(4161) Hszi Csin-ping

Gépi fordítás

Hszi Csin-ping azt mondja, hogy felkészíti Kínát a háborúra. A világnak komolyan kell vennie őt

Írta: John Pomfret és Matt Pottinger
(sz: 1933.02.11.)

Hszi Csin-ping kínai vezető azt mondja, hogy háborúra készül. A kínai parlament és legfőbb politikai tanácsadó testületének márciusi éves ülésén Xi négy külön beszédben szőtte át a háborús készenlét témáját, egy esetben pedig azt mondta tábornoknak, hogy „merjenek harcolni”. Kormánya bejelentette továbbá Kína védelmi költségvetésének 7,2 százalékos növelését, amely az elmúlt évtizedben megduplázódott, valamint azt tervezi, hogy kevésbé függjön az ország a külföldi gabonaimporttól. Az elmúlt hónapokban pedig Peking új katonai készültségi törvényeket, új légiriadó menedékeket a Tajvanon túli városokban, valamint országszerte új „nemzetvédelmi mozgósítási” irodákat hozott nyilvánosságra.

Még túl korai megmondani, hogy ezek a fejlemények pontosan mit jelentenek. A konfliktus nem biztos és nem küszöbönálló. De valami megváltozott Pekingben, amit a döntéshozók és az üzleti élet vezetői világszerte nem engedhetnek meg figyelmen kívül hagyni. Ha Xi azt mondja, hogy készen áll a háborúra, ostobaság lenne nem fogadni a szavát.

SÍRÓ SZELLEMEK, RENDELŐ ELLENSÉGEK

Az első jele annak, hogy az Országos Népi Kongresszus és a Kínai Népi Politikai Konzultatív Konferencia idei ülései – amelyeket „két ülésszaknak” neveznek, mivel a két testület egyszerre találkozik – nem biztos, hogy a megszokott módon zajlik, március 1-jén jött, amikor a legjobb elméleti folyóirat A Kínai Kommunista Párt (KKP) képviselője esszét tett közzé „Hszi Csin-ping irányítása alatt Gondolt a hadsereg megerősítésére, győztesen fogunk haladni” címmel. Az esszé „Jun Zheng” néven jelent meg – a „katonai kormányzat” homonimája, amely valószínűleg Kína legfőbb katonai szervére, a Központi Katonai Bizottságra utal –, és azzal érvelt, hogy „fel kell gyorsítani a nemzetvédelem és a hadsereg modernizálását”. A katonai-polgári fúzió fokozását is szorgalmazta, Xi politikáját, amely megköveteli a magánvállalatoktól és a polgári intézményektől, hogy szolgálják Kína katonai modernizációs erőfeszítéseit. Hszi 2022 októberében a kínai katonai vezetőknek mondott beszéde után pedig enyhén fátyolos döféseket intézett az Egyesült Államokhoz:

Megérteni és felhasználni a győzelmet a béke és a tisztelet elnyerésére.Az új korszakban a Néphadsereg ragaszkodik ahhoz, hogy erőszakkal leállítsa a harcot….Hadseregünk arról híres, hogy jól tud harcolni és erős harci szelleme van.Kölesekkel és puskákkal legyőzte az amerikai felszereléssel felszerelt Kuomintang sereget.A koreai csatamezőn győzte le a világ első számú ellenségét fogig felfegyverkezve, és hatalmas és fenséges csatadrámákat hajtott végre, amelyek megrázták a világot, és szellemeket és isteneket sírva fakadtak.

Már az esszé megjelenése előtt is voltak arra utaló jelek, hogy a kínai vezetők egy esetleges konfliktust tervezhetnek.Decemberben Peking új törvényt hirdetett ki, amely lehetővé teszi a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) számára, hogy könnyebben aktiválja tartalék erőit, és intézményesítse a harci csapatok háború esetén történő feltöltésének rendszerét.Az ilyen intézkedések, amint azt Lyle Goldstein és Nathan Waechter elemzők megjegyezték, arra utalnak, hogy Hszi levonhatta a tanulságokat a katonai mozgósításról Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai kudarcaiból.

A katonai tartalékosokat szabályozó törvény nem az egyetlen olyan jogi változás, amely Peking felkészülésére utal.Februárban az Országos Népi Kongresszus legfelsőbb tanácskozó testülete elfogadta a [kínai] büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseinek a katonaságra történő alkalmazásának kiigazításáról szóló határozatot a háború idején, amely az állami fenntartású People’s Daily szerint a KözpontiA Katonai Bizottság felhatalmazást ad a jogi rendelkezések kiigazítására, beleértve a „joghatóságot, védelmet és képviseletet, kötelező intézkedéseket, ügybejelentéseket, nyomozást, vádemelést, tárgyalást és az ítéletek végrehajtását”.Bár lehetetlen megjósolni, hogy a döntést miként használják fel, fegyverré válhat a Tajvan hatalomátvételét ellenző személyek ellen.A PLA arra is használhatja, hogy jogi joghatóságot igényeljen egy potenciálisan megszállt terület, például Tajvan felett.Vagy Peking arra használhatja fel a kínai állampolgárokat, hogy támogassák döntéseit a háború idején.

December óta a kínai kormány számos honvédelmi mozgósítási irodát – vagy toborzóközpontot – nyitott országszerte, többek között Pekingben, Fujianban, Hubeiben, Hunanban, Belső-Mongóliában, Shandongban, Sanghajban, Szecsuánban, Tibetben és Vuhanban.A Tajvannal túloldalon fekvő Fujian tartomány városai ugyanakkor megkezdték a légiriadó óvóhelyek és legalább egy „háborús sürgősségi kórház” építését vagy korszerűsítését a kínai állami média szerint.Márciusban Fujian és a tartomány több városa elkezdte megakadályozni, hogy a tengerentúli IP-címek hozzáférjenek a kormányzati weboldalakhoz, valószínűleg azért, hogy megakadályozzák Kína háborús felkészülésének nyomon követését.

XI BELSŐ VLAD

Ha ezek a fejlemények Peking gondolkodásának elmozdulását sejtetik, a március eleji kétüléses találkozók ezt megerősítették.A Kínai Népi Politikai Konzultatív Konferencia – a tanácsadó testület – által megvitatott javaslatok között szerepelt a tajvani függetlenségpárti aktivisták és politikai vezetők feketelistájának létrehozásának terve.A népszerű ultranacionalista blogger, Zhou Xiaoping által előterjesztett terv engedélyezné a feketelistán szereplő személyek – köztük Tajvan alelnöke, William Lai Ching-te – meggyilkolását, ha nem változtatják meg útjaikat.Zhou később azt mondta a Ming Pao hongkongi újságnak, hogy javaslatát a konferencia elfogadta, és „értékelés és megfontolás céljából továbbította az illetékes hatóságoknak”.Az olyan javaslatok, mint Zhoué, nem véletlenül érkeznek.2014-ben Xi dicsérte Zhou-t a Tajvan és az Egyesült Államok elleni jeremiádjainak „pozitív energiáiért”.

A két ülésből álló találkozókon Li Keqiang leköszönő miniszterelnök 1550 billió jüan (nagyjából 224,8 milliárd dollár) katonai költségvetést jelentett be 2023-ra, ami 7,2 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest.Li is fokozott „háborús felkészülésre” szólított fel.Nyugati szakértők régóta úgy gondolják, hogy Kína alulszámolja védelmi kiadásait.2021-ben például Peking azt állította, hogy 209 milliárd dollárt költött védelemre, de a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet 293,4 milliárd dollárra becsülte a valós számot.Még a hivatalos kínai adat is meghaladja az Egyesült Államok összes csendes-óceáni szövetségesének (Ausztrália, Japán, Fülöp-szigetek, Dél-Korea és Thaiföld) katonai kiadásait, és biztos lehet benne, hogy Kína lényegesen többet költ, mint amennyit mond.

De a két ülésből álló találkozó legbeszédesebb pillanatai, talán nem meglepő módon, magát Xi-t érintette.A kínai vezető összesen négy beszédet mondott – egyet a Kínai Népi Politikai Konzultatív Konferencia küldöttei előtt, kettőt az Országos Népi Kongresszuson, egyet pedig a katonai és félkatonai vezetők előtt.Ezekben egy sivár geopolitikai tájat írt le, kiemelte az Egyesült Államokat Kína ellenfeleként, arra buzdította a magánvállalkozásokat, hogy szolgálják Kína katonai és stratégiai céljait, és megismételte, hogy Tajvan és a szárazföld egyesülését létfontosságúnak tartja aláírási politikája sikeréhez.elérni „a kínai etnosz nagy megfiatalítását”.

Március 6-án tartott első beszédében úgy tűnt, hogy Xi Kína ipari bázisát harcra és konfliktusra övezi.”Az elkövetkező időszakban a kockázatok és kihívások, amelyekkel szembesülünk, csak növekedni fognak, és súlyosbodni fognak” – figyelmeztetett.”Csak ha minden ember egy helyen gondolkodik, egy helyen keményen dolgozik, egy csónakban segítik egymást, egyesülnek, mernek harcolni és jók a harcban, akkor tudnak továbbra is újabb és nagyobb győzelmeket aratni.”Hogy segítse a KKP-t elérni ezeket a „nagyobb győzelmeket”, megfogadta, hogy „helyesen irányítja” a magánvállalkozásokat az állam által prioritásként kezelt projektekbe való befektetésre.

Hszi levonhatta a tanulságokat a katonai mozgósításról Oroszország ukrajnai kudarcaiból.

Hszi közvetlenül az Egyesült Államokat is megsértette beszédében, megszegve azt a gyakorlatát, hogy Washingtont nem nevezte meg ellenfélnek, kivéve a történelmi összefüggéseket. Az Egyesült Államokat és szövetségeseit Kína jelenlegi problémáinak vezető okozójaként jellemezte. „Az Egyesült Államok vezette nyugati országok minden irányból visszaszorítást, bekerítést és elnyomást hajtottak végre ellenünk, ami példátlanul súlyos kihívásokat hozott országunk fejlődésére” – mondta. Míg Joe Biden amerikai elnök kormánya a „védőkorlátokra” és az Egyesült Államok-Kína kapcsolatok romlásának lassítására szolgáló egyéb eszközökre helyezte a hangsúlyt, Peking egyértelműen egy új, konfrontatívabb korszakra készül.

Március 5-én Xi második beszédet tartott, amelyben a kínai önellátásról alkotott víziót vázolt fel, amely jóval messzebbre ment, mint a témával kapcsolatos korábbi vitái, és azt mondta, hogy Kína modernizációs menete a külföldi gazdaságoktól – vagyis az Egyesült Államoktól – való technológiai függés feloldásától függ. államok és más iparosodott demokráciák. Hszi azt is elmondta, hogy azt akarja, hogy Kína véget vessen a gabona- és iparcikkek importjától. „Ha valamelyikből hiányunk lenne, a nemzetközi piac nem véd meg minket” – jelentette ki Xi. Li, a leköszönő miniszterelnök ugyanezt hangsúlyozta éves kormányzati „munkajelentésében” ugyanazon a napon, mondván, hogy Pekingnek „rendületlenül a saját kezében kell tartania több mint 1,4 milliárd kínai ember rizses tálkáját”. Kína jelenleg nettó élelmiszer-fogyasztásának több mint egyharmada importtól függ.

Harmadik beszédében, amelyet március 8-án a PLA és a Népi Fegyveres Rendőrség képviselői előtt tartott, Xi kijelentette, hogy Kínának innovációs erőfeszítéseit a honvédelem megerősítésére kell összpontosítania, és létre kell hoznia a nemzeti tartalék erők hálózatát, amelyet háborús időkben is meg lehet használni.Xi egy „Nemzetvédelmi Oktatás” kampányt is szorgalmazott a társadalom egyesítése érdekében a PLA mögött, inspirációként a Kettős Támogatás Mozgalmat, a kommunisták 1943-as kampányát a társadalom militarizálására a bázisterületükön, Yan’anban.

Negyedik beszédében (és harmadik elnökként először), március 13-án Xi bejelentette, hogy nagy fiatalító kampányának „lényege” „az anyaország egyesítése”.Bár utalt arra, hogy összefüggés van Tajvan felszívása és sokat emlegetett kampánya között, hogy lényegében ismét naggyá tegye Kínát, ezt ritkán tette meg ilyen egyértelműen.

XI KOMOLYAN VESZÜK

Hszi uralma egy évtizede egyértelmű, hogy fontos őt komolyan venni – amit sok amerikai elemző sajnálatos módon nem tesz meg. Amikor Xi egy sor agresszív kampányt indított a korrupció, a magánvállalkozások, a pénzintézetek, valamint az ingatlan- és technológiai szektor ellen, sok elemző azt jósolta, hogy ezek a kampányok rövid életűek lesznek. De kibírták. Ugyanez igaz volt Xi drákói „nulla COVID” politikájára három évig – egészen addig, amíg 2022 végén nem jellemző módon meg kellett fordítania az irányt.

Xi most egy évtizedes kampányt folytat az Egyesült Államok vezette demokratikus világtól való kulcsfontosságú gazdasági és technológiai függőségek felszámolására. Teszi ezt az ideológiai és geostratégiai „küzdelem” új szakaszára számítva, ahogy ő fogalmaz. A háborús felkészülésről szóló üzenetei, valamint a nemzeti megfiatalítás és az egyesülés egyenlővé tétele új szakaszt jelent a Tajvan megfélemlítésére irányuló politikai hadviselési kampányában. Nyilvánvalóan hajlandó erőszakot alkalmazni a sziget elfoglalására. Továbbra sem világos, hogy szerinte megteheti-e ezt anélkül, hogy kockáztatná az Egyesült Államokkal való ellenőrizetlen eszkalác

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

5 gondolat erről: „(4161) Hszi Csin-ping

  1. Érdemes azért átfutni ezt a gépi „ferdítést”. Itt-ott érthetetlen, befejezetlen mondatok vannak.
    Mindazonáltal a cikk jó. A másik „pólus” is szinte elképzelhetetlen elnyomást és megfigyelést alkalmaz az állampolgárain. Rossz világ lesz ha Kína a demokratikus nyugat ellen fegyverkezik. Mantra ugyanaz: nyilván a nyugat nem engedi hogy azt csináljon amit akar 🙂

  2. 1 – Minato:
    A lényeg. A kínai diplomácia komoly, megfontolt. Ha háborúra készülnek arra oda kell figyelni.

  3. ‘Demokratikus nyugat’ bruhhahhahhhaaahhhahaa
    hihetetlen ez a Minato! az a szerencse,hogy már kisebbségben van. Ő még mindig szívesen indítana háborúkat a közel s távol keletre is,hogy megregulázza az ottani államokat. röhej vagy ember! miattatok vannak háborúk! demokráciaexportálók.

  4. Elgondolkodtató, hogy a háborúigenlő morált a Washington Post és a New York Times a 21 éves gyerek, hadititok kiszivárogtató meséjével tartja karban.
    Az elrettentés-büntetés is egy szalmalábakra épített légvár mind Ukrajna és Taiwan kapcsán.
    Úgy, hogy a nyugati és a tengerentúli védelmi ipar 2-4 hét alatt kifogyna a fegyverekből egy ilyen magas intenzitású (proxy)háborúban, mint ami Ukrajnában látható.

    Mikor tudvalevő, hogy nem tudnak beszerezni: titánt, alumíniumot, porkohászati fémeket, félvezetőket, szilárd/folyékony (tolóerővektoros) (kis)rakétamotorokat, magas hőtűrésű kompozitokat, processzorokat, robbanóanyagot.

    Magas intenzitású világháborúhoz elegendő készleteket 8-9 év alatt, három műszakban, okosgyárakban tudnának előteremteni, de csak egy szankciómentes világban.

    Persze, ettől még Európában elmérgesedik a nemzetközi helyzet, főleg, ha ugyanannyi amerikai katonát dobnak át, mint amennyi Erich Honecker idejében felügyelte a másik oldal atomaknazárát a hidegháborúban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük