Különösebb dolgok történtek, mint egy működőképes kereskedelmi és összeköttetési BRI-partnerként pozicionált a jövőbeli Ukrajna.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

48 gondolat erről: „(4201) Kína játéka

  1. „…a NATO ukrajnai, Oroszország elleni proxyháborúja”
    Ezek szerint a NATO támadta meg Oroszországot.

    „…Kína végre odafigyel a háborút szító színészre.”
    Ezek szerint Zelenszkij szítja azt a háborút, amelyben megtámadták a hazáját, Ukrajnát.

    Gratulálok.

    Pepe Escobar a Strategic Culture Foundation-ban és a Global Research-ban publikál.
    Mindkettő orosz hátterű propagandaoldal.
    Valamint az RT és a Sputnik News kommentátora is volt: mindkét csatornát Oroszország dezinformációs és propaganda-ökoszisztémájának tagjának tartják.

    Megértem őt (de nem értek vele egyet), szép pénzt hoz ez neki.

    Téged nem értelek, Tibor bá: miért az oroszok pártján álló propagandistákat fordítod le?

  2. 1- Eigen:
    Az orosz/ukrán háborúban nem drukkolók egyik oldalnak se, de most ez kezd megváltozni, mert Zelinszkij határozottan magyar ellenes fogát mutatja ki.

    Mindig az igazság, a valóság keresése volt és maradt a célom. Escobart 20 éve olvasom, és a a véleményem alakult ki róla, hogy valósághű elemzései vannak. Ez alkalommal is ez mondható el róla. Te viszont hozod a nyugati propagandát. Technikailag Oroszország kezdte a háborút, amit kihangsúlyoztok az agresszor jelzővel, és totálisan eltűnnek a kiváltó okok: Putyin biztonság kérését ignorálták. Az USA rakéta kilövőket helyezett ez Lengyelországban, Romániában, Ukrajna 8 éven át irtotta a kelet ukrajnai oroszokat. Az USA puccsal döntötte meg az oroszbarát ukrán kormányt. Folytassam? A rendszerváltáskor az USA garantálta, hogy a NATO-t nem viszi közelebb az orosz határhoz. – Szóval a hunyó nem én vagyok, hanem te.

  3. 1. Eigen:

    „Ezek szerint Zelenszkij szítja azt a háborút, amelyben megtámadták a hazáját, Ukrajnát.

    Gratulálok.”.

    Kicsit ismerni kellene a történelmet, tisztelt Eigen!
    2014 és 2022 közt durván oroszellenes propaganda volt Ukrajnában és ártatlan civileket ölt meg az ukrán hadsereg kelet-Ukrajnában. Krímben (amit ajándékba kapott Ukrajna Oroszországtól Hruscsov ideje alatt) népszavazás volt és az ottani lakosság az oroszellenes propaganda miatt akart Oroszországhoz csatlakozni (ami sikerült is). Ne felejtsük el, hogy a Szovjetunió alatt Ukrajnában vegyes lakosság jött létre akik többsége orosz és ukrán. Nyugaton is van erre hasonló példa. Belgiumban például a lakosság egyik része flamand, a másik része vallon.

  4. 2. Tibor bá:
    Tehát azért állsz a támadó Oroszország pártján, mert Zelenszkijnek nem tetszik, hogy Magyarország amellett az ország mellett áll, amely megtámadta az ő hazáját.
    Jól értem?

    Putyin azt mondta, szeretné visszaállítani a NATO-terjeszkedés előtti állapotot.
    Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak IS ki kéne lépnie a NATO-ból.
    Vagyis újra az orosz érdekszférába kerülne Magyarország.

    Te ezt jó iránynak tartod?
    Te, aki ’56-ban Ausztráliáig menekültél az orosz megszállás elől-miatt?

  5. Eigen: ha érvelés, akkor legyen logikája, tehát:

    Törökországról egyértelműen kijelenthető, hogy nem oroszpárti, bár NATO tagország, és drónokat adott el az oroszoknak, valamint segédkezik az orosz szénhidrogén exportban?

    Svájc és Ausztria oroszpárti irányú, mert nem lépett be a NATO-ba?

    Tènyleg nem lehet elszakadni egy bármilyen kérdès megvitatásakor, hogy az illetőnek milyen vélt vagy valós személyes jegyei vannak, vagy ehhez magasabb IQ kell?

    Hogy egyszerűbben fogalmazzak, az általad feltett kérdésre adott válasz valóban releváns?

  6. 3 – Eigen:
    Mi aligha fogjuk megérteni egymást.
    Nem állok Oroszország pártján. A valóság pártján állok.
    Zelenszkij fel akarja robbantani a Barátság vezetéket, és visszavonta a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogait. Vagyis rosszul érted.
    Nem érdekel Putyin mit szeretne. Érdekes kérdés milyen érdekszférába tartozunk. Nem kell ide keverni.
    56-ba azért mentem külföldre, mert mehettem. Az orosz megszállás nem érdekelt, nem az volt a kellemetlen.

  7. 2. Tibor bá’:

    Tisztelettel kérem Önt, hogy jelentesse meg a kommentemet amit Eigennek írtam nem olyan rég. Ez az Ön blogja, Ön tudja, hogy mit jelentet meg és mit nem. De az egy jól összefoglalt komment volt és nincs kedvem újra megírni. Eigen sokmindenben téved, én Önnel értek egyet Tibor bá’!

    3. Eigen:

    „Putyin azt mondta, szeretné visszaállítani a NATO-terjeszkedés előtti állapotot.
    Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak IS ki kéne lépnie a NATO-ból.
    Vagyis újra az orosz érdekszférába kerülne Magyarország.

    Te ezt jó iránynak tartod?
    Te, aki ’56-ban Ausztráliáig menekültél az orosz megszállás elől-miatt?”.

    Szerintem meg Oroszországnak mindegy (jelenleg), hogy Magyarország milyen érdekszférába tartozik mert Magyarországon oroszok nem élnek (vagy nagyon kevesen). Ukrajnában viszont sok orosz él és rengeteg a vegyes házasság is.
    1956-nak pedig teljesen más kontextusa volt mint a mostani helyzetnek. A mostani helyzet merőben más, mint ami 1956-ban volt.

  8. 4. infos:
    Két független államról beszélsz Ausztria és Svájc esetén.
    Most azt tegyük félre, hogy Svájcnak milyen gazdasági (banki) kötődései, Ausztriának milyen politikai kötődései vannak Oroszország felé.

    Nem, egyik ország sem oroszpárti.

    De ne mosd össze azt a két fogalmat, hogy van két, nem NATO-tag ország (mint a két fenti), és vannak jelenleg NATO-tag országok (mint pl. Magyarország), akiknek Putyin szerint ki kéne lépni a NATO-ból, hogy visszaálljon a régi „rend”.

  9. Miért tegyük félre? Ezek szerint a NATO tagországok nem politikailag független demokráciák?

    2000 körül Putyin még be akart lépni a NATO-ba.

    Nem én mosom össze, te írtad:

    Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak IS ki kéne lépnie a NATO-ból.
    Vagyis újra az orosz érdekszférába kerülne Magyarország.

  10. 3. Eigen

    Az atlantista propaganda minden olyan hírt, vagy személyt azonnal oroszpártisággal vádol, aki nem csupán a hivatalos nyugati ( és többszörösen igazoltan hazug ) narrativát mantrázza.

    Már a jogban is imsert kifejezés, hogy „hallgattasék meg a másik fél is”.
    Az oroszokat nem illeti meg ez a jog.

    Az atlantista narrativa mindent lesöpör, ami érv, vagy lényeges információ az orosz oldalon. Egy olyan hamis mesevilágba rántja a fogyasztóit, melyben az oroszok a gonosz orkok ( elég sok helyen találkozhatsz ezzel a kifejezéssel ) és természetesen, ebböl fakadóan nyilván az ukránok és a nyugat a jóságos tündék.

    E nézet szerint el kell vetni az értelemn és higgadt elemzés minden morzsáját. Az ukrán háború 2022. febr. 24 én kezdődőött és SEMMIFÉLE elözményt, folymatot nem szabad vizsgálni, mert azzal az ortoszoknak ( az orkoknak ) drukkol az ember a jó tündék helyett.

    Az usa szerepét nem szabad vizsgálni, mert azzal az orkoknak drukkol az ember. A jó tündék helyett.

    A NAto terjelszkedéséröl nem szabad beszélni, ugyancsak tabu Oroszország biztonsági igénye, és az erre vonatkozó évtizedeken keresztül tartó tárgyalási készség az oroszok részéröl.

    Történelmi vagy politikai párhuzamokat sem szabad emlegetni, fel sem vetődhet, hiszen itt csak tündék vannak.

    Nem szabad emlékezni a történelmeben arra, hogy ha egy regionális hatalom jóval kisebb szomszédja folyamatosan, már már krónikus megszállottsággal ellenséges viszonyt szit a regionális hatalommal, ( mind katonai, mind hazdasági, mint propaganda téren,) azokat az országokat jellemzően, -egy nagyon egyszerü minta szerint – rendre nyakon baszarantotta a regionális hatalom. Nem bonyolult, ezt az elmúlt évtizedekben Törökország éppugy megtette, mint az USA, vagy Izrael…és lehetne még sorolni.

    De az ork- tünde relációban ilyen szempontnak nincs helye. Annak sem, hogy Ukrajna ( tündék ) se nem eu, se nem NATO tag, mégis, olyan hisztérikus méretü kampány és már már a nyugat teherbirását meghaladó támogatás van, ennek az egyszerü ténynek is fittyet hány.

    A jogállamiságra és vélemyénnyilvánitásra oly kényes Nyugat az oroszok esetében szintén fittyet hány minden ilyen saját elvére. Az oroszoknak ( orkoknak ), nem szabad, sőt nem is lehet elmondani a saját szempontjaikat. Cenzurázzák, tiltják , elhallgattatják őket hatalmi szóval. Betiltják jó tündemódján, demokratikusan. Ork beszédet hallani már már bűn.

    A tündék, a jók, természetesen. Kételynek, ellentmondásnak helye nincs.

    Mindezt inkább csak a nagyközönségnek irom le, hiszen tapasztalataim szereint az atlantista tudatipar elég hatásososan valódi, vallási fanatikusokat képes kreálni a meséiböl. Értelemmel szólni hozzájuk hasonlatos, mint amikor jehova Tanuival társalog az ember.

    Az ő fejükben a tündék mindenek felett – ami meg ellentmond ennek, az nincs is.

  11. 5. Tibor bá:
    „Nem érdekel Putyin mit szeretne”

    Engem sem érdekelne, ha nem egy kb. 30 évvel ezelőtti időszakot szeretne visszaállítani. Azzal Magyarország is igen rosszul járna.

    Az érdekszférát ne keverjük ide?
    Itt értékrendekről kell döntenünk.
    A nyugati demokrácia értékeit (ami közel sem tökéletes, és van benne rengeteg hiba!) fogadjuk el, vagy a keleti politikai módszereket?

    Sarkítva: Fehéroroszország, vagy Németország a példakép számunkra? Melyik országban élnénk szívesebben?

  12. 9. Tehàt a NATO diktàlja a politikai értèkrendet, nem a saját meggyőződèsünk? Tisztàban vagy te azzal, hogy hova vezet ez az érvelés ? Meg hová való?

    Elárulom: ugyanoda, ahova a Soros plakátok…

  13. 9.

    „Engem sem érdekelne, ha nem egy kb. 30 évvel ezelőtti időszakot szeretne visszaállítani. Azzal Magyarország is igen rosszul járna.

    Az érdekszférát ne keverjük ide?
    Itt értékrendekről kell döntenünk.
    A nyugati demokrácia értékeit (ami közel sem tökéletes, és van benne rengeteg hiba!) fogadjuk el, vagy a keleti politikai módszereket?

    Sarkítva: Fehéroroszország, vagy Németország a példakép számunkra? Melyik országban élnénk szívesebben?”.
    Ezt az érvelést az idő túlhaladta! 1997-2004 táján igaz is lett volna az érvelés. Viszont a jelen a háborús készülődésről szól. 2004-ben nem erről álmodtunk. A poszt témája „Kína játéka”. Nézzük meg, hogy Kína hol volt 2004-ben és hol van most.

  14. 8. Fényhozó Kerub:
    A nyugati narratíva sem tiszta és igaz.
    Azon az oldalon is van rengeteg hiba és kifogásolható mondat, tett, hiba, bűn.
    Ők is kezdeményeztek és folytattak olyan háborúkat, amelyeket teljesen jogosan az ő nyakukba lehet önteni.
    A NATO-terjeszkedés hiba? Igen, az!
    Az erre adott orosz válasz hiba? Igen, az!
    De egy NATO terjeszkedést, az „oroszlán bajszának a húzkodását” azért ne állítsuk be egyenértékűnek azzal, hogy egy ország embereket gyilkoló háborút indít egy másik ellen.

    Ha az emberiség méltó lenne önmagához, akkor a XXI. században nem arról kéne beszélgetnünk, hogy kinek van itt és most igaza, mert nem háború, hanem maga a problémát kiváltó ok sem létezne.

    Az, hogy a technológiai (emberi?) fejlődés adott szintjén arról megy a vita, hogy melyik fegyverrendszer a hatásosabb…. ez a kérdés pár ezer év írott történelemmel a hátunk mögött szégyenéletes.

    Eleve fegyvereknek nem kéne létezniük jelen pillanatban már – ha tanultunk volna az emberiség eddigi történetéből.

    Az emberiség globálisan leszerepelt.

  15. 14 – Aigen:
    „De egy NATO terjeszkedést, az „oroszlán bajszának a húzkodását” azért ne állítsuk be egyenértékűnek azzal, hogy egy ország embereket gyilkoló háborút indít egy másik ellen.”
    Egy kicsit utána kellene nézned a dolgoknak. Az atomkorszakban néhány 100 km-nek hatalmas jelentősége van. U.i. A válaszcsapáshoz kell néhány perc. Ha az ellenség rakéta kilövői túl közel vannak, nem kell tartaniuk a válaszcsapástól, tehát elindíthatják az atom támadást. Ez tehát nem bajusz húzogatás.

  16. Iszonyatosan elfogult és primitív a cikk írója! Ha Zelenszkíjt folyamatosan színésznek titulálja, akkor Putyin neve mellett miért nincs a KGB ügynök/tiszt jelző?

  17. 13. Demokrata:
    „Viszont a jelen a háborús készülődésről szól.”

    Ez a kurva nagy probléma, hogy itt tartunk.
    Mintha nem lenne elég egyéb megoldandó problémája az emberiségnek.
    Klímaváltozás, túlnépesedés, stb.

    Ezekkel kéne foglalkoznunk, nem azzal, hogy milyen hatékonysággal irtsuk ki egymást-magunkat.

  18. 14. Erről megy a vita, nem arról, hogy melyik propagandának van igaza, valamint arról se, ki melyik propaganda táborba tartozik!

    Kissinger, a nagy zoharista 3x is változtatta a véleményét valamivel több, mint egy 1 év alatt és senki nem mossa a fejét…

    Putyin, a 2000-es években még be akarta léptetni Oroszországot a NATO-ba…

    „De egy NATO terjeszkedést, az „oroszlán bajszának a húzkodását” azért ne állítsuk be egyenértékűnek azzal, hogy egy ország embereket gyilkoló háborút indít egy másik ellen.”

    Ne is! És azt is pofázzuk ki, ha ezt egy nyugati értékrendet nagyban képviselő ország csinálja!

    Én nagyon kīváncsi vagyok arra is, hogy egy 90 év körüli, örökifjú agyú ember hogy látja a világot, attól függetlenül, hogy az Kissinger, vagy a bloggazda…

  19. 17.

    Egyetértek Önnel. 2004-ben (hazánk EU csatlakozásakor) még mindenki hitt a szép, békés, prosperáló jövőben.

  20. 15. Tibor bá:
    „Ez tehát nem bajusz húzogatás.”
    Ez fenyegetőzés. (mármint a NATO bővítése)
    Elítélendő, káros, hibás? IGEN!

    De az
    „odamegyek és lekeverek egy pofont” fenyegetőzés (NATO) és a
    „idejönne? öljük meg, akkor nem fog” tehát megtámadom (Oroszország)
    között van egy elég nagy különbség.
    (mint minden hasonlat ez sem jó, de a lényeget értitek)

    „Az atomkorszakban néhány 100 km-nek hatalmas jelentősége van.”
    Az atomkorszakban fel kéne nőnünk ahhoz a kérdéshez, hogy NEM irtjuk ki egymást, nem lövöldözünk sem atombombával, sem ágyúval, se semmivel, mert megtanultuk az elmúlt pár ezer év során, hogy nem a háborúk, hanem az összefogás visz előre. De nem, mi azzal vagyunk elfoglalva, hogy melyik fegyverrendszer hatékonyabb. Méltatlanok vagyunk arra, hogy az emberiség a „kulturált” jelzőt viselje.

    Egyik oldalon sincs teljes igazság.
    Felnagyítjuk a problémákat, egymásra tromfolunk, aztán egyszer csak azt fogjuk észrevenni, hogy ott ülünk egy atomháború utáni csatatéren.
    És akkor majd megveregethetjük egymás vállát, hogy milyen ügyesek voltunk…

  21. 18. Infos:
    „És azt is pofázzuk ki, ha ezt egy nyugati értékrendet nagyban képviselő ország csinálja!”

    Így van, egyetértek.
    Ne relativizáljunk, mondjuk ki mindkét oldal bűneit.
    Nincsenek egyik oldalon sem „csak szépek”, vagy „csak csúnyák”
    (vagy Fényhozó Kerub szavaival: „orkok és tündék”)

    Mindkét oldalon vannak orkok és tündék.
    Mindkét oldal követ, és követett el hibákat.

    Épp ezért kéne ezeket felismerni, kimondani, és kurva gyorsan elszégyelnünk magunkat, és még ennél is gyorsabban megálljt parancsolni ennek a fokozódó őrületnek.

  22. 14. Eigen

    Emeljük ki a diskurzosból azt az egyébként igen jóindulatú vágyat, hogy az emberiségnek már nem lenne szabad háborúzni. Sajnos, a realitás az, hogy jelenleg kb. 70 katonai jellegű konfliktus folyik világszerte, S ebben több esetben nyakig vannak azok a nyugati országok, melyek szemforgatva vádló ujjal Oroszországra mutogatnak.
    Kérdés tehát, hogy ki és milyen etika alapján itélkezik Oroszország felett?

    Ami pedig Putyin 97 es állapotok szerinti kérését illeti.

    Elsőként le kell szögezni, ez a kérés nem Mo ( és az akkor belépett államok ) kiléptetését követeli. Ezt a valótlanságot az atlantista tudatipar képviselői sulykolják a jámbor, ám ijesztegésre fogékony lakosságnak.

    A 97 és állapot a fegyverrendszerek, támadófegyverek eltávolitását veti fel: hiszen a NATO tagság ürügyén az USA Oroszország határaihoz közel telepített Oroszország biztonságára igen veszélyes eszközöket. Lengyelország és Románia területére azzal az ürüggyel, hogy ezek védelmi eszközök, a Tomahawk támadó robotrepülögépekkel kompatibilis rakétákat lövő rendszereket állítottak fel.

    Tehát Putyin NEM azt követelte, hogy ezen országok lépjenek ki a Natoból; azt kérte, hogy azokból vonják ki a 97 után telepített rakéta és támadórendszereket.

    Nem ugyanaz ám….

    Putyin kifogásolta, hogy a válaszok nem vették figyelembe az olyan orosz igényeket, mint a további NATO-bővítés leállítása, a csapásmérő fegyverrendszerek orosz határok közelébe való telepítésének elutasítása, valamint a blokk európai katonai potenciáljának és infrastruktúrájának visszaállítása az 1997-es állapotokra, amikor a NATO-Oroszország alapmegállapodást aláírták.

    https://infostart.hu/kulfold/2022/01/28/vlagyimir-putyin-reagalt-az-amerikai-es-nato-valasz

    A kis részleteknek gyakran nagy jelentőségük van.

  23. 23.

    „Emeljük ki a diskurzusból azt az egyébként igen jóindulatú vágyat, hogy az emberiségnek már nem lenne szabad háborúzni.”.

    Jó lenne erről is beszélni, ebben Eigennek igaza van.
    A kulcsszereplők a globális döntéshozók. Ha ők békét akarnak, béke lesz.
    Ha ők háborút akarnak, háború lesz.
    Ha a globális döntésekben a nemzetek, tudósok dönthetnének a józan ész alapján, az lenne az igazi demokrácia (globálisan).

  24. 20. Tibor bá: Erre akartam rámutatni… A propaganda ismételgetése nem egy szellemi terhelést igénylő feladat, abban a hitben élni, hogy oldalt, pártot, felet KELL választani, voksolni kell VALAKIRe, vagy VALAMIRE, inkább hátramozdít…

  25. 23. Fényhozó Kerub:
    „Tehát Putyin NEM azt követelte, hogy ezen országok lépjenek ki a Natoból; azt kérte, hogy azokból vonják ki a 97 után telepített rakéta és támadórendszereket. ”

    Igen, igazad van.

    Putyin kérése szerint a NATO-katonáknak és a NATO katonai eszközeinek ki kéne vonulniuk az 1997 után taggá váló országokból – tehát Magyarországról is. Mivel van NATO-bázis Magyarországon, így az – gyakorlatilag – „NATO-mentesített” övezetté válna.

    (Oroszország szerződéstervezete, amely kiegészítette az USA-nak küldött követeléscsomagot: (…)azok az országok, amelyek 1997 előtt is a NATO tagjai voltak, nem állomásoztathatnak „más európai országokban” olyan katonákat és katonai eszközöket, melyek 1997 előtt még nem voltak ott.)

    Az már csak a továbbgondolása a történetnek, hogy ha ez megtörtént volna, akkor mi lett volna ezen országok (többek között Magyarország) sora, sorsa.

    Mert ahogy Ukrajnának megígérték, hogyha átadják az atomfegyvereket Oroszországnak, akkor elfogadják Ukrajna területi integritását (ld.: Budapesti Memorandum)…

    …úgy nekünk is megígérhetik, hogy legyünk NATO-mentes övezet, és nem lesz semmi baj…

  26. 24. Demokrata:
    „Ha a globális döntésekben a nemzetek, tudósok dönthetnének a józan ész alapján, az lenne az igazi demokrácia (globálisan).”

    Igen, ez volna a jó, vagy legalábbis a jobb megoldás, mert Churchill-nek nagyon igaza volt, amikor azt mondta: „A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval.”

    Micsoda felháborodás lenne abból, ha a (jelenleg) szavazásra jogosultak 90%-a ki lenne zárva a „demokráciából”…

    Pedig (talán) ez lenne az első lépés egy jobb világ létrehozásához…

  27. En csak arra lennek kivancsi , hogy ez a sok nato-t gyalazo hozzaszolo vajon hogyan szavazott 1997 november 16.-an !

    Flag of NATO.svgA Magyarország NATO-csatlakozásáról
    szóló népszavazás eredménye[7]
    (1997. november 16.)

    A szavazásra jogosultak száma 8 059 039 fő 100%
    A megjelentek száma 3 968 668 fő 49,24%
    Ebből érvénytelen szavazat
    44 961 a megjelentek
    1,13%-a
    Ebből érvényes szavazat
    Válaszok száma százalék
    Igen 3 344 131 85,33%
    Nem 574 983 14,67%
    Összesen 3 919 114 100%

  28. 26. Eigen.

    Csak a kis részletek:

    Akkor tehát a hazai és a nemzetközi sajtó azon része, amelyik azt állítja, hogy Putyin azt követeli, hogy többek közt Mo is lépjen ki a Natoból, valótlansag, igaz?

    Az továbbra is szép gondolat, hogy ne legyen se háború, se erőszak, de hol vagyunk még ettöl, amikor a média tudatosan hazudik a lakosságnak?

  29. 28. bubo

    Eszemben sincs három mondatnál többet írni erről a parttalan vitáról, de 2023 realitásában hol releváns az, hogy 26 évvel ezelőtt ki mire és miért szavazott? Én akkor is a nem-re húztam be az x-et, se NATO, se VSZ.
    Visszakérdezhetném és is, hogy ez a sok katonai agresszió ellenes hangoskodó erkölcshuszár hol a tökömben bujkált az elmúlt 26 évben?

  30. 29. Fényhozó Kerub:
    „Akkor tehát a hazai és a nemzetközi sajtó azon része, amelyik azt állítja, hogy Putyin azt követeli, hogy többek közt Mo is lépjen ki a Natoból, valótlansag, igaz?”

    Nem olvastam minden ezzel kapcsolatos cikket, és Putyin sem küldte meg nekem az ő követeléseit hiteles fordításban.

    De az, hogy „a NATO-katonáknak és a NATO katonai eszközeinek ki kéne vonulniuk az 1997 után taggá váló országokból – tehát Magyarországról is” az gyakorlatilag egy NATO-mentes övezetet jelentene Magyarország és a többi, ’97 előtt nem NATO-tag országra nézve.

    Vagy Te el tudsz képzelni egy NATO-tagországot NATO katonák és fegyverek nélkül?
    Ez mi lenne, és így mi lenne az értelme? (most azt tegyük félre, hogy eleve a NATO-nak, mint olyannak nem is kéne léteznie egy „ideális” világban)

  31. 28. Bubó

    Magam részéröl akkor is nemmel voksoltam. Abban az idökben hittünk abban, hogy Mo belátható időn belül fel fog zárkozni Ausztriához. Amely Ausztria nekünk abszolút minta volt, hasonló adottságú ország, ez tagság, semlegesség.

    Én és sokan is ezt szerettük volna. Tudni érdemes, hogy;

    Mind a NATO-hoz, mind az EU-hoz való csatlakozást jóváhagyó referendumon az ország többsége otthon maradt, így a mostani szabályok alapján érvénytelen és eredménytelen lett volna a szavazás.”

  32. 31. Eigen.
    Történetesen volt egy 97 és NATO ,- Iroszország alapszerződés, tele ilyen mondatokkal;

    „Okmány előirányozza, hagyományos fegyveres erőik elhelyezkedései és képességei tekintetében – különösen erőik szintje és telepítése vonatkozásában – a Szerződés alkalmazási térségében, annak érdekében, hogy az európai biztonsági helyzetbe olyan fejleményeket elkerüljenek, amely bármely szerződő állam biztonságát csökkentené. ”

    „…és azt az igényt, hogy egyetlen állam biztonsági igényét sem lehet semmibe venni.’

    Stb, stb.

    Vajon, figyelembe vették e az oroszok biztonsági igényék? Vajon a kelet európai és balti államokba telepített új NATO fegyverek ( melyek gyakorlatilag gyakran az orosz határ közvetlen közelében, és orosz nagyvárosoktól igen kis távolságra) lettek elhelyezve; figyelembe veszi az orod biztonsági érdekeket?

    Hozzátéve, hogy eleve a nyugat, illetve az USA becsapta az oroszokat a NATO keleti bővitése kapcsán?

    Valamiért ilyenekröl nem olvashatsz a 444 és hasonló orgánumok oldalain.

  33. Breaking news
    Bakhmut elesett. Az utolsó ukrán kiürítési roham 1200+ emberbe és 50+ páncélozott járműbe került. A város több hetes védelme 60.000 ukrán életét követelte. Halálozási arány 8:1 az oroszok javára.

  34. Meg kellene állítani ezt a háborút, mert rossz vége lesz. De egyelőre se az USA, se Oroszország nem erőlködik azon, hogy bármilyen előrelépés történjen. Nem lenne baj, ha Európa lakói végre felfognák, hogy folyamatosan át vannak verve az egész történettel, de sajnos nem érzékelik a veszély nagyságát.

    Utoljára írom le azt, amit a katonai vezérkarok tudnak és látnak minden nap: sem a keleti, sem a nyugati fő csapásmérő konvencionális és nukleáris erők nincsenek se bevetve, se leamortizálva. Hazudik nektek a média és folyamatosan hamis biztonságérzetben ringatja a tömegeket. Az igazi fő erők bevetése még nem kezdődött meg egyik oldalon sem, de lépésről lépésre haladunk a valódi eszkaláció felé. Ha az beindul, akkor mindenki a hajára kenheti az összes eddigi eszméjét és nagybetűs igazságát, magyarabbul mondva feldughatja a seggébe.

    Már nem számít, mi volt 1991-ben, 1997-ben de az sem, hogy 2014-ben. Ébresztő!

  35. 34 Tibor bá’

    – akkor mostantól Artyemovsk néven fog menni……

    – az atlantiustst sajtó természetesen gyorsan ellapozza a dolgot, s ha beszél is róla: a városnak semmi jelentősége…

    – egész egyszerü gondolatok alapján: jól látható volt az erőfeszítés, hogy mindenáron tartsák az ukránok. De nem tudták.
    Miközben végtelen mennyiségü pénzt, fegyvert kaptak nyugatról, plusz aktiv NATO katonákat, és sergnyi önkéntesnek áldozottat, plusz zsoldosokat.

    – az oroszokról meg azt hiresztelték, hogy mosógépböl kiszerelt chipekkel és gyalogsági ásokkal szerncsétlenkednek.

    HA mindezek ellenére Bachmutot sem tudták tartani, akkor ki az, aki ép ésszel azt gondolhatja, az ukránok meg sem állnak a Krimig?
    – eközben már Ukrajnában elkezdták összefogdosni az urolsó élőlényeket is, akik eredetileg alkalmatlanok lennének….

    Tényleg nem drága nekik az ukrán emberélet.

  36. Menthetetlenül meghülyült a világ.

    Használjátok már az agyatokat és húzzátok ki egy percre a fejeteket a keleti és nyugati fostalicska média, lefizetett félnótás megmondóemberek és a celeb divatszakértők világából!
    A kevés számú kivételtől eltekintve, akiktől ezúton is elnézést kérek.

    Ki az a hülye, aki egy percig is elhiszi, hogy 2023-ban nem látják egymás valódi katonai erőkoncentrációit a műholdakon, az egyéb geolokációs felderítő rendszereken és a terepen lévő katonai hírszerzésen keresztül?
    Hogyan lehet például eldugni a kalinyingrádi, a fehéroroszországi, a szentpétervári, a kaukázusi vagy épp a távol-keleti régiókban állomásozó orosz erőket?
    Vagy hogyan lehet elrejteni az amerikai flottákat és repülőgéphordozó csoportokat?
    Vagy hogyan rejted el a NATO stratégiai bombázóit és vadászgép koncentrációit?
    Elárulom: sehogy.
    A vezérkarok napi szinten real-time látják a fő erők mozgását és a valóságot, nektek meg közben esti meséket énekelnek a sajtóban, a tömeg meg egy kollektív hipnózisban ismételgeti a baromságokat.
    Amit el lehet rejteni, az mindig is el volt rejtve: a tengeralattjárókon lévő SLBM és a mobil ICBM rakétákat. Még az ICBM-ek fix rakétasilóit sem tudod eldugni.

    Tudjátok mi a valóság?
    Az, hogy Kissinger és Friedman a háború befejezéséről próbál pofázni.
    Az, hogy a pápa és a kínai különmegbízott is folyamatosan egyeztet a helyzetről.
    Az, hogy a NATO megkezdi egy orosz támadás esetére életbe léptetendő új katonai terv összeállítását.
    Az, hogy tavaly óta Oroszország már 7/24-ben gyártja a fegyvereket és nem hivatalosan ott már hadigazdálkodás folyik.
    Az, hogy Franciaország tavaly óta szintén átállt a hadigazdálkodásra.

    Na, szerintetek miért?
    Mert közel a háború vége?
    A nagy lóf@szt van közel, az igazi háború még el sem kezdődött.

    https://rtl.hu/kulfold/2022/07/06/bevezethetik-a-hadigazdalkodast-oroszorszagban
    https://www.hetek.hu/cikkek/online/macron-bejelentette-hadigazdalkodasra-tert-franciaorszag
    https://privatbankar.hu/cikkek/makro/a-nato-mar-az-oroszorszag-elleni-haborut-tervezgeti.htm
    https://www.portfolio.hu/global/20230519/elismerte-az-ukran-hirszerzes-megoldodott-az-orosz-hadero-egyik-legnagyobb-problemaja-616292
    https://www.hetek.hu/index.php/cikkek/online/amerikai-parancsnok-az-orosz-ukran-haboru-csak-a-bemelegites

    Na, hagyom inkább békén ezt a csapatot is, aki mostanra észhez akart térni, azzal már megtörtént, a többinek meg úgy is mindegy.

  37. 37 – MM:
    Néhány napja Putyin azt mondta mosolyogva, hogy igazából még el se kezdtük. (we havn’t even started yet)

  38. 37. Manga

    Naiv lehet számodra a kérdés. Az atomfegyverek korában mi értelme a hagyományos katonaságnak? Mármint a két nagy szembenálló felet tekintve. (Kínától most tekintsünk el, az úgyis fekete ló vagy inkább nevető harmadik.)

    Úgy értem a NATO és az orosz csapatok direktben (nem proxy módon, mint most is) nem valószínű, hogy összecsapnának az atomarzenálok fenyegetettsége alatt. Akkor meg nem mindegy, hogy kinek, hol és mennyi érintetlen csapatteste van tartalékban?

  39. 39. mindenf

    Nem naiv a kérdés, sőt, nagyon is jogos.
    A hagyományos katonaság rengeteg olyan krízist és helyzetet képes megoldani, amit szimplán az atomfegyver nem. Atomfegyverrel nem lehet pl. egy természeti katasztrófa esetében segítséget nyújtani, atomfegyverrel nem lehet megoldani határvédelmi kérdéseket sem és atomfegyverrel nem lehet adott esetben kisebb intenzitású, lokális vagy regionális fegyveres konfliktust sem kezelni.
    Az atomfegyver önmagában nem váltja ki a konvencionális haderőt semmilyen szinten.

    A „régi” hidegháborúban az atomfegyver a MAD doktrína életképességét szavatolta, illetve a két fő atomhatalomnak olyan elképesztő hatalmi potenciált adott a kezébe, amellyel az egész világot uralni tudták. Ugyanakkor volt egy alapvető szabály: ebben a játékban az atomfegyver léte volt a döntő tényező, nem a bevetése! Természetesen a bevethetőségi potenciálnak meg kellett lennie, hiszen enélkül ócska blöff lett volna az egész.

    A jelenlegi világhelyzet – beleértve az atomfegyverzetet is – alapvetően tér el a 30-40 évvel ezelőtti állapotoktól.
    A hozzáférhető és publikusnak tekinthető információk alapján jelenleg jóval kevesebb atomtöltet van a világon, mint az 1980-as években, ami ebből a szempontból üdvözítő.
    1984-1985 tájékán az USA mintegy 16 ezer atomfegyverrel rendelkezett, a Szovjetunió kb. 40-45 ezerrel. Ebbe beletartozott minden, a tüzérségi atomlőszertől kezdve a telepíthető atomaknákon át egészen a hadászati robbanófejekig.

    Ma az USA kb. 5500, Oroszország kb. 5900 db atomtöltettel bír, ami még mindig rengeteg, de a töredéke a hidegháborús eszelős mennyiségnek.

    A probléma is innen ered:

    1. jelentősen csökkent a bevethető töltetek száma
    2. nagyságrenddel javult a célba juttatási pontosság (CEP érték)
    3. többek között emiatt is a mostani robbanófejek hatóerejét is nagyságrenddel csökkentették (MT helyett kT), emiatt a potenciális szennyeződés is csökkent a korábbiakhoz képest

    Ebből pedig az következik, hogy a klasszikus hidegháborús bevethetetlen atomarzenál átkerült a bevethető kategóriába, ugyanis egy korlátozott darabszámú, korlátozott hatóerejű, viszonylag szűk régióra kiterjedő oda-vissza atomcsapás bár magában hordozza, hogy egy teljes körű globális atomháborúvá szélesedik a dolog, ugyanakkor ez nem 100% törvényszerű és a felvázolt korlátozott atomeszköz használat távolról sem jelenti a világvégét.

    Innentől kezdve viszont újra előtérbe kerül a konvencionális haderő kérdése is, mivel egy regionális háború esetén – még akkor is, ha bevetésre kerül kisebb mennyiségű taktikai atomeszköz – továbbra is meghatározó marad a haderők nagysága, képzettsége, szervezettsége és hadrafoghatósága.

    Nem csak a közvetlen harcérintkezés miatt, hanem egy olyan helyzetben is, ahol egy hipotetikus atomcsapás váltás után a helyi károkat el kell hárítani, a rendet fent kell tartani és kellő elrettentést kell biztosítani a további harccselekmények megállítása érdekében.

    Hogy érthető legyen a dolog: egy oda-vissza lezajló korlátozott atomcsapás váltás után a két félnek nyitva marad a lehetőség arra, hogy megálljanak és tűzszünetet kötve megegyezzenek, de arra is, hogy teljes körű globális atomháborúvá szélesítsék a helyzetet, ahol a célpont államok garantáltan elpusztulnak. Ahhoz, hogy még egy korlátozott atomeszköz használat után is maradjon lehetőség megállítani a teljes eszkalációt, ahhoz potens konvencionális haderő kell, mégpedig két okból.

    Az egyik ok, hogy a másik oldal is képes legyen felmérni, hogy további atomfegyverek bevetése nélkül nem nyerheti meg a háborút az ellenfél megmaradt hagyományos hadereje miatt, ez viszont teljes körű atomháborúvá szélesedést jelentene.
    A másik ok pedig az, hogy egyik oldal sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy totál kifeküdt a konvencionális hadereje és eleve nem maradt már más aduász a kezében, csak a totális öngyilkosságot is jelentő teljes spektrumú atomháború vagy a kapituláció. Ez így elég necces szitu lenne.

    Remélem érthető volt a levezetés, hogy miért reális veszély jelen idő szerint egy atomcsapás váltás és miért fontos tényező továbbra is a bevethető konvencionális haderő megléte.

  40. Lázár Zsolt hadiipari szakértő Ukrajnában járt. Ottani tapasztalatairól kérdezte Fekete Rita.
    Lázár Zsolt elmondta, hogy „ukrajnából távozva ő egyedül volt a buszon férfi.”

    Ami egy háborúhoz mindenképp kell az két dolog. Érdemi harcra képes elegendő ember és muníció.
    Ebből az következik, hogy égető szükség van a férfiak minden korosztályára, hogy legyen harcoló katona és az ország működése ne álljon le teljesen. Ezt én végstádiumnak hívnám. Az oktatás és az egészségügy már összeomlott. Az áramszünetek miatt a távoktatás is megszűnőben van.
    Az sem úgy működik, hogy a magasfeszültségű szakembereket csak úgy leakasztanak a szögről, akik a kiesők helyére lépnek.
    Már az is fontos hír lett, hogy az áramellátást helyreállítani igyekvő három szakembert megsemmisítették az oroszok. Mindenből fogytán vannak.
    Egy ország működtetéséhez a nőkre is szükség van és most nem csak az adminisztrációra gondolok. Olyat nem tudok elképzelni, hogy úgy háborúzzon egy ország, hogy nincs a háttérben legalább részlegesen működő állami gépezet.

    Vajon ez az idős korfájú, huszonévesekből utánpótlással már nem rendelkező ukrán hadsereg még kihúzza év végéig?
    A muníció érdemi pótlása a tüzérségi lőszerekből nem hallottam, hogy megoldódott volna és százezer számra áramlana ukrajnába. Eddig az elemzések arról szóltak, hogy nyár végére kifogynak a készletek és a nyugat nem tud annyit gyártani amennyire szükség lenne.
    Az, hogy nincs harctéri siker a dollár milliárdok és a világ legjobb műholdas felderítése mellett sem, kérdés, hogy a megmaradt nélkülöző ukrán lakosság és a nyugat ezt meddig tolerálja.
    Lesz egy nagy ukrán támadás, de mikor az kifullad anélkül, hogy az oroszokat kiverték volna az országból, akkor már nem tudnak egy újabb és újabb hadsereget felállítani az emberanyag hiánya miatt. Hacsak nyugat vissza nem toloncolja az ukrán menekült férfiakat.

  41. 36 – Fényhozó Kerub

    Artyemovszk (Bachmut) elvesztését immár az ukránok sem tagadják tovább, ráadásul a legújabb infók szerint Chromovóból is kivonultak az ukránok, ez a település Artyemovszktól nyugatra van. Ez volt az a falu, amin keresztül vezetett az utolsó olyan útvonal az ukránok számára a városért folyó harcban – annak utolsó szakaszában -, ami aszfaltozott volt.

    De nagy ünneplésre egyelőre az oroszoknak nincs okuk, a térségben nagyon nagy az ukrán haderő koncentrációja és nyugatra, észak-nyugatra és dél-nyugatra is Artyemovszktól az ukránok vannak jobb pozíciókban, mert ezek magaslati területek, ahonnan játszva tarthatják folyamatosan tűz alatt magát Artyemovszkot. Ezek közül a legjelentősebb Csaszov Jar és környéke, ide nagyon befészkelték magukat az ukránok. Ezen területek elfoglalása nélkül a város eléggé ki van szolgáltatva a folyamatos ukrán támadásoknak illetve pozíciós ellentámadások is várhatóak, hogy győzelmi trófeaként felmutathassák a nyugati, észak-nyugati városrészek illetve azok egy akár kis részének az újbóli elfoglalását. Az ukránok Artyemovszktól dél-nyugatra is nagyon aktívak.

    Persze, az oroszok tűz alatt tartják e magaslati pozíciókat, hogy az ukránoknak azért ne legyen olyan kényelmes dolguk. És nagyon úgy néz ki, hogy éppen az említett Csaszov Jarban történhetett egy, az ukránok számára nagyon kellemetlen incidens kb. három hete: Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán ukrán fegyveres erők főparancsnoka súlyosan megsebesülhetett április végén, amikor személyesen volt az artyemovszki csata közelében, az ukrán magaslati pozíciókban. A pasast három hete nem látta senki. Olyan infók vannak, hogy egy kijevi katonai kórházban van súlyos fizikai és lelki állapotban, merthogy egy srapnel a törzse alsó részén ejtett súlyos sebet, többek között teljesen szétroncsolta a nemi szervét is és az említett kórházban egy sikertelen faloprotézises műtéten van túl. Egyébként az sem lehetetlen, hogy ezeket az infókat maguk az ukránok terjesztették el, és Zaluzsnijt igazából letartóztatták. Több viszont arról az infó, hogy inkább az első verzió a valószínűbb, ez idővel majd kiderül. Zaluzsnij április végéig szinte napi szinten szerepelt az ukrán médiában, azóta viszont semmi, tehát valaminek történnie kellett vele!

  42. Kínáról „lábjegyzetként”:

    https://hu.euronews.com/2023/03/02/kina-megelozte-az-egyesult-allamokat-az-innovacios-versenyben

    „Egy kutatás szerint 44 technológiai területből 37-ben ők vezetnek.
    Kína megelőzte az Egyesült Államokat a globális innovációs versenyben. Ez derült ki egy ausztrál szervezet kutatásából, mely több évig gyűjtött adatok alapján készült.
    A vizsgált 44 technológiai terület közül 37-ben a kínaiak végeztek a lista első helyén, a maradék hétben pedig az amerikaiak.”

  43. 42. Zsolt

    Zsaluzsnij az egyike az ukrán oldalon lévő kiváló katonai szakembereknek, sajnálom, hogy pont ő az, aki vélhetőleg bekapta a háborús sérülést. Ő volt az, aki Zelenszkijt megpróbálta észhez tériteni Bachmut kapcsán, és javasolta város feladásàt ( ahogy az oroszok Herszont. ) Néhányan rá gondolták a Zelenszkij utáni idők kapcsán, mint az oroszok szàmára is elfogadható tàrgyalófélre.

    Bachmut után az oroszoknak több lehetőségük van. Vannak hírek, hogy a Zelenszkij féle esztelen Bachmuti áldozat azért volt, mert reménykedett egy mostani ellentámadásban, amit többek közt az időjárás hiusitott meg. Elvileg most egy komoly, harmadik ukrán védvonalnak kellene még lennie, ám hírlik, hogy ez ebben a formában nincs megy mert a rászánt pénzek jó részét ellopták.
    Így most – ha mindez igaz – ajtó, ablak nyitva az oroszok elött a dnyeperig.
    Nyugati szonzorok meg már elég zabosak….

  44. 43. MangaM.

    Kicsit más, nem technológia. De egyes amcsi gondolkodók nagyon lebecsülik a kínaiakat. Pl. Edward N. Luttwak, aki azért nem egy senki.

    „A kínaiak mindig is komplett idióták voltak a nemzetközi diplomáciában. Mindig megbuknak. Az elmúlt kétezer évben ez történik velük rendszeresen. A magatartásukkal az ellenfeleik szövetségébe lökik a neutrális államokat.”
    https://mandiner.hu/cikk/20230512_edward_n_luttwak_interju

  45. Összefoglalva a Bahmuti helyzetet.
    „Bakhmutban egy vendéglős és 60 000 fogoly megsemmisített egy hadsereget, amelyet a NATO 9 évig képezett ki.”

    Népmese az ukrán korrupcióról.

    Szídd fel begyem a sok pénzt, szídd fel begyem a sok fegyvert. Erre a nyugaton turnézó főkakas begye mind felszítta a nyugat pénzét, fegyverét. A főkakas hazavitte, majd egy részét odaadta gazdasszonyának, egy másik részét a minisztereknek, tábornokoknak, egy újabb részt az oligarháknak, akik dúsgazdagon élnek míg meg nem halnak. A fronton harcoló szerencsétleneknek meg csak a hősi halál jutott.

  46. 45: SZVP

    „Edward N. Luttwak, aki azért nem egy senki…
    „Aradon született egy zsidó családban”

    Nyilván nem ezen a néven született a fickó, de ez lényegtelen. Ettől még lehet valamiben szakértő. Az már lényegesebb, hogy valamiért ezen az egzotikus környéken igen szaporák a különféle világmegváltó szekták, köztük több azon van, hogy dőljön össze minden, mert csak azután jöhet a messiás.
    https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Ch%C3%A1b%C3%A1d_Lubavics

    Dolgoznak rajta, keményen….

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük