(3643) Placébó

Tibor bá’ fordítása online

 

Még nem teljesen értjük, hogy működik a placébo, de alternatív elmélet szerint az öntudatnak van némi szerepe.

2021 a 89. év

Ha már megkaptad mind a két Covid vakcinádat, akkor lehet, hogy tapasztaltál némi mellékhatást. Esetleg fejfáját, szédülést, lázat vagy nyomásra érzékeny kart. Ezeket az immunrendszered reakciója a vakcinára. Azonban több kutató állítja, hogy van más ok is mellékhatások kialakulására, az emberi agy.

Az agy azon képességét, hogy betegség szimptómákat produkáljon, nocébo hatásnak hívjuk. A nocébo hatás a placébo hatás népszerűtlen iker testvére. Amíg a placébo hatás csillapítja a fájdalmat és a betegség szimptómáit, addig a nocébo hatás az ellenkezőjét okozza, fájdalmat és szimptómákat gerjeszt.

Egy 2018-as tanulmány szerint egy placébo vizsgálatnál a résztvevők felénél kialakult mellékhatás annak ellenére, hogy semleges anyagot kaptak. Hasonló eredményt kaptak 2020-ban a Pfizer COVID vakcina széles körű vizsgálatánál. A vakcinát nem kapó, placébo csoport harmadánál szédülés, fejfájás alakult ki, 10 százalék pedig izom fájdalomról számolt be.

Egyértelmű, hogy néhány beoltottnál az oltás ténye elégséges a mellékhatás érzékeléséhez.

Az agy és a placébo

Ellentétben népszerűtlen testvérével, a placébohatás oly jól ismert, hogy bemutatására nincs szükség. Sok esetben a placébohatással annyira tisztában vagyunk, hogy elfelejtjük mennyire furcsa, hogy fájdalomcsillapítás és gyógyulás bekövetkezhet tényleges gyógyítás nélkül.

A kutatások azt bizonyítják, hogy különböző állapotokban segíthet a placébohatás, beleértve aknet, Crohn betegséget, epilepsziát, fekélyt, szklerózis multiplexet, reumát, Parkinson betegséget, és vastagbélgyulladást. Újabban az is kiderült, hogy a placébo hat az impotenciára is.

Agykorlátozás és öntudat

Placébokutatók azt találták, hogy néhány tényező, mint a várható gyógyítás, különböző személyiség típus, és a páciens viszonya az orvosával kihathat az összhatásra.

Az is ismert, hogy a placébok az agyban aktiválhatják a jutalom útszakaszt és emelhetik a dopamin aktivitást. Viszont a háttérben lévő placébohatás még mindig titokzatos.

Az is lehet, hogy a nocebó és placébóhatások azért tűnnek titokzatosak, mert nem a megfelelő perspektíváról szemléljük őket. Ezt alatt azt kell érteni, ha egy alternatív szemléletet veszünk fel az öntudat értékelésére, akkor a nocébó és placébóhatások értelmezhetőbbé válnak.

Az agy és az elme

A mai nyugati kultúra szerint az elme az agy terméke, egy fajta neurológiai folyamatoknak megjelenítése. Olyan jelenségek, mint a gondolat, emlékezés, és érzések az agy tevékenység eredményei.

Ha pszichológiai problémáink vannak, akkor feltételezések szerint ezek neurológiai egyensúlyvesztésből fakadnak, amik gyógyszerrel kezelhetők. De ha ez megfelel a valóságnak, akkor hogyan lehetséges, hogy a mentális folyamatokat a test és az agy ily erősen befolyásolják?

Az öntudat meghatározása kizárólag agyi tevékenységgel annyira bonyolult, hogy egyes filozófusok és tudósok alternatív magyarázatot fogadtak el, ami szerint az öntudat nem az agy közvetlen terméke, hanem egy alapvető univerzális kvalitás, mint a tömeg vagy gravitáció.

Olyan javaslat született, ami szerint az öntudat nem következtethető fizikai törvényekből, felfogható bázis tényezőnek, ami nem származtatható alapvető dolgokból. Az értelem nem gondolatból fakad, hanem a természet alapvető aspektusa.

Vagyis az értelem, vagy öntudat az anyagi részecskék alapvető tulajdonsága.

Ez azonban széleskörűen még nincs elfogadva, ahhoz további bizonyítékokra lenne szükség. És van néhány bonyolult téma, amit tisztázni kellene. Példának okáért, ha az öntudat egy alapvető kvalitás, miként tud ez egyedivé válni bennünk? Vagy, ha az öntudat anyagi részecskeként létezik, akkor ezek az öntudatrészecskék hogyan állnak össze nagyobb öntudat entitássá, mint amivel egy ember rendelkezik?

Fősod0ású tudósok reménykednek, hogy találni fognak neurológiai magyarázatot az öntudatra, ami segíteni fog megvilágítani olyan „zűrös” jelenségeket, mint a nocebo és placébohatások. De ha olyan filozófiai ötletet vizsgálunk, ami szerint az öntudat alap kvalitás, akkor abból az következik, hogy az eleme erősebb, mint az agy ezért befolyásolhatja a testet. Ez magyarázatot adna arra, hogy a placébo pirula miért képes fiziológiai és neurológiai változásokat produkálni számtalan embernél.

Mi ebből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy azok, akik a mellékhatásoktól félnek, tulajdonképpen saját elméjük tevékenységétől félnek.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

9 gondolat erről: „(3643) Placébó

  1. S maga a vírustól való félelem nem súlyosbíthatja a tüneteket, amikor naponta sokkolják az embereket a hírekkel? Szerintem de, pont ugyanúgy mint a mellékhatástól való félelem.

  2. Nem születünk öntudattal. Sok-sok év tapasztalása és sok-sok tanulás után alakul ki agyunkban. A tapasztalatoktól függően rögzülnek a “valósnak/igaznak” és “hamisnak/rossznak” HITT ok-okozati rendszerek, mindenkinek a saját, egyedi sémái szerint.
    Ha az “oltás jó” rögzült, hiszek benne, felléphet a placebo hatás, ha az “oltás rossz” rögzült, nem hiszek benne, mindent megteszek, hogy elkerüljem, ha mégis kierőszakolják felléphet a nocebo hatás.
    A tapasztalásban van a kutya elásva. Attól függ, hogy a hatalmas információ özönből ki, mit olvas, honnan tájékozódik, mit fogad el “hiteles” forrásnak. Ennek megfelelően szelektál az agy, amin az egyén már nem tud/akar változtatni. Ezért egy oltásellenes emberből soha sem lesz oltáspárti, és fordítva. (Tanulással lehetne, de ki foglalkozik ilyenekkel?)
    Érdekesség, hogy az MTA-ELTE közös kísérletében a kutyáknál is kimutatták a placebo hatás működését. Ez kicsit ráerősít “az értelem, vagy öntudat az anyagi részecskék alapvető tulajdonsága” gondolatra.

  3. Érdekes cikk, folyton eszembe jutottak róla a pszichoszomatikus betegségek, nagyon témába vág. Egyes megfigyelések szerint nagyon sok elterjedt betegség közvetlenül összekapcsolható bizonyos személyiségjegyekkel, viselkedésformákkal. Pl. az érzelmek elnyomása és a rák között kapcsolat van. Úgy néz ki, a betegségek többsége pszichoszomatikus lehet.

    A test és a lélek erős kapcsolatban vannak, és oda-vissza hatnak egymásra.

    Ezzel teljesen egyetértek:
    “Az öntudat meghatározása kizárólag agyi tevékenységgel annyira bonyolult, hogy egyes filozófusok és tudósok alternatív magyarázatot fogadtak el, ami szerint az öntudat nem az agy közvetlen terméke, hanem egy alapvető univerzális kvalitás, mint a tömeg vagy gravitáció.

    Olyan javaslat született, ami szerint az öntudat nem következtethető fizikai törvényekből, felfogható bázis tényezőnek, ami nem származtatható alapvető dolgokból. Az értelem nem gondolatból fakad, hanem a természet alapvető aspektusa.”

    Ezzel viszont nem:
    “Vagyis az értelem, vagy öntudat az anyagi részecskék alapvető tulajdonsága.” – Tibor bá, ez utóbbit is ők írták, vagy ez már a Te interpretációd?

  4. Ha az öntudat a részecskék kvalitása lenne, mint a tömeg, akkor egy száz kilós kőtömbnek ugyanolyan öntudata kéne legyen, mint nekem. Vagy az ötvenkilós feleségem csak feleannyira lenne ember, mint én a száz kilómmal.

    Ezzel szemben semmilyen jelét nem tapasztaljuk annak, hogy az élettelen tárgyaknak öntudatuk lenne – tömegtől függetlenül, viszont a legkülönbözőbb méretű embereknek egészen hasonló öntudatuk van.

    Az állatvilágban is nagyon úgy tűnik, hogy az öntudat jelei nem a nagyobb testű állatokra jellemzőek, hanem a nagyobb és barázdáltabb agyúakra. Vagyis anyagi szinten az idegrendszer komplexitásához köthető az öntudat, nem a részecskék számához, ami logikus lenne akkor, ha a részecskék tulajdonsága lenne az öntudat, ami összeadódik.

    Vagyis az öntudat és az értelem ugyan szerintem is áthatja a világmindenséget, de az nem az anyagi részecskék sajátja, hanem azoktól független. Az agy az a bonyolult biológiai elektronika, ami a világot átható értelmet az anyaggal össze tudja kapcsolni. Ahogy egy antenna leveszi a rádióhullámot, és az elektronika aztán hanggá, képpé alakítja.

  5. Nálam biztos nem működik a placebóhatás. Mikor az usában gyógszerkiserleti patkány voltam (100$/nap), 8 napig, semmiféle hatást sem tapasztaltam – lehet placebót kaptam, vagy igazit. Pedog elhihetitek, nagyon kerestem a jeleket, hátha bejárósként tovább fejhetem őket.
    Valószínűleg, ez placebóhatás jobban hat a “hívőkre”, mint a normálisabbakra. Aki amúgy is bele va gárgyulva valami természetfölöttibe, az simán megeszi, hogy egy festett szőlőcukortablettától, kinől egy 3. szem a homlokán. 🙂

  6. Re:Ábel
    “Az állatvilágban is nagyon úgy tűnik, hogy az öntudat jelei nem a nagyobb testű állatokra jellemzőek, hanem a nagyobb és barázdáltabb agyúakra.”
    Ezt az állítást természet élből cáfolja, mert a delfinnek nagyobb és barázdáltabb agya van, mint az embernek, még sem az ember van az állatkertben kiállítási állatként, hanem a delfin…

    Az öntudat anyagi aspektusa a test, legyen az bármilyen természetű, amin meg tud nyilvánulni, de elég extrém rendszerekben is működik, aminek pl nettó idegrendszere sincs. Pl a fák tudnak egymással kommunikálni, egymásnak tápanyagot átadni, maguk szintjén gyorsan reagálni, szaporodni, interakcióban lenni a környezettel, ergo léteznek növényi intelligenciák is, ami már a mai dogmatikus tudat=agy kell hozzá elméletet alapból megdönti, és el is jutottunk oda, hogy az intelligencia valami más, mint amit ma annak vélnek sokan.

  7. 7. A fákban van elektronikus jeltovábbítás, ami az idegrendszeri működésre emlékeztet, csak lassú az állatihoz, emberihez képest. Valamiféle öntudatot tehát ebben az esetben is bioelektronikus rendszerben látunk, bár abból, hogy a fák kommunikálnak és tápanyagot osztanak meg, arra következtetni, hogy rögtön öntudatuk is van, elhamarkodott. Ilyen alapon minden, ami él, az öntudatos.

    Hogy a delfineket mi mutogatjuk állatkertben és nem ők minket, annak csak az az oka, hogy mi építünk állatkerteket, ők meg nem. Az a bonyolult viselkedésminta és kommunikációs rendszer, amit használnak, egyáltalán nem arra utal, hogy ne lehetne öntudatuk.

    Egyébként az élet egy csoda, és én nem érzem feljogosítva magamat, hogy az élőket osztályozzam, és nem tudok módszertant ami alapján értékelni lehetne hogy mely élőnek van vagy nincs vagy mennyire van öntudata.

    De mindenesetre önmagában az, hogy amint egy élő test élettelenné válik, az öntudat láthatóan eltűnik belőle, arra utal, hogy az öntudat alapvetően nem az anyagi részecskék sajátja. Hiszen egy élő emberben (vagy állatban) ugyanazok a részecskék vannak, mint röviddel a halála után. Hova tűnik akkor az öntudat, egy sztróktól vagy egy ólomgolyótól olyan hirtelen?

  8. Ez nagyon egysíkú és részlehajló megkőzelités ,hiányolja az absztrakt lehetőségeket. Beadok egy méreginjekciót és te mindhiába híszed szentűl,hogy vitamint kaptál , mégis megdöglesz.
    Nincs placebó,csak szerencsésebb helyzetek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük