(3686) Istent helyettesítve      

Tibor bá’ kivonatos fordítása online

Vajon a tudomány ki tudja-e valaha szorítani a vallásos hitet az emberek fejéből, és egyáltalán van-e értelme, hogy megpróbálja?

2021. A 89. év

Forrás: NewScientist

A Kaliforniában székelő Salk Intézetben tartott egy szimpóziumot néhány tucat hangoskodó ateista tudós „A hiten túl: tudomány, vallás, józan ész és túlélés” címen. Az összejövetel célja három kérdés megvitatása volt:

-A tudománynak el kell-e vetni a vallást?
-Mivel helyettesítse a tudomány a vallást?
-Isten nélkül lehet-e erkölcsös az Ember?

Az első felszólaló, Steven Weinberg (University of Texas) kozmológus volt, aki egyértelműen kiállt az mellet, hogy a „világnak fel kell ébrednie vallásos lidércnyomásából.” Weinberg kifejtette az összegyűlteknek, hogy „mindent meg kell tenni a tudósoknak annak érdekében, hogy kiszabaduljunk a vallás szorításából, ami az emberi civilizáció fennmaradásához a lehető legjobban járulna hozzá.” Weinberg szavait a jelenlévők elragadtatva fogadták. Később azonban dorgálásban részesítették, mivel nem elég élesen fogalmazott a vallás ellen, és beismerte, hogy ha az emberiség életéből eltűnne a vallás, neki személy szerint hiányozna. Weinberg a vallást „egy bolondos öreg nagynénihez” hasonlította, aki füllent, és családi intrikákat sző, de aki valamikor szép volt és oly sokáig járt össze a családdal, hogy amikor végleg eltávozott közülük, hiányt hagyott maga után. A tudomány „nagy igazságokat” nem képes nyújtani, míg a vallás ezt könnyedén megteszi. Mi, tudósok, csak apró részleteket tudunk feltárni a Világmindenségről, vallotta be.

Ebből azonban Richard Dawkins (University of Oxford) köszönte szépen, nem kért semmit. Dawkins szerint Weinberg érthetetlenül volt elnéző és mindent megpróbált, hogy mondjon valami kedveset is a vallásról. „Nekem azonban – folytatta Dawkins – teli van a hócipőm a belénk oltott vallás iránti tisztelettel.

Dawkins-hez hamarosan csatlakozott Carolyn Porco (Kolorádói Űrkutatási Intézet), akinek arra kellett válaszolni: ha nincs Isten, akkor mi legyen helyette? Tudomány – válaszolta a hölgy – legalább annyit ér, mint a vallás. Szerinte, ha valami helyettesítheti a vallást, akkor az a tudomány. A tudományos kutatás lényege egy spirituális kíváncsiskodás, az anyagi világ megismerése. Tudósnak lenni, és mélyen belenézni az ismeretlenbe, legalább annyira megnyugtató és inspiráló, mint amennyit a hit nyújt.

Porco asszony szerint különösen a csillagászok néznek szembe a csodálatos Univerzum nagy kérdéseivel, melyekre a megtalált válaszok nyújtják a legnagyszerűbb történeteket. Nincs vallás, mely vetekedni tudna ezekkel. A vallásos emberek isten felé fordulnak, hogy kapcsolatba tudjanak lépni olyan, önmaguknál magasabb rendű dolgokkal, melyek értelmet adnak létüknek, és amiben megnyugvást találjanak. Miért nem mutatjuk meg az embereknek a helyüket a Világmindenségben, és miért nem keltünk bennük egy kozmoszhoz kapcsolódó érzést? Miért nem kapnak válasz tőlünk arra, hogy miért vagyunk itt? Igaz, ha erre a kérdésre van egyáltalán válasz, akkor az, az asztronómiában és az evolúcióban található meg.

A tudomány képes olyan esztétikus képeket adni a kozmoszról, melyek a vallás által nyújtottakat felválthatják. Igen, olyan képeket, amelyekkel saját ikonográfiáját ünnepelheti. Olyan képekkel szolgálhat a természet világáról és a kozmoszról, mint például amilyeneket a Cassini készített a Földről messze túl a Szaturnusz mögül, vagy az Apollo 8-ról készített híres föld-kelte, avagy a Hubble teleszkóp űrfényképei. Ezek mind a vallásos festményekből vagy ikonokból áradó megnyugvást képesek nyújtani.

A nagy kihívást jelent a mulandóságunk tudatának megnyugtatása, mivel az istenben való hit párosul egy olyan fajta halhatatlansággal, amit a tudomány nem képes adni. Ehelyett talán elfogadhatjuk, hogy testünkben lévő atomok a csillagporokból származnak és halálunk után vissza fognak térni a kozmoszba, mint tömeg vagy energia. Meg kell tanítanunk az embereket arra, hogy belenyugodjanak ebbe a tudatba. Megnyugvást nyújthat számunkra, hogy mindenki, aki valaha élt a Földön egy szép napon éke lesz a Világmindenségnek.

Porco felszólalása után Neil deGrasse Tyson (Hayden Planetárium igazgatója, New York) emelkedett szólásra, felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az Amerikai Tudományos Akadémia tagjainak 85 százaléka nem hisz istenben. Szerinte a maradék 15 százalék jelenti a problémát, akiket meg kell „téríteni”. Elfogadhatatlan, hogy ez a szám nem nulla. Ezen kell mindannyiunknak elgondolkozni. Ez az a tény, amit nem söpörhetünk a szőnyeg alá.

Véleménye szerint ez az egyetlen statisztikai adat látványosan bizonyítja, hogy a tudományos eredmények puszta közzététele a társadalom művelt rétegeiben nem tudja visszaszorítani a vallást. Irreális elvárni a széles társadalomtól, hogy jobban szerepeljen, mint a tudósok. Nehezen emészthetőnek tartotta, hogy legyenek olyan tudósok, akit jobban kielégítenek a vallásos jelenések, mint a tudományos vizsgálatok. Semmi szükségem – vallotta be deGrasse Tyson – egy olyan vallásos munkatársra a laborban, aki Istent okolja egy vizsgálat eredménytelenségéért.

A szimpóziumon akadtak olyanok is, akik szerint nem elfogadható, ha egy tudóstól megkövetelik a vallástalanságot. Lawrence Krauss (University in Cleveland, Ohio) szerint a tudósok nem különleges emberek, és abban nincs semmi meglepő, ha néhány akadémikus egyúttal hívő ember is. Az lenne a meglepő – állította – ha ezek száma nulla lenne. „Megértő” hozzáállását kiegészítette, hogy ő nem a hitet védi. A múlt évben megtartott tárgyaláson, ami a Dover iskola tanács (Pennsylvania) és 11 szülő között folyt, Krausst tanúként hallgatták ki. Vallomásában az „Intelligens Alkotó” elmélet tudománytalansága mellett állt ki.

Joan Roughgarden (Stanford University, Kalifornia) geofizika és biológia professzor asszony szerint a harciasabb ateisták véleménye a tudomány nyújtotta lehetőségeket illetően túlzottak, és elfogadhatatlanul rózsaszínnek tüntetik fel a világot, miközben a hivő embereket kifigurázza. Véleménye szerint hatalmas hiba lenne tudománnyal helyettesíteni a vallást. Nem tartotta elfogadhatónak, hogy a tudósok fehér lovon érkező hercegeknek tüntetik fel magukat, míg a hivők olyan idióták, hogy nem tudnak különbséget tenni az áldozáskor felhasznált ostya és egy darab hús között. Ezzel a hivőket elriasztják, ami egy biztos vesztést garantáló javaslat.

Ezen túlmenően, Roughgarden professzor asszony kifejtette, hogy a tudomány a valláshoz hasonlóan dogmatikus és meg vannak a saját profétái. Ennél is komolyabb hibának gondolja a tudományos etika manipulálhatóságát, nevezetesen a biotechnológiát alkalmazó vállalatok részéről, ami arra késztette, hogy komoly kételyeknek adjon hangot egy elfogadható moralitás megfogalmazásával kapcsolatban a racionális tudományos közösség részéről.

A fenti nézetekkel nem értett egyet Patricia Churchland (University of California, San Diego), aki különben a harmadik kérdést fejtegette, vagyis lehet-e erkölcsös az Ember Isten nélkül? Véleménye szerint az értékeket azok szabják meg, amiket mi magunk értékelünk, vagyis élettársunk, utódaink és emberi kapcsolataink. Tehát a kérdésre a válasz egy határozott igen, mivel a társadalmi értékek és a moralitás visszavezethető a csoportba tömörült életstílusra és a biokémiára. Nincs tehát szükség a Szentírásba foglalt intelmekre.

A szimpózium résztvevői végül is egyetértettek abban, hogy a tudománynak fel kell venni a kesztyűt és győzni fog. Azonban elő kell jönni rejtekhelyünkről, és ki kell állni a nyilvánosság elé – sürgette a megjelenteket Harry Kroto (Florida State Univesity), amire Dawkins rátett egy lapáttal: „Ha valamennyien egységesen kiállunk, akkor megváltoztathatjuk a dolgok menetét.”

Kroto programot is ajánlott. Mivel nem fogadjuk el a kereszténységet, kell valamit tennünk ellene. Be kell indítani egy koordinált globális erőfeszítést az oktatás terén, de nem feledkezhetünk meg a médiákról sem, amelyek segítségével kampányt indíthatunk a tudomány mellett. Az Internet jó lehetőséget ad arra, hogy a tudományok oktatását bevigyük a világ valamennyi otthonába anélkül, hogy ki lennénk téve a kereskedelmi és ideológiai tévék és rádiók szeszélyeinek. Meg kell próbálnunk szembeszállni a vallásos iskolákkal – fejezte be beszédét.

Voltak azonban hangok, akik kijelentették, hogy az előterjesztett anyagok elfogadhatatlanul vakok és leegyszerűsítettek voltak. Rámutattak, hogy a Szovjet Unióban a tudományt „vallásos megszállottsággal” tanították és nem hozott átütő sikert. Egyes vélemények szerint a többiek abból indulnak ki, hogy a hit elfogadására tett erőfeszítések rossz irányba vezetnek. Elméletileg elfogadhatóak a vélemények, de ha egy tudós azzal áll elő, hogy majd én megmondom neked, mit kell gondolnod, az, kontra produktív. Az embereket ez elriasztja a tudománytól.

Dawkins természetesen hajlandónak mutatkozott harcba szállni, és úgy vélte a szimpózium elért „valami keveset”, de minden kis lépés segítségünkre van. Minden esetre fel kell gyűrnünk az ingujjunkat, és neki kell látni a munkának. Azzal nem megyünk sokra, ha kijelentjük, hogy „nem szeretem a vallást, de nem tehetünk ellene semmit”.

 

Ha nem isten, akkor helyette mi? (záró akkordok)

A tudomány feladata, hogy teljes mértékben feltárja előttünk, hogyan lehetünk boldog ezen a Földön, és hogyan nyugodhatunk bele az itt talált körülményeinkbe. *** A szeretettől nem távolít el minket biokémiai alapjainak a megismerése.  (Sam Harris, a Hit vége című mű szerzője)

Hadd nyújtsam az embereknek a Világmindenséget. Mi a Világminden­ségben vagyunk, és a Világmindenség itt van bennünk. Ennél magasztosabb érzést nem ismerek. (Nell deGrass Tyson asztrofizikus)

Ismertessük meg gyermekeinkkel a Világmindenséget, ami sokkal, de sokkal nagyszerűbb és félelmetesebb, sőt vigasztalóbb, mint bármely általam ismert szentírás vagy istenhit. (Carolyn Porco bolygókutató)

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

71 gondolat erről: „(3686) Istent helyettesítve      

  1. “Megnyugvást nyújthat számunkra, hogy mindenki, aki valaha élt a Földön egy szép napon éke lesz a Világmindenségnek.”

    Erről Gyurcsótány mondása jutott eszembe: egy lószart mama

    Kurvára nem nyugtat meg a tudat, hogy valamikor tehénlepény vagy akár virág formájában ékesítem a világmindenséget.

  2. Jó cikk! Különösen tetszett ez a mondat:
    “„Nekem azonban – folytatta Dawkins – teli van a hócipőm a belénk oltott vallás iránti tisztelettel.”
    Hát elég bárgyú is ahogy erőlködnek a mai vallás képviselői, hogy felekezetüket lenyűgözzék.
    Persze a cikk kissé elfogult és a tudósok tényleg nem hercegek fehér lovon. Az, hogy a vallás legtöbb képviselőjénél racionálisabbak, az nem kérdés.
    De lehetnének még racionálisabbak és kidobhatnák a dogmáikat, hogy a vallást is valóban racionalizálhassák. Előrébb járnának és nem 60 éve toppognának egy helyben.
    Nem értik(csak azt hiszik),
    ez a legnagyobb baj.

    Amelyik kicsit is mélyebben belelát(pl.Einstein, Planck stb.) az mind elismeri, hogy van egy összetartó ‘erő’, mely kilétét az eddigi tudományos gondolkodás továbbfejlesztésével lehet
    csak megtalálni. A helyzet, hogy a cikk hemzseg az előítéletes véleményektül, mikozben saját szemellenzős dogmatizmusa hajtja.

    Azt hiszem, hogy a:” A tudományos kutatás lényege egy spirituális kíváncsiskodás, az anyagi világ megismerése. ”
    mondat telitalálat.

    A vallás kontra tudomány ilyetén szembeállítása elég ovis dolog.

    1. Intuitív
    🤣
    “Lószart mama!” Ez tetszett.

    Szerintem az általad, a cikkből idézet
    mondatot nem így kell értelmezni, bár a szövegkörnyezet valóban ezt mondja.

    A tehénlepény vagy egy virág úgyanúgy
    az éke a világmindenségnek,
    mint bármi más. Ez igaz lehet, de nem az egó számára.

    Azonban az a sok információ amit felhalmoztál lószarként nehezen elképzelhető. Mert egy szar mit csinál azonkívül, hogy van és szétmálik?!😊
    Bizonyos tudatszint nem degradálódik ennyire le.
    A tudati evolúció is csak előre kapar.

  3. A hit, vallás fő célja hogy megnyugtatja az elmét. Egyszerű, tanulatlan emberek számara is megnyugtató magyarázatokkal és iránymutatással szolgál az élet nagy kérdéseire adott válaszokkal. A bolygó nagyrészét kitevő harmadik világbéli embereknek nem kellennek a részletek, a bonyolult tudományos magyarázatok. Felfogni sincs esélyük. Alapvető biológiai folyamatokkal sincsenek tisztában, így nem várható el hogy elfogadjanak egy tudományalapú technokrata irányzatot, magyarázatot, mely nem is ad (nem tud, nem is tud analitikus lényegéből adódóan) magyarázatot adni a nagy kérdésekre. Emiatt vallás mindig lesz és volt is.

  4. Röhejes hülyeségek gyűjteménye.

    Még hogy a Szaturnuszról készített képek helyettesíthetik Istent? Ezeknek az embereknek halvány lila gőzük nincs arról, hogy miről beszélnek.

  5. 2 – Balázs:
    Idézlek: “A helyzet, hogy a cikk hemzseg az előítéletes véleményektől, miközben saját szemellenzős dogmatizmusa hajtja.” Ezt én inkább a hozzászólásodról állítanám. Hiszel istenben vagy még inkább a misztikumokban, és eljátszod a független hozzáértő szerepét.

  6. 5. Tibor bá’
    Ez így van. Hiszek Istenben. Hívő vagyok.
    Pontosabban szólva tudom, hogy van Isten, a világ forrása. Ami kijelentés kissé vagy nagyon nagyképűnek tűnik, mintegy kinyilatkoztatásnak részemről, de ez végképp nem lényeges.
    Hogy mit játszok el, az megint nem lényeges.
    A téma, az érdekes.

  7. Ha lesz időm, akkor szépen kielemzem a posztot, de addig leglettelem a nappalit… 🙂
    Így is túl sok időt töltök néha a fórumon, és nem halad a munka… 🙂

  8. 4 – Ábel:
    Ezek az emberek nemzetközileg elismert “valakik”, akiktől ti kis senkik tanulhatnátok. Ezért fordítom le nektek. Nem azért, hogy lesenkízzétek őket.

  9. Minatoval értek egyet.
    Kár is ennél tovább boncolni ezt a témát!

    Aki érti, vagy legalább megérti, hogy miért és miről szól a tudomány által nyújtott lehetőségek tárháza, amúgy is így gondolja.
    Aki pedig a hitet létszükségleteként értékeli, ill. így éli meg, nem várható el tőle, hogy feladja azt, amibe kapaszkodni tudott, amibe kapaszkodni tud. Nem mindenki képes elfogadni a tudomány által nyújtott jobb kezet, sajnos akkor sem, amikor értelmesebb vallási vezetők már rég kinyilatkoztatták, hogy Isten is ezen keresztül segíthet még többet rajtunk.

    A mezítelen tudomány ugyanúgy semmit sem ér, mint a lecsupaszított, vak hit. Önmagában mindkettő csak pusztításra és rombolásra képes. A világ megismerése nem lehetséges sem rombolással, sem közönnyel, hanem csak csodálattal, megértéssel és a szeretet valamilyen szintű megélésével, teljesen mindegy ki és hogyan jut el erre a felismerésre.

    A cikk által megfogalmazott formában Istent nem lehet helyettesíteni, hiszen még egy embert sem tudunk igazán “helyettesíteni”! Helyettesíthetem -e az elhunyt édesanyát, vagy a harcban elesett fiút? Ha a tudományt Isten helyébe akarom léptetni, nem értem a tudomány lényegét. A tudomány annyit mond, hogy a jelenlegi világkép istenére egyáltalán nincs szükség. Mintha azt mondanám, hogy a belőlem klónozott csecsemőnek nincs anyja. Tökéletesen igaz, noha annyira morbidan hat, hogy egyszerűen megbotránkozunk rajta. Sztem. nagyjából ez a helyzet és ez az eredmény látszik a hsz-okban is, a téma ilyen formában történő boncolgatásának hatására.

  10. Az arab világban meg LAtin-Amerikában nagyon vallásosak az emberek, Európában meg nem
    És hol van sok gyilkosság, erőszakos bűncselekmény?
    Igen, a vallásos helyeken, nem az ateista Európában
    Ennyit arról, hogy a vallásra mekkora szükség van

  11. 9 Tiborbá: szerintem azért nem gondoltál bele ebbe mélyebben… Ha nincs egy nagyobb kontextus, akkor belőlük is pont olyan tehénlepény lesz, mint a kis senkikből. Tehát ez a látszólagos különbség a “kis senkik” és a harcos Dawkins félék között elég gyorsan fel fog oldódni.

  12. 9 Nem senkiztem le őket. “Emberek”-nek neveztem őket.

    A legnagyobb koponyák is beszélhetnek totális baromságokat. Például amikor olyan témát taglalnak, amiről halovány gőzük sincs. Csak ezt el se tudják képzelni, miután megszokták, hogy ők a nagyokos megmondóemberek. Ez például pont egy ilyen helyzet.

    Ugyan honnan is tudnák, hogy mi mindent jelent egy mélyen hívő embernek az Istenkapcsolata, ha ők sosem találkoztak ezzel? Akkor meg honnan tudhatnák, hogyan lehetne azt helyettesíteni? Vak vezet világtalant.

    Elárulom a választ: Nem lehet helyettesíteni.

    Szívesen.

  13. 13 – Ábel:
    Én istenről eleget hallottam gyerekkoromban. Ma, igen közel az elmúláshoz, nulla megnyugvást nyújt az ember által kitalál isten és a túlvilág beképzelt létezése. Ezt én sikeresen tudom helyettesíteni a Világmindenség megismerésével. Belátom azt, hogy születünk és nyom nélkül megszűnünk, ami a világ rendje. Boldog vagyok, hogy részese lehettem ennek a csodának. Boldog vagyok, hogy a megszerzett tudás birtokában nem kell magam kitalációkkal hitegetni.

  14. 9: A fordítás bizonyára jó, de a cikk alapvetően lekezelő szemléletűen számol be az eseményről (lásd pl “néhány tucat hangoskodó ateista tudós”)…
    Szerintem ezért érezte magát néhány fórumtárs feljogosítva, hogy ilyen stílusban nyilatkozzon meg.

    Egyébként ha jól sejtem ez nem friss eseményről számol be, hanem a 2006-os “Beyond Belief: Science, Reason, Religion & Survival” konferenciáról.
    No nem mintha azóta előkerültek volna tudományos érvek isten(ek) létezésével kapcsolatban…
    De sajnos a cikkben említettek közül a Nobel díjas Steven Weinberg sajnos idén nyáron elhunyt.

  15. “Steven Weinberg :mindent meg kell tenni a tudósoknak annak érdekében, hogy kiszabaduljunk a vallás szorításából, ami az emberi civilizáció fennmaradásához a lehető legjobban járulna hozzá.”
    Cseberből vederbe klasszikus esete. Jelen korban a tudomány zászlaja alatt menetelünk egy klasszikus kihalási hullám felé.
    Oldjunk meg egy problémát, amivel még nagyobb problémát okozunk(ólom-tetraetil, DDT, antibiotikumok nyakra főre szedése, stb, stb)

    „Nekem azonban – folytatta Dawkins – teli van a hócipőm a belénk oltott vallás iránti tisztelettel.”
    Vallásokkal is lehet az ember kritikus, kissé avitt és sok rozsdás tannal van kitömve a vallások egy része, de a teljes eltörlésével a gyereket is kiöntené az ember fürdővízzel.

    “Carolyn Porco: akinek arra kellett válaszolni: ha nincs Isten, akkor mi legyen helyette? Tudomány – válaszolta a hölgy – legalább annyit ér, mint a vallás.” Egyem a drága szívedet Carolyn… 🙂 Vallás legalább ad egyfajta erkölcsiséget/morált, de mit adna ezzel szemben a tudomány? Ma már látjuk, egy technofalansztert, ami élhetetlen, és embertelen.
    “a csillagászok néznek szembe a csodálatos Univerzum nagy kérdéseivel” Csillagászok pont az isteni makro rendszert nézik, ezért annyira szép, és megindító, de nem baj, előbb utóbb helyére kerül minden.

    “Miért nem kapnak válasz tőlünk arra, hogy miért vagyunk itt? Igaz, ha erre a kérdésre van egyáltalán válasz, akkor az, az asztronómiában és az evolúcióban található meg.” Amíg egy jól működő modellt nem raknak össze az élet/világ keletkezéséről, addig ugyan úgy munkahipotézis marad, így nem is tud helyettesíteni semmit sem.

    “esztétikus képeket adni a kozmoszról, melyek a vallás által nyújtottakat felválthatják. ”
    Ez nettó bálványimádat. Ezért Mózes is bepöccent már egyszer. 🙂
    Egy szép női test(nőknek egy szép férfi test) is nyújt olyan esztétikus képet, amit órákig nézegetne az ember, még sem imádom vallásosan…

    “A nagy kihívást jelent a mulandóságunk tudatának megnyugtatása, mivel az istenben való hit párosul egy olyan fajta halhatatlansággal, amit a tudomány nem képes adni. ” Majd fog, már vastagon kutatási terület, csak nincs annyira nagy dobra verve.

    “Meg kell tanítanunk az embereket arra, hogy belenyugodjanak ebbe a tudatba.” Az emberek jelentős részébe azért nem lehet ezt a tanítást beleverni, mert a tudatalattilag tudják, hogy nem igaz. Pech, majd egy másik korszellemben ugyan ezt az állítást is megmosolyogják, mint azt is, hogy az idegek a szívbe futnak össze.

    “Szerinte a maradék 15 százalék jelenti a problémát, akiket meg kell „téríteni”. ”
    Nocsak nocsak, lesz itt még vallásosak megégetése, és ateista progrom?
    Ilyen ember kezébe nem adnék hatalmat, ő lenne az inverz Pol Pot…

    “Semmi szükségem – vallotta be deGrasse Tyson – egy olyan vallásos munkatársra a laborban, aki Istent okolja egy vizsgálat eredménytelenségéért.”
    Újabb erkölcsi magasság a tudomány nevében… Mintha pont ettől a mentalitástól rohannánk a falnak.

    “Joan Roughgarden (Stanford University, Kalifornia) geofizika és biológia professzor asszony szerint a harciasabb ateisták véleménye a tudomány nyújtotta lehetőségeket illetően túlzottak, és elfogadhatatlanul rózsaszínnek tüntetik fel a világot, miközben a hívő embereket kifigurázza. ”
    Akadnak még józan emberek.

    “Ezen túlmenően, Roughgarden professzor asszony kifejtette, hogy a tudomány a valláshoz hasonlóan dogmatikus és meg vannak a saját profétái. ”
    Nocsak nocsak, valaki meri kritizálni az elefántcsont tornyot?

    “Ennél is komolyabb hibának gondolja a tudományos etika manipulálhatóságát, nevezetesen a biotechnológiát alkalmazó vállalatok részéről, ami arra késztette, hogy komoly kételyeknek adjon hangot egy elfogadható moralitás megfogalmazásával kapcsolatban a racionális tudományos közösség részéről.”
    Jogos, a tudomány nem képes helyettesíteni a morált, avagy egy kés ügyetlenül csak össze vissza vág mindent, meg kell tanulni használni, és keretek közé kell szorítani, hogy mit lehet és mit nem lehet vele csinálni.

    “Véleménye szerint az értékeket azok szabják meg, amiket mi magunk értékelünk, vagyis élettársunk, utódaink és emberi kapcsolataink”
    Ez elvileg jó is lehetne, de itt van pl az LMBTQ őrület, ahol már a nemi szerepeket is kifacsarták, mert éppen ez a divat.
    Kell valami vonalvezető, különben egy társadalom elfajzik, részben ezt a szerepet töltötte be a vallás.

    “Rámutattak, hogy a Szovjet Unióban a tudományt „vallásos megszállottsággal” tanították és nem hozott átütő sikert.”
    Milyen finoman fogalmaztak. Csőd volt, és élhetetlen.

    “Dawkins természetesen hajlandónak mutatkozott harcba szállni, és úgy vélte a szimpózium elért „valami keveset”, de minden kis lépés segítségünkre van. Minden esetre fel kell gyűrnünk az ingujjunkat,”
    Már látom a lelki szemeimmel, hogy gyűjti a rőzsét és az olajat a máglyához. 🙂
    Csak úgy kíváncsiságból megnézném, hogy melyik titkos társaságban van benne.

    “A tudomány feladata, hogy teljes mértékben feltárja előttünk, hogyan lehetünk boldog ezen a Földön, és hogyan nyugodhatunk bele az itt talált körülményeinkbe. Sam Harris”
    Ez jól hangzik, de a tisztán technokrata társadalmak most élik át azt, hogy minden az ember feneke alá van téve, de valahogy még sem boldogok benne az emberek… Tetszik nem tetszik, az ember spirituális lény, akitől megfosztva ezt, csak egyik izmusből dől át a másik izmusba, és végül felszámolja létalapjait.
    Megoldás nem leszámolni a vallásokkal, hanem összeegyeztetni a tudománnyal, de ez olyan ellenkezést váltana ki, mind a materialisták, és a dogmatikus vallásosok körében, hogy még várni kell rá kicsit, de nem sokat…

  16. 14 Nulla megnyugvást nyújt NEKED, mert nem hiszel benne. Megnyugvást nyújt annak, aki hisz. Amit semmi módon nem helyettesít a világegyetem természettudományos ismerete, meg hogy csillaganyagból vagyunk, és tehénszar leszünk.

    Neked volt egy rossz tapasztalatod a vallással, ami a szemedben elhiteltelenítette. Ez a te személyes problémád, ami nem érinti azokat, akik viszont továbbra is hisznek benne.

    A halálba való belenyugvás messze nem az egyetlen vívmánya az istenhitnek. Jó esetben ez egy szeretetkapcsolat, amit tudományos elméletek és asztrofotók nyilvánvalóan nem pótolhatnak.

  17. Tegyük hozzá, hogy az, hogy az emberiség lehetséges kihalásának küszöbén állunk, 100%-ban a tudománynak és az általa támogatott technikának köszönhető. A tudomány és a technika tette lehetővé, hogy sorra kiiktassuk azokat a természetes szabályozó mechanizmusokat, amik korlátozták az ember szaporodását és természetátalakító tevékenységét.

    Lehet a különböző vallásoknak akármennyi, akármekkora bűnük, a kihalás szélére nem ők sodorták az emberiséget és a bioszférát.

  18. 17, 18: Ábel:
    Csak úgy árad belőled a szeretet!
    Nem túl hízelgő és nem is vonzó reprezentáció. 🙂

  19. 18 Ábel
    Minden élőlény arra törekszik, hogy képességeinek maximális bevetésével biztosítsa saját megélhetését és utódainak felnevelését, anélkül, hogy tekintettel lenne ennek hosszútávú következményeivel, mert a rövidtávú túlélés és fennmaradás az elsődleges cél, ami alapján a lények szelektálódnak.
    Ennek a folyamatnak az idők során nagyon sok zsákutcája is volt, éppen ezért, mert a válogatás a rövidtávú előnyök alapján zajlott, és a külső körülmények megváltozása következtében egész fajok eltűntek a süllyesztőben.
    Az ember hozzájutott a tudatos gondolkodás képességéhez, amit természetesen ő is a saját személyes érvényesüléséhez használt fel, függetlenül a hosszabbtávú kihatásokkal az emberiség sorsára.
    Igen, kikapcsolta azokat a szabályzókat, amelyek egyensúlyban tartják az élővilágot, és apránként maga alá gyűrte a természetet, immár önmagának is ártva.
    De ez a folyamat már jóval korábban megkezdődött, mint a tudományok felvirágzása, hiszen a fejlett vadásztechnikák alkalmazása, majd a mezőgazdaság feltalálása már régen kikezdték a természet korábbi rendjét, fajokat tüntettek el, ökológiai rendszerek semmisültek meg.
    Mindez az emberi találékonyság eszköztárával.
    A vallások ezeket nem tiltották, sőt dicsőitették a szántó-vető ember munkáját, az ember uralkodását a többi élőlény felett, és a bő gyermekáldást.
    A tudomány csak felgyorsította ezt a folyamatot.
    Mindemellett azt elismerem, hogy a vallás erkölcsi oldala hasznos az emberiség egészének, mert az emberek többségének a világ állapotának tudományos megközelítése teljesen emészthetetlen, és ezért szükség van egy megkérdőjelezhetetlen abszolút erkölcsi mércére, hogy valahogyan kordában tartható legyen.
    De számomra ez akkor is csak egy okos emberek által kidolgozott szabályozástechnikai elem, amely mögött a társadalom stabilizálásának igénye áll.
    Hosszú utat tett meg az emberiség addig, amíg szellemileg elért arra a szintre, hogy ezt megteremtse, különben még mindig az az állapot lenne, amit leletek bizonyítanak az ember őskorából, mikor még egymást is zsákmányállatnak, táplálékforrásnak tekintették.
    Az emberiség igen hosszú, sötét korszakokon ment keresztül a történelem előtti időkben, mire megteremtette a tételes vallásokat, amikkel élhetőbb, szabályozhatóbb lett a társadalom.
    De számomra ez nem isteni működésre utal, hanem számtalan generáció tapasztalataiból megépített szellemi konstrukcióra.
    Tudom Descartes azt mondta, “Ha isten nem lenne, ki kellene találni”, én meg azt mondom, hogy ezért ki is találták… 🙂

  20. 20 Tehát még ateista nézőpontból is le tudtad vezetni, hogy a vallás nem helyettesíthető. Köszönöm!

    19 Hát ne vonzódj hozzám! Kibírom. Tisztában vagyok vele, hogy nem vagyok tökéletes. De még aki az, azt is sokan utálják. Lásd fent.

  21. 18: “Tegyük hozzá, hogy az, hogy az emberiség lehetséges kihalásának küszöbén állunk”
    Ugyan már! Hiszen a hívők szerint ha meghalunk se halunk meg teljesen, ha biológiailag kihalunk, ők akkor is tovább éldegélnek Jóistenke Jézuska mennyországában, mert ők megérdemlik… 🙂 Talán azon aggódnak a hívők, hogy előbb-utóbb egymásra únnak a mennyben, ha nincsenek újonnan ékezők?
    Ráadásul a kereszténység tanításában eleve benne van, hogy egyszer majd eljön a végítélet Jézus visszatérésével, amikor mindenki megítéltetik, a jók feltámadnak, a rosszak mennek örök kárhozatra, aztán vége ennek a világnak, nincs tovább… Hát akkor mit kárhoztatod a tudományt, ha egyszer ez a terv, akkor ez valamikor úgyis be fog következni még mielőtt kihalnánk… Vagy nem hiszel a Bibliának?

    “A tudomány és a technika tette lehetővé, hogy sorra kiiktassuk azokat a természetes szabályozó mechanizmusokat, amik korlátozták az ember szaporodását és természetátalakító tevékenységét.”
    Sőt a tudomány írta bele szent könyvébe, hogy “Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.”
    Ja, nem.

  22. 21 Ábel
    Nekem nincs bajom a vallásos emberekkel, hacsak nem akarják rám tukmálni a hitüket.
    Viszont az én világképem nem hiányolja az istent, szerintem amit ma nem tudunk a világról, azt is lépésről lépésre fel fogjuk tárni a tudomány segítségével.
    Mert azért az nem tagadható, hogy a tudomány évszázadok óta szorítja vissza a vallásos világmagyarázat egyre több elemét.
    Lehet, hogy ez a szemedben bűn, mert megrendítheti az emberekben a vallásos hitet, de hát mit tegyünk, ha tények mást bizonyítanak…

  23. 21: Ábel:
    Vonzódna a hóhér! Jézus – Isten, még mit nem?! 🙂
    Arra utaltam, hogy az a stílus és érvrendszer, amivel védeni próbálod álláspontodat, épp azt bizonyítja, hogy még arra sem vagy képes, hogy az Isten parancsának eleget tegyél! Ne csodálkozz, ha eztán nem vesznek komolyan. Nem én vagyok ebben a fontos, hanem azok, akik szeretnek gondolkodni, pl. mielőtt szólanak. Ebben a “vitában” a Tiborbá által megszólaltatott tudós és Te képviselitek a végpontokat. Az igazság pedig nem “odaát”, hanem “az arany középúton” van. Erre már az egyház is rájött, s bőszen alkalmazkodik az aktuális feltételekhez, ha nem vetted volna észre. A saját Istenedet pedig senki nem akarja elvenni, s nem is tudja elvenni Tőled!

  24. 17 – Ábel:
    “Neked volt egy rossz tapasztalatod a vallással, ami a szemedben elhiteltelenítette. Ez a te személyes problémád, ”
    Ábel! Nekem nincs problémám. Amikor volt, azt megoldottam. Kiemelkedően stabil a pszichém. Sose volt szükségem arra, hogy imádkozzak valakihez valamiért. Ezért nem értem meg azokat, akiknek szükségük van egy istenre, hogy másnap fel tudjanak kelni és el tudjanak menni munkába. Aztán este meg kell nekik inni egy liter sört, hogy el tudjanak aludni.

  25. “Dr. Ivar Lissner azt írja a Man, God and Magic (Ember, Isten és mágia) című könyvében: „Éppen az az alapvető különbség ember és állat között, hogy az ember nem csak aludni, melegedni és enni akar.” Az emberben „van egy különös vele született belső törekvés”, amit „szellemiségnek” nevezhetünk. Dr. Lissner hozzáteszi, hogy ’minden emberi civilizáció gyökere az istenkeresés..”

    Úgy tűnik, hogy az emberi pszihé, az emberi természet része, hogy keresi a Teremtőjét. Ez belénk van plántálva.
    Az evolóciós elmélet(nem tudományt mondanék, azért a tudomány ennél szélesebb körű) itt posztban megszólaló evolúciós elmélet prófétái próbálják elnyomni magukban ezt és helyettesíteni.

    Bár körülöttünk mindenhol a teremtés csodáit látni, olyan dolgokat, melyeket még megérteni is nehéz, nemhogy leutánozni, mégis azt állítja a picike emberke, hogy nincs tervezőm, nincs felettem senki.

    A Teremtő tagadása nem modern korunk vívmánya. Már a görög filozófusok jó része is ezen a véleményen volt.

    Ezt mondta róluk 2000 éve egy bölcs: “..elnyomják az igazságot, mivel ami tudható Istenről, az nyilvánvaló közöttük, mert Isten nyilvánvalóvá tette nekik Mert az ő láthatatlan tulajdonságai világosan látszanak a világ teremtésétől fogva, mivel az alkotott dolgokból érzékelhetők,s igen, az ő örök hatalma és istensége, úgyhogy nincs mentség az ilyeneknek.”

  26. 25.Hú, Tibor bá, de jó hogy mondtad ezt a sört! Már megyek is érte!

  27. 22 Valóban, keresztényként számítok az apokalipszisre. János apostol majd kétezer éve sok mindent előre látott abból, ami most alakul. Csak az homályos előttem kissé, hogy a Te fejedben hogy áll ez úgy össze, mintha valahogy a te igazadat támasztaná alá.

    Igaz, hogy az idézett rész szerepel a bibiliában. Szaporodjunk, uralkodjunk, legyünk gazdák. De azért a középkori módszerekkel még jópár évezredig eldöcögtünk volna a környezet tönkretétele nélkül, ha nem jön a felvilágosodás, tudomány, ipari forradalom, mert ez adta a kezünkbe azokat az eszközöket, amikkel végleg ki tudjuk csinálni magunkat. Ezt azért nehéz lenne vitatni.

    24 Milyen stílus? Hogy hülyeségnek nevezem a hülyeséget? Nem vagyok egy simulékony buzigyerek, az tény. Ahogy te sem, Tibor bá sem, sőt Jézus sem. Ha ennyit nem bírsz elviselni, sajnálom.

  28. 28 Ábel
    Akkor vehetem úgy, hogy most negatív fejleménynek tartod, hogy a tudomány téged felruházott azzal a tudással, hogy fizikus lehessél, és átlásd a fizikai világ működését?
    Ha ezt a pályát választottad, akkor feltételezem, hogy téged is elragadott a lelkesedés valamikor, hogy megértsd a világ mozgató törvényeit, ami a legtöbb ember előtt, és főleg e régi korok emberei előtt rejtve maradtak.
    Vajon ezek a törvények arra ítéltetnének a világképed szerint, hogy jobb, ha az emberiség nem is tud róluk, és valami leegyszerűsített mese helyettesíti náluk ezt a tudást…

  29. 14 Tiborbá
    Na most az az igazság hogy fiatalon az ember nem gondol az időskorra.Fiatalon sok ember csak rohan, ki így ki úgy él.Van aki a pénzt és a javakat gyűjtögeti , van aki jó autókat hajt.Nagyon sok ember főleg ma kevés időt szán az emberi kapcsolatokra.
    Öregkorban átértékelődik minden.A pénz, a tualjdonolt ház,házak , a tulajdonolt vagyon, egy új autó már csak értéktelen kacat akkor az ember szemében.Cégépítés,karrier,növekedés, megtakarítás már felesleges szavak ilyen korban.
    Időskorban az ismerősök is megfogyatkoznak.Egyik ismerősöm példája akinek a szülői háza mellettünk van de egy városban lakik.Szóval voltam ennél az ismerős házaspárnál kb 20 éve akkor kb. 68 évesek voltak , még aktívan mentek a gyerekeikkel kirándulni, a mama aktívan rakta a befőtteket a panelben, jöttek hozzájuk az ismerősök , minden hétvégén jött valaki vagy pedig ők mentek valamilyen ismerőshöz.
    Aztán kb. 18 évvel később voltma náluk, ekkor voltak kb. 83 -84 évesek panelben a takarítás már elmaradt mert az asszony már nem tudott takarítani.Az ismerősi kör olyannnyira megfakult hogy már nem jött hozzájuk senki és ők sem mentek sehová , az eddigi kb 20 aktív ismerős mind eltűnt (ugye meghaltak a korukbeliek).most már Imre bátyám 89 éves, egész nap a panelben van. Szerencsés mert amúgy nincs baja és egészséges, csak már szellemileg nem aktív értem ezalatt hogy az utóbbi 1-2 évben már lelassult és otthon a történelem könyveit (történelem tanár volt) már nem is olvassa pár éve.Tehát már szellemileg sem csinál semmit, maximum tévézik de szerintem már azt sem úgy fogja fel mint 10 évvel ezelőtt.Szerencsések mert mindketten a feleségével 89 évesek.Az utóbbi 1-2 évben nagyot lassultak mind szellemileg mind fizikailag de nagyon ritka az ilyen házaspár akik így békességben élnek és 85 éves korukig mondhatni szellemileg és fizikailag akítvan.
    Szóval idős korban már inkább az emberi kapcsolatok számítanak, a pénz és a csillogás nem igazán.A te generációdnál Tiborbá még a tágabb rokoni kör és ismerősök összejártak.(legalábbis ezt láttam nagyanyáinktól).. Ma meg alig.Tágabb rokoni kör meg egyátalán nem jár össze, mondhatni soha nem találkoznak.Az esték idős korban másképp telnek.Most hogy óraátállítás van a délutánok meghosszabbodnak és sötétek lesznek.
    Azt látom hogy mindenki beburkolózik a házába rengeteg a magányos ember a fiataloktól kezdve a 80 évesekig mindenki eltávolodott egymástól.Az a 80-90 éves generáció épp most halt ki akik még átmentek egymáshoz beszélgetni a kályha mellett.

    A mi 30-40-es generációnk nagy része már a gép előtt ül. Nem lesz már olyan hogy átjön majd ma az egyik holnap a másik szomszéd vagy ismerős a téli estéken beszélgetni.A ti generációtok még ilyen szempontból szerencsés volt.Persze már aki mert nem mindenki.Sok esetben a mai világban már egy papi vagy mami az unokával már max 1 órára találkozik maximum ünnepekkor vagy akkor sem.
    Idős korban meg inkább az számít hogy a mami ott ül e az ember mellett a hosszú délutánokon, egészségesek e, tudnak e járni, benéz e a gyerek, unoka gyakran vagy az ismerősök bejönnek e beszélgetni.
    Na nem írok többet mert csak részlegesen tartozik ide az öregség és az elmúlás 😀

  30. 29 Igen, ifjú titán koromban azt gondoltam, hogy a világot mozgató törvények megismerése valami izgalmas dolog. Aztán az egyetem végére már halálosan untam, de ha már odáig eljutottam, csak megcsináltam a diplomát.

    Egyébként azt gondolom, hogy önmagában a tudomány szép és hasznos. Csak ha az élet összefüggéseibe helyezem, megnézem, hogy mit rombolt le, és mit adott helyette, az egyenleg negatív.

    Őszintént szólva szívesebben lennék akár mezítlábas bushman, akár honfoglaló magyar, mint manapság bármi. Na, de ez van, ebből kell kihozni a lehető legjobbat!

  31. A tudománynak nem feladata Isten létének vizsgálata, így kiszorítani sem tudja. A Világegyetemet és a tudományt párhuzamba állítani Istennel olyan, mint összehasonlítani az almát a körtével.

  32. 32 Hogy én mire használom, az igen. Hogy az emberiség mire használja, az túlnyomórészt már eldőlt, ami kicsi még hátravan, arra is infinitezimális a ráhatásom.

    Mindenesetre, ha az lesz a mese vége, hogy az emberiség a fajok és életközösségek 99%-ával együtt eltűnik a Föld színéről, azzal nehéz lesz olyan pozitívumot szembeállítani, hogy azt lehessen mondani: megérte.

  33. 31 Ábel
    Hát, elég fura a hozzáállásod…
    Őszintén szólva én nem bánnám, ha az emberek többsége őszinte hívő lenne, de engem nagyon bosszantana, ha azt érezném, hogy elzárják előlem a világ valós működési törvényeit, és helyette valami homályos és misztikus pótlékot kapnék… Ez maga lenne a kihívás.
    Számomra a lét legizgalmasabb eleme a valóság minél pontosabb megismerése, újabb és újabb tudásmorzsák felszedése, amiről lemondani egyenlő a helybenjárással egy egyhangú taposómalomban…

  34. 34 Ábel
    Ha az emberiség eltűnik a föld színéről, annak számomra az lesz a magyarázata, hogy az ember nem volt képes átugrani a saját árnyékát, a magával hozott evolúciós öröksége, ösztönei feloldhatatlan ellentétbe kerültek a tudat által rendelkezésére álló eszközökkel.
    Abban még egyet is értenék veled, hogy a vallások megpróbálják az embert olyan keretek közé szorítani, hogy ne árthasson másoknak és önmagának.
    De ez nekem nem bizonyít többet, mint hogy ez egy ember által teremtett eszköz, amely mint egy nyugtatószer használ egy szertelen hiperaktív, önmagára is veszélyes emberre, de nincs mögötte semmi más.
    De az lehetetlen elvárás, hogy én, minden valós belső meggyőződés nélkül eljátsszam a hívőt pusztán azért, hogy ne bomlasszam a hívő emberek hitét, még ha látom is a vallás ilyen értelemben pozitív oldalát.
    Habár az az érzésem, hogy a politikában sok személy van, aki éppen ezt teszi, (lásd mai magyar kormány) nem tényleges meggyőződésből, hanem politikai haszonszerzés céljából.
    Nem tudom elhinni, hogy a sok volt pártfunkcionárius most hirtelen ilyen buzgó keresztény lett, mint amilyennek mutatja magát…

  35. 37 Az őszinte hitetlenség még mindig sokkal jobb, mint a megjátszott hit.

  36. 38:
    Mindenre van válaszod. De vajon ezek a jó válaszok?
    Az emberiség nem a tudomány miatt fog kipusztulni, hanem a saját magába vetett túlbuzgó, vak, valóságtól teljesen elrugaszkodott hite miatt! A tudós megtervezi a rakétát, de a gombját nem ő, hanem egy olyan ember nyomja meg, aki hisz abban, hogy ezzel előrébb fog jutni abban a sajátos világban, amit elméje megteremtett a saját maga, a saját boldogulása számára. Aztán a valóság mindig közbeszól, mert nem tehet mást. De, hogy ezért a tudós, vagy maga a tudomány, s ennyi erővel akár maga a világ lenne a felelős és a rossz? Akkor már inkább az istent hibáztatnám, aki megteremtette/létrehozta ezt a fajt, amelyiknek 90%-a a tudomány bokájáig sem képes felérni, de a rakéta gombját nyomogatni azért feljogosítva érzi magát! Mintha egy kardcsörgető ősembert beengednénk az indítócsarnokba. Az életért vívott kényszerű küzdelem során minden szenteskedés véget fog érni. Amúgy nagy kár érte!

  37. 39 Ha a gombot nem is nyomja meg senki végül, a sok elégetett szén végez velünk. Ahhoz pedig csak a termodinamika kell. Ami tényleg egy szép, kerek elmélet.

    Világos, hogy az emberi gyarló gyarlóság is kell hozzá, nemcsak a tudomány. De akármilyen gyarlók vagyunk is, a totális pusztulás lehetőségét a tudomány adta.

    Bizony a tudósok adták a politikusok kezébe az atombombát is. Pedig tudhatták, milyenek.

  38. 40:

    Ábel

    “Bizony a tudósok adták a politikusok kezébe az atombombát is. Pedig tudhatták, milyenek.”

    Mivel a világon mindent és mindenkit az isten teremtett, eléggé nevetséges dolog minden rosszat rákenni egy pár emberre! A jó dolgokat pedig a hívők és a vallás adja! Ugye, ezt te sem gondoltad komolyan?

  39. Hol mondtam én ilyet? Az egyház csak emberekből áll. Bűnösök vagyunk mindannyian. Adunk jót és rosszat is.

    Isten az, aki csak jót ad, nem az egyház, nem is a vallás.

  40. 42:
    Ha Isten valóban a saját képmására teremtette az embert, akkor ez nem állja meg a helyét. Bízzunk abban, hogy ez a leírt formában nem igaz!

    Ha pedig létezik egy entitás, amely valóban feltétel nélkül szeret mindent, amit megteremtett, akkor a világ leghálátlanabb produktumának tekinthetjük az embert. Ilyen formában, ha létezik egyetemes kegyelem, az épp a halál számunkra!

    Milyen szép lenne, ha az emberek valóban képesek lennének békében és harmóniában létezni. Amiért ez nem megy, nem igazán sikerül, az viszont épp az a részünk, amelyet örökölünk apáról-fiúra évezredeken át. Akkor pedig itt valaki, valamit nagyon elcseszett, ami messze nem egy mindenhatóra vall!

  41. A vallást és a tudományt nem kell összehangolni, mert nem ugyanarról szólnak. Ha valaki megpróbálja, attól még a meglévő vallások nem szűnnek meg, csak létrehozunk egy n+1-edik valláspótlékot.

    A kereszténység domesztikálódott. Az egyház hatalmi pozíciója jelentősen visszaesett, így kevésbé hatalmi harcok színtere. Az állam és az egyház különvált, kevésbé használják világi harcok legitimálására az isteni akaratot. Keresztes háborúkat pedig lehet folytatni a szent demokrácia nevében is.

    A tudomány hasznos tud lenni, de ilyen szétzilált hatalmi viszonyok között kaotikusan vannak felhasználva az energiák, és összességében csak zajt, hőt és szennyet produkálunk belőle. Abszolút uralkodók nélkül tömegként viselkedünk. Nem örök életű piramisokat emelünk a fáraónak, vagy katedrálisokat Istennek, hanem hatalmas korrodálódó bádogtéglákat a pénz, a hatalom és a pillanatnyi élvezet hajszolására.

  42. 44 Jani
    Az emberi társadalom reménytelen, mert nem szüntethető meg egy igazságtalan, tömegeket kihasználó berendezkedés, bármennyiszer is hivatkoznak rá különböző eszmék nevében.
    Nehéz olyan berendezkedést elképzelni, ami fenntartható, és ugyanakkor demokratikus, a tömegeknek is elfogadható anyagi jóllétét is biztosítani képes.
    Igazad van, a hosszú életű stabil társadalmak mindig despotikus, a népet vallással lenyugtatózó, jólétet csupán egy kislétszámú elitnek biztosító típusúak voltak.
    Ugyanakkor lehetetlenség nem jogosnak érezni azokat a törekvéseket, amelyek a nagy tömegeknek is jogokat szereztek a jobb, szabadabb, kényelmesebb élethez a földi siralomház helyett.
    Viszont ebből az ördögi körből lehetetlen kikeveredni, mert ez a természeti források egyre gyorsuló kizsigereléséhez, és végül összeomláshoz vezet.
    És visszafordítani nem lehet a történelem kerekét, a szellemet nem lehet visszagyömöszölni a palackba, az emberekkel elfogadtatni, hogy ezentúl neki csorbulnak eddigi jogai, életkörülményei, míg mások ezt megőrzik, és abszolút hatalomhoz jutnak.
    Ez ma jó recept lenne arra, hogy az elégedetlen tömegek a kitermelődő szellemi irányítók segítségével vérbe borítsák a világot az igazság nevében…

  43. 45. hubab
    Én sem örülnék egy elnyomó diktatúrának, az előző kommentembe nem szántam értékítéletet, csak helyzetelemzést. Én nem hiszek abban, hogy világi hatalmak felülről egycsapásra meg tudják váltani a világot. Fentről ne várjunk semmi drasztikus változást, amíg nem jelentkezik tömeges igény rá, illetve kicsiben meg nem mutatjuk, hogy egy szerveződési forma fenntartható.

    Most, amíg még a boldog békeidőket éljük, közösségeket kell építenünk, egymásrautaltságot a rendszerfüggés helyett. A pesszimista egy kellemetlen szituációban azt mondja, hogy na ennél rosszabb már nem is lehetne, míg az optimista szerint dehogynem. Vagy fordítva, nem tudom. 🙂 Remélhetőleg demokratikus körülmények között le lehet vezényelni leépülési folyamatot, legalább lokálisan. Ekkor is megvan a lehetősége, hogy a nép, vagy annak képviselői demokratikusan diktátort választanak, akár ideiglenesen, mint az ókori Rómában, ha végveszély fenyegette a birodalmat. A megválasztott diktátor aztán nem szívesen adja vissza a hatalmat a népnek, inkább dinasztiaalapításra törekszik. Ha meg összeomlik a társadalom, akkor előbb-utóbb egy-egy területen erős emberek, akár hadurak szervezik meg az új társadalom alapjait, ha egy szomszédos ország regulárisai be nem vonulnak.

  44. 45, 46:
    Azért azt is látni kell, hogy nagyon sok kollektíve rossz tulajdonságot a túlnépesedés és az azzal járó problémák hoztak elő.
    Egy kis létszámú közöségben soha nem épülhet atombomba, noha egymás irtása akkor is működött, csak kisbaltákkal. A felelősség itt abban van, hogy időben tudni lehetett, hogy ebből csak baj lehet, s mégsem tettek/tettünk/teszünk semmit.

    A hitének mindenben automatikusan engedelmeskedő lény (vagy inkább közösség) nem képes arra, hogy ami összefüggést megértett, arra vonatkozóan relevánsan cselekedjen.

    A diktatúra tovább örökítését családi vonalon egyszerűen meg lehetne akadályozni. Olyan szabály kell, amely szerint csak abból lehet uralkodó, akinek nincsenek utódai, tehát leszármazási vérvonal alapján nem követelhető a trón. De akkor meg egy másik csapdába esünk bele, s az emberi szabályokkal épp az a baj, hogy képtelenség azokat betartani, mindig lesz aki keres és talál kiskaput, s ezt a közösség mindig el fogja nézni, csak ügyesen kell egyensúlyozni. Most is láthatunk erre példákat.

  45. 47. Anonymus
    Én a diktatúra egy előnyének tartom a dinasztiaalapítást. Egy feudális rendszerben legalább egy területnek megvan a gazdája, aki érdekelt, hogy a föld és lakói fejlődjenek, hogy az utódainak továbbadja. Egy gyermektelen Merkel-t, vagy Macron-t kevésbé izgatja, hogy mi lesz az országa, vagy a világ sorsa. Egy négy évre megválasztott képviselő, vagy egy spekuláns befektető azt nézi, hogy hogyan több minél gyorsabban minél többet kizsigerelni a földből és lakóiból, aztán magára hagyja, és keres újabb lerabolható területet.

  46. 48:
    Minden éremnek két oldala van. Az egyensúlyozás pedig nehéz feladat!

  47. Re:44
    “A vallást és a tudományt nem kell összehangolni, mert nem ugyanarról szólnak. Ha valaki megpróbálja, attól még a meglévő vallások nem szűnnek meg, csak létrehozunk egy n+1-edik valláspótlékot.”
    Pedig ez lesz a jövő, bármennyire is tiltakoznak ellene a tudomány, és az egyház képviselői. Light kiadásban már ezt csinálja a pápa most is, de ez egy tisztán szubjektív vélemény, hogy nem ugyan arról szólnak. Pontosan ugyan arról szólnak, csak az egyik a megoldást mondja el(vallás) a tudomány pedig a megoldás felé halad.

  48. Érdemes volna elgondolkodni az istenhit, az Isten, mint magasabbrendű, mindenható lény létezésének okán, eredetén.
    Szerintem az emberi istenhiedelem alapja éppenséggel egy prózai légköri jelenség lehet:
    Meg kell nézni egy szép, napos nyári koradélután amint a Napot eltakarja egy elébeuszó felhő, minekokán a napsugarak mögüle küllőszerüen szétterülő , jól láthatú sugarak formájában törnek elő.A látvány annyira fenséges, lenyügöző még nekem, a modern embernek is, hogy elképzelem azon réges-régi embert az akkori délutánokon bámulva ezt a csodás tüneményt. Ha emgem ennyire meghat a látvány, biztos vagyok benne, hogy az ő egyszerü, primitiv lelkében is felébred valamelyes önkéntelen, magasztos érzés a tünemény láttán, és persze, hogy odaképzel a magasba valakit, aki szerinte ezt a gyönyörüséget megalkotta , egy hatalmas, mindenható , jóságos lényt.
    Hogy kerek legyen a kép, ezt a mennyei csodát ellensúlyozva látta néha a mélyből feltörö vuklánkitöréseket, azok minden komor, veszélyes, fenyegető mivoltukban, minekokán létrejön a pokol fogalma, annál is inkább , mivel annakidején a Föld felszinén nem volt ritka egy-egy kisebb felszini kőolaj tó, ami gyakran lángrakapott a villámoktól. Mi sem rémesebb látvány mint egy ilyen égő föld, méghozzá ezt viszonylag közelröl szemlélve, és ime a mennyei jóság a földalatti gonosz borzalommal szembeállitva , és megvannak a vallások, a hit pillérei.

  49. és tedd hozzá egy derült éjszakán a csillagos eget

  50. balint
    Ez egy nagyon szép, szépirodalmi stílusban megírt mese-elképzelés.
    És igaz, igaz az emberek többségére. De a valósághoz csekély köze van, hacsak nem tekintjük valóságnak a tömeg igény- és tudásszintjét.
    ———————————-
    Az itteni un.materialisták is (és itt nem rád gondolok kedves balint)csak lózungokat mondanak, tekerik a lemezt századjára.
    Közben észre se veszik a különbségeket a hívők mondókájában, csak a hívőkben.
    Mesének kiáltanak ki mindent anélkül, hogy vennék a fáradtságot és próbálnák megérteni, utánajárni.
    Pedig már annyi energiájukat ölték bele az önismétlő és -igazoló parttalan viták 100-ba, hogy már ezerszer előrébb lehetnének.
    Persze ez igaz rám is, de én azért intenzíven foglalkozom ezzel.
    Azért is beszélek ilyeneket, ilyen zöldségeket.

  51. Isten léte nem arról szól, hogy a Világegyetem létrejöhetett-e nélküle is. Miért ne jöhetett volna létre? De Isten léte arról sem szól, hogy köszönöm jól megvagyok nélküle is és engem tökéletesen kielégít a Világegyetem csodálata. Jobban mondva az én viszonyulásom a meghatározó Istenhez vagy a Világegyetemhez. Ha Isten a mérce, akkor az egy fix viszonyítási pont, személyes kapcsolat és felelősséget kell vállalnom az életemért. Ha a Világegyetem a mérce, az egy relatív dolog, bármilyen célom lehet és semmiért nem kell felelősséget vállalnom. Istent tehát nem lehet helyettesíteni szerepénél fogva semmivel. Ez egy értékválasztás: felelősségvállalás vagy menekülés.

  52. 54 galapagosz
    Mindig visszakanyarodunk ide.
    Induljunk ki abból, hogy még nem történt semmi isteni megnyilvánulás, senki nem tud a létezéséről, ezért nincs erkölcsi parancs, nincs Mózes kőtáblája, csak éldegélnek az emberek, és a szabályokat mindig maguk alkotják saját pillanatnyi igényeik szerint, ami rengeteg konfliktust, vérontást, összeomlott életeket eredményez.
    Ezt a társadalom szerveződése során nagyhatalmú uralkodók tudják túllépni, akik az uralt területeken érvényesítik saját jogrendjüket, és ez alapján tartanak rendet, nem lehet felelőtlenül bármit csinálni.
    De ez nyilvánvalóan elég relatív, hiszen egy új uralkodó simán felülírhatja.
    Ebből a bizonytalanságból egy kiút látszik, megalkotni egy olyan erkölcsi rendet, amely az emberi közösségek stabil életét biztosítja, másrészt kialakítani egy olyan generációról generációra átörökített hitrendszert, amely a tanításokat nem engedi megváltoztatni, és kikerülhetetlen következményeket, jutalmat vagy büntetést vetít előre minden ember számára egy majdani halál utáni öröklétben, ami nem megkerülhető ügyeskedéssel, gazdagsággal, hatalommal. Ez elég vigasztaló, vagy elrettentő lehet mindenki számára, hiszen senki nem tudja biztosan átlátni, hogy ez igaz, vagy nem.
    Ha ezt néhány okos és jószándékú, de akár csak praktikusan jól irányítható stabil társadalmat akaró ember,- nevezzük őket prófétának – kidolgozza, és megfelelő módon sínre teszi, akkor megszületik az monoteisták istene, és ha ez a világfelfogás győz, akkor kialakul egy általános morál, ami alapján minden ember megítéltetik, már itt a földi létben is, még ha nem is lehet ezt gyakran érvényesíteni.
    És ez akkor is működik, ha valójában nincs semmi a halál után, elégséges, hogy az emberek ezt őszintén higgyék, akkor a morál egy működő erővé válik.
    De ez csupán egy praktikum, ami a földi világ működésére hat, és nem bizonyíték isten létére, csupán a hit, mint eszköz társadalmi hasznára.
    A baj csak az, hogy több a vadász, mint a fóka, a különböző próféták különböző helyeken és korokban különböző vallásokat alakítottak ki, és akár erőszakkal is küzdenek a másik megsemmisítéséért, a saját győzelméért…

  53. 55-hubab

    De én nem erről beszéltem, amiről Te írsz. A valóság akár az is lehet, amit Te mondasz, hogy a vallást azért találták ki, hogy létrehozzanak egy általános morált, amihez igazodni tud az ember. Ahány kultúra, annyi féle vallás. De mindez akkor is csak egy relatív valóság, amit az ember kreált. Nincs abszolút viszonyítási pont és cél.

    De hol az igazság? Van egy mondás: Az igazat mondd, ne csak a valódit. Az igaz Isten-hit kérdése meghaladja azt, amit Te mondasz, a vallások felett áll. Nem az a lényeg, hogy Isten ihlette-e a prófétákat vagy emberek találták ki a vallásokat. Az Istenhez való viszonyulás éppen azt jelenti, hogy mindentől függetlenül én hogy viszonyulok mindehhez. Hiszem-e azt, hogy az életemnek van egy abszolút mércéje és célja vagy az egész életem csak viszonylagos, létében és céljaiban egyaránt.

    Ha megtisztítjuk Istent a vallásoktól, akkor juthatunk el ahhoz a dilemmához, hogy miben hiszünk valójában. Egy személyes Teremtőben, egy abszolút igazodási pontban és igazságban, amiben abszolút értelmet és célt nyer az életünk vagy egy relatív valóságban, a céltalan világegyetemben és céltalan létezésben, ahol minden relatív.
    Istentörvényű vagy öntörvényű az életem? Felelősséget vállalok vagy menekülök a felelősségvállalás elől?

    Ezért nem lehet bizonyítani Jézus történetiségét és Isten létét sem. Mert nem a bizonyítékon múlik, hanem az én szabad választásomon. Vállalom-e a felelősséget vagy menekülök előle.

    Röviden: Az Isten-hit azt jelenti, hogy az életemnek abszolút értelme van és felelős vagyok érte. Ha nem hiszek Istenben, az azt jelenti, hogy a Létezés és az életem, a felelősségem csak relatív értelmű. Felelősséget vállalok vagy menekülök előle?

  54. 50. dajtás
    Szerintem a vallás a miért kérdésre keresi a választ, míg a tudomány a hogyanra. A vallás megnyugtató választ akar adni arra, hogy miért csap le a villám, míg a tudomány a működési mechanizmusát kutatja. A legtöbb emberben a két szempont egyesül, ami a tudósokat is befolyásolja. Minél kevésbé tudjuk objektív módon leírni, minél emberközelibb egy tudományág, annál több kétség, értelmezési mód zavarja össze. Csak a matematika olyan, hogy előélettől függetlenül ugyanarra a megoldásra jut két tetszőleges ember, aki az adott feladatot meg tudja oldani.

    Amit te a kettő ötvözetének gondolsz, az a tudománynak az elődje, az alkímia. Tudományosan nehezen vizsgálható, ha titkolóznak a művelői, nem igazán mérhetőek az eredményeik, nem lehet független laborokban megismételni azokat, stb. A tudomány kíváncsian, prekoncepciók nélkül közelít egy témához, és nem a feltételezett tézist próbálja alátámasztani. Ha valaki Istent keresi, akkor Istent fogja megtalálni. Én az igazságot keresem, de nem zavarna, ha Istent találnám meg. A kutató ember szemszögéből ez hoz szerintem valódibb eredményeket.

    A filozófia a bölcsesség szeretete. Itt persze bele lehet menni Sophia istenasszony gnosztikusoknál betöltött szerepére, vagy hogy Baphomet állítólag Sophia átírása, bár akkor nem tudom, hogy a templomosok miért kecskebak fejeként ábrázolták Baphometet, de ez mind lényegtelen. A filozófiát a tudományok királynőjének is szokták nevezni. A szónak ebben az értelmében nem filozófus például TGM. Ahhoz, hogy az egyediről jogosan általánosíthass, nagyon sok egyedit meg kell ismerni. Nem lehet megspórolni az aprómunkát. Néhány szenzációhajhász könyv nem pótolja a háttértanulmányokat. Például az, hogy Rá-nak nevezed az egyiptomi napistent, az azt sugallja számomra, hogy nem olvastad Kákosy Lászlótól a Ré fiait, ami szerintem egy alapmű, ha valaki az ókori Egyiptommal megismerkedne, de egyébként is az itthoni szakirodalomban Ré-nek hívják már elég régóta. Mostanában Rá néven emlegetik az interneten a nem az itthoni szakirodalomból, hanem csak rendszerváltás utáni ezotériából, külföldi fordításból vele találkozók.

  55. 58-xxx

    Nincs más lehetőség, csak ez a kettő: abszolút vagy relatív értelme van az életünknek.
    Ha abszolút, akkor van Isten. Ha relatív, akkor nincs isten. Az elsőhöz felelősség társul, a másik hárítja ezt.

    Te is hárítasz, nem indokolsz!

  56. 60 – galapagosz:
    A ember megjelenése a véletlen műve. Az életünknek nincs értelme, se célja.

  57. Az életünknek értelmet csak az adhat, ha arra törekszünk, hogy az emberi létet élvezhető és fenntartható állapotban tartsuk magunk és utódaink számára, ami eléggé szubjektív szempont, mert ráadásul az élvezhető és fenntartható könnyen kerül ellentétbe egymással.
    Az élővilág az ember előtt azzal biztosította fenntarthatóságát, hogy egyedeit igen kegyetlen szűrésnek vetette alá, amelyben a többség elbukott és csak a legjobbak maradtak fenn, de azok is csak addig, míg őket is ki nem rostálta az idő.
    Ezért az értelemmel bíró ember súlyos kihívás előtt áll, hogy lehetne az emberi fajt felmenteni ez alól a többség részére kegyetlen törvény alól, de úgy, hogy ebbe ne rokkanjon bele az egész élővilág fenntarthatósága.
    Ebben egyenlőre vesztésre állunk…

  58. 62. hubab

    “Az életünknek értelmet csak az adhat, ha arra törekszünk, hogy az emberi létet élvezhető és fenntartható állapotban tartsuk magunk és utódaink számára,”

    Hát ezt így gondoljuk már mióta “lemásztunk a fáról és értelem gyulladt az agyfehérjéinkben”

    Hát ez biztosan nem működőképes, már ne is haragudjatok! A saját példánk bizonyítja.

    Aki élt már eleget az pontosan tudja, hogy az élet egy örökös küzdelem. Ezt ma már szétszépelgik a kőlaj hullámain ringatózva és beszélnek össze-vissza, hogy mi fontos.
    De a valóság az, hogy nem az örökös optimalizálási kényszerünk-a szenvedés elkerülése végett- lesz a végzetünk, hanem ennek ‘vakon’ teljesítése és materialista szemléletünk.
    Ne Tibor bá’-ból, balintból és belőled induljunk ki, akik ugyan materialisták vagytok, de még ma is elültetnétek egy diófát a biztos pusztulás árnyékában. Hanem abból a sok másikból, akik későbbi generációk és más erkölcsi neveltetésben részesültek. A L’oreal szellemiségében nevelkedtek és nem a tisztességes megélhetés volt a céljuk, hanem az elérhető legmagasabb luxus. Luxus, magyarul fényűzés(milyen találó szó).
    Az emberi alaptermészetet rossz irányba befolyásolták a könnyebb irányíthatóság érdekében.
    Az emberi életnek nincs értelme spirituális látásmód nélkül. Galapagosz jól mondja. Ez az oka felelőtlen hozzáállásunknak és hedonista szemléletünknek.
    Ha evolúciósan lettünk gondolkodó majommá akkor csak rövid ideig foglalkoztatna utódaink sorsa, aztán megint mi kerülnénk előtérbe, akár velük szembe is, de ez nem így van az embernél.
    Vagyis az evolúció képes akát tovább is menni a fajfenntartás érdekében és képes pszichésen is átalakulni. Képes a szuperego önzetlenségét az ösztönén elé helyezni. Tehát nem tudhatjuk a normál doktrína szerint, hol érhet véget evolúciós menetelésünk.
    A tudat minden megváltoztathat, felülírhat.
    Ezt pedig lehet befolyásolni.

  59. Re: Jani
    “Csak a matematika olyan, hogy előélettől függetlenül ugyanarra a megoldásra jut két tetszőleges ember, aki az adott feladatot meg tudja oldani.”

    Vannak olyan metafizikai irányzatok, amik matematika nyelvén írják le az Istent.
    Ott már nincs kecmec, főleg ha a matematika mögött valós fizika is van, és bármennyire is furcsa, van, és közvetetten már/majd mérhető is lesz.

    “Amit te a kettő ötvözetének gondolsz, az a tudománynak az elődje, az alkímia. ”
    Nem az, mert az alkímiában összekeveredett az okkult hókusz pókusz a modern tudomány csíráival, de amiről én beszélek az más, mert egzakt és mérhető, illetve prediktíven meg fog jósolni dolgokat, amiket be is fognak bizonyítani, ahogy fejlődik a technika, és nagyon sok vallásos tétel fizikai bizonyítást nyer fizikai mérésekkel. Egyébként teljesen megértem az ezen való fennakadást, mind a két fél(vallásos/materialista) részről, de a megismerést nem korlátozhatja semmilyen dogma, és az van bőven minden irányból.

    “hogy Baphomet állítólag Sophia átírása, bár akkor nem tudom, hogy a templomosok miért kecskebak fejeként ábrázolták Baphometet”
    Régi trükk, hogy valaminek állj az élére, és mikor már te vagy többségben, akkor alakítsd homlok egyenest ellenkezőjére, mint az eredeti tan. Jézusi szeretet nevében muszlimok levágása, tanokkal ellentmondó emberek máglyán való elégetése(ebben a korban nem húztam volna sokáig, talán ezért sem akkor születtem… 🙂 ), izmusok nevében teljes etnikumok ledarálása, stb, stb. Annyi kiforgatott tan van már, hogy már azt vesszük természetesnek, ami nem természetes, és azt természet ellenesnek, ami a természetes…

    “Rá-nak nevezed az egyiptomi napistent, az azt sugallja számomra, hogy nem olvastad Kákosy Lászlótól a Ré fiait”
    Valóban nem, rajta van a papír alapú könyvtári listámon(létszámstop moratórium van jelenleg, mert nem fér el több könyv, kell a hely a sok konzervnek(vicc volt…)), amennyire tudom referencia könyv pl az ELTE egyiptológia szakán, de 1979-es a kiadás, így gyanítom vannak már benne vitatható pontok(sok tézis megbukott már elavult 40 éve, pl az építési technikák, és az építők társadalmi státusza), de mivel nem olvastam el, így ez a kijelentésem fikázás lesz a szemedben. Ha meg van neked elektronikusan, akkor megköszönném, mert 1-2 rész kifejezetten érdekel, főleg a “műszaki jellegű” részek.
    Egyébként hogy hogy hangzósították az őshonos egyiptomiak Ra/Ré-t elég nehéz feladat, mivel jó pár ezer éve nem beszélt nyelv, és gyanítom több kiejtése is volt helytől függően, szóval a valós átirata nem könnyű feladat, főleg közvetítő nyelvek segítségével, mert ott szükségszerűen torzulnak a hangok.

  60. Minden élőlény, egy jól működő szuper bonyolult GÉP.
    Minden épeszű ember tudja, hogy még egyszerű gépek sem keletkeznek maguktól.
    Minden épelméjű tudja, hogy az élő GÉPeket egy szuperintelligens alkotó szerkesztette.
    Sok okos ember az ALKOTÓ lénye köré szőtt egy legendákkal teli ideológiát. Ezt vallásnak nevezte és uralta vele a többit.
    Most sok okos ember tagadja az ALKOTÓ létét, és legendás ideológiát sző, ezzel az ateizmussal uralja a népet.

  61. 65 – Bögözy:
    Feltaláltad a spanyol viaszt. Paley tiszteletes 1802-ben sikeresen megelőzött. Nade sebaj! Csak még azt áruld el nekem, hogy a szuperintelligens alkotót ki alkotta, vagy honnan van?

  62. Re:66
    Jogos, ez az egyik nagy kérdés… 🙂
    Az is lehet, hogy nincs alkotója, csak a Törvény van, ami olyan természeti törvény alapú peremfeltételeket ad, hogy létre tudjon jönni.
    Teremtőnek nincs teremtője, itt dugába dől a kauzalitás.

    Re:65
    Nem szupergépek, hanem lelkes lények.
    Az megint más kérdés, hogy biológiai alapon van kódolva a fizikai teste, de ettől még nem gép. Ez szerintem egy kifacsart materialista attitűd, ami a humánumot leredukálja egy géppé, aminek egyenes következménye a mai embertelen világ.

  63. 64. dajtás
    „az alkímiában összekeveredett az okkult hókusz pókusz a modern tudomány csíráival, de amiről én beszélek az más, mert egzakt és mérhető, illetve prediktíven meg fog jósolni dolgokat, amiket be is fognak bizonyítani, ahogy fejlődik a technika, és nagyon sok vallásos tétel fizikai bizonyítást nyer fizikai mérésekkel”
    Ami mérhető, bizonyíthatóan megjósol dolgokat, és a technikai fejlődéssel bizonyítást nyer, az a tudomány részévé válik. Addig hipotézis, amire visszás úgy hivatkozni, mint tényre. Itt most te jósolsz, és nem adod jelét kétségnek. Némelyik tagmondatban elfért volna egy „szerintem” szerintem. Sok vallásos tétel bizonyítást nyer, sok megcáfolódik, sokra rá lehet fogni, hogy bebizonyosodott, vagy megcáfolódott szövegértelmezés szerint. Sok vallásban sok mindent kitaláltak, és a kutatókat is inspirálhatják a régi gondolkodók művei.

    „Régi trükk, hogy valaminek állj az élére, és mikor már te vagy többségben, akkor alakítsd homlok egyenest ellenkezőjére, mint az eredeti tan. Jézusi szeretet nevében muszlimok levágása, tanokkal ellentmondó emberek máglyán való elégetése”
    Ezt nem értem. A templomosok soha nem kerültek többségbe. Valóban háborúztak a Szentföld zarándokútjainak védelmében, a keresztes királyságokkal is együttműködtek, illetve voltak saját akcióik is, a máglyáknak viszont a rosszabbik végén voltak. Számukra az volt az eredeti tan, amit követtek, alighanem a gnoszticizmus egy formája, nem a kereszténység.

    „izmusok nevében teljes etnikumok ledarálása, stb, stb.”
    Én azt inkább későbbi évszázadokra tenném. Bármilyen vallás, ideológia alapján lehet háborúzni, akár ezek nélkül is, sőt bürokratikus alapon is. A hutu és a tuszi egy nép voltak, csak egy vagyoni-életmódi jelzőt az európai hatóságok változtattak átjárhatatlan kasztokká, majd külön népcsoporttá.

    Szívesen kölcsönadom neked a Ré fiait. Lehet, hogy én sem olvastam el minden sorát. Nem is tudnék felidézni belőle semmi konkrétumot kb. 25 év távlatából. Nem tudjuk, hogy ki hogyan ejtette a nevet, de a tudományos közösségben itthon a Ré a bevett, míg a rendszerváltás utáni ezotériában a Rá. Gyanítom, mert így Rá lehet vezetni embereket asszociációkra, jobban lehet vele sugallni, hogy ugyanabból az ősnyelvből ered minden nyelv, ami véletlenül leginkább a magyar nyelvhez hasonlít.

  64. Re:68
    Valóban elfért volna a több szerintem is ez ok, de a predikciókból több már bejött, pl a gravitációs hullámok (80-as évek vége), ahogy látom most kezd körvonalazódni az elemi részecskék keletkezésének jó tudományos modellje is( nem a kvarkokról beszélek), ami atomos (időforrás) alapú modell.
    Multidimemziós téridő modellről is van predikció, ami a keresztény vallási terminológiában Szentlélek név alatt fut, ezt konkrétan láttam egy publikációban pár éve, még a keletkezési függvényét is lenyúlták, ez is 90-es évek eleji jóslat volt. Mondjuk ennek a matematikája elég “beteg”, jó megértéséhez újra kellene születnem, de ezen ülnek még kicsit, mert nagy távolsagú csillagközi utazás alapja, ami ma még szigorúan katonai program, és csak szivárogtatnak.
    Ezért írtam így, mert szépen lassan a jóslatok bejönnek, igaz más néven, és más által.

    Elfogadom a könyv felajánlást, kíváncsi vagyok pár infóra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük