(3761) Élelmiszer árak

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

 

Lehet, hogy az élelmiszerárak emelkedése mögött kínai felvásárlás áll?

A hiány elkerülés, és az importfüggőség csökkentése végett a kormány jelentős méretékű tartalékot halmoz fel.

Az elmúlt hónapok alatt az élelmiszerárak tíz év csúcsán járnak, amit az egész Földet aggodalommal vesz tudomásul. Az okok között megtalálhatók: szállítási nehézségek, munkaerőhiány, rossz időjárás, és megemelkedett fogyasztói igény. Kevésbé ismert ok a kínai felhalmozás a fontos alapanyagok terén.

Az Amerikai Földművelési Minisztérium szerint 2022 derekára Kína tulajdonában lesz a Föld tartalékának 69 százaléka. Ezen belül 60 % rizs, és 51% gabona. Kínai becslés szerint a tartalékuk rekord értékű, és persze hozzájárul a magasabb élelmiszer árakhoz. Kína úgy gondolja, hogy szükség van erre a tartalékra, hogy ne legyen kitéve a főbb export országok kényének-kedvének, mint például USA. Azonban más országok, különösen a harmadik világban, felteszik a kérdést: A világ lakosságának kevesebb, mint 20 százalékának miért kell ekkora mennyiségű élelmiszert felhalmozni.

Kínában ezer évek óta működnek magtárak. Császári időkben így szedték az adókat, és a rossz termésű éveket, háborúkat, természeti csapásokat kompenzálták vele. Fontosságuk egyre nőtt a népesség növekedésével párhuzamosan. A XIX., és a XX. század elején természeti és politikai katasztrófák milliók észére biztosította az éhínséget, ami hamarosan követte a politikai instabilitás és forradalom. Az 1950-es évek körüli éhínség tíz milliók életét követelte.

Két hete a kínai vezető, Xi Jinping at mondta a kommunista találkozón, hogy a nép élelmezésének kínai kézben kell lenni, de ez nem lesz könnyű. Kína művelhető földje egyre zsugorodik városi beépítések, és galaj szennyezés miatt. Ezen kívül a kínai farmok hatékonyság messze elmarad más országokétól. Az erőfeszítések a nagyobb termelékenység érdekében ígéretesek, de az eredményekre évekig kell várni.

Kína tehát halmoz. 2021 januárja és júliusa között az import 50 százalékkal ugrott meg 2020-hoz viszonyítva.

A kínai élelmiszer alapanyag mennyiségét titkosították. 2021 novemberében kisebb pánik söpörte végig az országot nem túl ügyesen fogalmazott jelentést követően, amire az agrárminisztérium jelezte, hogy 18 hónapra vannak tartalékok.

Természetesen  más országok is tartalékolnak, elsősorban a Covid miatt. AZ FAO jelezte, hogy ebben az évben az élelmiszer árak 20 százalékkal is emelkedhetnek, amiben Kínának, a Föld legnagyobb mezőgazdasági termény importálójának jelenős szerepe van.

Helyes vagy nem helyes, Kína nem hajlandó megválni tartalékától, csakhogy mások is életben maradjanak, bár a világ infláció megfékezése terén lenne teendője. A legfontosabb csökkenteni kellene a terménytámogatást, ami a hazai árakat a nemzetközi fölé emeli.

Kína az éhínségből kinőtte magát és sok száz millió részére élelmiszer biztonságot hozott lére. Gazdasága folyamatosan növekszik, sokan úgy gondolják, hogy törődnie kellene a szegényebb országokkal is.

Szerző: Adam Minter at aminter@bloomberg.net
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

90 gondolat erről: „(3761) Élelmiszer árak

  1. Todják hogy a csapadékmentesseg a tavaszi fagyok es a meleg rontja a termésátlagokat. Ez egyre erösebb. Nem evek csak pár év. Mivel mindenböl hiány van ebböl is az lesz…

  2. Jó kis írás.Az az érdekes hogy a mainstream nem hozza le. Nem sokat olvasok portfolio.hu-t meg ilyeneket most de szerintem nem hozza le.
    Két dolgot kell megkülönböztetni :vajon a covid miatt halmoz fel vagy anélkül is a csökkenő(??) termés miatt.Mert ha a csökkenő termés az ok akkor ez minden évben megismétlődik.Mi átlegemberek nem látjuk át a bonyolult alapanyaghálózatokat hogy ami eddig mondjuk európába jött xx ezer tonna alapanyag az most Kínába megy. Csak az árakat látjuk.
    Hát igen vége lett az olcsó élelmiszer világának is.Eddig az volt , mondhatni mostantól indul a buli.

    Azt is érdemes megvizsgálni hogy kinek drága az élelem. A fizetési és nyugdíjsávok szétszakadtak. Mondjuk ha egy kisnygdíjas 70 eft-ot kap akkor az élelem drága. Ha egy dolgozó 170 Eft-ot kap akkor szintén drága az élelem ha a lakhatást is fizetni kell.Ha egy pár keres 250-250 eft-ot és nincs nagy lakáshitele akkor kurva olcsó az élelem számukra mert évi 6mFt a bevételük.
    Budapesten állítólag 30 ezer hajléktalan van. Ha 1 millió lakossal számolunk akkor ez a pesti lakosság 3%-a hajléktalan, ami elég durva szám. És a szám az csak nől.Ha tovább megyünk az anyagi helyzeten felfelé Pesten is vannak a napról napra élők , szegény rétegek. Vajon mennyi lehet az arányuk 50-60-70%? Viszont szerintem van egy 10 % ott is aki jómódú és annyi lóvéja van mint az állat.Viszont a maradék 80-90% egyre nehezebb helyzetben lesz.

  3. Kedveseim! Egy dolog biztos. Az élelmiszer árak növekedése nem fog leállni. Erre készüljetek fel.

  4. Azt hozzá kell tenni hogy ez még semmi.Na persze nem a kisnyugdíjasoknak.Hanem úgy általában.Az igazi árrobbanás akkor lesz majd amikor pl. a kiskerteket teleültetik növényekkel.Most még ugye a kiskeretek parlagon vannak vagy le vannak térkövezve.Az embereket nyáron nem is látni kint az udvarban.Mindenki be van húzódva.A fiatalok a telefont nyomkodják.Na majd akkor lesz drága az élelmiszer ha mindenki próbál a kiskertben valami kis élelmet temelni.A térköveket meg felbontják csákánnyal hogy legyen pár szem paradicsom 😀 Amúgy meg régen amikor volt 5 gyerek dédnagyapáink korában akkor sem dúskáltak az élelemben.NEm úgy volt mint ma hogy a gyerek odamegy a hűtőhöz és kiveszi ami kell, hanem az kolbászok, szalonna közelébe sem mehetett. Már rebesgetik hogy jön a 700Ft-os üzemanyag nemsokára.HA nem lesz idén különösebb klímabaj akkor csak magában az üzemanyagár is meg fogja dobni az élelmiszerárat.

  5. 4. andrew
    Azért az majd érdekelne, hogy ki fogja teleültetni azokat a kiskerteket ehető növényekkel. Megfigyelésem alapján leginkább tapasztalat útján sajátították el a növénytermesztést vidéken. Az meg években mérhető. Nálunk falun, Nógrád megyében 10 kertből 8 füvesítve van. Jó esetben.
    Érdekesség. Az elmúlt 30 napban a csapadék 2-3 mm volt a környékünkön. Az is inkább a talaj menti páralecsapódásból lehetett. Ilyen száraz telet még nem láttam.

  6. „Az igazi árrobbanás akkor lesz majd amikor pl. a kiskerteket teleültetik növényekkel.”
    Nem is gondoltam volna, hogy ilyen rossz hatással vagyok az élelmiszer árakra, majd kicsit visszafogom magam. Ami a komoly dolgokat illeti, tényleg nem megy ez a dolog, máról-holnapra, főképp megspékelve némi időjárási nehezményekkel, valamint eszköz hiánnyal.

  7. Kiskertekben mindaddig nem éri meg termelni amíg a nagyüzemek működnek.

    Vetőmag + locsolás már többe van mint amennyiért megkapod az üzletben.
    Aztán hol vannak a kifúrta a vakond/lótetű, ilyen-olyan betegségek, permetezés, jégeső, szétégette a nap stb stb?
    + a munka, ha munkanélküli vagy azért nem tudsz termelni mert vetőmagra sincs, ha dolgozol akkor meg egész egyszerűen energia nincs rá.

  8. Azt akartam mondani hogy régen a világháborúban amikor nem volt élelem akkor pl. angliában is ezt csinálták.És arra akartam célozni hogy már most is drága ugyan az élelmiszer de az emberek henyélnek .Nagyon ritka aki ma beülteti a kertjét.Lassna kihalnak az utólsó mamák is akiknél még alap volt a veteményes min. 10 fajta növénnyel. Helyette minden beül a kocsiba és elmegy a lidlbe 20 km-t és panaszkodik hogy drága a kaja.(én is) Azt akartam mondani hogy van még mozgástér hogy lejjebb süllyedjünk mert hidd el ha rá lennénk kényszerülve az emberek akkor csinálnák de nincsenek mert még van pénz kajára azaz nem is olyan drága.
    Na persze mindenben az újabb időket éljük és lehet nem lesz ilyen , a nyomor is más ma mint pl . a világháborúban meg a háború is más .Úgy néz ki minden enyhébb lett és a háborúkat is a karosszékből figyeljük csak 😀
    Amúgy szakértelem nem kell, persze ha nem csinálta valaki akkor azt hiszi nehéz de nem az .Az más amikor van 20 fólia paradicsomod és ha nem értesz hozza akkor elviszi a gomba .De a házikert az egyszerűbb.

    Arnold van benne igazság amit írsz. Lehet hogy nem lesz értelme visszamenni a kiskertbe termelni . Ha minden megdrágul extrém mértékben, de nem úgy mint most akkor lehet lehúzhatjuk a rolót és kihalunk :D.

  9. Ne vicceljetek már, hogy nem éri meg. Négyszáz forint fölötti áron vettem krumplit legutóbb, pislogtam is nagyokat. 50 négyzetméteren meg tudsz termelni egy mázsát, ha ügyes vagy (40000 Ft). Vetőkrumpli 10 kg, legyen 5000 Ft. Permetezd le kétszer krumplibogár ellen (1000 Ft), tegyél rá egy kis műtrágyát (2-3000 Ft). 40000-9000=31000 Ft. Pedig vastagon fogott a ceruzám.

  10. 7 – Arnold:
    Én a termésből elteszek vetőmagot. Persze, ha hibrid magot veszel ott ez nem működik.

  11. 10 Hibridből is lehet magot fogni, csak a végeredmény bizonytalan lesz. Összevissza mindenféle keverék elő fog fordulni benne. Viszont ha szereti az ember a változatosságot, akkor ez se nagy baj.

    De a tuti az, ha tiszta fajtákat használ az ember. És lehet csereberélni is másokkal.

    Egyébként különösebb szaktudás nélkül is lehet csinálni a konyhakertet valóban, csak akkor teljesen esetleges is lesz az eredmény. Adott esetben sok munkával kevés ennivaló. Tapasztalatból mondom…

  12. 9…hargi
    Mikor és hol vetted a krumplit 400 forintért?
    Szeptember-október hónapban 100-120-ért adták…

  13. 12 János

    Szégyenszemre multiban, de a piacon se nagyon láttam 300 alatt (múlt héten vettem, elfogyott a saját). Idén teljesen önellátók leszünk belőle, legalábbis ez a terv

  14. Lassan 10 éve tanulom es probalkozom a kertben 1500nm-n. Nekem nem volt kérdés hogy csináljam-e. Panelbol jöttem, gyerekkoromban jártunk Szuleimmel hervegi telekre. Nem igazan fogott meg. Viszont mostanra kedvenc hobbim lett. Energiat adok neki es mukodik, hozza allas kerdese. Gyakorlatilag gyumolcsot es alapveto zolssegeket nem veszunk. Sokat segit ha olvasol a praktikakrol es elfogadod ha nem sikerul mert megtamadja vmi. Mondenbol lehet tanulni. A siker kulcsa a kertben az erdeklodes es a szeretet. Aki csinalja az tudja mirol irok. Az izek is jobbak mint egy multinal. „Sajnos” a vilag nepessege a szukosseg iranyaba megy. A vetomag es a palanta nem draga. Minden attol fugg hogyan allsz hozza. Sokan szerintem kenyelembol nyuhtatjak magukat hogy miert nem eri meg szoveg. Olyan arak vannak es lesznek hogy aki teheti csinalja. Egeszsegesebb a levegon mint nyomkodni a telefont a tv elott:) ahogy most én is teszem per pillanat;)

  15. Én is nagyon kertpárti vagyok.
    Ifjú házas koromban apám megkínált egy kis kerttel, amit nosztalgiából el is fogadtam, mert gyermekkori emlékeimet idézte, amikor is a házunk körül is volt egy kert.
    A mai napig megvan, sok örömöm van belőle, és elejétől kezdve kertszezonban ellátott két háztartást is.
    Őszre mindig tele van a garázsom az eltett üveges és nyers termékekkel, egész télen fogyasztjuk, és még így is vannak időszakok, mikor a túltermelést elajándékozzuk.
    Viszont tisztába vagyok vele, hogy egy mai fiatalra a munkahelyek nagy részén akkora nyomás hárul, hogy nemigen marad energiája munkaidő és család mellett még kertészkedni is.
    Nekem még volt szerencsém olyan munkahelyen dolgozni, ahol reggel hattól délután kettőig tartott a munkaidőm, és a hosszú délutánba sokminden belefért, de még így is sokszor szaladt a kert, gazos, ápolatlan volt, mert nem győztem a munkát.
    Aki ma egy multinál húzza az igát, abban nem sok időt és energiát hagy a munkáltató.
    Nekem nyugdíjasként már tökéletes időtöltés, lehetek maximalista, és megvan a szükséges testmozgás is, haszon is, sikerélmény is, most tudom megélni minden előnyét a kertészkedésnek, aktív koromban egy örök kapkodás volt…

  16. 10. Tibor bá’
    A termésből azért is jó eltenni a vetőmagot, mert az egymást követő nemzedékek ugyanazon a termőhelyen alkalmazkodnak a körülményekhez és kevésbé lesznek érzékenyek a kártevőkre és szélsőségekre. Csak sokan nem szeretnek palántázással kínlódni.

  17. Néhány részlet az én meglátásomból.
    Középkorú vagyok családos és multinál dolgozom. Valójában a kertet azért tudom vinni mivel külterületen lakunk és az élettér közös. Egyébként ha nem így lenne nem tudnám csinálni. A „lopott” időben csinálom reggel munka előtt amikor alszanak a gyerekek vagy munka után egy picit. Elindítani tavasszal néhány hétvége onnan már napi 1 -2 órával el lehet egerészni rajta. Ha maximalista vagy nem fog menni. (gondolok itt azokra akik minden egyes gyomnövényt kiakarnak szedni.)
    Vmilyen szinten el kell fogadni hogy picit hosszabb a fű vagy nagyobb a gaz stb…
    Szerintem ez így működik. Viszont minden más nagyobb (állattartás, nagyobb terület ) komoly nehézség. Több családot látni itt akik munka mellett próbálják a nagy mindent (megalomániások) és előbb utóbb a családi kapcsolatok , munkahely is megsínyli. Szó mi só ha más muszálya akkor megette a fene munka mellett család mellett. Nem a stresszről kell, hogy szóljon. Sok video van fent az önfenntartásról. A látszat nagy de valójában szerintem nem az aminek mutatják. Nagy lemondásokkal kell hogy járjon. Munka mellett nem lehet csinálni. Sokan majmolják a különböző ökufalvakat de próbáld ez egy másik világ lesz:).
    Rövid jelenleg ott tartunk hogy a pénzt még mindig könnyebb megkeresni alkalmazottként mint a kertben realizálni több 100Ft -t a megélhetésre. Ha eljön az idő -ne legyen- akkor ez menekülő pálya lehet egy darabig amig le nem rabolják:)

  18. 17 subidubi
    Jól mondod, a legrosszabbul fizetett mellékállás is többet hoz anyagilag, mint egy kert művelése, akinek anyagi gondjai vannak, annak ez nem megoldás.
    Csak az csinálja, akinek mellette megvan a biztos megélhetése, ez a szabadidő hasznos és kellemes eltöltése, társasági találkozóhely, esetleg egy kis baráti poharazgatással, sütögetéssel fűszerezve, így aranyat ér…
    És jogos a másik észrevétel is, nejem annak idején sokat panaszkodott, hogy alig vagyok otthon, én meg azt éreztem, hogy soha nem tudom a kertet sem rendben tartani…
    Az tényleg egy kedvező helyzet, ha a kert „otthon” van, és akár egy potya 10 percet is ki lehet használni.

  19. Igen, drágulni fog. Covidtól függetlenül. Váratlan?
    Akik órákat eltöltenek kiskerttel, kiszámoltátok munkaidőben mennyit ér az?
    Ne az legyen már a cél, hogy mindenki ültessen az udvarban.
    2009 óta (ingyen) ezt olvasom, h legyünk önellátóak. (valóban, nem bírom ki h ne kattintsak ide)
    Nekem régóta napi 3500 ft a kaja keretem. Általában sikerül belül maradni.
    Többet ér a szabadidő amit NEM főzőcskével, mégkevésbé kapálással töltök. Mert a narratíva szerint csak ez az 1 életünk van.

  20. Amiről most szó van, az már 15 éve is beszédtéma volt itt.
    Számomra egyértelmű, hogy igazatok van, egyszerűen nem éri meg ilyenekkel szarakodni.

    Ez a rövid- és hosszútávú hatás, „haszon” tipikus ütközési pontja.
    Ez egyfajta gondolkodásbeli anomália( tudjuk, hogy nem így kéne a dolgokat rendezni, de azt is tudjuk, hogy egyszerűen nem lehet máshogy ebben a keretrendszerben), ez sok területen megfigyelhető. Többek között ezért is halunk ki.

    A kiskert tökéletes példája ennek. Részlegesen lehetünk sikeresek, akár anyagilag is egy-egy dologgal, de a kiskert nem jelenthet alternatívát a mai rendszerrel szemben, legalábbis élelmiszertermelés tekintetében.
    Egyszerűen egy-egy család maximum csak besegíthet a családi büdzsébe egy kicsit.

    Ahogy a termékek egyre drágábbak lesznek a munkához viszonyítva úgy fog minden átrendeződni a fejekben. De addigra már késő lesz, mert a kiskert, állattartás stb. mai formája csak megnyilvánulása egy hibás gondolkodás folyamatának. Nem a gondolkodás tárgyával kell foglalkozni-jelen esetben a élelmiszerválsággal- hanem a fent említett anomáliával.
    Az élelmiszerválságnak viszonylag könnyen kiszámíthatóak a következményei. nem véletlenül kajába invesztál Kína. Egy darabig jó, ha van pénzed, vagy ételed.

    Szerintem az kertészkedjen. tartson állatot aki ebben valódi örömét leli és nem vár tőle semmit. Semmiféleképpen ne csináljuk a család rovására, feltéve ha jó a kapcsolat és nagyobb örömet okoz nekünk a család társasága mint a fehérrépáké.
    A családdal viszont jó kertészkedni.

  21. Tibor bá, bocsánatot kérek. Föntebb bunkó voltam :/
    Lehet nálam a kiskert képe lecsapja.
    Véges szabadidőnket főzésre sem fordítanám, nemhogy farmeri másodállásra.

  22. Ha valakinek jól fizető munkája van és emellett kertje is van, akkor a munkaigényes zöldségféle helyett rezisztens gyümölcs és szőlő fajtákat tegyen a kertjébe. Ezekkel kevesebb munka van. A kert nagyságától függően több-kevesebb tyúkot lehet benne tartani. elvégzik a gyomirtást és kitűnő minőségű tojást is adnak. Mi letojt tyúkokat veszünk minden tavasszal, ha kijárnak a kertbe elég csak búzával etetni őket. Télen esszük a finom tyúkhús levest. Nem kell mindenfélét termelni. A felesleget elajándékozzuk és kapunk helyette mást. Majd ha muszáj lesz, akkor ott lesz a lehetőség a zöldség termelésre is. Érdemes a csepegtető öntözést is megoldani. Egy jó kert nagy kincs. Nem csak dolgozni, pihenni is lehet benne. Hétvégén családi program is lehet. egy kis közös munkával és bográcsozással.

  23. Kertet csak azt csináljon aki szeret benne bíbelődni. Ilyenkor nem számoljuk a belefektetett munkát, mert hobbi.
    Jóleső érzés, hogy vastagon pucolhatom a krumplit…ami mellesleg bio, mert bitang jó volt a termés. A haja megy a tyúkoknak. Imádom télen a sültpaprikát, lecsót, ketchupot enni…többek között azért, mert magam termeltem.
    Ez a vidéki prepperkedés alapja….a függetlenedés a bolttól…a rendszertől.
    Pl…csináltam egy patent lemezszekrényt a számszeremnek. Megvehettem volna olcsóbban?Lehet…de engem kikapcsol a vasazás is. Beveszem magam a műhelybe, zene…cigi..kávé…ha megérdemlem kis pálinka is lecsúszik.
    Vagy…
    anyósom kidobott egy szarrá rohadt gáztűzhelyet. Tetejét leszedtem, csináltam neki egy keretet 20×20as szelvényből, kicseréltem a fúvókákat, alá tettem a palackot és kész is egy hordozható valami.
    A betétekből meg csináltam egy 2 fázisú fűtőtestet a műhelybe.
    Mi a lényeg? A „semmiből” valamit teremteni.

    Egyébként néninek igaza van a locsolással kapcsolatban. Én 2 IBC tartályról csepegtetek jópár éve és ennél hatékonyabb és gazdaságosabb öntözés nincs. Még a legnagyobb melegben is nedves a gyökérnél a talaj….

  24. Nekünk van most 10 tyúkunk, öregek, alig tojnak, a drága takarmány mellett tök ráfizetés, de Éva élvezi a tartásukat. Levágni nem szabasd őket, mert a szívéhez nőttek. Marad a csendes kihalásuk. Ilyen az élet. Évezzük, amíg tart!

  25. Én szeretek kertészkedni, főzni, állatokat gondozni, és a gyerekeknek is szeretném megtanítani ezeket. Így aztán nem teher a vele való foglalkozás, és – nem mellesleg – megéri. Sokkal olcsóbb a gyümölcs, tojás, hús, mintha venném. Még úgy is, hogy a takarmány nagy részét veszem. Arról nem is beszélve, hogy így nagyobb mennyiség van bespájzolva, és/vagy folyamatos az ellátás (egy darabig) külső input nélkül. Nem kell világvégére gondolni, de egy nagyobb havazás utáni esetleges ellátási zökkenőt könnyebben át tudnánk vészelni. A tyúkok most is tojnak, igaz, egy részük az üvegházban lakik, ahol jobb az idő 🙂

  26. „Valakivel” egyetértek, meg szerintem is csak az kertészkedjen aki szereti. Az hogy megéri vagy nem, aki ezen morfondírozik, annak nem, pl. rengeteg ribizlim, meg eprem, szőlőm, cseresznyém,almám dióm,körtém van, ha csak ezeket nézem ,pénzben akkor is megéri ( ribizli pl. kb. 4000Ft/kg ). A zöldségek munkaigényesebbek, de mi szeretjük, s nekem jót tesz a mozgás is a szabad levegőn ( amikor kérdik mennyi idős vagyok, mindig rácsodálkoznak ) , plusz lehet kicsit maradi vagyok, de nem vágyom sehová, legjobban otthon szeretek lenni ( kert, műhely, NET ). Ja és minden vegyszermentes, ennek meg nem is lehet megmondani az árát, mert olyat igazán nem is kapsz pénzért. A másik fontos momentum, bár lehet ismétlem magam, de akkor akarni elkezdeni kertészkedni, mikor már nem lehet megfizetni az árakat, kicsit késő lesz ( szaktudás,tapasztalat,eszközök,fittség).

  27. 20, Balázs!
    A Duna-Tisza közének a kiszáradásáról tudnál írni, ha már Licaj Vuv-ot egykor jól ismerted?
    Mit rontottunk el ott évtizedekkel ezelőtt, hogy mára a félsivatag sok-sok négyzetkilométert vett birtokba magának? Mélyszántás, tarra vágás, szivattyús monokultúra esetleg helytelen belvízelvezetés?

    23, Valaki:
    a csepegtető öntözőre van valami alacsony súrlódási veszteségű szűrő szerelve vagy mivel van az eltömődés megakadályozva? Mi a típusa?
    A tartályok alját milyen magasra emelted fel a talajszinthez képest?
    Hány folyóméter csepegtetőt lát el egy tartály és hány órahosszáig?
    Slagból locsolás csak vízpocsékolás. Biztos, hogy ki fognak a kiskerti kutak előbb-utóbb merülni, ilyen szerény mennyiségű csapadék miatt.

    22, néni:
    Jól beszélsz, rezisztens fajtát kell venni. Teljesen értelmetlen küszködni az ültetvényekkel kiskertben, pláne nyolcórás munka után. Gyümölcsfásítani kell, hogy árnyék és helyi kedvező mikroklíma legyen.

  28. Egy kert nyilván sok idő és még a drága élelem mellett sem nagyion éri meg termelni ez igaz.Az is igaz hogy ritka egy olyan asszony akit ma már család mellett be lehet vonni nagyobb (nem 5×5éter) kert művelésébe.Igazából itt arról beszélhetünk hogy ha rohadtt drága lesz az élelem majd akkor lehet nem marad választás csinálni kell a kertet és nem azon megy a filozofálás (mint a mostani kényelmünkben) hogy elveszi e a családtól az időt mert az asszonynak és mondjuk a 10 éves gyereknek is menni kell majd a kertbe.(Régen is ez volt nem filozofáltak hogy elveszi a családtól az időt, mert rá voltak kényszerülve hogy csinálják 50-60 éve)
    Persze ma mondhatjuk még hogy nem csináljuk mert kényelmes világ van.Lehet nem is tér soha vissza az amit fent írtam hogy majd kert és élelemtermelés hanem előbb összeomlunk mint a szarkupac.
    Amúgy mini gépekkel sokat lehet automatizálni.Pl mamám régen a szőlőt horolta de ma van kistraktor és ülve lehet gyomirtani , vagy rota kapára eke, stb,stb amik nagyban könnyítik a munkát.Volt hogy a sütőtököt a kertből taligával hordtam fel és a lábam leszakadt mire végeztem.Miután vettem kistraktort és készítettem ré egy hordót azzal már szórakozás volt felvinni a kertből a több mázsa tököt.De sorolhatnánk pl gyümölcsfák közét kistraktorral letárcsázni szórakozás (hallod a jó öreg diesel hangot) míg kézzel kapálni nagy meló.Vagy pl permetezni is lehetne géppel rászerelni kitalálni egy permetezőt ha oda jutnánk.
    De pl segítség ha ősszel a kertet nem magad gyomtalanítod kézzel hanem kistraktorral letárcsázod és a munka helyett egyből már szórakozás lesz.
    A kertben a növekedési időszak a rossz (jun-aug) amikor a fű fénysebességgel nől és mire végzel a gyomlálással kezdheted előről.

  29. János.
    Az eladók „kék csíkos csepegtetőszalag”ként ismerik. Különböző osztású szalagok vannak. Pl krumpliba 10cm-st használok, paprikához, paradicsomhoz ,meg 30-ast, minden 2.-at kihagyva. Ide mehet akármi is.
    Szűrő nincs benne, mert nem homokol annyira a kút. Kb 60cm-re van a tartály alja.
    Fogalmam sincs mennyi idő alatt ürül ki…3-4 óra talán.
    18 db 20 m-es sort elvisz…
    Két évig elvan egy garnitúra szalag. Mikor kiszedem átmosatom, feltekerem.
    Egyébként szerintem felesleges a szűrő. A 2. évben frankón bevízkövesednek a vágások, így az kuka.

  30. 29 Valaki
    Én eleve nem engedem, hogy a lábszelep leérjen közelre a kút fenekéhez.
    A lábszelep el van látva egy horgonysúllyal, vagy 30 cm-es zsinóron, és egy flakonból készült úszóval a lábszelep felett, ami felemeli a lábszelepet, amíg a horgonykötél engedi.
    Így a lábszelep soha nem ér le a fenékre, legfeljebb, ha fenékig leürül a kút, amit soha nem engedek.
    Míg ezt nem csináltam, nekem is tele volt a tartályom homokkal.
    A vízkövesedés viszont nálam is megy, de az sem annyira, mint mikor a fenéken volt a lábszelep.
    Akkor volt, hogy be is állt a lábszelep a kivált vízkőtől, savazni kellett időnként.

  31. Hubab
    Ezt nem nagyon értem. Igaz mélykúti szivattyú van lent, de azért felvilágosíthatsz…

  32. 31-32
    Igen, ásott kút, szívóüzemű szivattyú a felszínen, flexibilis szívócső, alján lábszeleppel, amit nem engedünk a homokos fenék közelébe süllyedni.
    Merev szívócsőnél már nem ilyen egyszerű, mert a fenékszint idővel emelkedik ha van homokbetörés, és elérheti a szívócső alját, akkor folyamatosan hozza fel a homokot, és a homok meg is eszi a mozgó alkatrészeket is.
    Búvárszivattyú dettó, de ott rugalmasan rövidíthető a felfüggesztő zsinór, ha szükséges…

  33. Jó nektek, hogy van kutatok…

    Mi domb tetején vagyunk, min. 20 méter mélyen van a talajvíz, olyan drága lenne a kút, hogy nem éri meg…

  34. 34 Ábel
    Valóban nagyon szerencsés a kertem víz szempontjából, mikor magas a talajvíz szintje, akkor nincs mélyebben a talajszinttől, mint másfél méter, öt gyűrűm van lent mindössze.
    Vermet nem lehet ásni, mert feljön a víz… 🙂
    Tényleg sajnálom, akiknél nincs hozzáférhető kútvíz, én pontosan látom, hogy a klímaváltozás hogy növelte meg 30-40 év alatt ugyanannak a kertnek a locsolóvíz igényét.
    Mikor kezdtem, sokszor nem is locsoltam, rábíztam az égiekre, a palántaültetéshez meg elég volt az összegyűjtött csapadékvíz.
    Most szinte végig kell locsolni az egész szezonban, néha, egy-egy esős időszakban lehet felfüggeszteni.
    Viszont annyit locsolhatok, hogy beleunok, a kút kimeríthetetlen.

  35. Re:34
    Tapasztalatból mondom hogy rendes kút >40méter fölött lesz nálatok, ráadásul egy sziklán csücsültök, és a mezei kútfúrók fejvesztve menekülnek el a környéketekről, mert a fusi-misi utánfutóra feltaknyolt kútfúrójuk fabatkát sem ér.
    Sziklát is fúrni képes száraz kútfúrási technikának métere ~35eFt körül mozog, lehet számolni hogy mennyibe kerülne a kút, és hol vagyunk még a szivattyúval, mert az is megközelíti a 200eFt-ot, ha nem gagyit akarsz venni…

  36. Pocsék irányba halad a világ, pocsék jövönek nézünk elébe.
    Most Nézem a 6 órai délutáni rövidhireket és ime :Áremelkedések taglalva:
    Száraztészta 7% /11%, Tisztitószerek 4% / 6%, zöldség/gyümölcs 6-14%, CSAK EBBEN A HÓNAPBAN!!!!
    Csak nemrég, valamijor november végén irtam volt a lassan, de biztosan emelkedő árakról, valamint a furcsa, nekünk szokatlan apró, de bosszantó áruhiányról, akkor még nem tudott senki a rejtett kinai élemiszerfelvásárlásokról, és ennek a jelenségnek iszonyatos dördülése lesz globálisan!Az eszméletlen dollárhegyeken üldögélő Kina olyan sziciliai – értsd:visszautasithatatlan – ajánlatokkal jöhet, és jön is – amelyekre élelmiszer-termelőként nem lehet nemet mondani, ugyanis aki ennyi pénz fölött diszponál, neki semmi sem drága, mi, a nyugat , pedig majd nézhetjük magunkat. A végén az lesz, , szerintem, hogy megtörténhet a hihetetlen, a kormányok veszik ki a magánforgalmazók kezéből a teljes élelmiszeripar és agrárium fölöttti ellenörzést, igy megállitandó az élelmiszer kiáramlását Kina felé.
    Hogyan fogják ezt foganasitani, halvány fogalmam sincs, ez valami teljesen új helyzetet teremt világszerte.
    Egy réges-régi dal zümmög fejemben, Tibor bá biztosan emlékszik rá:
    ” Csak egy nap a világ, ki tudja, holnap mire ébredünk”énekelte volt Karády Katalin a rádióban.

  37. 39. Bálint,

    Elvileg a mezőgazdaság és élelmiszertermelés egy normális ország stratégiai ágazata, azaz nem csak a gazdaság egy területéről van szó, hanem nemzetbiztonsági dologról. A termelőket támogatják is, így remélhetőleg nem Kínával kell versenyezni a vásárlónak. Legalábbis eddig elvileg így volt.

    Ami nagyon aggasztó, hogy most is 90 euró felett van egy megawattnyi gáz ára Európában, ami a tavaly ilyenkor árszintnek az ötszöröse. Októberben és novemberben még azt lehetett gondolni, hogy csak pillanatnyi anomáliáról van szó, de itt vagyunk 2022 január végén és nem megy le az ár. A műtrágya már többszörösébe kerül, mint fél éve. A villamosenergia is a többszöröse az ipari fogyasztók számára, mint fél éve, márpedig az élelmiszertermelés, tárolás és feldolgozás nagyon energiaigényes dolog. Emiatt durva világ jön ránk az élelmiszerárakat illetően, de a háztartási rezsiköltségek (áram, gáz) is legalább kétszeresére emelkednek idén.

  38. Re:40
    Az energia ár drágulásának nincs valós fundamentális oka, mert fizikai hiány nincs, csak elkurjantott energia politika.
    Ha nem menne az orosz-amerikai izmozás, amit mi európaiak szívunk meg, akkor a gáz ára se lőtt volna ki az egekbe, plusz a szabadpiaci gázbeszerzés olcsóbb lesz doktorina úgy tűnik hogy megdőlt, és érdemesebb hosszú távú szerződéseket kötni a beszállítókkal. Többi már ennek a következménye, amit ki más, a polgári lakosság szív meg…

  39. 38 A szomszédságban az ásott kutakban kb. 20 m mélyen van a vízfelszín. Tehát egy huszonpár méteres kútból már lehetne locsolni. Addig tudomásom szerint nincs szikla.

    Nekünk nem kell ivóvíz minőségű rétegvíz, mert van vezetékes. Ha meg SHTF, akkor vízszűrő. Csak mégis kellene valami, amit lehet szűrni…

    Lehet, hogy most újra utánanézek, mibe is kerülne.

  40. Re:42
    Ásott kutak elég csalókák tudnak lenni, mert a benne lévő víz relatív sok lehet, de ha gyorsan kiszívod nem tudhatod, hogy milyen gyorsan pótlódik vissza.
    Ha szerencséd van, akkor egy jobb vízadó rétegbe ásták bele, ha nincs szerencséd, csak egy szivárgó rétegbe, ami órák alatt sem pótolja vissza a kiszívott vizet.
    Hubabnál olyan magasan van a talajvíz szintje, hogy ez nem probléma, környékünkön egy romos telek ásott kútja csont száraz, pedig bő 20 méter mély…

  41. Madárinfluenza, sertéspestis nagy hiányt és nagy keresletet okoz majd.
    A műtrágya-árak Kínát is érintik.
    Már az USA-ban is itt-ott felütötte a madárinfluenza a fejét…majd Kína ellátja a világot finom pipihússal, meglátjátok.

    Itthon is zajlik sok hónap óta a madárinfluenza-vész (már többször is felvetettem, de nem kapja fel senki a fonalat), de most megint elpusztítanak valami 120 ezer baromfit Bács-Kiskunban, Szabolcs megyében 37 ezer házimadarat. Több gócpont van Európában.
    De persze ez még nem probléma a napi covid-ügyekben, úgyhogy nyugodtan marhatja egymást tovább a két részre szakadt ország.

    Majd megint ki lesz a hibás a baromfihús-tojás árakért?

    39, Bálint:

    a madárvész először 2021.-ben a vándormadarakkal kezdődött nálatok, aztán írod most a száraztészta áremelkedést.
    Aztán tudod-e, hogy nálatok is arat a madárinfluenza? Több százezer szárnyast kellett leölni, a tojások millióit megsemmisíteni…még mielőtt Kínát sároznád.

  42. 42@: Én ide a házhoz, Pedrollo 4blokk szivattyút vettem, ez olyan 125EFt, jó a homoktűrése, nagy a hozama, szóval kiváló, persze megtérülésről ne beszéljünk, de nekem a „geddon” is szempont volt. Van egy fúrt kutam külterületen is, abban ELPUMPS szivattyú van ( ott kevés a homok ), az olcsóbb, de homoktűrése a negyede, vízhozama a fele a Pedrollóénak, viszont csak egy kicsivel fogyasz többet…

  43. Re:42
    Pedrolló az elfogadható középút, sokkal jobb, mint a noname kínai, de ha tutira akar menni az ember, akkor Grundfos, kellően zsebbenyúlós, cserébe állítólag 20 évig kibírja(ezt nem mondható el a Pedrollóról). Egy dolog fontos(szerintem), hogy olyat vegyen az ember, aminek van alkatrész utánpótlása, és ez nem mondható el a kínairól, de az Pedrollóról, és a Grunfosról igen(sokat elárul a gyártóról, hogy hány év garanciát ad a termékére). Grunfosnak vannak már spéci freki váltós szivattyúi, ami saját vezérlővel, és egy nyomás szenzorral ki tudja váltani a hidrofórt, már ha van elég víz a kútban… 🙂

  44. 46. dajtás
    Melyiket célszerű? A megbízható, jó minőségú terméket, vagy az egyszerú, de nem sokáig tartót?
    Sajnos a világ már az utóbbi irányba megy. Annyival olcsóbb az egyszerú, hogy inkább megéri kidobni és újat vásáolni, mint egy drágába invesztálni. Különösen akkor, ha szerelővel kell javítatattni.
    Annak idején még egy Sokol rádiót is szervízbe vittek, ma már tv-ből is újat vesznek. A fehérárú (nagyobb háztartási gépek) szervizelése még megy, de a javítási költségek növekedésével már ott is meggondolandó a csere. Talán ezért van az ma már, hogy a tv-ket is úgy gyártják, hogy később ne is lehessen javítani (emlékszem, valamikor a tv dobozában a kezelési útmató mellett ott volt a kapcsolási rajz is). Pl. ugyanazon típusban a tápegység teljesen különböző is lehet, mert egyszer az egyik, máskor a másik beszállító termékét építik be. Az alkatrész árakat meg mesterségesen magasan tartják, ha valaki ezekből szerelné össze a készüléket, a végeredmény sokkal drágább lenne.
    Az más kérdés, hogy ez jó, vagy sem. Nagyon oda kell arra figyelni, hogy miből érdemes ragaszkodni a minőséghez, a megbízható márkához (ha talán nem ugyanazon a kínai gyártósoron gyártatták), mint az olcsóbb, kidobható egyszerúbbet.

  45. 44,János
    Nem sározom Kinát, csak megjegyzem, hogy a hirek szerint nagymértékü élelmiszerfelvásárlásokat eszközöl, ami kihat az országok helyi piacára is, ugyanis Kina nagymennyiségü dollár fölött rendelkezik, neki lehetősége van sokkal többet kinálni bármi termékért, ezzel senki versenyezni nem képes. Kinálj bármelyik gazdának háromszoros árat, mint amit a helyi felvásárlőktől kaphatna, na vajjon kinek fog eladni?
    Természetesen, az itt telelő vándormadarak által behurcolt madárinfluenza nálunk is pusztit, csak az elmult két hónapban többszázezernyi baromfi került kényszervágásra, ebből irdatlan szivás lesz nemsokára.

  46. 46 & 47:
    Nincs új a nap alatt. 1958-ban meghibásodott az karórám. Elvittem javításra egy Sydneyi óráshoz. 5 fontot kért előre, miközben 5 fontért kaptam új, doxa karórát.

  47. 37
    Gartai

    A kútfúró nekem azt ajánlotta hogy évenként szórjak le két marék gyöngykavicsot.

  48. Re:47
    Beszélgettem egy rendes gépparkkal dolgozó kúrfúróval( összkerekes önhordó MAN kútfúrója van 150m-ig, és van egy másik zagyos gépe 500m-ig, szóval nem slagos kézi fusi-misi fúró brigád). Mikor kérdeztem a mélykúti szivattyúkról, akkor elég egyértelmű választ adott, mert vagy Pedrollót, vagy Grundfost ajánlott, de inkább az utóbbit, ha nem akarok szívni vele. Olcsó kínait egyáltalán nem, mert általában ő rakta le mindig a szivattyúkat, és ha bedöglött valami, akkor őt b.sztatták, hogy szar a kút, és elrontott valamit, miközben csak a spúr megrendelő olcsó kínai vacka döglött be.
    Bő 10 éve pont ebből a megfontolásból kirostálódott kb minden noname szivattyú, még a Pedrollót sem ajánlotta nyugodt szívvel, inkább a Grundfost, cserébe címmel névvel 10 év fölötti kutakat mondott, ami hibátlanul üzemel mai napig Grundfossal. Pedrollókkal állítása szerint az a baj(nem egy fúrt kútjában döglött be), hogy normál AC motor van bennük, amikben az beépített indító kondi purcan ki kb 10 év után, homokot nem annyira szereti, ellenben az újabb Grunfosok nem normál AC motorosak(tippre valamilyen BLDC motor van bennük), ami örök élet +2év, és jól tűri a homokot is. Ha megnézed az árakat, akkor csuklasz egyet tőle, de én azzal a filozófiával élek, hogy szegény ember drágán építkezik, így inkább a jó minőségű, de drágábbat választom, mint n× az olcsót, ami pár évente beadja a kulcsot.
    (Pedrolló valóban olasz gyártmány, ahogy a Grundfos is EU-n belül készül)

    Re:50
    Normális kútnak a vízadó rétegnél gyöngykavics ágyban van a perforált csöve, de ott a kavics kívülről van, és nem belülről. Ha beleszórod a kavicsot hogy kerül kívülre?
    Mert fordított esetben csak szépen lassan feltöltöd a kutad vízadó rétegét.
    Nem piszkálásként írom, de kíváncsi vagyok mi az indok.

  49. Egyszerű homokszűrés,11m fúrt kút,szivattyú kiállással,és felhúzható ( kézi) ellátással.
    Kavics nem zárja a vizet.

    közel húsz éve működik,ahogy az akkor 10 ezer forintos Einhell szivattyú is.

    Tavaly csapágyazni kellett már,előtte töm szelence csere 2-szer,motorja mint az új,nem melegszik,1100 nm telek,rajta kb 300 nm fű.

  50. Ilyen mélykúti szivattyúnál valóban nem szabad spórolni.
    Emlékszem, amikor telken kihúztuk a kútból a 9 méteres, 1 collos, fém szívócsövet lábszelep csere miatt, alig tudtuk megtartani.
    Ha valami egyszerúen cserélhető, akkor érdemes az olcsót használni, akár ott lehet mellette rögtön a tartalék is.
    Viszont gagyival nem szabad foglakozni, az az egész rendszert hazavágja, abból csak a szívás van.

  51. Re:52
    Könnyű annak, akinek a szivattyúja fönt van. 🙂
    Szomszéd szivattyúja 50 méter mélyen van, azt nem ráncigálod fel 1-2 perc alatt, ha elromlik rajta valami. 🙂

  52. Ja,hát nem mindegy.
    Valakinek patak folyik a kert végébe,az milyen szívás.

  53. Az én kutam is fel van töltve a védőcső körül apró szemű mosott kaviccsal, ennek ellenére homokolt ( 4-5m-től tiszta homok réteg van, amiből korlátlan a vízkivétel ). A kültelki ELPUMPS szivattyúm 7 éve megy, kb. 50000Ft volt, A pedrolloban valóban benne van a kondi, de cserélhető. A Grundfos meg k. drága, a vízmű meg egyszerű, könnyen javítható.

  54. Nekem is Elpumps JPV 1500 szivattyúm van 2011 óta hidroforos üzemben és öntözés módban. Csak 5-6 méter mélyen van a szívócsöve.

  55. 27. János

    Hát csak azokat mondta Géza, amiket már amúgy is tudtam a könyveiből.
    A legfőbb bajnak a folyók leszabályozását tette, valamikor az 18?? es években kezdődött az őrület(pontosan nem emlékszem).
    Olyan szakemberi vélemények is voltak akkoriban, hogy az árvizek egy évszadon belül óriási károkat okoznak, részleges működésképtelenséget is okozva. A prognózis valószínűleg be is jött volna, csak akkor még nem látták a kőolajat és egyéb technológiai fejlesztéseket, amik segítettek a megregulázásban árvizek idején, töltések építésében stb.

    Átfolyik a víz az országon, megszűntek az árterek minden jó következményükkel egyetemben(fokos halászat, hordalék talajjavító képessége stb.).
    A folyók meletti erdősültségek kiirtása, majd akácossal való visszatelepítése jóval később. Így a vegyes erdősültség eltűnt, melynek jól behatárolt szerepe volt. Pl. a puhafák nedvkeringésének beindulása pont a tavaszi hóolvadással esett egybe. Ezek rengeteg vizet vettel fel kora tavasszal, ezért az árvizek is más természetűek voltak.
    Viszont itt maradt a víz.

    Az alföldön régen kocsányos tölgyesek volt, annyira volt víz a tájban.
    Ma már néhol az akácok is kiszáradnak.
    Szerettem egyébként mikor ilyenekről beszélt.

    54. dajtás

    Hát azt nem. Nekem 28 méter mélyen van és az 1 colos csőben lévő vízoszlop plusz a szivattyú súlya, hát…. A derekam oda szokott lenni!

  56. „Az elmúlt hónapok alatt az élelmiszerárak tíz év csúcsán járnak, amit az egész Földet aggodalommal vesz tudomásul…”
    ” Kína tehát halmoz. 2021 januárja és júliusa között az import 50 százalékkal ugrott meg 2020-hoz viszonyítva.”

    Kina nem véletlenül halmozott. Valamit tudhatott Ukrajnával kapcsolatban.

    ” Az USA-ban sok és nagyon nagy élelmiszer-feldolgozó egységet gyújtottak fel/felrobbantottak az elmúlt napokban !!!”

    A kutató – újságíró Ioannis Kountouris irása

    Ma már mindenhol azt jelentik itt az USA-ban, hogy az USA-ban sok élelmiszer-feldolgozó üzemet vagy felégetnek vagy felrobbantanak országszerte!!! Eddig összesen 20 ilyen gyárat semmisítettek meg !!! Ez történt az elmúlt hat hónapban. Ez azonban az elmúlt napokban megerősödött.
    És az oka??? Azt hiszem, a válasz… magától értetődő: ITT A NAGY ÚJRAINDÍTÁS, A NAGY RESET!!! Nincs más magyarázat!!!
    E világ elitje maga a bábkormányaikkal együtt már bejelentették nekünk, mi fog megszületni a világban a közeljövőben. Akár háborúkról, akár mesterségesen előidézett különféle „válságokról” beszélünk.

    2021. augusztus 11-én kigyulladt a Tyson Foods Inc TSN.N kansasi húsfeldolgozó üzeme, amely jelentős károkat okozott. Az üzem ezután határozatlan időre bezárt annak ellenére, hogy az Egyesült Államok marhahús igényeinek mintegy 6%-át szállította.

    Napokkal később, augusztus 23-án a Patak Meat Products, a georgiai Cobb megyében található húsfeldolgozó vállalat lángba borult. Egy családi vállalkozás ideiglenes bezárása csekély hatással volt a nemzeti élelmiszer-ellátási láncra.

    Szeptember 13-án egy harmadik élelmiszergyárat is felgyújtottak. A nebraskai Grand Islanden található JBS marhahúsgyár, amely az ország marhahúsának 5 százalékát dolgozza fel, a hírek szerint csaknem 15 órán át égett.A tűzoltók légi eszközöket és három gépeket használó társaságot etettek be a tűz elszigetelésére.

    Február 22-én leégett a Shearer élelmiszer-feldolgozó üzeme az oregoni Hermistonban, amely az Egyesült Államok nyugati részének nagy részét chipssel látja el.

    Állítólag felrobbant egy gázkazán, amitől a gyár kigyulladt és több dolgozó megsérült.

    Március 16-án felgyújtottak egy Walmart létesítményt Indianapolisban, Indiana államban. A Nemzeti Alkohol-, Dohány-, Lőfegyver- és Robbanóanyag-iroda Nemzeti Reagálócsoportja állítólag vizsgálja a tűz okát és eredetét.

    Április 11-én tűz pusztította az East Conway marha- és sertéshús üzemét. Csak két tehenet vesztettek el. A tűzoltók 16 órát töltöttek a törmelék lángjainak eloltásával – írja a Conway Daily Sun.

    Április 13-án hatalmas tűz ütött ki a kaliforniai Salina városában a Talyor Farms Processing Facility-ben, és a 225 000 négyzetlábas épület csaknem 85 százaléka leégett. A California Agricultural Company salátakészleteket szállít az élelmiszerboltoknak országszerte.

    Április 15-én a Smithfield Foods kínai sertéshús-cég bezárta dél-dakotai tevékenységét.
    A kínai tulajdonú amerikai sertéshústermelő, a Smithfield Foods a közelmúltban leállította dél-dakotai tevékenységét a koronavírus miatt. Az ehhez hasonló akciók sokakban felteszik a kérdést, vajon Kína megkísérli-e aláásni az Egyesült Államok élelmiszerellátását. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a sertéshústermelő húshiányra figyelmeztetett az Egyesült Államokban az üzem leállása után.

    A hét elején, április 19-én tűz pusztított az Azure Standard székhelyén, amely az ország fő bio- és egészséges élelmiszer-szállítója. A tűz oka továbbra is tisztázatlan.

    ΣΥΜΒΑΙΝΕΙ ΣΤΙΣ ΗΠΑ… ΕΡΧΕΤΑΙ ΚΑΙ ΣΤΗΝ ΕΛΛΑΔΑ… Πολλές και πολύ μεγάλες μονάδες επεξεργασίας τροφίμων στις ΗΠΑ πυρπολήθηκαν/ανατινάχτηκαν τις τελευταίες ημέρες!!!

    /https://www.investmentwatchblog.com/several-very-large-food-processing-plants-in-the-us-have-blown-up-burned-down-in-the-past-few-days/

  57. 59. eL.eS.

    Az usa-ban is madárinflunza és sertéspestis járvány van tavaly ősze-nyara óta. A fordító rosszul értelmezhette a kényszervágott állatmilliók megsemmisítését.

    Kínában szintén haszonállatok járványa tombolt tavaly januártól kezdődően. Ezért készletezte a gabonát, hogy a világ egy részét elláthassa hússal és állati termékekkel, amíg az adott terület állattenyésztői kénytelenek a fertőzött állatokat megsemmisíteni.

    Észak-Afrika kenyérínségének talán még jól is jöhetne a kínai takarmánygabona.

    Az amerokai SCADA-rendszerek várható meghekkeléséről kb. egy hete adtak ki közleményt amúgy…az élelmiszergyártás is automatizált.

  58. 59.L.S
    Tegnap láttam a tv-ben hogy 10 amerikaiból 8 tervez nyaralást idénre.Ha olyan nagy baj lenne ez az arány úgy nézne ki hogy 100 amerikaiból csak 5 tervez nyaralást.

  59. 62 János
    Ilyen nincs!
    Ma útközben hazafelé a kocsiban éppen azt fejtegettem az asszonynak, – miután mondta, hogy jó lesz tankolni, mert vége lesz az árkorlátnak – hogy van egy olyan titkos érzésem, hogy a kormány meg fogja hosszabbítani az árstopot.
    Ezt arra alapoztam, hogy az utóbbi napokban a TV híradó állandóan azt harsogta, hogy milyen aljas ez a baloldali összefogás, minden vezető személyiségük a kormányt kritizálja, az árkorlátozásokért, ezt ragozták kereszbe-hosszába.
    Ez sugallta nekem előre, hogy most nem fogják megszüntetni az árkorlátozásokat, hanem tovább fényezik magukat.
    Hazaértünk, és semmi idő múlva hallottunk a döntésről.
    Nejem úgy nézett rám, mint egy látnokra… 🙂
    Amúgy idegesítő az ellenzék folyamatos agresszív bombázása a médiában.
    Alig vártam, hogy vége legyen a választásnak, és lecsillapodjon a hiszti.
    De úgy néz ki, mintha semmi nem változott volna, ugyanaz megy tovább, mintha nem tudnák, hogy már nyertek, és lehetne lazítani…
    Egyedül az Anonymus nevű álarcos alak tűnt el a képernyőről, ami egyértelműen a kormány kreációja volt.
    Szerintem ezt találták ki, hogy az ellenzék ne perelhessen, és nyerhessen meg pereket a kormánnyal szemben, ahogy ez már többször előfordult korábban…

  60. 63. hubab

    Nekem és még százernyi alkalmazotti fizetésből élőnek csak a javunkat szolgálja az árstop és a kedvezményes rezsi.
    A többi rész nem érdekel, ha tudok is róla…

    A felvilágosult európai népeket verjék tele a kanos migránsok és húzzanak usánkát télen a fejükre a kihűlt amerikai típusú konyháikban.

    Egyebet most nem tudok mondani.

  61. 64 – János:
    Csak azt ne hidd, hogy amit az ár stoppal megspórolsz, azt máshol nem fogod kifizetni.

  62. 64-65
    Én is gondolkodtam rajta, hogy milyen hatása lehet hosszabb távon ennek az árstopnak.
    Rövid távon biztosan tekinthető hasznos szociális intézkedésnek, mintegy időt hagyva arra, hogy túljusson az ország egy rövidebb válsághelyzeten nagy belső megroppanás nélkül,vagy hogy hogy felkészüljön hirtelen sokk nélkül egy szűkösebb életmódra.
    De lássuk be, ez hosszabb távon fenntarthatatlan, valakinek fizetni kell a különbözetet, ami vagy kinyírja a piaci szereplőket, és még nagyobb problémát okoz, vagy a költségvetés vállalja ennek finanszírozását, ami viszont megint csak az adófizetők pénzéből történik, tehát azokéból, akiket segítenek.
    Jó, értem én, hogy lehet időlegesen a költségvetést átszabni ennek érdekében, de azt tudomásul kell venni, hogy akkor az egész társadalom meg lesz rövidítve azokkal az állami feladatokban, szolgáltatásokban, amelyek korábban működtek.
    És gyanítom, hogy nem a stadion építéseket fogják majd vissza…
    Másrészt ezt inkább szociális helyzet alapján kellene alkalmazni, sokkal hatékonyabban segítve a rászorulókat.

  63. A rezsicsökkentésnél sokkal jobb lenne, ha inkább plusz adót tennének az energiafogyasztásra, és ezzel párhuzamosan tömeges pályázatokat indítanának az energiamegtakarítást szolgáló beruházásokra, különösen a szegényebbekre fókuszálva.

    Emellet európai bérekre lenne szükségünk. Többre mennénk vele, ha annyit érne a munkánk, mintha ugyanezt Németországban végeznénk, és közben a rezsink is magasabb lenne, mint hogy éhbérből kell támogatott gázt vennünk.

  64. Az árstop színtiszta és eléggé gyenge propaganda, ami azt sugallja, a kormány törődik a rászorulókkal, de azt hiszem ezek az intézkedések csak kevés embert érintenek jelentősen pozitívan, a rezsicsökkentés meg zsákutca, s csak elodázza a szükséges energetikai reformokat, s pazarlásra ösztönzi a jobb helyzetben lévőket. Szóval a bajok nem kicsik, s ha látszik is fény az alagút végén, az nagy valószínűséggel a vonat.

  65. Pont az elhibázott energetikai reformok és az értelmetlen politikai döntések okozták az energiaárak elszállását. Tehát a megoldást is ezen az oldalon kellene keresni.

  66. 69 Rá kell feküdni az energiatárolásra, pl. a hidrogénre. Akkor minden rendben lesz.
    Meg kell adóztatni a CO2-t, aztán minden kerül, amibe kerül. Akkor majd megtanulunk spórolni.

  67. Sajnos pont a hidrogén a zsákutca. Vízbontással csak drágán lehet előállítani, a felhasználása nehézkes.

  68. A rezsicsökkentés fenntartása roppant egyszerű. Pl. elektromos energia napi 10 kwó-ig alap ár. Ezen felül tízszeres szorzó. Gáznál ugyanígy. Gyárak esetében nemzetközi ár.
    De ez Orbánnak nem felel meg, mert hátrányos a gazdagoknak.

  69. Re:72
    Tibor bá’
    „Imáid” meghallgatásra találtak, lakosságon kívül mindenki piaci árat fizet, és éppen most szaladnak be a cégek a bré erdőbe, mert a pár éve kötött energia szerződéseik mostanában járnak le. Átlagban 4-5× többe kerül nekik az energia most, mint 2 éve…
    Rezsicsoki valóban nem ösztönző az energia takarékosságra, de ösztönző lesz akkor, amikor nem lesz már mivel fűteni.
    Ahogy Kohn bácsi mondta, választhatod az olcsót a drágább helyett, de az olcsó nincs, a drága pedig fogyóban.

  70. 71: Amikor Európa felett ragyog a Nap, és ráadásul még szél is van, akkor nagyon olcsó az elektromos áram: gyakorlatilag a felesleget ki kell dobni. Ilyenkor vizet bontani vele, hogy majd később felhasználjuk, amikor kell, nagyon hatékony lenne.

  71. Re:74
    Anno kb 1 hónapja írtam, hogy miért zsákutca a hidrogén.
    Teljes ciklus hatásfokkal számolva az energetikai célra felhasznált hidrogén ~20% körüli hatásfokkal mozog. Erre nem lehet semmit sem alapozni, mert a civilizáció össze dől tőle.

  72. 75 Nem tudom, nem olvastam még igazi, hiteles szakmai anyagot a hidrogénről. Van, aki megváltóként üdvözli, van, aki azt mondja, nem működik. Minden a technikai részleteken múlik.

    Nem energiaforrásként kell tekinteni rá, hanem energiatárolóként. 20% hatásfok az tényleg elég vacak, de nem tudom, hogy ez tényleg így van-e, nem lehet-e rajta javítani, és végülis azon áll vagy bukik minden, hogy mennyire lehet olcsóvá tenni.

    A napelem is 20% hatásfok körül van, de ha elég olcsó, akkor nem baj, csak több kell belőle. Ha mindent tele lehet rakni napelemekkel, akkor a felesleges áramnak ha csak 20%-át félre tudjuk tenni későbbre, már akkor megéri – csak legyen olcsó.

    Az ár meg nagyrészt a tömeggyártás technológiájának a függvénye. El kell kezdeni, és akkor idővel olcsó lesz.

  73. 73. dajtás
    Érdekességképpen írom csak le. Egy kisebb cégnél vagyok főenergetikus és az energiabeszerzéseket is én bonyolítom le. Általában 1 éves szerződéseket szoktunk gázra kötni, ez kedvezőbb mintha negyedéves vagy havi beszerzés lenne. Max. 2 évest lehet kötni. 2020-ban 1m3 gáz ára 65-70 Ft volt (megkötve 2020.06. hó), 2021-ben 165-170 Ft/m3 (megkötve 2021.08. hó). Amennyiben most kötnénk szerződést akkor 300-320 Ft/m3 lenne. A gázévben a fordulónap október 01. , így innentől élnek az új árak (csak annak aki 1 v. 2 éveset köt). A mostani megemelkedett árakat is fogat összeszorítva nyögi ki a cég, de még megy. A következő szerződésbe már bele sem merek gondolni. Igen nehéz tél elé nézünk. Az ősz szerintem meghozza a sorozatos bedőléseket a cégeknél.

  74. 77. Z.
    Villamos energia tavaly 29 Ft/kwh idén 99 Ft/kwh szintén éves lekötött mennyiségek esetén. Ez netto ár.

  75. Re:77
    Én a villamos energia árrobbanást látom, ott is elég vad dolgok vannak, egyedüli menekülő út jelenleg az, hogy ami a tetőre felfér, napelemekkel kitapétáznak mindent, hogy az üzem jelentős energia fogyasztását maguk termeljék meg.
    (Földgáz ebből a szempontból sokkal rosszabb, mert nincs mivel kiváltani)
    Itt már nincs szaldós rendszer, gyakorlatilag AC oldalon korlátozott >50kWp rendszerek játszanak. Ma már egy intelligens szolár energia menedzsmenttel megoldható az is, hogy több 100kWp napelem csücsül fönt a tetőn, miközben soha sem táplál vissza 50kVA nagyobb teljesítménnyel, mert a fogyasztással szinkronban vannak a szolár inverterek visszaterhelve.
    Robbanás szerű helyzet van az ipari energia tárolás területén is, rálátok nem 1-2 projektre, ahol MWh méretű tárolási kapacitások röpködnek már most is.
    Egyik cseh projekt tervező mérnökével beszéltem, és az általa konstruált rendszerben 90%-os hálózat függetlenséget értek el, és csak 10%-ban fogyasztottak a helyi villamos hálózatból, mert a napi energia termelés fogyasztást kiegyenlítették az akkus pufferral. Most már itt tartunk, műszakilag nagyon jó megoldások vannak, csak legyen aki be tud szállítani időre… Mihez tartás végett az egyik kapcsolatom oem gyártója a kikötőben eladta másnak egy nagyobb akkuszállítmányát, mert többet kapott érte mástól. Pl a Huawei hónapok óta csúsztatja a lakossági akkus csomagjai szállítását, mert nem tudnak eleget gyártani belőle. Most itt tartunk, elég izgalmas ősznek-télnek nézünk elébe.

    Re:76
    Nem kell hozzá túl sok publikációt túrni, csak a józan ész kell hozzá, és egy kis általános iskolai matek. Egymáshoz sorba kapcsolt rendszerek eredő hatásfoka a részelemek hatásfokainak szorzata adja meg, így ha egymás után kapcsolt a napelemhez egy vízbontót(80%), egy kompresszort(90%), szállítást és párolgási veszteséget(80%), és egy turbinát(40%) ami nincs hidrogénre, vagy robbanó motort(35%), vagy 15.000 üzemórát sem működő tüzelő anyag cellát, amibe platina van(60%), akkor elég siralmas számok jönnek ki. Egy modern LFP(LiFePO4) akku ciklus hatásfoka 90% fölött van, szemben a hidrogénes „csoda” energia tárolóval ami 20% körül mozog…
    Ezért mondom azt, hogy az EU-s fényesre polírozott hidrogén alapú gazdaság egy ordas nagy bullshit.

  76. Re:78
    Plusz rámegy az ÁSZ rendszerhasználati díja, ami durván 20Ft/kWh feszültség szinttől függően. Ilyen árak mellett 1-2 év egy mezei PV beruházás, gomba mód szaporodnak is.

  77. 78. SzaboJ.
    2021. villamos energia lekötésünk 51 Eur/MWh volt, ez 28-30 Ft/kWh rendszerhasználati díjakkal, 2022-24 éves kötésünk amit tavaly 3 évre kötöttük 120 Eur/MWh ez ~48-55 Ft/kWh, most a hudexen az éves 212 Eur/MWh, ez egy sima, lassú kivéreztetés

  78. Már sok helyen elhangzott, leírták sokan, végiggondolta sok szakértő, a végeredmény egyszerű: ezen a népességi és fogyasztási szinten nincs megoldás, csak az a kérdés még meddig tudjuk halogatni az összeomlást. Valódi megoldást csak a népesség és az egyénre vetített fogyasztás (igények) drasztikus csökkenésétől lehetne remélni, de erre ez a társadalom és a nép nagyobb hányada teljességgel képtelen.

  79. Nemrég olvastam, hogy nemcsak Nyugat-Európában van egyes élelmiszerekből hiány az üzletekben, hanem az usa-ban és az oroszoknál is erősen vásárol a lakosság…ott még viccet is csináltak belőle – hogyaszongya: sorkatonai szolgálatát letöltött, dácsával és jelentős mennyiségű hajdinával, szárazbabbal rendelkező moszkvai férfi, sót és fűszereket tartalékoló nőt keres.

    Pl. Louisiana államban a gyermektápszerekből-és a terápiás ételkészítményekből is hiány van.

    forrás: Datasembly. 2022. május

  80. Nem Off.
    Balázs !
    Végül vettél búzát ?
    S ha igen ,hogy lesz abból liszt ?
    Kérlek mondd el !!

  81. Az „American Relief Administration” szervezet 1921 szeptemberétől naponta tizenkilencezer orosz népkonyhára szállított élelmet és így tizenegymillió felnőttet és gyereket látott el sok hónapon keresztül mindennap élelemmel.

    Az első világháború, az aszályos évek és a helytelen mezőgazdasági módszerek következménye miatt.

  82. India betiltotta 2022. május 14.-én a gabonaexportot.
    A rendkívűli hőség és a globális hiány miatt magának tartalékol. Viszont az ENSZ kérésére emberbarát okokból tud majd küldeni a veszélybe kerülő országoknak.

    forrás: hindustantimes

  83. SRI LANKA pár éve átállt a bio-ökogazdálkodásra…azóta se jött helyre az ország gazdasága.

    Élelmiszerhiány, súlyos költségvetési hiányok, üzemanyaghiány (főleg a dízelolaj), elektromos szolgáltatás félnapos hiánya, zavargások, fokozott pénznyomtatás…

    (gazdasági atombomba magyarul)

    forrás: thehindu

  84. Finnországban a 2021-2022.-es nagyon erős tél károsította az őszi repceültetvényeket. Fele-harmada elveszett a termésnek.

  85. Nemcsak az ukrán-orosz konfliktus, hanem a spekulációs tőke is korbácsolja a gabonaárakat, nem is beszélve arról, hogy valószínűleg az USA – az energetikailag-gazdaságilag legyengített EU-t és „határvidékeit” (gazdasági rivális országot) lefertőzi majd olyan vírusterjesztő rovarokkal, melyek a haszonnövények hozamát jelentősen csökkenti és így tartós élelmiszerválságot idéz elő!

    (Insect Allies Technology)

  86. 89. János:
    Az biztos, hogy nem konkrétan a jelenlegi kereslet kínálatot tükrözi, hanem a jövőbeni potenciálisan negatív kilátások, forgatókönyvek is be vannak árazva, akárcsak a gázár esetében.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük