(3886) Élelmiszerhiány

Tibor bá’ fordítása online

A világ a népszerű élelmiszertermékek hiányával néz szembe – Bloomberg

Írta: Akash Maurya 2022. június 20

A média jelentései szerint az ellátási lánc fennakadásai sértik a globális vállalkozásokat.

89. Útban a 90. felé

Az elmúlt néhány hónapban sok véletlenszerűnek tűnő élelmiszer vadul drágává vagy szokatlanul nehezen beszerezhetővé vált – számolt be vasárnap a Bloomberg, megjegyezve, hogy a vállalkozások nehezen találnak alternatívákat vásárlóik ellátására.

A problémát a megnyúlt globális ellátási láncnak tulajdonítják, amelyben számos tényező – a kedvezőtlen időjárástól és a Covid-19 világjárványtól a geopolitikai feszültségekig és a fellendülő keresletig – hozzájárult a probléma kialakulásához.

Németországban a sörivók üveghiánnyal küzdenek, részben a sör gyártókat üveggel ellátó Ukrajna háborúja miatt. Sajtóértesülések szerint az ország sörfőzdéi, amelyek már most is többet fizetnek az áramért és az árpáért, arra szólítják fel vásárlóikat, hogy vigyék vissza az üres sörös üvegeket.

Az Egyesült Államokban a pattogatott kukorica aggodalomra ad okot a mozilátogatók körében, mivel a gazdálkodók azt fontolgatják, hogy abbahagyják a kukorica termelését a jövedelmezőbb növények javára. A pattogatott kukoricatartók, például poharak és papírzacskók szintén hiánycikké váltak.

A problémák nem kímélték a zöldségeket se. Az ausztráliai salátahiány arra késztette a KFC-t, hogy káposztát tegyen hamburger szendvicseibe.

Az Egyesült Királyságban a McDonald’s-nak paradicsomból két szelet helyett egy szeletet kellett adagolnia, mivel az üvegházak gázfűtésének ugrásszerű költségei miatt kevesebb paradicsom termett.

A gyorséttermi óriáscégnek több országban is le kellett állítania a krumpli értékesítést a lassult szállítás és a globális burgonyahiány miatt.

Eközben a szingapúri KFC éttermek állítólag a krumplit gofrihasszel (fogalmam sincs ez mi) cserélték le.

Kenyában a közösségi média felhasználói a gyorséttermi lánc bojkottjára szólítottak fel, amiért nem használnak helyi burgonyát.

A termékhiány Japánt is sújtotta, ami arra késztette az éttermeket, hogy bizonyos ételeket kihúzzanak az étlapjukról.

Madhav Durbha, a Coupa Software ellátási lánc stratégiáért felelős alelnöke szerint az üzleti vezetőknek újra kell gondolniuk, hogyan és hol termelnek, és honnan szereznek be.

A Bloombergnek elmondták, hogy az új technológiákkal és a jobb tervezéssel csökkenthetik az esetleges késéseket, a bevételkiesést és a „folyamatos tűzoltást” a hiányok kezelésére.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

85 gondolat erről: „(3886) Élelmiszerhiány

  1. A rizs (mint búzahelyettesítő) ára a fokozott kereslet miatt megugrik.

  2. “ Sajtóértesülések szerint az ország sörfőzdéi, amelyek már most is többet fizetnek az áramért és az árpáért, arra szólítják fel vásárlóikat, hogy vigyék vissza az üres sörös üvegeket.”

    Eddig is vissza kellett vinni az üvegeket, mert pl a Münchner Hell 70 centbe került darabja, a ládán üvegestől a pfand pedig 3,2 EUR volt. A válság hatására 82 cent lett egy üveg sör ára, remélem túléljük.

  3. Azért mert egy ország kiesett (Ukrajna) azért globális élelmiszer válság lesz? Ki hiszi ezt el? Komplett kontinensek nem estek ki, azok nem tudnak elegendő terméket biztosítani?
    Nehezen hiszem el, hogy Ukraja a világ közepe.
    Valami más lesz itt, csak mindent a háborúra fognak.

  4. A problémák nem új keletűek. Tavaly előtt az első covid évben a nagy bezárások, leállások akasztották meg az ellátás láncokat.Sok termék a raktárakban pihent, érdemi kereslet nélkül. Kis hazánkban a fagyasztóházak csurig voltak pl. hízott kacsa és libamájjal, sertés alkatrészekkel, a kutyának nem kellett. Tavaly kezdődött a trendforduló. Az újra nyitó országok élelmiszer igényei (gasztro, catering) gyors növekedésnek indultak. Hagyományos ciklusok borultak fel, az egyik (nem magyarországi) éttermeket ellátó nagykereskedő cég vezetője mesélte tavaly ősszel, hogy a nyaruk soha nem látott forgalmat generált. A szokásos nyári visszaesés helyett brutális pörgés volt a piacukon. De már ekkor voltak termékek, melyek hiány miatt kiestek a rendszerből, pl. három pálmaolaj beszállítóból egyetlen maradt meg, a többinek nem volt árukészlete. Az élelmiszeripari (és nyilván másutt is) csomagolóanyagok területén is már tavaly tavasszal megjelentek az apokalipszis lovasai. Igaz ekkor még csak kapirgálták az elfolyósodó talajt a patáikkal. Hiány,(pl. műanyag, papír, festék, stb) ütötte fel a fejét, volt akinek akadt ugyan szállítható terméke ám nem tudta mibe csomagolni. Van olyan nyomdász ismerősöm (szlovák) aki már tavaly nyár végén azt mesélte, hogy pl. az újrapapírból készült alapanyagokra egy napos árakat kapnak. Reggel nyolctól délután négyig tartó érvényességgel. Így érkeztünk el az idei évhez. Konzervipar “jól”nyitott, üveg +50% fémtető +52%, a címke és a karton emelésről ne beszéljünk. És hol volt ekkor még február 24… A húsiparban is már jó ideje ott tomboltak azok a bizonyos lovasok. ASP (afrikai sertéspestis) már évek óta, madárinfluenza a szokásos öt évenkénti nagy járvány helyett immár szinte folyamatosan, stb. Az egyre drágábban előállított fehérje brutális mennyiségben megy az ATEV-hez. Káosz és probléma hegyek: húsüzem a hagyományos bélbeszállítójától kap egy levelet(néhány hete) ez a műbélszállítmány az utolsó, többet (nekik) már nem is lesz. Aki fuldokolva de igyekszik a víz felett maradni, az próbál minél több beszerzési lehetőséget megtalálni, ha dolgozni szeretne. Bár kérdés hogy érdemes-e, vagy meddig lehet, amikor az élelmiszer árak (is) rakétaként szárnyalnak felfelé. A tisztelt fogyasztó ennek csak egy részével szembesül, (egyenlőre). Több húskészítmény ára már csak idén február óta kb. 50%-al emelkedett a termelőknél, és ez még a háború nélküli árhullám. De az apokalipszis fentebb emlegetett lovasai már itt száguldanak körülöttünk, a drasztikus fogyasztás visszaesés máris elkezdődött, nálunk és külföldön is. Már előre tartok attól, hogy mennyire lesz forró az idei ősz. Mit fogunk enni és mindezt mennyiért? Az ársapkák nem tarthatóak fenn a végtelenségig, az ideiglenes árenyhítések árát mind meg fogjuk fizetni. Mert ingyen süti NEM létezik.

    Köszönet az autentikus beszámolóért.

  5. 3 – Olvasó

    Jól sejted. Az élelmiszerellátás szempontjából van hatása Ukrajnának, de ezzel nem lehet magyarázni mindent. Oroszország is fontos ilyen szempontból, de ez is a mozaik csak egy kis része.

    Akár csak ez, érdekesek ezek a véletlenek….

    https://beforeitsnews.com/alternative/2022/04/a-list-of-16-major-fires-that-have-occurred-at-key-food-industry-facilities-in-the-u-s-since-the-start-of-2022-3771555.html

    És még ez sem minden, egyéb, cifra dolgok is vannak, lesznek.

  6. Azon gondolkodom, hogy mi lesz itthon a helyzet élelmiszer fronton. Az országon belül, vidékiként azt látom hogy sok a gyümölcs (jó az idén a termés cseresznyéből, a szilvafákon is sok a kis szilva, szőlő is szépen fejlődik). van ahol már aratnak, ott is szép a termés. A kukorica, repce, napraforgó is fejlődik, nagy aszály a dél-alföldi régióban van, az ország többi része viszonylag jól van.
    A szomszédos Ukrajna tele van tavalyi terményekkel a blokád miatt. Kérdés hová teszik az ideit??
    Szóval úgy gondolom, itthon nem lesz nagy gond, ami probléma lehet ebből, az a várható menekültáradat a közel-keleti és afrikai régiókból, ami hozzáadódik az ukrajnai menekültekhez.

  7. 4 Nostradamus: ez egy teljesen normális, érvekkel alátámasztott hozzászólás volt (gazdasági tényekkel). Az elmúlt időszak ámokfutását látva ezen a blogon, csodálkozom, hogy megjelenhetett ez a hozzászólás.
    Malacka! Miért nem mész el máshová csodálkozni.

  8. Én inkább arra tippelek, hogy ez a nagy élelmiszer- és egyéb termékhiány szimpla spekuláció eredménye, amit – most éppen – a háborúra fognak. Mivel a Világ legnagyobb vállalatai pár dinasztia kezében vannak, azt tesznek velünk, amit csak akarnak. Ukrajna? Megáll az élet, vagy mi a fészkes fene? Máskor is, máshol is folytak háborúk, mégis volt minden, pedig nyersanyagtól duzzadó környéken dúltak a harcok, lásd Afganisztán pl.
    A kollektív tudat médiamanipulációja rendkívül hatékony, mert pl. a többség retteg a hiánytól, amit sikeresen elhitetnek vele. Én ezeknek már semmit sem hiszek el, az elmúlt 30 évben szinte minden hazugság volt, amit aktuálisan lenyomtak a torkunkon. Nincs másról szó, mint olyan mértékű áremelésekről, amit normál esetben nem tudnak elfogadtatni, ezért kell hozzá mese. Jó éjt gyerekek, búcsúzik a Füles mára!

  9. 4.Nostradamus
    “a drasztikus fogyasztás visszaesés máris elkezdődött, nálunk és külföldön is.”
    Olvastam egy cikket hogy a Belgáknál is elvileg van hogy kihagynak a heti étkezésből.Az igazi élelmiszerhiány az lesz amikor majd a kiskertekben is elkezdenek termelni hogy ki tudják egészíteni az élelmet az emberek ,mert pl. jegyrendszer lesz
    vagy nem lesz vagy drága lesz és megfizethetetlen lesz.Például múltkor a lidlben mondta a pénztáros hogy meggybefőttből csak max 3-at lehet vinni. Kezdődnek ezek a limites dolgok.
    **
    Azt szeretném látni hogy mindenki a kis kertjét túrja mint a 70-es években 😀 Ma sajnos azt látjuk hogy az érvényesül aki tetű manager üres fejjel, meg nem szorgalmas és tehetséges. Remélem visszajön az amikor mindenki magára lesz utalva és annyit ér majd mint a maga tudása és szorgalma és annyi értéket tud előállítani amennyi a szorgalma.Kihullhatnának majd a semmirekellő emberek a társadalomból egy ilyen nagy összeomlásban. Muhahaaa 😀 De sajnos szerintem csak anyagi alapon fog kiszelektálódni a dolog :C
    **
    70 éve nem volt ilyen alacsonyan a Pó folyó Olaszországban, illetve elég nagy aszály van ott országosan, így kevesebb lesz a termés.Locsolni meg gonolom ott sem tudnak a végtelenségig.
    **
    A MOL-nál meg mától nem lehet kannába tankolni és max. 50 liter tankolható.De olvastam olyat is hogy lehet augusztusban még lejjebb viszik a limitet vagy akár üzemanyaghiány lesz.Ki tudja mit variálnak a háttérben.
    **
    7.Minato
    Lehet termés bőven de drága a munkaerő,a szállítás, a feldolgozás, a csomagolás és a kereskedő,gyártó profitját is meg kell fizetni így emelkedlés lesz.
    **
    Na a németeknél is bejelentették hogy lehet gázhiány lesz majd. Először egyes fogyasztókat korlátozhatnak.Kíváncsi leszek mi sül ki belőle őszre.Gondolom először a gyárakat korlátozzák. Ha nem megy a gyár akkor kevesebb termék lesz>drágább lesz a cucc-pl autó.Vagy embereket küld el.Persze majd az is kérdés hogy leáll 1-2 gyár vagy tömegével állnak le a gyárak majd. Esetleg beraknak a német lakásokba egy hőmérsékletérzékelőt és államilag szabályozzák mondjuk max . 18 fokra 😀
    **
    Építőanyagból is lehet hiány ->sokaknak el kell gondolkodni hogy kell e majd új laminált parketta , meg szipi szupi lakásfelszerelés vagy jók lesznek még a régi dolgok Valaki épp mondta hogy kocsibejáró térkövezés 3millió lenne neki vagy a nagy 80-as évekbeli ház hátuljának a szigetelése 3 millió (csak a hátulja).Majd szépen elkezd lepukkanni az eddig is lepukkant lakásállomány is, de az összeomlás scenárióba ez pont beleillik hogy romos házak lesznek mindenütt 😀

  10. A hiány kialakulása és az árak emelkedése mitől lesz túlzó?
    Ez úgy működik, mint mikor az autópályán a folyamatos kocsisorban valaki egy kicsit nagyobbat fékez. A vírus miatti korlátozások felért egy nagy fékezéssel. Ez a fékezés minden utána következő autóst, hisz nem lehet kitérni semerre, egyre nagyobb fékezésre kényszerít, majd leáll a forgalom. Ütközések is előfordulnak. Mikor ránézünk az álló kosisorra nem értjük mitől állnak, hisz nincs elöttük akadály.
    Ahogy Nostradamus beszámolójából is kiderül, a termelési értékesítési láncban, hol egyik, hol másik szereplő apró hiányosság miatt beleáll a földbe. Ez okozza azt az ellentmondást, hogy van áru bőven és mégis emelkednek az árak.

    Ha a gazdagabb országok vállalkozásai nem vásárolják fel az itt termelt élelmiszert, takarmányt akkor nem lesz hiány. De fel fogják vásárolni. Tavaly már megjelentek a németek, arabok, kínaiak.
    A szálas és szemes takarmány esetében tavalyhoz képest már 100% fölötti áremelkedésnél tartunk.

    Fuvarozóm elmondása szerint a kínai a bükkfáért minden pénz megad ésviszi ki az országból.
    Ha valaki abban gondolkodik, hogy ha télen elszállna a gáz, villany, olajfűtés ára és fával fog helyette fűteni, akkor most tárazzon be, mert télen már az sem lesz olcsóbb.

  11. Ha már figyelmeztetésről van szó. Aki úgy gondola, hogy áttérhet a szén/fafűtésre, szerezzen be egy kályhát addig, amíg lehet. Mert hiány lesz belőle.

  12. Én a sertéshús témához tudok hozzászólni.
    Itthon nem lehet kapni malacot. Sok kocás felszámolta az állományát. Mostantól adnak extra támogatást nekik, persze kissé későn. A sertésszövetségi ismerős szerint 30%-a a kocáknak le lett vágva. És ugyanez a helyzet máshol is. Ma hozták nekem kelet németből a malackákat egy óriási telepről. Az enyém volt az utolsó szállítmány onnan. Inkább almával a szájában tudnám elképzelni, mint hizlalásra, annyira csoffadtak, de a semminél jobb. Takarmány van bőven, csak drága. 50%-al drágábban adtam el a vágóhídnak a hízókat, mint márciusban. Erre majd saccra 25% rá fog majd jönni a malacdrágulás miatt, ami most fog majd csak beépülni az árba.

  13. Andrew 10.

    Szívemből szóltál!

    “Ma sajnos azt látjuk hogy az érvényesül aki tetű manager üres fejjel, meg nem szorgalmas és tehetséges. Remélem visszajön az amikor mindenki magára lesz utalva és annyit ér majd mint a maga tudása és szorgalma és annyi értéket tud előállítani amennyi a szorgalma.Kihullhatnának majd a semmirekellő emberek a társadalomból egy ilyen nagy összeomlásban”

  14. 10. Andrew és 14. Bandi

    Elég maradi (és sokszor sajnos irigy) megközelítés, hogy értéket csak földtúrással meg verejtékkel lehet előállítani. Van az embernek agya is, használja!

    Miért nem képezted/képzed magad, akkor lehetsz te is tetű manager.
    Ha pedig szorgalmas és tehetséges vagy, tessék vállalkozni, amiben az vagy.

  15. 15

    Szerinted rendben van az a a társadalom , ahol egy nem kis réteg csak a spekulációból , és a mások lehúzásából él ? Úgy látszik te is ezt , a réteget képviseled.
    Ha , nem ismersz ,nem tudod ki vagyok , mi vagyok , mennyire vagyok képzett inkább
    hallgass. Részemről a téma lezárva ……….. nem vitatkozom !

  16. 16. Nem olyan nagy az spekulációból élő réteg itt Magyarországon.
    Egyébként meg lehet utánuk csinálni. Nincs hozzá tehetséged, szorgalmad, gyomrod esetleg? Akkor meg minek irigykedsz?

    Van egyébként mérnök ismerősöm. Napi 100-150e-t számláz alsóhango, de neki megvolt a tudása, szorgalma, hogy idáig jusson.

    Én kétkezi munkás vagyok, abból is simán meg lehet élni, bőven a legújabb KSH adatok felett.
    A képzettség nem minden, kell a kurázsi is.

    Jah, amúgy milyen vita? 😀

  17. Akkor itt a józan ész ideje.
    Angliában nincs aki leszüretelje a salátát, mert az valamiért alantas dolog. (nincs idénymunkás, mert kiléptek az EU-ból) A krumpliszüret alantasabb, a szüretelő nyakig poros lesz, de ne menjünk bele mélyebben. A dinnye azért rohadt meg tavaj a földeken, mert nem volt aki leszedje. Ma egy gabonaföldet GPS navigációs rendszerrel aratnak ember nélkül,a megfelelő gépesítés mellett. Viszont vannak olyan termények amiket nem lehet így “szüretelni”.
    Ha jön a belvíz, jégeső, korai vagy késői fagy, szárazság akkor a gazdák KOMPENZÁLVA vannak az állam által az adófizetők pénzén. Mindennek ellenére, még is pofátlanul emelnek, amikor meg nincs semmi nyavajájuk, minden rendben, akkor is marad minden az emelt áron. A KÖVETKEZŐ KRÍZIS MEG ERRŐL AZ EMELT ÁRRÓL INDUL. Hol lesz ennek vége?
    Továbbá a csomagolt termékek ára, tehát maga a termékár, mire eljut a közértbe, addigra NEM EGYSZER VAN MEGADÓZTATVA, AKÁR 27 SZÁZALÉKKAL, HANEM LEGALÁBB HÁROMSZOR, DE LEHET HOGY TÖBBSZÖR IS.
    ÉS EHHEZ MÉG HOZZÁ ADÓDIK AZ A PLUSZ, AMIT HASZONKULCSNAK HÍVNAK.
    Aminek az előállítási költsége 200 forint, így lesz 900 forint mire a közértbe ér.
    És persze minden közért más haszonkulccsal számol.
    Tessék nekem elmagyarázni hogy lehet a magyar alma drágább, mint a banán. Vagy hogy az osztrák szeletelt 135 g os sajt olcsóbb mint a hazai 125g os mizó.
    Ha jól tudom Ausztriában drágább egy tehén mint nálunk.
    Ja, bocsánat, hogy a forintárfolyam is beleszól? Van ennek a kurva országnak egy pénzügyminisztere, van egy jegybankelnöke. Végre dolgozzanak meg a pénzükért. Ha meg a forint direkt van így beáraztatva, mindenki hazaáruló a kormányban.

  18. 18. Dan

    Az én sajtjaim mire felkerülnek Pestre 1.7 szeresébe kerülnek, pedig csak kirakják a polcokra, ja bocs nem is….. azt is én csinálom.

    A termelők szenvednek, a realitás érzékelése náluk már erősen közelít az valósághoz de még ez sem az.
    Az eladó réteg már érzi, a fogyasztó szenvedi, de még csak kicsit. Bár a fogyasztás elkezdett visszaesni.

    De jön az! Feltartóztathatatlanul!

  19. 7. Minato

    A teljes Tiszántúlon súlyos gond van az aszállyal és a Zemplénben is.
    Már írtam két hete, hogy az elmúlt 12 hónapban összesen 200 mm csapadék jött le ezen a vidéken.

    Kovács Kati 1972-es nótája hátha segítene megint, ha együtt énekelnénk.

    Egy nyírségi cimborám falujának pár utcájában az ásott-és Norton-kutak kb. egy hónapja kiszáradtak.

    Június 27.-től a legmagasabb hőségriadót rendelte el dr. Müller Cecília tisztifőorvos.

  20. 18. Dan
    Csak annyiban igazítanálak ki, hogy a 27%-os ÁFA-t egy termékkel kapcsolatban a “sor végén” fizetteti ki (azaz a fogyasztóval). Addig, minden feldolgozó, kereskedő tovább hárítja. Egyébként a hatósági ár az amivel féken lehet tartani a termelők, gyártók és kereskedők mohóságát. A nagyszüleimtől hallottam, hogy a két háború között is volt már ilyen Magyarországon. Petróleum, liszt, szalonna, cukor, szappan, tartoztak ezek közé.

  21. Balázs
    Te is tudod, hogy bizony a fogyasztás vissza fog esni.
    A magyar nem hülye, mert élelmiszert más alternatív úton is be lehet szerezni. Közvetlenül az őstermelőtől,akár. Vagy akinek nagy telke van, vesz tojó tyúkot egyévesen, 680 ft ért darabját. Tíz tyúk alatt ki sem szállítanak, és a szállítás ingyenes. Nyilván van munka vonzata is, meg plusz anyagi is.
    Aztán a drágább közértláncok csúfosan tönkre fognak menni.
    Eleve a teljes élelmiszeriparra vissza kell hozni a hatósági árat azaz a fix átat, és a termelő felé kompenzálni. Ez utóbbi amúgy is megtörténik.
    A többszörös áfát én úgy gondoltam, hogy maga a felvásárló, majd a viszonteladó is áthárítja a vásárlóra. Tehát nagyobb haszonkulccsal számol mint maga az áfa. A te általad leírt 1,7 es szorzó majdnem háromszoros áfa.
    A tovább értékesítő meg semmit nem gyárt, csak vásárol, esetleg nyomott áron, és nyerészkedik.

  22. Ha Orbán észnél van, nálunk nem lesz élelmiszer hiány. Ha engedi, hogy oligarchái jó pénzért eladják nyugatra, akkor éhezni fogunk.

  23. 22. DAN

    “vesz tojó tyúkot egyévesen, 680 ft ért darabját. ”
    Valami tévedésban vagy! Ennyiért előnevelt “galambméretű” csirkét kapsz. Esetleg csontsovány “letojt” tyúkot, amit élete során telenyomtak hormonokkal, hogy naponta pottyantson egyet. Persze az is jobb mint az éhenhalás, de én inkább maradnék a bogárcsipegetős tanyai tyúkok mellett 1200-1600 Ft/kg. pucolva. 800-1200 Ft/kg. körül élve.

  24. 17 hetes tojó jérce az 2500 plusz áfa plusz szállítás
    etessed még a 130 000 Ft-os kukoricával, gabonával, csússzál mellette, takarítsd, legyél otthon mindig reggel este ki-be engedni stb stb. hamar kiderül, ez se könnyű kenyér.

    Nálam is van tojás, rengeteg, szabadtartásos. Nem adok el, még 110 Ft/dbért se. Lesz belőle tészta, eszik a kutyák, inkább ők mint a faluban urizálók, akiknek tuja meg fű van a kertjében, semmi más.

    Más: 157 éves aszályrekord dőlt meg az alföldön, délkeleten van, ahol eddig összesen nem esett 100 mm. Várjátok csak a termést ebből…
    Ismerős bezárta a brojler nevelő telepet, 18,000-es kibocsájtással, biztos nem fog pár ilyen hiányozni a piacról.

    Nem lesz hiány, nem bizony… ja, de.

  25. Állatorvost tedd hozzá,amikor fosnak fogynak,egymás tollát tépik ki stb.
    És még nem is szeretem az izom csirkéket.

    Volt itthon,még olyan is hogy száz körül,még Bábolnáról hozattuk ’90 elején,akkor se volt nagy biznisz,magunknak meg sok.

    A tojásból maradt valami kis pénz de ennyi.

  26. 24.
    Élő egy éves tojotyúk 680 ft/db pilisjászfalun. 10 db alatt nem adják.

  27. Ha kihajtasz 10 tyúkot egy kakassal egy 1000-1500 nm2 területre, akkor szinte önfenntartók, nem kell gabona. Csak a kakast kell néha cserélni, meg vízet adni. Ha még adok nekik egy kis hízótápot is, akkor simán tojnak napi egy tojást “főszezonban”.

  28. Írta: Akash Maurya
    ” A Bloombergnek elmondták, hogy az új technológiákkal és a jobb tervezéssel csökkenthetik az esetleges késéseket, a bevételkiesést és a „folyamatos tűzoltást” a hiányok kezelésére. ”

    Itt van elásva a kutya!

    „A Petri-csészében tenyésztett állati sejtekből készült tenyésztett húsra való áttérés a globális élelmiszeripar nagy újrakezdési célja” – figyelmeztet Dr. Joseph Mercola.
    “A cél a lakosság ellenőrzése azáltal, hogy függőséget teremtenek az élelmiszerellátást irányító magáncégektől.”

    A Wellcome Trust társalapítója volt az úgynevezett „EAT Forumnak”, amely kidolgozta a „The Planetary Health Diet” elnevezésű koncepciót, amelyet rákényszerítenek a világ lakosságára – legalábbis arra, ami a nagy beteljesülés után is megmarad.

    „Ez magában foglalja a hús- és tejtermékek fogyasztásának akár 90%-os csökkentését, és nagyrészt laboratóriumi élelmiszerekkel, gabonafélékkel és olajjal való helyettesítését” – magyarázza Mercola.

    “Úgy tűnik, hogy még a természetes termékek közösségének minden okos és hozzáértés ellenére sem értjük meg, hogy egy koordinált globális kampány célpontja vagyunk, amely a szintetikus anyagok természetes csatornákban való alkalmazását kényszeríti ki” – figyelmeztetett Alan Lewis, a szervezet alelnöke. érdekképviselet a Natural Grocersnél.

    A források a következők:

    Mercola.com
    NaturalNews.com

    Lab-cultured, GMO-laden fake “meat” is a toxic abomination to be avoided at all costs

    A laboratóriumban termesztett génmódosított hamis “hús” mérgező utálat, amelyet minden áron el kell kerülni

  29. 27

    Jolivit volt a javaslat anno.

    Szóval az önellátás egy hátsó kertben nem fog menni hiába buzdítanak sokan,végül is erre jutottunk elég korán.

    Több,sokkal több kell .

  30. 22. Dan

    Az őstermelők nagyon picinyke százalékban vannak jelen az élelmiszertermelésben.
    Semmiféle alternatívát nem nyújtanának jelen pillanatban.

    És jelen pillanatban egyáltalán nem éri meg élelmiszert előállítani, legalábbis anyagi értelemben.
    Az előttem szólók leírták miért(Réka, Technomuzsik).

    Nem olyan könnyű élelmiszert előállítani ám, mint sokan hinnék.
    Kamionos szerint 10 tyúkhoz elég 1500nm2. Részben ez igaz, de a gyakorlat mást mutat, mert a kakas nem védi meg a tyúkokat a róka ellen.
    Állandó kötöttség és munka és ez a legjobb verzió.

    Zoolitet nem fogsz kapni pl. ezért hiánybetegség léphet fel a csirkéknél. Egy megváltozott helyzetben max. a tyúk, kecske szintig mennék el állatokkal. Ezek parlagon is tarthatóak.
    Ezek olyanok mint a kertészetben a fokhagyma vagy a paradicsom, zöldség,
    borsó stb. termesztése
    nehézségi fok szerint.

    A többi pl.disznó, tehén olyan nehéz mint a zeller, kelbimbó, vagy karfiol mikor nincs vegyszered és megjelennek a káposztabogarak, ha zöldséges hasonlattal élek.
    Igazából a tehénnel vagy disznóval sincs különösebb gond, csak a kajájukat lesz nehéz előállítani, főleg a disznóét.
    A húsevés luxus lesz, ha lesz egyáltalán. De még egy darabka sajt is nagy érték, akárcsak a tojás.
    Energia! Ez a kulcs. Ha nincs akkor a mai emberiségnek szinte bizonyosan annyi.

  31. Ha a tyúk rászokik hogy tépkedi a másik tollát, akkor arról nem áll le.
    Szomszédomtól kaptam egy filléres cuccot, amit az orrlukába kell beakasztani és van rajta két lepke formájú “fütyi” és ettől nem lát előrefelé. Evésben ivásban nem gátolja.
    Nekem bejött…a többi táplálékkiegészítő viszont nem.

    Mellesleg ismét belement a kukoricába a zsizsik és kb 2 hétig hajtottam a gázosító tablettát, ugyanis ezt is kivonták a forgalomból.

    Szerintem sem fog menni az önellátás….annyi buktató van benne, hogy isznyat. És ha egy szar helyzetben benézel valamit akkor vége a történetnek.
    Kis kertem van, vegyszermentesen próbálom művelni, de már az elején elintézheti mondjuk egy lőtücsük a palántákat(főleg ha csep.szalag van kifektetve). Van rá alternatíva de macera és nem olyan hatékony mint mondjuk az arvalin(ez sincs már forgalomba felénk).
    Aztán ott vannak a különféle gombás megbetegedések…ha nincs rávaló akkor mit csinál a paraszt?
    Tyúk? Tök jó…nekem is van.Naposcsibébe belemegy a tetű egy hét alatt leszívja. Tetűirtó vagy mész. Ha nem lehet kapni, megint bukta…szóval b*szhatod te a kakast(mellesleg az én kakasom addig töcskölte a tyúkokat, hogy az összesnek 4-5 centin fel van szakadva a bőre)
    Próbálok mindig egy évvel előre bevásárolni, de ennyi mindenre nem lehet figyelni…szóval egyénileg felejtős a történet….

  32. Önellátás azért zsákutca, mert kihal lassan az a generáció aki még képes volt 2-4 hold veteményt megművelni munka mellett.

    Mai ember erre nem képes, akkor se lesz képes rá ha az élete függ tőle.

  33. Meg a tárolás.

    A zöldségek teremnek egy-két hétig,a hús, meg minden hűtést tárolókapacítást kívánnak.
    Esetleg egy napos áramszünet?

    Viszlát önellátás.

  34. 33 Valaki +1

    Azt még hozzátenném, hogy jelen pillanatban a kiskertben a vegyszermentes gazdálkodás hamis illúziót ad. Ha növényvédelmileg nézzük, akkor sok kiskertben azért lehet bio termelést folytatni, mert körbe a tsz-ek masszívan vegyszereznek. A körbe alatt akár a fél megyét értem: 3-4-5,000 hektárokon nagyüzemi gazdálkodás folyik. Ez alacsony szinten tartja a kártevőket, kórokozókat, így el lehet játszani egy-egy kiskertben. De ha ez kiesik, úgy felszaporodnak, felgradálnak egy pillanat alatt hogy mindent letarolnak. Nem csak a rovarok, hanem a gombák, vírusos és bakteriális kórokozók.
    Ha a nagyüzemek leállnak, akkor a kövi év maga lesz a pokol.

  35. 35. ötlet

    Tárolás.
    Nagyanyám így csinálta, mivel a hűtő akkor még úri huncutság volt.
    A húst, disznó vágáskor nem csak lesütötte 5-10 l-es üvegekben, hanem ugyanilyen üvegben, sóval rétegesen lerakta, majd levitte a pincébe. Igaz ránézésre nem valami guszta, amikor a só megolvad és a hús levét is kiszívja, de akár egy évig is eláll. Fogyasztás előtti estén kivette a húst az üvegből és vízben kiáztatta reggelig, aztán akár bécsi szeletet is készített belőle.
    Ezenkívül használta a füstöléses és zsírban lerakásos tárolást. A szárításos módszert csak a sonka esetében alkalmazta.
    A zöldséget újságpapírba csomagolta és homokba temette. Fél évet is elvan így a sárgarépa, zeller, fehérrépa.
    Zsizsik ellen levendula vagy borsmenta.
    Tojást meszes vízben tárolta akár több hónapig is. Igaz, ha felütötted, elég gusztustalan volt, de ehető, soha senki nem betegedett meg. Igaz főleg tészta és sütemény készítésére és főzésre használta.
    Ha tyúkok tetvesek lettek (galambokat kell távol tartani, mert azok viszik hozzák) a nyakukat körben és a begyük tollazatát bekente vastagon kénporos zsírral. Két ilyen művelet, és volt tetű, nincs tetű. Nagyapám közben olajos fáklyával kiégette a tyúkólat belülről (emlékszem, pattogtak a tetvek, mint a popcorn).
    Ha a tyúknak pipe szökött (azaz a nyelvére hólyag lett) nagyanyám megfogta a delikvenst és szépen két újjal lecsípte a nyelvről a “kinövést”. Ha nem tette volna meg, elpusztult volna. A csipkedös tyúkokat pedig késsel és zöldséges fürdővel “gyógyította”.
    A hagymát fűzérbe fonta és a hideg kamrában felakasztva tárolta. Amit pedig tavaszig akart tárolni, azt a padláson a kémény mellett a földön papíron. Csak arra kellett vigyázni, hogy a megfagyott hagymát nem szabadott megmozdítani, mert akkor elromlott. Különben, amikor kiengedett, kutya baja sem volt. Nem értem, hogy a fagyás miért nem tette tönkre a sejteket.
    Fűszereket szárította, de a tárkonyt, petrezselyemzöldet és lestyánt üvegben, sóval elkeverve, vagy ecettel felöntve tárolta (melyiket hogyan).
    37. Zsolt.
    És igen, a vizeletet hígítva a bogyósok alkalmankénti locsolására használta. Volt is termés rendesen. Ezenkívül rézgáliccal spricolta őket, ha bogár jelent meg, és már a csalán ázalék sem használt, főzött egy 1:2 keverékű kén és mész alapú katyvaszt és azzal irtotta őket.
    Ha még eszembe jut valami, megírom.

  36. 33. Valaki

    Részben igazad van, de pl. régen megvoltak a praktikák(ld. Bendegúz hsz.-t). Mára annyit változott az állatok genetikája ill. a környezeti feltételek, hogy egy régi parasztnak is igen csak fel kéne kötnie a gatyamadzagját hogy a mostani körülmények között működőképes maradhasson.
    ——————————
    A ma emberének is lenne esélye, ha lenne az átállásra ideje.
    Azonban az energiabőség egy szerencsétlen hozzáállást eredményezett.

    Pl. Idén már 10eftért vettem darázsirtót. Kisujjnyi lódarazsak mindenfelé. 5 fészket intéztem el.
    Tucatjával repkedik körbe a házamat, mivel közel s távol semmi ilyesmi.
    Az elmúlt 10 évben megötszöröződött a számuk (A poloskáké pedig kb. az egymilliószorására növekedett.).
    Ezek a lódarazsak már igencsak agresszívak is.
    Ha nem figyeled építenek egy
    nagy fészket(több ezer egyed), gyereked kiengeded a kertbe játszani, közel megy és megvan a tragédia.
    Múltkor 3 megcsípett(2 nap alatt építettek egy öklömnyi fészket a terménytárolóm fedlapjának alsó felére. Megemeltem és ennyi, jöttek az arcomba.
    Kib@szottul fájt napokig. Figyelni kell merre repülnek, hol koncentrálódnak és már óvatosnak kell lenni mindenhol.
    Ha nem teszel fel a tehénre rúgásgátlót elintézheti a fogsorod, mert annyi a légy, hogy majd megőrül. Egy városi ember el se tudja képzelni mennyi légy lehet vegyszer nélkül, csak hajtogatja, hogy fújj vegyszer!
    Én hosszúnadrágban és sokszor hosszúujjú felsőben fejek, hiába a 35 fok, különben megzavarodok a legyektől (szarrá csíp az istállólégy), inkább a meleg meg a 2 liter izzadtság.
    Ilyenkor a tehén farka is úgy jár
    mint egy szorgalmas buzogány, mely kemény a beleragadt szartól. Ha szerencséd van nem előtte 2 mp-cel szarta le, amivel aztán szájbatöröl. Ja, hogy te tisztán tartanad az állatot, hát én is tisztan tartom, de nem mondhatom, hogy hogyan szarjon, mert az istenbarma nem egy Einstein.

    Ezeket csak azért mondom, mert milliónyi dolog van amire figyelni kell. Ezt nem lehet felmérni pár Gyulai Iván videó megtekintése után. Mulcsozni kell és jó lesz! Vagy nem.

    Én pl. Őt kinevezném valamiféle kormánybiztosnak aki a tapasztalatát országos szinten, rendszerezetten tudná átadni. És nem egy-két szakember kéne.

    Mert nem hülye a városi sem, csak nincs tapasztalata. Ezt egyedülnem lehet megcsinálni. De amilyen hagymázas elképzeléseket írogatnak mostanába csak a naívitásukat mutatja. Tisztára mint saját magam 15 éve.

  37. 35 ötlet
    Tárolás
    Dunsztolással is sok mindent lehet tartósítani. Lecsót, befőtteket, sós ecetes vízben megabálva és száraz dunsztba rakva zöldségféléket is. Ezt én is szoktam. Gyerekkoromban a boltokban még kapható volt szalontüdő és székelykáposzta befőttes üvegben. Egyszer már megpróbálok én is pl pörköltet dunsztolással tartósítani. Úgy képzelem el, hogy a kész forrásban lévő pörköltet befőttes üvegbe rakom, teljesen tele , egy pici tartósítószert teszek rá, légmentesen lezárom, fejjel lefele fordítom, majd egy napra párnával letakarva száraz dunsztolom. Ha valakinek van ebben tapasztalata, örömmel venném ha megosztaná.

  38. Én azt érzem, hogy mindenki inkább ódzkodik a RÉSZBEN önellátástól, mint hogy tenne bármit is az érdekében.
    Természetesen kényelmesebb a légkondis lakásban fetrengeni a nagy home office után, meg elmenni a közeli közértbe autóval, mert úgy is van kenyér, igaz majd ezerkétszáz forint egy kiló, és egyébként meg az üzemanyag 480/l ben van maximalizálva. De kedves herék, ez nem lesz ám így örökké!
    Mert ha megszűnik a hatósági ár a benzinre, akkor is benzint veszel kenyér helyett?
    Mert itt felmerült az áramszünet… Gondolom nyilvánvaló, hogy olyan esetben a klíma sem működik, meg nagyjából semmi. Hülyeséget lehet írogatni természetesen.
    Nem értem miért gond az, hogy valamiért ténylegesen tenni kell.

  39. Egyetértek azzal, hogy egyéni szinten legfeljebb részsikereket lehet csak elérni az önellátás terén és a sok buktató miatt azok is nagy valószínűséggel csak ideiglenesek lehetnek. Egy-két évig működhet valami, utána jön egy olyan károkozó vagy gombás betegség vagy egy extrém időjárási időszak mindenféle következménnyel és a korábbi eredmények, hozamok is már csak délibábos vágyálmok maradnak.

    Ezt az emberek már régen felismerték, nagyon sok helyen a világon. És összefogtak. Tudom, sokaknak rossz szájízű érzést vált ki az, hogy tsz-rendszer sok okból kifolyólag, de ennek a szövetkezeti rendszernek az alapja sok helyen nagy múltra tekint vissza, nem XX. századi találmány. A mezőgazdaságban az ilyen jellegű együttműködésnek sokszor nem is volt ésszerű alternatívája, egy-egy száraz, aszályos évben vagy egymást követő ilyen jellegű évben ez élet-halál kérdése volt. Ez az éghajlattól is függ. ahol nincs vagy csak nagyon ritka a szélsőséges, szokatlan időjárás, ott nyilván máshogy hatott a környezet az emberi viselkedésre is és az előnyben részesített megoldások is különbözhettek ezért egymástól.

    És természetesen ez a szövetkezeti rendszer a mezőgazdaságon kívüli területeken is több, mint ésszerű megoldás lehet sok esetben.

    Valószínű, hogy sok helyen a jelenlegi ellenérzések dacára az emberi (kis)közösségeket ez irányba terelik majd azok a gondok, amelyek a közeljövőben várnak ránk.

  40. Re:40
    Húslevest, marhapörköltet elrakott már az asszony tartósítószer nélkül, egy dolog fontos, hogy a levesben ne legyen tészta.
    3hónap után felbontva a pörkölt jó volt, ízben, állagában majdnem ugyan az, kicsit rágósan kell eltenni, hogy felmelegítés, és forralás után puhuljon jó állagúra.
    Fontos a technológia fegyelem, ha valami nincs jól sterilizálva(kupak/üveg), és nem zár a kupak, akkor garantáltan meg fog romlani.
    Ha púpos, és nem behorpadt a kupak, akkor kuka, plusz pár hónap után ha nem jól csináltál valamit érezni fogod a kellemetlen szagát.

    Másik megoldás a liofilizáló gép, ezzel bármit is tudsz tartósítani, csak vastag pénztárca kell hozzá, cserébe ehetsz saját űrhajós kaját.

  41. Kérdésem van azokhoz, akiknek ez ügyben már van tapasztalatuk: a sóval való tartósításnál vannak olyan apróságok, nüanszok, amelyekre oda kell figyelni, hogy az eredmény az elvárt legyen? Ha jól csinálja az ember az egész műveletet, meddig tud elállni az így tartósított élelmiszer, mondjuk húsfélék?

  42. Re:Zsolt
    Elvileg korlátlan ideig, mert a sóval dehidratálod a húst, és a víz helyére só kerül, de a zsír kémiai oxidációját(avasodás) csak úgy tudod megakadályozni, ha légmentesen tárolod.
    Ezért a valóban tartós tartós élelmiszerek korlátozottan maradnak fogyaszthatók, vagy ha több 10 évig elálló alapanyagot/ételt akarsz, akkor vákuum csomagolt liofilizált étel jöhet szóba(ha van liofilizáló géped, és vákuum csomagolód, akkor bármit is elrakhatsz, pl epret/málnát, marha pörköltet, akármit. Liofilizált gyümölcsök ízbombák amúgy, csoki/cukrász ipar előszeretettel használja most is.)

  43. 44. Zsolt
    Nagyanyám sóval úgy tartósított nyers húst, hogy vett egy 8 l-es dunsztos üveget, annak az aljára tett 2 cm sót, arra fektette az első réteg 3-4 cm-es nyers húsréteget (jellemzően, karajt), majd újból 2-3 cm só és ismét sós. A tetejére pedig só került. Amikor a só, kb. 2-3 hét után elolvadt és csak “lében” volt a hús, lenyomtatta egy súllyal (volt erre a célra egy kocka alakú üvegtörmeléke, a valamikor üveggyár hulladéka). Ez a preparált hús, egész nyár végéig elállt. Emlékszem, hogy nyári vakációban sokszor engem küldött le egy villával és tállal, hogy szedjem ki a másnapi ételhez szükséges szeleteket, de vigyázzak, mondta mindig, hogy visszanyomassam. Lesütött zsírban is tárolt, az is elállt akár 1 évig is, csak ott arra kell vigyázni, hogy miután kiszeded az üvegből a húst, temesd vissza zsírral, hogy ne kapjon levegőt.

  44. Re:46
    Só helyett lehet ugyan így cukorral is tartósítani, indiánok juharfa sziruppal gyakorolták ezt régen, de ez az ízvilág nem magyar bélnek való, így én is maradnék a sónál.
    Modernebb verzió a kálium-nitrát-konyhasó keverék, amitől a hús rózsaszín marad, plusz nem lesz annyira sós íze, cserébe problémát okoz később…

  45. 44, Zsolt

    Közönséges, durva szemű bányászott dónyecki sót használj.

    A besózást úgy is meg lehet csinálni, hogy egy darab disznóhúst (másfél kilós), két hétre sóágyba teszel (nyárfa kisteknő vagy ácsolt faláda), úgy hogy káposztáskővel lesúlyozod, utána kiveszed-kiáztatod, konyharuhával felitatod a vizet, majd a Gastro Lucullus grillcsirke fűszersó (70 dkg-s zacskó) (tartósítőszermentes, csak fűszerek vannak benne) tartalmával vastagon beszórod egy kisvájdlingban.
    Három napig így hagyod. Utána vászonzacskóban tartod szellős helyen.

    Érdemes megpróbálni és a kikísérletezni.

    (káposztáskő=macskakő)

  46. 40. Néni
    A youtubon nagyon sok olyan videó van, amin üvegben húst tartósítanak.
    Főleg a keleti szlávoknál van nagy hagyománya ennek.
    Én egy azeri vagy kaukázusi fickó ilyen jellegű videóit szoktam megnézni. Egyikben vagy több nagy 5 l feletti csavaros üvegben készített télire húskonzervet. A húsokat mértre vágta, tett bele babért, fekete borsot, aztán egy nagy lapos aljú félig vízzel megtöltött kondérban feltette dunsztolódni kb. 12 órára. A fedőket, ha jól láttam, rátette, de nem húzta meg, csak a művelet befejeztével, de még a vízben. Lassú tűzön szépen főzte egész éjjel. A húsból kiáramló lé lett a konzerv leve. 3-4 óra után olyan volt mint a moslék, reggelre a lé kristály tiszta lett, a hús pedig mint a vaj (egy üveget ugyanis megbontott). Állítása szerint egész télen eláll. Én minden esetre a kupakok ráhúzása előtt tennék minden üvegbe egy csipetnyi nátrium vagy kálium nitrátot (nitritet), hogy még véletlenül se kapjon talajt a botulizmus.
    Nagyon sok videóban a kályhán végzik az említett műveletet minden fajta hússal (csirke, hal, disznó, bárány, marha). Ha esetleg valami okból lerohad a mélyhűtő, nem kell kétségbe esni, ki kell sütni a kiolvadt húst vagy sózni kell. Esetleg lehet a fentiek szerint húskonzervet készíteni belőle. Ezért kell otthon tartani legalább 5 kg zsírt, meg 1 l olajat (ez is kell a lesütött húshoz, mert különben a nagyon merev zsír miatt (az olaj ezt fellazítja) nehéz kibányászni az üvegből.
    Ha megtalálom az említett videót, majd beteszem, mindannyiunk okulására.

  47. 44 Zsolt

    Nagyobb, csontos húsok (pl. “parasztsonka”) sózásánál előfordul, hogy 5 hét alatt sem járja át rendesen a só, és a csont mellett előfordulhat penész a füstölés ellenére. Száraz levegőjű helyen kell tartani. Ahogy mások is írták, a zsír megavasodik idővel a só ellenére is.

  48. dajtás, Bendegúz, János, hargi

    Köszönet, fiúk!

    Az azeri fickó főzését is végignéztem, az ilyeneknek kell a legkevésbé félni a “világvégétől”. Keleten a helyzet ilyen szempontból is sokkal jobb, mint nyugaton. Erdélyt, Székelyföldet is egyértelműen keletre sorolom. 🙂
    Magyarország köztes hely, de messze nem reménytelen!

  49. 50. Hargi

    Tényleg kell vigyázni arra, hogy a sonka csont melletti részét is átjárja a só. Aki ragaszkodik a csontos sonkához (én nem, szétbontom vagy háromba, csontot kiveszem belőle az említett hiba kiküszöbölése érdekében) annak javasolt egy éles vékony hosszú tűszerű, de annál sokkal vastagabb (1-2 cm) szerszámmal a sózás alatt a csont mellett felszúrni több helyen. Ezzel el lehet kerülni, hogy a csont melletti hús, gyengébb sózás miatt megromoljon. Ezt a módszert a füstölés nélküli (sózás és szárításos módszer) sonkakészítésnél is használják, pl. a spanyolok, olaszok és dalmátok. Klimatikus okokból kifolyólag ez nálunk nem nagyon működik. Mondjuk a parajdi sóbánya tárnaszellőztető nyílásában el tudnám képzelni, hogy jó szárított sonkát lehet készíteni.

    51. dajtás

    Igen, azt hiszem, hogy ez az. Lehet a fickótól tanulni. De van nem egy orosz és ukrán konzervkészítő a youtubon.

    52. Zsolt

    Ezt a tudást amit ők még birtokolnak meg kell szerezni, amíg lehet. Hála a netnek, sok értelmes ősi módszert meg lehet tanulni. Akár ételkészítésről, tartósításról, akár építésről, eszközkészítésről vagy csapdaállításról van is szó.
    Van még egy érdekes szereplője az azeri konyhának. Be kell ütni angolul, hogy azeri konyha és elsőnek az a hölgy jön be, aki nagyon sok receptet megoszt a nagyközönséggel. Amikor nézem, tiszta erdélyi filingem van. Ott láttam hozzá hasonló (kinézetre is!), szorgos, tevékeny néniket, akik még 70 felett is bevetnek egy nap alatt kemencényi kenyeret. Itt meg mennek termékbemutatóra a kopasz nyakú nagymamák (sajnos így néznek ki a dajerezés okán rövidre vágott hajukkal).

    Az én nagyanyámnak (az Isten áldja meg haló porában is!) 80 évesen is derékig érő haja volt, amit este kifésült, aztán reggel megfésült, majd befonta és kontyba tette, majd egy kendő alá rejtette, amit a tarkóján hátul átkötve hordott.
    Abban a nőben annyi méltóság volt, hogy most egy 45 személyes wellneszes nyugdíjas busz utazóközönségében sincs annyi.
    Sajnos itt mi már nincs akitől tanuljunk.
    A mostani nagyik nagy részének már csak az anyja ismerte a régi fogásokat.

    És igen, keleten kél a nap!
    Ha időd engedi menj el az erdélyi Gyímesekbe, és legalább két hetet tölts el közöttük. Ott megtapasztalhatod mindenféle szempontból, hogy milyen az ősi tudás.

  50. Köszönöm a tárolási ötleteket.

    Ismerem őket,egy kicsit nagyobba gondolkodtam,nem abba hogy két hónapra optimalizáljam a készletet.

    Februárban például kolbászt,szalámit csináltunk itthon felfüstölve.
    Ebből visszafogottan talán még decemberben is lesz,de a nagy melegben még hűvös helyen is kifolyik a paprikás zsír,beavasodva már elvitte volna a kukás április végén.

    Papírba csomagolva viszont jól bírja a fagyasztóládába.

    7-8 kg eper is fagy benne a meggy karfiol peterezselyem,és egy rakás egyéb fontos zöldség mellett.
    A cukkini sós vízben elrakása még csiszolódik tavaly majdnem sikerült,a lecsó már tökéletes.
    Tésztát itthon készítünk,dióbelet szintén fagyasztva és zárt üvegben is.
    Nem sorolom,köszi még egyszer.

  51. Én pressure canner-t használok készételek tartósításához. Tej tartósításától kezdve a csirkehúsos édes-savanyú szószig bármihez használható. 121C-on “főz” és kb 60-70 perc alatt megvagy, max.14 db standard 7dl üveggel, tartósítószerek nélkül.

  52. 55. Sildi
    Hol vetted? Az a csúcs! Bár milyen hústerméket el lehet vele tenni. Még a zöldborsót is, ami igencsak kényes.
    Én csak USA gyártmányt láttam ilyenből, autoclav név alatt futott és valami 500 dollár körüli áron volt, plusz postaköltség és vám.
    Talán még az oroszok készítenek ilyen nagynyomású konyhai sterilizáló berendezést, de az az embargó miatt nem beszerezhető. Ha csak nem Ukrajnából. De ki megy most oda?

  53. 56 Bendegúz

    Az autokláv gyakorlatilag egy nagyobb méretű kukta. Mi laborban kuktában is szoktunk sterilizálni dolgokat. Lehet, hogy 121 C-t nem tud, de 100 fölöttit igen (110-115?), és nyomás alatt dolgozik

  54. Amazonon rendeltem még tavaly, akciósan. 70ezer volt tokkal-vonóval. Most nem tudom mennyi, de érdemes folyamatosan nézegetni az árakat. Nekem Presto van imádom, mindent is abban teszek el. 😅 Nem is értem, hogy Európában miért nem lehet kapni🤷 bár akkor biztosan kevesebb “jó kis ” nitrites konzerv fogyna a szupermarketekben😏

  55. Az “önellátás” témaköre minket is foglalkoztat lassan 15 éve. Sok mindennel próbálkoztunk, de nekünk csak a gyümölcsök oldaláról sikerült: lekvár és befőtt oldaláról tudunk csak önellátóvá válni, lassan már 10 éve.
    A szemes gabonát látom még valamilyen szinten megoldhatónak (tönköly, királybúza stb).
    A zöldség termesztéssel is 10 éve próbálkozunk, de sikereink rendkívül szerények… 🙂 Műtrágya nélkül nem megy, hiába a tiszta komposzt ágyások, egyszerűen nem nőnek meg.

  56. Hargi, a bitolikum toxin miatt kell a 121 C. Vagy főzöd a kaját 12-14 órán át 100 fokon.

  57. 59 – GErgo

    Vannak hasonló tapasztalataim, igaz én a zöldséget csak kicsiben termesztem egy konyhakertben és vannak növények, amelyeknél szinte mindig egészséges és bőséges a termés (pl. paradicsom), van, ahol kevésbé. Műtrágyát nem használok, próbálok kb. 3 évente bőséges természetes trágyát biztosítani, de egyre nehezebben beszerezhető ez is, már szart se kapni! 🙂

    A paprikapalánták egy részét érdemes nagy virágcserepekbe elültetni, komposztos földbe. Hiába ültetem a kertbe ugyanúgy, a különbség ég és föld! A kerti növények is teremnek jóízű paprikát, de nem nőnek meg igazán és nem bőséges a termés, ez persze évről évre kicsit más és más. Na de a cserepes paprika hatalmasra nő, tele van terméssel, egészséges, haragoszöld a levele, csak úgy burjánzik a növény. Ez viszont mindig bejött, fogalmam sincs mi a fő oka, ugyanúgy locsolom mindkét helyen a növényeket, a kertben kicsit még jobban is, hiszen ott hamarabb kiszáradhat a talaj.

    Csak az első évben éreztem kicsit hülyének, hogy némelyik virágcserépben paprika van virág helyett, de már egyáltalán nem zavar, mert megéri így palántázni.

  58. Jók a fneti hozzászólások.
    Igazából minden nehezedik.A gabonatermelés egyre nehezebb az időjárás miatt,és egyre drágább a növekvő költségek miatt.
    Hát igen amíg van kőolaj és feljett vegyipar addig szórjuk ki a szántóföldekre földekre tonnaszám a vegyszereket és a gyomírtót .Nincs olyan ismerősöm aki szántóföldön gazdálkodikk de gondolom minden szántóföldi kúltúrában használnak vegyszereket nem kis mennyiségben.Hát igen ha nem szórnának akkor meg elvinné a vírus, gomba és a rovarok a termést.
    Érdekes ez a légy meg poloska meg kártevő kérdés, hiába a fejlett technika,, ezek szaporodását nem tudjuk megállítani , legfeljebb lepermetezni.De ezt is csak addig amíg van működő gazdaság,vegyipar és nincs hiány a szerekből
    Amint hiány lesz vagy nem lesz megesznek minket a kártevők, rovarok ,gombák és az élelmiszertermelésnek annyi lesz.Most még nincs kőolajhiány de 10-20 éves távlatban lehet és érdekes hogy ez tart minket életben.
    De ennek ellenére már most is inog a rendszer.Ha majd kőolajhiány lesz (nincs vegyszer, drága lesz a gép stb..) és még jobban bebaszik a klíma akkor lesz itt gond.
    Azért viszonylag hamar leromlott ez a dolog.Gondoljunk csak bele a 90-es évekbe amikor olcsó volt a takarmány meg minden.Most 2022-re mi lett.
    Ha az események gyorsulva haladnak akkor nem kellenek évtizedek hanem csak pár év hogy éhezés legyen vagy esetleg luxus legyen a hús.
    Persze még sok hülye ismerősöm is természetesnek veszi hogy az élet rendje az hogy elmegyünk egy céghez dolgozni , veszünk egy autót bejárunk dolgozni napi 60-80km-t egy munkahelyre , azt hiszik ez a norma.Ja norma volt a 2000-es évek multinacionális cégek elterjedésétől kb. 2030-ig.Egy szűk 30 éves sávés borul is minden.
    Visszamenni nincs hová.A35 fokba menjen vissza az ember kapálni a száraz földet önellátóan? Ezeket a mezőgazdasági területeket óriási energia művelni.Még van kőolaj és klímás John deere addig könnyű.De ha kézzel kéne csak egy fél hektárt is bekapálni , szántani, vetni, kaszálni, kultivátort hűzni,szárat tépni akkor az legtöbb ember összefosná magát. (de még a régi MTZ-n is) Kézi erővel az ország lakossága nem tudom meg tudna e művelni kb. ezredannyi területet a mostaninak.Én még mindig azt mondom hogy amíg van olcsó energia-kőolaj adig megy ez a dolog de miánt kiesik onnantól kezdve az emberiségnek vége. Vége hellócska 😀

  59. 59. GErgo

    “A zöldség termesztéssel is 10 éve próbálkozunk, de sikereink rendkívül szerények… 🙂 Műtrágya nélkül nem megy, hiába a tiszta komposzt ágyások, egyszerűen nem nőnek meg.”

    Kérdés milyen zöldséget termesztesz. Azt tudni kell, hogy mindegyik zöldségnek, kultúrnövénynek más az ásványi igénye. Van amelyik a foszfort kedveli, van amelyik a savas talajt és így tovább. Régen az embereknek nem volt vegyi ismerete, de évszázadok alatt kitapasztalták, hogy melyik növény mit szeret (pl. hamut a káposzta).
    Ez a tudás nem öröklődött tovább. De azért nincs minden veszve. Nagyon sok formában össze lehet szedni a tudást.

    62. Andrew

    Nem hogy ember nincs egy önellátó földműveléshez, hanem eszköz és állatállomány sincs! Ami volt állatvontatású szerszám, az már mind be lett olvasztva, jó esetben hétvégi ház udvarán virágtartó. Olaj nélkül nem lehet ekkora tömegeket ellátni.

  60. 58. Sildi

    Jól értem, hogy húst teszel el üvegben? Nyersen vagy sült húst, esetleg kész pörköltet?

    Köszi a választ! Minket is egyre inkább foglalkoztat a spájzolás.

  61. Azoknak, akik házikerttel kísérleteznek tudnám javasolni a száraz vécét. A kertben kell építeni egy vécé fülkét, betenni egy műanyag vödröt (kb 60 liter) kell még egy láda fűrészpor vagy hasonló cellulóz. Ide kell járni szarni, amire vizet és fűrészport kell szórni. Spóroltok a vízzel és tavaszra lesz egy csomó természetes trágya. – Szombaton felteszem az erről szóló posztot (újra).

  62. 65. Tibor bá’
    Ha így megy a világ, akkor lassan nem lesz amit szarni.
    Ha nem esznek az emberek, akkor mit komposztáljanak?

  63. 66 – Bendegúz:
    Jelenleg mindent kapni, csak egy kicsit drágább. A fél ország nyaral 25 százalékkal drágában, mint tavaly. Mindenki sír (szokásból), de még senki se halt éhen.

  64. Károly,
    Húsos készételeket szoktam eltenni üvegben. Milánói szósz darált serteshússal, edes-savanyú szósz csirkével szecsuáni csirke, pörkölt, paradicsomos húsgombóc, ilyesmik. De tejet is tartósítok és 4.6 feletti Ph val rendelkező zöldségféléket : zöld borsó, vajbab, lecsó, almaszósz szintén.
    A készételeket elkészítem, ugyanúgy, mint egyébként, egyszer összerottyantom, aztán üvegekbe töltöm, lezárom, és beleteszem a cannerbe, ahol megfő.

  65. 68. Sildi

    És ilyen cannert lehet még vásárolni?
    Ha megadnád az elérhetőségét, megköszönném.
    Egyébként elektromos, vagy kályháról üzemel?

  66. 68. Sildi

    Ez számomra teljesen új, de remek lehetőségnek látszik így első blikkre. Főleg húst, húsféléket szeretnék eltenni, akár nagyobb mennyiségben is, gondolva, hogy a jövőben luxuscikk lesz a marhapörkölt. :/

    Nézegettem a dajtás által említett liofilizálást is, de ott 7 számjegyű a berendezés beszerzési ára, az meg sajnos nem fér bele.

    Mi a tapsztalatod, meddig állnak el az így készített “konzervek”?

    Az ízvilág változik?

  67. Ha jól gondolom, akkor a nyomás alatt főző szuper edényt ki lehetne váltani egy megtuningolt kuktával. Kell a tetejére egy nyomásmérőt szerelni. Ennek segítségével be lehetne állítani a 121 Celsius fokot, ehhez a 2,1 Bar túlnyomás szükséges az edényben. A kívánt nyomás elérésekor kinyit a 2,1 Bar-ra beállított biztonsági szelep és leengedi a túlnyomást.

  68. Hanyistók,
    Sajnos sosem főztem hagyományos kuktával de ennél a készüléknél a szelepet nem szabad kinyitni, hanem a főzőlapot kell lejjebb tekerni, ha a nyomás túl magas kezd lenni. Az enyémen 10.5 psi-t kell folyamatosan tartani 70 percig és 140 méteres tszf magasságon lakom.

  69. Sildi,
    Köszönöm az információt. Találtam egy jó cikket a témában:
    “ Érdemes még megemlíteni a nyomás alatti hőkezelést, amit házilag egy kuktafazékban érhetünk el. A nyomásálló edényben 100 kPa (azaz 1 bar) nyomáson a víz forráspontja magasabb, mint egyébként, körülbelül 121 °C, ami elegendő a Clostridiumbotulinum baktérium elpusztításához. Arra is érdemes figyelni, ami meglepőnek tűnhet, de háztartási célú edények esetében ez csak 5-600 m alatti magasságon működik, tehát a Kékes-tetőn nem ugyanolyan eredménnyel tudunk kuktában ételt fertőtleníteni, mint az Alföldön. E módszerrel a főtt zöldségek jellemzően 25-85, a nyersen behelyezettek 30-95 perc alatt sterilizálódnak, és készülnek el, míg a készre főzött húsételeknek 65-75 percre van szükségük.”
    https://ezermester.hu/cikk-9561/Keszetel_befozes__hazi_konzervek_egyszeruen
    https://telikamra.hu/tudastar/mi-a-kulonbseg-a-kukta-es-a-konzervgyaros-kozott/

  70. Károly,
    Az ízvilág nem változik de minden étel színe picit sötétetebbé válik hőkezelés után. A fűszerezéssel kell óvatosan bánni, mert beüvegezés után már nem lehet módosítani. Egy évig legalább elállnak, mert az utolsó felbontott csirkemáj pástétomot akkor uvegeztem be. A tartós tej kb 3 hónap alatt fogyott el.

  71. 75. Sildi

    Tartós tejet, hogy készítesz?
    Sűríted?
    Vagy csak simán befőttes üvegben sterilizálod?
    Mennyi ideig áll el?
    Előre köszönöm a válaszokat.

  72. Úgy néz ki megtérdel a BASF is.
    Vezető műtrágya- és vegyszergyártó, sok minden más mellett.
    Ciki van.

  73. Az itt jelenlevő egyikünk sem képes megérteni, mit jelent egy ellátási lánc, és hogy mennyire végtelenül kiszolgáltatott a mai városlakó -azaz az emberek többsége – ennek a lácfolyamatnak.
    A szó legszorosabb értelmében az emberek mindennapi élete függ attól, hogy nyitva vannak a beszerzőhelyek, elérhető gyalogtávolságban vannak-e, és hogy van bennük árú.Amig az átlagürge nem szembesül egy láncolati kieséssel a saját börén, eszébe sem jut az életét fenntartó szalmaszál.
    Tegnap valami villanyzárlat miatt kiégett a közeli mall alagsorában levő szupermarket hálózata, az üzlet bezárt. Látnotok kellett volna a hoppon maradt vásárlók tétova téblábolását, az arcukra kiülő tanácstalanságot, az elveszettséget. Megszakadt, egyelöre csak ideiglenesen, a láncfolyamat, és ime, hirtelen pillanatok alatt nincs SEMMI!
    Nincs zöldség-gyümölcs, kóla, ásványviz, nincs bébitáp, tojás, kenyér, sajt, cukor, liszt, NINCS SEMMI! Szándékosan sorolom fel, amúgy gyerekes módon, mennyi minden kell az emberek ősszeségének minden adott pillanatban élemiszerek szempontjából, az élet fenntartása céljából, mert ugyan egy elektronikai üzlet ám legyen technikai okok miatt akár hetekig zárva, az élet attól még vigan zötyög. Az egyik alternativa egy másik, közeli üzlet lehetett volna, tiz-tizenöt percnyi járásnyira.El is indultam, de messziről látni lehetett, hogy , apró kis szatócsüzletkékről lévén szó, mindenik körül máris hároszáztizenkilencezernyolcszázötven három embernyi tömeg van, visszafordultam. A hatalmas szuper lerobbanása mián az apró kis üzletkék készletei tiz percen belül kimerülhettek, akkor ugyan mi lesz?
    És elgondolkodtam azon, mi lesz majd, ha nem rövidzárlat lesz majd az oka az üzletek zárvatartásának, hanem konstant árúhiány, most bármilyen okból kindulva: nincs termés, nincs felhozatal.Van termés, nincs kiszállitókapacitás.
    Eszméletlen ördögkerék.
    Egy szóval sem állitom, hogy ez nem történhetett volna meg régebben is.Az emberiség mindig is egymásra volt utalva város-vidék vonatkozásban már akár a fáraók idejében is, csak akkor még a termelő-fogyasztó nem lakott egymástól ilyen egészségtelen távolságra, a városokat elláto kistelepülések, falucskák viszonylag közel, ember vagy akár szamárkordé távolságban voltak, valamint az ellátásra szoruló városok sem voltak ennyire népesek, mint ma.
    Teljesen és maradéktalanul, minde vonatkozásba önellátó ember nem élt ezen a földön, az eszkimókat, az afrikai, valamint az Amazonas-menti törzseket leszámitva.
    Manapság szinte minden messziről érkezik, és ha valami megbolydul, a mai ember nézheti magát, és fogalma sincs, milyen ingatag az az oszlop, amelyre élete alapozva van.

  74. 79 – bálint:
    Amit most felvetettél az majd mindenkiben él. Ezért van az, hogy az élelmiszer tartósítással kapcsolatban olyan nagy az érdeklődés.

  75. Tetézi a helyzetet, hogy nyár van. Rengeteg az elteendő zöldség-gyümölcs. Eper, cseresznye, meggy, borsó… felkészül sárgabarack, paradicsom, zöldbab… jönnek mostmár szépen sorban.
    Ezek egy részét befőzzük másik részét fagyasztjuk. Őszre 2 nagy fagyasztó ezekkel meg húsokkal tele + 130-150 mindenféle befőtt lesz eltéve, ha minden jól megy.
    Ez így van évek óta.
    Nagyrésze elfogy, van ami néha felforr, meglágyul, de a zöldség-gyümölcs tartósítás alapvetően meg van oldva. Ja igen, aszalunk is, a szilva 4-5 évig simán eláll.

    A probléma a húsokkal van. Mindig van csirke, disznó néha kacsa és borjúhúshoz is hozzájutok, ha vág valaki a környéken.
    Ezek ugye sok helyet foglalnak és fagyasztva sem lehet 1-2-3 évnél tovább tárolni.
    No meg, ha neadj’ Isten, lesz egy párnapos áramkimaradás, akkor a fagyasztó kuka.

    Ezért keresnék valami alternatív hústartósítási módszert.
    Ez a zsírban való elrakás nekem nem szimpatikus, de nem is lehet 30-40+ kg-t eltenni így. Vagy sok zsír kell hozzá. 🙂

    A Sildi által ajánlott cookert ki fogom próbálni.
    Már csak valami fegyverfélét kellene szerezzek. Szigorúan önvédelemre, természetesen.

  76. 81 – Károly 81:
    A zsírban való tartósítást kipróbáltam. Kb egy év után “felforrt” magyarul elrohadt, pedig nem nyers húst, hanem sültet tettem el.

    Tarts otthon 5-10 kiló háztartási sót. Ha elegy az áram,a húsokat ágyazd be sóba. Így megmenthetők.

  77. Bendegúz,
    Nem sürítem. Simán lefölözöm a termelői teljes tejet, és külön “cannerezem” a tejet és a tejszínt. A tejet literes üvegekben, a tejszínt 2dl kicsiben.

  78. Szerintem amúgy “akármeddig” eláll, ha 3 hónapig hűtes nélkül elvolt a spájzban, de nekem ennyi időre van gyakorlati tapasztalatom. Üvegeket a Glasimpex weboldalán rendeltem, van nekik mindenféle méret és típus.

  79. 39. Balázs
    „Tisztára mint saját magam 15 éve.”
    Miért, ha tudtad volna, hogy ilyen nehéz, nem kezdtél volna bele? Mi az alternatíva, feltenni a kezünket, hogy úgyse tudjuk megoldani? Beláthatatlan a jövő, de te sokkal felkészültebb vagy rá, mint legtöbbünk. Én végül a szőlőhegyi telkemet is eladom Jásdon, mert arra a pénzre is szükségem van most a vállalkozás indításához. Jól tudok időzíteni. 🙂 Budaörsön viszont megvan egy beágyazottságom, együttműködési lehetőség régi ismerősökkel, némelyiknek a telkén kapálgathatok is, ha szeretnék. Júli 15-én nyitom az éttermet, bár kérdéses, hogy mindent meg tudok-e oldani addigra. Például aki a tűz- és munkavédelmi oktatást, egyebeket csinálja elvileg, azt két hete nem érem el. Valamelyikőtök nem foglalkozik ilyesmivel?

    Köszi mindenkinek a sok hasznos módszer, tapasztalat leírását.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.