(3722) Orosz stratégia

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

 

A Kreml stratégiai baklövése háborúhoz vezet 

Szerző: Paul Craig Roberts

Míg az amerikai szajha média, és a szajha „tudósai” be vannak szarva a gyógyszergyárak (Big Phama) által beállított, de viszonylag ártatlan Omikron variánstól, az igazán veszélyes helyzetet évek óta nem képesek érzékelni.

Az arrogáns örültek Washingtonban elveszve saját pimaszságukban, nukleáris támadást gyakorolnak az orosz államhatártól 20 kilométerre. Az orosz védelmi miniszter Szergej Shoigu jelezte, hogy Washington „Global Thunder” elnevezésű hadgyakorlat alatt, nukleáris töltetekkel támadja Oroszországot nyugatról és keletről.

Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Washington nem veszi komolyan Moszkva figyelmeztetését, ne lépjék át a vörös vonalat. Putyinnak igaza van, de ez a Kreml hibája.

Washington és a NATO részéről érkező szélsőséges provokációra a Kremlin egyetlen döntő tevékenysége a Krím-félsziget lakóinak elsöprő szavazatának az elfogadása volt, ami szerint Oroszországhoz akarnak tartozni, ahova 300 éven át tartoztak. A Kreml számára az alternatíva a fekete-tengeri kikötő bázisának az elvesztése lett volna.

Hatalmas stratégiai hiba volt, amikor a Kreml nem volt hajlandó elfogadni a Donyec és Luhanszk kérését az Oroszországhoz történő csatlakozással kapcsolatban. Ezzel, kitette őket egy polgárháborúnak. Továbbá, elmaradt volna a kifejlődő konfliktus, mivel Ukrajna nem támadhatta volna meg Oroszországot. Az USA pedig nem lett volna képes tüzelni Ukrajnát oroszellenes hangulatkeltésre.

A helyzet megmentése érdekében a Kreml összehozta a Minski megállapodást, amit a nyugati országoknak támogatni kellett volna, de nem tették. Így a konfliktus 2014-óta parázslik, ami Washingtonnak lehetővé tette, hogy 7 éven át oroszellenes propagandával ellepje a világot.

A Kreml passzivitása, és egy olyan egyezmény létrehozására tett lépései, ami megoldotta volna az ukrán helyzetet (amit Washington egyértelműen nem akart elérni), meggyőzte Washingtont arról, hogy az orosz vörös vonal csak szövegelés.

Több moszkvai hiba vezetett a mai veszélyes helyzethez. Ezek: Moszkva még mindig megengedi Izraelnek, hogy támadja Szíriát, miközben egyetlen telefonhívás Putyin részéről elég lenne a támadások leállítására. Moszkva azt is megengedi, hogy Szíria kis része US és arab zsoldosok megszállása alatt álljon. Az USA részéről jelentős sértések érkeznek Putyin felé, aki ennek ellenére „nyugati partnereink” szavakkal utal rájuk. Ezek nem arra utalnak, hogy a moszkvai „vörös vonal” mögött lenne erő és akarat.

Moszkva sajnálatos módon nem képes előre felismerni Washington lépését. Vagy az orosz titkos szolgálat tehetetlen. Nem is sejtették, hogy 2008-ban Dél Osszétiát az amerikaiak, és az izraeliek által képzett grúzok meg fogják támadni, ami alatt Putyin a pekingi olimpián vett részt. Moszkva azt se sejtette előre, hogy Washington puccsot hajt végre Ukrajnában, és az oroszbarát kormányt felváltja egy neonáci csoport, miközben Putyin a Szocsi Olimpián vett részt.

Washington egyszerűen nem vesz komolyan egy olyan kormányt, amely nem veszi észre, mi történik érdekeivel ellentétben, saját környezetében.

Azt gondolná az ember, hogy Moszkva tanul tapasztalataiból, de láthatóan ez nincs így. Amikor jelentik, hogy a fél ukrán hadsereg a dombasszi területeken van, fenyegetve az orosz lakosságot, az amerikai külügyminiszter megfenyegeti Oroszországot, hogy „komoly következményei lesznek”, ha megvédik a dombasszi oroszokat.

Figyelmeztetésem szerint a jóindulatú, de enyhe orosz reakció további provokációkra bátorít. Washington, előbb utóbb túl messze fog menni és átlép a vörös vonalon, ami orosz katonai lépést fog kierőszakolni. Félek egy nukleáris háborútól, ez az oka annak, hogy figyelmeztetek, az oroszoknak nem szabad megengedni, olyan további provokációkat, amelyeknek csak háború lehet a vége.

A Kreml, miért olyan béketűrően reagál a sértésekre és provokációkra? Nem rendelkezek belső információkkal. Azonban úgy spekulálok:

  • Putyin azt akarja, hogy a Dombasszi oroszok maradjanak Ukrajnában, annak érdekében, hogy Nyugat Ukrajnában az oroszellenes attitűdön lazítsanak.
  • Putyin nem akarja erősíteni az azt amerikai propagandát, hogy vissza akarja állítani a Szovjet birodalmat Krím után a Dombassz oroszok bekebelezésével.
  • A nyugatbarát orosz értelmiség jobban bízik a Nyugatban, mint saját kormányában.
  • Az atlantista integrácionisták inkább akarnak a Nyugat részesei lenni, mintsem Kínával barátkozni.
  • Putyin úgy gondolja, ha továbbra is visszafogottan és az együttműködésre nyitottan viszonyul a Nyugathoz, a nehézségek megoldódhatnak.
  • Az oroszok ismerik a háborúk borzalmait, ezért minden áron el akarják kerülni a háborút.
  • Az orosz oligarcháknak kell a Nyugat, ahová lopott vagyonukat kimenekíthetik.
  • Hogy ez miért nem jutott a szerző eszébe? Putyinnak még nem állnak rendelkezésére az orosz fejlesztésű, új szuper fegyverek.

Ezek, mind észszerű lehetőségek, de van egy probléma. Nem veszik figyelembe, hogy Oroszországot Washington kiválasztotta ellenségnek. Oroszország, mint ellenség jogossá teszi az évi 1000 milliárd dolláros katonai költségvetést. Oroszország, mint ellenség biztosítja, hogy Washington kézben tarthatja a NATO-t, és Washington európai birodalmát. Oroszország, mint ellenség a Washington által megerőszakolt amerikai népet markában tartja, miközben megfosztja szabadságától. Oroszország, mint ellenség Kínával együtt vádolható minden olyan kudarcért, amit Washington elkövet.

Hogy felejthette el a Kreml, hogy az amerikai elit orosz gyűlölete olyan mélyről fakadó, hogy Trump elnöknek nekiment a CIA, FBI, az igazságügyi minisztérium, „Orosz-gate”-et emlegetve, csupán azért, mert Trump normalizálni akarta az orosz kapcsolatot.

Normális kapcsolat Oroszországgal megengedhetetlen, olyan mértékben, hogy az Egyesült Államok Elnökének újraválasztását lehetetlenné tették, miután a Russiangate és az Impeachgate próbálkozás kudarcba fulladt. Hogy, a későbbi elnököket kellően figyelmeztessék az orosz kapcsolat tiltására, a Turmp 600 támogatóját a bíróság letartóztatta, az ártatlanság vélelmének és az amerikai alkotmány első módosításának a megcsúfolásával.

Ez az a kormány, amivel a Kreml szívélyes viszonyt akar fenntartani.

Isten irgalmazzon az oroszoknak és mindanyiunknak, miközben Washington tovább provokál, egészen addig, míg háború nem lesz belőle.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

23 gondolat erről: „(3722) Orosz stratégia

  1. Nehéz ehhez hozzászólni. Covid jobb, ott alap emberi jogok, és babonák, és az általános tudomány (nem)ismerete vitatkozik. Ide meg milyen tudás kéne? Még hidegháború sincs. Semmi sincs. Csak fejlődés. Max nem az ember lesz az élvezője, hanem a fák, a természet, a világ.

  2. Míg a legtöbb orosz oligarcha pénze, befektetései, családjai nyugaton vannak nem lesz háború. Ezt mindenki tudja.

  3. „csupán azért, mert Trump normalizálni akarta az orosz kapcsolatot”
    Talán Kennedyt ugyanezért szedték le. (Igen, vannak más variációk is.)

  4. Szerintem a neves elemző most több helyen is téved.


    Hatalmas stratégiai hiba volt, amikor a Kreml nem volt hajlandó elfogadni a Donyec és Luhanszk kérését az Oroszországhoz történő csatlakozással kapcsolatban. ”

    Ez akkor, a Krim után hiba lett volna. Moszkvána sok tapasztalat van az ilyen kistérségek kezelésével kapcsolatban és elég világos, hogy az ukránoknak nem fogja megengedni, hogy a arrafele oroszirtásba kezdjenek.

    „A Kreml passzivitása, és egy olyan egyezmény létrehozására tett lépései, ami megoldotta volna az ukrán helyzetet (amit Washington egyértelműen nem akart elérni), meggyőzte Washingtont arról, hogy az orosz vörös vonal csak szövegelés.”

    A szerzőt megcsalja az emlékezet. Nem túl rég volt, hogy az oroszok komoly katonai erőt vonultattak fel a keleti határra, amikor az ukránoknak tervbe vett támadásuk volt a Donbassz ellen és az usa illetve NAto erők is készenlétben álltak. Aztán megértették, hogy ha ezt meglépik, akkor game over, Putyin nem passziv, nem csupán szövegel. Visszakoztak.

    „Ezek: Moszkva még mindig megengedi Izraelnek, hogy támadja Szíriát, miközben egyetlen telefonhívás Putyin részéről elég lenne a támadások leállítására. ”

    Ezek az izraeli támadások jellegzetesn iráni célpontok ellen vannak, s szinte minden esetben egyeztet az izraeli katonai vezetés erröl az oroszokkal. Iránt nem tiszte Sziriában bevédenie az oroszoknak.

    „Nem is sejtették, hogy 2008-ban Dél Osszétiát az amerikaiak, és az izraeliek által képzett grúzok meg fogják támadni,”

    Fel voltak készülve, ezért is lepödött meg az izraeli-usa tandem, amelyik a háttérböl a grúzokat tüzelte, hogy az oroszok milyen gyorsan cselekedtek és foglalták el pl. a stratégia alagutat…..

    „A Kreml, miért olyan béketűrően reagál a sértésekre és provokációkra? ”

    Putyin nem csapkod. Talán érdemes lenne ujra végimenni rajta, mi történt akkor, amiokor Erdogan lelövette az orosz repülöt. Sokan féltek egy közvetlen NATO -Oroszország összecsapástól. Nem igy lett. De ige rövid idő alatt a nyakas Erdogan kezet csókolt Putyinnak.

    Más megközelités szerint játszik az orosz fél. Ahogy mondani szokták: az utobbi 100 évben nem az oroszok kezdték a velük kapcsolatos konfliktusok nagy részét. De minden esetben ök fejezték be.

  5. Örülök, hogy ennek a cikknek a fordítása is kikerült ide, jó a cikk és valóban van min agyalni.
    Van igazság abban, amit Paul Craig Roberts megfogalmazott, ő sokkal jobban ismeri a washingtoni politikai elitet, pláne azokat, akik 2001. szeptember 11. óta szinte folyamatosan a hatalom közelében vannak és neokon (neokonzervatív) becenévre hallgatnak. Elhiszem neki, hogy ez a társaság az erő nyelvén ért valójában. Hogy ez a soft power vagy a hard power, ez a nagy kérdés.

    2008-ban az orosz haderő nem készült háborúra Grúzia ellen, a grúz támadás valóban meglepetésként érte őket. Az, hogy a közelben állomásozó orosz haderő néhány nap alatt leverte az egész grúz ármádiát USA és izraeli tanácsadókkal együtt, az annak volt köszönhető, hogy – mint minden magára valamit is adó katonai nagyhatalom – rendelkeznek előre hadműveleti tervekkel (akár többfélével is) szinte minden régióra, így beindult a vezérkar által megfelelőnek ítélt forgatókönyv.
    Az, hogy nem készültek ilyen szó szerint őrült grúz akcióra abból is látszott, hogy sebtében tudtak csak olyan harci gépeket és bombázókat is bevetni, ami épp a térségben volt, szedtek is le a grúzok egy TU-22M3-as gépet, mert az oroszokkal ellenétben ők viszont rákészültek az orosz válaszra.
    Az is igaz, hogy Szaakasvili két nappal később a kamerák előtt a nyakkendőjét is megette, mivel a NATO és az USA nem volt hajlandó közvetlen katonai beavatkozásra Oroszország ellen, a grúz haderő meg két-három nap alatt teljesen összeomlott. Tbiliszibe csak azért nem vonultak be az oroszok, mert nem akartak a nyakukba venni egy olyan batyut, amire semmi szükségük.

    2013-ban a Földközi-tengeren az orosz flottacsoportosulás szó szerint meg tudta akadályozni az amerikai és francia erőket abban, hogy támadást indítsanak Szíria ellen, pedig a francia gépek már járó hajtóművel várták a felszállási parancsot. Tehát a Nyugat ott sem vállalt be egy közvetlen katonai összeütközést Moszkvával.

    Évek óta áll a bál Ukrajna körül, ahol a Nyugat alapvetően nem háborúzni akar az oroszokkal, hanem azt szeretné elérni – erről már többször is volt szó – hogy az oroszok keveredjenek egy elhúzódó háborúba az ukránok ellen.
    Napi szinten tolja a fősodratú média, hogy orosz támadás várható, minden nap figyelmezteti a Nyugat Putyint, hogy meg ne próbálja megtámadni Ukrajnát, a médiában és a közgondolkodásban egy idő után ez úgy jelenik meg, mintha Putyin ugrásra készen csak arra várna, hogy mikor nyomulhat be végre Ukrajnába. 2014 óta ezt évente háromszor megtehette volna már, ha nagyon akarta volna.
    Az pedig, hogy Oroszország területén az orosz haderő éppen hova és mekkora erőket csoportosít éppen, kis túlzással szinte „magánügynek” tekinthető. Az USA is például ide-oda tologatja a repülőgép hordozó flottáit a világtengereken, mégsem hisztizik naponta a sajtó emiatt.

    Az orosz fegyveres erők – ahogy Tibor bá’ is írta – még nem rendelkeznek az új high-tech hiperszonikus fegyverekből annyival, mint amennyivel szeretnének. A Kinzsal-rendszer hadrendben áll, de ezekhez tudtommal csak 12 MIG-31 hordozógép van átalakítva, ami Ukrajna ellen akár bőven elég is lenne, a NATO ellen viszont édeskevés. A Cirkon rakéták tesztelése befejeződött, a sorozatgyártás beindult, de 2022-től szerelik fel velük az orosz hajókat és tengeralattjárókat. A szárazföldi telepítésű Cirkonok még fejlesztés alatt vannak, ezek hadrendbe állítása valószínűleg még későbbi időpont lesz.
    A stratégiai rakétaerőknél az Avangardokkal felszerelt ICBM-ek már hadrendben állnak, pontos darabszámot nem tudnék mondani, de ezek bevetése globális atomháborút jelent, ami kicsit nagy ár lenne pár ezer négyzetkilométernyi ukrán földért.
    A SARMAT szupernehéz ICBM-ek hadrendbe állítása is 2022, ha jól tudom.
    Ha valamit tévesen írtam le, akkor Python vagy Jövőnk majd legyen kedves korrigálni!
    Azt azért hozzátenném, hogy a SARMAT és a Cirkon rendszerek nélkül is van elegendő hadászati fegyvere az oroszoknak ahhoz, hogy egy globális atomháborút megvívjanak, ezen a hiperszonikus rakéták sem fognak változtatni sokat, főleg, hogy a Kinzsal és a Cirkon alapvetően harcászati eszköz, nem pedig hadászati.

    Visszatérve Putyin „puhaságára” nekem is lenne még ötletem:
    Ha a Nyugat háborút akar Oroszországgal, akkor támadjon a Nyugat először, Oroszországnak nem sürgős egy világháború kirobbantása.
    Ebben a hipotetikus esetben a Nyugat hadászati csapásmérő fegyvereinek egy része az orosz ICBM támaszpontok ellen kellene, hogy induljanak, ezzel ellentétben az orosz stratégiai rakétaerők válaszcsapásai már nem az üres amerikai ICBM silókat kellene, hogy támadja (400 db Minuteman siló van az USA-ban), hanem az egyéb célpontokat, vagyis egy válaszcsapás esetén sokkal hatékonyabb lenne az ellenfél területén a pusztítás a célpontok jellege miatt.
    Ez nem jelenti azt, hogy adott esetben az oroszok nem támadják meg Ukrajnát, hiszen a fentiek abban az esetben is érvényesek lehetnek, ha egy Ukrajna elleni orosz katonai akciót követően indítana támadást a Nyugat.

    Ebben nem annyira hiszek, sokkal inkább azt a forgatókönyvet látom veszélyesnek, hogy Ukrajna a Nyugat támogatásával katonai akciót indít a keleti régiók ellen, amivel kiprovokál egy orosz katonai beavatkozást és közben a Nyugat olyan látványos lépéseket tesz majd, amit az orosz vezérkar háborús eszkalációnak tekint és emiatt megindítanak egy megelőző atomtámadást – úgy, hogy közben senki sem akart valójában atomháborút.

  6. Még egy adalék a témához:
    Vannak komoly kínai érdekek is Ukrajnában, tehát egy esetleges orosz katonai támadásra és hadműveletre nem csak a Nyugat fenyegetőzései, hanem a kvázi szövetséges Kína egyéb érdekei is hatással lehetnek. A kínai és orosz együttműködés jelenleg kicsit nagyobb és sokkal fontosabb pályán játszik, mint az ukrán kérdés.
    https://www.portfolio.hu/global/20211213/kiderul-mit-gondol-ukrajnarol-kina-vezetoje-haborus-aggodalmak-kozepette-targyal-putyin-es-hszi-csin-ping-515814?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

  7. Re. 4 :
    Fényhozó Kerub

    „az utobbi 100 évben nem az oroszok kezdték a velük kapcsolatos konfliktusok nagy részét. De minden esetben ök fejezték be.”

    Végtelenül egyoldalú megközelítés, csak néhány példa az ellenkezőjére: 1939 Lengyelország, 1939-40 Baltikum, 1956 Magyarország, 1968 Csehszlovákia, 1979 Afganisztán, aztán jött Csecsenföld, a Krím és ki tudja még mi lett volna NATO nélkül.
    Tény, hogy az USA ennél többször tette ugyanezt, köszönhetően nekünk is, hiszen a két vesztes háborúnkkal tettük naggyá Amerikát.
    Olyan pedig nincs, hogy jó nagyhatalom és rossz nagyhatalom, csak nagyhatalom van, aki a saját érdekeit kívánja érvényesíteni, akár mások rovására is. Szerintem csak egyensúly esetén van viszonylagos béke.

  8. A Téli Háborúban (1940-41) az oroszok hatalmas árat fizettek Finnország megtámadásáért.

    Kérdés, hogy mennyire elszántak az ukránok, mert ha elszántak, akkor Ukrajna még nagyobb falat lenne, mint anno Finnország.

  9. 9. Gyarmathy

    Az ukrán lakosság közel harmada orosz, sok a vegyesházasság is.
    Az ukrán lakosság életszínvonala és Ukrajna szinte szabadesésben zuhan, a lakosság döntő részének elege van az egészből, főleg a saját kijevi politikusaiból.
    A nyugati országrészben jelentős a ruszin kisebbség is, illetve Lvov környéke történelmileg lengyel terület, amiről Varsóban sem feledkeztek meg.
    2014-ben az ukrán hadiflotta legerősebb hadihajója (zászlóshajója), ahogy áthaladt a Boszporuszon, lehúzta az ukrán lobogót és felhúzta az oroszt.
    Az ukrán haderő személyi állományának döntő része kényszersorozott és a szélsőjobbos Szvoboda és Azov sok katonát a frontvonalon szimplán megzsarolt az otthon maradt családjukkal.
    A nyugati média a hangos kisebbséget reklámozza, a valóság ennek pont a fordítottja.
    Ukrajna 7 éve képtelen a lázadó keleti tartomány szedett-vedett haderejét lenyomni, a két fél haditechnikája azonos generációt képvisel, csak Ukrajnának sokkal-sokkal több van mindenből (legalábbis papíron).
    Ma egyetlen nyugati és keleti katonai szakértő számára sem kérdés, hogy mi lenne Ukrajna és az ukrán haderő sorsa, ha az orosz haderő beleállna Kijevbe – kivéltelt képeznek az ukrajnai katonai vezetők, akik ugyan nagyon félelmetes nyilatkozatokat tesznek, de a két keleti ukrán megyével sem bírnak el sem katonailag, sem gazdaságilag.
    Nem szeretném, ha kitörne egy orosz-ukrán háború, de elég gyorsan kiderülne mindenki számára, hogy hányas is az a kabát.

    Más:
    Németország továbbra is akadályozza az Északi Áramlat 2 üzembe helyezését, ami azért fontos, mert ezen vezeték üzembe helyezésével még kevesebb oka lenne Oroszországnak lenyomni Ukrajnát és kockáztatni ezt a tuti üzletet. Így viszont lassan nem marad semmi ok arra, hogy továbbra is eltűrjék Kijev provokációit, vagy ne adj isten egy kijevi katonai akciót az oroszlakta területek ellen.
    A Nyugat mindent elkövet, hogy Oroszországot olyan helyzetbe hozza, hogy meg kelljen indítaniuk a háborút.
    Ha Putyin annyira háborút akart volna Kijevvel, akkor mire vár 7 éve?
    Szíriában simán beavatkoztak mindenki orra előtt, ehhez képest az ukrán térségben kábé 100x erősebbek, mint a Közel-Keleten.

  10. 9. MangaM,

    Azért írtam, hogy ha elszántak az ukránok. Lehet, hogy megadnák magukat azonnal, mint Afganisztánban a drága pénzen felszerelt afgán kormányerők a táliboknak.

    Az meg, hogy két megyével sem bírnak el? Mert odamentek az oroszok (csak hivatalosan nem avatkoztak be, de gyakorlatilag nélkülük már régen leverték volna a két megye lázadását az ukránok).

    „Így viszont lassan nem marad semmi ok arra, hogy továbbra is eltűrjék Kijev provokációit”

    Van azért még gázcső legalább kettő, amin ömlik a gáz Európába, az euró/dollár pedig Putyinékhoz, méghozzá most nagyon magas áron tudják eladni a gázt Európának. Így azért nem mondanám, hogy nincs vesztenivalója Oroszországnak.

    No meg befagyasztanák nyugaton az összes komolyabb orosz érdekeltséget például, nem húznák nyársra Putyint az oligarchái?

    Szerintem nagyon nagyon sok veszítenivalója van és a következmények beláthatlanok egy ukrajnai háborúnak Putyin számára is.

  11. 10. Gyarmathy

    Persze, hogy sok a vesztenivalója Oroszországnak az Északi Áramlat 2 nélkül is, nem jól fogalmaztam. Pontosabb lett volna úgy, hogy amit meg lehet még hamar torpedózni, azt most meg is teszik.
    Egy ilyen háború hiányzik a legkevésbé itt bárkinek, beleértve egész Európát is. Ha egy ilyen konfliktus kirobban és az EU/USA brutál szankciókat alkalmaz, akkor visszafelé is leállhat akár a teljes nyersanyag export (földgáz, nyersolaj, feketeszén, stb.) Európa felé, ami Európa számára is már önmagában egy katasztrófa lenne.
    A keleti megyéknek adott orosz „segítség” legjobb esetben is csak jelképes mértékű volt ahhoz képest, amit egy masszív orosz katonai támadás jelentene.
    Az ukrán lakosság és társadalom nagy része mostanra nem elszánt, hanem totál elszegényedett és inkább elcsigázott. Borzasztó állapotokról hallani Ukrajna felől.

    Azért az is igen elgondolkodtató, hogy 1991-2014 között volt cirka 23 évük, amikor senki sem „bántotta” őket és dacára a hatalmas és kiváló termőterületeiknek, valamint a komoly nehéziparnak és bányászatnak, Ukrajna majdnem egy negyed évszázad alatt is képtelen volt saját erőből 1-ről legalább az 1,5-re eljutni, sőt, inkább visszafelé haladt.

    Ez van, a magam részéről kívánom az ukránoknak is, hogy rendeződjünk a sorsuk és az életük, lehetőleg békésen, az lenne a jó nekünk is.

  12. Re Kacor 7.

    Nem véletlen mondtam, hogy nagy részét. Ám pl az általad emlitett Csecsenföld pont ékes példája az orosz hatékonyságnak. Ők fejezték be, méghozzá ugy, hogy Gróznijban ma Putyinról sugárút van elnevezve. Ugy, ahogy a deék nyugat egyetlen konflikust nem tudott, mert Irak, Sziria, vagy Afganisztán jól mutatja, mire képesek….Kadirov viszont , aki egykor Moszkva ellen harcolt, ma Putyin legjobban idomitott vérebe.

    – nem mellesleg az, hogy nem az oroszok ezdik, de mindig ők fejezik, az Ő szavai….

    🙂

  13. 11 – MangaM:
    Az én véleményem szerint Putyin elhátrált a falig. Tovább nem tud hátrálni. Ez azt jelenti, hogy háború, inkább ma, mint holnap.

  14. És mi a helyzet Transz-Nyisztriával? Ott sincs ukrán -fennhatóság már jó ideje.
    Ahogy Krímet sem tudják visszafoglalni lassan 10 éve, de komoly nyilatkozatokat havonta fogalmaznak meg utóbbi visszavétele ügyében 😀
    Nagyon sok ukrán fiatal lelépett onnan a nagyon alacsony fizetés és munkanélküliség miatt. Célországaik többek közt: HU, SK, PL, CZ. Ez utóbbi 3 országban egész jól elboldogulnak az anyanyelvükkel is, itthon meg fordít nekik a szintén ukrajnai kettős (HU) állampolgár, aki szintén itt melózik velük (legtöbb itthoni csapatban akad ilyen).
    Nem tudom mi lesz a megoldása a helyzetnek. RU szerintem kivár, ha UA támad, akkor szerintem lenyomják, ha nem akkor megvárják, míg gazdaságilag összeomlik és a lakosság intézi majd a rendszerváltást.

  15. Lássuk csak a „tényezőket” :

    ÉÁ 2.

    Kelet ukrajna

    Migránskérdés a lengyel határon

    Jön a tél, kell az energia.

    Kina -Usa szembenállás

    Sziria – Irán – Izrael

    Jól látható módon provokálják az oroszokat, tehát azt szeretnék, hogy Putyin tegye meg az első lépést.

    De miért tenné?

    Szerintem van olyan erős hirszerzési poziciójuk, hogy ha az ukik támadni akarnak, pontosan tudni fogják, hogy mikor. Hogy mivel és merre , azt már most tudják.

    Ha az ukik rámennek a szakikra, akkor elbukták a gonosz orosz agresszorok poziciót.

    Ha az ukik támadnak, szerintem Putyinnak van más eszköze is a közvetlen beavatkozáson kivül. ( túl a logisztikán és seregnyi, jól képzett önkéntesen. )

    Van még néhány tényező.

    Egyrész az usa mainstream sajtó a Putyin -Biden tárgyalás óta visszafogta magát és nem riogat állandóan az oroszokkal. Ellenben olyan üzenetek jutnak el az ukránikhoz, hogy nyugodjanak le. Megjelent Minszk az nyugati média szóhasználatában.

    Az energiaárak nagyon magasak, az oroszok kaszálnak. Az europai oroszellenes szankciók szart se érnek az oroszok ellen. Ellenben Erdogán , ha Putyin erre bátoritja, vagy motiválja, bármikor ráengehet az eu re néhény százezernyi menekültet.

    Szerintem aki most nagyon időzavrban van, az Ukrajna. Jön a hideg, nincs pénz, sok a belső cirkusz. Most bukták el az a 3 mrd dodot, amit még Janu vett fel az oroszoktól – a nemzetközi bíróság szerint vissza kell fizetni. Most bukják el a tranzitdijaka – jó 3 mrd dollár ez is. Az usa és az eu nem nagyon invesztál. Ha nem történik valami, hamarosan nagy belső bajok, éhséglázadás várható.

    A kényszer őket szoritja, Puytin kivár.

  16. Szerintem az ukránok igen reménytelen helyzetben vannak, számukra nincs igazán jó megoldás.
    Ütközőzónaként a NATO és Oroszország között, és a nyugat felé történő elmozdulási motivációjukkal a semmiben lebegnek, így gazdaságilag két szék között a pad alatt vannak.
    Az oroszok abba nem nyugszanak bele, hogy a NATO közelebb kerüljön az ország szívéhez, a nyugat meg nem fogja a végtelenségig finanszírozni ezt a lehetetlen helyzetet, úgy hogy garantált a tartós nyomor és válság.
    Ebből két kiút lenne, vagy Ukrajna behódolna az oroszoknak, és a beloruszokhoz hasonlóan kiszolgálná, de akkor soha nem juthatnának közelebb egy nyugati életperspektívához, csak afféle oroszos színvonalhoz, ami persze még mindig jobb, mint amiben ők most vannak.
    A másik meg kilátástalan, egy esetleges NATO győzelem az oroszok felett, ami után nem lennének kiszolgáltatva az orosz érdekeknek.
    Mindez egy olyan országban, amely földi paradicsom lehetne természeti adottságai révén, helyette ott a végtelen nyomor…

  17. 16 – 17:
    Valamiről megfeledkeztek. USA nyomja a hadifelszerelést Ukrajnának. Az ukrán ütőképesség napról-napra erősebb lesz. (pl. pácélelhárító rakéták. A végén ég atom töltetük is lesz.).

  18. „Olekszij Reznikov védelmi miniszter azzal vádolta Németországot, hogy blokkolja a NATO-n keresztül történő fegyverszállítást Ukrajnának, szerinte Berlin úgy döntött, nem ad el fegyvereket Kijevnek, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok figyelmeztette az orosz csapatok esetleges inváziójára – közölte az rbc.ua hírportál a Financial Times című brit lapra hivatkozva, melyet a Karpat.in.ua idéz.
    A jelentés szerint Reznyikov az újságnak elmondta, hogy szerinte a német kormány novemberben megvétózta, hogy Ukrajna drón- és mesterlövész-elhárító fegyvereket vásárolhasson a NATO Támogatási és Beszerzési Ügynökségén keresztül.
    Annak ellenére, hogy az első pontban Németország elismerte, nem halálos fegyverekről van szó – tette hozzá….
    Ukrajna a szövetségeseivel, köztük az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Litvániával és Franciaországgal kötött kétoldalú megállapodások révén igyekszik fegyvereket beszerezni.”
    #https://www.karpatinfo.net/2021/12/13/reznyikov-azzal-vadolja-nemetorszagot-hogy-blokkolja-fegyverszallitast-ukrajnanak-200052994
    A mesterlövész elhárító olyan, hogy homokot szór a lövész szemébe?
    A beszerzés milyen? Ti hozzátok, én meg megköszönöm?

  19. „Депутат Рады Юлия Тимошенко заявила, что Украина впервые за 30 лет независимости оказалась самой бедной страной Европы. По ее словам, страна занимает последнее место на континенте по ВВП на душу населения, и даже у Молдавии показатели лучше. Экс-премьер добавила, что непосильной ношей для украинцев оказались инфляция и отсутствие индексации доходов.”

    Gazeta.ru

    Julia Tyimosenko ( jelenleg Radás képvoselő), bejelentette Ukraina az elmúlt 30 év óta jelenleg Európa legszegényebb országa, ezzel megelőzve még a szegény Moldáviát is. Óriási az ukrán infláció és alacsonyak a jövedelmek.

    Lengyelország eközben egyszerűbbé tette a külföldiek munkavállalását országukban, még több ukrán megy dolgozni lengyelekhez. Lassan kiürül Ukrajna, ma az eredeti 60 milliós népességböl jó, ha 20 körül vannak…..( ugye k. ukrajna, krim népessége már nem oda számolandó…)

    Olvasható még arról, hogy sorra mennek tönkre az energiaválság miatt a kis és középvállalatok is, de az óriások is veszteségesek. Közel a csőd állítólag.

    Mint egy falat kenyér, úgy kell nekik a cirkusz.

  20. 13. Tibor bá’

    Van még lehetősége az oroszoknak, igaz, mostanra nincs nagyon hová hátrálni és nagy eséllyel nem is ebben gondolkodnak, értelme sem lenne.

    https://www.portfolio.hu/global/20211213/nuklearis-raketak-telepitesevel-fenyegette-meg-oroszorszag-europat-515936?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

    Ha tovább romlik a helyzet és elmarad egy kvázi azonnali orosz-ukrán háború, akkor rövidesen telepakolhatják Európa keleti részét rövid és közép-hatótávolságú atomfegyverekkel, a klasszikus MRBM-ek (Medium Range Ballistic Missile) mellett pedig képbe jönnek a hiperszonikus cirkálórakéták is, a Cirkon szárazföldi változatának fejlesztése már folyamatban van.
    Egyszóval ismét élmény lesz Európában, főleg Kelet-Európában élni, mint elsődleges hadszíntér egy esetleges NATO-orosz összeütközés esetén. A relatíve kis földrajzi távolság és az új támadófegyverek nagy sebessége miatt a kelet-európai területen végrehajtott nagyobb konvencionális csapatösszevonás taktikai atomcsapásokkal, gyakorlatilag védhetetlen módon „megszüntethető”.

  21. 17, hubab:

    marad a végtelen nyomor, leharcolt ivóvíz-és szennyvízhálózat, kommunális és ipari eredetű szemét mindenfelé a hatalmas országban, drogok, mindenféle vírusfertőzés, agresszív szélsőséges csoportok, korrupció, rendkívűl alacsony jövedelmek és a külföldi munkavállalás a jobban élő kelet-európai országokban/gyárakban.

    Ukrajna-Moldávia Európa szubszaharája.

    Lehet itt nátózni, meg terveket szövögetni, hogy mi lesz ha a Déli Körzet után a Nyugati Körzet is átkaroló hadműveletbe kezd. Egész Európában nincs annyi hadiaanyag, ami egy ekkora erőt megfékezzen.

  22. Itt az orosz zajkeltés! Persze majd ebből és az amerikai hivatalos javaslatokból születik meg a Biden-Putyin paktumban már a nyáron lefektetett és kézfogással szentesített, a nyilvánosság számára szánt kompromisszumosnak tűnő végső hivatalos változat, hogy Ukrajna, Belorusz, Grúzia marad az orosz érdekszférában. Csak ezt el kell valahogy fogadtatni a szélesebb nyilvánossággal, ahhoz meg kell a háborús húrok és feszültség intenzív kölcsönös, de kontrolált felpörgetése. És ezt valahogy le kell nyeletni az EU érdekelt középhatalmaival is, főleg a lengyelekkel.

    Múlt pénteken az orosz külügyminisztérium nyilvánosságra hozott két szerződéstervezetet, amelyekkel szerintük hosszú távra biztosítani lehetne a békét az USA-val és annak európai szövetségeseivel. Hogy a béke törékeny is lehet, azt azzal nyomatékosították az oroszok, hogy komoly csapatösszevonást hajtanak végre Ukrajna körül – idén már harmadik alkalommal.
    A két szerződéstervezetben sok párhuzamos elem van, az egyiket közvetlenül az USA-val, a másikat pedig a NATO-val kötnék meg.

    A legfontosabb pontjai a szerződéstervezeteknek:
    a nyugatiak adják írásba, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább kelet felé, és semmiképpen sem bővül volt szovjet tagállamokkal. Azaz a tagságért sorban álló Grúziával és Ukrajnával sem. Ezek területére fegyvereket sem telepítenek a NATO-országok.

    A NATO vonja ki a csapatait és fegyvereit azokból az országokból, amelyek 1997 májusa óta csatlakoztak a szövetséghez. Ez a Magyarországon lévő pápai NATO légibázis felszámolásától a Lengyelországban és a Baltikumban állomásozó amerikai, brit és német csapatok kivonását is jelentené, illetve a csehországi és romániai rakétaelhárító rendszerek felszámolását is.

    Létre kellene hozni egy demarkációs zónát, amin belül egyik fél sem végez hadgyakorlatokat, és nem repülnek és nem hajóznak a másik határának közelébe a felek.

    Az egymás területeinek elérésére alkalmas rövid- és középhatótávolságú nukleáris rakétákat le kellene szerelni.

    A saját területén kívül nem tarthat egyik fél sem atomfegyvert, és annak használatára nem képezheti ki harmadik ország katonáit.

    Putyin visszatolná a nyugati katonákat a hidegháborús határok mögé
    https://444.hu/2021/12/21/putyin-visszatolna-a-nyugati-katonakat-a-hideghaborus-hatarok-moge

    És ugye ott van maga Ukrajna…:

    Az Ukrajnában megrendült helyzetű Zelenszkij háborúra buzdítása Moszkva és Washington számára is veszélyes.

    Szárnyalnak a háborús héják
    https://bekialtas.blog.hu/2021/12/19/956_bekialtas_meg_csak_szarnyukkal_csattognak_a_haborus_hejak

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük