Európa Orosz-gáz összeköttetése kielégíti Európa szükségleteit, növeli termelési bázisát, versenyképesebbé teszi gazdaságát, tőkekiáramlást idéz elő e két Európai gazdaság Európa és Oroszország között, gyengíti a kereskedelmet az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és a kőolajtermelő csatlós államokkal, Irakkal, az Egyesült Arab Emirátusokkal, Kuvaittal, Katarral és Szaúd-Arábiával. Tekintettel arra, hogy ezekben az államokban az igazi gazdák az óriási amerikai-brit cégek, akik szava törvény. Másrészt nagyobbá teszi Oroszország gazdaságát, de ami a legfontosabb, stratégiai karaktert és előnyt ad neki. A gazdaságilag erős Európa és a katonailag erős Oroszország közötti kétirányú egyenlő kapcsolat az egész bolygó status quo-ját megváltoztatja, és népiesen szólva a bankot felrobbantja.

Az Angolszászok mindezt tudták, ezért 2000 elejétől először Oroszországot, majd magát Európát kezdték nyomás alatt tartani, hogy ezt a kapcsolatot megszakítsák.

De ahogy korábban is mondtuk, az angolszászok céljának eléréséhez a hasznos idióta és a sajt szükséges.

Az angolszászok mindig az egyes országok puha, has alatti részét keresik, arra törekedve, hogy bevezessék az úgynevezett „Oszd meg és uralkodj” elvet. Oroszország puha pontja a Szovjetunió összeomlása után az volt, hogy az Egyesült Államok elismerte és elfogadta az Oroszországtól elszakadó területeket, az 1939-es Molotov-Ribbentrop Paktum előtt érvényben lévő határokkal. Ez azt eredményezte, hogy a szakadár államok egész területekkel rendelkeztek, tisztán Orosz lakossággal, akik autonómiát kerestek. Itt vegyük figyelembe, hogy a Szovjetunió, de Oroszország politikai igazgatási rendszere is úgy épült és épül fel, hogy a határain belül léteznek ilyen autonóm közigazgatási köztársaságok.

A puha hasa maga Georgia – Grúzia volt. Grúzia és Örményország voltak az első országok, amelyeket USA megpróbált a NATO-hoz csatolni. Ez stratégiai előnyhöz juttatná őket Grúziával és hozzáférést biztosítana a Fekete-tengerhez  az Odesszai és Krími stratégiai kikötőkkel szemben, másrészt Örményországgal Irán hátsó udvarára férkőhetnének. A terv meghiúsult, mert akkoriban Georgia elnöksége egybeesett Edward Shevardnadze-val, aki a Szovjetunió egykori külügyminisztere volt, akinek rémisztő nagy tapasztalata volt az amerikai „meccsekről”. De közben idővel meglett a hasznos idióta és a sajt is. Az Egyesült Államok 2008-ban utasította Grúzia bábelnökét, Mihail Szaakaszvilit, hogy a megszállás ürügyén támadja meg Dél-Oszétia Oroszországi régióját. Az angolszászok, akárcsak Szaddámmal, teli beszélték a fejét, hogy most már megvan a támogatásuk és az erejük a győzelemhez. Szaakashvili támadt és pofára esett. Az angolszászokat egyáltalán nem érdeklik a hadműveletek sorsa, a halottak és Grúzia elnökének az állapota. Az érdekelte őket, hogy rákényszerítsék Oroszországot a beavatkozásra, azzal vádolva, hogy megszáll egy harmadik országot, és szankciókat szabjanak ellene. Látták, hogy Oroszország fejlődésnek indul, és ezt szankciókkal kell lassítaniuk. Ma, a történelem kedvéért, Szaakasvili Grúziában börtönbüntetés alatt van hazaárulás váddal. De mindaz ami Szaakasvili útját követi a Grúziából való kiutasítása után, nevetséges, és érdemes megnézni, hogy megértsük az angolszász játékokat.

A hasznos idióta Szaakasvili eljátssza a játékukat, aztán elmenekítik és elküldik menedéket találva Ukrajnában. Ukrajnában az Egyesült Államok nyomást gyakorol Petro Porosenko akkori elnökre, hogy adjon neki Ukrán állampolgárságot, majd Ukrajna jelenlegi elnökét, Zelenszkijt hogy bebörtönözze Porosenko volt elnököt, hogy megvonják Szaakasvili állampolgárságát és visszatoloncolják Őt Georgiába és bíróság elé állítsák, annak érdekében, hogy a Grúz-USA kapcsolatok normalizálódjon a szerencsétlen megszállás után.

Megjegyzendő, hogy 1990 óta, a Szovjetunió felbomlását követve, Oroszország nemcsak hogy nem támadott meg egyetlen államot sem, nemcsak teljes körű támogatást és segítséget nyújtott a szakadár régióknak, hanem egy lépéssel tovább is ment. Megalapította a Független Államok Közösségét (FÁK), hogy megvédje őket, amíg a lábukra nem állnak. Nem véletlen, hogy Oroszországgal együtt Ukrajna volt az alapító állam.

Másrészt az USA kihasználta a Szovjetunió és Oroszország felbomlását, és siettette az úgynevezett keleti blokk egykori köztársaságait, összesen 14-et, hogy csatlakozzanak a NATO-hoz, megszegve az oroszokkal kötött megállapodást a két Németország egyesítése érdekében. Egy megállapodás, amely előírta, hogy a NATO-t nem terjesztik ki ezekre a köztársaságokra. De az USA a hidegháború végét és az ellenfél hiányát kihasználta, hogy beavatkozzon más szuverén országokban. Ennek ellenére Putyin és Oroszország eltűrte őket. De minden türelemnek egyszer vége szakad. És akkor elege van, amikor kiderül, hogy az USA pénzügyileg meg akarja fojtani Oroszországot  és a műholdjává akarja tenni.

Hadd emlékezzünk néhány tényre.

Szerb háború. Háború a Burgasz-Alexandroupolis gázvezeték ellen.

Oroszország a stabil kétszereplős Bulgáriával és Görögországgal egy olyan kőolajvezeték megépítését képzeli el, amely geopolitikai stabilitást biztosít, és kőolajjal látja el Európát.

Konstantinos Mitsotakis, Andreas Papandreou, Costas Simitistől Costas Karamanlisig minden kormány, beleértve az EU-t is, megértik ennek a csővezetéknek a lényegét, és zöld utat adnak a megvalósításához. A Görögök és a Bolgárok megállapodnak az eredeti forrástervben, és elindul a csővezeték építése azzal a céllal, hogy 2010-ben elkészüljön. A bolgárok váratlanul, mintegy varázsütésre a környezetvédelem ürügyén visszafordulnak, és a csővezeték építése leáll. Georgi Parvanov, Bulgária akkori elnöke utalt arra, hogy korábban megállapodás született a vezeték megszüntetéséről Bulgária NATO-csatlakozása érdekében.

Az Orosz fojtogatás másik újabb példája a Kazahsztáni események. A Nyugat úgy mutatta be ezeket, mint a Kozákok reakcióját az ár drágulásra. A valóság azonban más, és az Erdogan elleni puccsban gyökerezik. Amikor Erdogan elítélte az Egyesült Államokat a puccsban való részvétele miatt, nem tévedett. Erdogan és Putyin barátságát Putyin figyelmeztetése indította el, miszerint puccs közeleg. Az Orosz titkosszolgálat nagyszámú Amerikai állampolgárt azonosított, akik diplomata-útlevéllel érkeztek Törökországba. Jellemző, hogy körülbelül 3000-en jöttek-mentek Törökországba Amerikai diplomata útlevéllel és értesítették Törökország illetékes szolgálatait. A törökök ellenőrizték és bebizonyosodtak Moszkva információi. Valami hasonló történt Kazahsztánban is. Az USA célja ügynökein keresztül Tokajev elnök megbuktatása és egy olyan új elnök kinevezése volt, mint Zelenszkij. Ugyanakkor Oroszország kizárása az uránhoz való hozzáféréséről és annak ellenőrzéséről, mivel Kazahsztán Oroszország fő uránszállítója és az első gyártó országa világszerte. De az amerikaiak itt is pofára estek.

És elérkeztünk Ukrajna kérdéséhez.

Putyin beszédében átfogó történelmi leírást adott Ukrajnáról. Az Angolszászok 2010 elejétől felismerték Ukrajna hasznosságát mind Európa, mind Oroszország számára. Azt hitték, hogy Ukrajna és gázvezetékeinek ellenőrzésével mindent ellenőrizni fognak. A körülmények azonban nem voltak kedvezőek, mivel a két elnök, Janukovics és Putyin között kiváló volt a kapcsolat. Így aztán csak vártak, és eljött az arany lehetőség, amikor Ukrajna akkori elnöke, Janukovics kilépett országa EU-csatlakozásáról szóló tárgyalásokból. Janukovicstól azt követelték, hogy  országa csatlakozhasson az EU-hoz, és lépjen be a NATO-ba. Εz a zsarolás, Moszkva reakciója miatt nem mehetett át. Janukovics félbeszakította a tárgyalásokat, és a Brit és Amerikai titkosszolgálatok jól megszervezett tervével tüntetések és zavargások kezdődtek Kijevben. Janukovics elbukott, helyét Petro Porosenko vette át.

Mandátuma alatt határozottan ellenezte Ukrajna NATO-ba lépését is, bár erkölcsileg és anyagilag támogatta a 2014-es ukrán felkelést Maidanban. Így az USA 2019-ben előhozza Zelenskyt. Ki az a Zelensky? Keress rá a Google-ban. Most már az ajtó nyitva volt.

Az első dolog, amit Zelenszkij kért, az volt, hogy országa csatlakozzon a NATO-hoz. Ez az angolszászok terveit szolgálná. Putyin ezt soha nem fogadná el, de így bevonszolnák egy Ukrajna elleni hadműveletbe. Putyin számára ez egy szakadék és egy vízesés közötti helyzet volt. Ha elfogadná Ukrajna belépését a NATO-ba, akkor először elbukna, másodszor pedig Oroszország geopolitikai és stratégiai megfojtása lenne.
De mindennek a fő célja egy Európa és Oroszország közötti konfliktus kialakítása volt. Az angolszászok elérték céljukat? Én biztosan azt mondom, hogy IGEN, elérték céljukat.

Először is, mint minden esetben, most is szankciókat kértek. Lényegében egy alapvető intézkedést kértek. Zárják le az Európába vezető gázvezetéket. Európa beleesett a csapdába. Másodszor, a szankciókkal megállítják Európa gazdasági növekedését. Harmadszor, megszakítják a kapcsolatokat  Európa és Oroszország között. Negyedszer, megfojtják az orosz gazdaságot. Ötödször arra kényszerítik Európát, hogy legalább 1 milliárd dollárt utaljon át saját, Egyesült Államokbeli és Katari székhelyű gázvállalatainak. Jegyezzük meg, és egyáltalán nem véletlen, hogy az USA miért reagált így az East med létrehozásában. Mit is mondtak az Amerikaiak egy csepp szégyen nélkül, felfedve szándékaikat. Európa igényeit cseppfolyósított földgázzal mi fogjuk kielégíteni. De nem mondták meg az árát. De nézzük csak, hogyan kényszerítették Putyint az angolszászok a katonai beavatkozásra. Mit kért Putyin a tárgyalásokon? Először is, Ukrajna nem válhat a NATO tagjává, másodszor pedig, Ukrajnának tiszteletben kell tartania a Μinszki megállapodást a Donbász autonómiájáról.

Két nagyon egyszerű dolog, ami nem volt senkinek a rovására. De miért állt ki ilyen határozottan Ukrajna elnöke? Egyszerűen azért, mert egy hasznos idióta szerepét töltötte be.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________