(3778) Trófea

Tibor bá szerkesztett fordítása online

 

A trófea vadászás pszichológiája: néhányan miért ölnek sportból állatokat


89. Útban a 90. felé

Vágysz-e rá, hogy egy elefántot becserkésszél, majd megöld? Valószínűleg nem, de vannak, akik ezt élvezik.

Nemrég Las Vegasban megrendezték a világ legnagyobb trófea vadászási konvencióját (na meg nálunk is Semjén Zsolt katolikus honatya vezetésével), a Safari Club International segítségével. A részvevők egy árverésen megszerezhették a részvételi jogot egy jegesmedve vadászatra. A bejött pénzből meg akarták támadni az Egyedsült Királyság tervezett  trófea vadászat tilalmát.

Az ajánlott út törvény a lehető legszigorúbb lesz a földön. Megtiltja a holt állat trófea importálását, de nem csal az öt legmenőbbét (oroszlán, leopárd, elefánt, rinocérosz és buffalo), de kábé 7000 más, veszélyeztetett fajét is.

Trófea vadászok hatalmas pénzeket fizetnek, néha több ezer dollárt, hogy átutazzák a fél világot, hogy vadállatokat ölhessenek meg. Ki tuja elfelejteni a Cecil nevű oroszlán megölését Zimbabwében? Órákon keresztű üldözték nyíllal-nyílvesszővel, ami után megnyúzta, levágta a fejét egy minnesotai trófea vadász.

Sokan vagyunk teljesen felháborodva, hogy férfiak (és nők is) élvezik az ilyen öldöklést. A pszichológia segíthet-e abban, hogy fény derüljön, mi motivál az ilyen vadászatra?

Talán a teljesítmény elérésének vágya

A vadászok azt állítják, hogy nagyvadra való vadászat benne van az evolúciós múltunkban – vagyis genetikailag kódolt.

Azonban antropológiai kutatások azt vallják, hogy nagyvad vadászat túl sok élelem egy alkalomra, amiből további hasznok nem várhatók.

Egy másik tanulmány eltérő evolúciós magyarázattal szolgál „költséges jelző elmélet” címen. A halott préda könnyen látható jelzése volt az ügyességnek és a bátorságnak, és ezért növelte a vadászó csoport rátermettségét, szexuális előnyét. – Lehet, hogy ennek modern változata a trófea vadászat?

Hogy betekinthessenek a trófea vadászok pszichológiai motivációjába, a kutatók analizáltak 455 vadásztörténetet, ami megtalálható volt online vadász fórumokon. Ezekből a történetekből kiválasztottak 2864 kifejezést, hogy megtudják a vadászok miért éreztek kielégülést gyilkolásuk után.

Úgy találták, hogy a leggyakrabban használ kifejezés a „teljesítmény” (achivement) volt, amit szorosan követett az „elismerés” (appreciation), majd az „állat” és „felvétel” (affiliation), nyilvánvalóan a vadász közösségbe történő felvételről van szó, ami a társadalmi kötődé erősödését jelenti.

Megint egy másik tanulmány a vadászok mosolyát vizsgálta azokon a fényképeken, amelyeken bemutatták zsákmányaikat és mosolyogtak hozzá. Azt találták, hogy „igazi élvezet” volt leolvasható az arcokról, ami kifejezettebb volt, ha az áldozat ragadozó volt, mintha „csak” növényevő, illetve, amikor az áldozat nagy méretű volt, a kis mérettel szemben. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy trófea vadászoknál fontos volt a teljesítmény.

A fénykép, amin szerepelt a vadász és a levadászott, megmutatta a hatalmat, az uralkodást, és az ellenőrzést.

A sötét hármas

Ez az, ahol a pszichológia megvilágosíthatja mi motiválhatja a vadászatot. Azt állítják, hogy a nárciszizmus, machiavellianizmus és (nem klinikai) pszichopátia játszik közre, mint személyes karakterisztika.

A narcisztikus személynek felfokozott önértékelése van és mindent megtesz a figyelem felkeltésért. Hogy fenn tudja tartani ezt a felfokozott önbecsülést egy figyelemfelkeltő stratégiát kell fenntartania, mint például egy leölt oroszlánnal pózolás egy fényképen. A Machiavellian személyek gyakorta manipulálják a társadalmi helyzeteket saját céljaiknak megfelelően, ahogy például a társadalmi médiában megjelenő celebek teszik. A pszichopaták rendszerint érzéketlenek és hiányzik belőlük az együttérzés. Egyszerűen érzéketlenek akár ember, akár állat szenvedéseivel szemben. Így tehát állatokat fel tudnak használni önképük fenntartására bűntudat és lelkiismeret-furdalás nélkül.

