Tibor bá’ fordítása online
100.000 nő megfigyelésére épült tanulmány, amit 1976 óta folytatnak, minden második évben összegyűjtik az adatokat, ami egyértelműen kihozta, hogy azok, akik zöld övezetben laknak 12 százalékkal élnek tovább, mint azok, akik nem. Sőt, minél „zöldebb” az adott övezet, annál jobban érvényesül ez a hatás. Most már csak az lenne a kérdés, hogy miért?
Erre a kérdésre ott lapul a válasz, ahol a halálokokat vizsgálták.
41 százalékkal volt kisebb a vesekárosodási halálok. 34 százalékkal kisebb a légúti megbetegedés okozta halál. Végül 13 százalékkal a rák. Viszont a zöld övezet nem hatott ki kedvezően a szív-érrendszeri betegségekre, a diabéteszre, és a különböző fertőzésekre.
Külön ki kell térni arra mennyire volt zöld a „zöld övezet”. Erre szolgált a tanulmányban résztvevők postra kódja, amit Google Earth segítségével egyedenként leellenőriztek, és lakcímváltozás esetén törölték a részvételt. Vagyis a zöld övezetet nagyon szigorúan vették. Ennek módja a műholdképek színelemzése volt, amivel a lakóhelytől számított 250 méteres körzetben elemezték a klorofil sűrűséget, de figyelembe vették a 1250 méteres rádiuszt is, feltételezve a napi 10-15 perces sétát.
Végül arra a következtetésre jutottak, hogy az élettartam meghosszabbításnál szerepe volt a mentális higiéniának, a társadalmi és fizikai aktivitásnak, a csökkent légszennyezésnek.
Arra viszont beismerten további vizsgálódásra van szükség, hogy meg tudják állapítani, a növények mi módon hatnak a mentális higiéniára. Valamint, mi az oka annak, hogy a zöld övezetben élők társadalmi aktivitása nagyobb?
Azt eddig is tudtuk, hogy esztétikus zöld övezetben kellemes lakni, de hogy ez kihat az élet hosszára is, az meglepő. Különben a 12 százalék extra élet például azt jelenti, hogy 70 helyett 78,5 év.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Hoppá!
A 12% azért elég jelentős különbség.
Jó lenne hasonló felmérés férfiakra is.
Van jelentősége, mennyi idősen költözik az alany a „zöldövezetbe”?
A szív- és érrendszerbeli közömbösség érdekes: azt feltételeztem volna, a nagyobb „sétálási kedv”, több mozgás miatt a szív- és érrendszer jobb állapotba kerül a zöldövezeti lakosoknál.
Ugyanilyen érdekes a jelentősen csökkent vesekárosodás – ezt mi eredményezheti? Zöldövezetben tisztább az ivóvíz is, vagy többet isznak és jobban át van öblítve a vese?
Zöld övezetben lakni drágább.
Simán lehet, hogy az élethosszbeli különbség háttere vagyoni.
A vese, szív- és érrendszeri problémák és a diabétesz általában táplálkozási és életviteli szokásokkal függ össze, ezért nem hat ki rá a fás vagy betonos környék 🙂
Milyen meglepő… 🙂
Zöld övezetben jellemzően fás a környezet, és milyen meglepő, a szanatóriumok is erdőben vannak. Nyáron pont erről beszéltem Gyulai Ivánnal, és elég messzire vezetett a téma, mert a fák olyan vegyületeket is termelnek, ami a környezetre pozitív hatást gyakorolnak, plusz van még 1-2 faktor amivel még egyáltalán nem számolunk.
Szerintem már akkor is jobb a levegő ha pl az udvaron van 3 db nagy diófa.Ma már új házaknál megfigyelhető hogy 1 db fát sem ültetnek, mert leraknak térkővel mindent, és lusták söpörni a falavelet 2 fáról.A régi kockaházaknál megfigyelhető hogy anno még a hát töve tele volt szőlővel és volt 1 diófa ültetve a ház mellé, szerintem csodás volt a 60-as években ez a dolog (meg az akkori élet is).Ma új házaknál beton,beton és mindent szétsüt a nap, klímát tetetnek mellé. Van egy statisztika (most nem keresem) ahol nem tudom hány tízmillióan halnak meg légzőrendszeri betegségben és nem csak a cigitől hanem a városi levegőtől.Budapest is egy katlan lett az elmúlt 20-30 évben, nem csoda hogy annyi beteg ember van, csak úgy ontják ki a kipufogógázt az autók.Szerintem ha ott egy parkban megvizsgálnánk a telajt nem tudom milyen lenne(kipufogógáz lerakódik ,bemossa az eső, gumi és fékpor,1 cigicsikkből az eső rengeteg cuccot kimos és tömegével dobálják el)
Apropó mindenkit érint.Szobai evegő, szálló por.Reggelente felkelve látszik csak ha besüt a nap hogy egy köbdeci levegőben még 20-100db szálló szösz is van.Nem tudum hogy ez a tüdőben lerakódik e , de egy lélegzettel sokat beszív az ember, és nem is tudom hogy ürül ez ki.Vajon ez lerakódik a tödőben?Mert a véráramba nem tud bekerülni.Megelőzés lenne szerintem:gyakrabban porolni, szekrényt,stb,de akkor is száll.Ezért tervezem egy levegőtisztító vételét.Van már olyan is ami automatikusan bekapcsol ha sok a szálló por/szösz, majd kikapcsol ha kitisztíította.Végül is egy szűrőn keresztül nyomja át a levegőt annyi a működési elve.hosszútávon szerintem megérné.Valaki vett már ilyen gépet, van ezzel kapcsolatban tapasztalata?
Ezek a brit tudósok megint nagyot alkottak! Erről a posztról Nagy Lajos Képtelen természetrajz című könyvéből a kolibri ismertetése jut eszembe:
„A kolibri életkora, mivel a termete is igen kicsi, szintén kicsi, pontosan még nem lehetett megállapítani, de mindenesetre kisebb, mint a kolibri szeretné. Persze, még ekkora életkort is csak neki kedvező, tehát direkt dél-amerikai viszonyok közt ér el, életkora nálunk még jóval kisebb, jégszekrényben, sósavban vagy forró vízben még ennél is kisebb lenne.”
2 Karak: Egy városon belül valóban drágább a zöldövezet, de például a borsodi falvak is zöldek, annál olcsóbb nem nagyon van. De a felvetés jogos. Remélhetőleg a felmérés készítőnek is eszébe jutott, és számoltak vele.
6: Andrew
Pár éve van egy ilyen Daikin légtisztítónk a pesti lakásban, szörnyű mocskot szed össze 1-2 havonta. Olyan kátrányos koromra gondolj…
https://www.arukereso.hu/parasito-legtisztito-c4175/daikin/mc70l-flashstream-p60996333/
A gond az hogy a nanoport nem is látod még napsütésben sem, és az a legnagyobb gáz, mert átmegy minden vérgáton!!!
Erről a levegő munkacsoport referált az év elején, de a vírus mindent elmosott:
https://levegomunkacsoport.blog.hu/2020/01/30/az_ultrafinom_reszecskek_hatasa_az_egeszsegunkre?fbclid=IwAR3QophBkAmyZHT8INN-xqsTeu1_hNgAUnBK9WOzfQVhf5XNErEEDsYAqa4
Tudom ajánlani a Dyson felé legtisztítókat. Szuper csendesek és baromira hatékonyak. (95%os hatásfok) Igaz kb 150 – 200 ezer az áruk, de a design és a tervezés is elsőosztályú.
A részletekért keresd fel a http://www.dyson.hu weboldalt.
A fiamék Londonban vették ilyet két éve. Azóta is nagyon elégedettek vele.
Karaknál a pont. A magyar falvakban jóval kisebb a várható átlagos élettartam mint Budapesten, pl. a budapesti férfiak 3 évvel tovább élnek mint az országos átlag, míg a csupa erdős somogyiak 3 évvel kevesebbel. Ezek a különbségek simán csak életszínvonalbeli eltérések.
Re:11
Szerintem ez a tények félreértelmezése.
Ne a magyar rögvalóságból indulj ki, hanem a nyugatiból. Nyugaton jellemzően a csórók laknak a városban, és a gazdagabbak zöldövezetben, plusz a gazdálkodók.
Idehaza azért alacsonyabb a vidékiek életkora, mert jelentős az alkoholizmus, sokat cigiznek, sokszor nagyon silány kaját esznek, plusz a vidéki friss levegő mítosz helyett télen vágni lehet a füstöt, mert a csórók mindennel tüzelnek, ami a kezük ügyébe kerül.
Apósom fárasztott egy ideig, hogy költözzek a falujukba, mert ott milyen jó télen is a levegő…
Erre mondtam hogy nagy frászt, jobb a budai levegő minősége szmogriadó alatt, mint a falujának egész télen, pedig nem egy csóró falu. Elég ha téli estén kocsival behajtott az ember a faluba, és szépen látszott a füstlepel a közvilágítás alatt…
Ha lenne levegő riasztás, akkor a vidéki faluk jelentős része szmogriadóban lenne egész télen, de már megszokták, hogy büdös van…
Ezer éves kazánok/kályhák por és gáz emissziója ekvivalens azzal, mintha napi 5 doboz cigit szívnál, és csodálkozik az ember hogy alacsonyabb az átlag életkor vidéken?
Lenne mit tenni, az egyszer biztos.
12. dajtás
Egyetértek, de…
Nem kell Somogyig menni, elég télen kirándulni egyet a budai hegyekben Budaörs felé.
Felülről ránézve a településre lehetett látni, hogy három kéményből kiáramló füst beborította szinte az egész ófalui település főúttól északra eső részét, azaz három prosztó ember megkeserítette több száz család életét. Kíváncsiságból megkerestük az egyik házat (érdekelt bennünket, milyen körülmények között éltek, akik ilyen közösségellenesek), és azt találtuk, hogy a ház kb. rendben volt, de az udvar tele volt szeméttel, amiből arra következtettünk, hogy nem annyira az anyagi helyzetük miatt füstöltek, hanem igénytelenségből.
Kérdés, mit lehet tenni az igénytelenség ellen.
A régi magyar mondás úgy tartotta, hogy az úrinő nevelése a nagymamával kezdődik.
Ez alapján lehet számolgatni, mennyi év múlva fog eltűnni a füst a településekről.
Mind igazatok van.
A várható élettartam anyagi helyzettől való függése viszont annyira nyilvánvaló, hogy remélhető, hogy a tanulmány szerzői számoltak vele és kiküszöbölték.
Például azzal, hogy belevettek gazdagabb kertvárosiakat és szegényebb falusiakat is, gazdag belvárosiakat és szegény belvárosiakat is.
Re:13
Ne is mond.
Príma zöldövezet, szomszédok tőlem ~100m-re, erre az egyik „nagyon okos” FKF-nél dolgozó kukásautó vezető szomszéd a telkén égeti a szemetet, mert ő nem hajlandó szemétszállításért díjat fizetni. Erre varrj gombot. 🙂
Érd, réti négerek égetik a kábelt, ami nyilván PVC szigetelésű, szép fekete füstoszlop, maxra tekert dioxin kibocsátás. Nem hinném hogy sokáig fognak élni, cserébe a környék nyeli a mérget.
15: Fel kell jelenteni őket a p…-ba!
Január elsejétől mindenféle égetés tilos (lehullott leveleké is). Addig az önkormányozatok engedélyezhetik.
Azok akik zöldövezetben élnek, tapasztalatból tudjuk, hogy általában jól szituáltabbak ,sikeresebbek , egészségtudatosabbak , kevésbé stresszes életet élnek és ezek az adottságaik teszik lehetővé a hosszabb életet.
A tisztább levegő is egy fontos tényező és a felsoroltak együttesen egymás hatását felerősítik.
Re:16
Jól kezdődik a szomszédi viszony, ha egyből feljelentéssel kezdem…
Most még kevésbé zavar, mert nem vagyok kint 7/24, plusz párszor megkérem rá, hogy azért ezt ne csinálja, de ha ezek után sem lesz hajlandó változtatni, akkor valóban fel fogom jelenteni, arról nem is beszélve, hogy az udvarát elönti a szemét, mert oda hordja( ugye nincs kukája…)
Minden esetre a zöldövezeti idillbe néha néha beletrollkodnak. 🙂
19
Erről jut eszembe ……
Lekűzdhetetlen erős belső kényszerben szenvedünk , a saját normáinkat minduntalan rá akarjuk kényszeríteni másokra. Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű.
Akármennyire is — Egyetlen Lehetséges Normális — nak érezzük ezeket, hátráljuk el egészen a falig és engedjük meg másoknak, hogy ők a saját általunk abnormálisnak vélt életüket éljék.
Re:20
Jól hangzik ez a álliberális álláspont, de van egy társadalmi norma, ami alá nem lehet menni.
Példának okáért nem szarunk a 4-6-os villamos közepén, nem eszünk emberhúst, és nem úgy oldjuk meg a szemét kérdést, hogy az udvarra kivágjuk, s mikor sok, jól felgyújtjuk. Bűz, és patkány nem tartozik azok közé, amit meg lehet engedni, nehogy megértsem a kicsi lelkét.
Tetszik nem tetszik, nincs minden ember azonos értelmi szinten, ezért terelgetni kell őket, ahogy a gyerekeket. Ha pofátlan a gyerek, akkor sem az a módszer, hogy hagyjuk mert annyira aranyos, rá kell szólni, és még kell nevelni. Pont ez az álliberális attitűd számolja fel a nyugatot, mert alapvetően tévesen áll az emberekhez.
20 – Mosógépszerelő:
Veled a probléma abból adódik, hogy szélsőséges erkölcsi nézeteid vannak, amiket annak ellenére akarod másokra (agresszíven) ráerőszakolni, hogy igen messze állsz az átlagtól, és nem fogadod el a többségi vélemény uralkodó jellegét.
22
Ez a legkisebb probléma, ami velem van.
Az például sokkal nagyobb, hogy még mindig élek.
A többségi vélemény általában uralkodik, ha elfogadják ha nem , de ettől még nem lesz sem bölcs sem előnyös. NER
Hogy ki az agresszív, abba utólagos engedelmeddel nem mennék most bele.