(3836) Angol font

Tibor bá’ online (tegnap kellett volna megjelenni)

 


89. Útban a 90. felé

Pénteken láttunk egy filmet a Dunán, „Szoba kilátással” cím alatt. A történet kb. az első világháború előtt játszódott. Mind a ketten imádjuk ezeket a filmeket, mert a ”boldog időket” láthatjuk, egy felhőtlen társadalmat, klasszikus angol viselkedéssel. Az egyik jelenetben pénz kölcsön kérésről, kölcsön megadásáról és pénzek felváltásáról volt szó kábé 5-6 szereplő között. A film természetesen szinkronizálva volt, de a szöveg hűen volt fordítva. Mégis úgy gondolom, nem mindenki értette. A bonyolult pénzrendszerhez az angolok sokáig ragaszkodtak, mert ez is elszigetelésük egy része volt a kontinens többi nemzetétől. Persze, volt ebben egy csipetnyi felsőbbrendűség is, amit tűzzel-vassal fenn akartak tartani. Például a titokzatos röntgensugarat történetesen nem angol tudós, hanem a német Wilheim  Röntgen találta fel. Sokáig X-sugárnak nevezték, de csakhamar Röntgen tiszteletére az egész világ átvette a röntgen-sugár kifejezést. Kivéve az angolok, akik még ma is ismeretlen, azaz x-ray-nek nevezik, amikor már minden csak nem ismeretlen, hiszen az első TV képcsövek is röntgen sugárral működtek (csak nem voltak annyira kemények).

Térjünk vissza az angol pénzhez. Hadd ismertessem. Az angol pénz egysége a font, ami 1971-ig megtartotta középkori jellegét. Ezek szerint egy angol fontban 20 shilling volt. Egy shillingben pedig 12 penny. Voltak láthatatlan egységek is. Például a Crown (korona), ami 5 schillinget jelentett, de ilyen érme nem létezett. Volt viszont fél korona, ami két és fél schillinget ért, vagyis 2/6, lényegében két shilling és hat pennyt, és volt ilyen érme is. A másik a Guinea (ejtsd: Gini), ami 21 shillinget jelentett, egy font és egy shillinget, de ilyen érme se létezett. Guinea-ben csupán számoltak, némi sznobizmussal. Ugyanis, az orvos, ügyvéd, stb. a számlát kizárólag Guinea-ben adta meg. 5 Guinea valójában 5 font és 5 shilling. Vagyis, a Font helyett Guinea-ben megadott számla, lényegében 5 százalékkal több.


Hat penny

A font-okat bankjegyekben bocsátották ki. De, még a fél font, vagyis a 10 shilling is bankjegy.  Az egy shillinges, a két shillinges, amit Florin-nak neveznek, és a fél korona ezüst fémből van kiverve, de ezüst még a hatpennys (fél shilling), sőt a hárompennys is, csak nagyon kicsi, kb. inggomb nagyságú. Ezzel szemben az egy pennys akkora volt, mint a magyar 200 forintos, de rézötvözetből készült, csak úgy, mint a fél pennys, csak kisebb, de még a negyed pennys is, amit Farthing-nak neveznek.

De ennek vége. 1971-től decimalizálták a fontot. 1 font = 100 penny, és így a shilling eltűnt. Vannak, akik sajnálják, de a Föld forog, a dolgok változnak.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

10 gondolat erről: „(3836) Angol font

  1. Holy shit, that’s crazy!

    A mindenféle fizikai mértékegységek nevetséges váltószámairól tudtam, de ez az elképesztő bonyodalom új nekem…

    Olvastam pedig pár regényt, amiben szerepeltek ezek a pénzek, de mindig elintéztem magamban azzal, hogy az valamennyi…

    21 schilling egy guinea? Egészen elképesztő eszement ötlet. Mintha a 12*20-as váltások nem lennének elég súlyosak önmagukban is…

  2. ” De ennek vége. 1971-től decimalizálták a fontot. 1 font = 100 penny, és így a shilling eltűnt. Vannak, akik sajnálják, de a Föld forog, a dolgok változnak.”

    „A font és a dollár már elveszítették az értékük több mint 99%-át!
    A fennmaradó 1%-ot egyszerűen megsemmisítik!
    Ezért nyomtatják folyton a pénzt. A pénzt azért nyomtatják, hogy a központi bankok
    ezt oda tudják adni a hedge fund cégeknek, a befektetési alapoknak.
    Ezek felvásárolják az összes eszközt, míg nekünk azért fizetnek, hogy maradjunk otthon és ne szóljunk egy szót sem! Szóval… a központi bank… mert azt hallottam, hogy a központi bank
    digitális pénzéről van szó.
    – Mi a különbség e között és a fiat pénz között? Úgy értem, ha ez most egy újabb újraindítás, ugyanaz a történet folytatódik, vagy ez más lesz?