Az lett volna csoda, ha az Orbán rezsim nem csinál vadászati kiállítás kemény milliárdokért, ahol a legnagyobb trófea Magyarország.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

38 gondolat erről: „(3778) Trófea

  1. Rengeteg vadászt ismerek, és tűpontos a leirás. Sok közülük diagnosztizált is a fent említetett kórképekkel. A vadászati pszichológia vizsgálat egy vicc.

  2. Nálunk van megélhetési vadász is. Rabsicolnak meg rendesen vadásznak, sokszor illegálisan.

    Egyébként a leírás elég pontos.

    A covid miatt lecsökkent a külföldi vadászok száma kis hazánkban. Megnőtt a vadállomány. Ez nem jó a természetnek, de jó lesz nekünk preppereknek. Mindig kerül majd friss hús az asztalra, meg amúgy is kell egy ellenerő a túlszaporodás ellen.
    Ahogy a későbbiekben majd kéne egy ellenerő a túlvadászás ellenében is.
    Kár, hogy nem lesz mert a sok pöcsméregető, buta vadász csak az orráig lát.

  3. Re:2
    Van közeli rokonságban nem egy vadász, van ahol az egész család fiú ága vadászik, de egyik sem szociopata, csak családi tradíció min 3. generáció óta. Másik közeli női! rokon konkrétan azon gondolkozik, hogy belép egy vadász társaságba, és lőfegyver helyett íjjal vadászik. Ő sem szociopata, aki farok méretet kompenzál, de van benne egy archaikus vágy, ami ezt hozza ki belőle. Külön szereti a míves pengéket, pedig nem egy vérengzős típus, de úgy van vele, hogy ha már öl, öljon szépen, mert megérdemli az állat, hogy tisztességgel vegyék el az élét. Ezt persze egy ultraliberalis vegán meg sem érti, de megvan a maga logikája…
    Szerinted a pózőr elfentvadászokról mi a véleménye? Ugyan úgy forgatja ő is a szemét.
    (Finom vaddisznó pörkölt, vagy egy szarvas bélszín azért odavág, pedig nem vagyok túl nagy vadhús evő… 🙂 )

  4. 3. A vadászattal ,mint ősi mesterséggel semmi bajom.
    A probléma, hogy a pöcsméregető vadászok ülnek a bizottságokban, rendelkeznek a kimutatások felett. Na ők azok az orrukig látnak.

    Én magam még soha nem vadásztam, de egyszer a nagylányommal becserkésztünk egy szarvascsordát széllel szemben. Fantasztikus élmény volt.

  5. 3 – dajtás:
    ” de úgy van vele, hogy ha már öl, öljon szépen, mert megérdemli az állat, hogy tisztességgel vegyék el az élét. ”
    Aki ilyen mondatot leír, annak meg kellene vizsgáltatni az elméjét.

  6. Lesz ott dark tetrad is nemcsak dark triad…
    (Nyakig vagyok hasonló témában. Rendkívül borzalmas. A környezetre erősen kihat – enyhén fogalmaztam)

  7. Azt nem értem, vagyis sajnos értem..Hogy a pszichológusokat hogyan tudják átverni. Úgy megfordítják a kórképet és áttükrözik az áldozatra hogy bámulatos.. Pszichiáterig meg majd az áldozat jut el, ha egyáltalán túlélte.

  8. A vadászat létjogosultsága önmagában nem kérdőjelezhető meg.
    Az ember a maga mezőgazdasági tevékenységével olyan környezeti feltételeket teremtett, hogy ezzel nem csak az emberek ellátásbiztonsága nőtt meg, hanem a vadaké is, ami korlátlan túlszaporodásukhoz vezet, ha ennek valahogy nem szabunk gátat.
    Arról már nem is szólva, hogy a korábban egyensúlyt fenntartó nagy ragadozókat az ember kiirtotta, mert azok őt és a háziállatokat is veszélyeztették, ezzel viszont ráhárult a népességszabályzás feladata, ha nem akarja, hogy a növényi kultúrákat ne egyék fel a vadak.
    Ma a növényevők élelmiszerbázisa sokkal nagyobb, mint a természetes környezetben.
    A vaddisznó óriási pusztításra képes egy kukoricaföldön, és hihetetlenül szapora, semmi idő alatt kitölti a rendelkezésre álló életteret, de hasonló a helyzet a szarvasokkal, őzekkel és egyéb növényevőkkel is.
    Ahogy én a vadász műsorokban látom, a mezei vadászoknak a fő feladat a genetikailag selejtes vadak kilövése, mintegy átvétele a hiányzó ragadozók ténykedésének.
    Aztán ez persze jól kiszolgálja a trófeavadászat érdekeit, hiszen ez biztosítja az igazán minőségi trófeákat a trófeavadászok számára, akiknek már nincs ilyen indokolt szerepe, viszont nagy bevételt hoznak a vadásztársaságoknak.
    Ez már eléggé öncélú dolog, ezt már nehéz valami racionális érvvel magyarázni az ölés örömén túl.
    De azért annyi racionalitást belevisznek a vadásztársaságok, hogy vendégekkel mindig azokat az egyedeket lövetik ki, amelyek már elérték teljes érettségüket, életük hátralévő szakaszában már részben romlik trófeájuk minősége, másrészt a szaporodásban is elvesztik domináns szerepüket, tehát nem járulnak hozzá az állomány minőségi javításához.

  9. Sajnos a bérvadaszat sok esetben egybeesik a trófea vadászattal vagyis minél szebb és nagyobb a trófea annál több pénzt kell fizetni az illetékes vadásztársaságnak ez viszont nem a selejtes és beteg vagy kiöregedett egyedek kilövését jelenti amelyek amúgy is hátrányban vannak a vetélytársaikkal szemben a szaporodás szempontjából azaz nem rombolják a populáció minőséget hanem olyan példányok kerülnek puskavégre melyek dominánsok. A túlszaporodás és a vadkár miatt végzett vadászati tevékenység más kérdés. De legyünk naivak és tételezzük fel hogy elsősorban nem a pénz hanem szakmai okok alapján történik a vadászat minden esetben…. nyilván akkor is igy van amikor a külföldi vadászok sorozatban buknak le a határon védett madarak lelőtt példányaival sokszor több százas nagyságrendben ahhoz sincs kis hazánkban senkinek semmi köze…..még nem hallottam hogy egyetlen magyar állampolgárt felelőségre vontak volna termeszetkárosításért. A sor folytatható….egyébbként is a mindenható NER különös érdeklődést tanúsít a vadászat az erdőgazdálkodás irányába.

  10. Aki az állatokat védi, azért teszi, mert már felismerte, mennyire védtelenek és kiszolgáltatottak az emberi kegyetlenségnek; hogy ez a kegyetlenség vezet több milliárd állat elképzelhetetlen szenvedéséhez és kipusztításához minden nap, és ezt nem hagyhatjuk, mert valakinek ezt meg kell próbálni megakadályozni. Ma is ott tartunk, hogy egy csomó ember fejében még mindig az a faji sovinizmusnak nevezhető nézet uralkodik, hogy az ő élete többet ér az állatokénál, miközben mindegyikük a világ legkártékonyabb fajához, a homo sapiens sapienshez tartozik. Én nem gondolom ezt egyáltalán, sőt. Mélyen hiszek abban, hogy ez az aljas gondolat okozza végül is a földi élet legnagyobb részének a pusztulását.

    Én abban hiszek, hogy az állatoknak ugyanúgy van JOGUK élni ezen a Földön, és az embernek tiszteletben kell tartani az ő szükségleteiket. Nem kínozhatja, használhatja ki és ölheti meg őket csak azért, mert épp ahhoz van kedve. Annak pedig már rég eljött az ideje, hogy az emberek végre megtanuljanak együttélni az állatokkal, és a Föld egy nagy részét visszaadják nekik, ahol az ökológiai rendszerek visszaállhatnak a normális állapotukba, és ahová ember nem teheti be a lábát sem. Amíg viszont ez az egoista gusztustalan mentalitás uralkodik, addig a Föld megmentésére semmi esély nincsen.

  11. Éjjellátó kamerával, amivel konkrétan az egeret látni a susnyásban, 400 m-ig pontlövő puskával ez konkrétan mészárlás ami nálunk is a nemzeti parkokban zajlik

  12. 13. Camelia

    Így van. Azonban mára a vadászat fontos lett az általunk elrontott egyensúly részleges fenntartásában(ahogy hubab is írta).
    A növényeknek is van joguk az élethez, hiszen gyönyörűek és hasznosak. Mégis megölik őket az állatok.
    Az emberek csúnyán mellélőttek a természet szabályozásával. Nagyon kevés információval avatkoztak be nagyon durván.
    Lehet állatot ölni, de nem mindegy hogy hogyan.

    Tibor bá’

    Régen az indiánok a túlélésükhöz kénytelenek voltak ölni. De előtte mindig megbeszélték ezt az állat szellemével.
    Miért csinálták?
    1. Buták voltak
    vagy
    2. Tudtak valamit a szellemről

    Több dolog is mutatja, hogy inkább a kettes pont volt igaz.
    Tudásuk segített nekik a helyén kezelni a dolgokat, lévén a kapcsolatuk erősebb volt a természetfelettivel. Nem leoperálták, egyből ledarálták a kiöregedett vemhes anyakocát a malacairól, mint manapság szokás pl.Bábolnán, hanem megadták a tisztességes halál lehetőségét pl. a bölényeknek. Ez volt a vadászat. Mára ez egy hülyeséggé lett.

    Mivel ez számukra szükséges, de egyben traumatizáló is volt, így csakis a szükségleteiket elégítették ki.
    Ha- látszólag- a polcon terem a hamburgerhús, akkor jóval könnyebb túl is zabálni magunkat.

    “A bárány megeszi a füvet, az ember a bárányt, a fű az emberhullát.”

    Nincs itt kérem semmi látnivaló.
    Az örök körforgás a lényeget nem érinti, csak a változót, de azt elkerülhetetlenül.A spirituákis útkeresők az elején kicsit túlszépelgik a dolgokat. Ez nagyobb empátiára, de még mindig jelen lévő halálfélelemre utal.

  13. Sportlövőként – nem légpuska 😀 – undorodom a vadászattól, mint a döghústól.

    14 Réka LIKE

    15 Balázs LIKE

  14. 13. Camelia
    Tökéletesen egyetértek. A gyilkolásra, irtásra, pusztításra, kivágásra, fajok kiírtására mindíg lesznek olyanok akik elegendő okot tudnak majd felhozni, kellően meggyőzően, vagy akár agresszívan is. A vadászat, ennek csak egy része. Ha azonban az összképet nézed, nem ez a helyes irány… Látták ezt már korábban is néhányan:
    “Tudom hogy helytelen, ha az ember állatot öl és megeszi. Helytelen ha fát kivág, épít belőle, vagy eltüzeli.
    Helytelen ha élőlényeket létüktől megfoszt csak azért, hogy jól lakjon, vagy kényelemben éljen.”
    Hamvas Béla /A Virágszedés Lélektana/

  15. 15: “Azonban mára a vadászat fontos lett az általunk elrontott egyensúly részleges fenntartásában(ahogy hubab is írta).” Nem igaz. Az egyetlen fenntartható világ akkor jönne vissza, akkor lehetne helyreállítani az egészséges ökoszisztémákat, ha a most megművelt területek felét visszaadnák a természetnek és ott hagynák, hogy ismét kialakuljon a természetes egyensúly. Ehhez pedig ragadozókra van szükség, nem pedig vadbarom vadászokra. A csúcsragadozók léte / nem léte / állapota pontosan megmutatja az adott ökoszisztéma helyzetét. Ahol nincsenek, ott degradálódik minden. Őket kell visszahozni és hagyni, hogy gondoskodjanak a területek egészséges állapotáról. Nincs más út.
    Amiről te beszélsz, az még mindig az elcseszett antropocentrikus szemlélet. Ennek meghaladása lehet a jövő egyetlen kulcsa.

  16. 18. Camelia

    Így van. Nem is vitázom ezzel, de amíg ide eljutunk addig is kell tenni valamit pl. az erdők védelmében.
    Már az elején elcsesztük.
    Én sajnálom az állatokat, de a teremtésben ez is az egyik céljuk. A növényeket nem sajnálod ahogy az örlőfogaikkal szétmorzsálják őket? A növények is éreznek.
    Mind fényt eszünk. A növények megkötik, az állatok megeszi, mi meg mindkettőt.
    Akkor az oroszlán is gonosz mert húst eszik?
    Egyedül a szándékettika a probléma, nem a húsevés ténye. A sok vegán csak szépeleg, de nem igazán látja át.
    ————————————–

    Ja és régen ez a magyar kultúrában is megvolt az állatok tisztelete és a helyes ölés gyakorlata.

    Ezért volt a disznóvágás disznótor.
    Tort ültek a disznó halála felett, megköszönték a húsát és a disznót két oldalán gyertyával hozták ki az ólból.
    Vagyis gyertyát gyújtottak a lelkéért.
    Akárcsak egy halotti tornál, ennyire tisztelték az állatokat. Egy maréknyit dobtak el egy 2 mázsás disznóból.

  17. És a bölényszellem az bezzeg maradhat?🙄
    Pedig tényleg ezért hívták a disznóvágást disznótornak.

  18. 20 – Balázs:
    Értekezés arról, hogy a házi disznónak lelke van, az itt nem megengedett, amit neked illene tudni.

  19. 17 Zee
    “Tudom hogy helytelen, ha az ember állatot öl és megeszi. Helytelen ha fát kivág, épít belőle, vagy eltüzeli.
    Helytelen ha élőlényeket létüktől megfoszt csak azért, hogy jól lakjon, vagy kényelemben éljen.”
    Azért ne essünk már át a ló túloldalára…
    Az emberi léthez ősidők óta hozzátartozott a vadászat.
    Ezzel az erővel rögtön mindenkinek vegetáriánussá kell válnia, de az sem jó, mert a növényi kultúrákat rögtön felenné a megnövekvő vadállomány, és mi halnánk éhen…
    Camelia azt írja, adjuk vissza a természetnek a használt földjeink felét, és hadd éljenek ott békében az állatok.
    De milyen alapon éppen a felét?
    Miért nem inkább az egészet, aztán küzdjünk meg az állatvilággal egyenlő félként, mint a történelem előtti időkben…
    Ja az nem jó, mert akkor is vadásztunk, ráadásul a puszta életbenmaradásunkért.
    Ahogy ezt tették a ragadozók is a természetben, és teszik ma is.
    Még a vegyes táplálkozású vaddisznó is megeszik minden állati eredetű táplálékot is, amint módja van rá.
    Pont az embertől kellene elvitatni ezt a jogot?
    A vadállomány ritkítása nélkül semmi idő alatt elpusztítanák a termést, amiből mi élünk.
    Az állomány megnövekedésének pedig a mi mezőgazdasági tevékenységünk az oka, a vadak olyan korlátlan és könnyen megszerezhető táplálékforráshoz jutnak a földeken, hogy szaporodási rátájuk többszöröse a természetes környezetben élő állományokénál, ahol az éves szaporulat nagy része éhen pusztul, vagy ragadozók áldozata lesz már pár hónapos koráig.
    A vadritkítás szükségszerű velejárója a mai világnak, és elkerülhetetlen és hasznos, ha korlátok közé szorítják, egy megcélzott egyensúly elérésére, ahol az állatvilág is fenn tudja magát tartani, és a mezőgazdaság kárai is az elviselhető határok közt maradnak.
    Az igaz, hogy ehhez semmi köze a trófeavadászatnak, azt én is vadhajtásnak tartom…
    Ha már nagyon átmegyünk filozofálgatásba, akkor a legfontosabb az lenne, ha az ember korlátok közé tudná szorítani saját népességnövekedését, mert ez a fő oka annak, hogy a természettől egyre több területet foglalunk el a saját hasznunkra.
    De ez csak szükségszerű következménye az egyre növekvő népességnek, mert ők sem halhatnak éhen, valahol meg kell termelni az ő élelmiszerüket is…

  20. A vadászat eredetileg attól izgalmas, hogy nem veszélytelen.
    A vadász annó az őskorban legyőzte a félelmét és óvatosan ügyesen elejtette a vadat.
    De előfordult, hogy rajtavesztett. Ez fair volt.
    Ezt még megértem.
    De hajtókkal , lőfegyverrel , magaslesről, éjjellátó készülékkel ,mindez az ősi vadászat szánalmas modern torzója.
    Sokba kerül és hosszadalmas előzményeknek feltételeknek is eleget kell tenni.
    A porcikám sem kívánja.
    Azt nem állítom, hogy a vaddisznónak van lelke, de közelebb áll az emberéhez az életérzése, mint sokan gondolják.

  21. 24 Mosógépszerelő LIKE

    Jól összefoglaltad. Az Afrikában trófeát gyüjtögetők menjenek puszta kézzel – esetleg egy késsel – az oroszlánoknak… mindjárt kevesebb lenne belőlük. Mellesleg szép kis Kalasnyikovos sereg védi már az állatokat és nem egy fehér hullát láttam a dzsungelben, aki nagyokosnak képzelte magát a vadőrökkel szemben. Nem kár értük.

  22. 25
    Hát igen, a maszájoknál az volt a férfivé avatás próbája, hogy egy szál lándzsával meg kellett ölni egy oroszlánt.
    Tekintve, hogy az ifjú maszáj még rutintalan kezdő volt, nem volt esélytelen az oroszlán…

  23. Szoktam én is lőtérre járni, zömmel korongozok.
    Multkor jött egy koma, akkora puskával, alig birta behozni az ajtón, kellett bele akkora lőszer ilyet még nem láttam.
    Tipik elhízott, izzadó kopasz 50es volt brutál nagy pickuppal
    De nem csak én nem láttam ekkora puskát, hanem a lőtér vezetője is leesett állal nézte. Kérdi, mire mész ezzel?
    Erre a csávó rezzenéstelen arccal: Elefántra.

  24. A vadászat nem az ördögtől való, sőt, ha választani lehetne, hogy annak az állatnak a húsát egyem, ami a vadonban nőtt fel természetes körülmények között, vagy a nagyüzemi állattartásból számazóét, amit borzasztó körülmények között tartanak, én a vadat választanám.

    A trófea vadászatnak is megvan az értelme.
    Pl. Afrikában amióta hivatalos körülmények között tartanak trófea vadászatot, azóta több bevételhez tudnak jutni a nemzeti parkok, és fel tudnak bérelni olyan fegyveres őröket, akik megóvják az állatállományt az orvvadászoktól, akik válogatás nélkül írtanák őket.

    Én nem a trófea vadászoktól félnék, hanem a komplett idiótáktól. Pl. egyszer részt vettem egy egynapos hajtáson, mint hajtó, amin 3 külföldi vadásznak hajtottuk fel a vaddisznókat. Ez a három barom, 150 disznót lőtt le 3 nap alatt. Ez mészárlás, nem vadászat.

  25. 23. hubab
    Hamvas gondolatai nyilvánvalóan erősen idealizáltak. Ha azonban annak fényében vizsgálod meg a szavait amit ma már világosan láthatunk, nevezetesen, hogy az emberi faj, mint egy rákos daganat pusztítja el a gazdatestet, azaz saját maga számára teszi lehetetlenné az életet, többek között azzal, hogy szinte minden vadon élő állatot versenytársnak tekint, vagy éppen szórakozásból gyilkol le…egész fajokat írt ki. Persze, ahogy ezt írtam mindíg lesznek akik megmagyarázzák, hogy miért kell így lennie. A paletta széles a “Caméliáktól” a “hubabokon” át a trófeavadászokig, mennyi vélemény…Egyébként valahol én is a te véleményedet osztom ebben a részkérdésben. De ha az egész képet nézed akkor talán nem is tűnek túlzottan önkritikusnak Hamvas gondolatai…

  26. Nem tudom, hogy van nálatok, de nàlunk a kilövés csak a vadászat egy töredéknyi része. Nálunk a vadászok revír azaz terület szerint rendeződnek csoportokba, tagdíjat szednek, terület után adót fizetnek, etetik, itatják, gyógyíttatják, féregtelenítik a vadállatokat, tenyésztik a fácánokat, fürjeket, amiket később eleresztenek, veszettség ellen oltják a rókákat, mert a mezőgazdászok legnagyobb barátja a róka – mezei egeret eszik halomra… Szóval az amit látni, hogy néha kilőnek egy egy őzet, vaddisznót, csak a jéghegy csúcsa… Nálunk…

    Hogy egy példával ecseteljem: Betévedt hozzám egy őz, kiszáradt, alig élt. Megitattam, árnyékba vittem és felhívtam a vadász haveromat: megkötotte a lábait, betette a dzsipjébe és állatorvoshoz vitte, a vadászegylet fizette az ellátás költségeit, mikor összenőtt a törött lába, visszaengedték az erdőbe. Erre törvény van.

    Mióta van vadászat, lettek vadnyulak, sasok, rókák, vaddisznók őzek, muflonok. Nem mellesleg minden évben szeméttelenítik a falu kataszterét, kitakarították a forrásokat, monitorozzák a beteg állatokat, nálunk nincs se madárinfluenza, se sertéspestis…

  27. Fiatal koromban voltam hajtani én is, Osztrákba’. Ott speciel terítékre került a fővadász vizslája is (egy piros arcú osztrák lőtte meg – nem lett nevesítve, de mindenki tudta), szegény gazdájának kellett a kegyelemlövést megadni neki, meg is volt zuhanva utána (érthető módon). Néhány védett madár is csővégre került, az egyik egy uhu volt (a tetemének az eltüntetése némi gondot okozott az illetékeseknek) – ezeket olaszok követték el. Az olaszoknál volt egyszer egy figura félautomata sörétessel (az értelmesebbje nem nézte jó szemmel). Amúgy összességében jó volt (mármint a túra – kaja – zseton), meg fiatal voltam, kellett az XP.

  28. Elsősorban Antalffy úr előtt szeretnék kalapot emelni, a Mi volt előbb, Isten, vagy az Ősrobbanás könyve előtt. Azt éreztem olvasása közben, hogy Erich Fromm reinkarnációja írta./Menekülés a szabadság elől, A szeretet művészete/ Igazi polihisztor!
    2, A vadászattal kapcsolatos megjegyzésem; Hasonló a véleményem, mint a halálbüntetéssel, végrehajtással kapcsolatban. -Valószínűleg, szükséges biz. állatfaj gyérítése, de talán egy hóhér élvezheti a munkáját, de ha az ölés-,akár embert, akár vadat- élvezettel történik, akkor nagy a baj, jobb esetben a szükség miatt elfogadható./ A halálbüntetés eltörlése a civilizált társadalom egyik fokmérője/

  29. 33:
    Kedves Szénási Imre!
    Itt, a honlapon Tibor bá’ vagyok és elvárom mindenkitől a tegezést.
    Köszönöm, hogy könyvemmel kapcsolatos megelégedésednek hangot adtál. Visszatekintve, én is azt gondolom, hogy kifejezetten jópofa könyvről van szó. Sajnos (véleményem szerint) a megérdemelt fogadtatást egyáltalán nem kapta meg.

  30. Van már vagy 20 éve hasonló témájú poszt volt ahová az egyik commentelő azt mondta: Voltam egyszer disznótorban, azóta nem eszem húst. Egy másik válaszolt neki: Egyszer voltam aratáson, azóta nem eszem kenyeret!
    Emlékszem gyerekkorom disznótorjaira: az a ki felnevelte azt az állatot, a sírás kerülgette. Nem szórakozásból ölt állatot, hanem azért, mert mérsékelt égövön az volt a “hűtőszekrény”. Trópuson nem kellett földet művelni és nem kellett állatot nevelni. A túlnépesedés teszi tönkre a világot: pár száz millió emberrel a Földünk paradicsom lenne, mint ahogy volt is, de 8 milliárddal?

  31. Kedves Tibor’bá!
    Elnézést kérek, hogy “eredeti “neveden szólítottalak ezt megelőzően, de mint akkor is írtam nagy tiszteletet váltottál ki bennem a Mi volt előbb….című könyveddel. Most olvasom a nőkről íródott könyved, látom benne, hogy humorérzéked is van, és tudsz “proli”stílusban is gondolkodni, írni- én egy burkoló melós voltam, most -nyugger-. Meg merem kockáztatni, hogy hasonlót gondolsz most rólam; “elég a seggem nyalásából kedves Imre lépjünk tovább!”- Jó egészséget, további jó gondolatokat, és írást kívánok.

  32. 37 – Szénási Imre:
    Ha kikívánkozik belőled az nem seggnyalás. Egy embert nem a szakmája határoz meg, hanem az érdeklődése. A jókívánságokat köszönöm.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.