Tibor bá’ vissza a múltba online
Ferenc Pápa látogatására
Megmondom őszintén, nem tudok lelkesedni Ferenc Pápa látogatása kapcsán. Esetemben, ezt jó 80 évvel ezelőtt eltolták.
Mint már többször írtam a 4. elemitől (általánostól) bentlakásos felekezeti iskolába jártam. Itt belénk verték, hogy ha bűn alatt halunk meg, akkor a pokolba jutunk, ahol az örök tűzben fogunk égni az idők végtelenségéig. Bűnözni bűnözhetünk, de azt meg kell gyónnunk és akkor feloldozást kapunk. Ezen kívül, ha egymás követő 9 hónapon át a hónap első péntekén gyónunk és áldozunk, akkor a Szűz anya gondoskodik róla, hogy ne kerüljünk a Pokolba.
A fentieknek megfelelően, minden első péntek előtti napon jött egy felszentelt pap, akinek meggyónhattuk bűneinket. A pap egy szobában, egy három lépcsős emelvényen helyezkedett el, ahogy a királyok ülnek a trónjukon. Nyakában stóla, arca szigort sugárzott, elvégre isten földi szolgája, vagyis képviselője volt. Mi a folyosón álltunk sorban, várva, hogy ránk kerüljön a sor.
Beléptem a szobába, a látványtól majd összeszartam magam. Az emelvényen ült egy szigorú arcú pap, alatta vörös szőnyeggel leterített lépcső. A pap intett, hogy térdeljek le a lépcsőre. Letérdelés után elmakogtam a köszönést, vagyis a dicsértessék az úr Jézus Krisztust, amire a válasz: mindörökké ámen. Ezt követve eldadogtam a begyakorolt szöveget: Gyónom a mindenható istennek, isten helyett neked lelki atyám, hogy az utolsó gyónásom óta a következő bűnöket követem el. [már itt óriási hiba mutatkozik. Isten mindenható, pontosan tudja mit követtem el, mér kell meggyónnom?]
Persze készültem az eseményre de milyen bűnöket tud elkövetni egy 10 éves gyerek, ráadásul nem mai gyerek, hanem a régi jó időkben (pofonokkal) nevelt. És akkor most nekem elő kell adnom, hogy vétkezem. Elő kell adnom, mert elvárják őket. Nem fogadtam szót 5 alkalommal, nem mondtam igazat 10 alkalommal, kétszer ellöktem magamtól a szárazbab főzeléket.
Erre a lelkiatya 3 Miatyánk és 3 Üdvözlégy Mária elimádkozására ítélt. Majd azt mondta, hogy feloldozlak téged bűneidtől az atya és a fiú és a Szentlélek nevében. Erre nekem el kellett rebegnem, hogy telje szívemből bánom minden bűnömet, fogadom, hogy ezentúl a bűnt, és a bűnre vezető utat elkerülöm.
Akkor a pap intett, hogy elmehetek. Másnap áldozhattam, sőt harmadnap is. Mind addig, amíg nem követtem el egy újabb bűnt(persze halálosat, mert a bocsánatos bűn nem zárja ki az áldozást). Mivel minden nap volt mise, és minden nap lehetett áldozni, érdekes volt nézni, hogy napról napra miként fogyott az áldozók száma. Nyilván, mert közben követtek el bűnt.
Tekintve, hogy a gyónás után pont úgy tettem-vettem mint előtte, valójában nem követhettem el bűnt, de ez nyilván nem elfogadható, így 5-6 nap után tovább nem áldoztam.
Csakhogy a gyónás egész intézménye szörnyű volt. Pszichésen erősen megviselt, pedig egy hónap múlva megismétlődött. Aztán újra és újra. Nem csoda, hogy az iskola elhagyása után soha többé nem mentem el gyónni. Viszont annál többet gondolkodtam a vallásos eseményekkel kapcsolatban.
Például volt olyan élményem, hogy péntek délben elmenve a szerzetesi étterem ajtaja előtt, az ajtó megnyílt, mert valamelyik szerzetes kilépett rajta. Miközben az étteremből sült hús illata tódult ki az ajtón. Pénteken! Isten szolgáinak nem kell böjtölni, csak nekünk isten gyermekeinek? A tíz éves gyerek nem hülye csak kicsi. Legalább is én nem voltam hülye.
Miért kell nekem gyónni. Isten tudja mit tettem. Nyilván a papok akarják tudni mit cselekedtem. Micsoda óriási előnyt ad nekik mindenkikkel szemben, hogy pontosan tudják mit tettek. Mert ugye a katolikus királyok, miniszterek, diplomaták is gyónnak, legalább is katolikus országokban. Csoda, hogy a Vatikán 2000 éven át zavartalanul létezik, prosperál.
Ez a szenteskedő, sötét banda ujjai köré csavarja a fél emberiséget. Most például Ferenc Pápa a „menekültek” hóna alá nyúl, mert őket nem zavarják a beözönlő muszlim tömegek, akik az ő számításaik szerint hamarosan meg fognak térni, és erősíteni fogják a kihasználható hívők táborát.
Isten nincs, az ember találta ki magának. Hívők viszont vannak, akik be vannak szarva a haláltól és a pokol örök tüzétől.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Vidéki rokonaimnál lettem első áldozó, de előtte hittanórákra kellett járnom. Ott tudtam meg, hogy aki nincs megkeresztelve az a pokolra jut (első szentség). Hazafele azon gondolkoztam, hogy azok a kisbabák, akik egy-két napos korukban meghalnak, vajon miért kerülnek a pokolra. Meg mi van azokkal az emberekkel, akik nem katolikusok – Úristen, nincs is annyi hely a pokolban. Aztán arra lettem kíváncsi, hogy Isten szemében mi nagyobb bűn: ha megszegem az isteni törvényeket, de meggyónom, vagy ha istenfélő életet élek, de nem vagyok megkeresztelve, illetve nem gyónok és áldozok. Gondoltam legközelebb megkérdezem a pap bácsit az óra után, de a végén mégsem, mert féltem, hogy sokáig fog magyarázni, én meg inkább játszani siettem 8 évesen.
Nálam gyermekként úgy működött a gyónás, hogy bevallottam egy-két bocsánatos bűnt, hogy ne legyen gyanús, majd utolsó bűnömként megemlítettem, hogy ja és hazudtam is.
A barátaimnak egy idő után gyanús lett, hogy én mindig túl hamar végzek a bűnbánó imákkal, de én azzal védekeztem, hogy nagyon gyorsan mondom magamban az imákat.
Utolsó gyónásom az esküvőm előtt volt, másképp nem esküdhettünk volna meg templomban.
A Bibliában egy sort nem olvastam papról, se arról, hogy neki kell megvallanom a bűneimet. Egymásnak igen, magyarán bocsánatot kell kérnem attól, aki ellen akarva vagy akaratlanul bűnt követtem el. A pap az nem hatalom, hanem szolga, tolmács, segítő, lelki atya kéne, hogy legyen, egyfajta pszihológus…
LAUDETUR…
Tibor bá!
Később viszont lett volna mit meggyónnod (paráználkodás)! Biztos nagy érdeklődésel, figyelmesen hallgatta volna a pap a beszámolóidat!
3 -jabu:
A paráználkodásnak nincs definíciója. 8-ban hittanórán megkérdeztük pontosan mit jelent. A kérdező kapott egy elégtelent (ami akkor 4-es volt).
Református családban vallásos nevelést kaptam, konfirmáltam. Aztán elvitt innen a technokrata világ. Hasonló volt a gondolkodásom a Tibor bá’ kinyilatkozásaihoz. Úgy 40 körül kezdtem ismét figyelgetni ezekre a dolgokra.
A fizikai világban rend van. A természetben (Teremtésben?) helyén van minden. Mikor ki-ki derült, hogy mégsem, akkor rá jöttünk, hogy mégis rendben van az. Csak az ismereteink voltak hiányosak. És ez így megy napjainkig egy emelkedő spirál mentén.
Ha kivesszük a lélek örökkévalóságát, a karmát, a bennünk lévő isteni részt borul minden. Nincs magyarázat. Vagy mégis van, csak most is hiányosak még az ismereteink?
Persze először is valahogy definiálni kellene ki mit ért Isten fogalma alatt. Őserdei törzs előtt cipzárt felhúzó pilótát? Mózest felzabálni akaró csorgó nyálú tirex szerű entitást? Aldebarani genetikai kísérletezőket? Egy jól sikerült unatkozó esetleg valahol, valamikor millió évekkel ezelőtt létrehozott mesterséges intelligenciát?
Majd idővel ezt is megtudjuk.
Persze azért el lehet gondolkodni mit keresett itt ez a néhány hete még Krisztust tagadó loyolai ignác utód?
Nagy hibának tartom, hogy annak idején Atilla királyunk nem teljesítette küldetését Róma kulcsait elé cipelővel szemben.
4. Manti:
“ Persze azért el lehet gondolkodni mit keresett itt ez a néhány hete még Krisztust tagadó loyolai ignác utód?”
“ Ma nem nekünk, keresztény magyaroknak van szükségünk Róma püspökére, hanem Rómának van szüksége olyan nemzetekre, mint a magyar, amely, ha olykor nem is látszik rajta, megmaradt annak, ami volt: kereszténynek. “
http://stoffangyorgy.blogspot.com/2023/04/roma-puspoke-budapestre-jon-gondolatok.html
Gyónás: Én sem tartom hitelesnek a gyónást, de fontosnak tartom, hogy felelősséggel éljük a kapcsolatainkat, s tudjuk rendezni, ha elcseszünk valamit. Az élet azt mutatja, hogy sokszor azt sem értjük, mit hibáztunk, és ki ellen. Ilyenkor jön jól a közösség, ha az nem manipulatív, játszma rendszer, hanem egymást segítő kör. Empátiával lenni egymás felé, nagyon sok tapasztalatot igényel, de segíthetünk egymásnak!
Az nem bűn, hogy nem szeretem a spenótot 🙂
Paráznaság: nem a félrekefélés miatt van a paráznaság bélyeg, hanem annak egy mélyebb értelme miatt. Amikor egy hölggyel össze akarom kötni az életemet, akkor neki is, nekem is vállalni kellene, hogy együtt veszünk részt a megismerés folyamatában. Ha belül elfordulok ettől a megállapodástól, és én jobban tudom, amit együtt kellene megismerni, na akkor kapcsolat képtelenné kezdek válni. Minél inkább ez az irány, annál inkább tele lesz a társadalom indivídumokkal, akik nem tudnak egymás számára teret tartani. Egy férfi nem lesz férj azonnal, egy nő nem lesz felesség a házasság kötés pillanatában, hanem elkezdünk azzá válni. Ugyanígy a szülővé válás is így. Ha a feleségem nem kapja meg a lehetőséget, mert versenyeznie kell más könnyed helyzetelőnyökkel, az megöli a kapcsolatot. Védelmet igényel a jellem fejlődés!
Pápa: itt ragadt vallási celeb, akit valamiért felruháznak különleges képességekkel. Szerintem a keresztény hit megéléséhez semmi köze. Krisztus nem vallási rendszert épített, sőt összeütközött az akkorival. A kapcsolódás titka, nem egy protokoll, amit egy tömeg személytelenül gyakorol, egy templomban.
Pokol: Jézus mondta, a mennyország nem itt vagy ott van, hanem közöttetek. Gondolom a pokol is hasonlóan. A kapcsolódás jó, a kapcsolattalanság pokol. A tűz egy metafora, mert a szenvedést így fejezi ki. A vallás kifacsarta, kilúgozta, manipulációra használta, használja.
Isten nincs: A 10 parancsolat eleje, ne legyen istened rajtam kívül! Úgy tűnik nagyon sok istene van az embernek, hiába a figyelmeztetés! Ha az egyet nem tudjuk értelmezni az egy dolog, ha nem is akarjuk, az egy másik dolog. Szerintem a megismerés a feladatunk, a hárítás pedig egy emberi válasz a felelősség elkerülésére.
Senkinek nem mondanám, hogy hogyan tegye, hisz sokféle mintázatból jövünk, de a pápa látogatás, nem visz közelebb ehhez a feladatunkhoz!
Ezek után nem csodálom hogy teljesen tele van a hócipőd a szenteskedő vallásos bigott emberektől…
Fő gond abból fakad szerintem, hogy nulla volt a spirituális élményed, mondjuk ahogy a neveldében elő adták nem is csoda…
Pár száz évvel ezelőtt én pl eretnek lettem volna, és garantáltan megégetnének tisztán a jézusi szeretet nevében. 🙂
Nekem abban volt szerencsém hogy felnőtt fejjel éltem át több spirituális élményt, így a vak dogmatikus hit helyett bizonyosságot kaptam, ami fényévekkel személyesebb és szilárdabb, mint egy életen át misére járni, és 50e* elmondani a Mi atyánkat(baromira unhatja az Isten, mert csak megy az ima darálása, de nem mondja meg a csóri hívő hogy mit akar… 🙂 ).
8: dajtás:
Téged senki nem akar megégetni, valószínű a múltban sem használták volna feleslegesen erre a parazsat. Nem eretnek vagy, hanem (nem írom le, mert nem lenne elegáns). Maradjunk annyiban, hogy az „udvari bolondokra” is szükség van, ráadásul -ha jól emlékszem-, még az önként vállalt kötelezettségednek sem tettél eleget! Nos erre is van nem egy szó, de pillanantnyilag annyira örülök, hogy nem vagyok véleményemmel egyedül, s annyira egyetértek Zsolt 7-ben megfogalmazott gondolataival, hogy inkább nem feszegetem ezt tovább…
Az az igazság hogy szerintem a nyugdíjsoknak jó program ez.Jönnek le pl. Erdéylből busszal , kirándulnak, elbeszélgetenk , esznek , isznak, nézik a pápát.De vidékről is sokan felmentek pestre.Nyuggeroknak jó program ez 😀 Amúgy meg az tetrszett a pápában hogy közvetlen volt és odament sokmindenkihez.Ilyennek kell lennie.De azért én olyan embert tennék pápának aki 60-80 év között van és tud menni, mozogni de gondolom a pápaválasztási szabályok mások.Én csak tévében néztem amikor már ment el.Tévén keresztül is élmény volt mert ritkán jár nálunk.Szerintem gyakrabban mehetne különböző országokba látogatásokra pl. évente hozzánk mert főleg a yugereknek nagy buli lenne.De akár én is felmennék ilyen rendezvényre pestre ha lenne időm.
Ez nem olyan mint egy koncert vagy egy katalikus találkozó, hanem a feelingjében teljesen más mert ritkán jön és ő a pápa.Szerintem aki nem hívő annak is nagy buli lehet ha elmegy a beszédére.
Amúgy már nemigen jön ide többet pápa max 10 év múlva , de addig meg valószínű kihalunk 😀
Tibor bá, sajnálom, hogy ilyen élmények értek, amik hiteltelenítették előtted az egészet.
Gyerekeket tényleg értelmetlen ilyen gyakran gyónatni, pláne ilyen megszégyenítő módon. A dolog értelme az lenne, hogy a saját lelkiismeretünket hagyjuk dologzni.
Nekem hatalmas megkönnyebbülés mindig, amikor gyónásra van szükségem. Nyilván csak akkor megyek viszont, ha szükségem van rá.
Ezt a spekulációt, hogy a gyónás által tartják markukban a világot a papok, cáfolja a gyónási titok: a pap soha senkinek nem beszélhet arról, amit gyónásban hallott.
2 infos, a gyónás ezen az igeszakaszon alapul:
Jn 20,23
Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyer, akinek pedig megtartjátok, az bűnben marad.”
10 Ja, nagy buli volt! 😀 Én ott voltam. Az volt aztán a buli!
„De azért én olyan embert tennék pápának aki 60-80 év között van és tud menni, mozogni”
Az utolsó 3 pápát megnézve:
2. János Pál – 56 évesen választották meg
16. Benedek – 78 évesen választották meg
Ferenc – 76 évesen választották meg
amikor a pápai trónra kerültek, akkor még nem volt gondjuk a járással… Csak aztán repültek az évek, az egészségük meg leromlott.
„Szerintem gyakrabban mehetne különböző országokba látogatásokra pl. évente hozzánk … Ez nem olyan mint egy koncert vagy egy katalikus találkozó, hanem a feelingjében teljesen más mert ritkán jön és ő a pápa.”
Ha évente jönne, akkor olyan megszokott dolog lenne, mint a Prodigy koncertek voltak, akik egy időben kb minden évben jöttek tolni egy bulit.
11:
A mindenkori pápát a bíborosok választják meg titkos szavazással.
12: Ábel:
„Ezt a spekulációt, hogy a gyónás által tartják markukban a világot a papok, cáfolja a gyónási titok: a pap soha senkinek nem beszélhet arról, amit gyónásban hallott.”
– 🙂 Szóval hiszel még a tündérmesékben! 🙂
Mert, ugye, ők is emberek. Nem kell, hogy mindig, mindannyian éljenek vele, s az sem kell, hogy fűnek – fának elhintsék, de, hogy helyzeti előny, az vitathatatlan, mert adott rá a lehetőség!
A titok addig marad titok, amíg csak Te tudsz róla! Ha már elmondtad bárkinek, az többé nem titok, ez az igazság… Különbség kizárólag abban van, hogy ki és mennyire él vissza ezzel.
Egyébként mások titkainak megismerése sok esetben rendkívül nyomasztó lehet, így, amikor a pszichológusok feladatkörét látják el a papok és a lelkészek, én egyáltalán nem irigyelem őket!
————————————————————————-
„Jn 20,23
Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyer, akinek pedig megtartjátok, az bűnben marad.””
– Ezért nem gyóntatni, hanem megbocsáttatni kellene!
Pl.:
Mondd el nekem hívő lélek, ki és mivel bántott meg a héten, s feldolgoztad -e, meg tudtál -e bocsátani az ellened vétkezőnek, hogy a bűne ne égjen rá, s bosszúvágyad közvetlenül és közvetve is, ne érje utol törvényszerűen hetedíziglen…
15. H.Cs. „Ezért nem gyóntatni, hanem megbocsáttatni kellene!” HAJSZÁLPONTOSAN ÍGY VAN.
1. Indiánlány
A csecsemők a limbusba jutnak, ha nem voltak megkeresztelve.
Legalábbis a mai tanok szerint.
Még jó, hogy Jézus nem „érte” meg ezt. ‘ 🙂 Szegény csecsemők!
———————————————————————
A vallást kiforgatták a szenteskedők, ami-tegyük hozzá- nem bűn, hanem információhiány.
Kézen fogva mennek a templomba, utána „ölnek” a szemükkel, szívük tele bosszúvággyal.
Ferenc pápa jó fejnek tűnik.
A papság egésze már korántsem tűnik annak. Tibor bátyánk esete a kor szellemének lenyomata vallási köntösbe öltöztetve, ami meseelemeinek hiteltelensége még egy 10 éves gyereknek is szembetűnik. Főleg, ha az átlagnál kicsit okosabb.
Megbocsátani nem lehet, mert nem irányított érzés, ahogy a többi érzés sem. Pl. szeretni sem lehet parancsszóra! Az
érzelmek irányítási képességének meg azért vannak előfeltételei. Tréningezhetjük magunkat, de a megbocsájtás jön, ha elég érettek vagyunk rá. Ez egy kegyelmi állapot. Vagy te vagy ott vagy a megbocsájtás, a kettő ritkán van együtt.
Akik könnyen sértenek, könnyen is sértődnek, azt hiszem ezt sem kell magyarázni.
Sokan azt szokták hinni, hogy én haragszom, mert mostanában elég nyers tudok lenni.
Én nem szoktam haragudni, de nem miattuk ám!
Pont letojom, hogy ők hogyan forgatják magukban az eseményeket, mint ahogy őket sem érdekli az én verzióm, pusztán csak a velük kapcsolatos történések tükrében foglalkozhatnak személyemmel és szoktak általában az emberek foglalkozni egymással. Mit jelent ez nekem? Mit tett VELEM? Így nem sok esélyünk van feljebb lépni! Megismerhető így egy ember? Aligha. Hogy mit lát belőlem a másik, ahhoz két ember kell. Mit mutatok én, és mit gondol ő! Nehéz egyensúlyt képezni, főleg egy konfliktusban.
A papok nagy többsége ember a javából, így önátadásuk sokszor sikertelen. Minél tisztább egy pap (vagy bárki) annál jobban tudja ezt és az „én egy jó ember vagyok” kép értelmét veszti, csak csóválja a fejét.
Minél vaksibb annál inkább szereplés lesz belőle és átcsap egy ájtatoskodásba. Akinek nincs mit védenie, mert rájött saját folyamatos bűnösségére, személyét kevésbé félti, így másét kevésbé ítéli el. Ez nem a másikról szó, hanem mindig magunkról.
A gyónás intézménye pont olyan színvonalú, mint a pap aki gyóntat.
Tibor bá’ evolúciós törvényszerűségek miatt általánosított. Hogy ez az általánosítás a javát szolgálta-e vagy sem, az már más kérdés.
Láthatóan a vallást az egyház kreálmányának látja, így összemossa a dolgokat.
Néha a szeretet nevében is lehetsz ocsmány másokkal.
Minden a megértés formájának. függvényében értendő. Amíg ugyanazt a lemezt játsszuk, lószart se fogunk megérteni
15. Horvát Csongor
Ha már mélyebbre nem tudsz menni, szellemesen kifigurázod, mintegy „elkapva” a lényegét a dolgoknak, igaz?
Nagyon csalódott lehetsz, ha ilyen dühös vagy.
Csongor, Infos, természetesen a megbocsátás minden keresztény kötelessége, erről Jézus ezerszer beszél különböző helyeken, különböző formákban.
János evangéliumának 20.23-as versében viszont konkrétan felhatalmazza az apostolokat, és utódaikat: a papokat, hogy a nevében döntsék el, hogy kinek melyik bűne megbocsátható, és milyen feltételekkel. Ez intézményesült a gyónásban, ami hatalmas kegyelmek forrása – már amennyiben őszinte, és nem gyerekekre kényszerített hazudozás.
5 Tibor bá, hogy ne lenne a paráznaságnak definíciója? Csak túl prűd volt a tanárod, hogy elmondja.
A google szerint ez a definíció:
A paráznaság (görög: porneia, latin: fornicatio) vagy paráználkodás két személy házasságon kívüli szexuális érintkezése. Az emberiség történelme során a paráznaságot a különböző kultúrákban és vallásokban többnyire bűnnek tekintették, amelyet büntetés vagy kiközösítés kísért.
A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint pedig ez:
2353 A paráználkodás (lat. fornicatio) egy szabad állapotú férfi és nő házasságon kívüli testi egyesülése. Súlyosan ellenkezik a személyek méltóságával és az emberi szexualitással, amely természete szerint a házastársak javára, valamint gyermekek nemzésére és nevelésére rendeltetett. Ezenkívül súlyos botrány, amikor fiatalokat ront meg.
19 – Ábel:
Az én kamaszkori esetemben a paráználkodás egyértelműen önkielégítés volt, akkor, amikor már valamennyien vertük a faszunkat.
20 Igazából engem is meglep, hogy a KEK definíciója mennyire szűk. Nincs benne például a házasságtörés, a homoszexualitás, a bestialitás, a pornó vagy az önkielégítés se. Azokról külön bekezdések vannak persze, de én azt gondolnám, hogy mindezt lefedi a paráznaság.
17: Balázs:
Kérem, szíveskedjél nekem kifejteni bővebben, hogy a 15 alapján miből szűrted le azt a téves és számomra felháborító következtetést, hogy „dühös lennék”?
Elvtelen és értelmetlen következtetésed semmilyen ok-okozati összefüggést nem mutat (az általam megfogalmazotakkal szemben), teljesen felesleges érzelmi kitörés, személyes sértés, de még annak irányultsága sem követhető, hiszen nem reagáltam általad felvetett gondolatokra. Mondhatnám, hogy ostoba fecsegés! De minek?
„Megbocsátani nem lehet, mert nem irányított érzés…”
– Ezt a marhaságot! Tudod mit nem lehet irányítani tudatosan? A böfögést, köhögést, hányást, amiket például itt is sokszor produkálsz. 🙂
18: Ábel:
Teológiai értelemben a megbocsátást Istentől kapjuk. Jézus megváltásán keresztül ő bocsát meg azok helyett is, akik ezt nem tudták értünk megtenni, persze csak akkor, ha erre kértük. A Krisztus követésében válhatunk érdemessé az isteni megbocsátásra, a papok gyóntatása csak annak csökevénye, hogy ezt a kegyet, mint az Úr helytartói, ill. földi szolgái ők gyakorolják. Mert az átlag tudatáig máskülönben nem ér le az Isten, ahogyan azt a mai álkeresztény magatartás is ékesen bizonyítja!
Paráznaság = házasságtörés
Manapság nagyon relatív, hogy kinél miért szakad el a cérna…
A tízparancsolat lényege, hogy:
Ne imádj feleslegesen kitalált istenségeket!
Ne emlegesd feleslegesen az istent!
Pihenj a hét utolsó napján!
Ne vedd el azt, ami a másé! (beleértve életet, házastársat, tulajdont)
Legelsősorban ne ölj!
Tiszteld a felmenőidet, elődeidet!
Mindig mondj igazat!
Ne törj házasságot! (nyilván a sajátodat és másét sem)
Ne kívánj… (s ez az, ami mai szemmel elég nehezen értelmezhető, mert a „ne is gondolj rá” átváltozott egyfajta általános „gondolatbűn” értelmezéssé)
Érdemes átolvasni az eredeti zsidó, mózesi tízparancsolatot és a katolikus egyház által hirdetett, konzervatív változatot egymás után:
/https://hu.wikipedia.org/wiki/Tízparancsolat
/https://regi.katolikus.hu/lelkiseg.php?h=20
Nem meglepő, hogy a „gondolatbűn” eredetileg nem arról szólt, amivel a hosszú sötét középkor után még ma is sakkban lehet tartani embereket! Ha hagyják…
Bár az is tény, hogy elsőként mindig a gondolatok jelennek meg, nem a tettek, ugyanakkor nem feltétlenül minden gondolat válik bűnné, tehát nem a gondolatok kiirtása lenne a cél, hanem azok kordában tartása!
Azt pedig, hogy ehhez képest a mai világ miről szól és mifelé tart, ill. sok esetben mit képviselnek az Úr „szolgálói” (is), hagyjuk!
22. Horváth Csongor
Abból szűrtem le amit olvasok tőled.
Borzasztóan frusztráltnak tűnsz, hogy sz@r a világ és tele van idiótákkal.
Fejtsem ki legyek kedves, de minek is böffögjek ?! Az „á hagyjuk!” szövegek is megmutatják, hogy mennyire megkeseredtél, amit én teljesen megértek.
A meg nem értettséged frusztrál téged és, hogy az emberi butaság a sok csodát is magával rántja a főzelékbe.
Csak az a helyzet, hogy nem fogja! Információsan minden megőrződik még ha ki is ég ez a nyamvadt sárgolyó!
Semmi soha nem vész csak minden pillanatban bővül.
Kérdés, hogy mit hozunk ki a végítéletből?!
Kurvára meg fogunk halni, de semmi bajunk sem lesz ettől eltekintve!?
Ezzel az örökös paráztatással amit Tibor bá’ is folyton nyomat, csak visszacibáljátok a nagyérdeműt, pedig így is olyan nehézkes!
24: Balázs:
Szerintem egy nem létező világban élsz.
A valóságban -úgy gondolom- van miért elkeseredni, de ez nem megkeseredettség részemről, inkább egyfajta lesajnálat, s főként a tehetetlenség miatt, mint amikor háborús időkben mellőzik a művészeket, tanítókat.
A nagyérdemű pedig köszöni jól van (minden valós és álságos veszély ellenére), eszik, iszik, soroljam? 🙂
Az az igazság, hogy az én tudományos magyarázataim éppúgy nem érdeklik őket, mint a te világmegváltó teozófiáid…
Paráznaság = házasságtörés
Manapság nagyon relatív, hogy kinél miért szakad el a cérna…
A tízparancsolat lényege, hogy:
Ne imádj feleslegesen kitalált istenségeket!
Ne emlegesd feleslegesen az istent!
Pihenj a hét utolsó napján!
Ne vedd el azt, ami a másé! (beleértve életet, házastársat, tulajdont)
Legelsősorban ne ölj!
Tiszteld a felmenőidet, elődeidet!
Mindig mondj igazat!
Ne törj házasságot! (nyilván a sajátodat és másét sem)
? Ne kívánj… (s ez az, ami elég nehezen értelmezhető, a gondolatbűn!)
Érdemes átolvasni az eredeti zsidó, mózesi tízparancsolatot és a katolikus egyház által hirdetett, konzervatív változatot egymás után:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tízparancsolat
https://regi.katolikus.hu/lelkiseg.php?h=20
Lásd, minő meglepő, hogy az utolsó különválasztott pontot ebben a formában nem találjuk! 🙂
26 H Cs, nem értem, mit akarsz kihozni ebből, hogy a katolikus fordítás egy kicsit áttördelte a szöveget. Én úgy látom, hogy az apró eltérések mellett lényegileg ugyanaz a kettő. Mindkettő meglehetősen redundáns egyébként, valószínűleg ez se véletlen. A jó tanár is elismétli, amit a legfontosabbnak tart.
27:
A 26-ot írtam be tegnap elsőként, aztán a blogmotor a linkek miatt elnyelte.
Ki nem állhatom, hogy számomra random módon blokkol, elnyel tartalmakat, ezért újra beillesztettem közvetlen linkek nélkül és kicsit átszabtam, ez lett a 23-as. Mára megjelent mindkét példány… Bocsánat!
28 Világos, Csongor, nem a hozzászólásod duplázására reflektáltam, hanem a mondanivalójára a tízparancsolattal kapcsolatban.
28 – H.Cs.
Amikor felfedezek egy elnyelt hozzászólást akkor simán átengedem, ha nem régi, de ha eltelt egy fél nap és simán engedem át időkorrekció nélkül, akkor olyan messzire kerül, hogy gyakorlatilag elvész.