(3955) Shakespeare

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

 Öt mítosz Shakespeare hozzájárulásáról az angol nyelvhez

Szerzők: 1. Jonathan Culpeper A Lancaster Egyetem angol nyelv és nyelvészet tanszékvezető professzora, és 2. Mathew Gillings a Bécsi Közgazdasági és Üzleti Egyetem adjunktusa

89. Útban a 90. felé

Shakespeare nyelvét széles körben az angol nyelv csúcsának tekintik, amely státuszt számos mítosz támasztja alá, olyan elképzelések a nyelvről, amelyek eltérnek a valóságtól (vagy ami még hihetőtől). Ezek a mítoszok félre vezetnek, és szem elől tévesztik azt, ami igazán lenyűgöző Shakespeare-ben, ahogy bánt a szavaival.

Az Encyclopedia of Shakespeare’s Language program a Lancaster Egyetemen nagyszabású számítógépes elemzéseket alkalmaz. Ennek során átalakította azt, amit Shakespeare nyelvéről tudunk. Néhány megállapítást beépítve újra megvizsgáltunk öt olyan dolgot, amelyekről azt hittük, hogy ismeri Shakespeare-t, de valójában nem ismeri.

1. Shakespeare rengeteg szót alkotott.

Nos, megtette, de nem olyan sokan, mint gondolják. Még, a nevesebb források is több mint 1000 szót feltételeznek. A Shakespeare Birthplace Trust 1700-ra teszi, de óvatosan hozzá kell tenni, hogy ez a szám olyan szavakra vonatkozik, amelyek legkorábban Shakespeare műveiben jelentek meg.

A „hobnail” (jancsiszeg) szó először egy Shakespeare-nek tulajdonított szövegben jelenik meg, de nehéz elképzelni, hogy egy kreatív költői aktusból származott volna. Valószínűbb, hogy az akkori beszélt nyelvben használták, és Shakespeare műveiben jelentkezett legkorábban. Az arra vonatkozó becslések, hogy Shakespeare hány szót talált ki, általában nem tesz különbséget a között, amit ő alkotott,, és a között, amit először egy neki tulajdonított írásos dokumentumban rögzítettek.

Még ha nem is tesz különbséget, és belefoglaljuk az összes olyan szót, amely először jelenik meg egy Shakespeare-nek tulajdonított műben, akár megalkották, akár lejegyezték, a számok durván fel vannak duzzadva. Jonathan Hope-pal és Sam Hollands irodalmi és nyelvészeti akadémikusokkal együttműködve számítógépeket használtunk arra, hogy több millió szóból álló, Shakespeare előtti szövegekben keresgéljünk. Ezzel a módszerrel úgy találtuk, hogy mindössze kábé 500 szó tűnik fel valóban először a Shakespeare munkáiban.

Természetesen az 500 szó még mindig hatalmas, a legtöbb író nem használ ennyi új szót.

2. Shakespeare az angol nyelv

Az a mítosz, hogy Shakespeare rengeteg szót alkotott, részben táplálta azt a mítoszt, hogy Shakespeare nyelve a mai angol nyelv szavainak egy negyedét, felét vagy akár az összest kiteszi.

A különféle szavak száma Shakespeare szövegeiben körülbelül 21.000. Ezek a szavak természetesen ismétlődnek, így jutunk el a Shakespeare-nek tulajdonított művek összesen mintegy egymillió szavához. Az Oxford English Dictionary körülbelül 600 000 különböző szót tartalmaz, de sok a homályos szakkifejezés. Tehát kerekítsük le 500 000.-re

Még ha Shakespeare művein belül minden szót ő talált volna ki (ami természetesen nem felelhet meg a valóságnak), ez még mindig csak a mai angol nyelv 4,2%-a lenne. Tehát Shakespeare csak nagyon kis töredékével tudott hozzájárulni az angol nyelvhez, bár valószínűleg többel, mint a legtöbb író.

3. Shakespeare hatalmas szókinccsel rendelkezett

Nevetséges módon, a Shakespeare hatalmas szókincsével kapcsolatos népszerű állításokat az a tény vezérli, hogy írásai összességében nagyszámú különböző szót tartalmaznak (mint fentebb megjegyeztük, körülbelül 21 000). De minél többet írsz, annál több lehetőséged van több különböző szó használatára. Ez azt jelenti, hogy Shakespeare valószínűleg felülmúlja a szókincs méretével kapcsolatos spekulációkat, pusztán azért, mert rendkívül nagy mennyiségű munkája van.

Néhány kutató más módszereket is használt a jobb találgatások érdekében (ezek mindig csak találgatások, mivel nem lehet megszámolni a szavakat valakinek a fejében). Például Hugh Craig, egy shakespeare-i tudós, aki úttörő volt a számítógépek használatában, megvizsgálta az azonos hosszúságú írások mintáiban használt különböző szavak átlagos számát. Megállapította, hogy kortársaihoz képest a különböző szavak átlagos gyakorisága Shakespeare műveiben kifejezetten … átlagos.

4. Shakespeare-nek egyetemes jelentése van

Természetesen az ember témái vagy aspektusai univerzálisak, de ne ragadtassuk el magunkat és ne állítsuk, hogy Shakespeare nyelve egyetemes. A történeti nyelvész mantrája az, hogy minden nyelv változik – és ez Shakespeare-re is vonatkozik.

A változások finomak és könnyen kikerülhetők. Vegyük az „idő” szót, ami  biztosan univerzális, ami egy univerzális fogalmat jelöl? Hát, nem.

Shakespeare szövegében minden egyes szóhoz számítógépet használtunk, hogy azonosítsuk a többi szót, amelyhez kapcsolódnak, mert ezek az asszociációk felfedik a szavak jelentését.

Az „idő” például gyakran előfordul a „nappal” vagy „éjszaka” kifejezéssel együtt (például Hamletből: „Mit bitorolsz ebben az éjszakai időben”). Ez Shakespeare korának (körülbelül 1450-1750) időfelfogását tükrözi, amely szorosabban kapcsolódott a hold és a nap ciklusaihoz, és így a kozmosz tágabb erőihez.

Ezzel szemben manapság az olyan kapcsolódó szavak, mint a „pazarlás”, „fogyasztani” és „költeni”, azt sugallják, hogy az időre, mint az emberi irányítás alatt álló értékes erőforrásra tekintenek.

5. Shakespeare nem sokat tudott latinul

Egyes színházi körökben felmerült az az elképzelés, hogy Shakespeare nem sokat tudott latinul. Valójában a kortárs drámaíró, Ben Jonson híres írása szerint Shakespeare-nek „kicsi a latinja és kevésbé a görögje”. Shakespeare nem rendelkezett egyetemi végzettséggel. Egyetemi végzettséggel rendelkező, féltékeny, döcögős drámaírók szívesen lehúzhatták.

Caterina Guardamagna latin szakértővel együttműködve azt találtuk, hogy Shakespeare 245 különböző latin szót használt, míg más drámaírók darabjaiban csak 28 volt. Az, hogy Shakespeare egyetemi végzettség nélkül annyi latint használt, növelte sikerét.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

10 gondolat erről: „(3955) Shakespeare

  1. 1 Delp
    Én szoktam néha, mert rácsodálkozok mindig, hogy Petőfi nyelve milyen áttörést jelentett a magyar nyelvben. hasonlítható szerepe Shakespeare-re a nyelvben egy jóval későbbi korban.
    Petőfi előtti irodalmi műveket sokszor csak értelmező szótárakkal lehet kibogozni, annyi bennük a latin, és nyelvreform előtti elavult kifejezés.
    Petőfi az első költő, akinek műveit egy mai olvasó is minden erőlködés nélkül követni, sőt élvezni képes.
    Azon azért ne csodálkozz, hogy Arany használt szavainak száma meghaladta Petőfiét.
    Petőfi olyan fiatalon halt meg, hogy sok művész ennyi idős korban még el sem kezdett igazán alkotni.
    Én éppen azon csodálkozom, hogy hogy lehetett ilyen rövid idő alatt ekkora életművet összehozni.
    Arany számára egy hosszú élet állt rendelkezésre, változatos pályával, élete végére óriási élettapasztalattal a háta mögött a dinamikusan változó magyar viszonyok közt, volt ideje, hogy fejlődjön, bővüljön szókincse.

  2. Az angol egyszerűen átvesz szavakat és beépíti saját szókincsébe. Ilyen például a “gulyás”, vagy az ausztrál benszülöttektől a “bilabong”,

  3. 3 Tibor bá’
    Hű, de ismerősen csengett ez a bilabong, aztán rájöttem honnan!
    Egy régi ausztrál kantri számból, a Waltzing Matilda-ból ami egy időben nagy kedvencem volt, főleg az öreg Slim Dusty előadásában:
    https://www.youtube.com/watch?v=FqtttbbYfSM
    Egy másik szó, amivel itt találkoztam először, az a billy teáskanna értelemmel, amit szintén főleg Ausztrália környékén használnak, ezzel viszont egy Új-Zélandi bálnavadász dalban, a Wellerman-ban is találkoztam, ez is egy jó kis darab:

  4. 4 – hubab:
    A waltzing Matildában találsz egy fél tucat felvett szót. Végig hallgattam, hát én magam meglepődtem,hogy honvágy fogott el. Egy időben Ausztrália himnuszává akarták megválasztani. Az én időmben a waltzing Matilda szelleme még létezett, de már eltűnt. 60 éve az ausztráloknak az egyéni szabadság mindenek felett volt. Ez a múlté.

  5. 5 Tibor bá’
    Ez egy nagyon jó kis fülbemászó dallam.
    Ha az ember meghallgatja, egész nap ez szól a fejében… 🙂

  6. 8 – Delp:
    Egy vándorról, aki farm munkát keres. A waltzing gyaloglást jelent. A Matilda pedig a hátán cipelt összes holmiját. A lényeg, hogy vándorlás közben elkap egy bárányt, de a csendőrök utolérik, ő pedig önmegadás helyett a halált választja, beugrik egy tóba.

  7. 7. Tibor bá
    Ezt tudtam, mert amikor először hallottam a dalt, idegesített, hogy alig értek belőle valamit, tényleg tele van ismeretlen szavakkal és kifejezésekkel, és utánaolvastam.
    De annyit módosítanák a magyarázatodon, hogy a waltzing nem a vándorlásra utal tudomásom szerint, hanem a jó öreg ismerős walcer származéka, a waltz azt jelenti, keringőzni.
    És a waltzing Matilda az a batyu, ahogy írtad is, amit egy botra akasztva vitt a hátán a vándor, ami menet közben folyamatosan keringőzik.
    De a lényegen nem változtat…
    Ja, és az a tó az ominózus billabong, amire rímel a billy boil, azaz forr a teavize, ez volt az a sor, amiből semmit nem értettem első hallásra. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.