Tibor bá’ fordítása online
A szaúdiak már nem félnek az Egyesült Államoktól
Írta: M.K. Bhadrakumar
Az OPEC+ által vasárnap felvázolt sokkoló olajkitermelés májustól történő csökkentés lényegében azt jelenti, hogy a nyolc kulcsfontosságú OPEC-ország döntése szerint összefognak Oroszországgal az olajkitermelés csökkentése érdekében, jelezve, hogy ismét kézben tartják az olajpiacot.
Itt egyetlen olajtermelő ország sem lép fel nagyot mondó Jánosként. Az egészben az a szép, hogy Szaúd-Arábia és hét másik OPEC-ország váratlanul úgy döntött, támogatják Oroszország erőfeszítéseit és egyoldalúan csökkentik a kitermelést.
Míg a nyolc OPEC-ország májustól az év végéig napi egymillió hordós csökkentésről beszél, Oroszország ugyanerre az időszakra, 500 ezer hordóval növeli a márciusban megkezdett önkéntes kiigazítását.
Ha ehhez hozzáadjuk az OPEC+ által korábban már elhatározott termelési kiigazításokat, az összes további önkéntes termelési kiigazítás bő 1,6 millió hordó/nap értéket jelent.
Mi vezetett ehhez? Alapvetően, ahogyan azt sok elemző előre figyelmeztette, az orosz olajjal szembeni nyugati szankciók torzulásokat és anomáliákat idéztek elő az olajpiacon, és felborították a kereslet és kínálat kényes ökoszisztémáját, amihez hozzájárult a G7 hihetetlenül kockázatos döntése az Egyesült Államok parancsára: A Pénzügyminisztérium árplafont írjon elő Oroszország külföldre történő olajértékesítésére.
Ráadásul a Biden-adminisztráció provokatív lépései az amerikai stratégiai kőolajtartalékból való rendszeres olajkibocsátásra törekednek az olajárak mikromenedzselésére és abnormálisan alacsonyan tartására az amerikai fogyasztók érdekében, valamint az inflációs nyomás ellenőrzése alatt. Ez sérti az olajtermelő országokat, amelyek gazdasága kritikusan függ az olajexportból származó bevételtől.
Az OPEC+ a kitermelés csökkentését „elővigyázatossági intézkedésnek nevezi, amelynek célja az olajpiac stabilitásának támogatása”. Az OPEC+ döntés hatásának részeként az elemzők rövid távon az olajárak emelkedésére és a nyugati jegybankokra nehezedő nyomás növekedésére számítanak az infláció esetleges megugrása miatt.
Az OPEC+ döntéséből kiemelkedik, hogy Oroszország azon döntését, hogy év végéig csökkenti az olajtermelést, a fő arab termelők egyöntetűen támogatták. Független, de időben összehangolt nyilatkozatokat tett Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Irak, Algéria, Omán és Kazahsztán, Oroszország pedig megerősítette azon szándékát, hogy az év végéig meghosszabbítja saját napi 500 ezer hordós termeléscsökkentését, ami márciusban megkezdődött.
Lényeges, hogy ezeket a kijelentéseket pontosan az OPEC azon legnagyobb olajtermelői tették, amelyek a meglévő kvótájuk teljes kihasználásáról rendelkeznek. Másképp fogalmazva, a termelés csökkenése valós lesz, nem csak papíron fog létezni.
Legalább részben az amerikai és európai bankválság késztette az OPEC+-t a beavatkozásra. Bár Washington lekicsinyli, márciusban a Brent olaj hordónkénti ára 2021 óta először esett hordónkét 70 dollárra, miközben több amerikai bank csődbe ment, és Svájc egyik legnagyobb bankja, a Credit Suisse halál közeli állapotba került . Az események a nyugati bankrendszer stabilitásával kapcsolatos aggodalmakat és az olajkeresletet befolyásoló recessziótól való félelmet váltottak ki.
Minden valószínűség szerint fokozódhatnak a feszültségek az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia között, mivel a magasabb olajárak nyomják az inflációt, és még nehezebbé teszik az amerikai jegybank szerepét az irányadó ráta emelése és a pénzügyi és gazdasági stabilitás fenntartása között. x
Ugyanígy a Biden-adminisztrációnak is dühösnek kell lennie amiatt, hogy továbbra is folytatódik az együttműködés Oroszország és az OPEC-országok, különösen Szaúd-Arábia között, annak ellenére, hogy a Nyugat megszabta az orosz olaj árplafonját, és Moszkva márciusi döntése egyoldalúan csökkenti a kitermelést.
A Biden-adminisztrációnak azonban csak korlátozott lehetőségei vannak, hogy válaszoljon az OPEC+ meglepetésszerű lépésére: 1) Újabb olajkibocsátás a Stratégiai Kőolajtartalékból. 2) nyomás gyakorolás az amerikai termelőkre, hogy növeljék a hazai olajtermelést. 3) Hátráltató jogszabály létrehozása, ami lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy, hogy beperelje az OPEC nemzeteket. 4) Az Egyesült Államok benzin- és gázolajexportjának megfékezése.
Az biztos, hogy az OPEC+ termeléscsökkentése szembemegy a nyugati olajkitermelés növelésére irányuló keresettel, még akkor is, amikor szankciókat vezettek be az orosz olaj- és gázexport ellen. Másrészt az oroszországi olajszállítás zavarai hozzájárultak az EU-országok inflációjának növekedéséhez.
Az Egyesült Államok azt akarta, hogy az Öböl-menti arab államok lépjenek közbe és fokozzák az olajtermelést. Utóbbiak azonban úgy érezték, hogy Nyugaton nincs elég gazdasági aktivitás, és a várakozásokkal ellentétben egyértelműen a recesszió jelei mutatkoztak.
Így Európa az Oroszország elleni szankciók következtében az infláció és a recesszió-közeli összetett helyzettel, úgynevezett stagflációval néz szembe. A valóságban az alkalmazkodó és agilis OPEC + helyesen olvasta a helyzetet, és megmutatták, hogy hajlandók időben cselekedni. Egy olyan időszakban, amikor a világgazdaság egészséges ütemű növekedéssel küzd, az olaj iránti kereslet viszonylag kisebb lenne, és az áregyensúly fenntartása érdekében érdemes csökkenteni az olajtermelést.
A nyugati vezetők csak arra panaszkodhatnak, hogy az OPEC+ olajkitermelés csökkentése nem megfelelő időben jött. A nyugati gazdaságok gondjait azonban nem lehet az OPEC+ asztalára tenni, mivel vannak benne rejlő problémák, amelyek most felszínre kerülnek. Például a nyugdíjreform elleni nagyszabású franciaországi tüntetések vagy a magasabb bérekért Nagy-Britanniában zajló széles körű sztrájkok azt mutatják, hogy ezekben a gazdaságokban mély strukturális problémák vannak, és a kormányok tehetetlennek tűnnek ezek megoldásában.
Geopolitikai értelemben az OPEC+ lépésére Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes és Abdulaziz bin Szalmán herceg szaúdi energiaügyi miniszter rijádi március 16-i találkozója után került sor, amelynek középpontjában az olajpiaci együttműködés állt. Ezért széles körben az Oroszország és Szaúd-Arábia közötti kötelék szorosabbra fűzésének tekintik.
Valójában májusban, amikor az OPEC legnagyobb tagállamai csatlakoznak Oroszországhoz a kitermelés egyoldalú csökkentéséhez, a kvóták egyensúlya és a piaci részesedések aránya az OPEC+ megállapodásban résztvevők között és közöttük visszaáll a 2009. évi megállapodás megkötésekor meghatározott szintre.
A nagy kérdés az, hogy Moszkva hogyan profitálhat az OPEC+ döntéséből. A kőolaj árának emelkedése különösen előnyös Oroszország számára. Egyszerűen fogalmazva, a termeléscsökkentések megfeszítik az olajpiacot, és így segítik Oroszországot abban, hogy jobb árat biztosítson az általa értékesített kőolajért. Másodszor, az új megszorítások azt is megerősítik, hogy Oroszország továbbra is szerves és fontos része az olajtermelő országok csoportjának, annak ellenére, hogy a nyugatiak megpróbálják elszigetelni.
Harmadszor, a vasárnapi döntés következményei annál is súlyosabbak, mert az OPEC+ csoport korábbi, a járvány csúcsán vagy tavaly októberben végrehajtott megszorításaival ellentétben ma a globális olajkereslet lendülete felfelé, nem pedig csökkenőben van.
Vagyis az OPEC+ meglepetésszerű kitermelés csökkenése tovább erősíti a szaúdi-orosz energiaszövetséget azáltal, hogy összehangolja termelési szintjeit, így egyenlő pozícióba helyezi őket. Ez egy pofon Washingtonnak.
Tévedés ne essék, ez egy újabb jelzés egy új korszakra vonatkozóan, amikor a szaúdiak már nem félnek az Egyesült Államoktól, hiszen az OPEC „áttétele” Rijád oldalán áll. A szaúdiak csak azt teszik, amit tenniük kell, és a Fehér Háznak nincs beleszólása az ügybe. Nyilvánvaló, hogy a regionális és globális dinamika mostanában elindult átdolgozása egyre nagyobb lendületet kap. A petrodollár jövője pedig egyre bizonytalanabbnak tűnik.
A szerző MK Bhadrakumar egykori diplomata. India nagykövete volt Üzbegisztánban és Törökországban.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
A cikk legvégén ez áll: ” A petrodollár jövője pedig egyre bizonytalanabbnak tűnik. ”
Felmerül bennem a kérdés: ez vajon nem arra megy ki, hogy volt az aranyfedezetű dollár ( 1 uncia arany – egyenlő 1 dolcsi ), majd jött az 1971-es féle Nixon petrodollár. És most talán kezdődik a digitális dollár, vagy valami hasonló szörnyűség kora?!?
Tudom, hogy ez egy költői kérdés, amelyre nem hiszem, hogy egyelőre lenne válasz, mindössze találgatások. De a gyülekező fellegek egyre sötétebbnek tűnnek….
Sokféleképpen nézhetjük a dolgot.Azt mondják hogy 1 hónap múlva 50 ft-al is drágulhat az üzemanyag.Nagyjából Európában is erre lehet számítani.
Mondjuk 620 helyett lesz 670Ft a benzin.Alapvetően Egy tankolás nem 10 eft hanem 10800Ft lesz.Ilyen szempontból nem világvége egy európainak. A kereslet folymatosan nől a világ minden táján, erőgépek , autók , közlekedés.
Már a táplálkozásunk is erősen üzemanygahoz kötött, mert ugye nagy divatba jött a kocsival lidlözés , tescózás.
Mondhatjuk hogy na majd most szorul a hurok ha drágul megint minden,A gyakorlatban majd kiderül hogy ez a termeléscsökkentés a valóságban mennyire emeli az árat.Lehet 30 ft-al emeli a benzin árát, de lehet 200 ft-al.
A mostani nflációs környezetben még a 200 ft/liter emelés sem lenne sok, bár az így is drága élelmiszerár tovább emelkedne.Egy nagyobb drágulás esetleg tovább röpítené az élelmiszer és minden árát így recessziót okozhat.
Valamilyen szinten veszélyes játék bár lehet mindig fenntartoknak egy egyensúlyt hogy az olajtermelőnek is megérje és a gazdaság se fulladjon bele a drága olajba.
Petrodollár vég meg ilyenekben nem hiszek, vagyis lehet hogy lesz de nem úgy hogy összeomlik a világgaazdaság és emberek milliárdjai halnak meg miatta.Szerintem inkább előbb fogy ki az olaj mármint olyan szinten amikor tényleg fennakadásokat fok okozni.
Pl. kell napi tisztán 100 millió hordó kőolaj az emberiségnek de nem lesz csak 80 millió, ráadásul a romló EROEI miatt napi 130-140 millió hordót kell kitermelni.
Valakinek van ideje olvasgatni a Bitre jelentést? most nincs időm de úgy emlékszem hogy 2025-26 körül eléggé kezdenek lekunkoradni az olajmezők kitermelései.Persze ez éveket vehet igénybe amíg beesik de a
beesés folyamata is fájhat majd a nyugati civilizációnak. Izgalmasan várjuk hogy mi lesz előbb: oljagebasz, klíma , gazdasági válság (olyan igazi nagy amikor milliók halnak éhen pl. nyugat európában) , kevés élelmiszer terem vagy esetleg háború?? Vagy esetleg egyik sem következik be 5-10-15 éven belül?
Izgi izgi amikor ennyi kés szegeződik az emberiségre és még csak karcolgatja a bőrét , de nem tudni melyik fog döfni. Muhahaa 😀 Pedig az emberiség megérett a pusztulásra.
https://www.eia.gov/dnav/pet/hist/LeafHandler.ashx?n=PET&s=WTTSTUS1&f=W
Közel 20 évvel ezelőtti szinteken vannak a tartalékok az USA-ban. A tartalékokból a jobb minőségű olajat vették ki, mikor csökkenteni akarták az árakat. Ezeket vissza kell majd pótolni, így ez is felfelé fogja hajtani az olaj árát. Beruházások az olajkitermelésnél elmaradtak az elmúlt 10 évben, az olajmezők kimerülőben és keveset fedeztek fel az elmúlt időszakban. Az olaj ára az egekbe lesz hajtva.
1 – Mackómuki:
1944-től 1 oz arany = 35 $ volt. Kérésre a FED 35 dollárért adott egy uncia aranyat. Ezt szüntette meg Nixon 1971-ben. Innentől szabad az arany ára Jelenleg 1 oz arany = 1020 $. A petrodollár az amikkor nyesolajat csak dollárért lehet venni. Na ennek lett most vége.
4: 1020 USD kb 2009-ben volt 1 uncia. most inkább 2000 dolcsi körül van
1. Mackómki
Nem az számít, hogy a dollár papíron vagy digitális alapon létezik-e, hanem, hogy van-e mögötte fedezet vagy fiat(hit). Ha az egyik megvan, akkor létezik, ha egyik sincs, akkor megy a levesbe, lehet akár milyen alapon (most ott tartunk, hogy fedezet már jó ideje nincs, a hit pedig megrendült és folyamatosan erodálódik). Ebből kiindulva, hiába tolod be 100%-ig a digitális térbe a dollárt, ha a kutyának sem fog kelleni és helyette más valutával kereskedik, ami adott esetben lehet, szintén egy digitális alapú pénz.
A dollárt már csak az mentené meg, ha:
1. Aranyat, vagyis valós értéket tennének mögé (nem fognak, mert akkor oda a semmiből való teremtés lehetősége és az ezzel járó haszon),
2. vagy erőnek erejével rá tudná kényszeríteni az USA a világot (ISMÉT!), hogy ezt a pénzt használja közvetítőként/elszámolásra. Már pedig ezt csak úgy lehetne, ha lenne egy irdatlan nagy háború, amit meg is nyerne. Az előbbit még csak csak összehozza valahogy,d e semmi sem garantálja, hogy meg is nyeri. Sőt, jelen atomarzenálok létezése mellett, biztos, hogy nem nyerné meg. Legjobb esetben is egy döntetlent hozna össze, ami az az után következő világban minden lenne, csak pénz nem (jönne ismét a cserekereskedelem, pár emberöltő erejéig).
Egyébként nem látom jónak a helyzetet valutaügyben. Ugyanis ha figyelembe vesszük, hogy hány ezer év és az „elit” hány nemzedékének munkája van ebben a dollárban, nem hiszem, hogy könnyen elengednék. Ha csak nem lesz helyette egy – szintén általuk kezelt – globális valuta, amit mindenki használ.
És oda értünk, ahonnan indultunk.
De, vissza a digitális pénzre. Nagyon úgy néz ki, hogy a globális vezetők létre akarják ezt hozni. És nem is a távoli jövőben.
Először csak nemzetállami szinten, aztán ha jól működik és a népek lenyelték, akkor majd globalizálják egy új valuta kitalálásával. Ez még önmagában nem is lenne akkora baj, sok pénzügyi stiklit kiszedne a rendszerből. Azonban ha azt nézzük, hogy milyen fokú kontrollt és korlátot tud bevezetni az ember által birtokolt javak, kapcsán, kevésbé kívánatos ezen digitális pénznem megszületése. Egyébként a köznépet rá fogják tudni venni, főleg a pozitívumok hangsúlyozásával ( a szar adagolását későbbre halasztják). Az ellenkezők pedig nem fognak tudni sokat tenni.
2. Andrew
Nem, nem az emberiség érett meg a pusztulásra, hanem a kapzsi és hataloméhes vezetői!
Nagy, nagyon nagy különbség!
Az ember olyan mint a birka. Csordában él és csordában gondolkodik. Oda megy ahová a pásztor vezeti. Ha igényes szellemi táplálékot ad neki, akkor még a kevésbé képzett egyének is magasabb szellemi színvonalat fognak képviselni, mint a ma egyetemet végzett, értelmiséginek csúfolt egyének (akik nem mellékesen Joy, Kozmopolitán, NETFIX, HBO és made in USA /nyugat/ szellemi táplálékkal élnek).
Vagyis a Jó Pásztorra lenne szükség. Aki, tetszik vagy sem, de előbb vagy utóbb el fog jönni!
5. Avatar
Jól mondtad, 2000 dollár felett van az uncia arany.
Lásd:
https://arany-vetel.hu/befektetesi-arany-arfolyam
5 & 7:
Elírtam 2020 $-t akartam írni
3.Z
Én is attól tartok hogy valamikor be fognak jönni amit írál.Pontosan nem látunk rá az olajipari beruházásokra de valószínű hogy sok beruházás elaradt gondolom a megtérülés kockázata miatt is (ha nem jön be nagy bukta a cégnek)
Lehetne bújni a netet és keresni azt hogy mennyi új beruházás maradt el de szerintem még szakembernek is nehéz lenne felállítani a globális képet.
Igen a konvencinális olajmezők kimerülőben vannak.Sajnos nincs időm keresgélni a neten de jó lenne ha létezne pl. egy dokumentumfilm amiben kitárgyalják a nagy mezőket, jelenlegi és várható hozamukat.
Gondolom meglepődnék hogy globálisan milyen szarul állunk. Úgy tudom az oroszok, szaudiak is hanyatanak a kitermlésben.
Mindemellett még a kereslet is nől és nem az életszínvonal emelkedés miatt hanem a növekvő lélekszám miatt.
Az üres tárolók feltöltésétől annyira nem félek hogy jelentős áremelkedést okoz.
Érdekes hogy Magyarország szerte úgy nőnek ki a csarnokok a földből mint a gomba, és ez a trend globbálisan is megvan.Sokszor azt kérdezem hogy hova-hova ennyi gyár és csarnok???
A végén meg majd úgy járunk ezzel mint Detroitban az autóiparral. A csarnokokat csak az enyészet eszi majd és ott fognak állni üresen.
Amúgy forintban pl. egy (most mindegy hogy mennyi az adó) kb. 1500 ft/literes üzemanyagár a jelenlegi fizetési szintek mellett már kezdené megölni a gazdaságot.Akinek van annak nem lenne gond a tankolás dupla áron de
a kiskeresetű tömegek számára már egy 1500ft/literes üzemanyagárból származó élelmiszer és termékár már nem lenne elviselhető.
Arról nem is beszélve hogy tényleg mi lesz a vegyipar alapú mezőgazdasággal? Műtrágya és növényvédőszer honnan lesz a milliárd hektárokra?
Arra kíváncsi vagyok hogy a fenti állapotokat mikor érjük el.Pár év eseteg több?
9. Andrew
„Amúgy forintban pl. egy (most mindegy hogy mennyi az adó) kb. 1500 ft/literes üzemanyagár a jelenlegi fizetési szintek mellett már kezdené megölni a gazdaságot.Akinek van annak nem lenne gond a tankolás dupla áron de
a kiskeresetű tömegek számára már egy 1500ft/literes üzemanyagárból származó élelmiszer és termékár már nem lenne elviselhető.
Arról nem is beszélve hogy tényleg mi lesz a vegyipar alapú mezőgazdasággal? Műtrágya és növényvédőszer honnan lesz a milliárd hektárokra?
Arra kíváncsi vagyok hogy a fenti állapotokat mikor érjük el.Pár év eseteg több?”
Mindig jók a kérdéseid?.
Azonban a lényeg, hogy tripla benzinár mellett is túl lehet élni. Régen is túléltek, amikor a kaja – a nagy többség számára – sokkal drágább volt mint napjainkban. Aki nem hiszi nézzen utána. Számolja ki, hogy mennyi húst lehetett venni egy bizonyos korszakban, egy átlagos fizetésből és meg fog
döbbenni, hogy most mennyire nincs ára az ételnek (pl. az én átlagos fizetésemből anno (1987-ban) 69 kg húst lehetett venni, most egy hasonlóan közepesnek számító fizetésből közel kétszeresét – miről is beszélünk?).
Van amiből leadni!
Például, nem eszünk napi háromszor hűst (csak mert megtehetjük), hanem csak heti egyszer. Régen is így volt és éltek emberek. Aki nagyon nehéz fizikai munkát végez, az pedig eszik napi 10 dkg szalonnát kenyérrel. Régen is ez volt, most sem lesz másként. Kérdezd Bálintot vagy Tibor bá’-t. De még én is emlékszem ezekre az időkre.
Le kell adni az életszínvonalból. Nincs mese. Nem lesz havonta egyszer wellnesz, évi két nyaralás, meg a szomszédba is autóval mászkálás. Lesz helyette, jegyrendszer, gyalogon járás, és a közeli erdőkben túrázás vagy a folyókban történő strandolás és egy csomó fitt ember (nem ennyi elhízott, mint mostanság).
Csak a nagy tömegek ezt nehezen fogják elviselni. Lesznek lázongások, lesznek kormánybuktatások, de amikor rádöbbennek, hogy nincs több ami adható, kénytelen kelletlen, belenyugszanak. A szükség nagy úr!
Elővesszük a bicajokat, megtanulunk tartósítani és alkalmazkodni az új helyzethez. Igaz, ez városon (főleg nagyvárosban) sokkal nehezebb lesz. Ott nagyobb kihívás lesz a lét fenntartása.
Elég nagy butaság összekötni a gazdaság teljesítményét az arany bányászatával. Márpedig az aranystandard ezt csinálta. Ha új lelőhelyeket találtak, lement az arany értéke, ha szűkös volt a bányászat, akkor felment az értéke. Nem beszélve arról, amit az opec is csinál, ezt az aranytermelők is csinálhatták. Jó, hogy már nincs aranystandard. Akinek pedig nem tetszik a dollár, tarthatja rubelben is a pénzét.
10 Bendegúz
„Arról nem is beszélve hogy tényleg mi lesz a vegyipar alapú mezőgazdasággal? Műtrágya és növényvédőszer honnan lesz a milliárd hektárokra?”
Ilyen árak mellett kevesebb műtrágyát tesznek ki. Kisebb lesz a termés, de fajlagosan alacsonyabb a költség, és kisebb az egy hektárra eső kockázat (különösen, ha az aszály miatt bukta az egész termés). Nem tudom, mennyire elterjedt ez a gyakorlat, de sok ilyen hozzászólással találkoztam agráros fórumokon.
Elég valószínünek tartom, hogy a föbb angolszász valutákat egybegyúrják és egyúttal digitális elszámolásúvá teszik. Ennek így komoly ereje lenne megint jó ideig. Mit gondoltok?
A keleti oldalon pedig egy jüan központú szintén digitális, de aranyfedezetü (esetleg más nyersanyagokkal együtt, ha nagyon kell a súly) elszámolású világot tudok elképzelni.
13 – 14: Kamionos:
Egyértelmű, hogy a digitális pénz felé megy a dolog.
Én a Wise-hez hasonló digitális pénztárca rendszert képzelek el, ahol kapsz egy digitális személyiséget is a költéseidhez, s alkalom adtán még egy globális piramisjáték is elindítható.
Hülyék lennének nem kihasználni az elbutított tömegek és a digitális tér adta új lehetőségeket!
Aztán idővel jöhet az, hogy attól függően hol dolgozol, ill. ki vagy, férsz csak hozzá szolgáltatásokhoz, amire mindenkinek nagy szüksége lesz, mert a magántulajdonlást a mai formájában -úgy egy évtized leforgása alatt- szépen kivezetik. Ugyanúgy, ahogy most kis hazánkban a közpénz elveszíti közpénz jellegét… 🙂
Most épp az euromilliókból felújított kastélyok jönnek a soron.
Abban sem vagyok biztos, hogy az arany és egyéb nemesfém tartalékok nem járhatnak -e ugyanígy, legalábbis rövidtávon. Lehet, hogy az aranytartalékok sem fognak semmit sem érni?! Úgy értem, ahogy írva vagyon: „csak az adhat és vehet, akin rajta van a fenevad bélyege”…
10 és 12:
„Szopás lesz gyerekek”… kis szopás és nagy szopás, ezek közül lehet majd választani!