(3961) Orosz gazdaság

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

Az orosz gazdaság az összeomlás szélén állna?

Moszkva küzdelme az ukrajnai háború fenntartásáért
89. útban a 90. felé

Néhány héttel azt követve, hogy elindította ukrajnai invázióját, Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy a Nyugat soha nem fojthatja meg Oroszország gazdaságát. Az amerikai és európai szankciók nem sikerültek és nem is fog sikerülni, országát nem sikerül térdre kényszeríteni. „Magabiztosan kijelenthetjük, hogy ez az Oroszországgal szembeni politika megbukott” – mondta tisztségviselőinek. “A gazdasági villámháború stratégiája megbukott.”

Most, hat hónappal a háború kezdete és a szankciók bevezetése után sok megfigyelő megkérdőjelezi, vajon a nyugati szankcióknak megvan-e az ígért kemény hatása. A nemzetközi megfigyelők, például a Nemzetközi Valutaalap felülvizsgálták az orosz GDP-re vonatkozó előrejelzéseiket az év elejeihez képest. A közvetlenül a szankciók bevezetését követő kezdeti előrejelzésekhez képest az orosz gazdaság jobban teljesített a vártnál, részben az ügyes technokrata orosz politika, részben pedig a szűkös globális energiapiacok miatt, amelyek magasan tartották az olaj és a gáz árát.

Oroszország gazdasági teljesítését azonban kontextusba kell helyezni. Kevés megfigyelő és politikai döntéshozó számított arra, hogy a szankciók elég fájdalmat okoznak ahhoz, hogy Oroszországot néhány hónapon belül kikényszerítsék a konfliktusból, így Oroszország háború fenntartása, az orosz gazdaság, még mindig a 2008-as pénzügyi válság idején tapasztaltnál meredekebb növekedési lassulást szenved el, és nem valószínű, hogy a válság után követni fogja a fellendülés. Az életszínvonalat szociális kiadások támogatják, amelyeket nehéz lesz fenntartani, és amelyek valószínűleg kemény döntéseket kényszerítenek ki a következő évben a kormányzati költségvetéssel kapcsolatban. Putyin eddig azt ígérte az oroszoknak, hogy „különleges hadműveletet” folytat, nem pedig olyan háborút, amely súlyos áldozatokat róhat a lakosságra. Az idő múlásával azonban a háború ára és a szankciók hatása a hétköznapi oroszokra csak nőni fog.

A NADRÁGSZÍJAK MEGHÚZÁSA OROSZORSZÁGBAN

Az orosz gazdaság állapot felmérését kezdjük néhány makrogazdasági adattal. Oroszország GDP-je mintegy öt százalékkal zsugorodott tavalyhoz képest, és a csökkenés üteme a háború kezdete óta minden hónapban nőtt. Az ipari termelés, amely magában foglalja az orosz olaj- és gázkitermelést is, csak mintegy két százalékkal esett vissza tavalyhoz képest, bár az orosz feldolgozóipari szegmens 4,5 százalékkal esett vissza. Az infláció valamivel több mint 15 százalékon áll, némileg elmaradva a rubel márciusi zuhanása, majd fellendülése utáni közel 18 százalékos csúcstól. Az inflációtól megtisztított havi bérek mintegy hat százalékkal csökkentek tavalyihoz képest. (Egyes elemzők szkepticizmusukat fejezték ki Oroszország hivatalos adataival kapcsolatban, de nincs bizonyíték arra, hogy az állami statisztikai hivatal nagyszabású manipulációt folytatott volna.) Előfordulhat, hogy Oroszország inflációs statisztikái nem tudják teljes mértékben megragadni azt a valóságot, hogy bizonyos termékek vásárlása ma már esetenként nehéz (pl. az iPhone-ok), vagy szinte lehetetlen (a Lexus autók esetében). Hasonlóképpen, az inflációs adatok nehezen tudják számszerűsíteni a minőségromlás hatását. Az orosz kormány például módosítja a szabályozást, hogy lehetővé tegye légzsák vagy blokkolásgátló nélküli járművek értékesítését, amelyeket a szankciók okozta ellátási problémák miatt nehéz előállítani. Ez a minőségromlás nem jelenik meg az inflációs adatokban, de végül az oroszok, különösen a városi, gazdagabb oroszok fogják érezni, akik többet fogyasztanak a most nehezebben hozzáférhető importtermékekből.

A kormányzati statisztikák által rögzített inflációt is figyelembe véve a bérek meredeken csökkennek, mintegy hat százalékkal alacsonyabbak a tavalyinál. A szociális jóléti juttatások, például a nyugdíjakat, ami az idős oroszok elsődleges bevételi forrásai, a háború kezdete óta erodálta az infláció. A kormány júniusban több mint nyolc százalékkal megemelte a nyugdíjakat, hogy kompenzálja az inflációt, de a következő hónapokban az átlag orosz jövedelme csökkenni fog. Az a tény, hogy a kiskereskedelmi forgalom közel tíz százalékkal visszaesett, arra utal, hogy a fogyasztók már takarékoskodni kezdtek, számítva a jövőbeli szűkös költségvetésre

AZ OLAJ FOLYAMATOSAN TERMELŐDIK

Bár a háztartások még csak most kezdik érezni az alacsonyabb életszínvonal hatását, egyes iparágak már most is súlyosan érintettek. Ahelyett, hogy az összesített termelési adatokat néznénk, amelyek a nyersanyagokat és a feldolgozóipari vállalatokat is magukban foglalják, sokkal áttekinthetőbb az egyes ágazatok külön elemzése. A nyersanyagszektort csak kis mértékben érintették, ami nem meglepő, mivel az árak magasak, és a nyugati szankciókat úgy alakították ki, hogy a legtöbb nyersanyag – az olajt is beleértve – szabad áramlását biztosítsák. Az orosz gazdaság ellenálló képességének nagy részét a természeti erőforrások értékesítésének köszönheti. Az Egyesült Államok csendes diplomáciai támogatásával az Egyesült Királyság és az EU felhígította azokat a szankciókat, amelyeknek az orosz olajexport ellen még idén hatályba kellett volna lépniük, annak érdekében, hogy az energiaárak ne emelkedjenek, a Nyugat meghátrált bizonyos lépésektől, amelyek célja, hogy Oroszországot megakadályozzák olajexportjának más ügyfelekhez, például Kínához és Indiához irányítását. Most, a szankciók legutóbbi módosítása értelmében az európai cégek szállíthatnak orosz olajt harmadik fél részére.

Mivel Nyugat kevés szankciót vezetett be Oroszország olaj- és gázexportjára, és az EU olajimport-tilalma csak decemberben lép életbe, az orosz olajexport volumene a szankciók bevezetése óta lényegében változatlan. A szankciók arra kényszerítik Oroszországot, hogy hordónként 20 dollár körüli árengedménnyel adja el az olajt a globális referenciaárakhoz képest. Ennek ellenére az orosz kormány által az olaj megadóztatásából származó bevételeiről közzétett legfrissebb havi adatok azt mutatják, hogy az ország nagyjából annyi exportbevételt termel, mint januárban. Ezzel szemben a földgázexportból származó bevételek – amelyek sokkal kevésbé fontosak Oroszország számára visszaestek, miután a Kreml korlátozta, annak Európának történő értékesítését.

IPARI PROBLÉMÁK

Az orosz energiaipartól eltérően az orosz ipari szektor többi részét súlyosan érintették. A legsúlyosabban érintett ágazatok közé tartoznak az autók, a teherautók, a mozdonyok és az optikai kábelek, amelyek mindegyike több mint felére esett vissza. Más, összetett ellátási láncoknak kevésbé kitett ágazatokban, mint például a textil- vagy élelmiszer-feldolgozás, a termelés a tavalyi évhez képest kiegyenlített, vagy egyes esetekben nőtt. Ennek az ipari zavarnak az egyik oka az Oroszországban gyárakkal rendelkező japán, amerikai és európai cégek kivonulása. Ezen gyárak egy része új orosz tulajdonban fog megnyílni, de önálló működtetésük nehézkes lehet. A gyártók küzdenek a szükséges anyagok beszerzésével. Az összetevők külföldről való megrendelése ma már sokkal bonyolultabb, mert még a korlátozások alá nem tartozó termékeket is nehezebb elérni, szállítani és fizetni. „Nem mondhatom, hogy teljes blokád előtt állunk” – mondta az orosz médiának a Transmashholding, a moszkvai székhelyű vasúti berendezéseket gyártó cég vezérigazgatója, utalva arra, hogy cége nehézségekkel küzd az importált alkatrészek szállítása és fizetése terén. “De megnövekedett súrlódásokkal kell szembenéznünk.”

A következő hónapok kulcskérdése az, hogy ezek az ipart sújtó zavarok felerősödnek-e, vagy megoldódnak-e. Egyrészt Oroszországnak mostanra közel fél éve van arra, hogy alternatív fizetési és logisztikai hálózatokat hozzon létre, amelyek lehetővé teszik, hogy néhány döntő fontosságú, nem szankcionált import elérje az országot. Másrészt az orosz cégek a felmérés során azt mondják, hogy továbbra is a meglévő készletekből merítenek, ami arra utal, hogy még mindig küzdenek a szükséges alkatrészek beszerzésével. A havi adatok azt mutatják, hogy az ipari termékek és alkatrészek orosz importja messze a háború előtti szint alatt marad.

A szankciók hatása a hétköznapi oroszokra csak növekedni fog. Az orosz ipari szektor sorsa több okból is számít. Az ipar kulcsfontosságú foglalkoztatási forrás, különösen ott amit Oroszország különálló városoknak nevez, gyakran az Urálban vagy Szibériában, amelyek egyetlen gyártól vagy iparágtól függenek. A múltban az ilyen városokban történt elbocsátások jelentős tiltakozásokat és társadalmi felfordulásokat okoztak, amelyek politikailag destabilizálónak bizonyultak. Egy orosz agytröszt nemrégiben végzett kutatása szerint ezen városok felénél közvetlen negatív hatás lesz érzékelhető a szankciók miatt. Az orosz kormány küzdeni fog, hogy forrásokat találjon a szankciók sújtotta vállalkozásoknak. Az orosz államháztartást egyre nehezebb elemezni most, hogy a Kreml feltehetőleg a háború költségeinek eltitkolása érdekében nem közölt részleteket a kiadásokról. Áprilisban, az utolsó hónapban, amelyről Oroszország részletes adatokat közölt, a védelmi kiadások 40 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. Az Ukrajna elleni támadás finanszírozásához szükséges magasabb fizetések és működési költségek mellett a Kremlnek jelentős jövőbeli forrásokat kell fordítania az ukrán harctereken megsérült vagy megsemmisült hatalmas felszerelések újjáépítésére. A háború költségei összeadódnak, nemcsak a központi kormányzat mérlegében, hanem a regionális önkormányzatok számára is, amelyeknél önkéntes zászlóaljakat kell felállítani.

Ez a kiadási hullám inflációs nyomást fog gerjeszteni a következő évben. A kormány nem hoz annyi bevételt, mint korábban. Az olaj világpiaci árának június óta tartó mérsékelt csökkenése – plusz a jelentős kedvezmények, amelyek mellett Oroszországnak most el kell adnia olaját – az Összjövedelmet normálisabb szintre süllyeszti az invázió utáni első hónapokban elért bevételekhez képest. Az inflációt kiigazítva 2022 első hét hónapjában a nem olajból származó bevételek mintegy 15 százalékkal csökkentek, ez a szám valószínűleg tovább fog növekedni az év hátralévő részében.

Ennek eredményeként, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, az orosz költségvetés jelentős hiány felé fordul, Ez a helyzet változhat a következő hónapokban, különösen, ha az olajárak emelkednek. Mégsem valószínű, hogy a kiadási igények eltűnnek, amíg a háború folytatódik és az életszínvonal csökken.

Ha a költségvetési hiány nagysága nő, a Kreml bonyolult helyzetbe kerül. Adósság nélkül lépett be a háborúba, de a nyugati szankciók megakadályozták, hogy a legtöbb külföldi befektető számára új kötvényeket bocsásson ki. Hagyhatja, hogy a rubel lecsökkenjen a dollárral szemben, ami, mivel Oroszország kormányzati kiadásai csak rubelben denomináltak, a költségvetés egyensúlyát segítené. De a rubel zuhanása felpörgetné az inflációt, és ezzel együtt az életszínvonalat is aláásná, és aláásná a Kreml narratíváját, miszerint a szankciók nem működnek, és hogy az orosz gazdaság stabil.

SZERELÉSI KÖLTSÉGEK

Bizonyos értelemben igaza van a Kremlnek, amikor azt állítja, hogy Oroszország gazdasága stabilizálódott. Bankjai fizetőképesek, a legtöbb iparág a megszokott módon működik, és a kulcsfontosságú energiaszektor továbbra is olajt pumpál. A boltok polcain rengeteg élelmiszer található, még akkor is, ha a luxusautók hiánycikknek számítanak. Az autók és mosógépek gyártása jóval alacsonyabb lesz a vártnál, így a fogyasztók ha tehetik, elhalasztják a nagyobb vásárlásokat. A Kreml optimista forgatókönyve az, hogy az oroszok meghúzzák a nadrágszíjat.

Mindazonáltal a háború és a szankciók költségei összeadódnak, még akkor is, ha a kezdeti hatás kevésbé volt drámai, mint ahogyan a Nyugat remélte vagy Oroszország tartott. Oroszország vezetői egyelőre boldogok, hogy túlélték a hat hónapos nyugati szankciókat. Az elkövetkező évben azonban az orosz ipar továbbra is küzdeni fog, hogy alkalmazkodjon egy olyan helyzethez, ahol nem importálhat nyugati alkatrészeket. Az olajárak emelkedésétől eltekintve az orosz kormánynak keményebb kompromisszumokkal kell szembenéznie a szociális kiadások folytatása, valamint a költségvetési hiány és a magas infláció elviselése között. Oroszország gazdasága nem fog úgy összeomlani, hogy a Kreml háborús erőfeszítéseit leállítsa. Az ország azonban éles recesszióval, az alacsonyabb életszínvonal beálltával néz szembe, és nem sok reménye van a gyors fellendülésre.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

31 gondolat erről: „(3961) Orosz gazdaság

  1. Mondja ezt egy fő vakolós klubbos think-thank kiadvány…
    (Ami persze nem jelenti azt, hogy minden rendben lenne az oroszoknál)

  2. Oroszország a következő 2-3 évben feléli a következő 20 évét. Ez pont megfelel az USA-nak, lesz egy 20 éves pangás (kb 0% GDP növekedés), nulla technológiai fejlődés. Az átlag orosz nem fog éhen halni, az okosabbja elmegy Oroszországból, nem lesz ok egy atomháború kirobbantására. Úgy, hogy közben az EU is meggyengül. Ahogy Kohn bácsi mondaná: ügyes.

  3. 1 – dajtás:
    A “Foreign Affairs” elég tekintélyes folyóirat ahhoz, hogy érdemes legyen elolvasni, főleg ha magyarra van fordítva. Különben eléggé objektívnek tűnik a cikk a szajha médiához képest. U.i. ezt az amerikai értelmiség olvassa.

  4. Re:3 Tibor bá’
    Ne értsd félre,nem a te munkáddal van a baj, mert az korrekt.
    Ténymegállapítás csak arról szól, hogy ez az anyag egy amerikai érdekeket maximálisan néző, és így gondolkodó, nem utolsó sorban szabadkőműves hátterű szervezet.

  5. 4 – dajtás:
    Az orosz helyzet értékelésénél nincs érelme csalni, arról nem beszélve, hogy a Foreign Affairst a tömegek nem olvassák. Önmagukat mért csapná be az uralkodó osztály? Én úgy ítéltem meg, hogy ennek a cikknek van informatív értéke.

  6. “Az ország azonban éles recesszióval, az alacsonyabb életszínvonal beálltával néz szembe, és nem sok reménye van a gyors fellendülésre.”

    Minden országról pontosan ugyanezt el lehet mondani, usa-ról is.
    #https://index.hu/gazdasag/2022/07/08/gazdasagi-valsag-recesszio-amerika/

    Itt már senkinek nincs win-stratégia egymás szivatása miatt, hacsak az nem, hogy a másiknál boruljon előbb a bili.

    Az ókori matematikusok már feltették anno a lényeges kérdést:
    “mit cselekednek utoljára?”

    Amikor a nagy tömegek felébrednek az altatásból, és rádöbbennek hogy sarlatánok, dilettánsok és tehetségtelen karrieristák állnak a “műtőasztal” körűl?!?

  7. “Az infláció valamivel több mint 15 százalékon áll, némileg elmaradva a rubel márciusi zuhanása, majd fellendülése utáni közel 18 százalékos csúcstól. Az inflációtól megtisztított havi bérek mintegy hat százalékkal csökkentek tavalyihoz képest.” – Akkor csak egy kicsivel jobb ott a helyzet, mint nálunk. 😛

  8. Nahát, nahát.. mégiscsak hatnak a szankciók?

    Milyen cikk ez már Tibor bá? 🙂

    A nem hatnak a szankciók, meg megtermelik maguknak, ami kell, beszerzik kerülőúton, Kínából stb… Meg se rezdülnek, sőt még többletük is van a háború óta féle vélemények hová lettek?

    A valóság lassan átszivárog az orosz propaganda/narratíva falán!

  9. @Vaszil:
    “Amikor a nagy tömegek felébrednek az altatásból, és rádöbbennek hogy sarlatánok, dilettánsok és tehetségtelen karrieristák állnak a “műtőasztal” körűl?!?”
    Ne aggódj! NEM FOGNAK felébredni! 😛
    1.; Szeretnek, imádnak “aludni…” :-\
    2.; Semminemű érzékeszervük sincs, amire hatna bármiféle ébresztő inger is… 🙁 Lásd: a medúzák és évmilliók óta jól elvannak bárminemű agy nélkül is… 😛
    Valamint, köszönhetően a modern oktatásnak, sajtónak, stb. az utca átlagemberének aranyhal-memóriája, intelligenciája van… :”-(
    Itt már senki sem emlékszik arra, hogy kb. 1999-ben le lett tesztelve, hogy mit bír ki a magyarajkú, -mentalitású “szavazat…?!” 😐 Nem választó! Szavazat! :-\
    (Hint: mindent. Szántanak a hátán… de nem bánja! Hiszen nemzeti színre van festve az eke! 😛 )

  10. Megosztanám pár filmélményemet is a nagyérdeművel itt és most 😉 :
    Látta-e valaki közületek Fábrynak és Wahornnak a Cadillac Drive-ját…? 2006-ban csinálták… amerikai-orosz gazdaság, mentalitás, környezet plaszitkus bemutatása volt… 😉 Mire átkeltek Szibériába, az ottani első interjújuat egy helyi potentáttal készítették – aki egy vasúti kocsiban lakott -, aki elmesélte, hogy feléjük természetes, hogy havi 80 rubel a fizetésük – miközben 1200-ból tudnak kijönni… a különbözetet ki kell gazdálkodják… 😛 Ki is gazdálkodják… 🙂
    Másrészt… gazdáink ahhoz vannak szokva, hogy plebejusaik autózni akarnak – de nem igen tudnak kézi váltót kezelni… meg mostanra már egy irodára való “asszisztens” is kell a kocsijukba, mert azok nálkül vezetni se tudnak már… :-\
    Ezzel szemben ott az orosz “mentalitás.” 😀 Amire itt egy szép videós metafóra:
    https://youtu.be/g5AQRffHQG4
    Mindezzel a különbségekre hívnám fel a figyelmet, ami a kultúrköröket illeti… 🙂
    De vehetnénk a nyugati, amerókai túbájfór fosznideszkás, furnírozott lemez, ilyen-olyan höszigetelős fabarakkokat – amiket el-elvisz a hurrikán -, kontra az orosz sztálinkákat, hruscsovkákat, brezsnyevkákat, novasztrojkákat, amiben keleten éldegélnek a népek… 😛
    (A magyar házgyári panel lakótelepek jó példák a brezsnyevkákra… 😛 )
    Ami nyugaton megszorítás… keleten hangyafasznyi lepkefing kellemetlenség… 😀
    I have spoken.

  11. 8 Nem tom, én ahogy olvasom ezt az elemzést, számomra nem az derül ki belőle, hogy hatnak a szankciók.
    ” Oroszország gazdasága nem fog úgy összeomlani, hogy a Kreml háborús erőfeszítéseit leállítsa. Az ország azonban éles recesszióval, az alacsonyabb életszínvonal beálltával néz szembe, és nem sok reménye van a gyors fellendülésre.”

    Vagyis kicsit kellemetlen nekik, valamivel kevésbé, mint Európának. Ez lenne a cél? Hülyeség.

  12. 13. Ábel

    Kicsit kellemetlen lenne nekik?

    Azért ennél sokkal többről van szó.

    Sz. Bíró Zoltánt érdemes meghallgatni. Pár napja beszélt erről.

  13. 14 – Gyarmathy:
    Szóval fél évszázaddal ezelőtt a Szovjetunió sikeresen másolt le precíziós fényképezőgépeket, most viszont Oroszországnak 13 év kell ahhoz, hogy automata sebváltot előállítson. Kurvára hihető.

  14. Pár napja írtam, eddig sehol nem döntötte meg a szankciós politika a rezsimet. Inkább erősítette azokat. A szankciózott országok listáját közzé tettem. A sikertelenséget nyilván tudják azok is, akik most az oroszokat szankciózzák. Tehát a szankciókkal nem az orosz rezsimet akarják megdönteni. Ez a napnál világosabb.

  15. 16 – Károly

    “Pár napja írtam, eddig sehol nem döntötte meg a szankciós politika a rezsimet. Inkább erősítette azokat.”

    Egyetértek. Gondok bizonyos ágazatokban lehetnek, ezek is legtöbbször csak átmenetileg; erre helyesen tett egy megjegyzést Tibor bá´is a 15-ös hozzászólásában.

    Ezeknek a szankcióknak ugyanis a hatása végső soron ugyanaz, mintha a célország kemény protekcionista gazdasági politikát kezdene folytatni, amely fellendíti a belföldi gazdasági szereplők lehetőségeit. Például a 2014 óta hatályos szankciók eredménye a látványosan fellendült orosz mezőgazdaság, mostanság a civil repülőipar az, ami nagyon úgy látszik, hogy látványosan fejlődik majd.

    Nem véletlenül van szigorúan tiltva a protekcionizmus (a tőke, munkaerő, áruk stb. szabad áramlása); amikor egy ország a Világkereskedelmi Szervezetbe akar belépni, ezeket garantálni kell. Mondanom sem kell, hogy ebből automatikusan az gazdasági erőfölénnyel rendelkező országok illetve az azokban bejegyzett multinacionális nagyvállalatok kaszálnak az adott piacon, de nagyot! Szabad a piac, persze, de a nagy hal mindig megeszi a kicsit, főleg akkor, ha az utóbbinak még az uszonyára is egy súlyt kötöttek.

    Ezt a gazdasági politikát lehetetlenítik el igazából a szankciók, ennek pedig az az eredménye, hogy a korábban kiszivattyúzott haszon egy jó nagy része a szankcionált országban marad. Oroszország pedig messze nem Kuba vagy Észak-Korea, de még csak Venezuela vagy Iránhoz sem lehet hasonlítani (ezek gazdagok energiahordozókban), hiszen szinte minden szükséges energiai, ásványi, mezőgazdasági, erdőgazdasági, vízgazdasági stb. forrás bőségesen a rendelkezésre áll.

    A pénzügyi fronton történő kedvező hatásokról már nem is szólva (rubel, rúpia, jüan stb. alapú elszámolása a tranzakcióknak), ez akár egy külön téma is lehetne.

    Ha jól emlékszem már évekkel ezelőtt volt egy találkozó Putyin és az orosz mezőgazdasági ágazatok képviselői között, akik arra szerettek volna ígéretet kapni, hogy “ugye a szankciók hosszútávon maradnak?”. Mert ugyebár első körben be kell ruházni egy-egy vállalatba, üzembe, növénytermesztési projektbe stb., s van egy bizonyos tervezett idő, ami alatt a befektetés megtérül. A válasz valami olyasmi volt, hogy “nyugi, a szankciók sokáig maradnak”.

  16. 17. Zsolt

    Azt vártam, hogy akik eddig abban hittek, mert elkerülte figyelmüket a szankciók hatástalansága, hogy Putyin és rezsimje megbukik, azok teszik fel a kérdést, de akkor miért szankcióznak a nyugatiak, ha tudják a szankciót megszavazók, hogy döntésük kontraproduktív. Erről kétségük nem lehet, hisz sosem volt produktív.
    Mielőtt előkotornának 2-3 országot ellenpéldának, előzetes tájékoztatásként, azokataz országokat fegyveresen megszállták és nem a szankciók kényszerítettek ki változást.

  17. Re:18 Károly
    Elég nyilvánvaló most már, hogy a szankciózás inkább a szankciót kivető letérdeltetése miatt született, mintsem azért, hogy a szankcionáltat tönkre tegyék, bár a tervezett összeomlasztás kitervelőinek win-win bármi is történik.
    Itt a cél szerintem az, hogy mindenhol a világon inflációt generáljanak , ami jótékonyan hat a lufipénzek leeresztésére, illetve a mesterséges krízis helyzettel rákényszerítsék az embereket olyan társadalmi berendezkedésre, amire béke időben sehogyan sem tudták volna rávenni őket. Egy svéd/német 5 évvel ezelőtt elröhögte volna magát, ha arról beszéltél volna nekik, hogy mécses kályhával, és nagykabátban aludhat a saját lakásában egy sátorban, mert a dilettáns vezetők “véletlenül” eltaktikázták magukat a szankciókkal. Elég nyilvánvaló már az, hogy politikai diverzáns akció folyik ellenünk, csak a sok alvadt agyú “pógárnak” még nem esett le.
    (Majd le fog, ha fázni fog, főleg ha hideg lesz a tél, és ezt is ki fogja használni az “amerikai” deep state a szarkavarásra)

  18. 19. dajtás

    Úgy érzem ez a mozzanat lehet az, amit könnyen lehet kommunikálni az emberek felé és berekeszti a szót a szankciópártiakba, mert egyértelműen megmutatja, az elit kő keményen átver mindenkit.

    1. A szankciók soha sehol nem döntötték meg a vezetőt és rezsimjét.
    2. Viszont a szankciók az eleve kiszolgáltatott és munkanélkülivé váló lakosság nyomorát fokozzák.
    3. A szankciókat elrendelő elit ezeket tudja és a fő kérdés, miért vernek át bennünket?

    Aki eddig ebbe így nem is gondolt bele az is rátalál a válaszra.

  19. 20. Károly

    És szépen a szálak összeérnek.

    Kérdés:
    Nem lesz-e túl késő cselekedni?

    ———————–

    Teszem hozzá, nem kellene megvárni míg fázni kezdenek a mécseskályhájuk mellett, elég lenne ha kicsit kilátnának a rohanó életük mögül.
    Észrevehetnék sz egyre nyilvánvalóbb jeleket, melyeket az elit már idő hiányában nem tud vastag paplannal betakarni. Sőt, már sokszor vékonnyal sem.

    Ott hevernek a meztelen tények az emberek orra előtt, de még mindig nincs összeesküvés.
    Így van az ha egy szót, egy fogalmat, egy jelenséget előzetesen elcsépeltek
    és ezt az általános sztereotíp gondolkodásba tették.

    Pár éve már a Kossuth rádióban mondták be, hogy a Bilderberg csoport ülésezik.
    Persze, mert mára az is kirakat lett.
    Ha nem tudod elrejteni, vágd a pofájukba alapon. No igen, van ilyen csoport? No és?
    Összeesküvés? Maradj már!
    Most már egy két csavarintás van benne.
    Régebben sokksl több volt.

    Leszarjàk az orosz gazdaságot, meg a nyugatit is.
    Olyan ez mint az eü.-ben az orvosok egy jó része.
    Beteg vagy? Az jó!
    Ha szeded a szarjainkat és pénzt adsz, az jó.
    Ha meghalsz? úgyis jó.

    A játék mostani szintjén már nem számít a pénz, csak valahogy atom nélkül boruljon a rend és végre tűnjön már el ez a sok ballaszt.

  20. 21. Balázs

    Úgy igaz ahogy mondod. Ezt a hazug szankciózást már nem lehet arra fogni, hogy minden nyugati döntéshozó meghülyült.
    Ha pedig nem lágyult meg mindnek az agya, akkor ez bizony egy vegytiszta összeesküvés.

    Ez nem azt jelenti, hogy minden lépést egyeztetnek. Inkább úgy kell képzelni, mint mikor egy diktátor pocsék viccet mesél és elsőnek senki nem mer tapsolni.
    Mikor viszont a vezérürü megtöri tapssal a kínos csendet és a diktátor elkezd mosolyogni, akkor hirtelen mindenki tudja mit kell tennie és voálá kitör a tapsvihar és nevetés. Ezt a jelenséget hívhatjuk hibrid összeesküvésnek.
    Nem szükséges, hogy a csapat minden tagja beavatott legyen. Elég, ha szervilis.

  21. Azért óvatosan felvetnék egy teljesen más megközelítést is, amire már korábban is céloztam.
    A folyamatoknak van egy nagyon negatív olvasata, hogy a világelit gonosz szándékkal terelgeti a világot egy olyan irányba, hogy leszorítsa a tömegek fogyasztását, hogy az így felszabaduló forrásokból ő tovább gazdagodhasson és élvezhesse az életet anélkül, hogy alulról utánpótlása legyen a konkurenciának, amely a hatalmát veszélyeztethetné, két legyet egy csapásra.
    De nézhetjük olyan szemüvegen át is, hogy mit lehetne reálisan lépni annak érdekében, hogy az emberiséget kibillentsük az eddigi, gazdasági növekedés, fogyasztás pörgetés, növekvő életszínvonal forgatókönyvből, ami mára nyilvánvalóan elérte a fenntarthatóság határát?
    Hiszen mindenki azon sír, hogy ez a betonfalnak visz, és valamit tenni kellene a váltók átállítására.
    De nyilvánvaló, hogy ezt a paradigmaváltást képtelenség valamiféle demokratikus, konszenzusos alapon elérni, hiszen egyértelmű, hogy ez a tömegek számára óriási életszínvonal csökkenéssel fog járni, ezt senki nem támogatná, kivéve azt a sovány elitet, aki a csúcson ül.
    Tehát ezt csakis, és kizárólag valami átláthatatlan stratégia mentén lehet megvalósítani, ha egyáltalán ez lehetséges.
    És akkor akár pozitívan is lehetne értékelni egy ilyen folyamatot, ha ez végül a totális megsemmisülés helyett egy fenntartható, még ha nem is olyan kellemes világhoz vezetne is.
    Mert ha minden marad a régiben, az a biztos rövidtávú pusztulásunkhoz vezet.
    Persze ismerve az emberi természetet, mindenki csak olyan modellt támogatna, amelyikben éppen ő maga ahhoz a réteghez tartozna, aki a legkevésbé lenne érintett a negatív következményektől, ezért is írtam, hogy ez demokratikusan nem lehetséges. Aki viszont bármilyen eszközzel is teremtené meg az új világot, az biztosítaná magának a privilegizált, többieknél sokkal kedvezőbb helyzetet, erről sincs kétségem, bármennyire is igazságtalannak is tartaná ezt bárki is közülünk.
    Kérdés, hogy van-e esély, egy új társadalmi modell kialakításának, amely elhárítaná a végső pusztulás bekövetkeztét, vagy belenyugszunk abba, hogy nincs kiút, inkább a gyors kollektív halál, mint egy erősen korlátozott alternatív életmód.
    Van-e ezeken kívül reális alternatíva, amit ki lehetne tűzni?
    Azt kapásból lehet tudni, hogy természetesen ha az a lehetőség áll fenn, hogy a folyamat az én konkrét elpusztulásommal fog járni, akkor mindenki az mondaná, hogy akkor már pusztuljon mindenki, aki az én halálom árán akart volna életben maradni… 🙂

  22. hubab vagy +100

    nagyon egyet tudok veled érteni ebben a meglátásban!
    kényszerítés nélkül senki nem akar kilépni a komfort zónájából

  23. 24. öreg

    Így van ez a hülyékkel.
    Ennek a komfortzónának a szétcseszése, darabokra szakadása történik pont a szemünk előtt.

    23. hubab

    Így van.

    Az ő nézőpontjukból ez nem gonosz dolog, hanem szükségszerű.

    Olyan ez, mint egy disznóvágás.
    Etetjük aztán levágjuk. A disznónak rossz, nekünk jó.

    A probléma, hogy egy elit tudta volna ezt másképpen is csinálni.
    Más eszközei is lettek volna, ha a befolyásolási lehetőségüket máshogy használták volna.
    Az embereket le is lehet nyomni és fel is lehet emelni, akár mentálisan, akár erkölcsileg.
    A gazdasági modellek eleve versenyhelyzetet és kizsákmányolást eredményeznek a társadalom minden szintjén.

    Az erkölcsösség, a morális látásmód és az ezzel járó felelősség hosszabb távú működést tesz lehetővé.
    Régen az észak-amerikai indiánok is megölték a bölényt, de csak a szükséges mértékig. Aztán jöttek a telepesek.

    A telepesek nem azért öltek sok bölényt mert többen voltak és több kellett, hanem a többlet miatt lettek, lettünk sokan.

    Harmónia! Meg a hiánya! Hogy mivel, az más kérdés!

    Persze ezek a buta indiánok mindenféle babonaságokban hittek, ez formálta gondolkodásukat.
    Holott ezek a buták 1000 szer jobban értették az élet ezen szintjén való megnyilvánulás működési modelljét.

    Ma európai szolidaritásról beszélnek, holott nem értik a lényegét. Folyamatos reakció van kreáció helyett.
    Persze a reaktívitás is szül némi szükséges kreatívitást, de valójában nem engedi azt.

    Az elit viselkedése tipikusnak mondható, de az egész emberiségé is, EZEN A SZINTEN!

    Abbahagyom, mert innentől a dumám átfordulna érthetetlen szövegbe, minő egófejlődésről, magasabb tudatszintű működésről.
    A lélekben őrzödő információkról, tapasztalatról mely a következő körben elmozdulást eredményezhet az egyénekben és így a társadalomban és annak működésében. Ez is evolúciós folyamat, csak ez információs. Tehát a faj kihalása nem jelenti a végét.
    De ez már megint zöldség és még mindig nem értem azt a fránya evolúciót.

    A mai hatalom önmaga célja,
    ezért nincs benne logika, ill. ez a logikája.
    Nincs benne túl sok fejlődési potenciál.
    Ez a logika ennyit tud. De ez nem az emberi természet evolúciós zsákutcája.
    Ez egy primtív gondolkodás,
    no nem egy fehéregérhez viszonyítva.

  24. 23.hubab

    Az emberkenek nem tudsz parancsolni , a fogysztói társadalom az online világal új szintet ugrott az utóbbi ppár évben.Mindenki látja az egész világot, a fogyasztói termékeket.Ez megbolondította a világot olyanira hogy ha valaki nem kapcsolódik be a fogyasztói társadalomba azt hülyének nézik (pl. régi telefonja van vagy kis autója)
    Még most is látok facebokon ismerősök között Milánóba kirepülő, selfizgető ismerőst mert épp a lánya 20 éves lett és ezt 3-an megünnepelték egy úttal.De jellemző a fiataloknál az autómánia, meg a ruhamánia (férfiaknál is) , de a lakásfelszerelésben is jellemző “trendinek” lenni.
    Ha csak európában mind az 500 millió ember a szülinapját egy “Milánói repülőúttal” jutalmazná meg mi lenne? Meg persze kell az új bmw, mobil, meg minden trendi és a welness és selfi a facebokra.
    Most olyan európa mint a kis 3 éves gyerek aki majszolta a csokit majd szépen kiveszik a kezéből hogy ne egye meg mind és elkezd bőgni szipákolni és még a szeme körül is piros lesz a bőre. 😀
    Na hát csak így lehet ezt csinálni , szép szóval nem megy mert a gyerek tovább eszi a csokit.(akinek van pénze még mindig tovább utazgat,fogyaszt ,autót cserél stb…)
    Amúgy meg kicsit rendbe is kell tenni a sok facebokozós tizen,huszonésves selfizős hülyegyerekeket akik csak selfizik magukat különböző nyaralásokon.Hát majd megtanulnak helyette rőzsét aprítani, meg felásni a kerben a műfüvet és veteményest kapálni meg megküzdeni mindenért.Meg rendbe kell tenni a 40 éves “hülyegyerek”férfiakat is akik autómániából vesznek új autót de lehetne sorolni estig a fogyasztói társadalom hülyeségeit.Ha pénzt adsz az embereknek nem lehet velük bírni.A fogyasztói társadalom megfertőz mindekit.Talán még ilyen erdélyi falvakat, amisokat vagy a sztyeppen élő mongolokat nem fertőzte meg.

  25. – Nem a szankciós politika dönti be Oroszországot, hanem a háború költségei pénzben és emberéletben és ez mellé a szankciós politika együtt. Nyugodtan hívhatjuk ezt is háborúnak, mert az, ez egy kereskedelmi háború amit vívniuk kell a másik mellett, magyarul sokfrontos ütközetre vannak kényszerítve.
    Mai fejlemények:
    – Augusztusban az orosz költségvetés masszívan veszteséges lett a megelőző hónapok pozitív szaldói után, miután az energiabevételei 14 havi mélypontra zsugorodnak.
    – A mai nap már 66 orosz képviselő követeli Putyin lemondását. Az utódja valószínűleg Mihail Misustyin lesz, ő jóval értelmesebb és kompromisszumkészebb alaknak tűnik.
    – A herszoni front bármelyik pillanatban összeomolhat
    – Az azeri-grúz után a kirgizek-tadzsik határon is fegyveres összetűzések vannak. Ez is az orosz befolyás gyengülését mutatja a térségben

  26. Zsolt, kakukk:

    Európa kaphat földgázt a Karish mezőről valaha, ha a mező kimerülése a számítások alapján 2042.-re tehető?
    (cseppfolyósítva persze)

  27. Oroszország kész térítésmentesen műtrágyát szállítani a fejlődő országoknak – tájékoztatta erről Antónió Guterres ENSZ-főtitkárt Vlagyimir Putyin elnök, 2022. szeptember harmadik hetében…
    sőt, “az Európai Unió tengeri kikötőiből ingyenesen átszállítják a fejlődő országokba” – mondta Putyin az SCO-tagok államfői tanácsának kibővített ülésén.

    Valami 300 ezer tonnáról van egyébként szó.

  28. Vlagyimir Putyin elnök pénteken bejelentette, hogy Oroszország kész akár ingyen, több, mint 300 ezer tonna, európai kikötőkben rekedt orosz műtrágyát eljuttatni a fejlődő világnak. Egyetlen kérése, hogy Európa egyezzen bele az orosz exportra vonatkozó szankciók további enyhítésébe – írta meg a Reuters.

    Mi lenne, ha fájnának is a szankciók az oroszoknak?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.