    – A központi bank digitális pénze a végjáték! A totalitárius irányítással együtt!

    Ahhoz, hogy be tudják vezetni a központi bankok digitális pénzét, szükség van egy digitális igazolványra. Ahhoz, hogy bevezessenek egy digitális igazolványt, szükség van ezekre az igazolványokra.
    Mindezt összekötik majd egy társadalmi kredit rendszerrel, és egy szénkibocsátási rendszerrel.

    A központi bankok digitális pénzének megvannak a fiat pénz összes jó oldalai
    a kormány szemszögéből, de semmi abból, ami nekünk jó!

    A mi egyetlen előnyünk a fiat pénzzel… a fiat pénznek gyakorlatilag nincs semmilyen fedezete, csak attól pénz, mert a kormány azt mondja… de a mi előnyünk ebben a névtelenség.

    És pontosan ezt fogjuk elveszíteni, amint átváltunk a központi bankok digitális pénzére, mert teljeskörű irányításuk lesz a pénzügyeink minden egyes része fölött!
    Az egyetlen dolog… szerintem vissza kell menni az alapokhoz, a nemesfémekhez.
    Biztonságosak, mindig is jók voltak az inflációval szemben.

    Szemtől-szemben: Melissa Cuimmei – A gyerekeidet és a jövődet akarják! – Elgondolkodtató interjú magyar felirattal

  3. 1 Van benne igazság, de! Mégis mi változás lesz a mostani rendszerhez képest?

    Már most is fiat pénzünk van, már több, mint 50 éve. A pénzünk túlnyomó többsége már most is digitális – bankszámlákon létezik, digitálisan utalgatjuk oda-vissza. Amit a rendszer nyomonkövet.

    Létezik még készpénz is, de a mindennapi jelentősége egyre csökken. Nagy volumenben már leginkább a maffiózók használják csak, hogy elrejtsék a pénzük piszkos eredetét.

    A digitális pénzrendszerben benne van a lehetőség, hogy ezt felszámolja, de miután tudjuk, hogy a világot maffiózók irányítják, nyilvánvaló, hogy maguk számára nyitva hagynák a lehetőséget a pénzmosásra, csak a konkurenciát nyírnák ki.

    A szénkibocsátás adóztatása jó ötlet. A társadalmi kredit kevésbé: 1984 kínai módra, még durvábban.

  4. „Ezért nyomtatják folyton a pénzt. A pénzt azért nyomtatják, hogy a központi bankok
    ezt oda tudják adni a hedge fund cégeknek, a befektetési alapoknak.”

    Nem, a pénzt azért nyomtatják, hogy ne halj éhen. Ha a pénz nem „romlana”, akkor a gazdagok nem kényszerülnének azt visszaforgatni a gazdaságba, az összes pénz összegyűlne a gazdagoknál. Amíg aranyhoz volt kötve a pénz, addig nem lehetett nyomtatni (talán emlékszel még, fél afrika éhen halt). Középkori történelem, a nagy éhezésekkel megvan? Na, ezek tűntek el a nyomtatott pénzzel. Az a ti nagy szerencsétek, hogy a rendszer titeket is eltart, a középkorban ennyi hülyeséggel éhen haltatok volna.

  5. Amit ma szinte minden ember közgazdaságtannak (ökonómiának) hisz, a nem más, mint a vegytiszta krematisztika. Egy út, ami a pokolba visz, lásd például Arisztotelészt, már ő is foglalkozott ezzel a kérdéskörrel.
    Ezt az emberek régen sokkal jobban értették, meg kellett hát vezetni őket úgy, hogy a természetelleneset gondolják természetesnek. Ez az élet sok más területére is igaz.

  6. A pénzt decimalizálták, de azért maradt még bőven más. Pl. hosszúságegység: inch (magyarul col, talán a colostokra még a fiatalok is emlékeznek). Egy inch 2.54 cm.
    12 inch egy ft (láb), ami 30,48 cm. És ebből 3 tesz ki egy yard-ot, ami 91,44 cm. 1760 yard-ból áll egy mile (mérföld) ami 1.609344 km.

    Az utakon, autópályákon kizárólag ezek vannak használva.

    És akkor még nem beszéltem a pint-ről, a stone-ról, az oZ-ról, az lb-ről amik szintén napi (sokaknál kizárólagos) használatban vannak.

  7. 5. Radovan
    Eltűntek volna a nyomtatott pénzzel?
    Most miért hal éhen fél Afrika?
    Miért nyílik az olló egyre nagyobbra, miként anno, a középkorban?
    A rendszer tartana el minket? Érdekes, eddigi életemben úgy érzékeltem, hogy ha nem dolgozok, éhen halok. De ez a mai nappal megváltozik, kihasználom a pénznyomtatás előnyeit. Köszi, Radovan, igazán figyelemre méltó lángelme vagy! 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük