Tibor bá’ online
Kilencven
Ha nyolcvankilenc, vagy kilencvenegy lenne, mindenki átlépne rajta, na de ilyen gyönyörű kerek szám. Szép kort megértél, hogy csináltad? Nem csináltam én semmit, de leírhatok az életemből néhány dolgot, ami manapság egyáltalán nem tipikus.
A VIII. kerületi bábaképzőben láttam meg a napvilágot. Azért ott, mert ott ingyen lehetett szülni, cserébe a kismamákon tanulhattak a leendő bábák. És ugye nekünk nem volt pénzünk. Apám később azt mondta, hogy szegények voltunk. Amikor összeálltunk csak két pusztánk volt. Az anyád puszta segge, és az én puszta seggem.
Mintha én tehettem volna róla, hogy az anyámat felcsinálta. Állítólag farkas ordító hideg volt február 11.-én. Apám zsebébe mindössze két pengő volt, azon tökölt, hogy taxival vigyen-e anyámmal haza vagy vegyen egy plédet, abba burkoljon be és gyalogoljanak hazáig. Ez utóbbi mellet döntöttek.
Amint megérkeztek szoba-konyhájukba (tudod, udvaron a vécé, a konyhában sparhelt és egy vízcsap) én elkezdtem üvöltözni az éhségtől. Anyám rárakott a melleire, megszoptatott. Ez olyan jól bejött, vagyis külön költség és munka nélkül, hogy 3 évig fenn lett tartva.
Néhány éve olvastam, hogy a hosszú szoptatás kihat a csecsemő intelligenciájára. Nem hiszem, hogy anyám erről tudott volna. Három év után áttértünk a tejbegríz diétára, ami gyorsan elkészíthető, nem kerül sokba, de néhány hónap alatt kiváltja az angolkórt, ami gyerekkorom első betegsége volt. Aztán jött a többi. Mindent megkaptam, amit gyerek megkaphat az antibiotikumok előtti világban. Kigyógyultam, igaz éppen hogy.
Aztán, apámnak lett pénze, méghozzá nagyon sok. Főtt krumplit vacsorázó szegény családból, gazdag család lettünk. Mi tagadás szüleimnek, mint gyerek, útban álltam. Megoldás? Beraktak egy bentlakásos iskolába, ahonnan csak karácsonykor és húsvétkor tértem haza. Ezt évekkel később apám szemére vetettem, akik azzal védekezett, hogy kiváló nevelésben akart részesíteni.
Hát ez bejött. A paptanár negyedikben úgy tanította a nagy egyszeregyet, hogy egy nádpálcával a padok között sétált. Elrikkantotta magát, hogy 4×16, és rábökött valamelyikünkre. Az illető vagy rávágta, hogy 64, vagy tartotta a markát, amibe Róbert testvér belebaszott egy hatalmasat a nádpálcával. – Hatvan évvel később a borosjenői postán feladtam három levelet. Akkor éppen 170 forint volt egy bélyeg. Letettem a kisasszony elé 510 forintot, aki a 3×170-et beütötte a kalkulátorába. Felnézett rám és azt kérdezte, honnan tetszett tudni. Én meg azt kérdeztem tőle, tudja-e mi az a nádpálca? Nem tudta, vagyis nem csak számolni nem tud, de azt se tudja, ki az a Móra Ferenc. Sebaj a hosszú hétvégi wellnesshez egyik se fontos.
Aztán felszabadultunk, elment a vagyon, édesanyából nevelőanya lett, és beköszöntött a Rákosi nyomor. Minden másnap paprikás krumplit ettünk harminc fajta étrend kiegészítő nélkül. Volt benn egy pár virsli, ami az apámnak lett fenntartva. Évente egyszer-kétszer nekem is jutott egy fél pár. Ebből következett, hogy y 18. szülinapomra azt kértem, hadd lakjak jól virslivel. Így történt, hogy február 11.-én egy teljes pár virslit kaptam. Nevelő anyámnak ez volt az elképzelése a jólakásról. Az persze nem jutott eszébe, hogy a „fasz mellé kapott két gyereket” helyzet az ő választása volt, nem az enyém.
Igen fiatalon megjártam Rákosi börtönét is. De ez nem TV nézés volt egy fűtött cellában, hanem a rabgazdasági munka hajnal 4-től este 10-ig.
Aztán a katonaság, ahol az volt a jelszó, inkább békében egy liter izzadság, mint háborúban egy deci vér. Ilyen alapon végeztettek velünk 30 km-es meneteket -10°C időben, teljes menet felszereléssel a hátunkon (puska, gyalogásó). Mit mondjak, az elhízás nem volt országos jelenség.
A felnőtt éveim egyszerűbbek voltak. Egyéni megfontolásból sem a nikotinra, sem az alkoholra nem szoktam rá. A pénzt hozó szellemi munka mellett jelentős fizikai munkát is végezem, amíg azt a szervezetem engedte.
Az már genetika, hogy se depresszióm, se fejfájásom, se lelki nyavalyám nem volt, és mindig minden ellenére jól éreztem magam.
Szex? Korán kell kezdeni,és nem szabad abbahagyni.
Hát ennyi. Lehet elemezni.
______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Boldog Születésnapot kedves Tibor bátyám!
(Most néztem, hogy lemaradtam, de a jókívánság utólag sem árt, sőt!)
Ez egy élet a főszereplő általi aspektusból. Ahhoz, hogy ilyen legyél ezek kellettek.
Mindenesetre, szellemileg irigylésre méltóan fitt vagy!
Nem lehetett ez olyan könnyű élet és -amennyire megismertem az írásaidból, könyveidből és a pár személyes találkozásból- bővelkedett fordulatokban. Talán(nem tudom) Éva hozott nyugalmat, valamiféle kiegyensúlyozottságot és kiszámíthatóságot a belső nyugalmad mellé az elmúlt x év(min.15) hétköznapjaiba.
bizonyos szempontból a nagymamámhoz tudnálak hasonlítani, persze csak részben.
Valamiféle konok élni-akarás, a történések sztoikus elfogadása jellemez téged- innen kívülről és messziről legalábbis.
Talán korosztályotok sajátossága ez, nem tudom, de valami más, egyedi.
Köszönünk mindent!
Gratulálok! Igazán kalandos életed van. Még sok boldog évet kívánok!
Istenem, mintha magamat olvasnám, annyira hasonlit…igen, ilyen volt anno a kelet-európai mindennapi élet.
A Te esetedben mintha igaz volna a mondás, miszerint nehéz idők erős embereket szülnek.
Vagy a genetika…
Sok boldog szülinapot,Tibor bá.
Szerintem Tibor bá’ egyik titka, hogy mindig kihozta az adott helyzetből a legtöbbet,és ha valami nem sikerült, akkor nem a félig üres volt a pohara, hanem félig teli. Cáfolj meg nyugodtan Tibor bá’, ha nem így van.
Sokszor az a baj, hogy az embereknek irreális elvárásaik vannak a magukkal és a környezetükkel szemben, széthajtják magukat, és a 60 évesen belerokkannak.
Nagyapám, Isten nyugosztalja 95 évesen halt meg, és rendkívül jó kedélyű volt, és tevékeny. Bő 85 évesen még a cseresznye fára mászott gyümölcsöt szedni az unokáival, és 90 éves koráig autót vezetett.
Nagyon szeretem olvasni a régi történeteidet, amit itt pár sorban leírtál, azokból bekezdésenként lehetne minimum egy novellát összerakni.
Még egyszer nagyon jó egészséget és még rengeteg posztot kívánok neked és magunknak is!
Csak ismetelni tudom az elottem Szolokat; Jo egeszseget, kitartast!
(Manga otletet mar korabban felvetettem Neked, hogy osszegezhetned egy VM konyvben – akar digitalisan is.
Sok torteneted egy-egy esemenyet bevestem magamnak es olykor hivatkozok ra masok-es magam- intelmere is.
Szoval, igen, sokat tanulhattunk Toled, koszonjuk!)
Ha már feszegetjük a hátteret. Valóban, a világ és a történések olyanok, amilyenek. El kell fogadni azt, ami adódik és alkalmazkodni kell hozzá. Ki kell belőle hozni a maximumot. Ha ellenkezel, ágász ellene, harcolsz vele, csak magadat készíted ki lelkileg, és nem leszel sikeres. Szél ellen pisálni nem lehet alapon. Pere az elfogadás mellett, ha alkalom adódik ki kell lépni belőle. A legfontosabb, minden körülmények között nyugodtnak kell maradni, az indulat rossz tanácsadó.
Isten éltesse sokáig Tiborbá,
Köszönjük azt hogy itt van nekünk!
Tibor bá’
Ez a „belevágom a f…om” laza leírás saját,vagy felvett?
Előbbi általában tetszik Istennek,szerencse fiának hívom őket,de ha nem akkor genetika.
Ha a kettő együtt ..az már nem is tudom mi.
90.
Tudnék én is meglepő sztorikat megszűnt családomról,de most nem.Talán, valamikor.
Isten éltessen Tibor bá!
Tibor ba’, milyen jelentős fizikai munkát csináltál a szellemi mellett, amit fent említesz? Csak kíváncsiság…
11 – Minato:
Építettem 4 alpesi faházat. Egy négy szintes kőházat. 12 db 20 méter széles 1,2 magas támfalat. Egy 80 m2-es városi lakás karbantartását. Gépkocsik generálozását.
Tibor bá’… kétszer is elolvastam. Nem tudok mit írni… köszönöm!
13 – Jövőnk:
Ne hidd, hogy egyedi eset voltam. Annak idején ez így ment. Gyerekkoromban volt egy háború. Meghalt néhány százezer magyar. Senki se nyavalygott. A háborúban halnak meg emberek. Ezt mindenki tudomásul vette.
Tibor bá’.
Isten éltessen sokáig!
12: ez igen! Gratula!
Tiborbá talán pont olyan korban születtél, amikor megláthattad a civilizáció felépülését, mert valójában nagyjából akkor indult igazán a buli, előtte a fejlődés elég lassú volt (1900-as évek) .Talán az egyik legjobb kor lehetett számodra meglátni pl. Budapest átalakulását a lovaskocsiktól a modern autókig.Illetve átmenni majd egy évszázadot a kornak megfelelő viselkedési formákkal.Azért élőben szép lehetett átélni pl. a 1940-es évek Budapestjét, teleit , viselkedési formákat akár az emberek egymás közötti viselkedése az udvarlás, a háztartási használati tárgyak átalakulását látni a 40-es évektől napjainkig.Monthatni szinte minden évtiezed egy más dimenzió volt mind a város fejlődésében mind az téged körülvevő tárgyakban mind az emberi viselkedésben.Teljesen más volt egy 1940-es évek mint egy 1960-as évek vagy akár egy 1970-es évek amikor pl az emberek nyársaltak a panelok előtt vagy éppen találkoztak a művelődési házban táncolni.Vagy éppen közvetlenek voltak az emberek egymással, majd a 2020-as évek után mindne széteset, a technika felgyorsult , bejött a mobiltelefon,internet és az emberek egymástól eltávolodása.Hát az biztos hogy ilyen téren nagyon sok dimenziót megéltél.De akár a lovaskocsi, 60-as évek autója, lada korszak, nyugati autó vonatkozásában is érdekes lehetett átmenni ennyi éven.
17 – andrew:
Valóban. Rengeteg változáson mentünk át. Fel se tudom sorolni. Nem akarok elfogult lenni, de a társadalom, ám blokk, egyre szarabb lett. Pl. El tudod azt képzelni manapság, hogy este a család vacsorát követve az aszal körül ülve társasjátékot játszik? Hogy szombat este két házhaspár leül bridgelni éjfélig? Hogy két család gyerekekkel együtt vasárnap kirándul a Börzsönybe? Hogy három évfolyamtárs szombat este beül valahová zenét hallgatni és közben egymásnak matek feladványokat adnak? 10 éves koromban az anyám rám szólt a villamoson, hogy adjam át a helyem egy idegen felnőttnek. Ma az anya a 10 éves gyerekét elém küldi, hogy elfoglalja el az ülést a távolsági buszon, hadd állja 40 percet. stb. stb. De érdekes volt mindent átélni.
18. Tiborbá,
Ezeket már csak elképzelni lehet .Képzeletben gondolkodtam már hogy pl. milyen lenne ha a tágabb család akár évente csak egyszer összejönne vagy pl. leülne a tv elé egy Louis de funes filmet megnézni mint régen amikor nem volt tv mindenhol vagy nyársalni.Persze ma már van mindenhol tv de mégis szép emlékek lennének pl egy tágabb család esetén évi 1 összejövetel.Igen ma ember-ember ellensége még családon, tágabb családon belül is .
Mindenesetre szerintem ez a gondolatmenet jó alapot adhat egy vissza a múltba poszthoz amiben nagyvonalakban megemlíthetnéd a nagyobb mérföldköveket évszámokkal 😀 , pl, tanyavilág megszűnése, áram elterjedése,világítás, rádió, tv , autók átlagemberek kezén , vagy pl.milyen eszközök voltak akár csak az 50 -es években (kútról vízhordás,nem volt láncfűrész stb..) de akár röviden az emberek viselkedését is le lehetne írni pár mondatban akár 20 éves bontásban.
Persze ez csak egy ötlet.
Facebokon sok csoport van ahol vannak képek és lehet nosztalgiázni, élet az átkosba, budapest régi képekben stb…
És még annyi jutott eszembe hogy pl. nagyon meglátszik hogy egy ember 50, 60,70 vagy 90 éves mert más a gondolkodása, az érdeklődési köre , a frekvencia.
19 – andrew:
Ha érdekel, írd be a keresőbe „vissza a múltba” (a „legutóbbi hozzászólások” jegyzéke alatt van) Több mint 100 posztot hoz elő. Egy egész vasárnap kell az összes elolvasásához.
18 Tiborbá
Amennyire lehet, próbálunk úgy élni, ahogy leírtad. Sajnos nem egyszerű széllel szemben, de ha talál az ember egy-két hasonlóan gondolkodó családot, akik partnerek ebben, akkor nem reménytelen a helyzet. Persze a gyerekeket egyre nehezebb lerángatni a telefonról/számítógépről, de ha már sikerült, akkor élvezik ezeket az „ósdi” szórakozásokat is.
Boldog (megkésett) születésnapot kívánok!
https://www.youtube.com/watch?v=Kpmrj7t2CXs
Az mondjuk fals duma a videó címében, hogy az első repülése lenne, de attól még vagány, repült, ameddig bírta magát! 🙂
Ken Wallis szárnyparancsnok, II. világháborús veterán. Ezt a járgányt (sok más repülő mellett) 1980-ban építette, repdesett is vele, 2013-ban halt meg.