(3988) Szankciók

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

Az EU további szankciókat szorgalmaz, amelyek vissza fognak ütni

89. útban a 90. felé

Két nappal azelőtt, hogy az orosz csapatok bevonultak volna Ukrajnába, az Egyesült Államok és az EU rengeteg szankciót vezetett be Oroszországgal szemben. Ezenkívül mintegy 300 milliárd dollárt elkoboztak Oroszország „nyugaton” fektetett tartalékaiból. A szankciókról az EU és az Egyesült Államok tárgyaltak, és több hónapon át folyt az  előkészület.

Az elképzelés az volt, hogy Oroszországot néhány héten belül csődbe vigyék. A szankciókkal kapcsolatban a megtévedt embereknek fogalmuk sem volt arról, hogy valójában mekkora hatás várható. A szankciók semmilyen módon nem befolyásolták Oroszországot, de következményeik, Európában energiahiányhoz vezettek, és növelték az amúgy is magas inflációt. Oroszországban az infláció csökkent, és az általános gazdasági mutatók jók lettek. A magasabb energiaárak elegendő többletbevételt generálnak a háborús erőfeszítések teljes finanszírozásához.

Egy épeszű szereplő arra a következtetésre jutna, hogy a szankciók bevezetése tévedés, és hogy feloldásuk többet segítene Európának, mint Oroszországnak. De nem, az Egyesült Államok és az európai ál elit, már nem képes józan módon cselekedni. Ehelyett megduplázzák a legőrültebb szankciós rendszert, amelyről valaha is hallottak:

Az Európai Unió szerdán előállt egy ambiciózus, de kipróbálatlan tervvel Oroszország olajbevételeinek korlátozására.

Ha az olaj világpiaci ára továbbra is magas marad, az megnehezítené az Európai Unió azon törekvését, hogy árplafont írjon elő az orosz olajra, amely várhatóan csütörtökön kapja meg a végső jóváhagyást, miután az EU tárgyaló felei megegyezésre jutottak a Moszkva elleni új szankciócsomaggal kapcsolatban.

A terv szerint egy bizottság, amely az Európai Unió képviselőiből, a 7 nemzetből álló csoport és más, az árplafonnal egyetértő országok képviselőiből állna, rendszeresen ülésezne, hogy döntsenek arról, milyen áron kell eladni az orosz olajt.

Az EU diplomaták szerint Görögország, Málta és Ciprus – az árplafon által leginkább érintett tengeri nemzetek – biztosítékot kaptak üzleti érdekeik megtartására.

A diplomaták szerint az országok visszatartották a nyolcadik szankciócsomagot, amelyet az Európai Unió fogadott el Ukrajna orosz megszállása óta, mert attól tartanak, hogy a blokkon kívülre exportált orosz olaj árplafonja hatással lesz a hajózásra, a biztosításra és más iparágakra.

A magas olajárakkal Oroszország több milliárd dolláros bevételre tesz szert, még akkor is, ha kisebb mennyiséget ad el. A felső határ – a Biden-adminisztráció által szorgalmazott széles körű terv része, amelyről a G7-ek a múlt hónapban megállapodtak. Az orosz olaj árát a jelenleginél alacsonyabbra, de még mindig a költségek fölé kívánják állítani. Az amerikai pénzügyminisztérium számításai szerint a felső határ éves szinten több tízmilliárd dollártól fosztaná meg a Kreml-et.

Hogyan lehet elérni, hogy egy ritka áru nagy termelője az általános piaci ár alatt adja el ezeket az árukat? Hacsak nincs egy nagyon erős vásárlói kartell, amely a máshonnan származó terméket is meg tudja venni, a csökkentett árú vásárlást nem tudja sikeresen megtenni. Ez gazdasági lehetetlenség.

Az intézkedés hatékonysága érdekében az Egyesült Államoknak, Európának és szövetségeseiknek meg kellene győzniük Indiát és Kínát, amelyek jelentős mennyiségű orosz olajt vásárolnak, hogy csak a megállapodott áron vásároljanak. A szakértők szerint még készséges partnerek esetén is nehéz lehet a korlátot megvalósítani.

Oroszország kijelentette, hogy nem ad el olajt egyetlen olyan félnek sem, amely támogatja a G7 árrögzítési rendszerét. Éppen ezért sem Kína, sem India, sem az EU-n és az Egyesült Államokon kívül más ország nem fognak beleegyezni a csatlakozásba.

Az új szabályok értelmében az orosz olajszállításban részt vevő vállalatok – beleértve a hajótulajdonosokat, biztosítókat és biztosítási kötvényeket – azon lennének, hogy az általuk szállított olajt a felső határon vagy az alatt adják el. Ha rajtakapják őket abban, hogy segítettek Oroszországot drágábban eladni, a szankciók megsértése miatt pert indíthatnak hazájukban.

Az orosz nyersolaj december 5-én kerül embargó alá az Európai Unió nagy részén, februárban pedig a kőolajtermékek. Az EU-n kívüli szállítások árplafonja Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kiállt az európai olajembargó szükséges kiegészítéseként.

Görögország, Málta és Ciprus továbbra is folytathatják az orosz olaj szállítását. Ha nem állapodtak volna meg abban, hogy cégeiket az árplafon alkalmazásának élére állítják, megtiltották volna nekik, hogy az Európai Unión kívülre szállítsák vagy biztosítsák az orosz olajrakományt, ami óriási sláger a nagy iparágakban.

Az oroszországi olajt jelenleg szállító tartályhajók több mint fele görög tulajdonban van. A kereskedelmet alátámasztó pénzügyi szolgáltatások – beleértve a biztosítást, a viszontbiztosítást és az akkreditíveket – túlnyomórészt az Európai Unióban és Nagy-Britanniában találhatók.

Ez természetesen nyílt meghívás más országok számára, hogy európai vállalatok költségén lépjenek be az olajszállítási és a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokba.

Kína és India egyaránt arra törekszik, hogy növelje piaci részesedését ezeken a területeken. Hajóik orosz olajt szállítanak annak, aki a mindig alkudható orosz árengedménnyel csökkentett piaci áron akarja megvenni. A görög hajók tétlenül fognak ülni, vagy eladják őket, miközben az indiai, kínai és más ázsiai tartályhajók nagyon-nagyon elfoglaltak lesznek. Kína nagy biztosítótársaságai boldogan csatlakoznak ehhez az új globális szolgáltatási üzletághoz.

Az, hogy az európai bürokraták beleegyeztek egy ostoba amerikai ötletbe, ami elsősorban az európai vállalkozásoknak fog fájni, újabb jele annak, hogy Brüsszel lemondott arról, hogy legyen ügynöksége. Ma az OPEC+ országok, az olajárusító kartell úgy reagált az őrült szankciós ötletre és a közelgő globális válságra, hogy megállapodtak napi kitermelésük 2 millió hordóval történő csökkentésében. Ezt nem az Oroszországgal szembeni szaúdi szolidaritásból tették. Szaúd-Arábiának 80 dollár/ml feletti olajra van szüksége költségvetésének finanszírozásához.

A Brent nyersolaj, amely szeptember 26-án 83 dollárra esett, azóta 93 dollárra emelkedett.

Az olaj iránti globális kereslet körülbelül 100 millió hordó naponta. A kereslet fennmaradása esetén az OPEC+ kitermelésének 2%-os csökkenése jelentős árhatással jár, a hordónkénti 100 dollár könnyen elérhető lesz.

De az OPEC+ elkötelezett a stabil árak mellett, nem pedig a jelentős áremelések mellett.

Az év eleje óta a kőolaj kivételével minden szénalapú energia ára jelentősen emelkedett. Abdulazis azzal érvelt, hogy az OPEC+ felelősen kezeli az olajárakat. Az EU biztosan nem tesz hasonlót.

A Biden-kormányzat időközben csaknem felére csökkentette az Egyesült Államok Stratégiai Kőolajtartalékának tartalmát. Ez azért van így, hogy az Egyesült Államok benzin kutainak árai csökkenjenek, és a demokraták hatalmon maradhassanak.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

20 gondolat erről: „(3988) Szankciók

  1. Egyre nehezebb létrehozni az “európai szolidaritást”. Szavakban az a cél, hogy ne tudja finanszírozni Oroszország a háborút. Viszont sehol sem látom, hogy bármelyik szankció lejárata a kívánt cél eléréséről függne, hanem legfeljebb több éves átmeneti engedmények vannak csak. Tehát a cél a végleges leválás erről a piacról, ami értelmetlen és tulajdonképpen lassú halált jelent, ekkora versenyhátrányt nem lehet túlélni. Oroszország is elveszíti ezt a piacot, de ez csak Európa, a világ egy kis része.

    “Alexander De Croo miniszterelnök az Európai Politikai Közösség (EPC) prágai csúcstalálkozójának margóján beszédében újságíróknak azt mondta, hogy „a szankciók gazdasági költségeinek növekedésével nehéz lesz szolidaritást mutatni” Ukrajna támogatására.
    „A szankciók eddig nagyon jól működtek – mondta a miniszterelnök –, de minél tovább megyünk, annál többet beszélünk olyan szankciókról, amelyek jobban ártanak saját gazdaságunknak, mint Oroszországénak…
    …törvényhozó figyelmeztetett, hogy le kell zárni két, az NLMK orosz fémipari óriáscég tulajdonában lévő gyárat, amelyek a belga tartományban találhatók. Az EU végül kétéves átmeneti időszakot engedélyezett az Oroszországból származó acélfélkész termékekről az alternatív ellátásra való átálláshoz.
    Belgiumban az is aggodalomra ad okot, hogy az EU megpróbálja korlátozni az orosz gyémántok kereskedelmét, ami hatással lehet Antwerpen ékszerüzleteire. Egyes sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy az ország blokkolta az ilyen szankciók javasolt bevonását a csomagba…
    Más EU-tagoknak is volt kifogásuk a nyolcadik szankciócsomaggal szemben. Ciprus, Görögország és Málta attól tartanak, hogy az olajár felső határa hátrányosan érintené tartályhajóik szállítását. Kifogásaik miatt a végleges változat szerint bizonyos hajókat hat hónap elteltével tiltanának ki az uniós kikötőkből, nem pedig az eredetileg javasolt három után. Magyarország gondoskodott arról, hogy azt ársapka csak a tengeren szállított olajra vonatkozzon, a vezetékesre pedig nem. Olaszország megnyugtatása érdekében az EU elhalasztotta az oroszországi acélimportra vonatkozó tilalom hatálybalépésének időpontját is.”

  2. 1. kakukk:

    Magyarország el tud adni a közvetlen szomszédainak orosz nyersolajat vagy csak finomított termékeket? Ezt is korlátozza a nyolcadik szankció?

    Mi van pl. a MOL külföldi finomítóival, azok vasúton fogják itthonról kapni a fekete aranyat?

  3. Nem ismerem a szöveget, de valószínűleg nem országra vonatkozik a kivétel, hanem a szállítási módra, így a csehek, osztrákok és a szlovákok is jól járnak, csak ők nem mernek fellépni az érdekeikért. Addig jó nekik, amíg az megegyezik a miénkkel, ellenkező esetben szívnak. A horvátok eddig is tengeri úton kapták szerintem.
    Nagyobb gond az, hogy az Ukrajnán átmenő vezeték sérülékeny, de adott esetben az ezt kiváltó tengeri szállításra sem vonatkozik a korlátozás. Az más kérdés, hogy olcsóbb csövön szállítani, meg a horvát kikötőből jövő vezeték kis kapacitású.

  4. “szankciók amelyek vissza fognak ütni” ; Ez egy hülye orbáni duma . Az orban azt is mondta hogy mindenki megkapja a covidot ès jó eséllyel bele halhat . Na ezen a mai napig aggódom ….. Se ! De majd aggódni fogunk ezek miatt a szankciók miatt majd ha kell, Miközben az oroszoknak megint a kezükbe adták a seggüket a krími hidjukon .

  5. “A mostani válság miatt mindenki szenved, de a tagállamokat más és más súllyal és módon terheli. A franciák például elérkezettnek érzik az időt, hogy tekintélyes darabokat tépjenek ki a német energetikai piac testéből. A spanyolok uniós pénzből akarnák finanszíroztatni új gázvezetéküket, miközben Európa nyugati fele mindent megtesz, hogy ellehetetlenítse a keleti tagállamokat, nehogy versenylőnyre tegyenek szerint. Sőt, az EU nagyobbik fele hatalmas nyomás alatt tartja Németországot…
    Az egyik legkeményebb kérdés a gázársapka bevezetésének kérdése. Már ott eltérések vannak, hogy ki milyen gázra vezetne be árkorlátozást. Brüsszel csak az orosz gázra akar, a belgák minden Európába importált gázra vetnék ki, Szlovákia azokhoz csapódott, akik az összes csővezetéken érkező gázra rónának ki ilyen terhet. Németország pedig egyáltalán nem akar gázársapkát, mert ha nincs ársapka, ő a pénzügyi erejét felhasználva mások orra elől vásárolhatná meg a piacon még fellelhető szűkös készleteket…
    Ebben az energiaversenyben azok győznek, akik a végén még talpon lesznek. Mert aki talpon marad, az fogja betölteni az elbukottak után maradt piaci űrt. És ha a németek terve sikerül, akkor Európa igen nagy részében a német cégek fogják kitölteni majd azt a bizonyos piaci rést..
    Magyarul, az EU már nagyon régen volt ennyire megosztott, de főleg, nagyon régen volt ennyire nyilvánvaló a megosztottság a hétköznapi emberek számára…”

    https://korkep.sk/cikkek/kulugyek/2022/10/08/az-eu-csucs-margojara-szethuzas-idohuzas-politikai-kozhelyek-es-egymas-karat-leso-tagallamok/

    Persze, egyre nagyobb a tét. Ezen a szemétdombon, miközben a szomszédosokon vígan kukorékolnak a kakasok és nézik ezeket a hülyéket, akik saját maguk alatt rúgják szét.

  6. 6. vidal

    Érdekes cikk ehhez:

    “…az amerikai Politico brüsszeli kiadása nyomtatott kiadványának címlapsztorija, amelynek a felcíme: Európa „amerikai” elnöke, a főcíme: Az Ursula von der Leyen-paradoxon. Az amerikaiaknak úgy látszik, imponál Von der Leyen fensőbbséges, dirigáló stílusa, a brüsszeli kollégák nagy részére viszont ez elidegenítően hat. Kiderül az írásból, hogy a bizottság elnöke kiváltképpen a Biden-adminisztrációval, a külügyeseivel, Victoria Nulanddal fűzte szorosra kapcsolatait.”
    https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2022/10/fogy-a-levego-ursula-von-der-leyen-korul

    Fuck the EU Nulanddal? Akkor tényleg szar USA bábok lettünk. Nekünk harangoztak.

  7. A meteorológusok szerint az idei tél hidegebb lesz az átlagnál, mintha még a sors is Európa ellen fordulna.
    Hogyan gondolják az EU fejesei, a szankciókat lihegő lelkesedéssel foganatositó fejesek megoldani a lakossági energiaellátást? Nemsokára beköszönt November, hideg, esős, ködös napjaival, meredeken zuhanni fog a hőmérséklet, csak nem fog százmilliónyi ember a mesebeli tücsök sorsára jutni, mig a szankciózott orosz hangya vigan melegszik. Kiváncsian várom, mit lép az európai átlagpolgár hideg lakásában, ha ránéz télikabátban gubbasztó családjára. Hát még ha ráadásul még munkanélkülivé is lett, hála a szankcióknak, és üres a hütő.
    Hát a migráns, a kiábrándult, segély nélkül maradt milliónyi migráns, hisz ők direkt ezért jöttek volt, ők mit szólnak majd?
    Megrohamozzák, akár eggyüttesen az EU. székházát a benne tanyázókat kint a téren felakasztandó, vagy némán kussolnak a hideg, sötét lakásaikban?
    Nagyon kiváncsian várom az elkövetkező nehéz téli hónapokat.

  8. 8. balint
    “ Hát a migráns, a kiábrándult, segély nélkül maradt milliónyi migráns, hisz ők direkt ezért jöttek volt, ők mit szólnak majd?
    Megrohamozzák, akár eggyüttesen az EU. székházát”
    Nem az EU székházat fogják megrohamozni hanem Günther és Brünhilda családi házát. Kicsit arrébb Louis és Cloé országa és a többi “vegyesvágott” sem fog jobban járni. Magukra engedték a söpredéket, azok pedig a dolgukat végzik majd, ha eljön az idő.

  9. 8. balint
    A lakosság nem fog tenni semmit. A TV ben fognak valamilyen magyarázatot adni meg javaslatot, a lakosság pedig tapsolni fog és engedelmes lesz. Aláírásával, véleményével vagy hallgatásával hozzájárult a dolgok ilyen jellegű eszkalációjáhaz, ha elégedetlen, önmagának mond ellent. Ha tényleg szorulna a hurok akkor véletlenszerűen kitör egy újabb háború vagy netán egy világjárvány s a probléma meg lesz oldva.

  10. Már megint ez az alabamai hold…

    “Két nappal azelőtt, hogy az orosz csapatok bevonultak volna Ukrajnába, az Egyesült Államok és az EU rengeteg szankciót vezetett be Oroszországgal szemben.”

    Érdekes felvezetés… Finoman kihagyjuk, hogy az első szankciós csomag meghozatalának oka az volt, hogy Oroszország előtte nap hivatalosan elismerte a szakadár államokat, hadserege be is vonult oda, ami a Oroszországon kívül minden állam szemében Ukrajna része volt akkor. Tehát a MoA tévesen állítja hogy az orosz csapatok Ukrajnába vonulása _előtt_ vezették be a szankciókat.
    Sőt Szergej Nariskin már akkor azt mondta “Támogatom, hogy a DNR és az LNR Oroszország részévé váljon.” amikor még csak a függetlenségük elismerésének támogatásáról kérdezte Putyin.

    “Ezenkívül mintegy 300 milliárd dollárt elkoboztak Oroszország „nyugaton” fektetett tartalékaiból.”

    Ezeket a lépéseket nem az első, feb 22-i szankciós csomagban lépték meg, az ennél sokkal enyhébb volt. Az általános orosz támadások feb 24-i megindítása után jöttek a keményebb szankciós lépések. Ez már a 2. csúsztatás és még csak az első bekezdésben vagyunk…

    “A szankciók semmilyen módon nem befolyásolták Oroszországot”
    “Oroszországban az infláció csökkent, és az általános gazdasági mutatók jók lettek.”

    LOL. Hát a végén még kiderül, hogy jót is tett az oroszoknak, hogy szankcionálják őket! 🙂 Nézzük igaz-e a fenti két állítás, vagy 2 újabb csúsztatást látunk?
    Az igaz, hogy gyengébb a hatásuk eddig, mint amit a döntéshozók reméltek, de azért az infláció a jan-feb időszaki éves 8-9%-ról felugrott 17-18%-ra, onnan csökkent mostanra 14%-os szintre (azaz bőven a háború előtti szint felett van most is), a GDP növekedés üteme meg éves 5%-ról alábukott -4%-os szintre.
    Talán Alabamában ezek a mutatók jónak számítanak?

  11. 8. Bálint
    Örök optimista ember vagy. Azért mert magadból és a generációdból indulsz ki.
    Nem lesz semmi nyugaton. A népek le vannak szedálva mentálisan a nagy villogó doboz és a masszírozó teló által.
    Olvasd el a “Gerilla – Franciaország végnapjai” című könyvet Laurent Obertone írta. Abban minden benne van, hogy mi történne egy ilyen migráns lázadás esetén (van egy jelenet amikor az őslakós franciák családostól és gyermekestől élő pajzsot képeznek a fegyveres migrik és a katonák közé, mert hogy vezekelni akarnak az ősök bűneiért). Van a könyvnek második része is, de az már inkább a tipikus regény kategória, ami a szórakoztatást célozza, mint a felvilágosítást (igaz az úgy nyit, hogy az őslakos franciák, színes bőrű fegyveres öröktől közrefogva, libasorban várakoznak valamire egy 20 emeletes épület előtt – a valami pedig az, hogy az éppen soron következő a mélybe dobja magát).
    Ajánlom figyelmedbe a fenti könyveket.

    9. Hányistók
    Azért én itt Mo-on sem lennék annyira nyugodt, ha nem lesz munka és a segély is megszűnik. Alap hangon is van 1 millió cigány honfitársunk, aki nem fog szó nélkül megfagyni/éhen halni. Úgy, hogy mi sem állunk jobban mint a nyugatiak.

    10. András
    100%-ban igazat írsz.
    Az EU nyugati népe képtelen már az önálló érdekérvényesítésre. Az a kevés aki még alkalmas ilyenre, mint pl. a gazdák, azok le lesznek vadászva a többi néma (esetenként hangosan helyeslő – lásd Kanadai kamionblokád) beleegyezése mellett.

  12. 12. Bendegúz
    Én sem vagyok nyugodt, de a nyugatra betelepített söpredékkel ellentétben a Mo.-on honos cigányok egy jó része, katolikus keresztény. Talán, a “ne ölj” parancs visszafogja majd őket. A nyugatra betelepített iszlám harcosoknak semmi problémát nem fog okozni, hogy a gyaurok milliói egy fejjel alacsonyabbak lesznek.

  13. Bruno Le Maire Francia pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok uralja a globális energiapiacot, miközben az Európai Unió az Ukrajnai Konfliktus következményeitől szenved.
    “Az Ukrajnai Konfliktus nem vezethet az Egyesült Államok gazdasági dominanciájához és az EU meggyengüléséhez” – mondta hétfőn a francia Nemzetgyűlésen.
    Lemaire szomorúságát fejezte ki amiatt, hogy Washington elfogadhatatlan, hogy “a cseppfolyósított földgázt az EU-nak a hazai iparára megállapított árának négyszeres áron adja el”, hozzátéve, hogy “Európa gazdasági gyengülése senkinek sem érdeke”.

    el.gr

  14. “A kínai vezetés arra utasította a cseppfolyósított földgáz szállításával foglalkozó állami cégeket, hogy azonnal állítsák le az energiahordozó továbbértékesítését külföldi vevőknek. A kormány indokolása szerint erre a lépésre az ország saját ellátásának biztosítása érdekében van szükség.
    Az adatok azt mutatják, hogy miközben az Oroszországból Európába irányuló gázszállítások 40%-ról 9%-ra zuhantak, az EU-ba irányuló LNG-behozatal 60%-kal nőtt az előző évhez képest, annak ellenére, hogy jóval drágább, mint a vezetékes gáz. Azaz:
    a „működő” szankciókkal az EU nem egyszer, nem kétszer erőszakolta meg saját magát…
    A kínai LNG-nek elsősorban az EU volt a legnagyobb vásárlója, majd kisebb mértékben Japán és még Dél-Korea.
    Hszi Csin-ping is kitért az energiaellátással kapcsolatos aggodalmakra. Annyit ígért, hogy
    a télen „melegen tartja az otthonokat” – ami európaira fordítva tehát azt jelenti, hogy kínai cseppfolyós gáz biztosan nem lesz kapható, aranyért sem. ”
    https://felvidek.ma/2022/10/kozeleg-a-tel-kina-leallitja-a-cseppfolyositott-gaz-szallitasat-az-eu-nak/

    Úgy látszik, hogy télen több gáz fogy. 🙂 Közben “Emmanuel Macron francia államfő bírálta az Egyesült Államokat és Norvégiát, amiért négyszeres áron kínálják az EU-nak a földgázt.
    A mély barátság jegyében üzenjük az amerikaiaknak és a norvégoknak: nagyszerűek vagytok, elláttok minket energiahordozókkal, de az nem fog sokáig menni, hogy saját, belső piacotokhoz képest négyszeres áron kínáljátok ezt. A barátság nem ezt jelenti”
    Barátság az üzletben? A kínaiak olcsóbban adták? Igaz, ők nem barátok. Aki hülye, az …

  15. “Mikor júliusban az Európai Bizottság nyomására a tagállamok fenntartásokkal, de rábólintottak az úgynevezett gázszolidaritási mechanizmust, nyilvánvaló volt, hogy azt az energiaszűkében lévő Németország megsegítésére hívták életre.
    A mechanizmus lényege, hogy a tagállamok önkéntesen 15 százalékkal csökkentik gázfogyasztásukat az előző öt év átlagához képest idén augusztus és jövő április között. Az így megtakarított mennyiség célja kimondatlan maradt, de Németország kisegítése volt, amely nem rendelkezett (és azóta sem rendelkezik) kellő mennyiségű betárolt gázmennyiséggel, sem LNG-terminálokkal.
    A megtakarítás akkor válna kötelezővé, ha öt tagállam kezdeményezésére gázellátási vészhelyzetet rendel el az Európai Tanács. Brüsszel szándéka az volt, hogy lehetőséget teremtsen és gázmennyiséget szabadítson fel abból a célból, hogy a tagállamok kétoldalú szerződésekkel segítségnyújtási megállapodásokat írjanak alá. Csakhogy a lehetséges 40 megállapodásból csak 6 valósult meg (a legaktívabbak természetesen a németek voltak). Most ez kötelezővé vállhat.
    Állítólag a tagállamok hajlanak a kötelező gázpiaci kisegítés szabályait megszavazni. A helyzet nem egyszerű, ott lóg a levegőben a kérdés, hogy súlyos gázhiány esetén a nagy tagállamok vajon hogyan döntenek majd, a saját vagy a kis tagállamok gazdaságába nyomnák gázkészleteiket. Egyébiránt, a számítások szerint maximális LNG import esetén mindenképpen van 10 százalékos gázhiány az idei télre, amit valószínűleg csak fogyasztáscsökkentéssel lehet ellensúlyozni….
    “Elvi síkon” nyitott a lehetőség egy újabb közös, uniós hitelfelvételre, a gyakorlat már kevésbé egyértelmű. A németek és a fukar négyek (Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia) ódzkodnak, és azt szorgalmazzák, hogy van-e más forrásból lehetősége az Európai Bizottságnak forrásokat találni. Persze a Bizottság eleve elfogult a közös adósság felé, így itt még biztosan politikai huzavonára kell számítani. Például a 40 milliárd támogatás, amit az energiaválság miatt a legrászorulóbb rétegekre akar fordítani a Bizottság szintén ehhez kapcsolódik.
    https://korkep.sk/cikkek/kulugyek/2022/10/21/ezt-hozta-az-eu-csucs-eddig-arsapka-kotelezo-gazszolidaritas-spanyol-francia-nemet-gazcsorte/

    Nem is értem ezt az egészet. Most, amikor dőlni fog be az olcsó gáz, mert meghatároztuk az árát, akkor miért a másik kamráját nézem, hogy mit lehetne onnan elcsaklizni? 🙂
    Most a szokásos módon valamit nagy nehezen elfogadtak, de csak elviekben, a részleteket később kidolgozzák, addig is telik az idő. Szolidaritásról, meg egységről papolnak, közben meg arra figyelnek, nehogy valamelyik jobban járjon mint ő, illetve ma már csak az lehet a cél, hogy kevésbé rosszul.
    Egyáltalán mire jó egy ilyen közösség? Nem egyszerűbb lenne visszatérni az eredeti helyzethez, a szabad kereskedelemhez, miért kell a résztvevőkre a szuperállamot ráerőltetni, amikor az senkinek sem érdeke. Nyilván valakiknek igen.
    Ráadásul tovább megy az eladósítás, 40 milliárd az energiatámogatásokra, havi 1,5 ajándék Ukrajnának…
    Nem rossz módszer. Közösen felvesszük, én fizetem, te meg eldöntöd megkaphatom-e részemet és mire költhetem, kinek mennyit ajándékozol el belőle.
    A végén még valóban elhiszem, az egész arra megy ki, hogy a tartalékokkal rendelkező nyugat-európai lakosság három-négy éven belül megszabaduljon ettől a “gondjától” és onnan kezdve minden “megmentő” döntést elfogadjon.

  16. “Kijev leállította a „Druzsba” (Barátság) olajvezeték Ukrajnán áthaladó déli ágának egy szakaszát – jelentette szerdán a RIA Novosztyi a Transznyeft orosz olajexportáló cégre hivatkozva.

    A jelentés szerint az olajszállítást határozatlan időre felfüggesztették.

    „Ukrajnában a [Druzsba] szakaszt leállították, Brodtól a Kárpátokig” – mondta Igor Demin, a Transneft elnökének tanácsadója.
    Hozzátette, hogy a szállítások a vezeték fehérorosz szakaszán folytatódnak.

    Kijev a múlt héten leállította a Druzsba vezetéken keresztül Magyarországra irányuló olajáramlást, azzal magyarázva, hogy a felfüggesztés egy orosz légicsapással volt összefüggésben, amely állítólag egy transzformátorállomást ért a fehérorosz határ közelében. Azt állították, hogy a szolgáltatást „feszültségesés” miatt felfüggesztették .

    Kijev később bejelentette, hogy emelni kívánja az EU-ba vezető vezetéken áthaladó orosz olaj tranzitdíját az orosz légi és az ország energetikai infrastruktúráját célzó rakétatámadások miatti magasabb költségek miatt.

    Idén már kétszer megemelték az ukrán olajtranzitdíjat. A legutóbbi, áprilisi emelés a hírek szerint éves alapon 51%-ra hozta a teljes növekedést.”
    #https://www.rt.com/business/567056-ukraine-halts-russian-oil-eu/

    Jó az időzítés. December 5-én lép életbe az uniós szankció az orosz olajra. Tehát a vezetékes szállításnak annyi, ugyan hajóval hozathatnánk orosz olajat, de hol lesz rá hajó? Meg érvénybe lép az ársapka, ami jelen tervezet szerint 40-60 Dolláros olajárnál engedné meg a biztosítás kötését a hajókra.

  17. 18, kakukk

    Hadd szokják a népek és kereskedelem a dízelolaj-hiányt.

  18. A Marinetraffic hajókövető portál szerint hat, orosz olajjal megrakott hajó kénytelen horgonyozni a Boszporusznál. Viszont a TankerTrackers szerint a hajókban szállított kőolaj kazah eredetű!

    A hajók biztosítóját és a hajótulajdonosok székhelyét, a tankerek úticélját önszorgalomból az “atlantista” hozzászólók igazán benyöghetnék.
    De csak a tankerekét.

    Remélem, hogy az ársapkát leveszik mihamarabb a MOL üzemanyagokról.

  19. Vége lett az olajársapkának de a február 5-én életbe lépő szankciók miatt majd a Pozsonyi finomítóból nem lehet behozni az országba az olajat ami majd okozhat ismét fennakadásokat.Amúgy nem volt ez olyan nagy valami csak a médiahang volt nagy meg a kellemetlenség.
    , elvégre út szélén szinte nem maradt autó.Az lett volna a minigeddon ha mondjuk ez az álapot fennnált volna 10-20 napig és elhagyott autók lettek volna az utak szélén 😀
    Európára 10%-os dízelhiányt kalkulálnak..Lényegében ez nem sok mert ha az árat megemelik mondjuk 1000-1200Ft/literre akkor a kereslet biztos visszaesne 10%-al így már nem is lenne hiány.
    Ilyen esetben amúgy érdemes lenne még bekészleteznem mert pl. 200 liter letároláson most 700 ft ami lehet majd februárra 1000 ft/literre felmegy , szóval még így is lenne 200×300= 60000 ft “nyereség”.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük