(3969) Német recesszió

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

SPIEGEL International

Mennyire lesz rossz a német recesszió?

Az első német vállalatok elkezdték bedobni a törülközőt, a fogyasztás pedig összeomlik a kirobbanó energiaárak következményeként. A gazdaság szinte ellenőrizetlenül csúszik egy olyan válságba, amely tartósan meggyengítheti az országot.
89. útban a 90. felé

Szerzők: Michael Brächer, Matthias Kaufmann, Florian Diekmann, Simon Hage, Martin Hesse, Isabell Hülsen, Henning Jauernig, Kristina Gnirke, Simon Book, Gerald Traufetter és Cornelia Schmergal.

Ahhoz, hogy jobb képet kapjunk arról, mi vár a német gazdaságra, beszélni kell az autóipar vezetőivel és a gazdaság tudósaival; tanulmányozhatjuk az inflációs adatokat és a részvényárfolyamokat. De valószínűleg az is elég, ha egy pillantást vetünk egy nélkülözhetetlen, mindennapi termékre: a WC-papírra.

A koronavírus-járvány kezdeti napjaiban ez a termék a németek szorongásának mértékét szolgálta. Minél meredekebb a fertőzés mértéke, annál üresebbek a polcok. A higiéniai termékek gyártói még a járvány haszonélvezői között voltak. Most ismét országszerte nőnek az aggodalmak a WC-papír esetleges hiánya miatt, de ezúttal teljesen más okok miatt. A közel 100 éve alapított Hakle német háztartási márkanév a múlt héten csődöt jelentett.

A közepes méretű papírgyártó az egyik első áldozata az egész országot felemésztő válságnak. Energiára van szüksége ahhoz, hogy a fát WC-papírrá alakítsa, elég sok. A Hakle csak düsseldorfi üzemében évente 60.000 MWh földgázt és 40.000 MWh villamos energiát használ fel, amit a cég már nem engedheti meg magának. Az egekbe szökő energia- és nyersanyagárak együttesen lenyomták Haklet.

És nincsenek egyedül. Országszerte gyűlnek a rossz hírek a cégekről.

„A műtrágyagyártó leállás előtt áll.”

„Az Arcelor-Mittal felfüggeszti a termelést két németországi telephelyen.”

„Görtz cipőkereskedő fizetésképtelen, 2500 munkahely van veszélyben.”

A cégek vezérigazgatói és szakszervezeti vezetői most nyíltan beszélnek félelmeikről. „A legrosszabb még hátravan” – mondja Klaus-Dieter Maubach, a német földgázimportáló óriás, az Uniper vezérigazgatója az energiaárakra utalva. Yasmin Fahimi, a nagyhatalmú DGB szakszervezet vezetője pedig a DER SPIEGEL-nek adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy ha a kormány nem hoz gyors ellenintézkedéseket, fennáll a dominóeffektus veszélye, amely Németország dezindusztrializációjához vezethet, az katasztrófa lenne.

A kérdés már nem az, hogy eljön-e a válság. A kérdés az, hogy mennyire lesz rossz és meddig fog tartani.

Ennek a tragédiának öt felvonása van, és az energiaársokkal kezdődik. Első áldozatai a villamos energiától és a gáztól erősen függő gyártók voltak: papírgyártók, műtrágyagyártók, acélgyártók. Az áremeléseket – a második felvonást – más ágazatokra hárítják át, az ipari cégektől a kis- és középvállalkozásokig. A Német Iparágak Szövetsége (BDI) friss felmérése szerint, sok vállalat számára ma már csak a túlélés a kérdés.

A cégeknek általában nincs más választásuk, mint áthárítani az áremeléseket a fogyasztókra, akiknek már így is spórolniuk kell, hogy fedezzék az egekbe szökő villany- és gázszámláikat. És ez felhúzza a függönyt a harmadik felvonás előtt, amely egy gazdasági katasztrófát idéz elő: a fogyasztói hangulat rosszabb, mint a háború utáni német történelemben valaha volt.

Vakáció? Egy vacsora? Új bútorok? „Ezek olyan vásárlások, amelyeket most Németországban emberek milliói fognak elhalasztani” – figyelmeztet Sebastian Dullien gazdaságkutató, a szakszervezetekhez tartozó Makrogazdasági Politikai Intézet (IMK) igazgatója. Az égbe szökő energiaárak szerinte, „gigantikus makrogazdasági sokkot” jelent. Egyes háztartások nem tudják, hogyan fizetik ki a következő fűtésszámlát – figyelmeztet a közgazdász. Ha a fűtőberendezés egyáltalán működik.

A fogyasztás csökken, az első cégek bedobják a törülközőt, és egy ponton nő a munkanélküliség. Üdvözöljük a gazdasági dráma negyedik és ötödik felvonásában. Van egy szó erre a horror forgatókönyvre, amely ősi félelmeket ébreszt: recessziót. És úgy tűnik, az ország hamarosan a kellős közepébe kerül.

2022 második negyedévében a német gazdaság elenyésző 0,1 százalékkal nőtt. A gazdaságkutatók és a döntéshozók meg vannak győződve arról, hogy a következő negyedéves számok negatívak lesznek. A kérdés az, hogy a politikusoknak sikerül-e mérsékelnie a következményeket – vagy fennáll-e a több évig tartó gazdasági válság veszélye, amely „elképzelhetetlen mértékű jólétveszteséggel jár” – mondta Peter Adrian, a Szövetség elnöke. Ez egy olyan válság, amely felemésztheti az ország lényegét, aláásva a társadalombiztosítási alapokat és az állam cselekvőképességét. Ez számos cég végleges megszűnéséhez is vezethet. Válság, amely szegényebbé tenné a németeket.

Manapság nehéz megmondani, hol húzzuk meg a határt a pesszimizmus és az indokolt pánik között. Annyi bizonyos, hogy Putyin gazdasági háborúja Németországot sújtja ott, ahol a legjobban fáj: a már több mint négyszeresére nőtt gázár szinte minden iparágban tönkreteszi a versenyképességet,.

A jelenlegi gázválság minden „összetevővel rendelkezik ahhoz, hogy ez legyen az energiaipar Lehman Brotherse” – mondta nemrég Mike Lintilä finn gazdasági miniszter. Még 2008-ban a befektetési bankok globális pénzügyi és gazdasági válságot váltottak ki azzal, hogy mérgező lakáshiteleket adtak el értékpapír-konstrukciókhoz. Ezúttal a magas gáz- és áramárak válthatnak ki rendszerszintű összeomlást.

Első felvonás: A termelés befagyasztása

Alexander Becker kétségbeesett. „Már tényleg nem tudjuk, mit tegyünk” – mondja a Georgsmarienhütte Csoport (GMH) vezérigazgatója. – Sokkos állapotban vagyunk.

A cég Németország egyik legnagyobb acélgyártója. 21 telephellyel, 6000 alkalmazottal, saját öntödékkel és évi 1 TWh áramigénnyel. Ez több mint 300 000 családi ház áramfogyasztása.

Tavaly a cég 120 millió eurót fizetett az áramért és a gázért. Ha, az árak a jelenlegi szinten maradnak, a költségek jövőre 1,2 milliárd euróra emelkednek. A legrosszabb esetben 1 milliárd eurós veszteség keletkezne a következő évben. „Azonnal csődbe mennénk” – mondja Becker.

Ennek elkerülése érdekében a GMH-nak 50 százalékkal kellene emelnie acélárát. „Az ügyfelek nem fognak egyetérteni ezzel” – mondja Becker. Még a már alkalmazott 20 százalékos áremelést sem lehet két helyen végrehajtani, mert a vásárlók már régen Kínából és Indiából kezdték vásárolni acéljukat, ahol eddig csak mérsékelten, ha egyáltalán emelkedtek az energiaköltségek. Becker még saját, általában hazai acélt feldolgozó kovácsműhelyeit is arra utasította, hogy olcsóbban vásároljanak Ázsiában, ami különösen fájdalmas neki. „Ha a döntéshozók nem tesznek gyorsan, Németország energia intenzív ipari vállalatai nem maradnak életben” – figyelmeztet Becker. Ennek ellenére üzeme még mindig működik.

Tényleg már nem tudjuk, mit tegyünk.”

Alexander Becker, a Georgsmarienhütte Csoport ügyvezető igazgatója egyelőre feladta. A cég a közelmúltban bejelentette, hogy határozatlan időre leállítja két gyártóüzemét Hamburgban és Brémában az „energiaárak túlzott emelkedése” miatt. Ezt tetézi a gyenge piaci kereslet és a negatív gazdasági kilátások. A cég azt mondta, hogy gazdaságilag már nem életképes minden üzemét működtetni.

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy a modern gyártási folyamatok milyen könnyen kibillenthetők a szinkronból. Az ellátási láncok egymásba kapcsolódnak, mint egy óra belseje, és ha egy fogaskerék meghibásodik, az egész gépezet leállhat.

Példa erre a németországi Lutherstadt Wittenbergből származó kis cég, amely az elmúlt napokban bekerült a főműsoridős híradások közé, mert termékeire szinte mindenhol szükség van. „A gyártásunkat teljesen leállítottuk” – mondja Torsten Klett, az SKW Stickstoffwerke Piesteritz társügyvezető igazgatója. „És csak akkor tudjuk újraindítani, ha jelentősen csökken a gáz ára, vagy ha a politikusok hatalmas támogatást nyújtanak nekünk.” A vegyipari vállalat Németország egyik legnagyobb műtrágya és AdBlue gyártója. A földgáz is túl drága lett az SKW számára. Ha a politikai segítség nem érkezik meg hamarosan, a cég kénytelen lehet októberben 860 alkalmazottját szabadságra küldeni.

Kevés modern dízelmotor üzemeltethető AdBlue nélkül, vagyis az a mintegy 800 000 teherautó, amelyek mindenféle árut szállítanak naponta Németország útjain. Ha a cégek már nem kapnák meg a saját termelésükhöz szükséges termékeket, az eredmény pusztító lenne, és szinte minden ágazatot érintene.

A logisztikai ágazatot képviselő országos szövetség elkezdett figyelmeztetni a lehetséges szűk keresztmetszetek miatt, holott az AdBlue-t a BASF és a norvég Yara is gyártja. A BASF azonban a megemelkedett gázárak miatt tavaly elkezdte csökkenteni az ammóniatermelést. A világ legnagyobb vegyipari vállalata továbbra is világpiaci vásárlással tudja kompenzálni a hiányt, bár a költségek tovább emelkednek.

A vegyipari ügyfelek hajlandósága és képessége a most követelt magasabb árak megfizetésére rohamosan csökken – mondja Wolfgang Grosse Entrup, a Német Vegyipari Szövetség (VCI) vezérigazgatója. Mivel a gazdasági fejlődés kilátásai egyre borúsabbak, az építkezéseket elhalasztják, az emberek felfüggesztik az új autók vásárlását, és a régi mosógépeket javítják ahelyett, hogy újat vennének.

Második felvonás: Az árcsapda

Gunnar Kilian, a Volkswagen humán erőforrás vezérigazgató-helyettese tulajdonképpen hozzászokott a szükségállapotokhoz. 2020 tavasza óta a legnagyobb német autógyártó válságstábjai nagyjából heti rendszerességgel találkoznak, csak éppen ezeknek a találkozóknak a fókusza folyamatosan eltolódott. Először a koronavírus, majd a mikrochiphiány, majd az ukrajnai háború és most az égbekiáltó energiaválság. Körülbelül 20 szakember figyeli az olyan kérdéseket, mint például az üzemek energiaigénye, és az üzemi tanács munkavállalói képviselőivel is megvitatják, milyen alacsonyra állíthatják a helyiség hőmérsékletét a gyárcsarnokokban a gázmegtakarítás érdekében.

„Az évek során válságállóbbak lettünk” – mondja Kilian. Azt mondja, továbbra is szükség van munkaerőre a jövő olyan területein, mint a szoftverek és az akkumulátorok. Az, hogy a cég nehezen tud lépést tartani a termeléssel, elsősorban az alapanyag- és autóalkatrész-hiányra vezethető vissza. Az ügyfeleknek néha egy évet kell várniuk egy új Golfra. Ha az árút nem lehet előállítani, a jelenséget túlkeresletnek nevezik.

Ez azonban gyorsan keresleti válsággá fajulhat. „A magas energiaárak és a kialakuló recesszió miatt az új autókat vásárlók vonakodnak vásárolni” – mondja Ferdinand Dudenhöffer, a Center Automotive Research igazgatója. Ha pedig az ügyfeleknek ezután kevesebb kedvezménnyel és magasabb finanszírozási költséggel is számolniuk kell, „az autópiac, a gazdaság egészével együtt, recesszióba fog esni”.

A Német Autóipari Szövetség (VDA) a múlt héten drámaian korrigálta Németországra vonatkozó piaci előrejelzését a korábbi 3 százalékos növekedésről 6 százalék csökkenésre. „A gazdasági modellünk kérdéses” – figyelmeztet Hildegard Müller, a VDA elnöke. Németországban öt termelőből kettő nem tudja áthárítani a magas energiaköltségeket ügyfeleire – mondja.

Ez is láncreakciót váltott ki. Minél mélyebb válságba kerül az autóipar és a vegyipar, annál kevesebbet fektetnek be új gépekbe. A szövetség lobbistái elkezdték beszámolni arról, hogy a cégek elhalasztják a klímabarátabb termelő létesítményekbe tervezett beruházásokat. „Ugyanakkor szükségünk van ezekre a beruházásokra a megújuló energiákba, a hidrogéngazdaságba és a villamosenergia-infrastruktúrába, hogy megoldjuk problémáinkat” – mondja Karl Haeusgen, a Német Mérnöki Szövetség (VDMA) elnöke.

Még az olyan fellendülő ágazatokban is, mint az építőipar, amely több mint 6 százalékkal járul hozzá Németország bruttó hazai termékéhez, jelenleg megbillent a hangulat. Júniusban az új megrendelések 11,2 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Tim-Oliver Müller, a Német Építőipari Szövetség vezérigazgatója szerint az ágazat továbbra is teljes kapacitással működik, és befejezi a meglévő építési projekteket. De egyre több projektfejlesztőnek kell elhalasztania vagy akár le is mondania az új építési projekteket az egekbe szökő költségek miatt.

Jens Rautenberg, a Conversio Wahre Werte elemzőcég ügyvezető igazgatója úgy becsüli, hogy jelenleg az összes új lakásépítési projekt mintegy 40 százalékát leállították. A jelentősebb intézményi befektetők, mint például a biztosítók és a nyugdíjalapok, a kamatlábak meredek emelkedése miatt leállították az ingatlanvásárlást. A lakásvásárlás iránti magánkereslet is „néhol nullára” zuhant.

Azok a projektfejlesztők, akik nem rendelkeznek elegendő tőkepufferrel, nem bírják sokáig. Csak a közelmúltban érte a válság a berlini székhelyű Terragon céget, amely drága öreg lakásokra specializálódott. A cég már nem tudott megbirkózni az építési költségek hatalmas növekedésével. Miután felfalta a tőkéjét, most új befektetőt keres.

Harmadik felvonás: A fogyasztói válság

A németek nemcsak olyan nagy projekteken spórolnak, mint az új otthon beszerzése, hanem a mindennapi életükben is visszafogják a vásárlásokat. Mivel az élelmiszerárak is emelkedtek, sok család kénytelen volt alaposan kalkulálni, amikor a szupermarketben vásárol. Nem számít, hol kéred – elektronikai kereskedőktől, divatláncoktól vagy bútorkereskedőktől –, a visszafogottság mindenhol ott van. „Egyszerűen félnek az emberek” – mondja egy nagy bútorlánc tulajdonosa. „Sok akciós értékesítést szeretnék kihagyni, és csak kivárni a válság végét. De ha ezt megteszem, akkor egyáltalán nem jön senki.”

Ezzel a félelemmel, jelenleg sok kollégája osztozik. Így, megnövelnék marketing-költségvetésüket – abban a reményben, hogy ha termékeik elég olcsók, az emberek vásárolni fognak. A lényeg, hogy ezen a télen kiürítik a raktárakat. „Az iparágban mindenkinek problémái vannak a túlzott készletekkel” – mondja Carlo Focke, a Modehaus Bruns kis áruház tulajdonosa Neuruppin városában.

Az egészséges cégek néhány hétig képesek lehetnek az ilyen promóciókra. Ám az amúgy is pénzügyi nehézségekkel küzdő cégek, mint például a Galeria Karstadt Kaufhof (GKK) nagy áruházlánc, nagyon kemény télre számít. Egyszerűen nem engedhetik meg maguknak a kedvezményes csatákat. A már fizetésképtelenségen átesett, a kormány által 700 millió euróra megtámasztott cég tartalékai elolvadnak.

Egy bennfentes szerint a következő néhány hét meghatározhatja a lánc sorsát. Egyes üzletekben az energiaköltségek megtízszereződtek az elmúlt hónapokban, az áruk vásárlása többe kerül, és a vásárlók visszariadnak. „Ha a karácsonyi üzlet a tervek szerint alakul, akkor nyolc-kilenc hónapnyi pihenőnk van.” És ha nem, az üzenete egyértelmű, a dolgok kemények lesznek.

És a kilátások nem jók. A CIMA tanácsadó cég által összeállított „Németországi Városközpont-tanulmány” 20 százalékos „nettó látogatóveszteséget” vetít előre minden korcsoportban, és különösen a jómódú rétegek valószínűleg otthon maradnak. Ez súlyosan érintené a kiskereskedőket.

Sok német ahelyett, hogy bemenne a városba és vásárolna, bankokba rakja megtakarított pénzét a koronavírus-járvány idején. De ezek a megtakarítások is csökkennek, a magas infláció felemészti őket. Így „a magánfogyasztás Németországban valószínűleg nem fog gazdasági motorként működni az év hátralévő részében” – figyelmeztetnek az Ifo Institute, a tekintélyes gazdasági agytröszt szakértői.

Negyedik felvonás: A csődhullám

Sok vállalat nem valószínű, hogy túléli a válságot. Egyedül augusztusban negyedével nőtt a fizetésképtelenségek száma a döntően középvállalkozásoknál. Októberre Steffen Müller, a hallei Leibniz Gazdaságkutató Intézet munkatársa egyharmados növekedést jósol 2021-hez képest. És ez még a megnövekedett energiaköltségeket és az inflációt sem veszi figyelembe. Müller szerkezeti változásra számít a német gazdaságban. Az energia, a bérek, a köztes termékek és a hitelkamatlábak hosszú távú költségnövekedése miatt „egyes üzleti modellek már nem fenntarthatók”. Müller szerint a gyenge vállalatok „most elhagyják a piacot”.

Ami őt aggasztja, az a vállalati csődök természete. Míg a járvány elsősorban a szolgáltatási ágazatot sújtotta, a jelenlegi válság most az ország ipari magját sújtja. Müller szerint a nagyobb fizetésképtelenségben érintett munkahelyek 40 százaléka ipari munkahely, ahol többnyire átlagon felüli fizetés van, amihez a kormány magasabb béradója járul, a alkalmazottak vásárlóereje pedig magasabb.

A német kormány a fizetésképtelenségi szabályok lazításával próbálja megakadályozni a csődhullámot. Robert Habeck, a zöldpárti gazdasági miniszter a szövetségi parlamentnek, a Bundestagnak nyilatkozva „széles körű mentőcsomagot” ígért, amely a kis- és középvállalkozások számára is könnyítést jelent. „Megvédjük a német vállalatokat” – mondta csütörtökön a képviselőknek a költségvetésének bemutatásakor.

Nem keverjük össze az energiaválságot, segélycsomagokkal.”

Stefan Kooths, az IfW Kiel alelnöke: De a mentőcsomagok és a sebtében összekötött segélyintézkedések legfeljebb a fájdalom enyhítésére szolgálnak. „Nem keverjük össze az energiaválságot, segélycsomagokkal”.  Szerinte Németországnak „stratégiai átirányításra” van szüksége az energiapolitikájában. „Hosszú távon támaszkodunk az LNG-re? Megengedjük a repesztéses kitermelést. Átértékeljük az atomenergiát.” Szerinte a cégek csak akkor tudják meg, hogy milyen energiaárakra számíthatnak a jövőben, ha meghozzák ezeket az alapvető döntéseket. „Ezután célzott segélycsomagokat állíthatunk össze, hogy enyhítsük a „fájdalmakat” – mondja Kooths.

Az intézet az idei évre továbbra is 1,4 százalékos gazdasági növekedést vár. Jövőre azonban a bruttó hazai termék 0,7 százalékos csökkenésére számít. Elsőre talán triviálisnak hangzik, de nem, ha összehasonlítjuk azzal a fellendüléssel, amelyet a közgazdászok határozottan terveztek a koronavírus-válság után. „Négy százalékponttal lefelé kellett módosítanunk az előrejelzésünket” – mondja Kooths. „A remélt gazdasági fellendülés helyett fájdalmas recessziót fog átélni Németország.”

Ötödik törvény: A munkaerőpiacról szóló záróokmány

Az állás elvesztésétől való félelem már évtizedek óta elkerüli a németeket – senki sem akar visszamenni a 2000-es évekbe, amikor Németországban 5 millió ember keresett munkát.

Ma a helyzet paradox. Míg egyes cégek továbbra is kétségbeesetten keresnek szakképzett munkaerőt, mások bejelentették, hogy a németországi rövidített munkaidőnek nevezett szabadságprogramba küldik az alkalmazottaikat. A kormány által támogatott programok keretében csökkentik a munkaidőt, és a kormány fizeti a dolgozók bérkiesésének egy részét. Az a tény, hogy a recesszió és a munkaerőhiány egyszerre jelentkezik, szokatlan helyzet – mondja Enzo Weber, a nürnbergi székhelyű Foglalkoztatáskutató Intézet (IAB) munkatársa. „Évtizedek óta nem volt még ekkora munkaerőhiány. Jelenleg 2 millió üres állás van, és gyakorlatilag minden ágazatban még mindig égető szükség van emberekre.” Emiatt sok vállalat eltökélt szándéka, hogy a válság idején is megtartsa alkalmazottait – érvel Weber. Ez megnövelheti a rövidített munkaidőben dolgozók számát, de megakadályozhatja a tömeges elbocsátásokat is.

A kérdés csak az, hogy mennyi rövidített munkaidőt engedhet  meg magának az ország. A programot adminisztráló Szövetségi Munkaügyi Hivatal pénztára üres. A járvány idején 40 milliárd eurót költött az állam rövidített munkaidőre. A munkaközvetítők egész Németországban régóta válságban vannak. A szakértők most azt kérdezik, hogy vajon a rövidített munkaidő még mindig csodaszer a elszabaduló válságra – vagy inkább fizetésképtelenségi segélyre és teljesen új intézkedésekre lesz szükség a jövőben.

A Hakle vezérigazgatója, Volker Jung mintegy 200 munkahelyet szeretne megmenteni a WC-papírt gyártó vállalkozásnál, míg a termelés egyelőre folytatódik. A kormány segítsége nélkül azonban kevés esélyt lát. „A kérdés az lesz, hogy egyáltalán megengedhetjük-e magunknak a papírgyártást Németországban” – mondja, mielőtt energiaár-plafon bevezetését kérte a kormánytól.

Ez elég lesz? Igaz, a cég története tele van rekordokkal: az első háromrétegű WC-papír, az első nedves WC-papír, majd még a négyrétegű papír is.

Másrészt Hakle csak kétszer termelt nyereséget az elmúlt 10 évben, utoljára a járvány által kiváltott vécépapír-boom idején. Az ügyfelek akkoriban mindent felhalmoztak, beleértve az olyan drága márkákat is, mint a Hakle.

De a rendelkezésre álló jövedelmek zsugorodásának korszakában a németek ismét elsősorban olcsóbb termékek után nyúlnak, és boldogulnak a két réteggel. Úgy tűnik, hogy a fogyasztók ott vágnak vissza, ahol csak tudnak.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

96 gondolat erről: „(3969) Német recesszió

  1. “Tényleg már nem tudjuk, mit tegyünk.”
    Pedig ezt még én is tudom…
    1 – Valagon rúgni ursulát, és a baloldali csicskásait, és normális vezetőket tenni a polcra. Elküldeni a jenkiket a picsába
    2 – leállitani a szankciókat
    3 – bocsánatot kérni a nagy medvétől, és újra egyezni velük

    Mi van ebben olyan érthetetlen?!
    ?

  2. Hitler , kvázi veszteségek nélkül „békésen” óriási , előzetesen Németországtól független területeket bekebelezett.
    Ettől azonban csak megerősödött és megjött az étvágya.
    Az ukrán ellenállás miatti háború sokba kerül , tényleg borzalmas drámai áldozatokkal jár.
    De ha nem állítjuk meg Putyint, senki nem lehet abban biztos, hogy Ukrajna határaihoz érve végleg elszáll a támadókedve.
    Putyin és Oroszország állítólagos fenyegetettsége talán a „különleges hadművelet” megkezdéséig felemlegethető szempont volt , mostmár azonban egyértelmű, hogy Oroszország az agresszor.
    Akkora fájdalmas kárt okozott emberéletekben és anyagi javakban , annyi szenvedést és rettegést okozott ,hogy minden más álláspont szerecsenmosdatás.
    Ha valaki még ezek után is szimpatizálna az orosz diktátorral, annak felhívnám a figyelmét az orosz oligarchák rejtélyes haláleseteinek folyamatos szaporodására.

  3. Nézzük a jó oldalát: legalább olcsóbb lesz (egyáltalán lesz!) az albérlet / lakás Berlinben, Münchenben. Kicsit csökken a „tobzódás”.
    A Nagy Medvéről kiderült hogy valaki levágta a karmait, az izmai meg elsorvadtak, ordítani még tud, meg agyonnyomni ha ránk esik 🙂

  4. Re:1 Mackómuki
    “Tényleg már nem tudjuk, mit tegyünk.”
    Mondjuk az ÉÁ2-t be lehetne üzemelni, és perecelne ezek után a gáz ára, és vele együtt a villamos energia ára is…

    Hazai viszonyok:
    Nagy élelmiszer feldolgozó üzem havi villanyszámlája 90millió volt fél éve, most nyaldossa a havi 1mrdFt-ot!
    Erre nehéz gombot varrni…
    Úgy hogy ezúton is s.arjon sünt a Rand Corp., és az összes kollaboráns EU-s csicskájuk.

  5. 1-3. Amugy, a gáz és az ettől függő áram ára azért magas mert pár éve lehetőség van az áram és gáz tőzsdéken ezzel spekulálni. Korábban állami, államközi áram és gáz árak voltak, jellemzően hosszútávú szerződésekkel alátámasztva. Most hogy a sok spekuláns beesett és jó üzletet lát ebben, az rángatja, emeli ilyen magasra. Az Ukrán háború csak egy dolog, ha lennének garanciák a tendszerben nem lenne ez. Igazából az áram és gázpiac „liberalizációjának” köszönhetjük ami most van.

  6. Idén a németországi orosz gázimport a szokásos mennyiség 2/3-a volt, tehát csak 1/3-ad hiányzik most onnan. Mi lesz jövőre? Honnan tudják a hiányzó mennyiséget pótolni (milyen áron), ha a mostani tendencia folytatódik? A nem termelő, csak nem véglegesen leállított három atoerőmūvel? Majd meghatározzuk az oroszoknak, hogy mennyiért adhatják el nekünk azt, amit máshonnan nem tudunk beszerezni? Megtehetjük, mi vagyunk az erős nyugat, a világ urai. ?
    Megjelennek majd Németországban is a kínai boltok?

  7. 4. Minato
    Így van. Az EU szabályozás kényszerítette ki ezen a területen a tőzsdei kereskedést, mert ugye a piac mindent jól szabályoz. Egy dolgot nem vettek figyelembe, az ellátásbiztonságot. Míg korábban az állam odafigyelt erre, hiszen ha kimaradozik az áram, akkor a fogyasztó nem a szolgáltatót szidja, hanem a kormányt, nem beszélve a gazdasági hatásáról, ami a kereskedőt nem érdekli, az ő dolga a profitmaximalizálás, azért fizetik.
    Milyen cirkusz volt annan idején a paks2 beruházás miatt, hogy az államé nem lehet, a termelt áramot köteles a tőzsdén értékesíteni…Ha nem lett volna a gáncsoskodás, akkor most nyugodtan nézhetnénk a tél elé. De ez a hajó már elment.

  8. A bezáró üzemek és a megszűnő munkahelyek okozta munkanélküliség nem fogja segíteni az együttélést a bevándorlókkal. Majd most nyal vissza igazán a fagyi, a nagy demokrácia megmutathatja mekkora a valódi tolerancia képessége, ha eltűnik az anyagi biztonság.

  9. Németország gázszükségletének 30%-a volt orosz gáz. (Magyarországon ez 80%). Jelenleg építik a spanyol-eu gázvezetéket, ha ez meglesz, akkor a Quatari LNG a spanyol terminálokról fog az EU-ba érkezni. Ezzel tulajdonképpen Oroszország kizárta magát az EU-s gázpiacról – akik szóltak Putyinnak, hogy ez így baromság, azok kiestek az ablakon. 10 éven belül az orosz föderáció is szétesik, elég nagy baj lesz ez Európának, sok kiskirálynak lesz atomfegyvere.

  10. Ha Németország ekkora szarba kerül, mi vár Magyarországra? És miből finanszírozzuk?

  11. Lehetséges , hogy Európa Oroszországhoz hasonlóan cselekszik ?
    Egy feltételezett fenyegetés beváltását kívánja brutális áron megelőzni ?

  12. 1,3

    Miért gondoljátok, hogyha Európa betérdel az oroszok előtt, akkor a következő évtizedekben nem fogja pont ugyanezt csinálni vele Putyin, amikor lerohanja:
    – a Baltikumot
    – Moldovát
    – majd aztán: Romániát, Magyarországot és a Balkánt?

    Mire jó az, hogyha engedsz az oroszok zsarolásának, pont mintha egy emberrablónak engednél? Aki ezután bármikor rabolhat, mert tudja, hogy megkapja, amit akar…

  13. 10. Keltafan

    Hívhatod betérdelésnek, de hívhatod kompromisszumokon alapuló egymás mellett élésnek is. Az erősebb kutya b@szik, mint tudjuk.
    Szerinted az oroszoknak kell jobban (gazdasági értelemben) európa, vagy európának egy kiegyensúlyozott kapcsolat Oroszországgal, és hozzá értelmes energiaárak?
    Hosszútávon ezt a viselkedést nem tudja finanszírozni az Eu, egyszerűen belülről fog megroppani: elégedetlenség, migráns-káosz, tüntetések, polgárháború, etc..

  14. Re:10 Keltafan
    Ez szép és jó, de ez közel sem ilyen 1 bites megoldás, amit írsz.
    Oroszok mindenkivel tök jól üzletelnének, és be is tartanák a feltételeket, ha nem akarnák őket minden áron letérdeltetni/feldarabolni, ergo amit látsz nem az ok, hanem az okozat.
    (Látszik hogy nem üzleteltél még orosszal, elég egyszerű velük az üzletmenet. Egy dolgot kell csinálni: tartod magad a megállapodáshoz. Ha variálsz, trükközöl, meg akarod változtatni a szabályokat, akkor viselkednek úgy, ahogy most látod)
    Vannak stiklijeik? Vannak hát, melyik nagyhatalomnak nincs.
    De az üzlet nyugodtan folyt volna tovább, ha nem csináltak volna a „randosok” ukrjanából ellen oroszországot…

    Ami most látszik, az a great reset egyik felvonása, amiben a főgonoszt szerepét Putyin kapta. Kérte nem kérte, ezt kapta, úgy voltak a kártyák keverve, hogy csak ezt tudja csinálni. A probléma ott lehet, ha s főgonosz tovább bírja, netalántán túlnyeri magát, mert akkor a terv ráég a kitalálóikra(„randosokra”), és akkor a színdarabnak idő előtt vége lesz, és a rendező el lesz zavarva a 3,14-csába. Ezért is megy a brutális mértékű psyops a nyugati médiában, és ezért is kap kvázi végtelen hátországot ukrajna, természetesen más kontójára(EU), hisz régi trükk hogy más f.szát jobb csalánnal verni, mint a sajátunkat(tipikus angolszász szarkavarós trükk).

  15. Egyszerűen, több fegyvert kell küldeni Ukrajnának, hogy minél hamarabb véget érjen a háború, és lehessen ukrán gázt venni.

  16. 13. Tibor bá’

    Ezt már hallottuk február 24 előtt is…

    Amúgy nem mondtam, hogy mindenkit lerohan, csak azt, hogyha Európa letérdel előttük, akkor csak rajtuk múlik, mennyire élnek (vissza) a hatalmukkal. És mivel birodalomnak tartják magukat (birodalomként gondolkodnak) nem kell attól tartani, hogy a jó ízlés fog korlátot szabni számukra.

    Btw Medvegyevet nem a CIA irányítja. (Tudtommal)

  17. Re:15Majsz
    Sőt! Még atomfegyvert is kell adni nekik, hisz pont ezt mondta a komédiás még február elején, hogy csinálnak maguknak.
    De ne álljunk meg ennyinél, kapja ingyen az energiát, fizesse ki az EU minden számlájukat, és ők becs szóra Moszkváig elmennek, ha a nyugat oda adja nekik több ezer páncélost, és repülőt.
    (Gyakorlatilag már a bénákon, és aggastyánokon kívül mindenki hadköteles ukrajanában. Ukrán emberanyag sem végtelen, bármennyire is szeretnének a mély állam agytrösztjei az utolsó katonáig harcolni.
    Innen nézve nekem gyanús a dolog, hogy tervezett népirtás áldozatai az ukránok, amit orosz kézzel intéznek el)

    Jön a tél, valaki fázni fog, de nem az oroszok lesznek azok…

  18. 12. Simon mondja

    Ha így haladunk, egy évtized múlva az orosz erőforrásokra nem igazán lesz szüksége Európának, szóval válaszold meg magad!

    A kompromisszumokon alapuló együttélésbe nem fér bele, hogy mikor eldöntöttem, hogy lerohanok egy országot, elkezdek manipulálni az árakkal. Lehet legyinteni, de ez is messze megelozte az EU-s szankciókat.

  19. „Jön a tél, valaki fázni fog, de nem az oroszok lesznek azok…”

    Az oroszok most nem fognak fázni, cserébe 5 év múlva ott lesznek kb, mint a 70-es években.

  20. „Oroszok mindenkivel tök jól üzletelnének, és be is tartanák a feltételeket, ha nem akarnák őket minden áron letérdeltetni/feldarabolni..”

    Ahha…
    Akkor miért kezdték el manipulálni a kínálatot még tavaly ősszel?
    Az oroszok nagyon korrekt üzletfelek, amíg a stratégiájuk a bizalomépítés, és nem azok, amikor más érdekeik felülírják ezeket.

    Mondhatnánk azt is, hogy 1956. október 30-án nagyon korrektek kivonultak, mert látták, hogy nem kér belőlük Magyarország. Aztán november 4-én visszajöttek.

    Most 2021 őszéig nagyon korrekten üzleteltek, egyre nagyobb hányadot szereztek az európai energiatortából. Kár, hogy a céljuk az volt, hogy majd amikor a geopolitikájuk változik, akkor ezzel zsarolni tudjanak.

    Nézd a teljes képet!

  21. 16 – Keltafan:
    Oroszország mit nyerne egy lerohanással? Miért lenne az részükre előnyös? Hiszen még Dombasz se kellett nekik

  22. Nem tudom mennyire igaz a cikkben leírt dolog.Meg kellene nézni hogy pl. a magyarországi Bosch,Mercedes gyárban milyen megrendelések vannak.(valaki dolgozik ott?) Énszerintem még nagy megrendelés visszaesések még nicnsenek, sőt szerintem egyátalán nincsenek (MÉG) .Amúgy meg semmi értelme hogy gyártanak,gyártanak és gyártanak új autókat,bútorokat, meg mindent 5 év után meg dobják ki(németek hozzá vannak szokva ehhez nagyon, mindnekinek az új ,új,új kellnee a picsája alá 😀 >telefon,autó,bútorok stb…) Elég pazarlóan élnek.800 ezer kamion csak németben? Itt is láthatjuk hogy milyen környezetszennyező és energiapazarló ország.A wolswageny csavarjait meg minden alkatrészét 10 ezer kilométereket vonszolják ide oda a dög kamionokkal.Egy nagy fenntarthatatlan fos az egész mégha a német ipar és élet úgy is tűnik hogy szép és jó és tiszta minden.
    Vonuljon mindneki egy kis faházba és termeljék meg helyben az élelmet egyből nem kellene 800 ezer kamion. Megnézve a német autópályákat teli vannak autókkal amik jönnek mennek a nagy semiért vagyis egy pillanatnyi életszínvonalért (ha leállna akkor egyből leesne a GDP..)
    Amúgy meg 10 éve mvolt szóbeszéd hogy a germánok keresnek 3-4 eft-ot.Most nem tudom ilyen fizetések vannak arra de ott is belemennek simán szerintem a 3000 eurba, de szerintem 5000 eur sem átlagon felüli.Mondjuk legyen 4000 EUR ami 1,6mft.Namost egy házaspár esetén ez havi 3,2 millió évente 38,4 MFt.Van ott még lóvé bőven.Éve 38,4 mft egy átlagos ratyi német munkás bére.Pl hallottam hogy egy gyerek után az állam havi 80 ezer forrintnak megfelelő eurót ad.Havi értitek havi! Majdnem ingyen felnől a gyerek ha valaki nem kényezteti el luxuscikkekkel.Noha láttam oyan interjút is hogy a német manusz nyugdíjas volt de muszály volt eljárnia dolgozni.
    De van ott még lóvé bőven a dolgozó többségnél.

  23. andrew: 400 forintos EUR-nál valóban annyi :). Havi 438 EUR két gyerek után, ezt fogják októbertől 600-ra emelni (gyermekenként 300). Az én fizetésem (heti 35 órában) nettó 5700 Eur, a feleségemé heti 30 órára 3300 Eur. Az Audi A4-es havi díja 450 EUR + üzemanyag, évi 25000 km van ebben sz árban, ezt 3 évente cserélik újra (lízing), a 125nm-es lakás bérleti díja 1000 eur, rezsivel (kisváros). A Budapesti lakás tehermentes, ki van adva havi 450 EUR-ért. Mi a kérdés? Ja, hogy holnap mind meghalunk…. Hát ez benne van a pakliban :)))

  24. Csoda, hogy eddig is működni tudott az orosz-ukrán tulajdonú cég.

    „Az egyik nagyolvasztó hetekkel ezelőtti leállítása után, múlt pénteken a Dunaferr arra kényszerült, hogy leállítsa a másik nagyolvasztóját is, mert a termeléshez szükséges koksz beszállítását évtizedek óta végző partner, a Donau Brennstoffkontor GmbH (DBK) váratlanul megtagadta a szállítást – közölte a társaság a honlapján. A közlemény szerint a koksz, mint nélkülözhetetlen alapanyag hiánya miatt bekövetkezett kényszerű leállás azt jelenti, hogy jelenleg nincs lehetőség nyersvas- és acélgyártásra a cégnél.

    Az írták, a cégcsoport túlélésére az egyetlen esély, hogy a termelést fenn tudja tartani és rövid távon újra tudja indítani a nagyolvasztóit, ehhez pedig a megfelelő mennyiségű és minőségű koksz beszállítására van szükség egy héten belül. Hozzátették, hogy a hosszabb leállás – elsősorban az újraindulás műszaki kockázatai és költségei miatt – ellehetetlenítené a Dunaferr működését. A cég szerint közép- és hosszabb távon az állami beavatkozás jelentheti az egyetlen megoldást az egyik legnagyobb, 4500 munkavállalót foglalkoztató magyar iparvállalat túlélésére „az iparági krízishelyzetben”.
    https://gondola.hu/hirek/292482-Kokszhiany_miatt_lealltak_a_nagyolvasztok_Dunaujvarosban.html

  25. 21. Tibor bá’

    Nem tudok a fejükkel gondolkodni. Fogalmam sincs, hogy Ukrajna lerohanására miért volt szükségük. De sztem ezt Te sem érted.

  26. Keltafan:

    A Szovjetunió lerohanta Afganisztánt és ott volt szűk egy évtizedig. A városok és a nappal az oroszoké volt, a vidék és az éjszaka az afgánoké. A kivonulás után látszott, az égvilágon semmilyen eredményt nem voltak képesek elérni.
    Az USA lerohanta Irakot (kétszer is), szétverte, létrehozta a törökök nagy örömére az iraki Kurdisztánt, majd szépen elsomfordált, a mai napig semmi sem működik ott igazán, de elérte, hogy Irán kiterjesztette a befolyását a törökök meg bedurciztak.
    Líbia: A Nyugat katonai erővel szétverte az országot, a mai napig hadurak adják egymás kezébe a kilincset, működő állam zéró.
    Afganisztán: Az USA bevonult, 18 év után gyalázatos módon lelécelt, otthagyott egy hatalmas eszközparkot és egy azóta sem létező afgán hadsereget.
    Szíriát most nem említem, ott még tart a buli javából, de kábé hasonló lesz a végeredmény.

    Tegyük fel, Oroszország mozgósít, bevonul még 2 millió katona, beröffentik az összes cuccost és adj neki, lerohan egy következő államot (sci-fi 1.).
    Tegyük fel, a bevonulók tök lelkesen haladnak előre és sikert sikerre halmozva el is foglalják a célállamot (sci-fi 2.).

    Oké és mi lesz utána?

    Ki szervezi és fizeti a lerohant állam államigazgatásának újbóli megszervezését, a nyugdíjakat, a lakossági rendfenntartást, az élelmiszerellátást, a közgyógyellátást?
    Ki szervezi és finanszírozza majd a megszálló egységek étkeztetését, elszállásolását és ruháztatását?
    Ki szervezi, fizeti és biztosítja majd az ellenállók (mert ilyenek lesznek) leverését?
    Tovább most nem is kérdezek, mert emellett még egy tucatnyi bel- és külpolitikai sz@rt is el kell párhuzamosan lapátolni úgy, hogy közben a támadó/megszálló hatalom gazdasága, katonai ereje és politikai elitje is a helyén működőképes maradjon.

    Sem lehetőség, sem katonai erő, sem gazdasági háttér nincs ahhoz, hogy ma Oroszország európai államokat rohanjon le és tartson megszállva. Az Ukrajna elleni hadművelet során is – jó esetben – az 1/3-ad erőt vetették be és vetik be most is ahhoz, hogy egyáltalán alsó hangon meg tudják szállni az ukránokat.

    Nem Ukrajna megszállása a cél (sosem volt az), hanem sokkal inkább Ukrajna szétesésnek az előidézése és ezen keresztül az EU/NATO tagállamok közötti viszály szítása. Ezért nem sietős a háború, annyi erőt vetettek be eddig, amivel az eredeti, egyébként távolról sem kicsi ukrán haderőt leamortizálták, a mostani ukrán ellenállást és hadműveleteket pedig a Nyugat finanszírozza.
    De minél tovább tart ez az őrület, annál rosszabb helyzetbe kerül Ukrajna és Európa is, tehát ennek a konfliktusnak a gyors lezárása lenne a közös érdek.
    Na, erről hallani sem akar sem Washington, sem London, sem Moszkva sem pedig Zelenszkij.
    Tehát…?

    Ne Európa oroszok általi lerohanásától félj, ez csak egy „árnyék”, semmi több.
    Más miatt kellene itt aggódni.

  27. 24 – Keltafan

    Pár perce azt írtad egy fenti hozzászólásodban, hogy „birodalomként gondolkodnak”, most meg azt, hogy „nem tudok a fejükkel gondolkodni”….

    S arra nem gondoltál, hogy egyszerűen csak biztonságot akarnak, hogy ne provokálják őket állandóan és hogy az határon túli orosz kisebbséggel ne állatként bánjanak? Ez utóbbit magyarként nem annyira nehéz megérteni, vagy talán igen?

    Oroszországnak minden erőforrás a rendelkezésére áll, méghozzá a legtöbb bőségesen. Európában nincs semmi, ami annyira vonzó vagy nélkülözhetetlen lenne a számukra.

  28. Re:20 Keltafan
    Volt némi csetepaté az ÉÁ2-körül amerikai nyomásra, utána kezdődött az orosz húz meg ereszd meg orosz gázmizéria.

  29. Re:23 kakukk
    Találós kérdés: németek honnan vették a fekete szenet, amiből kokszot gyártottak?

  30. 25. MangaM,

    „Ki szervezi és fizeti a lerohant állam államigazgatásának újbóli megszervezését, a nyugdíjakat, a lakossági rendfenntartást…”

    Hogyan működött a szovjet birodalom? Mindenki, minden megszállt ország eltartotta saját magát és sarcot/háborús jóvátételt fizetett Moszkvának.

    Persze egy porrá rombolt ország erre nem képes, de nem is a lerombolás az orosz cél csak a befolyás alá vonás.
    Ukrajna letámadásával is a 2014 előtti orosz befolyás alatt tartott Ukrajna volt a cél. Azt hitték ezt könnyen elérhetik, mert az orosz támadás előtt az ukránok eléjük omlanak, behódolnak. Nem jött be.

    Szerintem február 24-e óta világos, hogy az oroszfanok által annyira kedvelt narratíva, hogy 2014-ben valójában puccs történt csupán, Ukrajna átállítása az orosz barátságtól nyugat baráttá nem igaz. Annál jóval több történt 2014-ben Ukrajnában.

    Az ukránok tényleg nem kérnek az orosz ölelésből és a Nyugathoz akarnak tartozni.

  31. Wc papír: a copban megdöbbenve láttam hogy a jó minőségű wc papír tekercse 230 ft lett! Ennyi még sohasem volt.Begyűrűzik ide is hogy megemelkedett a papírgyártás ára.Én gondolkodtam papíröntésen ,mármint hogy van rengeteg szórólpaom, újságom.
    Ezt beáztatni, darálni pépesre , majd egy szitára kiönteni.Mondjuk seggtörlésre használni nem tduom mennyire lenne hatékony és puha. Valaki próbálkozott már?
    Röhögtök? Miért .Számoljunk napi 100 ft papírhasználattal(wc papír, konyhai törlő…ez évente 36500 ft>>40 év alatt 1 460 000eft>>de az elszálló papírárak miatt ez nem annyi hanem lehet 3-4-5 millió ft is. 😀
    Ha valakinek van bevált papíröntési gyakorlata szóljon.Itt nem csak a spórolás hanem az alkotás öröme is bjön.Összeomló világunkban nem hátrány hanem öröm lesz, az alkotás öröme.

    Más:
    Azért egy igazi recesszió ott kezdődik hogy pl. autórendelések visszaesnek eleinte 10-20%-al, majd ahogy begyűrűzik 30-50%-al.Például a kecskeméti mercedes elküldi a dolgozók 20%-át kezdésnek.Majd folytatódik a dolog és beüt egy 10-20%-os munkanélküliség de akár 30-40.Ez még ami most van semmi 😀 Az az igazi amikor a dolgozók péntek délutánonként már tudják hogy a HR-es (humánerőforrás) megint hívni fog valakit elküldésre.Még mindig munkaerőhiány van.Amúgy ha átbillen akkor lehet szívásmert onnam minden kieső ember növeli a munkanélküliségi rátát.De ha most még kieseik valaki akkor elmegy másik helyre.

  32. 29. Gyarmathy

    Azért a valóságtól nem kellene elrugaszkodni és ellentmondani még Vic Nulandnak is…, nem volt puccs…

    Ha egy legális kormányzatot idegen hatalmak – felhasználva a helyi ellenzékieket is – pénzügyi támogatással és támogatott fegyveres erőszakkal megbuktatnak, akkor azt minek kellene nevezni?

    Egyébként egy csomó korábbi kérdésemre nem válaszoltál eddig, ez miért van?

    Vagy Janukovics megválasztása törvénytelen volt és az EU megfigyelők hazudtak előtte?

  33. 25. MangaM

    „Oké, és mi lesz utána?”

    Jelenleg ez szerintem Ukrajnában is adekvát kérdés, mégis meglépték.
    Mindenesetre nekieshetnek bárkinek azzal az ürüggyel, hogy „veszélyben érzik magukat”.

    Úgy látom, hogy nincs külön orosz geopolitika és külön gazdaságpolitika. A Gazpromot arra tartják, hogy gazdasági befolyást szerezzen, és ha majd eljön a pillanat, azt átkonvertálják politikai hatalomra.

  34. 26 – Zsolt:

    Nem tudok a fejükkel gondolkodni, mert nem vagyok birodalom. 🙂 Nem is tudok azonosulni egyik történelmi birodalommal sem.
    Az az igazság, hogy én ilyen balf..sz moralizáló polgár vagyok – ahogy ezt már MangaM kielemezte. De ezt vállalom: a machiavellista-pszichopata működés nem megy…

    „Oroszországnak minden erőforrás a rendelkezésére áll, méghozzá a legtöbb bőségesen. Európában nincs semmi, ami annyira vonzó vagy nélkülözhetetlen lenne a számukra.”

    Minden erőforrás rendelkezésükre áll, hogy az 1950-es évek szintjén elketyegjenek.
    Az, hogy mi a vonzó Európában, kérdezd majd meg a politikai és gazdasági elittől.

  35. 25. MangaM

    „Más miatt kellene itt aggódni.”

    Ezzel egyetértek. Aggódom is.

  36. A németeknek van még miből leadni. Rosszabbul fognak élni ezt kétségtelen, de ki fogják bírni (ellentétben a magyar széles néprétegekkel).

    A kérdés az, hogy kit fognak (a túlnyomó többség) hibáztatni a csökkenő életszínvonal, a gazdasági problémák miatt?

    1. Ukrajnát (és ezzel Európát, annak kialakult rendjét) megtámadta egy agresszor és szükséges áldozatokat hozni nekünk is a támadó megfékezése céljából. Örüljünk, hogy csak pénzzel, életszínvonal csökkenéssel kell fizetnünk és nem vérrel.

    2. A vezetőink és a szankcióik a hibásak. Kit érdekelnek az ukránok, hadd vigyék az oroszok Ukrajnát vagy amit akarnak belőle (remélhetőleg nem mennek tovább, nem akarnak többet, más országokat), csak legyen olcsó ismét az energia és éljünk jól, mint eddig.

  37. Mellékesen megjegyzem, hogy a németek marginális szerepet játszanak ebben a háborúban, így az ő közvéleményük, gazdaságuk, karonai-, és pénzügyi támogatásuk nem sorsdöntő.
    Persze történjen bármi is Németországban, az jelentős hatással lesz a magyar gazdaságra. Azt viszont nem igazán értem, hogy miért adják ide is drágán a gázt, az orosz érdekek felülírják a formális kapcsolatokat, nem akarnak jó példát statuálni, stb.
    Marad a mind megfagytok, gazdaságilag földbe álltok, és meg lesztek szórva atommal mantra. A gazdasági visszaesés persze borítékolható, annak mérete, időtartama kérdéses.

  38. “Egyre többen kapnak levelet a szolgáltatójuktól ehhez hasonló felütéssel. Hessen tartományban, Frankfurt környékén a legnagyobb gázszolgáltató, a Mainova augusztusban 37 százalékos emelésről tájékoztatta az ügyfeleit. A wiesbadeni székhelyű Eswe 11,65 centtel emelte egy kilowattóra (kWh) gáz árát, ami egy átlagos fogyasztású háztartásnak 175 euró (kb. 70 ezer Ft) többletkiadást jelent minden hónapban. Vannak, akik ennél is sokkal rosszabbul járnak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung olyan esetekről számol be, mint amikor valaki, aki idáig 154 eurós havi átalánydíjat fizetett, mostantól hétszer annyit, 1106 eurót (kb. 450 ezer Ft) kell havonta elutalnia. Egy másik esetben a gázszámla 240 euróról 1630 euróra nőtt.”

    Forrás:
    https://g7.hu/penz/20220919/orjongo-zokogo-ugyfelek-hivogatjak-a-nemet-szolgaltatokat-a-szamla-miatt-pedig-meg-csak-most-jon-a-java/

  39. 43. Tibor bá
    Ha olyan áron kapnánk, akkor már tudnánk.

  40. 43. Tibor bá’
    Két gáz ár is lehetséges.
    A legutóbbi információ, a hosszútávú szerződést amit tavaly Szíjjártó kötött, évi 4.5 millió köbméterre, a Holland gáztőzsde ára alapján némi csúszással, egy vagy két hónap tőzsdei ár átlagának megfelelő árat fizetünk a gázért.
    Most kötöttek egy plusz 1 millió köbméterre szóló szerződést is.
    Erről csak más fórumok hozzászólásából idézhetek, -Sikerült a legmagasabb áron gázt vennünk. – Akkor épp 400 dollár körül volt az ár, ami mostanra 200 körül mozog.
    De nem tudni, hogy mennyit is fogunk fizetni a plusz 1 millió köbméterért. Lehet, hogy azért is az aktuális tőzsdei árat kell fizetnünk.

  41. Oroszország, pontosabban Putyin, úgy érezte fenyegeti a Nato.
    Ezért indította meg a „különleges hadműveletet”
    Az európai államok fenyegetve érzik magikat Oroszországtól ezért szállítanak fegyvereket Ukrajnába.
    Szerintetek melyik fenyegetés jelent, a fenyegetettre nagyobb veszélyt ?
    Te személyesen melyik félelmet találod megalapozottabbnak?

  42. 43. Tibor bá,

    Én eddig csak arról olvastam, hogy annyiért vagy inkább többért, mint Európa nyugati fele.
    Valszeg a holland gáztőzsde árához van kötve az import ár valamilyen árképlettel.

    Az áron kívűl bármikor várható az import leállása, azaz az oroszok nem csak a NS1-et, hanem minden Európába küldött gázt leállíthatnak.
    Ebbe illeszkedik a kormány pánikolása, a 18 fok a közintézményekben, meg a kazánprogram stb. Valamit tudhatnak Viktorék, másként mire fel a pánikszerű intézkedések, mégha a kommunikációban igyekeznek is nyugtatgatni.

  43. 47. Gyarmathy

    Órbán Viktorék csak annyit tudhatnak, hogy az ukrán-orosz konfliktus ÉVEKIG fog tartani változó intenzitással…már csak azért is, mert a módern amerikai és európai fegyverrendszerek megtanítása, hosszú-hosszú hónapokat és éveket vesz igénybe, gondolok itt a vadászrepülők, félautonóm drónrajok irányítására is.

    Az európai lakosság mindeközben pedig a lovaskocsi – sparhelt műszaki színvonal felé tart, mivel a globális ellátási láncok helyrehozhatatlanul megsérülnek az idő múlásával.

  44. 30: Hiába akarja Putyin megroppantani Európát a gázcsap elzárásával, Oroszországnak okoz vele nagyobb kárt

    Nem kérdéses számomra, hogy Oroszország és a nyugati gazdaságok között kitört energiaháborúból a nyugati felek kerülhetnek ki kisebb veszteséggel. Ez egy alapvetően vesztes-vesztes helyzet, a kapcsolat tönkremenetele mindkét félnek óriási károkat okoz. Azonban úgy tűnik, hogy elsősorban az Európai Unió GDP arányos vesztesége ebben a gazdasági háborúban jóval kisebb, mint Oroszországé. Amíg az előbbi egy erős megrázkódtatáson juthat túl, addig az utóbbi gazdasága 1-2 éves mélyrepülésbe kezdhet. Ettől persze még a körülményeket másként élhetik meg a felek, de a piaci várakozások az orosz veszteséget majdnem egy nagyságrenddel nagyobbnak becsülik. ”

    Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője a G7-en helyezi kontextusba Európa és az oroszok kilátásait az energiaháborúban:
    https://g7.hu/penz/20220919/hiaba-akarja-putyin-megroppantani-europat-a-gazcsap-elzarasaval-oroszorszagnak-okoz-vele-nagyobb-kart/?fbclid=IwAR2A_Y77ZsqJVfSEmkUCggK7KLBKA8k4ENrLZcJ30VMJLzM9Ec9prtgfx_M

  45. Sok furcsaság lengi körül (a régi „jó” orbányisztán szokáshoz hűen) a gáz és villany árazásokat. Számlák havonta többször, rejtélyes és érthetetlen árazások.

    https://piacesprofit.hu/cikkek/gazdasag/draga-magyarorszagon-a-gaz-ara.html?utm_source=rss&utm_medium=referral

    Olyan szaga van az egésznek, mintha az orbánszekta a néptől és FŐLEG a cégektől igyekezne beszedni azt a pénzt, amely hiányzik a büdzséből. A főleg azért is fontos, mert a „rezsi védett” lakosság egyre jobban hőbörögni fog azért hogy „mi a f@sznk emelik tovább a kaja árát ezek a barom, élősködő cégek?!”. Tegnapi infó húsipari cégtől, az új gázárral számolva a sertésszír önköltségi ára nettó 1400.-Ft/kg! Könnyen lehet hogy sok cég nem fogja ezt túlélni. A szekta vezér meg vigyorog majd örömében, mert ha megindulnak az EU források, azt ugyan nehezebb lesz lenyúlni, de a cégektől elszívott likviditás már más ügy. Ezzel a jövőt zabrálják el.

  46. 51: Nostrodamus:
    A magyar ember kibaszott ostoba. Már rég tömegeknek kéne az utcán lenniük, de nem.
    Amíg neki van rezsicsökkentés, amíg ő nem jár rosszul, kussol, sőt gyalázza azokat, akik a peremen már lehullottak.
    Nem látja a nyomorult, hogy sorban állás van, ő is sorra kerül. Lényegében ez egy olyan tömegsír lesz, ahol nem egyszerre lőtték agyon az embereket, hanem szépen, sorjában, egyesével, s van köztük, aki a saját sírját is hajlandó így megásni. Zokogva borul hős nagyvezére keblére. Számomra érthetetlen, s egyben gyomorforgató ez a létező, nagy magyar, kollektív ostobaság.

  47. Mielőtt valamelyik ügyeletes sajtkukac azonnal bedobná a tutit, inkább leírom én:
    Miért? Te a Gyurcsányt, vagy a Gyurcsánynét akard? Rohadt sorosbérenc! Muhaha.

  48. 52: Nomost egy társadalomban, ahol nemhogy eltűrik, hanem még tapsolnak is annak hogy az erő segítsêgével kirabolhatóak a kereskedők, nincs min csodálkozni. Jobb néppé kellene válni. Illetve olyan szabályok kellenek, ahol a jó tud kibontakozni….

    Tegnap ez a párbeszédet folytattam valakivel a FB-on:

    Sz: Kifejtenéd hogy mért lenne jobb ha nem lenne árstop ?
    Nem vagyok fideszes de érdekelne .
    Én: szerinted meddig lesz még üzemanyag a benzinkutakon, és hány kis kút fog addig tönkremenni és bezárni??

    Sz: Akkor bezárnak és onnét veszünk aki nyitva van és a benzinkutas is elmegy dolgozni máshová…. Legfeljebb nem megy nyaralni kétszer a kis kút kezelő sem.

    Én: Szóval te még tapsolsz is ahhoz, hogy az állam segítsêgével kirabolhatóak a kereskedők. De azért rohadtul fel lennél háborodva, ha mondjuk autókkal kereskednél, és egyik napról a másikra az állam arra kötelezne, hogy féláron add az autóidat. De ha mást tesz tönkre, azért az nagyon is tetszik neked. ??

    Sz : Autókereskedő…benzinkút tulajdonos ??? Most sírnom kellene miattuk?!!
    A sok ezer kétkezi melós mit szóljon ?.. ,,Az üléspontom szabja meg az álláspontom.”

    Én: ja, szóval mivel a kereskedőnek több pénze van mint neked, rabolják csak ki nyugodtan. Raboljanak ki bárkit, csak hogy neked több pénzed legyen. Gusztustalan! Ezért tart itt ez az ország, mert ilyenek ez a nép!Normális országban ez soha nem történhetne meg – persze honnan is tudnád, milyen egy normális ország??

    Sz: Hallottál már olyanról hogy a többség érdeke fölül írja az egyénét!?…
    Én: helyes, add el csak a házadat és add oda annak, akinek kevesebbje van. Utána dumálj.

    Sz: Agyhalott vagy szélső baloskám!!! 😀

    Na EZ az átlag magyar, a tipikus fideszes szavazó. ? Nincs mit csodálkozni azon, hogy itt tart az ország. Nem való ez a nép Európába.

  49. Legyetek Ti a változás, amit látni akartok a világban! Pofázni könnyű, hogy csináljanak már valamit (mások).

  50. Re:52
    Azért az elég visszatetsző, hogy hogyan köpködöd a saját szülőhazádat…
    Hibákat én is látom, de az anyámat nem kurváznám le, ha megcsalta volna apámat.

  51. 52. Anonimus
    A Fidesz legfőbb választói bázisa a párt által létrehozott gazdasági rendszer kárvallottjai. Ez a KSH adatból látszik és személyes tapasztalat is. Jelenleg ahogy nő a leszakadók száma, úgy nő a támogatottságuk. Őket értem. Ők olyan flagellánsok akiket révült állapotukban mások ostoroznak. Ők menthetetlenek.

    Viszont ennyien nem voltak szavazni vagy nem rájuk szavaztak. 5 158 821 fő
    Kérdezed, ők hol vannak?
    Azt látjuk, hogy az ellenzék tetszhalott állapotban van, de hol van a nép?
    Erre a kérdésre egy jó választ találtam.

    Hol van a nép?

    El van foglalva a maga bajaival,
    a holnapra, vagy a hónapra való életével,
    a hétköznapokkal, a szomszéd ruhájával,
    a folyóparti kilátással,

    Meg a szomszéd zöldjével,
    A túlzöldellő földjével,
    A másik irány buszaival,
    A kerítése lyukaival,

    Rohanásra rohanással,
    Jó szóért is támadással,
    Sztárok fényes életével,
    Pletykával, meg tévézéssel,

    Lépcsőházban hányással,
    Autóján a jégkárral,
    Munkahelyről mi hozható,
    Gázmérő még lefogható,

    A tanárok de ráérnek,
    Igyál már, hisz’ így kinéznek…

    Ehh, törődünk is itten ezzel.
    Éldegél a magyar ember
    Földet nézve, ezer éve
    Ugyanúgy,
    Föl nem nézne, őt a „messze”
    Megriasztja életébe’,
    Mint gerlét a macska lépte,

  52. 56. dajtás
    Ugyan azt olvassuk és homlokegyenest máshogy értjük.

    52. Nostredamus elkeseredett szavai a közönyösség és a bénult beletörődés felett érzett dühről szól. Ez inkább értünk, mint ellenünk szóló írás.

  53. 57 és 58: Károly:
    Egyetértek!

    Az udvari bohócot pedig a helyén kell kezelni, szóra sem érdemes!

  54. 2022.09.16.-án a marokkói Rabatban aláírták a Nigériát – Marokkóval összekötő gázvezeték-projektről szóló szándéknyilatkozatot, amely Nyugat-Afrikát és Európát is ellátja egyszer majd…

    (transzszaharai gázvezeték projekt)

    forrás: enerdata

  55. 54 – Camelia:
    Rossz érvvel vitáztál. Árstopnál az árkülönbséget így vagy úgy az állam fizeti. Az államnak nincs pénze csak az, amit tőlünk beszed. Végső soron a különbséget mi fizetjük. Tehát nem nyerünk semmit, de az áruhiány hátrányait mi visszük el az állam helyett. A kereskedő nem hülye. Az olcsó farhát okozta vesztességet rárakja a mell filére. Viszont farhátot nem lehet kapni. A sertéscomb marad 1500 (és eltűnik a polcról) a karaj meg felmegy 3000-re. A piac a feje tetejére áll, az Orbán hívők pedig boldogok, és Orbánt hatalmon tartják.

  56. …”Yasmin Fahimi, a nagyhatalmú DGB szakszervezet vezetője ..HMM.”
    Yasmin Fahimi…Németországban…nahát..
    Nem tartozik a poszt témájához, de nem tudtam megálni:
    Egy hatalmas szakszervezet VEZETŐJE… Németországban…hm…Unalomig ismeritek hülye mantráimat a témában…Minden nyugati ország, mint pl. Anglia, Hollandia, ahol bevándorlók, ám legyenek bármilyen okosak, tehetségesek -amit amúgy sem hiszek – mint a gazdanép tehetségesebbjei, ilyen poziciókba kerülnek, nos egy ilyen ország fölött megkondult a lélekharang, akkor is , ha a sok hülye nem hallja .

  57. 61: Persze, ezt így van, de itt az illető az üzemanyag árstopokra kérdezett rá. Ezzel alsó hangon 200 kis kutat tettek tönkre rögtön. Beígértek nekik egy nevetséges 20 Ft/liter támogatást, már júliusban arról jöttek a hírek ,hogy még ezt sem kapták meg. Vagyis nem az állam fizeti a hiányt, hanem a kereskedő.

    https://infostart.hu/gazdasag/2022/07/13/elfogyott-a-kis-benzinkutak-tamogatasa-bedolhet-a-videki-ellatas

    Tárgyaltam júniusban egy igazgatóval az egyik olajtársaságnál. Elmondta már akkor, hogy az OMV nem tudja, meddig fogja állni a vesztségeket, most még azért van üzemanyag, mert főként a MOL még fizeti a számlát. Az ő cégük december végéig vállalta ezt be, aztán valszeg beintenek ők is.

    Ez a kormány egy tipikus utcai rabló, a nép pedig a cigány mentalitásával örvendezik a rablásnak, még azt sem látva, mennyire át van verve ismét.

    Nagyon jó írás ebben a témában Vakmajom oldaláról:

    „Sajt inflációban is toronymagasan első Magyarország az EU-ban, 60,7%-ot (!) ment fel egy év alatt az ára, miközben az EU átlag 18,9%, tehát a magyar infláció ebben (is) háromszoros mértékű, mint az európai átlag, igen nagyrészt belső eredetű a pénzromlás. Higítva van a pénz.

    Hetekig lehetne mazsolázgatni az Eurostat adatokból, a legtöbb esetében hasonló a helyzet, és ezek kőkemény tények. Az okokat már nehezebben lehet szétszálazni, de vastagon benne van az állam, mint minden inflációban:

    1. A kirótt hatósági árak veszteségeit más termékeken kell behozni, és ez logikusan emeli az árakat (hatósági ár=áremelkedés)

    2. A választási osztogatással meg nem termelt jövedelmet szórt ki az állam a lakosság közé, ami keresleti oldalról megemelte az árakat, és az árak fenn maradtak azután is, hogy a pénz elfogyott

    3. Eleve beindult élelmiszerinfláció mellett a megszorítások keretében óriási, a szektor éves profitját elvevő különadót rakott a kiskereskedőkre, akik a veszteséget természetesen áremeléssel szedték be, kvázi az állam adószedőiként voltak (vannak) alkalmazva. Plusz megemelt csipszadó, az is megnyomta az árakat persze, ott fizeted a redbullban, kakaóscsigában, lekvárban, müzliben stb.

    Ezek mind inflációnövelő intézkedések. Ha az állam nem csinált volna semmit, nem avatkozott volna be a piacba, nem vezetett volna be hatósági árakat, nem osztott volna ki meg nem termelt lóvét, nem emelt volna iszonyú drasztikusan adókat, akkor sokkal kisebb lenne az áremelkedés, valahol a szlovák-román ütem környékén, szomszédos EU-tag államok, közös összenyitott piacon vagyunk. Az is nagyon sok, de senki ne mondja, hogy mindegy, hogy 20%-kal drágább a sajt (és a többi alapvető termék), mint Romániában és Szlovákiában, vagy 60%-kal, mert bizony ennyit tettek hozzá az állami intézkedések, az áremelkedések akár kétharmada lehet belső eredetű.
    És tök mindegy, mit fuvoláznak a propagandában, az az ostobáknak van. Azzal persze semmilyen állam nem áll elő, hogy heló, szevasztok, parasztok, jól megszívattalak titeket, és olyan hülyék vagytok, hogy még észre se veszitek, tapsikoltok hozzá, hogy drasztikusan elszegényedtek, és egy év alatt eltűnik az elmúlt öt év reálbérnövekménye. Pedig ez az igazság.

    Ilyen az inflációs adóztatás, mert az zajlik Magyarországon. Nincs ingyenebéd, csak ennyi derült ki.” https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/submitViewTableAction.do

  58. 63. Camelia
    Nyugodjál meg, vasárnap jöttem haza Romániából, és pl. az Auchanos árak pont ott vannak mint nálunk. És a Kaufland sem tér el. A székely bolt, azaz a Mercur egy kicsit drágább, de ott minőségibb termékek vannak. Direkt figyeltem az árakat, és folyton átszámoltam. Igaz a piacaikat össze sem lehet hasonlítani a mi – bendős cigányok által uralt – piacainkkal. Kb. mint ég és föld!
    Ha nem hiszed ugorj át Nagyváradra, Aradra (igaz, itt már főleg Regáti /ha tudod mit jelent/ termékek vannak/) vagy Szatmárra.

  59. Érdemes meghallgatni a német (és egész európai) gazdasági gondok kapcsán ezt a beszélgetést.

    #https://www.youtube.com/watch?v=4fD_GyZwb8c

    Amit látunk, hogy a nyugati gazdaság alkalmazkodik az újabb feltételekhez. Leválik az orosz energia és nyersanyagfüggésről, a kínai gyártásról. A globalizmus átalakul. Természetesen ez fáj, átmeneti zavarokat okoz, átrendeződéseket, átárazódást, de a Nyugat jól megvolt a kínai gyártás és orosz energia nélkül 30-40 évvel ezelőtt is.
    Most ismét efelé tartunk. A (nyugati) gyártók kivonulnak Kínából, az orosz energia és nyersanyag aránya pedig rohamosan csökken.

  60. Re:65 Gyarmathy
    Közben pedig szépen elveszíti a piacait, amit elhappol előle a távol keleti gyártás. Ebből nem átalakulás lesz, hanem leépülés (végül is ez is strukturális átalakulás… )
    Mihez tartás végett.
    Az éllovas EU-s megújuló ipar egyik vezető gyártója (SMA) olyan szállítási határidőket ad meg, hogy nem lehet már támaszkodni rájuk, (én is 3 hónap csúszásban vagyok miattuk egy projektemnél), ami miatt szépen elvándorolnak a megrendelőik ki lehet találni kihez, a Huaweihez.
    Pl az egyik projektemhez kínából hozatunk mikroszálas rézkábelt, mert EU gyártás olyan drága, hogy repülővel is olcsóbb ide hozatni, mint itt megvenni. Erre vártunk gombot.
    Én nagyon pesszimista vagyok az EU ipari átállással szemben…

  61. 65. Gyarmathy
    Bárcsak úgy lenne, ahogyan írod. Akkor újból lenne európai ipar, azon belül Mo. is gyártana szövetet, készruhát, meg minden egyebet amit gyártott amíg ki nem szervezték az egészet Kínába.
    A baj ott kezdődik ezen hurráoptimizmus kapcsán, hogy Európában (főleg nyugaton) már nincs munkára fogható népesség (azaz van, csak azok a munka alatt az irodai munkát értik, és aminek a nyele hosszabb mint 20 cm, nem hajlandók megfogni).
    El tudod te képzelni, hogy a mai bulikázós élvhajhász ifjúság elvégzi azt a kuli munkát amit a keleti elvégez? És annyi pénzért?
    Akkor amikor már – nyugat valamennyi országában! – még a buszokat is bevándorlók vezetik. Vagy szerinted reális az, hogy műkörmös, szolis, folyton utazhatnék cicamica hét szövőgépen figyeli a szálszakadást 30 perc szünettel, három műszakban, mint anno anyósom?
    Ez a visszahozzuk az ipart nyugatra vonat sajnos már vagy 30 éve elment. Itt már senki nem akar dolgozni, csak pénzt keresni ügyeskedéssel, mint pl. kriptovaluta, részvények, megrendelem az Alibabán olcsón, eladom itthon drágábban.
    Csak halkan jegyzem meg, hogy a bevándorlók nagy része pedig nem lesz alkalmas a nyugati ipar működtetésére, mert sem munkafegyelemmel, sem szaktudással nem rendelkezik. Ez kultúra kérdése, így nem lehet őket 1-2 éves tanfolyammal megtanítani ezekre.
    A frissen érkezett fekete ma bemegy a melóba, hét végén megkapja a fizút, aztán eltűnik, amíg a pénz tart, hogy aztán újból jelentkezzen a munka felvételére. Amikor pedig számon kérik rajta, hogy de miért nem jött eddig, még ő van megsértődve.
    Még talán kelet-Európában van némi remény. Itt még nem szoktak le teljesen az emberek a munkáról (de jó irányba haladunk!), nem véletlen, hogy nyugatot is ők viszik a hátukon (kulimunka szempontjából). Erre alapozva talán a nyugati cégek áttelepülhetnének errefelé, mert a munkabér még mindig harmada, mint otthon.
    De lassan itt is emberszűke lesz (hisz itt sem születik elég gyermek) és ami van az is kétfelé oszlik, azaz a nyugaton dolgozókra és az otthon maradottakra.
    Esetleg a robotika tudna enyhíteni az munkaerő hiányon.
    Nem beszélve arról a cseppet sem elhanyagolható körülményről amit Dajtárs is említ a 66.-os beírásában, vagyis, hogy az olcsó munkaerővel dolgozó, kb. 5x olcsóbb orosz energiával gyártó kelettel nem tudnánk versenyezni.
    Nálunk a szolgáltató ipar nagyon fejlett, de az csak akkor működik, ha annak hátterét adó valós termékgyártás garantálva van. Eddig ezt a kelet biztosította nekünk, de ha leválunk róluk, az elején mindenképpen, maradunk a leépülő szolgáltató iparunkkal. Kelet pedig ki fogja építeni a sajátját.

  62. (Hadigazdálkodás), jegyrendszer/fejadag jól érzékelhető előszele:

    „Es drohen erhebliche Lücken bei der Lebensmittelversorgung in Deutschland”

    forrás: welt.de

    (A módern európai lakosság még mindig nem észleli a problémahegyeket, bízik a megtakarításaiban, ingóságaiban, ingatlan-felhalmozásaiban, az utcai zavargások erejében és a sötétződ-napelemes politikusaikban)

  63. 66.dajtás
    67 bendegúz
    A tietek a két LEGJOBB és legtalálóbb hozzászólása a témában, élesen látva és leirva a problémákat.
    Mélységes sajnálkozással csatlakozom véleményeitekhez, Nyugaton márpedig Ipar többé nem lesz, azon okok mián, melyeket beirásaitokban oly szépen leirtatok. Amúgy a dolgok margóján megkérdezném, miből élt mostanáig a nyugati polgár olyan életszinvonalon , mint Marci Hevesen, valaki talán megmagyarázná nekem, kételemis vénembernek.
    Miből? Az én tényleg szerény logikám szerint ha pénzhez akarok jutni, akkor nekem valamit gyártani kell, amit el tudok adni.Most nem a mezőgazdaságra gondolok, annak profitja viszonylag nagyon kevés, mert ugyan mennyit lehet elkérni egy kg. paradicsomért csak hogy ne maradna a nyakamon, mert másnap már a kutya sem veszi meg?Egy kalapács, egy cipő megasan fölötte van árban, szóval én ilyen szinten nézem a dolgokat.
    Az ipar valamikor a 80-as években kezdett átszivárogni, nálam itt kezdödött a Nyugat hanyatlása, de akkor viszont miből él olyan jól a Nyugat már évtizedek óta?

  64. Dajtás:

    A Berlini Rendőrség a Tűzoltósággal együttműködve október elejére dolgozza ki a „Black Out eljárásrendet”….és így tesznek más országok rendvédelmi szervei is.

  65. 69. Bálint
    Köszi elismerő szavaidat, de én csak ellesem mások gondolatait és összerakom, ahogyan tudom.

    Hogy kérdésedre is válaszoljak, a nyugat abból élt jól, hogy mások munkáján keletkező hasznot leszedte. Lásd egy nagy bútorgyártó és forgalmazó multi esetét az olcsó indiai és távol-keleti termékekkel, melyeket nagyrészt 3-10 éves gyerekek készítenek, ahelyett, hogy legóznának a nappaliban. Na meg a kelet európai emberek nyugati munkájának lenyúlása sem semmi.
    Röviden ebben a két példában benne van minden.

    Egyébként Európával mi lesz?
    1. Iparilag tönkremegy az embargó okán.
    2. Az ipara fel lesz vásárolva és át lesz telepítve az USA-ba (pl. BMW, Audi és Mercedes USA tulajdonú brandok lesznek).
    3. A lakosság tehetséges része ki fog vándorolni az USA-ba.
    4. Helyükre a maradék nyakába lesz eresztve a migráns áradat (ezzel az USA elintézi, hogy Európa soha ne legyen riválisa).
    5. Óriási belső problémák lesznek (szomszéd- és polgárháborúk, tüntetések, sztrájkok, stb.) minek okán még többen ki akarnak menekülni az USA-ba (ahová természetesen csak a valamire használható embereket engedik be, és azokat is szigorúan csak tartózkodási engedéllyel, hogy kidobhatók legyenek ha pofáznak).
    6. A kontinens jobb részei (pl. pár nagyváros, óvárosi részei) skanzenként fognak működni a gazdag USA turisták számára.
    7. A maradék nyugat Európát eluralja a káosz.
    8. Talán azok fognak jól járni, aki az orosz érdekszférába kerülnek (már ha azt is ki nem csinálják addigra).

    Végezetül jelzem, hogy a fenti pontokba szedett irományom tisztán kitaláció, kizárólag fantazmagória, aminek semmi valóság alapja nincsen!

  66. Re:70 János
    Ez a minimum, ha már dinnye(kívül zöld, belül piros) koalíció vette át a vezetést…

    Re:69 Bálint
    Köszönöm, de sajnos ez a logikus követeztetés. Ha már az ember műszaki területen mozog, akkor nem lehet tervezni vágyvezérelten, mert annak pofára esés lesz a vége.
    A jelenlegi EU-s „szakpolitikusok” ezt teszik, bele is kormányozzák őket a szakadékba.

  67. Annalena Baerbock mikor nő fel agyilag Szijjártó Péterhez, hogy képviselni tudja országa érdekeit Szergej Lavrov előtt?

  68. „A német szabályozó hatóság jövő szerdán terjeszti a törvényhozás elé azt a digitális biztonsági platformot, amely a “nem védett” kategóriába tartozó fogyasztókat fogja azonosítani. Ők azok, akikre az arányosítás (értsd: megszorítás) elve leginkább hárul. Németország 2500 legnagyobb gázfelhasználójának október végéig kell regisztrálnia a platformon, és adatokat szolgáltatniuk fogyasztási igényükről,
    A gázfelhasználás szabályozására a “védett” fogyasztók ellátásának biztosítása miatt van szükség. Ide tartoznak a háztartások, a kisvállalkozások egy része, az iskolák és a kórházak.
    A korábbi hírek szerint, ha teljesen leállna a téli hónapokban a gázszállítás Németországba, akkor a német tárolók pár hét alatt kiürülnének. Ez nem alaptalan felvetés: ha az egész éves fogyasztásból kiszámoljuk a napi átlagot, és megnézzük, mennyi időre elég a betárolt gázmennyiség, akkor 80 napot kapunk. Csakhogy télen nem átlagos a napi fogyasztás, mert hideg van, tehát ennél jóval kevesebb időre elég a német tárolókapacitás.”
    https://korkep.sk/cikkek/gazdasag/2022/09/24/a-nemetek-gazveszhelyzeti-keszultseget-rendeltek-el/

    Lekapcsolni a nagyfogyasztókat tudják, ami „jó” hatással lesz a gazdaságra.

  69. Sebaj…az energiaválság is hamarosan(?) lecseng, mint a covid.
    Aztán előhúzzák a globális vízhiány kártyát….
    Ezek után jöhet az összes egyszerre…☺
    De a jó hír, hogy szépen lassan hozzászokunk, hogy időnkénti oltás, kevesebb zaba, kissebb energiafelhasználás, kevesebb víz…ect…ect…

  70. 71: Wishful thinking. Ehhez képest a valóság:

    Hétvégi Facebook-posztjában az Európai Bizottság arról írt, a büntetőintézkedések elengedhetetlenek ahhoz, hogy Oroszország ne legyen képes a háborút folytatni, és közölt néhány statisztikát arról, mennyire megszenvedi az orosz gazdaság a helyzetet: a nemzetközi cégek, amelyek kivonultak, a GDP 40 százalékának előállításáért feleltek, a fogyasztás 8,5 százalékkal csökkent, miközben az infláció 22 százalék, és 2022-ben várhatóan több mint 11 százalékkal fog zsugorodni a gazdaság.

    A lakosság életszínvonala romlik, az IMF előrejelzése szerint Oroszországban 2022-ben 9,3 százalék lesz a munkanélküliségi ráta, ami a turbulens 1990-es évek óta a legmagasabb várt érték. Kivonult az országból rengeteg nagy munkaadó és márka, az autógyártás és az IT-szektor romokban van, az emberek egyre kevesebbet tudnak vásárolni. A drágulás üteme még az európainál is hajmeresztőbb, a nélkülözők száma minden bizonnyal számottevően nőni fog, akár 33 százalék közelébe.

    Tóth-Czifra András szerint a közepes forgatókönyvek 2028-ra teszik, hogy Oroszország újra elérje a 2021-es gazdasági teljesítményét, ami egyébként szintén nem túl acélos, nagyjából a 2010-esnek felel meg. Az orosz szempontból pesszimistább becslések szerint pedig 2030-ra sem reális ez a szintű visszaerősödés.
    https://telex.hu/gazdasag/2022/09/22/magyar-kormany-sulykolja-hogy-az-eu-orosz-szankcioi-nem-mukodnek-oroszorszag-gazdasaga-megroppan-europa-lassulas

  71. A Twitter tele van kabarészintű videókkal a „részleges mozgósítást illetően. Menekülnek az oroszok, amerre csak látnak, hosszú kilométeres sorokban torlódnak a határokon. https://twitter.com/nexta_tv/status/1573731840099328000?t=II9CGak43XqiTYuX4VvtFg&s=19&fbclid=IwAR0A_jw41AsgAxijtiTnes-Tf7cKDNPvhigHBsgtUG9jhQAFxqYFFEhZQKs

    https://twitter.com/Nazariy50227564/status/1573732359341592578/photo/1

    A grúzok elzavarják a Z betűvel ellátott autósokat, akik a következő nácítlanítással fenyegetik a grúzokat. (hahaha :-D)

    Dagesztánban és máshol is nekimentek a sorozást végzőknek:

    https://twitter.com/TadeuszGiczan/status/1573977123920007175?s=20&t=jt3zpA5AzAreFKRZzrtB9g&fbclid=IwAR2goVZu73bPSpOxKBer0otGp8SfMV5bS4-lPBgzJk45xPwbEmpDDfLPYq8

    Valójában ez zajlik az orosz behívóra bevonultakkal:
    „Minek üvöltöznek mindannyian?” Videó arról hogyan zajlik az orosz mobilizáció és egy eligazítás!?
    Az előljáró:”Maguk már katonák, vége a játszadozásnak! Három napig tart itt helyben az előkészítés, azután 2 hét katonai kiképzés, majd mennek a frontra. Fizetést is kapnak mint a szerződéses katonák, hadi cselekmény jutalmat, majd veterán ellátmányt. Van kérdésük?” https://news.liga.net/politics/video/che-vy-orete-vse-kak-idet-mobilizatsiya-v-rossii-dve-nedeli-podgotovki-i-na-front-video?fbclid=IwAR05KY-h17rLkG0efBKknllEHbqT2ykUD2grIN1pW8lq4K_Ni8TmakdKcZE

  72. Tibor bá.
    Játék a szavakkal. Ha drágább, akkor kevesebb…persze a bérből élőknek és (egyenlőre)csak nekik.

  73. A „sötétzöld” Németországban leszerelnek egy komplett szélerőmű – farmot, hogy helyet adjanak a garzweiler-i lignitbánya bővítésének….

    Lesz ez még így se!

    forrás: https://n9.cl/3wktg (oilprice.com)

  74. Rengeteg műtrágya érkezett Európába.
    Na tessék hozzák amerikából a műtrágyát.A pénz utat tör.Nem biztos hogy lesz itt terméskiesés a műtrágya miatt.

    #https://www.agroinform.hu/gazdasag/rengeteg-mutragya-erkezett-europaba-nem-gondolnad-honnan-60103-001

  75. „Bár Ukrajna ügyében (egyelőre) nagy az egyetértés Brüsszel és Washington között, a háttérben az uniós tagállamok már próbálnak mozgósítani, megakadályozandó, hogy az amerikai versenytársak teljesen padlóra küldjék az európai ipart…
    ..Európa kettős csapást él meg az USA jóvoltából: nemcsak az energiaárak lehetnek jóval magasabbak az öreg kontinensen mint az Egyesült Államokban, hanem Washington most készül egy 369 milliárd dolláros ipari támogatási csomag elfogadására, ami iszonyatos fegyvertény a gazdasági versenyben…
    ..a vállalkozásokra ezután tarthatatlan nyomás nehezedik majd, a tőke pedig elkezd kiáramolni az Egyesült Államokba.
    Megoldás egyelőre csak egy körvonalazódik, nagyjából a Brüsszeltől megszokott séma alapján: a tagállamok adjanak pénzt, a bürokraták majd elköltik kedvük szerint, főleg klímapolitikára és zöld beruházásokra. A programnak már neve is van: “Európai Szuverenitási Alap”, amelyet ráadásul “rendkívül gyorsan kell megvalósítani, mert Európa minden nappal veszít versenyképességéből, míg az USA erősebb lesz”.
    …Brüsszel és az EU tagállamai úgy látják, hogy ez aláássa a globális szabad kereskedelmet, Brüsszel ezért olyan megállapodást akar, amely alapján az EU vállalatai is élvezhetik az amerikai előnyöket. A probléma az, hogy Európa képtelen érvényesíteni saját érdekeit az USA-val szemben.
    …Párizs régóta szorgalmazza az európai ipari versenyképesség támogatás alapú felkarolását. Értsd: elsősorban német pénzből javítaná saját ipari kondícióját (is).
    https://korkep.sk/cikkek/gazdasag/2022/11/23/mar-brusszelben-is-elismerik-az-usa-ket-jol-elokeszitett-csapassal-zsigereli-ki-az-europai-gazdasagot/

    Ennyire bajban van a nyugati ipar? Már csak ilyen durva beavatkozásokkal lehet megmenteni? Nesze neked szabad verseny, globális gazdaság. Most már nem jobb és olcsóbb terméket kell előállítani, hanem támogatásokkal kell a súlyos beteget lélegeztetőgépen tartani? De annak általában nem szokott jó vége lenni. Igaz, ha többiek még a lélegeztetőgépre kapcsolás lehetőségét sem kapják meg …
    De mi van az ázsiai iparral? Azt a versenyt már feladták?

  76. 83 Nagyon egyszerű: az ipar pont az a dolog, amit érdemes frissen nyomtatott pénzből építeni, fejleszteni.

    Egyrészt nem lesz túl nagy mértékű az inflációra gyakorolt hatása, mert valós értéket teremt: termelőerőt, amiből folyamatos termékelőállítás lesz, ami fedezi a pénztöbbletet.

    Másrészt amennyi inflációs hatása lesz, az tiszta haszon: értéktelenedik a valuta, ergo olcsóbb lesz a munkaerő, olcsóbban lehet gyártani. Ez is az ipar versenyképességét erősíti.

  77. 84 Ábel
    De itt nem arról van szó, hogy a versenyképtelen ipart támogatni kell, mert különben tönkremegy? A németek hitelből olcsóbban adnák neki az energiát, mert különben ezen a költségen eladhatatlan lenne. Magyarul a magas bérköltséggel és ehhez még az európai a magas energiaköltséggel is termelő ipar nem bírja a versenyt az ázsiaival. Kapzsiságból kiszervezték a termelést és azok most a fejükre nőttek. Tartok tőle, hogy ezt a versenyt az elkényelmesedett nyugatiak már elvesztették. Most már csak az maradt, hogy a nyugati térfélen ki éli túl támogatásokkal és kinek nem lesz lehetősége erre. Utána már csak az importkorlátozás maradna, vagyis a globalizáció vége. De ma már a kiszervezett iparágak nem éleszthetők újra, ehhez már nincs meg itt a tudás, tehát az önellátás sem működik.

  78. 83. Igen, ennyire bajban, de így még sok ideje van hátra. Lassú elsenyvedés. A lélegeztető gép addig kell, amíg nem kapnak szervet egy donortól. A donor már meg van, csak nem akarja önként adni, ezért le kell valahogy gyűrni.

  79. 84. Ábel

    Nagy kár, hogy nem erre használták a nyomtatott pénzt. ? Előbb megmentették a bankrendszert, aztán a maradékot az emberek közé szórták, hogy megpörgessék a fogyasztást. Carpe diem

  80. 85. A nyugati magasabb bérek a termékeik magasabb hozzáadott értékéből származott. Az pedig nagyrészt a fejlettebb technológiából.
    Addig nem volt gond, amíg Kínába kiszervezték a kis hozzáadott értékű termékek gyártását. Pl textilipar. Ezen a ponton kellett volna megállni, de a vállalati profit nem nemzeti érzelmű. Kína azt mondta, hogy termelünk nektek olcsón, cserébe hozzátok ide a K+F központjaitokat „mindenki” jól jár alapon.
    Évek óta mondom, hogy a Nyugat egyetlen ütőkártyája a katonai erő maradt. Éppen azt játsszák ki. Az csupán technikai részletkérdés, hogy az oroszok léptek először katonai értelemben. Így kellett intézni, hogy nyugati átlagpolgár így jobban aludjon és ne kényes kérdésekkel a fejében álmatlanul forgolódjon az ágyában, mert még valami butaság jutna eszébe közben?
    Ez a legtávolabbi perspektíva. Minden más csak ennek a dolognak a reszelése.

  81. 85 Az európai ipar normális körülmények között (olcsó energia mellett) versenyképes. Most ki kell bekkelni ezt a háborút, és fel kell fejlteszteni a saját megújuló energiatermelést, aztán el lehet engedni az ipar kezét, megáll majd újra a saját lábán.

    Amihez most kell a pénz (akár frissen nyomtatott), az a hatalmas mennnyiségű akkumulátorgyártó kapacitás, ami ahhoz kell, hogy a megújulókból jövő szabályozhatatlan energiát tárolni tudjuk. Ha lesz elég akksi (, elég olcsón), akkor újra lehet ezerrel tolni a napelemeket a tetőkre, amíg mindent nem fedeznek.

    87 – Teljesen igazad van.

  82. 89. Ábel
    Az akkumulátoros energiatárolás ipari méretekben illúzió. Még házi méretekben sem működik, legfeljebb néhány napra. Aki ilyenre rendezkedett be, az például mit csinálna a mostani borús időben? Hol van már a nyáron megtermelt energiája?
    Mitől lenne később megint olcsóbb nekünk az energia? Akkor, ha a háborút megnyernénk és megszereznénk az orosz energiakincset. Ez viszont kizárt, mert ha nem maradhat az oroszoké, akkor senkié sem lesz. Ha nem akarták volna az oroszokat már a háború előtt kinyúvasztani, akkor ma is ömlene a gáz az NS2 vezetékből.
    A gazdasági háborút elvesztettük, az egyetlen versenyképes európai iparágat, az autóipart az erőltetett zöldítéssel tönkretették. Az oktatás az ázsiaihoz képest lezüllesztették az ideológia miatt. Ezekkel az intézkedésekkel a tartalékkal rendelkező államok időt nyernek. Ahogy az USA teszi Európával, vagyis kiszivattyúzza az erőforrásokat a túlélése érdekében, ugyanazt teszi most Németország a többi európai országgal szemben.

  83. 88. Kamionos
    Nyugaton egyedül az amerikaiaknak van számottevő katonai erejük. Európának gyakor!atilag semmi. A törökökét nem biztos, hogy ide lehetne számítani.

  84. 90 Minden napelem mellé tenni egy-két órai tároló kapacitást már megoldja az ingadozási problémákat, és ez teljesen kivitelezhető nagyságrend. Nyilván nyárról télre nem elég, arra más kell. Pl. atom.

    A gázhiány is megoldható idővel. Épülnek vezetékek egyéb országokból, jöhet hajón is. És nem vagyok biztos benne, hogy 1 év múlva még mindig Putyin lesz Oroszország elnöke. Vagy hogy Irán még mindig Iszlám Köztársaság lesz.

    De a többiben igazad van.

  85. Re:90 kakukk
    A mi éghajlati övünkben kb 70%-os hálózattól független üzem érhető el, tudom, mert kiszámoltam. Ez az jelenti, hogy egy ipari fogyasztó az év 70%-ban maga, 30%-ban a hálózatból vételezve folyamatos energia ellátást tud biztosítani.
    A piacon egy 20 lábas konténerbe beletuszkolható akkustól inverterestől kb 2MWh kapacitás, ami már egy üzemnek is a napi fogyasztásával egyenértékű lehet, és csücsül még a konténerbe 1MW-os inverter is.
    Ha nem üzemeltetsz alumínium kohót, akkor ma már gazdaságilag teljesen megtérülő beruházás az ipari energia tárolók és napelemek beépítése.

  86. 94. dajtás
    Ez már használható teljesítmény. A töltési ciklusok számában is sikerült előbbre lépni?
    Mert a mobiloknál sem a készülék megy tönkre, hanem az akku veszti el a kapacitásának a nagyobbik részét. A mai készülékeket meg már eleve úgy gyártják, hogy a hátlapját ragasztják, így csak speciális felszereléssel lehet akkut cserélni, ha így egyáltalán megéri.

  87. Re:95 kakukk

    5000ciklus 90%-os kisütéssel, 0,5C mellett, és megmarad az akku kapacitásának kb 70-80%-a, ez közel 14 év napi nyúzással számolva.
    Ha kicsit visszafogod a terhelést, és hagysz 30% tartalékot, akkor 7000ciklus is elérhető, ami már közel 20 év, és garantáltan fődarab csere(inverter), vagy teljes kuka, mert műszakilag elavulttá válik.
    A fordulatot az „olcsó” jó minőségű LFP akkuk hozták, de még páran erőlködnek az MNC-vel, Gödi Samu gyár is ezt gyártja.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük