Tibor bá’ fordítása online
Physical Review Letters
Egy tanulmány szerint a sötét anyag öregebb lehet az Ősrobbanásnál
A modern fizika legmegfoghatatlanabb talánya a Világmindenség tömegének 80 százalékát kitevő sötét anyag, állítják a kutatók. Hogy pontosan mi, és miként keletkezett, az egy örökös talány, de most a Johns Hopkins Egyetemen végzett tanulmány azt sugallja, hogy a sötét anyag már az Ősrobbanás előtt is létezhetett.
A Physical Review Letters folyóiratban közzétett ismertető leírja, hogy keletkezett a sötét anyag és hogyan figyelhető meg csillagászati úton.
A tanulmány bemutatott egy új összefüggést a részecskefizika és az asztronómia között. A sötét anyag olyan új részecskékből áll, amelyek az Ősrobbanás előtt keletkeztek, és eddig ismeretlen hatásuk volt a galaxisok szétszóródására. Ezt az összefüggést fel lehet használni az azonosításukra és következtetést tesz lehetővé arra, hogy mennyivel keletkeztek az Ősrobbanás előtt. Állítja mindezt Tommi Tenkanen, aki a Johns Hopkins Egyetem poszt doktorandusza fizika és csillagászat szakon, valamint a tanulmány szerzője.
Miközben a sötét anyag eredetéről sokat nem tudnak, a csillagászok kimutatták, hogy fontos szerepük van a galaxisok és galaxis halmazok kialakulásában. Bár közvetlenül nem megfigyelhetők, a sötét anyag létezéséről a tudósok gravitációs hatásukból, valamint a látható anyag mozgásából és térbeli eloszlásából kifolyólag tudnak.
Sokáig a kutatók úgy gondolták, hogy a sötét anyag az Ősrobbanásból maradt vissza, de mindez ideig az erre alapozott kutatások sikertelenek voltak.
Ha a sötét anyag valóban az ősrobbanás maradéka lenne, akkor számtalan kutatónak közvetlen jeleket kellett volna érzékelni a részecskefizikával kapcsolatos kísérletek folyamán.
Új, egyszerű matematikai keretek alkalmazásával a tanulmány azt mutatja, hogy a sötét anyag az Ősrobbanás előtt keletkezhetett egy olyan időszakban, amit kozmikus felfúvódásnak neveznek, amikor is az űr igen gyorsan terjedt ki. A felfúvódás a feltételezések szerint bizonyos részecskék jelentős mennyiségű létrehozását eredményezte, amelyeket szkalároknak neveznek. Ez ideig mindössze egyetlen szkalár részecskét fedeztek fel, a híres Higgs bozont.
„Nem tudjuk, hogy mi a sötét anyag, de ha van valami köze a szkalár részecskékhez, akkor idősebb lehet az Ősrobbanásnál. A javasolt matematikai szcenárió mellett a gravitáción kívül nem kell feltételeznünk egy újfajta kölcsönhatást a látható és a sötét anyag között, amiről tudjuk, hogy jelen van.” Adta a magyarázatot Tenkanen.
Míg az elmélet, hogy sötét anyag létezett az Ősrobbanás előtt, nem volt képes olyan új kalkulációkat adni, amelyek alátámasztották volna az ötletet. Az új tanulmányból az következik, hogy a kutatók minden esetben figyelmen kívül hagyták azt a legegyszerűbb matematikai szcenáriót, ami a sötét anyag eredetével lehetett volna kapcsolatos.
Az új tanulmány javasol egy tesztet a sötét anyag eredetével kapcsolatban, aminek lényege a sötét anyag hatásának megfigyelése a világmindenségben található anyag eloszlását illetően.
Míg ez a fajta sötét anyag túlságosan rejtett ahhoz, hogy részecske kísérletnél érzékelhető legyen, jelenléte fellehető csillagászati megfigyeléseknél. Hamarosan többet fogunk megtudni a sötét anyag eredetével kapcsolatban a 2022-ben felbocsátott Euklídesz műhold segítségével. Rendkívül izgalmas azt megfigyelni, hogy a sötét anyag nyakon csíphető, mert segítségével feltárható az Ősrobbanás előtti idő.
Tibor bá’ hozzáfűzése:
A tanulmány lényege egy észszerű sejtés, ami szerint a sötét anyag az Ősrobbanás előtt is létezhetett, amit egy új műhold segítségével igazolni lehet.
A magam részéről a fejleménynek rendkívüli mértékben örülök, mert alátámasztja észszerű sejtésemet a Léttel kapcsolatban, ami szerint mindig is volt, vagyis nem az Ősrobbanással kezdődött. A Lét teremtő(isten) és teremtés nélkül mindig kellet, hogy legyen. A Léten belül az anyag szerkezete és a létező erők lehetővé teszik a legfantasztikusabb formák kialakulását mindenféle beavatkozás nélkül. Ennek látható bizonyítéka a Föld és a földi élet, és bizonyos értelemben maga az Ősrobbanás is.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Vagy csak egyszerűen egy szimulált világban élünk, egy számítógépben. Az “ősrobbanás” a számítógép bootolása, de rájöttünk, hogy bootolás előtt is volt számítógép.
Ezt az elméletet tovább lehet gondolni:
Mi van akkor, ha az általunk vizsgálható/láthatóvá tehető ősrobbanási pont csak egy átfordulás számunkra érzékelhető és értelmezhető pontja a világmindenségnek, ami tényleg, mint véges végtelen létezik?
Ez azt jelenthetné, hogy az ősrobbanásként érzékelhető pont csak egy pillanata annak, amikor a téridő dimenziók „átfordulnak”, s egy másik világ végét jelentené, ami a másik átfordulási pontnál kezdődik, amikor is a mi világunk a „nagy reccsben” majd egykor „véget ér”.
Így nincs szükség párhuzamos univerzumokra, mégis rálelhetünk a multiverzumra, ha feltételezzük, nincs kőbe vésve, hogy az eseményeknek a Mőbiusz szalagon végigfutkosva mindig ugyanúgy kell megtörténniük, tehát lehet benne fluktuáció…
Persze a végtelenség tekintetében így sem kapunk választ, mert felmerül a kérdés, hogy akkor a világ „mőbiusz szalagja” miben van, miben létezik és ki hozta létre? 🙂
Vagy EZ maga a LÉT/Isten? Amiben mi is jelen vagyunk, de érzékelni és értékelni csak azt tudjuk, amin az aktuális „körben” épp végigfutunk? Filozófia ez még a javából!
Esetleg az ősrobbanás előtti „sötét” univerzumnak is volt egy CERN-je, ahol kisérleteztek és szándékosan vagy véletlenül „belerobbantottak” a világukba egy újabb univerzumot újabb dimenziókkal. Esetleg többször és/vagy többet is. Jelenleg nem látunk ki tökéletesen a saját világunkból, de valami „árnyakat” mégis érzékelünk, ezért van multiverzum elképzelés. Ezt most nincs időm végigszámolni 🙂 , meg előbb egyeztetnem kell dajtás kollégával 🙂 .
Sötét anyag csak az emberi fejekben van, ami nem más mint az ismeretek tragikus hiányának a következménye.
A valóságot ez persze nem zavarja. Ősrobbanásokról, multiverzumokról, sötét anyagról meg most már mesterséges intelligenciáról fantáziálunk, holott még a szemünkkel látható fizikai valóságot sem látjuk
https://youtu.be/57EmepOeDvE
kis 3 és fél perces bemelegítő.
(A CO2 svindlit már említeni se merem, mert ki leszek cenzúrázva…) Bizony!
4: Vaszil:
Ilyenekkel kár megszólalnod! Mert ezek az ostobaságok alacsonyítják le ezt a blogot az átlag magyar vitafórumok szintjére…
Az a szörnyű, hogy még arra sem vagy képes, hogy a hülyeséget magad terjeszd, szükséged van hozzá az ilyen nagy tudást és tapasztalatot képviselő „forrásokra” is.
Nyilvánvaló, hogy a sötét anyaggal kapcsolatban még sommásabb véleményed lehet, s még nagyobb tudást képviselsz. Azt tanácsolom, a fizikára azért ne hivatkozz a jövőben!
Kísérlet:
Vegyél egy pohár vizet. Tegyél bele egy késhegynyi kálium-permanganát kristályt. Figyeld meg mi történik! Egyébként ez 7. osztályos kémia törzstananyag. Érteni kell hozzá az elegy-elegyedés, oldat-oldódás fogalmát.
Szóval a szilárd kristály nehezebb a víznél, ezért lesüllyed annak aljára, de közben elkezd oldódni, először csak a kristályok csúcsi, majd élei, majd lapjai mentén, s szép lassan megtörténik a teljes feloldódás, amivel megváltozik a teljes közeg állapota, vagyis sötétlila színű lesz az oldat, tehát az egész pohár víz. A szén-dioxid színtelen, így nem lesz olyan látványos és mivel a levegő is gáz halmazállapotú, elegyedésnek nevezzük a folyamatot, de a lényege ugyanez! Valójában jelentősen egyszerűsítve, mert a légkörnek több rétege is van, s más egyensúly vonatkozik az alsó részre és más a felsőre. De ebbe a fenti tétel megértése és elfogadása nélkül nem mennék bele…
Következtetés:
Hiába viselkedik a CO2 valóban tiszta gázként, frissen előállítva úgy, mint egy nehéz golyóbis, a légkör fizikájában való jelenléte nem csak ebből áll!
Hiába a levegő gázkeverékében összetétele nyilvánvalóan 1%-on belül van (különben még megfulladnánk tőle), hatásmechanizmusa nem a helyben, grammokban mért össztömege alapján számolandó, hanem a gázelegy/gázkeverék egészében jelen lévő arányában. Pontosan a csekély mennyiség miatt számolunk molekula db/ millió részecske (ppm) formában. Tehát nem az számít, hogy most épp kieresztettél 1000 részecskét pluszban, hanem az, hogy a földi atmoszféra egészében a CO2 aránya épp mekkora, pl. 300, avagy 400 ppm? Tehát az igenis komolyan számít az atmoszférikus egyensúly megtartásában, hogy a CO2 mennyiség a 300-as szintet éri el, vagy már a 400-as szintet súrolja! Hiszen ez az egyensúly szempontjából 100 egység, ami a 300-as kiinduláshoz viszonyítva 33%-os növekedést jelent.
Most jöhetsz azzal, hogy akkor sem mindegy hol mérjük, s ez igaz. De éppen ezért van több mérőállomás és ezért kellenek a helyszínben megegyező referenciapontok is, amelyek az egész Földre vonatkozóan nem kifejezetten egy pontos értéket, hanem a trendet, tehát az emelkedés, avagy a csökkenés arányát tudják kimutatni, mert a klímaváltozás egyensúlyi helyzetének állapotára ez utal és elmozdulása pedig valószínűsíti a klímaváltozás (jelenleg egyértelmű globális felmelegedés) irányát. Nyilván a helyi pillanatszerű CO2 kibocsátások, pl. közeli vulkánkitörések esetén is korrigálni szükséges.
Végkövetkeztetés:
Ismerve a fizika gázokra vonatkozó törvényszerűségeit (hőmérséklet és nyomás), valós veszély, hogy az óceánokba eddig elnyelt CO2 is a légkörbe kerül!
Magyarázat:
A gázok oldódása hideg vízben jobb, mint melegben, szilárd anyagokkal pont fordítva van, de a CO2 szobahőmérsékleten gáz vesztünkre. Ugyanezért pusztulnak nyáron, meleg vízben a halak, mert oxigénből sem tud annyit feloldani, ami szükséges lenne!
Na ez mondjuk már 8. osztályos tananyag… Szóval, amit a hidegebb óceánvíz még korábban elnyelt CO2-ot, ez egy jelentős pufferhatás a klímaváltozás szempontjából, azt a magadfajta CO2 svindli hirdető emberek, az újabb fosszilis égetéssel, persze még azon felül, mind a légkörbe juttatják, s ezért mondjuk azt, hogy egyszercsak megfut a felmelegedés.
S, mivel a fizika törvényei nem nézik ki vagy, én sajnos ugyanúgy meg fogok dögleni a balfaszságod miatt, mint bármelyikőtök, akik a CO2 svindlit elfogadjátok!
A 20mg nikotin sem tűnik soknak, de, ha ez a halálos dózis és egyszerre tudnád magadhoz venni egy cigaretta teljes nikotintartalmát, a fenti természeti tényszerűség miatt mégis belehalnál. Érted?
A 4.ben szereplő video csatorna beszédes 🙂
-Magyarország gyarmat! – Dr. Szilák László
-Dr. Drábik János – Megnyerhető-e egy nukleáris háború? – 3.rész -UFO Akták: Ősi
idegenek – rabszolgafaj vagyunk?
-Másik Magyarország – Szabadulás a pénzuralmi rendszertől
-Másik Magyarország – A háttérerők beszivárgása a civilek közé
-Másik Magyarország – A Covid és az Új Világrend
Vaszil! ,csak egy kérdés, ha ugye a víz nehezebb mint a levegő, honnan hullik annyi csapadék az égből, vajon ki viszi fel olyan magasra, hogy onnan lehulljon?
7: Gartai:
Ez az okfejtés így nem állja meg a helyét!
A víz egy különleges anyag, ami Földünkön mindhárom halmazállapotban előfordul. A víz körforgásában tehát szerepet kap a víz halmazállapot-változása is (párolgás a felszínen és lecsapódás a magas, hideg légrétegekben).
A vízcsepp tényleg azért hullik le a felhőből, mert a porszemcsékre lecsapódás által hízó vízcseppek egyszerűen leesnek.
A légkörbe a víz vízgőzként (tehát gáz halmazállapotban) kerül.
Ezt fontos megjegyezni, mert ellenkező esetben a folyékony vízből sem juthatnának ki a szén-dioxid buborékok, ami kiváló lehetőségként adódna a CO2 befogására. De sajnos ott csak az oldódással számolhatunk, ami nem túl jó, meleg vízben egyre rosszabb, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a keletkező szénsav csökkenti a víz pH értékét (elsavasodás), ami pl. a korallzátonyok teljes pusztulását okozza (korallfehéredés).
A vízgőz levegőhöz viszonyított sűrűsége jóval kisebb, ami belátható a vízmolekula kiszámolható moláris tömegéből:
Víz = H2O = 2x1g plusz 16g egyenlő 18g/mol
Levegő (alapvetően nitrogén és oxigén gázkeveréke, eltolva az előbbi javára), így N – 14g plusz O – 16g egyenlő 30g/mol, arányosítva 29g/mol.
A víz 18g/mol jóval kisebb, mint a levegő 29g/mol, így a sűrűségük is eszerint alakul egymáshoz viszonyítva, a vízgőz tehát felfelé száll a levegőben, mert könnyebb nála.
Ugyanakkor Vaszilra visszatérve feltehető a kérdés, ha egy kémcsőre leegyszerűsítjük a légkör működését, akkor a vízgőznek el kellene vesznie. S persze van némi kozmikus veszteség, de nem akkora, amekkorát egy kémcsöves megfigyelésnél tapasztalhatnánk. Miért nem távozik a vízgőz a világűr felé? S ne jöjjön a gravitációval, mert az azonos erővel hat minden molekulára, tehát a légkör közegére is. Ha nem elegyként (gázkeverék) vizsgáljuk az atmoszférát, értelmét veszíti minden okoskodás!
És azt se felejtsük el, hogy a légkör működésében (pl. szél kialakulása) termikus folyamatok is részt vesznek (hőáramlás), mint pl. a meleg levegő felszáll, s viszi magával a benne lévő összes gázt, oxigént, szén-dioxidot, vízgőzt, de természetesen nem véglegesen, csak olyan módon, mint amikor egy pohár limonádét felkeverünk és oldat készül a víz cukor citromlé hármasából.
Amikor a közeg egészének viselkedését vizsgálom a napból érkező (hősugárzás/IRsugárzás) befogása szerint, már belátható, hogy a CO2-vel kicsit is dúsított közeg több hőenergiát fog elnyelni, kvázi az a közeg jobban felmelegszik (üvegházhatás). S persze nem egy-egy helyen (lokálisan), mert azt a hőáramlás, és a tengerek áramlatai is nagyban befolyásolják, hanem egészében (globálisan). A CO2 felesleget, ami jelenleg nem az egyensúly, nem az atmoszférikus anyagkörforgás része a föld alól szabadítjuk ki azzal, hogy amit a természet végre 20 millió év alatt eldugott, megkötött, azt mi évtizedek alatt felszabadítjuk. Ennyi az „ember” bűne mindössze!
Ezért mondom mindig, nem olyan egyszerű ez a fizika-kémia-biológia, érteni kell hozzá, de azt csak rengeteg tanulással és sok-sok pofára eséssel lehet elérni… No meg kell egy jó tanár, aki nem csak érti, hanem el is tudja magyarázni (amit a mai magyar rezsim és társadalom nem becsül, ezért meg is van az eredménye az átlag magyar tájékozottságában és tudásában)!
8 – H.Cs.
Magyarázatodat ki kell egészítenem. A levegőt kitevő nitrogén és oxigén N2 és O2 formában van jelen. Vagyis tömegük 28 és 32. Valamint nem vonhatod őket össze, mert nem kapcsolódnak egymáshoz. A H2O tömege 18, ami valóban könnyebb, mint a N és O keverékének a tömege.
9: Tiborbá:
Így van, de mivel átlagban a 29g/mol jön ki ugyanúgy, nem kívántam ezzel is tovább bonyolítani.
Kíváncsian várom, lesz -e rá érdemi válasz Vasziltól, vagy ismét belinkel egy youtube videót nagyszerű, tudós forrásai megosztására?
8. Csongor: Az is egy érdekes és eléggé új jelenség, hogy egy olyan laikus aki annyi idős korára mint Vaszil nem vette észre az elegyedés jelenségét és elhiszi hogy a co2 a függőleges légmozgások ellenére sem keveredik el a légkörben az üvegház hatásoz elegendő mértékben, hanem kiülepedik, szóval egy ilyen ember egyszer csak azt gondolja, ő már jobban tudja, mint Te aki mégiscsak felsőfokon tanultál, vizsgáztál ebből, vagy pl. egy Gelencsér András aki vegyész és légkörfizikával foglalkozik, meg egy rakás olyan kutató aki egész életében a légkört tanulja és vizsgálja és ezek mind nem vették észre, hogy a co2 nincs is ott fenn ahol ők a káros hatását gondolják, hanem Vaszil ő már tudja, mert az imént egyértelműen felvilágosították.
Az is érdekes lehetne, hogy egy Szilák László, aki egy kutató biológus (egyébként Letoha Tamás team társa), tehát nem egy buta laikus és tudnia kell, hogy amikor a légkörkutatók ellenében azt mondja, hogy a co2 nincs is ott fenn, akkor valótlant állít, és ez neki miért fontos, vagy miért érdeke?
11: Csont:
Szerintem az ilyen „tudósok” korábban, valamiért elveszítették a társadalommal a kapcsolatukat és emiatt egy teljesen fals világnézet alakult bennük ki, ami idővel képes pszichésen minden realitást elfedni és minden racionalitást elpusztítani bennük. Van egy teóriájuk, ennek felépítése és megvédése a céljuk, s ebben nem riadnak vissza semmitől sem, valahogy úgy, ahogy egykor a pápa védte egyházát a tudománnyal szemben.
S ellenpólusként, a másik oldalon -sztem.- McPerson ugyanebbe a társaságba tartozik…
12 Horváth Csongor
Vannak, akik úgy vélik, nem az számít, kinek van igaza, hanem az, kinek erősebb a hite, ami másokra is átragad… 🙂
10 – H.Cs.
Nekem az a nézetem (és ezt gyakorlom), aki okoskodik, nem fogadja el a magyarázatomat, azzal nem foglalkozom többet. A szólásszabadság nevében egy darabig megengedem, hogy kardoskodjon. Aztán kitiltom.
Ez a „sötét anyag” elnevezés nagyon szerencsétlen.
Talán egy „ismeretlen gravitációs erő” jobb lenne.
Ugyanígy a „fekete lyuk” is egy szerencsétlen elnevezés.
Egy gömb alakú objektum, semmi köze a „lyuk” formátumhoz.
Horváth Csongor nagyon szépen írtál a levegő CO2 tartalmának növekedéséről. Viszont azt kísérlettel bizonyították 5000 ppm CO2 szintig nincs károsodás. Ez a légkör 0,5%-a. A 300 ppm 0,003% az 500 ppm 0,005% a ppm emelkedés ugyan 67%-os, de a teljes légkör mennyiségéhez viszonyítva az emelkedés, csak 0,003 %-ról 0,005 %-ra.
16:
Ezt az orbitális hülyeséget! Szóra sem érdemes…
A károsodás mértékét minden évben közzéteszik „a Föld állapota” jelentésben.
Ez nem azt mutatja, hogy 5000 ppm-ig szabad a gazda! Kísérlettel bizonyították, Úristen!
Ha az alábbi dolgokat felkapta a légáramlat, akkor a CO2 is vígan repülhet és nagy magasságban keveredhet a levegővel.
Siklóernyős 6000 méter felett. 58 km/h-s emelkedési sebességet is mértek.
@https://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/2302/20230224ausztralia-lajamanu-haleso.jpg?w=800&h=532&t=5
Halak potyogtak az égből.
@https://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/2302/20230224ausztralia-lajamanu-haleso.jpg?w=800&h=532&t=5
Háztetők a levegőben és nyilván, ha volt borospince, akkor a CO2 is útra kel a tetőkkel együtt a fellegekbe.
https://cdn.rtl.hu/bc/04/hihetetlen-felvetelek-a-kansasi-tornadorol_image_3c928ea2010424c9d3485816db04_16-9?size=w960
Ezt a CO2 nehezebb a levegőnél ezért nem lehet nagy magasságban teóriát át kellene gondolni.
A „nehezebb gáz nem megy annyira magasra” elképzelés nem teljesen hülyeség, csak nem úgy kell elképzelni, mintha egy pohárba öntenénk vizet és olajat.
A gázok keverednek, de a légkörben való eloszlásuk függ a molekulatömegtől. Minden molekula eloszlása a légkörben a magasság szerint, külön-külön egymástól függetlenül, egy-egy exponenciális függést követ. Az exponenciális állandója függ a molekula tömegétől, minél könnyebb egy molekula, annál magasabbra jut, annál lassabban csökken a mennyisége a légkörben, minél nehezebb, annál gyorsabban csökken.
Ezért is nehéz a Mont Everesten levegőt kapni: nem elég, hogy ritka a levegő, ráadásul még az oxigén koncentrációja is kisebb benne, hiszen az O2 molekula nehezebb az N2-nél. A CO2 meg még nehezebb, ezért nagy magasságokban kisebb lesz a koncentrációja, mint a földfelszínen. De valamennyi azért van ott is.
19: Ábel:
S, ha a nagyérdemű tudta követni, bele vehetjük a hőmérséklet- és nyomásviszonyokat is, s akkor már egész közel leszünk a légkörfizika tényleges megértése útján.
Amíg Bögözy be nem löki ismét, hogy, de nincs is klímaváltozás, mert jégkorszak jön, mivel pill. én is fázom.
—————————————
Ha tudnátok, mennyire örülnék, ha azt kellene írnom, hogy tévedtem, minden a legnagyobb rendben, biztosan megússzuk, s egyenként követném meg még a konteósokat is!!
20 – H.Cs.
Ennyire akarsz túlélő lenn? 😀