Tibor bá’ fordítása online
89. Útban a 90. felé
A homoszexuális és heteroszexuális férfiak génállományában legalább két olyan variáns van, melyek bizonyos módon korrelálnak szexuális orientációjukkal, amiből következik, hogy alátámasztják azt az elméletet, ami szerint a homoszexualitás öröklés útján jön létre.
A tanumány a Scientific Reports-ban jelent meg. A North Shore University in Illinois tudósai 1077 homoszexuális férfi genomját hasonlították össze 1231, főleg kaukázusi heteroszexuális férfi genomjával, és azt tapasztalták, hogy a két génben eltérések találhatók.
Az egyik a SLITRK6, ami felelős az agy kifejlődéséért és a hormon előállításáért. Különösen aktív az agy hipotalamus tartományában, ami korábbi tanulmányok szerint 34 százalékkal nagyobb a meleg férfiak esetében. Eltérést találtak egy másik génnél is, a ZSHR-nél, amely tiroid funkcióért felel, amit korábbi tanulmányok szintén aszexuális tevékenységhez és súly csökkentéshez kötöttek, lásd a következőket: usa/402474-ai-facial-recognition-gay/AI can tell if you’re gay or straight just by your face – study
Dr Alan Sanders szerző elmondta The Telegraph-nak: Tekintve, hogy a szexualitás az emberi élet jelentős része, mind egyéni, mind pedig társadalmi szinten, ezért igen fontos megismerni az ember szexuális orientációjának kifejlődését.
Azonban az adott gén „meleg” változatával rendelkező férfiak nem minden egyes tagja lesz meleg. Sanders azt mondta a New Scientist-nek, hogy „Valószínűleg több gén is felelős a szexuális orientációért, és ezek közül mindegyiknek kicsiny a hatása. Van olyan férfi, aki a meleggé válás esélyét növelő génnel rendelkezik, de nem lesz meleg.”
Jelentésükben a kutatók figyelmeztettek, hogy az eredményeket „legjobb esetben is spekulációnak” lehet nevezni, de megmutathatják az utat további, sikeresebb tanulmányok irányába. Más kutatók is óvatosságra intenek, mert az ilyen tanulmányok rendszerint jóval nagyobb mintavételt igényelnek.
„Tekintettel arra, hogy ezt a tanulmányt kaukázusi férfiakkal végeztük, nem lehet tudni, hogy az eredmény alkalmazható-e női homoszexualitás, vagy nem kaukázusi férfiak esetében.” mondotta Dr Nina McCarthy (University of Western Australia) a Cosmos magazin-nak. Bővebben /usa/412019-pentagon-darpa-gene-drive/Pentagon revealed as top funder of controversial gene editing tech
Valójában, azt kell látni, hogy a tanulmány szerint kijelölt, a homoszexualitást okozható gén-variáns gyakrabban található meleg férfiaknál, mint heteroszexuálisoknál. Ez azonban (kis mintavételnél) véletlen is lehet.
A szexuális orientációért felelős genetikai tényezőkkel kapcsolatos kutatás 1993-óta folyik. Ekkor találtak eltérést a meleg és nem meleg férfiak x kromoszómájában. A média ekkor találta ki a „buzi gén” kifejezést, amit az LGBT-jogok harcosai támogattak. (leszbikus/meleg/biszexuális/tranzvesztita) Ugyanis, ezzel a szexuális preferencia egy olyan tényezővé válik, ami az adott személyen kívüli, nem pedig a hedonista élet stílus következménye.
Azonban, Dr Ilan Dar-Nimrod (University of Sydney) szerint ez akaraton kívül további homofóbiát okoz azzal, hogy a melegeket besorolja az „egyebek” közé.
„Az egész azt eredményezi, hogy a heteroszexuális férfiaknál egyértelműen „mi” és „ők” érzést vált ki, ami oda vezet, hogy elkülönítik magukat az „ők”-től (vagyis a melegektől). Ez természetesen előítélethez vezethet.” – Mondotta Dar-Nimrod a Cosmos-nak. Ezen túlmenően jelenleg Ausztráliában, az azonos neműek házassága ügyében zajló mozgalomra az a nézet volt jellemző, hogy „Beleegyező felnőttek közötti szex saját ügyük, nem pedig morális kérdés. ”
______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Tehát van 2 buzigén, de nem biztos, mert kicsi volt a minta, meg kaukázusi.
Bravó, ez aztán egy értelmes cikk.
Ilyet én is tudnék írni: a reggeli potencianövelő, de nem biztos, mert azok is dugnak, akik nem reggeliznek egy Etióp felmérés szerint.
Szegény Tibor bá ‘ sz@r@kszik a fordítással, aztán ennyi értelme lesz, frankó.
1: Bár a reggeli potencianövelő tézis bizakodásra ad okot, azért a fent említett tanulmány némileg jobban alá van támasztva tudományosan, hiába vagyunk pikírtek és alpáriak.
Ha gének határozzák meg a szexuális preferanciát, akkor megfelelő kezelésekkel azt befolyásolni is lehet. Ebben az esetben az eltérő szexuális preferanciát lehet betegségként kezelni, az ilyen embereket át lehet vezetni.
Ha egyéni döntés a szexuális preferancia, akkor meg azt mondják az emberek, hogy akkor viseljék a következményt
Nem egyszerű kérdés ez.
Magánvéleményem, hogy inkább genetikai meghatározottság ez, mint „szabad” akarat kérdése.
DE!
A genetikai okok még nem jelentenek öröklést! Attól, hogy valakinek olyan a génje, amilyen, azt egyáltalán nem biztos, hogy örökölte, hanem fejlődési rendellenesség is okozhatja. Tipikus példa a Down-szindróma, ami genetikai okokból alakul ki, de egyáltalán nem öröklődik
1 – kotkot
Ezt a szarakodásomat van, aki megköszöni, de olyan is van, aki lesajnál. Neveltetés dolga. Valamikor úgy mondták volna, hogy nem volt gyerekszobád, de ez kiment a divatból. Manapság sapkában ülnek be interjút adni, és szakadt gatyában adnak elő üvöltve egy slágert. Ehhez ragyogóan passzol a stílusod is.
2.
🙂
Megdöbbentő kijelentéseket tett Yuval Noah Harari történész és író, a Világgazdasági Fórum és Klaus Swab főtanácsadója, Alexis Papachelas görög újságírónak.
Yuval Noah Harari azt mondta, hogy „figyelnünk kell az embereket a bőrük alatt”, és így hasznos adatokat tudnak majd adni nekik az életükről.
Mik ezek; Egy példát említett:
„21 évesen jöttem rá, hogy meleg vagyok, és azt hiszem, 15-16 éves koromban nem vettem észre. Néhány éven belül a Microsoft, az Amazon vagy a kormány algoritmusa megtudhatja majd a 12-13 éves korunktol.”
A szerző azt is hozzátette, hogy „néhány évtized múlva azt fogjuk mondani, hogy a koronavírus volt az a pillanat, amikor a világ digitálissá vált, és megállapodtunk abban, hogy nem csak az autarchikus rendszerekben, hanem a demokráciákban is folyamatosan nyomon követnek és figyelnek benünket.
Ez az a pillanat, amikor a felügyelet a bőr alá került.
Rémálom, még semmit sem láttunk mindabbol ami az emberiségre vár…
„Yuval Noah Harari | „The COVID Crisis Was the Moment When Surveillance Started Going Under the Skin”
/ https://rumble.com/vxyfo5-yuval-noah-harari-the-covid-crisis-was-the-moment-when-surveillance-started.html/
Ez a Harari egy zseni. Nagy bölcsességet mondott. Annyiban tévedett csak, hogy nem a bőrünk alá került a chip, hanem a zsebünkbe. Nagyon kevesen élnek ma már okostelefon nélkül. A fiatalok közül meg kb. senki.