(3681) Szabad akarat?

Tibor bá’ online

 

2021. A 89. év

Induljunk ki abból, hogy a „Hinni, vagy nem hinni” elsősorban az Istenbe vetett hitről szól, rá kell mutatnom arra, hogy a nyugati világban az úgynevezett vallásos emberek egy jelentős része eléggé konfúzus lelkiállapotban van. Egyfelől mélyen hisznek a Bibliá­ban, másfelől viszont igen sokan szilárdan hisznek olyan dolgokban, amit a keresztény hit elutasít. Például abban, hogy a sors meg van írva.  Talán nem is gondolnak rá, de amikor az asztrológiai előrejelzést latolgatják, vagy jósnőhöz mennek, akkor a sorsba vetett hitről tanúskodnak. Elvégre hogyan is jósolható meg az, ami nincs valahogy előre „rögzítve”. Ez viszont nem egy újszerű elképzelés, hiszen ez az iszlám térhódításának egyik sarkköve. „Tehetsz, amit akarsz, sorsod elkerülni úgyse tudod.”

Csakhogy az európai civilizáció alapja, a zsidó-keresztény hitfolytonosság ezzel élesen szembeszegül. A Biblia szerint Isten az embernek szabad akaratot adott. Szó sincs nagy könyvről, szó sincs elkerülhetetlen fátumról. Szabad akarattal, magunk irányítjuk sorsunkat. A jövő még nem történt meg „elméletileg” se, éppen ezért sehol se létezik, ezért megjósolhatatlan. Éppen hogy tőlünk, a mi viselkedésünktől függ.

Aki először kitalálta a szabad akaratot, bizonyára pontosan tudta mit csinál. Egészen biztos arra spekulált, hogy a szabad akarat hangoztatásával a vallás követőinek nem lesz módjuk kibújni az isteni felelősségre vonás alól. Tehát a zsidó és a keresztény kultúra szerint az Embernek szabad akarata van, a jót vagy rosszat szabad akaratból Ő maga követi el, és Isten ennek megfelelően jutalmazza vagy bünteti. Ráadásul jól is hangzik. Az Ember szabad akaratának tudatában büszkén feszít a bőrében.

Ezt azonban újabban megkérdőjelezik. Hogyan beszélhetünk szabad akaratról, amikor minket a hormonok, ösztönök irányítanak? Gyakran hallhatjuk „a génjeiben hordozza a bűnöző életmódot”. Mi tehát az igazság?

„Cogito ergo sum” (Gondolkodom, tehát vagyok) megállapítás a nyugati filozófia Descartestől származó, talán leghíresebb kijelentése, és egyben a legnagyobb problémát okozó gondolat az emberi agyat és elmét tanulmányozó neuróbiológusok részére.

Hívő emberek nézete szerint az elme egy különleges dolog, egy fajta anyagtalanság, aminek létét a halál nem szakítja meg. Ez lenne a lélek, vagyis ÉN a testemtől teljesen különálló valami, a szabad akarattal felruházott öntudatom. Napjainkban azonban a lélek eltűnő félben van. Descartes szerint az emberi elme oszthatatlan, de az agykutatók szerint az agy funkciói egyértelműen elkülöníthetők. Az agy alkatrészekből összerakott gépként működik, amin belül az öntudatnak nincs konkrét helye.

Az agysérülést elszenvedett emberek megfigyelése, például azoké, akik elveszítik forma felismerő készségüket, az agy számítógépszerű felépítését sugallja. Ennél is zavarba ejtőbb a tudat nélküli gondolkodás. Mi ez? Nos a tárgyak felismerése tudatunktól függetlenül történik. Beszéd közben tudjuk, miről beszélünk, de mind addig nem tudjuk pontosan mit fogunk mondani, amíg ki nem ejtjük szánkon a szavakat. A beszédünk levezénylését tudattalan automatizmus végzi, és súlyozhatja minden fajta olyan tényező, amiről nem tudunk. Az agykutatók nézetei így összegezhető: „az elme, amiről úgy tudjuk, hogy konkrétan irányít, valójában egymás kölcsönös irányítása alatt álló rutinok összessége”. Rá kell döbbennünk, hogy valami egy kicsit sántít ezzel a „szabad akarattal” kapcsolatban. Úgy tűnik, a közeljövőben divatos téma lesz belőle. Ugyanis egyre világosabbá válik, hogy tetteinket az agyunkon (tudat) kívül más dolgok is irányítják.

Ezzel természetesen nem fog mindenki egyetérteni. A szabad akarat és a rátámaszkodó felelősségre vonás, illetve felelősség érzet nehezen értelmezhető, ha helyette az agyunk elektromos és vegyi munkálkodása hozza meg a döntést. De nézzünk egy gyakorlatias példát!

Patricia Churchland filozófus professzorasszony (University of California) 2003-ban beszámolt egy esetről az Archives of neurology-ban. Ezek szerint egy középkorú, büntetlen előéletű, virginiai férfi pedofil fényképeket kezdett gyűjteni, majd molesztálni kezdte 8 éves nevelt lányát. Amikor erre fény derül eljárás indult ellene, ami bírósági tárgyalásba torkolt. Az eljárás alatt szexuális abnormálissága egyre kifejezettebbé vált, és mivel állandó fejfájásról és szédülésről is panaszkodott, CT vizsgálatnak vetették alá. Ennek során megállapítást nyert, hogy agyának frontális részén egy nagyméretű, ámbár jóindulatú daganat mutatható ki, ami ránőtt a szeptumra és a hipotalamuszra, vagyis arra a területre, amelyik a szexuális viselkedést szabályozza.

Az agydaganat eltávolítása után a férfi szexuális érdeklődése visszaállt a normálissá. Néhány hónappal később a férfi szexuális érdeklődése újfent a kiskorú lányok felé fordult. Egy újabb CT vizsgálat megállapította, hogy az előző műtétnél a koros sejtekből egy kevés bennmaradt, amiből egy újabb daganat fejlődött ki. A második műtétet követve a férfi szexuális preferenciája végérvényesen normálissá vált.

A fentiekben leírt eset után joggal tehetjük fel a kérdést, tumorral az agyában ennek az embernek volt-e szabad akarata? Felelősségre vonható-e tettéért? Daganata miatt a férfinek ellenállhatatlan, de rendellenes vágyai támadtak, ki volt „vetkőzve” önmagából.

Csakhogy agydaganat nélküli férfiaknak is lehet erős szexuális indítéka, mely adott esetben képes legyőzni éhségét, fájdalmát, akár életösztönét is, aminek elképesztően vakmerő (nem feltétlenül törvénytelen) cselekedett lehet a vége. Ezeket a nemi vágyakat a szeptumhoz tartozó neuronokra ható hormonok váltják ki. Tegyük fel a kérdést, szabad akarat szempontjából mi a különbség egy normálisnak mondható férfi és a fentiekben ismertetett virginiai férfi között?

A neuróbiológia, illetve általánosságban a viselkedésbiológia fokozatosan feltárja azokat a mechanizmusokat, amelyek kialakítják az egyént, meghatározzák, hogyan hozzunk döntéseket és tartsuk kordában indítékainkat. Megtudhatjuk, miként szabják meg génjeink azokat a vágyainkat, melyeknek beteljesülése kielégülést eredményez. Példának okáért már pontosan ismert, hogy emlősállatoknál az anyához való ragaszkodást az agy által kibocsátott oxitocin váltja ki, úgy, hogy neuronokhoz kapcsolódik. Ugyanígy a szexuális partnerhez való kötődés is oxitocin közvetítéssel jön létre mindkét fél agyában.

Az ilyen és ehhez hasonló neuróbiológiai felfedezések tényleg kérdésessé teszik az emberi akarat szabadságát. Úgy tűnik, hogy a szabad akarattal kapcsolatos hagyományos elképzelésünket kissé át kell szabnunk.

Ugyanis elméletileg az a szabad akarat, amit semmi nem befolyásol, vagyis az „akarat” mindenfajta befolyástól függetlenül jön létre. Tehát, olyan „akarat”, amire az agyban lejátszódó vegyi folyamatok nem hatnak. Csakhogy, azt már tudjuk, hogy ilyen nem létezik. Nincs agyunknak olyan elhatárolt része, amire azt mondhatnánk, hogy itt születik meg az akarat, és ez a terület minden külső (az agy más részéből származó) vegyi ráhatástól mentes.

Egyszerű bizonyítékként hadd idézzek egy részt Jonathan Sacks főrabi könyvében (The Persistence of Faith) szereplő megállapítást: „The deep sentiment we call human nature are formed by the primary groups in which we are raised. Handing children over to collective child-minders means raising a less emotional, striving and individualistic generation.[1]” Ezt a tapasztalatot az izraeli kibucokban szerezte, ahol családok helyett a gyerekek közösségben összezárva egy-két felügyelőre bízva voltak nevelve. A végeredmény az, hogy a családon kívül felnőtt egyedek törtetően önzők és betegesen ambiciózusak lesznek. A betegesen ambiciózus azt jelenti, hogy mindenen és mindenkin átgázol egy kitűzött cél érdekében, de amikor a célt eléri, azonnal újabb, magasabb célt tűz ki maga elé. Az egyed egész élete egy véget nem érő hajsza egyetlen boldog pillanat nélkül.

Ezzel, a nevelésből adódó mélyreható pszichés sérüléssel a benne szenvedő egyedek tökéletesen tisztában vannak, azaz „tudnak” róla. Szeretnének rajta változtatni, de nem megy, mert ez a szélsőséges ambíció determinálja az egyed döntéseit, nem pedig a józan esze, ahogy ő hiszi.

Mint tudjuk a neuróbiológia világosan kimutatta, hogy az emberi szabad akarat egy sok ezeréves mítosz. Valójában valamennyien úgy döntünk, ahogy az belénk van programozva ösztön, korai tapasztalatok, kifejlődött komplexusok, neuróhormonok és egyéb tényezők összesített eredményének megfelelően.

Ezzel kapcsolatban van egy személyes élményem is, amit most megosztok az olvasóval. 1962-ben kilenc hónapot töltöttem Londonban, méghozzá munka nélkül, azaz rengeteg szabadidővel. Megélhetési gondom nem volt, tehát nekiláttam a város felfedezésének. Mondanom se kell, London csodálatos és bizony el lehet nézelődni akár 9 hónapon keresztül is. Nem sorolom fel mi mindent láttam, mert nem ez a lényeg. A megdöbbentő tapasztalat a Soho nevű városrészhez kötődik.

Egyik reggel úgy döntöttem, hogy keresztülbarangolok a Sohon, ami egy fajta vigalmi negyed, egy építészeti dzsumbuj bugyraiba bújtatva. Gyalogosan járható „ösvényei” vannak, ezeket kell végigjárni.

A Soho egyik sarkán található az „OXFORD CIRCUS” Metro megálló, innen indultam az izgalmasnak ígérkező nézelődésre. Alig haladtam 20 métert egy apró utcácska nyílt jobbra, majd tovább haladva egy falba ütköztem, ahonnan jobbra és balra lehetett fordulni. Aztán újabb sarkok és elágazások következtek, kitérők, körjáratok, stb. A lényeg az, hogy az önfeledt bámulódás közepette állandóan döntenem kellett (természetesen szabad akaratból) hogy merre folytassam az utam. Szabad döntéseimet kizárólag saját kíváncsiságom vezérelte, azt próbáltam kitalálni, melyik úton haladjak tovább, hogy minél érdekesebb élményekben legyen részem.

Rengeteg bolyongás és nézelődés után megérkeztem a Piccadilly-re, onnan pedig hazamentem. Néhány nap múlva eszembe jutott, hogy Sohonak mindössze egy tört részét láttam, és elindulhatok egy újabb kiruccanásra.

Az eljárás ugyanaz volt, feljöttem az OXFORD CIRCLE metró megállóból és bevetettem magam a Sohoba. Természetesen nem ugyanazt akartam újra végignézni, hiszen volt még sok minden, amit nem láttam. A helyzet megegyezett a korábbival. Ahányszor döntenem kellett, na most merre menjek, minden esetben a kíváncsiságom kielégítése volt a cél és legjobb szabad belátásom szerint döntöttem. Legnagyobb meglepetésemre a bolyongás végén pontosan ott kötöttem ki, ahol az előző alkalommal, vagyis a Piccadillyn. Természetesen meglepődtem.

Mi is történt? Minden egyes döntési pozícióban két elv vezérelt: minél érdekesebbet látni, és ne azt nézzem, amit a múltkor láttam. Ez utóbbit azonban nem nagyon vettem figyelembe, elvégre a variáció olyan nagynak tűnt, hogy nem tartottam szükségesnek különleges figyelembe részesíteni.

Számomra egyértelmű volt, hogy egymást követő néhány tucat döntés csak azért egyezhetett meg, mert egy általam ismeretlen, mondhatnám tudat alatti „valami” vezérelte tudatos döntéseimet.

Aztán hónapokig nem gondoltam a dologra. Mielőtt elutaztam volna, magam mögött hagyva Londont, ki tudja mennyi időre (14 év lett belőle), még egyszer ellátogattam a Sohoba és az csak természetes, hogy megint az OXFORD CIRCLE állomástól indultam. Ekkor már annyira régi volt az utolsó látogatásom emléke, elsősorban a közben ért számtalan élmény miatt, hogy eszembe se jutott annak figyelése, hogy korábban merre jártam, egyszerűen csak bolyongtam, de meg se lepődtem, amikor újfent a Piccadilly-n találtam magam.

Átgondolva a történteket, arra a következtetésre jutok, hogy az én szabad akaratomat valami agyi mechanizmus szabályozza. Igen, én döntök, szabadon, de ott benn valami befolyásol döntésemben. Igaz, az a valami „ott benn” szintén én vagyok, nem külső tényező, a kérdés csak az, hogy került oda?

*         *         *

Most vizsgáljuk a szabad akaratot egy hívő keresztény oldaláról az érdekesség kedvéért párbeszéd formájában:

A szerző: Ön tehát egy hívő kereszténynek vallja magát.

A hívő:    Természetesen.

A szerző: Ismeri ön a hiszekegyet?

A hívő:    Természetesen.

A szerző: Elkezdené?

A hívő:    Hiszek a mindenható Istenben, az ő szent fiában, az úr Jézus….

A szerző: Köszönöm, köszönöm, tehát a mindenható istenben?

A hívő:    Természetesen

A szerző: Ön szerint tehát az isten mindenható?

A hívő:    Ez magától érthető.

A szerző: Akkor térjünk át egy kicsit más területre! Hisz-e a Bibliában?

A hívő:    A Bibliát isten sugallatára írták, tehát hiszek benne.

A szerző: A Biblia szerint az isten az embernek szabad akaratot adott.

A hívő:    Pontosan. Az embernek szabad akarata van.

A szerző: Ha az isten mindenható, ahogy ebben ön hisz, akkor istennek
Ismernie kell a jövőt is.

A hívő:    Isten mindenhatósága azt jelenti, hogy nincs előtte akadály,
Tehát ismeri a jövőt is.

A szerző: Ha az isten ismeri a jövőt, akkor a jövő egy adott, fix dolog, ami
eleve létezik. Hiszen ami nem létezik, azt nem lehet ismerni.
Egyetért ezzel?

A hívő:    Úgy gondolom, hogy igen. A mindenható isten ismeri a jövőt,
vagyis azt, ami történni fog.

A szerző: Egyet ért azzal, hogy amit isten ismer, ami történni fog, az nem megváltoztatható.

A hívő:    Nem tudom hova akar kilyukadni, de isten a tényleges jövőt
ismeri, ami nem megváltoztatható.

A szerző: Nos, ha a jövő nem megváltoztatható, akkor eleve el van
döntve, hogy mi fog történni.

A hívő:    Hát ha így lebontjuk, akkor valóban azt kell mondanom, hogy a
jövő bizonyos értelemben el van döntve, legalább is isten
ismeretei szerint.

A szerző: Ebben az esetben hol van tere az én szabad akaratomnak. Az
én olvasatomban, nekem azt kell tenni, amit isten eleve tud.

A hívő:    Én ezt másképp látom. Szabad akaratból az ember tetszése
szerint dönt. Az más kérdés, hogy isten előre tudja hogyan
fogok dönteni.

A szerző: Be kell vallanom, hogy megfogott. Az ember szabad akarata
nem zárja ki egy feltételezett isten mindenhatóságát, és ami
fordítva is igaz. De akkor fel kell tennem azt a kérdést, hogy
vajon istennek van-e szabad akarata?

A hívő:    Ez egy felesleges kérdés, mert ha isten mindenható, akkor
természetesen szabad akarata is van, bár az ő esetében ezek a
fogalmak üresen csengenek.

A szerző: Mondhatom-e azt, hogy a mindenható isten előre tudja saját
Sorsát?

A hívő:    Igen, mondhatnánk, ha ezek a fogalmak ránézve is érvényesek
Lennének.

A szerző: Ezt hogyan érti?

A hívő:    Nem hiszem, hogy isten esetében beszélhetünk időről, jövőről és

múltról.

A szerző: Miért nem?

A hívő:    Nézze, ha a tudomány megengedi magának annak
Feltételezését, hogy a Világmindenség mindig volt és mindig is
Lesz, azaz a lét időben és térben végtelen, amit persze az
Emberi agy nem tud felfogni, akkor ezt isten esetében is
feltételezhetjük. Ez csakis így lehet fair.

A szerző: Igen, ebben igaza van. Most már csak egyetlen egy dolog nem
fér a fejembe. Ha ön a tudományra hivatkozik, ami szerint
lehetséges a világban olyan, amit az emberi agy nem érthet
meg, miből gondolják, hogy az isten bizonyíthatatlan létezése
érthető?

A hívő:    Isten létezését nem érteni kell, hanem hinni.

A szerző: Köszönöm, hogy válaszolt a kérdéseimre.

*         *         *

Szabad akarat? Vágjunk a sűrűjébe! Nos, amennyiben a témát alaposan körbe akarjuk járni, akkor először is néhány kapcsolódó fogalommal kell megismerkedni (és kitárgyalni) megfelelő szinten. Ezek felvetik a következő nagy kérdések tisztázását:

  • Determinisztikus-e a Világmindenség?
  • Mi az öntudat?
  • Mi a „valóság” és megismerhető-e?

 

Determinisztikus-e a Világmindenség?

A kérdés eldöntéséhez szorosan hozzátartozik a „véletlen” fogalmának az értékelése. Ugyanis, ha a Világmindenség nem determinisztikus, akkor az események nagy része véletlenszerűen következik be. Személy szerint én nem fogadom el a véletlen létezését, de nézetemet nagyon sokan nem osztják. Nézzük a véleményem kifejtését!

NewScientist, 2005.06.18. FREE WILL or REALITY p. 35: Experiments certainly seem to have demonstrated that the influences of entanglement move faster than the speed of light. Einstein description of space and time, is ripe for redrafting.

Quantum theory famously predicts only the probabilities of experimental outcomes, and most physicist believe that this reflects an ineradicable randomness of the world at the smallest scale.

But Nobel prize-winning physicist Gerard’t Hooft of the University of Utrecht in the Netherlands, convinced that quantum theory itself must be an approximation of some deeper theory, one that should ultimately be deterministic, not random.

Fordítás: A kísérletek egyértelműen bizonyítják, hogy a szuperpozíció gyorsabban terjed, mint a fény. Einstein téridő leírása megérett az újragondolásra.

A kvantummechanika híres előrejelzése csupán egy kísérlet eredményének valószínűségére képes, ami a legtöbb fizikus számára azt jelenti, hogy a mikrovilág eseményei véletlenszerűen következnek be.

Ezzel szemben Gerard’t Hooft Nobel-díjís fizikus meg van győződve arról, hogy maga a kvantum­mechanika mindössze egy olyan mélyebb elmélet közelítése, ami végső soron determinisztikus.

Bár a véletlen definíciójával még nem találkoztam, az egyértelmű, hogy számos megmagyarázhatatlan témában osztották ki számára a „bűnbak” szerepet. Tehát, kezdjük el boncolgatni ezt a véletlennek nevezett valamit!

Először is azt kell belátnunk, hogy a magyar „véletlen” szó több, egymástól eltérő fogalmat is átfed, és mi hajlamosak vagyunk azokat slampos módon alkalmazni.

1.) Véletlen, vagyis nem akaratlagos. „Bocsánat uram, véletlenül léptem a lábára”. Valójában szó sincs véletlenről. Egyszerűen csak figyelmetlen volt valaki vagy éppen gondatlan. Ebben az esetben: véletlen = nem akaratlagos.

2.) Egy régi ismerőssel véletlenül összefutunk az utcán. Szó sincs véletlenről. Összefutásunk feltétele, hogy egy adott időben egy adott helyen járjunk, a másik féllel való találkozás szándéka nélkül. Ebben az esetben: véletlen = tőlünk független.

3.) Véletlen(szerű), vagyis randomizált. Az egymást követő számok (vagy akár események) között nincs semmi összefüggés, találomra következnek egymás után. Tehát szabálytalan, rendszertelen, össze – vissza, kiszámíthatatlan (ami egyenesen következik az előző három jelzőből). Az érdekesség kedvéért tegyük hozzá, hogy igazán véletlenszerűséget szándékosan előállítani nem is olyan könnyű dolog. Ennek valószínű oka, hogy (és ezt egyértelműen ­vallom) igazán randomizált számsor nem létezik. Az például, hogy a négyes után a hetes következik, valaminek az okán történik, csak éppen ezt az okot nem tudjuk.

4.) Az „igazi” véletlen (legalábbis egyesek szerint) egy olyan esemény, ami véletlenül történik, senki és semmi nem befolyásolja vagy váltotta ki.

Eldobjuk a kockát, ami véletlenül az ● ponton áll meg. Nos, ez az utolsó véletlen az, amivel foglalkozni szeretnék. Én ugyanis nem fogadom el, hogy a kocka valóban véletlenül állt meg az ● ponton. Nem fogadom el, hogy van „igazi” véletlen. Azért mondjuk, hogy a kocka az ● ponton véletlenül állt meg, mert nem tudjuk irányítani, nem függ tőlünk, és nem vagyunk képesek előre „megjósolni” az eredményt, mert ismereteink nem elégségesek.

De mi is történik? Amikor a kockát eldobom, a kocka pörgése függ a dobás erejétől, a dobás szögétől, a kocka méretétől, az asztallap és a kocka anyagától (rugalmassági tényező, súrlódási együttható, stb.), és persze attól is, hogy az eldobás pillanatában mennyi pont volt felül. Ezek együttesen határozzák meg a nyugalmi állapotba került kockán látható pontok számát. (Zárójelben meg kell jegyezni, hogy sok más tényező is van, de ízelítőnek ennyi is elégséges.) Ilyen vonatkozásban tehát nincs véletlen. A dobás után látható érték kizárólag a dobás körülményeitől és az eldobótól függ, akinek azonban fogalma sincs, miképpen befolyásolhatná a kocka pörgését. Ugyanez vonatkozik minden más térben és időben lejátszódó „eseményre”. Semmi se véletlen tehát, minden olyan dolgoknak a következménye, amelyeket irányítani, sőt néha felfogni se vagyunk képesek.

Azzal, hogy tagadjuk a véletlen létezését, elég sok kényelmetlenséget okozhatunk a kvantummechanikának, amiről később alaposabban kifejtem a véleményem. Most még csak annyit, hogy logikailag a miszticizmusban hívők részére a véletlen egy logikai szükségszerűség. Ez a következőkből következik. A jövőbéli események két csoportba oszthatók. Az egyik csoportba tartoznak azok az események, amelyek emberileg „befolyásolhatók” (és gyakran meg is tesszük azt). A befolyásolást azért tettem macskakörömbe, mert befolyásolás alatt az is értendő, amikor egy csatár mindent megtesz, hogy az ő csapata nyerjen. A másik csoport az, ahová az ember által nem befolyásolható események tartoznak, például egy villámcsapás. Ez utóbbit természetesen véletlenszerűnek nevezzük, mivel bekövetkezését előre nem tudjuk befolyásolni. Ilyen vonatkozásban a véletlent egyesek misztikus, majdhogynem isteni tulajdonsággal bírónak tekintik.

Ezen elképzelés szerint például a véletlen szabja meg, melyik öt vagy hat számot húzzák ki a lottón. Ha tehát valakinek van valamiféle lelki, vagy ki tudja milyen kapcsolata a véletlennel, akkor kvázi a véletlen neki előre megsúgja, melyik számok kihúzásáról fog dönteni. Mert mi másképp érezhetne rá egy jövőben bekövetkező eseményre, mint úgy, hogy a jövő valaki által előre „meg van írva”, és a kiválasztott személy rendelkezik a megfelelő jövőbelátás készségével, aminek segítségével mintegy kinyílik az a bizonyos nagy könyv, ahol a „meg van írva” található.

A körúton leszállok a villamosról, és összefutok egy régi ismerősömmel. A találkozás természetesen a véletlen műve (a köznyelv szerint), hiszen nem beszéltük meg a találkozót. Azonban nem futottunk volna össze, ha azt az idős hölgyet nem engedem magam elé leszállás közben, ha hagyom, hogy az a két fiatalember elém tolakodjon a kocsiban, akkor se futunk össze, ha a villamos vezetője nem kényszerül fékezésre, mert egy gépkocsi elé kanyarodott a két megálló között. Természetesen folytathatnám, hogy mi mindennek kellett pontosan úgy történnie, ahogy történt, az összefutás érdekében.

A lényeg, hogy semmi se véletlen, minden esemény sokszorosan függ más események bekövetkezésétől. Szerintem a világ kauzális, mindennek van oka. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden esemény előre megrendezett, és csak arra vár, hogy leperegjen a kész forgatókönyv szerint. Jobban mondva ez se lehetetlen, de nézzük, mi lehetséges.

Első szcenárió: A közfelfogás szerint Isten mindenható, ami magától érthető, ha létét elfogadjuk. A mindenhatóság többek között azt jelenti, hogy egy időben nem csak egy dologra tud figyelni (mint mi emberek), hanem végtelen sokra. Ebbe belefér, hogy a világ minden eseményét, a legapróbb részletekig kézben tartja. Ha pedig így van, akkor minden a tervei szerint történik.

Második szcenárió: Isten nem irányít mindent a legapróbb részletekig. Ugyan miért is tenné, hiszen a részletekbe menő irányítás semmilyen „igényt” nem elégit ki. ­Ehelyett Isten megteremti a pontos kezdeti feltételeket, és szabad kezet nyújt az anyagnak, majd „kíváncsian” várja, mi jön ki belőle. Ebben az esetben az anyag Isten partnere, vele szinte egyenrangú, mert Isten kvázi feladta mindenhatóságát. Igaz, Isten teremtett, de a végkifejlet már nem csak kizárólag tőle függ.

Bármelyik szcenáriót fogadjuk is el, a véletlennek nincs szerepe a ­világban. Álláspontom szerint elfogadhatatlan az okoskodás, miszerint egy nagy tengerben ott vannak a különböző atomok, amiket a fene tudja, mi dobál össze – vissza, majd ezen kavalkád következményeként molekulák jönnek létre csak úgy találomra, és egyszer csak a véletlen úgy hozza, hogy olyan molekula alakul ki, ami reprodukálni képes önmagát. Magyarul a „véletlen” szeszélyéből kifolyólag egyszeriben létrejön az élet.

Az emberi agy minden nagyszerűsége ellenére használhatóságát illetően rendkívül lehatárolt. A körülöttünk folyó dolgokból alig értünk valamit, ezért az oksági folyamatból csak keveset veszünk észre, és így az át nem látott események megjelenését a véletlenre fogjuk. Az ember szerint minden véletlen, amit nem ő tervez el, nem ő hoz létre, de hogy ez nem így van, annak számtalan jelét lehet látni, csak oda kell figyelni.

Vegyük mindjárt az Ősrobbanást. Ha az Ősrobbanás homogén módon történt volna (és persze így kellett volna, ha nem lenne mögötte „gondolat”), akkor most, 15 milliárd évvel később a világmindenségben semmi más nem lenne, mint minden egyes 1 m3-nyi űrben egyetlen anyagi részecske. Ezek az anyagi részecskék egymástól azonos távolságra (mondjuk kb. l m-re) ­lennének. De mert az Ősrobbanás nem volt abszolút homogén, ezért az anyag „csomókban” található. A kezdeti picurka inhomogenitás 15 milliárd év alatt vezetett ide.

Vagyis az inhomogenitás ultra precíz meghatározása alakította ki a világmindenséget olyanra, amilyennek mi azt ma ismerjük. Semmi véletlen! Nemcsak azért, mert véletlen nincs is, de mert nem is lehet. Miért?

1.) A véletlennek tűnő eseményeket „terv” alakítja ki.

2.) Ha nem lett volna inhomogenitás, akkor csak tökéletes és totális homogenitás lehetett volna, ahol az egyenletes homogenitáson túl az égvilágon semmi „esemény” nem történhet.

3.) Az eredeti inhomogenitás nemcsak a világmindenség végéig fogja hatását éreztetni, de egyben megszabja az anyagnak, hogyan viselkedjen. Érzésem szerint a kezdeti inhomogenitás szerves része a természeti törvényeknek, és legalább annyira fontos a világ meghatározásában, ha nem fontosabb, mint azok. Persze ezzel egyetlen karnyújtásnyira értünk a fátumhoz, ami ezek szerint mégiscsak lenne, de „nem oda Buda”! Az inhomogenitás a világmindenséget alakította ki, miközben az anyag láthatóan (lásd a következő bekezdés) élet centrikus. A fátum az egyéni sorsokat alakítaná, amivel szemben a természet totálisan közömbös, jobban mondva az egyéni sorsok alakítása a „globális cél” függvénye.

Van egy észszerű sejtésem[2], ami egy kvantummechanikai tényre épül. Ez szerint, ha egy magányos elektront ráirányítunk egy átjárhatatlan akadályra, amin egymás mellet kés rés helyezkedik el, az oszthatatlan elektron egyszerre megy át mind a két résen. Ez azonban csak addig van így, amíg egy öntudattal rendelkező ember nem lesz kíváncsi az eredményre és megfigyeli azt. Ugyanis abban a pillanatban, amikor az ember „beledugja az orrát” az eseménybe, az elektron hirtelen csak az egyik résen megy át. Hogy melyiken az véletlenszerű(nek tűnik). Az én sejtésem az, hogy az anyag predesztinált az öntudat kialakítására, azaz mindent megtesz, hogy ez bekövetkezzen. Ezt felfoghatjuk úgy is, hogy a Világmindenség létének a célja az anyag öntudatra ébredésének a megvalósítása. Ebből következi, hogy mind addig, amíg öntudattal nem rendelkező lény (azaz mi emberek) nem nézünk az elektronra, a réseken történő áthaladás közömbös, nincs ok valamelyik preferálására. Tehát az elektron, ok hiányában, mindkettőn átmegy. Viszont, amint okot adunk neki arra, hogy válasszon, választ is. Az esemény tehát nem véletlenszerű, mint ahogy semmi más se az.

A keresztény civilizációhoz tartozó emberek nagy része biztos abban, hogy az embernek szabad akarata van. Ennek az elképzelésnek természetesen kulturális gyökerei vannak. De, ha történetesen elgondolkozik rajta, akkor a mindennapi értelemben azon a véleményen van, hogy látszatra képesek vagyunk irányítani saját tevékenységünket, ami két következtetésre jutást jelen: Igen, valóban van szabad akaratunk. Nem, nincsen.

Játszunk el a gondolattal és vizsgáljuk meg az „igen, valóban van szabad akaratunk” választ. Hogy lehetne bizonyítani ezt az állítást? Cselekedjünk úgy, hogy azt semmi ne határozza meg előre? De hiszen ez lehetetlen, mert bármit teszünk, annak van valami oka. Pontosabban, az egyén érdekét szolgáló oka. Tegyük fel, hogy az egyén átmegy az úttesten, mert a másik oldalon árnyék van. Szabad akaratból megy át, hiszen ő akarta, de az átmenés oka a napsugár elkerülése. Nyilvánvaló, hogy az egyén valami okból kifolyólag tart a napsugártól, azt ártalmasnak tartja, ezért érdekében áll annak az elkerülése. A szabad akarat mögött van egy cél. A cél pedig belénk van programozva: életösztön – nem akarunk bőrrákot kapni. Szabad ez az akarat? Frászkarikát! Mi döntünk, de egy belénk épített cél elérése végett.

[1] Az emberi természet a korai gyermekkorban alakul ki. Azok a gyerekek, akiket kommunális intézményekben nevelnek fel, érzelmileg szegények, törtetők és önzőek lesznek.

[2] Egy szakterületen dolgozó tudós bizonyíték nélküli „ráérzése”, amit később tudományosan próbál bizonyítani, illetve mások cáfolni. Az eredmény, hogy a tudósok többsége elfogadja-e a bizonyítást vagy a cáfolatot.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

45 gondolat erről: „(3681) Szabad akarat?

  1. A Bibliából sok mindent ki lehet olvasni, pont ezért léteznek olyan keresztény irányzatok (pl. kálvinizmus) is, amelyek szerint nincs szabad akarat.

    Egy másik keresztény álláspont, hogy az embernek volt szabad akarata a bűnbeesés előtt, de mostmár a bűn rángatja, mint egy bábút. Ha megszabadulna a bűntől, akkor ismét szabad lehetne, de saját erőből nem igazán tud megszabadulni, szóval Isten kegyelmére van szüksége, de kegyelmet Isten annak ad, akinek akar, szóval ilyen szemepontból determinálva van az életünk. Bonyolult ez 🙂

    De amúgy miért ne lehetne szabad akarat? Az ember dönt egy bizonyos dologban, szabad akaratából és attól, hogy ez a döntése egy mindenható lény számára előre kiszámolható, a döntés még történhetett szabad akaratból.

  2. Szép levezetés, de azért akad benne jó pár logikai bukfenc. Nem vesz mindenhol számba minden lehetőséget, mintha a szerző a saját elképzelésének bizonyítékait keresné csupán.

    „…Ha az isten ismeri a jövőt, akkor a jövő egy adott, fix dolog, ami
    eleve létezik…”

    Ez egy légből kapott konklúzió, úgy is mondhatnám, hogy óhaj 🙂 . Ha feltételezzük, hogy végtelenül sok jövő létezik, ugyanakkor isten ismeri mind a végtelen számút, akkor a szabad akarat abban érvényesül, hogy választunk egyet ezek közül.
    Más szóval: ha azt mondom, a jövő létezik, ez nem jelenti azt okvetlenül, hogy fix. Létezik, ismerem, nem tetszik, másikat választok. egy döntés meghozatala, egy cselekedet által.

    „…Tegyük fel, hogy az egyén átmegy az úttesten, mert a másik oldalon árnyék van. Szabad akaratból megy át, hiszen ő akarta, de az átmenés oka a napsugár elkerülése. Nyilvánvaló, hogy az egyén valami okból kifolyólag tart a napsugártól, azt ártalmasnak tartja, ezért érdekében áll annak az elkerülése. A szabad akarat mögött van egy cél. A cél pedig belénk van programozva: életösztön – nem akarunk bőrrákot kapni. Szabad ez az akarat? Frászkarikát! …”

    Itt keverve van a szabad akarat fogalma a káosszal és a zűrzavarral. A szabad akarat létezése tisztán filozófiai alapon nem zárja ki egy nézőpont lehetőségét. Ha van egy nézőpontom az természetesen meghatároz bizonyos dolgokat: előnyöket és hátrányokat, mindezt a nézőpont szemszögéből. Ezzel együtt én dönthetek úgy, hogy a hátrányt választom, annak ellenére, hogy nincs sok értelme. Ezt sok emberi döntés igazolja is , ugyebár? 🙂
    Ha pedig nincs nézőpont, az az őskáosz, amiből majd kialakul a világ. Hogyan alakult ki a világ minden eredetmonda szerint (egyénileg fűszerezve és variálva, természetesen, teknősbékával, egyebekkel, konkrét verziók szerint) ? Az ég és a föld elvált egymástól! Ez volt az első lépés. Ezzel pedig megteremtődött az első nézőpont is. De ez nem zárja ki a szabad akaratot. Ugxyanis bármikor választhatok olyan verziót, ami nem pozitív számomra a nézőpontom ( és helyzetem szerint ) . Más kérdés, hogy az emberi közösségben milyen jelzővel illetik ezeket a személyeket és döntéseiket …

    Kockavetés

    Nem igazán bizonyíték, hiszen én akarhatok mindig hatos dobni, de az objektív körülmények limitálják képességeimet. Az, hogy mit szeretnék, és egyben milyen magatartást választok, néha szembekerül a fizikai valósággal, de ez nem bizonyíték arra, hogy nincs szabad akarat.

  3. 2 – sleeper:
    Szép vitatás, de inkább csak szócséplés, illetve egyéni nézőpont igazi logika nélkül.

  4. 2: „Ha feltételezzük, hogy végtelenül sok jövő létezik, ugyanakkor isten ismeri mind a végtelen számút, akkor a szabad akarat abban érvényesül, hogy választunk egyet ezek közül.”
    De a mindentudó azt is előre tudja, hogy melyiket fogjuk valójában választani, ha mindent tud, így tehát nem lehet végtelen sok jövő, csakis egyetlen, ami meg fog valósulni. De akkor nem is olyan szabad az az akarat…

    Mellesleg a mindentudó isten feltételezése eleve feleslegessé teszi az imádkozást. 🙂
    Hiszen előre tudja, mit akarsz/fogsz kérni tőle, sőt azt is, hogy az az „Isteni Tervben” teljesülni fog-e vagy sem, és hát milyen beképzelt dolog feltétezni azt, hogy a porszemnyi egyén kedvéért módosítaná azt a Tervet…
    https://pics.me.me/prayer-because-l-already-know-what-you-want-l-just-29496032.png

  5. A vallást (és minden vizsgálat során általában a „szokásokat”) teljesen le kell választani a hitről (öntudatról, agyműködésről, hiszen a hit is az agyműködés egy megnyilatkozási formája), ha azt szeretnénk, hogy egy analízishez objektíven értékelhető képet kapjunk.

    Ez az egész öntudatosdi számomra olyan, mint egy vasúthálózat. Sokfelé mehet a vonat, vagyis a saját életutam, rengeteg döntés/elágazással tarkított, sok váltó van a vonalon, s ezek akár egymással össze-vissza is kuszálhatják a sínpárokon megtehető utat (ráadásul világunkban nem csak térben, hanem akár időben is lehetőség adódik erre, amit szintén nem árt észben tartani).

    De nem is a sínhálózat a lényeges, és a döntéseknek sem kell koránt sem akkora jelentőséget tulajdonítani, hanem a végigjárt utat kell megfigyelni!

    Ilyen szempontból a világ érted van, de amit megélsz belőle, azt valójában Te teremted meg és érdemben egyedül Neked számít, csak számodra értékes, tanulságos, egyáltalán létező, amit „felfogsz”, talán inkább megfogsz belőle. Itt is megmarad azonban az a kérdés a végén, hogy jó – jó, de ennek mi az értelme? Lehet, hogy semmi, csak így van, így alakult… Sztem. ezt a legnehezebb felismerni és elfogadni, s ennek elkerülése érdekében ragaszkodik a többség a rózsaszín ködöt terítő bármilyen alternatív felfogáshoz.

    Sleepernek sikerült rögtön behoznia a káoszt a képletbe. Pedig inkább csak az ő fejében uralkodik káosz, ahogy értelmezéséből néhányak számára kitűnhet. Rögtön elkövette az első pontban megjelölt hibát, mert nem képes szakítani a vallástankönyvek kompetenciává sulykolt dogmáival.

  6. 4 Avatar
    Az még csak hagyján, de ráadásul büntetni és jutalmazni fog olyan dolgokért, amit ő már előre tudott, ha úgy tetszik olyannak teremtette az egyes embereket, hogy azok elbukjanak, vagy üdvözüljenek.
    Nem valami méltányos hozzáállás…
    Emberi viszonylatokból ismerős a dolog, a főnök előre eldöntheti, hogy ki az aki előreléphet, és ki az, aki ha megszakad sem veszi észre. De azért egy istentől többet várnák… 🙂

  7. Re:6
    Mivel a vallási tanok több ezer éve kopnak, nemegyszer átértelmezték, így a fenti okfejtésed, miszerint mi méltányos és mi nem, nem biztos hogy megállja a helyét.
    Másként fogalmazva azon vitatkozunk, hogy egy elkopott szobor, ami anno egy nőt ábrázol, ma már egy vázának néz ki, és a diskurzus arról szól, hogy milyen színű volt a váza, és különben is milyen funkciója volt neki, miközben egy szép nő volt anno, semmi több.

    Privát véleményem az, hogy ott szokott megbukni a cenzúra, vagy az átirat, hogy illogikussá válik a maga értelmezési környezetében, miközben az eredeti szöveg sokszor nagyon logikus rendszert épít fel.

  8. 7:
    Dehogynincs! Ha például azt akarod, amit mondok… 🙂

    8:
    Vallási tanok és a színtiszta logika. Hmmm.
    Amúgy a hasonlat jó, amikor például egy elbutult nép az elődök tudományos vívmányait vallási köntösbe csomagolja az utókorának.

  9. Tisztességes levezetés.
    Jó írás.

    Azonban determinisztikus is és nem is a világegyetem működése.
    Az írás jó, de nagyon leszűkített nézőpontból és logikával készült, akárcsak a köznapi értelemben vett ‘véletlen’ fogalma, amit igen élvezetesen taglalt. A véletlen fogalma is információhiányból, a nagyobb spektrumú látásmód hiányából jött létre.
    Ez mindannyiunkra igaz.

  10. Re:9
    Azért írtam ezt: „maga értelmezési környezetében”.
    Példabeszédek, történetek azért olyan furcsák sokszor, mert a kornak megfelelő környezetbe kellett belerakni az átadni kívánt információt, és valljuk be, ha magas tudást akarsz átadni egy primitív populációnak, akkor jöhetsz a magas matematikával, és fizikával, hajadra kenheted, és szépen visszanyúlsz az ovis ingyom bingyom tálibe szintre, magyarán jól emészthető történeteket kreálsz, hogy mindenki megértse.
    Egy inuit indiánnak nem tudod átadni a tanítást pálmafás és szamaras történettel, mert fogalma nincs, hogy ez mi, és vica versa, egy közel keleti embernek a jeges medvés fókás történet megfoghatatlan.
    A vallási tanok jelentős részének van logikai rendszere, csak sokan, többek közt a vallásos emberek többsége is abba a hibába esik, hogy szó szerint akarja érteni a leírtakat, és a szövegek direkt értelmezése sokszor elég zöldség, amire persze a szkeptikus/materialisták ujjal mutogatnak, hogy lám, mekkora marhaság.

    Erre jó példa a biblikus 7 nap alatt teremtette(vasárnap már pihi volt) a földet az Isten történet, miközben az első nap úgy zajlott le, hogy még föld sem volt, ami felveti azt a kérdést, hogy milyen nap az, amiben a nap(24h) nem létezik még,mert a Naprendszer sem létezik, és miért akarják a Földet(bolygó) belemagyarázni a földbe(őselem), ami nyelvtanilag pontosan definiálva van. Ellenben ha úgy állsz ehhez a szöveghez, hogy a nap egy időmérték(nem 24h), akkor már egy folyamat leírása kerekedik ki, és egyből más a leányzó fekvése.

  11. 11:
    Aha! Akkor most már csak azt döntsd el, hogy tudományosan akarod magyarázni a vallást, ami nem működik, vagy vallásosan magyarázni a tudományt a tudatlanoknak, mert annak meg nincs értelme!

    S különben is, miféle Isten az, akinek pihennie kell, amikor nekem sokszor az az egy nap sem jut ki! S még inkább, ha már itt tartunk, a fene esne belé, hogy nem inkább 3-4 napot (bármit is jelentsen, akárki értelmezésében) pihent! 🙂

  12. 11 – dajtás:
    Cseles. Tehát mindent úgy kell értelmezni, ahogy az neked megfelel. És akkor bármi bele lehet magyarázni bármibe. Az értelmes kommunikáció pedig mehet a picsába.

  13. Re 11:
    dajtás

    Őszintén megmosolyogtató az a kétségbeesetten erőltetett kényszer az Isten és a Teremtés bizonyítására. Nehéz dolog megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, de igazán jól csinálod. Egyébként pedig mi a bajod a görög istenekkel, Brahmaval vagy a nagy Manitouval és a többivel? (Költői volt a kérdés!)

  14. Tibor bá’
    „Ez viszont nem egy újszerű elképzelés, hiszen ez az iszlám térhódításának egyik sarkköve. „Tehetsz, amit akarsz, sorsod elkerülni úgyse tudod.”

    Tibor bá’
    Ez nemcsak „az iszlám térhódításának egyik sarkköve”.
    Sokkal elöttük még a Budhisták is, az ókori Görögök is ebben hittek, mások még tovább vitték: két ember sorsát kicserélhették egymás között…

    Tibor bá’
    ” a lélek, vagyis ÉN a testemtől teljesen különálló valami, a szabad akarattal felruházott öntudatom. ”

    Az Epifízisben lévő szemcsék olyan kristályok, amelyek az ember öröklött és karmikus állapotához kapcsolódnak.

  15. Re:12
    „Aha! Akkor most már csak azt döntsd el, hogy tudományosan akarod magyarázni a vallást, ami nem működik, ”
    Azért erre nem vegyél mérget, mert a teológia pontosan ezt csinálja… 🙂
    Az más kérdés, hogy hogyan értelmezi, és mit hoz ki belőle, de létezik a hittudomány.
    Egyébként abba a klasszikus hibába estek, hogy szó szerint vesztek mindent, miközben a vallásos szövegek eleve direkt „homályosan” fogalmazottak, és több szinten is értelmezhetőek. Felszín a pór népnek szól(itt akadnak el a szkeptikusok), és a felszín alatti réteget a „beavatottak” értik meg, ha ismerik a kulcsokat a szöveghez.
    Itt jön fel az a paradox helyzet, hogy ha lehámozza az ember a kornak és kultúrának szóló felszínt, akkor egy csupasz vázat kapunk, ami követ egyfajta logikát, és ha valóban eredeti a forrásanyag, akkor ez a váz logikusan építkezik.

    Re:13
    „Tehát mindent úgy kell értelmezni, ahogy az neked megfelel.”
    Nem, mert a logikai váz a tanításokban fix. Ha megvannak a kulcsszavak, a „zöldség” kicsomagolja magát, és elég egyértelmű lesz.

    Re:14
    Figyelembe véve a mai kort, ahol az ember biológiai géppé van redukálva, aminek okán megélhetjük a teljes erkölcsi lezüllést, én nem ünnepelném a materializmust, ami az emberiséget a kipusztulás felé vezeti.
    Avagy a mai kor válsága a mai kor élhetetlen életfilozófiája miatt van.
    A hosszú távon működő civilizációs stratégiák, amik bizonyítottan sokáig működtek, mind valamilyen vallási/erkölcsi alapon nyugodtak.
    Amit ma felmagasztalunk, az szabadkőműves trükk, hogy leváltsák az eredendően természetes Istenképünket egy kreált pót világra. Mivel emberi kreálmány a pót világ, tele van hibákkal, és bő 200 évet sem húzott ki, mert felszámolta létalapjait.
    Szóval ne lepődj meg, ha a jövőben a vallások szinergikusan össze fognak fonódni a tudományokkal, ez a természetes rendje az emberi társadalmaknak.

  16. Re 16:

    dajtás

    Köszi az esti mesét, jó éjt puszit nem kérek!

  17. Re:17
    Mi volt az esti mese?
    Talán a francia szabadkőműves forradalom, és az utána következő progrom, ahol tömegesen csapkodták le a papok fejét giotinnal? Vagy az, hogy kitalálta a „polgárság”, hogy mindent is jobban tud, és elkezdte bedarálni az ariszokráciát, és a történelmi egyházakat, és kreált a helyére izmusokat, amik mind egytől egyig zsákutca lett?
    Ezek történelmi tények, bár sokaknak fájóan őszinte, hiszen a mai elit erre a szellemi alapra építkezik, és valljuk be most dől éppen össze…

    Nem kell aggódnod, a történelmi egyházak „teste” is kellően elrozsdásodott, ahogy a világi hatalmaké, ennek okán ők se húzzák túl sokáig, és saját évezredes stiklijeik visszaszállnak rájuk.
    Régi zsidó mondással élve:”Régi bűnöknek hosszú az árnyéka.”

  18. 16:
    Ha egy valóságos történetet, vagy általam felfedezett természeti működési tételt szeretnék megőrizni, akkor nem fogom „lekottázni”. Ilyen esetben mi szükség lenne beavatásra, felszíni és mélyebb verzióra? Vagy elrejtem olyan technológiával, hogy csak annak felfedezését követően férjenek hozzá (pl. beírom egy DNS szakaszba), vagy leírom egyszerűsítve (eddig élhet a bibliai hasonlat), de nem rejtek el benne kódolt tartalmakat, miért is tenném, amikor tudom, hogy az ilyesmi csak összezavar, s biztosan nem a tisztulást, tisztán látást hozza!

    Egyetlen dologban van igazad, hogy a materialista világszemlélet a civilizáció felemelkedésével párhuzamosan elhozta annak gyors pusztulását is. Nagy kérdés az, hogy vajon ez mindenhol, minden körülmények között törvényszerűen így következik -e be? De szerintem abszolút nem ez a világszemléleti változás hozta magával a züllést, hanem ellenkezőleg, vagyis az, hogy az emberiség nem érett meg a mágikus világban élő tökfejek közösségéből egy olyan társadalom kialakítására, amely a hirtelen megszerzett lehetőségeket és javakat okosan használja fel, és nem ugyanarra a dorbézolásra fordítja, ami előtte kicsiben még tűrhetően működött. Valójában a többség 300 év után is éretlen erre, hiszen sokaknak a technika fejlődése kb. annyit jelent, hogy virtuális sisakból is nyalhat pinát. Legyünk őszinték, s valljuk be, nem az embernek való fejlődési lehetőség ez! 🙂 De ugyanígy tovább gondolható az erőfitogtatásra, a háborús pusztításokra, a felelős gazdálkodásra, stb.

    A 18-ban már úgy írsz, mintha a weblap papja lennél! 🙂
    Azért azt vedd tudomásul, ha a jövőben mindenféle new age vallások fognak terjedni és győzedelmeskedni, azok akkora káoszt fognak hozni, s nem mellesleg legalább akkora tudatlanságot és nélkülözést, mint a középkor legsötétebb bugyrai.

  19. Re 18:

    dajtás

    Szóval, mit is akartál mondani a Szabad akarat témához kapcsolódóan?
    Hozzászólásaidnak a lényege, hogy te milyen nexusban vagy a jó istennel. Ebben a civilizációban, amelyben 4 ezer éve élünk, a legnagyobb károkat a a vallások okozták az emberiségnek. A szabadkőművesség ugyan annak a vallási dogmának a része. Sőt, leginkább főpapok és papok voltak a tagjai.

  20. Szabad akaratról abszolút értelemben csak akkor beszélhetünk, ha létezik Isten. Ugyanis egyedül ebben az esetben van módunk tudatosan választani két lehetőség közül. Elfogadjuk Istent vagy önálló úton járunk. Amennyiben nincs Isten, akkor csak egyet tehetünk: genetikai örökségünknek, neveltetésünknek, tapasztalatainknak, megszerzett tudásunknak megfelelően választunk egész életünkben. De ezek a választásaink relatívek lesznek és szabad akaratunk is csak látszólagos. Tehát a szabad akarat elengedhetetlen feltétele Isten létezése.

  21. Re:20
    „hogy te milyen nexusban vagy a jó istennel. ”
    Itt ez nem releváns, de te is jó nexusban vagy… 🙂
    Minden ember hasonló cipőben jár, max valaki jól eldugta a telefon készülékét, és nem is akarja megtalálni, és vannak olyanok akik hajlandóak kicsit kotorászni a kupiban. 😉

    „A szabadkőművesség ugyan annak a vallási dogmának a része.”
    Nekem úgy rémlik, hogy Jézus pont a pénzváltókat dobta ki a templomból, és a történet szerint pont a helyi rabbik intézték el, hogy felszögeljék.
    Az hogy a kereszténységet/evangéliumokat nagy kínkeservesen összeragasztották a Tórával sokat elárul arról, hogy milyen erők mozgatták az eseményeket.
    Ha nem tudod megakadályozni, akkor állj az élére, és ha nagyon vissza akarnak nyúlni a gyökerekhez, akkor indíts ellenük háborút, és vágd le őket.
    Mindezt természetesen Jézus nevében.
    Érzed te is az ellentmondást szerintem, aminek semmi köze a vallási tanokhoz.

  22. 21:
    Hát már ne is haragudj, de ez most olyan, mintha eldönthetném a menzán, hogy eszek, vagy nem eszek… Nem dobtál fel vele! 🙂

  23. Re:19
    „Ilyen esetben mi szükség lenne beavatásra, felszíni és mélyebb verzióra?”
    Azért mert ha több szintű a tanítás, akkor a plebsnek is jó, és akad mindig olyan ember, aki nem elégszik meg a felszínes magyarázatokkal, és ők bányászhatnak komolyabban is a tartalomban. Egyfajta fizika lecke, amiben benne van az általános, gimnazista, és egyetemi anyag is, csak a nebuló tudásán múlik, hogy meddig tud eljutni benne.
    Kis kikacsintás, ami elég kiegyensúlyozottan áll a témához, és a tudományosság és Isten kérésedet maximálisan teljesíti:
    https://honlap.parokia.hu/reports/hitvedelmi/a_biblia_kodja_eloadas-jegyzet.pdf

    „beírom egy DNS szakaszba”
    Mióta is tudjuk, hogy létezik a DNS? Miért gondoljuk azt, hogy a genetikai állományunk nagy része „junk DNS”(ez a tudatlanságunk bizonyítéka leginkább) ? Megjegyzem pont az utóbbi években kezdték visszafejteni a „junk DNS” lényegét, és ott bizony komoly fejtörést okozott az eredmény(ennek egyik fő kutatója prof. Pjotr Garjajev orosz akadémikus)

    „a materialista világszemlélet a civilizáció felemelkedésével párhuzamosan elhozta annak gyors pusztulását is.”
    Úgy látszik csak van valami, amiben egyet tudunk érteni.
    Így jár az a civilizáció, ahol a tudás fejlődését nem kíséri az psziché fejlődése(kedvenc része Balázsnak). Vallásos kontextusban a tudás fejlődése nem járt az erkölcs fejlődésével. Itt megjegyzem, hogy ez szándékos, és nem véletlen esemény.
    „Valójában a többség 300 év után is éretlen erre, hiszen sokaknak a technika fejlődése kb. annyit jelent, hogy virtuális sisakból is nyalhat pinát. ”
    Maximálisan egyetértek. Nézd meg a facét, és az ember azt hiszi sült bolondokból áll az egész közösség. 🙂

    „mintha a weblap papja lennél! ”
    Nem vagyok felszentelt pap, azonban a metafizikával való szöszmötölés magával hozta azt, hogy a vallásokat elkezdtem kifilézni/analizálni, és ezért tűnik úgy, mintha pap lennék(utóbbi időben nem ez van fókuszban, hanem elég anyagi dolgok)

    „ha a jövőben mindenféle new age vallások fognak terjedni és győzedelmeskedni, azok akkora káoszt fognak hozni, s nem mellesleg legalább akkora tudatlanságot és nélkülözést, mint a középkor legsötétebb bugyrai.”
    Nem ha, hanem már itt vannak, és nincs káosz, max a történelmi egyházak félnek ettől, mert a hívő közönség nem vevő már a pokollal és az eredendő bűnnel való riogatással… 🙂
    Az pedig hogy középkori sötétség legyen, nem az ezotéria, hanem pont a mai elit azon stratégiájának bűne, hogy leépíti a közoktatást. Ettől tombol ma a természettudományos leépülés, ami klasszikus civilizációs hanyatlás marker, jelen esetben a Nyugatét(Bálint kedvenc vesszőparipája).
    (Ma a legtöbb végzett phd fokozatú embert Kínában képzik, tisztán látszik, hogy átkerül a magas know-how tudás keletre. Pl balfasz Brian Krzanich miatt jött fel a TSMC, mert felszívta a kirúgott Inteles veterán mérnököket/fizikusokat, és ma már csak sereghajtó lett az Intel az éllovas cégből).

  24. 24-Anonymus:

    Nagyjából igen. Mert ha nem létezik Isten, akkor minden választásunk relatív és tőlünk független tényezők az eredői, vagyis szabad akaratunk csak látszólagos. Amennyiben létezik Isten, akkor tudunk csak választani valóságosan egy abszolút (fix, tényleges, valóságos) és egy relatív (viszonylagos, látszólagos) lehetőség között. Ez az igazi szabad akarat. A menzán, amikor ebédet választunk is ennek a tükrében értelmezhető, csakúgy, mint minden választásunk. Vagyis ez azt jelenti, ha valóban van Isten, az egyes ember tudatosan, mint egy zsinórmértékhez igazodva választja a jót, vagy legalábbis törekszik rá. Amennyiben nincs isten (vagyis nics viszonyítási pont, választási lehetőség) akkor ez az igazodása önbecsapás és szabad akarata is látszólagos marad. Tehát a szabad akarathoz mindenképpen szükséges Isten létezése.

  25. Re:24
    A menza örökké nyitva van mindenkinek non-stop, szükségszerűen mindenkinek, ez nem hitbéli, hanem fizikai ok(jó hosszú lenne elmagyarázni miért, metafizikai alapjai vannak), probléma csak ott van, hogy sokan valamilyen meggyőződésből nem akarnak bemenni, ellenben a menza mindig kiadja kaját annak is, aki éhen akarna halni, sőt még meg is eteti, csak másnak hiszi a delikvens.
    Trükk abban van, hogy a menza félautómata(ennek is szervezéstechnikai okai vannak), magától is működik, aminek okán a szemlélő azt hiszi, hogy ez mindig ilyen, ettől tűnik természetesnek/torvényszerűnek, miközben a személyzettel el lehet beszélgetni, csak ahhoz be kell menni a konyha előterébe, és a tálca fölül fel kell nézni, és ki kell nyitni a kicsi szánkat, ha a bolognaira extra sajtot akarsz kérni.

    Itt jön képbe a szabad akarat. Nem kötelező hinni, mert mindenki számára egyenlőek a létfeltételek alapjai, a te döntésed az, hogy a megépített sínek közül merre akarsz utazni, és a te döntésed az, hogy melyik állomáson szállsz át másik vonalra. Ettől determinisztikus, és szabad akarattal bíró az utazás egyszerre, csak a fontos csomópontokon való döntéseiden múlik az utazás hossza, minősége, és a vége.

  26. Disznók közt tartották a gyereket. Nem beszélt viszont röfögött és minden mást is úgy csinál, mint a disznók.
    Mauglikként látjuk meg a napvilágot és olyanná leszünk mint amilyen hatások érnek és amit a genetikai adottságunk is lehetővé tesz. Nem is ébrednénk öntudatra, ha csak állatok nevelnének.

  27. A szabad akarat szóösszetétel olyasmi, mint a békeharc. Vagy szabad vagy, vagy akaratod van. Ha számít neked, hogy mik lesznek a döntésed következményei, akkor már nem szabadon hozod meg a döntéseidet. Janis Joplin fogalmaz úgy a Me and Bobby McGee című dalban, hogy a szabadság csak egy másik szó arra, hogy nem maradt már vesztenivalód.
    https://www.youtube.com/watch?v=5Cg-j0X09Ag

    29. dajtás
    „Erről beszéltem”
    Ezt így megcímzetlenül, hogy kinek, és mikor. Mindig „erről” beszélsz. Mindenről és semmiről. A szövegednek a nagy része fikázás, és magas lóról felszínes nyilatkozás. Nem néz téged senki papnak, ezért kirívó, hogy úgy viselkedsz, mintha ennek a gyülekezetnek a lelki vezetője lennél. Bevallom, hogy idő hiányában a te hozzászólásaidat néha inkább csak átfutom, ha nem neked vannak címezve, mert ugyanazokat a köröket futod bő lére eresztve, és semmi hasznos új infót nem tudok meg belőle. Ha meg linket teszel be, egy-két mondatban összefoglalhatnád, milyen új infót tudtál meg belőle, hogy illusztráld, miért is érdemes megnyitni.

  28. Re: Jani
    Bő lére eresztett rizsámat ha elolvastad volna, akkor értetted volna az „erről beszéltem”. kijelentést. 😉
    Nyugat alkonya, avagy 25.hsz végére reflektáltam ezzel.

    „A szövegednek a nagy része fikázás, és magas lóról felszínes nyilatkozás. ”
    A fikázás inkább kritika, főleg annak fényében, hogy sokszor nem állja meg a helyét az állítás. Magas ló az lehet, de eltérő stílussal ír mindenki, cserébe nem írok bunkó paraszt módon, mint itt több megszólaló.
    Továbbra is azt fogom mondani, hogy oldalas publikációs listát ne várj egy hsz. mögött. 5 perc sebtében telefonon megírt hsz nem ad lehetőséget arra, hogy kisdoktori publikációkat írjunk/írjak. Ha van időm(kedvem), akkor keresek hozzá hivatkozást, ha nem, akkor marad nagy örömötökre a magas lóról való nyilatkozás. 😉

  29. 31. dajtás
    Jelen poszt alatt végigolvastam mindent, de linkeket nem nyitottam meg, némely posztokba bele sem kezdtem ezen a héten. Volt neked több hozzászólásod is ez a poszt alatt. Ne várd el a kommentfolyamon magát átrágó embertől, hogy visszaolvassa mindet, és találgasson, hogy mire utalsz. Írd ide, hogy melyik hozzászólásodban melyik állításod az, amit ezzel a cikkel alátámasztasz. Ezenkívül írd ide, hogy mi a cikk mondanivalója.

    Az EROEI témában érdekeset írtál, esetleg egy vendégposztban ki is fejthetnéd, hogy ne sikkadjon el a kommentek között. Az ezoterikus ömlengéseid viszont unalmasak, és térítő jellegűek. A halálközeli élményes poszt alatt azért nem szólaltam meg még, mert nem akarok úgy beleszólni, hogy nem olvastam, amiket linkeltél, márpedig nem most fogok arra időt szentelni. Igazán azokhoz is odaírhattad volna, hogy mi szerepel bennük, az hogyan kapcsolódik a témához, kinek melyik állítását cáfolja, stb. Többet érne, ha tizedannnyit szólnál hozzá, de azt tízszerennyire kidolgozottan, felhasználóbarátan.

  30. Re:32
    Kritikádnak vannak jogos elemei, de sokszor amit te ezoterikus ömlengésnek tartasz, az kő kemény metafizikai kivonat. 😉
    Ebben az az érdekes, hogy hiába van mögötte egzakt matek/fizika, a végeredmény egy vallásokkal összeegyeztethető eredmény lesz, ami sok materialista számára kifejezetten bosszantó. Talán pont ezért is citálom elő, hogy az izmusok hibáira rávilágítsak.
    (Korlátozottan grafománnak a rövid írás olyan, mintha a házőrző ebet arra kérnéd, hogy ne ugasson) 🙂

    Halálközeli témában beraktam a „lezárt” távolba látás CIA programot(orosz is van, de ott nehezebb a forrásanyagokat keresni), illetve ide már sokszor beraktam Putnoki Tibor beszélgetését, aki egy lábon járó cáfolat, mert pont azokra adott bizonyítékot, amit sokszor számon kérnek a szkeptikusok.
    Egy „baj van” a pasassal, elég sokat beszél Istenről, és ez bizony megfekszi a gyomrát a materialistáknak, hiába ellenőrizhető adatokat mondott.
    Beraktam meg egy orosz módszertant is a testelhagyáshoz(pszichotronikából lett kiemelve, és nem kell meghalni hozzá… 😉 ), és még sok nyomot, de se nem vagyok néptanító, se nem pap, így az olvasónak kell némileg keresgélnie.
    (Rendszeresen írnak nekem a blogról, ott a keretek sokkal jobbak, meg is szoktam bombázni szakirodalommal a kérdzőt.)

    EROEI témában már nem vagyok annyira naprakész, de van más energetikai téma amiben igen, pl energia tárolók, nem szokványos nukleáris technikák, stb, stb…

  31. 33. dajtás
    A grafomániádat miért nekünk kell megszenvednünk? Ha nem tudsz tömören fogalmazni, akkor az utólagos vágás a célszerű. Egyébként meg személyiségfejlődés is van a világon, ami általában önmegtartóztatással jár. Én mindig utáltam a verselemzést, amikor ki kell találni, hogy mire is gondolt a költő. Ha van is kőkemény metafizika a mondandódban, akkor is minek például kasmíri Jézus sírral, meg hasonlókkal hitelteleníteni magad? Ezzel a fellengzős stílussal csak magadat járatod le. Ha az alpári megnyilvánulásokat mentségként használod a saját igénytelenségedre, az azt mutatja, hogy nincs egy abszolút mércéd, amit magadra alkalmazol. Nekem szüleim soha nem fogadták el mentségként, hogy másoknak is rosszul sikerült egy dolgozat.

    Amikor a szkeptikusok ellen vitázol, akkor ugyanazt a hibát követed el, mint amikor Tibor bá’ a bibliai Isten hívői ellen hadakozik. Konkrét emberek konkrét állításait cáfold, ne csak egy feltételezett sötét vitapartnerét, vagy pedig állíts fel egy tézist, amit vitára bocsátasz.

    Például állíthatod, hogy vannak olyan tudati módszerek, amelyekkel a fizikai világot érintés nélkül befolyásolni lehet, vagy különleges módon megismerni. Tehát, hogy egyes mágikus módszerek működnek. Amire példákat hoztál az imént, és ígérem, hogy utánaolvasok majd. A minap elkezdtem hallgatni a ködmönös figurát, aki halálközeli élményt élt át, de egy idő után elkalandoztak a gondolataim, legközelebb megpróbálom másfélszeres gyorsítással. Nincs erről egy írásos összefoglaló az érdekes állításokkal?

    A megvilágosodás kergetése, a hermetikus út, az okkultizmus, alkímia, mágia nem a kereszténység. Meg lehet ismerni vele más szférákat, különleges módszereket, de attól, hogy valaki mágussá válik esetleg, attól még lehet, hogy teljesen téves elképzelései vannak Isten létéről, kilétéről, a világ, az élet és az ember létrejöttéről. Mint ahogy egy animista sámán, egy keresztény szerzetes, vagy egy buddhista gyökeresen máshonnan származtatja az erőt, amit felhasznál, és más a világképe. A sok vallás sokféle, hiába próbálják sokan az egyezéseket felnagyítani, a különbségeket meg bagatellizálni. Az aghori szekta és Jézus tanításai között nehéz szintézist találni. Van olyasmi buddhista tanmese, hogy valaki 10 éven át gyakorolja a levitációt, aztán elmegy a bölcsekhez felvágni a tudásával, ők meg kb. kiröhögik, hogy ezért az értelmetlen dologért küzdött ennyit. Mi az, amit valaki el akar érni azzal, hogy egy mágikus gyakorlatot elsajátít, és miért? Mire jó a távolbalátás egy egyénnek? Azt értem, hogy kémszervezetek miért kutatják.

  32. Re: Jani
    „A grafomániádat miért nekünk kell megszenvednünk?”
    Ne haragudj, hogy ezt mondom, de nem szeretheti mindenki a resztelt májat, ennek ellenére még is sokan eszik. Nem tudom min olvasod a blogot, de PC-n nézve nem hosszúak a hsz-ek, telefonon már inkább annak tűnik, de ez a blogmotor sajátossága, hogy sokat kell görgetni.

    „Én mindig utáltam a verselemzést” Nem csak te voltál ezzel így… 🙂
    Viszont egy jól elmondott vers megindító tud lenni, és forradalmakat tud feltüzelni.
    (SZFE-s tüntetésen nem ezt láttam…)

    „kasmíri Jézus sírral”
    Látom nagyon becsípődött neked ez a téma… Írtam én az vala, hogy szerintem ott van eltemetve? Nem, csak van egy legenda, hogy igen. Megjegyzem szerintem túl sok mindent nem találnának egy üres koporsón kívül, de a távol-keleti jézusi utat egyáltalán nem zárnám ki, mert volt ideje rá, hogy ott is legyen. Jézusi életrajzban jó nagy időlyukak tátonganak, és jól látszik, hogy az evangéliumokat cenzúrázták, szóval belefér bőven ez is.

    „a saját igénytelenségedre”
    Igénytelen vagyok, vagy fellengzős? 😉 Találjuk már ki végre mi is volnék, mert itt sokan sok félét gondoltak, de egyik se fedte a valóságot.
    Azt alá írom, hogy néha kekeckedő vagyok, főleg ha valami olyan dologról van szó, amin látszik a „koncepciós eljárás”, de nem anyázok, nem hülyézek, sőt, velem kekeckedőknek még jobb kezet is nyújtok(pl olvasd el Kacornak mit írtam a végén, nem egy klasszik troll megnyilvánulás).
    Ha már elemezni akarjuk egymást, akkor talán ott lehet benned a tüske, hogy vannak olyan témák, amikben túlságosan magabiztosan nyilatkozom. Igen vannak ilyen témák, de van rá okom, hogy miért állok hozzá így(jellemzően vagy 1. vagy max. 2. kézből származó infóim vannak, és nem csak hallottam róla)

    „Nincs erről egy írásos összefoglaló az érdekes állításokkal?”
    Nem tudok róla, de lehet hogy van.
    Ami téged érdekel, kb nettó 5 perc, ezért át kell szenvedni magadat rajta.

    „megvilágosodás kergetése” Jó oka van sok embernek rá, hogy kergesse…
    Legfőbb ok, hogy baromira unja már a jó magas kerítéssel megépített iskolát, és le szeretne már vizsgázni belőle, és meg szeretne pattanni/szeretne már egyetemre járni.
    Minden spirituális iskolának ez a célja, csak másként hívják. Az megint más kérdés, hogy a Hegyre több úton is fel lehet jutni, miközben lehet más hegymászókkal nem is találkoznak, de ez a világ sokszínűségének lehetősége, és nem korlátja.
    ” 10 éven át gyakorolja a levitációt”
    Pedig milyen jó is az, főleg ha az ember tériszonyos.
    Nem kellene kocsi/repülő, tiszta CO2 csökkentő technika. 🙂
    „Mire jó a távolbalátás egy egyénnek?”
    Mire, mire, te magad is megválaszoltad. 🙂
    Pl egy bezárt széfbe bele tudsz nézni, el tudsz „utazni” oda, ahova nincs pénzed/fizikailag elérhetetlen(pl dalolászva rúghatod a port a Holdon), meg tudsz nézni dolgokat, amit nem lehet, stb, stb. Kiterjesztett tudat nem korlát, hanem a lehetőségek tárháza, csak ne lepődjön meg az újdonsült nebuló, ha csillámpónis virágokon kívül mást is fog látni…

    Kedvedért most sem volt rövid, bocsánat érte. 🙂

  33. 35. dajtás
    Semmi gond, hogy hosszú lett, sokkal összeszedettebb ez a hozzászólásod, mint szokott lenni. Ha már bennem lévő tüskéről van szó, engem a trollkodás és a flooding zavar. A kasmíri Jézus sírt azért emlegetem rendszeresen, mert nyilvánvaló baromság. Én is írtam anno, hogy szerintem te se hiszed, hogy ott van, amire te azt reagáltad, hogy nem tudhatom, hogy mit hiszel. Miért nem írtad rögtön, hogy csak viccből dobod be? Hozhatnám a Joshua és Isa neveket, amelyeket komolyabb háttér nélkül bedobtál, vagy kismillió egyéb ezoterikus bulvárt, amiket úgy dobtál be, mint komolyan veendő dolgokat. Tényleg nem értem, miért írsz ide felesleges dolgokat. Miért dobsz be sehová sem vezető nyomokat az általad állítólag ismert tények helyett? Az első és második kézből származó információkra hivatkozni nevetséges.

    „Megjegyzem szerintem túl sok mindent nem találnának egy üres koporsón kívül”
    Megjegyzem, szerintem én nagyságrendekkel többet olvastam utána a kasmíri Jézus sírnak, mint te, pedig én csak azért olvastam utána, hogy megalapozottan nevezzem baromságnak. Miféle keresője vagy te a tudásnak, ha arra sem vagy képes, hogy legalább egy wikipédia oldalt elolvass a témáról, amit fontos nyomként aposztrofálsz? Én semmilyen koporsóról nem olvastam. Egy muszlim úgy gondolta, hogy a keresztrefeszítés nyomait látja az egyik tetemen, és ezért úgy gondolta, hogy az Jézus teteme a muszlim halottak között, aki 120 évesen halt meg ott.

    „de a távol-keleti jézusi utat egyáltalán nem zárnám ki, mert volt ideje rá, hogy ott is legyen.”
    Sőt azt sem zárnám ki, hogy az Antarktiszon járt, és a Piri Reisz-féle térképet Jézus térképe alapján rajzolták, és meg lehet belőle fejteni a 42 jelentését.

    „Legfőbb ok, hogy baromira unja már a jó magas kerítéssel megépített iskolát, és le szeretne már vizsgázni belőle, és meg szeretne pattanni/szeretne már egyetemre járni.”
    A kerítések benned vannak, és az iskola is, amit jársz. Ha vágyaid vannak, akkor még nem vagy Buddha állapotban. Aki megtalálja a Bölcsek Kövét, az elég bölcs lesz, hogy ne csináljon aranyat. Ha lebontod az egót, és eléred a megvilágosodást, akkor mind lényegtelenné válik, amiket előnyösnek írtál a levitációról és a távolbalátásról. Keresztény szempontból a mágia egyetlen legitim módja a gyógyítás. Azt nem tudom, hogy mitől válna globális mértékben a CO2-kibocsátás kisebbé attól, hogy néhány kivételes képességű és elhivatottságú ember 10 év gyakorlás után lebegni tud, vagy lebegtetni dolgokat, akiket nem tudsz rávenni arra, hogy egy szállítmányozó cégnél dolgozzanak meditáció helyett, és mindegyikre jut egymillió másik, aki szintén 10 évet ennek gyakorlásával töltött, csak nem sikerült megtanulnia.

  34. 35. dajtás
    „Kiterjesztett tudat nem korlát, hanem a lehetőségek tárháza, csak ne lepődjön meg az újdonsült nebuló, ha csillámpónis virágokon kívül mást is fog látni…”
    Ha kipróbálnád az LSD-t, talán visszavennél az arcodból. Tényleg nem csillámpóni.

  35. Re: Jani
    „Az első és második kézből származó információkra hivatkozni nevetséges”
    Miért lenne az? Itt beleszaladhatunk abba a polémiába, hogy mi az az információ , amit már elfogadsz. Csak az számít valid infónak, ami le van írva? Ha le van írva, akkor melyik írt információ valid? Amelyiket „tudományos” csim-bumm hacacáréval vizsgáltak? Vagy csak kényünk kedvünk szerint mazsolázunk a nekünk tetsző anyagokból, és ami ennek ellent mond, azt hiteltelennek mondjuk, és negligáljuk?
    Abban igazat adok, hogy olyan infót dobtam be, amit nehezen tudok igazolni, pontosabban túl sok időbe, és macerába kerülne igazolni, és jelen pillanat nincs olyan ingerenciám, hogy felcsapjak valláskutatónak, és egy blog olvasó kedvéért brusztoljak, hogy márpedig nekem van igazam… 🙂

    „Sőt azt sem zárnám ki, hogy az Antarktiszon járt, és meg lehet belőle fejteni a 42 jelentését. ”
    No azért ne túlozzunk. Gnosztikus anyagokban erre van utalás, szemben az Antarktiszos túlgondolásoddal.
    „A Q-bit az első stabil logikai szerkezet, ami önmagában is megáll. 6 kauzális lépést tesz meg, majd a 7.ben visszaigazolja a saját okát. A 7. lépésben az állapotsorrend az első lesz. Közben pörög a komplex síkon az egység hosszú logikai vektora. Az első 6 logikai állapot az 101010 bináris számot adja, ennek a decimális átirata pedig 42.”
    Mi ezzel a gond? Ez fizika, és „véletlenül” összefüggés van egy szépirodalmi művel(kedvedért, hogy ne kelljen ezt is kitalálnod: Galaxis útikalauz stopposoknak).
    Érted mire célzok ezzel?

    „nem vagy Buddha állapotban”
    Ebben igazad van, de én állítottam ilyet is valaha?
    Én csak annyit állítottam, hogy jó mélyre ástam a nyúl üregébe, és meggyőződtem sok mindenről, amit hit alapon kezel az emberek jelentős többsége.

    „Keresztény szempontból a mágia egyetlen legitim módja a gyógyítás. ”
    Ezt melyik zsinaton döntötték el? Tudomásom szerint a mágia tiltó listán van keresztény egyházakban, de a katolikusban biztosan. Az megint más kérdés, hogy a mise liturgiája is egy mágikus szertartás, de ezen nem kell fönnakadni.
    Vagy itt újra elő jön az a szitu, hogy van egy szubjektív állítás, amit te sem hivatkozol meg 3 irányból, hogy valid legyen? 😉

    „Azt nem tudom, hogy mitől válna globális mértékben a CO2-kibocsátás kisebbé attól, hogy néhány kivételes képességű és elhivatottságú ember 10 év gyakorlás után lebegni tud, vagy lebegtetni dolgokat,”
    Elveszett út közben a humorérzéked Jani? Még smile is volt a végén.

    „Ha kipróbálnád az LSD-t, talán visszavennél az arcodból.”
    Köszönöm, nem éltem, és nem is akarok élni vele.
    Nekem a módosított tudatállapot eléréshez nem kell LSD/gomba/tetszőleges pszichedelikus szer. Az hogy ki mit haluzott be tőle, az legyen a saját története, szívesen meghallgatom, és jól kielemezhetjük a szimbolikáját.

    Jani, most lépj kicsit hátrébb két lépéssel.
    Most ki b.szogat kit? 😉
    Ez egy olyan kocsma, ahol szabadon lehet beszélgetni, bármiről.
    Nem kötelező egyet érteni, de én elfogadlak olyannak, amilyen vagy.

  36. 38. dajtás
    Én baszogattalak téged, és elnézést kérek érte. Szerettem volna lényegi megnyilatkozást előhozni belőled, kizökkenteni, elgondolkodtatni téged a rutinválaszok helyett. Egy másik szempontból pedig nem veled vitázom, hanem a nagyérdemű közönségnek játszom.

    Halukról nem tudok beszámolni, mert azt nekem nem okozott az LSD. Vannak olyan érzékeny emberek, akikkel előfordul. Ha haluzni akar valaki, akkor fogyasszon meszkalint, vagy DMT-t (pl. ayahuasca). Valamikor talán ez utóbbiakat is kipróbálom majd, hátha haluzok tőle, és megtudhatok valamit a tudatalattimból, mert nem túl sok benyomásom van róla.

    A legutóbbi hozzászólásomat az provokálta ki, hogy kinyilatkoztatsz a kiterjesztett tudatról, miközben nem tapasztaltad meg, és vidám hangulatjelekkel bagatellizálod. Én több tucatszor fogyasztottam LSD-t, és a legjobb élményeim között tartom őket számon, amikor a legtöbbet megtudtam a világról és önmagamról. Volt, hogy esélytelen vizsgára készülésnél is alkalmaztam sikerrel. Egy mágikus univerzumba kerül át az ember, ahol én ugyanazt látom, mint normál esetben, csak máshogy. Más dolgok is feltűnnek, más szempontok előtérbe helyeződnek, az értékrend átalakul, különböző szintekről tudsz rendszereket áttekinteni, következtetéseket levonni, és a tanult dolgokat hasznosítani a hatás elmúltával is. Igazi Ünnep a fogyasztása barátokkal, vagy rutinosabbaknak egyedül, de érdemes kimozdulni a szobából, hogy történet alakuljon. Emlékezetes számomra, amikor Arambol mellett Goán a dzsungelben éjszakáztunk nemzetközi csapattal, és amikor egyik barátom gitározott, kieresztette a hangját, odagyűltek a majmok a környező fákra meghallgatni a dalát. Sajnos a baráti köröm kiöregedett belőle, így beszerzési forrásom sincs már, évek óta nem volt hozzá szerencsém, így el is évült már a törvénysértésem. Az összes barátom, akik fiatalon részt vettek ilyenekben, azok 40 fölött mind azt mondják, hogy ők már nem mernének LSD-zni.

    Ha tudsz olyan gnosztikus iratról, amelyik ír Jézus keleti útjáról, akkor idézd ide, ezzel egy vitaalapot képezve. Ezután mi szétcincáljuk, hogy mikor és ki által keletkezett, mennyire hiteles az infó. Szerintem egyébként felesleges beiktatni keleti utazást, mert amúgy is megvolt az információk, mémek áramlása, ami a napkeleti bölcsek sztorijából is kiviláglik.

    Értem, mire célzol a 42 kapcsán, de megint ott tartunk, hogy ki kell találni, hogy mire gondolt a költő. Így nem lehet megvitatni dolgokat. Akkor ezek szerint a qubit a végső kérdések, amit fel kell tenni? A kabbalát elég csökött dolognak tartom. Sokat rontott a gnoszticizmus színvonalán, amikor a zsidó miszticizmussal összeolvadt, és nekiálltak számmisztikázni.

    „Én csak annyit állítottam, hogy jó mélyre ástam a nyúl üregébe, és meggyőződtem sok mindenről, amit hit alapon kezel az emberek jelentős többsége.”
    A májá egy fátylát félrehúztad, és lett egy hited az ott tapasztaltak alapján. Hogy tudsz te meggyőződni? Mi volt számodra bizonyíték, és mire? Csak mert láthatóan nem az, amit a tudomány annak tart (vagy én).

    „Tudomásom szerint a mágia tiltó listán van keresztény egyházakban, de a katolikusban biztosan.”
    Én nem a katolicizmusra gondoltam, vagy egyházakra, hanem a Bibliára. Jézus is gyógyított, meg néhány szent is, a többi okkultizmus viszont Simon mágus területe. Az egyházi dolgokban egyébként alulművelt vagyok, meg sem vagyok keresztelve.

    „Elveszett út közben a humorérzéked Jani? Még smile is volt a végén.”
    Elnézést, ez gyakran előfordul velem. Hajlamos vagyok szó szerint venni dolgokat, és akkor sem észrevenni a szarkazmust, ha az jelölve van. Ezek szerint csak egy poént írtál, nem a kérdésre válaszoltál.

  37. 38. dajtás
    „(kedvedért, hogy ne kelljen ezt is kitalálnod: Galaxis útikalauz stopposoknak)”
    Az ilyen megnyilvánulások irritálóak. Olvastam a könyvet, még kb. 28 éve. Sőt olvastam az egész ötrészes trilógiát, sőt olvastam Terry Jones-tól a Douglas Adams Titanic csillaghajóját. Néhány ezer könyvet elolvastam, végzett antikvárius vagyok, bár csak egy évig dolgoztam antikváriumban, mert a térképészet vizsgaidőszakban már a napi 4 órázást sem tudtam vállalni.

  38. Re:Jani
    „hogy kinyilatkoztatsz a kiterjesztett tudatról, miközben nem tapasztaltad meg”
    Elmondok két dolgot, ami erre reflektál:
    1. képzelj egy nagy lazacot a kezedben, amit nézve elsőnek a bőrét, majd a tudati fókuszt áthelyezve a belsejébe nézve kinyílik belülről, mint egy tubarózsa, és látod a belső szerveit, és látod miközben ver a szíve. Az egészet úgy látod, mint egy 3D-s MRI-t színesben, csak itt a te tudati fókuszod szabja meg, hogy melyik réteget látod élesen, a többi réteg vagy átlátszó, vagy háttérként nem zavaró…
    2. Felolvasnak egy tetszőleges könyvből egy pár sort, amiből te kitalálod a szerzőt, a könyv címét(soha sem olvastad), és leállítod a felolvasót, és „fejből” tovább folytatod, és miközben felmondod a folytatást, érzed az író gondolatait, amiért írta, és érzed az indulatot benne, mikor ezt írta…

    „Mi volt számodra bizonyíték, és mire? Csak mert láthatóan nem az, amit a tudomány annak tart (vagy én).”
    Ezt itt nem fogom leírni, privátban egyszer majd elmondom. Elég meghatározó volt az életemben, ami más szemléletet adott, és ettől van ilyen hibrid „technomágikus” megközelítési módom. Párszor már leírtam, tudományosoknak túl ezoterikus, ezoterikusoknak túl tudományos a hozzáállásom. Ezos ismerőseim dolgait is ki szoktam csontozni, mert nem izgat az ezosziruppal nyakon öntött bullshit, jobban érdekel a működési mechanizmus, mert emögött is vannak metafizikai törvények, és itt elő jön a műszaki vénám, mert meg akarom érteni, hogy mitől, és hogyan működik.

    „Jézus is gyógyított,”
    És vízen járt(levitáció), kenyeret és halat szaporított(anyag teremtés tudattal), halottat támasztott fel(lélek visszahelyezés, és test regenerálás), vaknak világot adott(léleksebészet-lélekprogramozás), bilokáció(egyszerre két helyen lenni)stb, stb. Jézus ebben elég expert volt, a maga idejében a világon a legjobb volt szerintem.
    Többi mágikus képességét szimplán kicenzúrázták, de biztos nem állt meg csak ennyinél.

    Ha megsértettelek, akkor mea culpa.
    Mindig azon rugóztál, hogy mire és miből írom azt amit. Kedvedért leírtam, hogy melyik könyv egyik ikonikus eleme a 42, de mivel elég olvasott vagy, akkor legközelebb nem emel ki. 🙂 Ha még sem így lenne, akkor jelezd, és leírom.

    Egyébként ez az Ősforrás/Atya/originális időforrás(jelen esetben elemi logikai egység) egyik primitív(itt nem butát, hanem egyszerűt értek alatta) matematikai leírása, ami a kettős állapotot(idő-antiidő), és az elemi forgást(spin) írja le komplex térben. Ebből fakad az anyag-antianyag léte, és az összes elemi részecske forgása, mert a keltő elem is ezekkel a tulajdonságokkal bír.
    „Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett.(János könyve 1. fejezet)” Ez pontosan ugyan az, csak 2 ezer évvel korábbról…
    Ilyenek azok a „véletlenek”, mikor egy ihletett író médiumként funkcionál, és modern szépirodalomba adják át a tudást.
    (Egyszer kérdezted, hogy minek a kódolt szöveg. Egyszerű a válasz, azért, mert aki megfejti önerőből, az tanul, és fejlődik általa. Ha a megoldást elmondják, akkor nem lesz saját élmény a tudás, hanem csak be lesz biflázva, és végül dogma lesz belőle-mert ezt mondta a tanár bácsi. A jó tanár nem lediktálja a végeredményt, hanem megpróbálja a nebulót rávezetni arra, hogy magától Rá-jöjjön. Erről biztosan tudna Csongor mesélni.)

  39. 41. dajtás
    Az 1. pontban írtakat lehet tapasztalni LSD hatása alatt is. Én egyáltalán nem vagyok vizuális típus, de akaratlagosan hasonlót modelleztem magamnak. Ezt nehéz szavakba foglalni, hogy miként jelenik ez meg nekem, amit nem neveznék látványnak. Megfelelően ráhangolódva józanul is tudok ilyet. Ennek ellenére ez vízió, egy másik bugyra a Májának, nem az abszolút igazság. A 2. pontban leírtakat nehezen veszi be a gyomrom, egy ilyen esetnek tanújának kéne lennem, hogy munkahipotézisként kezeljem. Gondolatátvitelben viszont volt részem, meg néhány más érdekességben.

    „Többi mágikus képességét szimplán kicenzúrázták, de biztos nem állt meg csak ennyinél.”
    Én az általad felsoroltak nagy részét is kitalációnak tartom.

    „Ha megsértettelek, akkor mea culpa.”
    Nem vagyok sértődős. 🙂 Idejét sem tudom, mikor sikerült megsértenie valakinek. Megbántani tud olyan, aki közel áll hozzám. Ennek ellenére méltatlannak érzem a vitastílusodat. A 42 számot én dobtam be, és nyilván azért, mert ismerem a művet. A nyilvánosság előtt ki kellett nyilvánítanom ezt, de nem rólam van szó elsősorban. Lekezelően kommunikálsz értelmes, művelt emberekkel, miközben rólad válik nyilvánvalóvá rendszeresen, hogy amit bedobtál, annak nincs köze a témához, és nem támaszt alá semmilyen állítást, amit ki sem mondtál. Ne a lenézett tömeggel kommunikálj, hanem értelmes embereknek próbálj mondani újat, akik életük korábbi szakaszaiban találkoztak már ezotériával.

    „Egyszer kérdezted, hogy minek a kódolt szöveg. Egyszerű a válasz, azért, mert aki megfejti önerőből, az tanul, és fejlődik általa. Ha a megoldást elmondják, akkor nem lesz saját élmény a tudás, hanem csak be lesz biflázva, és végül dogma lesz belőle-mert ezt mondta a tanár bácsi. A jó tanár nem lediktálja a végeredményt, hanem megpróbálja a nebulót rávezetni arra, hogy magától Rá-jöjjön.”
    Melyik korszakbeli Rá-ra utaltál most? Amikor több megnyilvánulást is tulajdonítottak a napnak, vagy amikor egyedüli megtestesítője volt annak? Miért nem Atont írtál, ha már monoteizmust tulajdonítasz az egyiptomiaknak? Itt megint félreértelmezed a szerepedet, és tanár bácsinak tartod magad. A jó tanár rávezeti a nebulót a megoldásra, elmondja, hogy ő mi alapján jutott egy következtetésre, amiből a diák kikövetkeztetheti, és nem ködös tévutakra küldi szórakozásból. A diák ráadásul juthat más következtetésekre, mint a tanár. Nem látom benned azt az alázatot, ami szerintem kell ahhoz, hogy spirituálisan valaki előrelépjen. Jézus expertkénti megnevezése nem a keresztényi nézőpontot sugallja, hanem a gnosztikus megistenülési lehetőség képzetét.

  40. 42.Jani

    Bocs, hogy beleszólok, de írásodból az jön, le, hogy magadra vonatkoztatod a szöveget.
    Ez kedves, hogy az általános olvasóközönséget a saját szintedre emeled, de a helyzet nem ez.
    Mindenki szerepet játszik, bár a cél közös.

    Én LSD-ztem, és meditáltam.A lényeg közös.

  41. 43. Balázs
    Én a stílusról, és a vitapartnerek, több ezer olvasó tiszteletben tartásáról írtam elsősorban. Ne kezeljen már minket gyerekként. Én ráadásul egy gyereknek is megadom a maximális tiszteletet.

    Egyébként meg köszi, hogy beleszólsz, túlságosan dialógussá vált a beszélgetés. Amúgy sem érek rá, a többi posztot nem is olvastam, úgyhogy ma már nem fogok reagálni.

  42. Re: Jani
    Ne értsd félre nem akarlak kifárasztani.

    „Ne a lenézett tömeggel kommunikálj, hanem értelmes embereknek próbálj mondani újat, akik életük korábbi szakaszaiban találkoztak már ezotériával”
    Itt elég kevés ember van, aki érdemben találkozott ezotériával, de üsse kő felveszem a jobb modoromat, és megpróbálom túllépni magamat.

    „Melyik korszakbeli Rá-ra utaltál most?”
    Arra, aki most is, és több ezer éve is ugyan ezt a szerepet töltötte be, fenntartja ezt a rendszert. Itt és most nem fejtem ki a fraktálisan felépülő lokális téridő források szerepét, de Rá ezt a szerepet tölti be. (Nem szívatásként írom ezt, tényleg sok idő lenne, mire felépíteném a logikai rendszerét, hogy miért van így).

    „Nem látom benned azt az alázatot, ami szerintem kell ahhoz, hogy spirituálisan valaki előrelépjen.”
    Alázat fontos, megütöttem már emiatt a bokámat, ellenben ez a „rossz” tulajdonságom előny is egyben, mert bármilyen „nagytól” merek kérdezni, és vitatkozni vele. Nem az a lapítós nebuló voltam, több száz fős előadóban is nekiálltam vitatkozni a tanárommal, mert hülyeségeket beszélt, pont a szélturbinák EROEI-vel kapcsolatban… Lehet néha nyers vagyok, de nem vagyok rossz szándékú, és alattomos.

    „Jézus expertkénti megnevezése”
    Amit csinált abban nagyon jó volt, ezzel nem vagyok tiszteletlen vele. 🙂
    Klasszikus történelmi egyházi álláspontot valóban nem követem, de nem vagyok gnosztikus. Ott is van elég gödör, amibe sokan beleragadnak, és ezt a nézetet is elég gyorsan szétfeszíteném…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük