(4103) Boldogság

Tibor bá’ fordítása online

(vasárnapi olvasmány)

Éveket töltöttem a boldogság tanulmányozásával

Mi teszi valójában boldogabbá az életet. Beszélgetés Christopher Boyce tiszteletbeli kutató munkatárssal a Stirlingi Egyetem Viselkedéstudományi Központjában.

Egy dolog azt tudni, hogy mi teszi boldoggá az embereket, de egészen más, ha valaki boldog életet él. Addig nem éreztem meg igazán a boldogság ízét, amíg fel nem hagytam az évtizedes boldogságtudományi pályafutásommal. Felpakoltam mindent, amire  hónapokon át szükségem lehet, és elkezdtem kanyarogni a világ körül Bhután felé.

Azok számára, akik nem ismerik Bhutánt: ez egy kis himalájai királyság, amely arról híres, hogy minden nemzeti politikai döntését a boldogságra alapozza.

Úti cél az utazás.

Többet tanultam a boldogságról, mint akadémikusként. Ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyjuk a könyvek és levelek által megszerzett tudást.  Sok mindent élmény kell ahhoz, hogy valóban közvetlen tapasztalatot szerezzünk az életben.

Az alábbiakban felsorolunk néhány fontos dolgot, amit a boldogság felé vezető úton tanultam.

A tartós boldogság érdekében menj mélyre

Amikor az emberek a boldogságról beszélnek, egyesek azt életképes társadalmi célnak tekintik, mert a boldogságpolitika félreérthető úgy, hogy az emberek állandóan mosolyognak és nevetnek.

Bármilyen kellemes a mosolygás és a nevetés, ezeket állandóan csinálni se nem reális, se nem kívánatos. A fájdalmas érzelmek az élet természetes velejárói. Manapság szeretek sírni, ami egy fontos téma. És a szorongás, amelyre hajlamos vagyok, inkább kíváncsi leszek rá, mintsem elbújnék előle.

Az általam értékelt boldogság mélyebb kapcsolaton, célon és reményen alapszik, de van benne hely a szomorúságnak és a szorongásnak is. Valóban, ez a fajta boldogság az, amire egy olyan ország, mint Bhután, vágyik, és szerintem több országnak (és embernek) is ilyen kellene.

Legyen céljaid, de készülj fel arra, hogy elengedd őket

A célok hasznosak lehetnek. Irányt adnak mindennapi életünkben. De könnyű belekötni egy eredmény elérésébe, hisz a boldogságunk múlik rajta.

Ahelyett, hogy abban lennénk, amit a pszichológusok áramlásnak neveznek – egy magával ragadó, pillanatnyi létállapotban, makacsul haladhatunk a cél felé. Még akkor is, ha céljaink elérése nem mindig hoz boldogságot.

Amikor Bhután felé bicikliztem, sokszor elengedtem a gondolatot, hogy valaha is elérjem Bhutánt, és ezzel biztosítottam, hogy az utazásom céltudatos és élvezetes maradjon. És amikor megérkeztem, akármilyen gyönyörű is volt Bhután, a kimerültség és a honvágy uralt. Ha nem vagyunk boldogok az úton, akkor meg kell kérdeznünk, hogy érdemes-e egyáltalán elmenni.

Ne vezessenek félre a történetek

Sok történet szól arról, hogy mit jelent egy boldog élet, de ezeket nem mindig támasztják alá megbízható bizonyítékok. Példa erre a fent leírt „ha ezt elérem, boldog leszek” történet. Egy másik népszerű történet szerint a pénz által vásárolt boldogság. Kutatói pályafutásom nagy részét ennek vizsgálatával töltöttem (és 18 hónapig utaztam).

Egyértelmű, hogy a több pénz (az alapvető szükségletek kielégítésén túl) lényegtelen, ha összehasonlítjuk a jó minőségű kapcsolatokkal, a mentális és fizikai egészségünk gondozásával, valamint a hiedelmeink és értékeink szerint való értelmes élettel. Sajnos azonban ezeket a dolgokat gyakran feláldozzák a többre való törekedésre.

Ezek a történetek továbbra is fennállnak, mert olyan gazdasági rendszert támogatnak, amelynek célja a GDP növelése, nem pedig az emberek és a bolygó jólétének javítása.

Engedélyezze másoknak, hogy adjanak

A meleg és szeretetteljes kapcsolatok elengedhetetlenek a boldog élethez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek könnyen beszerezhetők.

Akadémikusként láttam, hogy az adatokban milyen fontosak a kapcsolatok a boldogsághoz. De sokakhoz hasonlóan nekem is nehezen tudtam megvalósítani ezeket a saját életemben. Nem így tanítanak bennünket, és gyakran azt gondoljuk, hogy az emberek csak akkor fognak szeretni minket, ha megfelelünk bizonyos kritériumoknak, nem pedig feltétel nélkül azért, akik vagyunk.

A kerékpáros utam során leginkább az emberek kedvessége és nagylelkűsége lepett meg. Az emberek meghívtak az életükbe, étellel vagy szálláshellyel kínáltak, még akkor is, ha kevés volt a tulajdonuk. Amikor elindultam, vagy gyanakodtam ezen a nagylelkűségen, vagy túl gyorsan száguldottam tovább, mielőtt meggondoltam volna a megállást. De, idővel megtanultam beengedni az embereket egy mélyebb kapcsolatba és ez nagyobb boldogsághoz vezetett.

Át lehet jutni a válságon

Nem tudtam volna biciklivel eljutni Bhutánba anélkül, hogy ne szembesüljek egy-két válsággal. Valamikor mindannyian válsággal szembesülünk. Lehet, hogy nyalogatjuk a sebeinket, és újra nyeregbe ülünk, de ahhoz, hogy pszichológiailag átjussunk a válságon, mások támogatására van szükségünk. Időt kell adnunk magunknak arra is, hogy megértsük a történteket, és biztosítsuk, hogy céltudatosan haladjunk előre. Ezek mind elengedhetetlenek a rugalmassághoz, és ami segített az utam során.

Nem tudod legyőzni a millió csillagos szállodát

Semmi sem jobb, mintha a csillagok alatt hever egy egész napos hegyi kerékpározás után. Az ember a természetből származik, mégis időnk nagy részét zárt térben töltjük kiépített, gyakran mesterkélt közösségi terekben, amelyek nem felelnek meg az alapvető szükségleteknek. A természet nélkülözhetetlen jólétünkhöz, nem csak azért, hogy a pillanatban nyugodtnak és békésnek érezzük magunkat, hanem azért is, hogy az emberi életet a következő generációkon át fenntartsuk.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

15 gondolat erről: „(4103) Boldogság

  1. Személy szerintén magam,bár ismerem a kifejezést. saját
    életemre vetitve sohanem használom úgy mint „”boldog
    vagyok””. — nálam a boldogság ELÉGEDETTSÉG-et jelent.
    Elégedett leheteka saját életemmel, életszinvonalammal,
    a barátaimmal, az ismerőseimmel, a közvetlenül engem
    érintő környezetemmel, az országot irányító vezetőkkel
    és még hosszú hosszú listában sorolhatnám.— LEHETEK,
    DE MÉGSEM VAGYOK, TÁGABB KÖRNYEZETEM SZINTE
    MINDENBEN AZ ELÉGEDETTSÉGEM ELLEN DOLGOZIK !!!

  2. 1 – Barna Mihály:
    Szerintem a boldogság és az elégedettség két különböző dolog, de remélem azért mindkettőben van részed 🙂

    Az elégedettség érzését könnyebb elérni. Akár meg is győzheted magad, hogy tulajdonképpen elégedett lehetsz a jelenlegi életeddel a nehézségek ellenére is.

    A boldogság érzése -nekem legalábbis – sokkal ritkább, és nem tudom magamból előhozni, szükség van hozzá a külső körülményekre is. Legutóbb például akkor sikerült spontán átérezni a boldogságot, amikor a kislányommal játszottunk a menhelyi kutyákkal.

    Kíváncsi lennék Tibor bá’ véleményére, hogy a hosszú élet boldoggá tesz-e, és Balázsra, hogy a civilizációtól való nagyobb távolság segíti-e a boldogságot. És Jövőnk őszinte véleményére, hogy a maximálisan komolyan vett felkészülés nyújt-e boldogságérzetet.

  3. Nagyon szép írás és pont szükségem is volt erre. Köszönöm.

  4. Azért a lényeg valahol ebben van:

    „Addig nem éreztem meg igazán a boldogság ízét, amíg fel nem hagytam az évtizedes boldogságtudományi pályafutásommal. Felpakoltam mindent, amire hónapokon át szükségem lehet, és elkezdtem kanyarogni a világ körül Bhután felé.”

    Vagyis a görcsös vagy tudományos (kinek hogy tetszik) boldogságkeresést elengedve lehet megélni a „flow” varázsát. Semmi okoskodás, küzdés-robotolás távoli célokért. Persze némi indulótőke és kellő függetlenség sem árt egy nepáli utazáshoz.

    De a legfontosabb a boldogsághoz, hogy véletlenül se gyötörjön egy percre se a világ megmentésének vágya! Mert arrafelé vagy megfeszülsz, vagy megfeszítenek.

    Sokezer-éves szentencia: boldogok a lelki szegények…

  5. 2 – Kálmánka:
    A hosszú élet csak azt jelenti, hogy a megszokott dolgok tovább tartanak, de minden egyre kellemetlenebb, kinek-kinek saját szerencséje szerint.

  6. „A boldogság az, amikor az, amit gondolsz, amit mondasz, és amit teszel, összhangban van .”
    – Mahatma Gandhi – Idézet a boldogságról.

    Az alábbi sort a keresőbe beillesztve kiegészítő válaszokat kaphatunk a témában:

    Mi a boldogság? Arisztotelésztől Nietzschéig

  7. 2./ Kálmánka.
    „”Az elégedettség érzését könnyebb elérni. Akár meg is győzheted
    magad,”” — Hát ez nekem 2011.08.26.-a óta nem sikerült.
    Ehhez tudni kell, hogy egy soha nem unatkozó, örökmozgó
    emberke voltam. — A TÁGABB KÖRNYEZETEM alatt én a külső
    körülményeket értettem, amibe elsősorban az akkor kapott
    baloldali bénulástól kezdve az ország helyzetén át a politikáig
    minden beletartozik. — Bár van vallásom, nem vagyok egy
    istenfélő hívő pasi, ennek ellenére a fenti dátum óta valami
    ismeretlen ( HATALOM, SORS, VAGY, BÁRMI EGYÉB ??? )
    büntetéseként élem meg az életemet és azon tűnődőm, mi a
    szart követhettem el azon kívül amit szinte minden ember el
    szokott követni. — Ma 84 évesen ezt a bő 11 év semmittevést
    már aránytalan büntetésként fogom fel. — Ilyen körülmények
    között pedig nem hiszem hogy bárki is képes lenne magát
    az elégedettséggel meggyőzni, noha ELVILEG LEHETNE.

  8. 2. Kálmánka

    Nem.

    A fizikai távolság valójában mindegy, de ha már döntenem kéne akkor inkább azt mondanám, hogy a szeparáltság inkább a boldogtalansághoz vezető út, mivel valójában az ember társas lény.

    A boldogság szubjektív érzés és így nem általánosítható, bár vannak állandósult jellemvonásai.
    Olyan ez, mint egy párkapcsolatban élni. Lehet társas magány ami boldogtalanná tesz és lehet valóban boldog egyedüllét.
    Ha valakivel együtt élsz akkor konstans boldog vagy a jelenlétében, a jelenlététől?
    Nincs adekvát válasz. Néha szereted, néha utálod, néha hiányzik, néha meg az agyadra megy a másik. Tehát nem a másiktól leszel boldog vagy boldogtalan, hanem a saját érzésvilágodtól. A másik lehet ennek az érzésnek az okozója, vagy kerékkötője, de semmiképpen nem feltétele.

    Hagyományos értelemben a boldogság pillanatokban mérhető, mint amikor te is rajtakaptad magad, hogy a kislányoddal együtt!!! játszotok a menhelyi kutyákkal.
    Ezt a fajta” rajtakapást” kell gyakorolni és a boldog pillanatok száma megnő, mivel észreveszed őket. Gyerekekkel jól lehet gyakorolni, mert tisztábbak.
    Az elégedettség is egy fajta boldogság, csak kevésbé teljes érzés.

    Az emberek -, mint sok minden másban-itt sincsenek tisztában magukkal.
    Vágyják az érzést, de nem tudják megfogni a lényegét, ezért a külső dolgokban keresik. Ha nem jó ez vagy amaz, ez a nő vagy az a férfi akkor továbbmennek.
    Még csak az elégedettséget sem érik el tartósan.

    Sok sztár azért züllik el, mert az amit boldogságnak hisznek az elején, nem tölti ki őket a várt érzéssel hosszasan és ürességet éreznek. A hiányt ezért már nem a sikerrel,(az megvolt, minden szinten),hanem pótszerekkel próbálják betölteni. Mindhiába!!!!
    Nem tudják mit keresnek!

    Közhelynek számít, de a boldogság forrása az emberben van és nem a körülményekben. Tehát az azonosulást kell elkerülni a rajtad kívüli dolgokkal.
    Ez nem könnyű, mert amikor egy oroszlán a seggedbe harap akkor épp abban a pillanatban ritkán tudsz boldog lenni. Univerzális egyensúly, engem ez tesz egyre boldogabbá. Ezért pont lesz@rom, hogy egy elcseszett civilizációban vagy annak peremén élek, nem ez a lényeg.
    A vallásokban ezt már sokszor sokféleképpen „megénekelték”!

    https://www.youtube.com/watch?v=uQU7OSkTVqY&ab_channel=Tanul%C3%B3csoportHawkins

    4. Vaszil

    „Sokezer-éves szentencia: boldogok a lelki szegények…”

    Ez feltehetően egy fordítási hiba. Ki a fene akar lelki szegényekkel együtt élni? Most is ez van. Tele a világ lelki szegényekkel. Én inkább a szelídekkel élnék, hiszen övék lesz a mennyek országa!

  9. Tibor bá’, Balázs, köszönöm a válaszokat!

  10. 8 – Balázs:
    „Sokezer-éves szentencia: boldogok a lelki szegények…Ez feltehetően egy fordítási hiba.”
    Nem Balázs. Ez nem fordítási hiba. Kérdezd meg, hogy miért.

  11. 8-10
    Tibor’bá, ott a pont! Nem szellemi fogyatékosokról szól ez, szerintem sem fordítási hiba, csak párezer éve még egyszerűbb volt az élet, Krisztus meg Budha idejében nem értették félre. De akit ma sem emészt se anyagi, se testi-lelki gond, se a világ megmentésének vágya, az lehet pont olyasmi állapotban amiről szó van ebben a mondásban. Amit ma „flow” nak neveznek, alfa állapotnak, meg hasonlónak.

    Ritka állapot, mint a fehér holló, és arra is csak utólag emlékszik vissza az ember, amikor már elmúlt…

  12. 12 – Balázs:
    Lelki szegény az, akinek nincsenek pszichés nyavalyái. Ez manapság igen ritka. Te se vagy lelki szegény. 😀

  13. 13. Tibor bá

    „Lelki szegény az, akinek nincsenek pszichés nyavalyái.”

    Aha! Értem.
    Ja, mégsem értem.

    Vaszil

    Lehet, hogy így van.

  14. Szerintem a boldogsàg, amikor nem vagy egyedul.
    Koszonom Tibor Bà!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük