(3633) Hő halál

Tibor bá’ online

 

2021 a 89. év

Már többször volt róla szó. Ennek ellenére, sokan nem értették meg, és az volt az álláspontjuk, hogy hidegebb helyre kell menni. A helyzet az, hogy már 33°C-on is meg lehet halni, ha a páratartalom, vagyis a relatív légnedvesség 100 %. Már pedig a nagyobb hő, több párolgással jár, több és nagyobb esőzés következik be, ami a 100 %-os légnedvességet mindennapossá teheti.

Tehát, az emberi szervezet 36°C-on működik. Ha ez alá esik, s akkor az ember dideregni kezd, ami munka tehát hőképzéssel jár. Védekezni ellene nem nehéz, jól szigetelő ruházattal lehet. Ha, a testhőmérséklete feljebb kúszik, akkor a test izzadni kezd, az izzadság elpárolog, a párolgás hőelvonással jár.

A baj akkor kezdődik, ha meleg van és a test hiába izzad,az izzadság nem tud elpárologni, mert a környező levegő telített. Hogy mi menni, azt az alábbi táblázat mutatja be.

Hőérzet változása a páratartalom függvényében ()

Normál – világoskék
Kisfokú kellemetlenség – zöld
Kellemetlenség – halványsárga
Nagy fokú kellemetlenség – sötét sárga fizikai munka kerülendő
Extrém veszély – vörös (szívroham lehetősége)

Ebből látható, hogy 80 %-nál 35°C, 60 %-nál 38 °C halálos. Ezeknél a légnedvességeknél egy bekapcsolt ventilátor megoldja a gondot, mert a gyors légmozgás segíti a párolgást. Azonban 100 % légnedvességnél a ventilátor se segít. A levegő több vizet nem képes felvenni. Ekkor már csak a légkondicionáló segít. Ha van áram!

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

70 gondolat erről: „(3633) Hő halál

  1. Tételezzük fel a tervet tudja a klíma. 5 éven belül meglesz az elviselhetetlen 40 fok. De
    Mi van ha jövö nyáron elkap minket egy szupervihar és letarolja fél dunántult.
    Mi van ha télen lesz 5 napra hó. A statisztikába belefér. 5 nap alatt a közlekedés és a villamos hálozat összeomlik.
    Szoval van ami egy éven belül is elkapálja a közösség alapjait.
    Áram és bolt nélkül 0 fokba éhezni az átlag embernek rosszabb mint melegbe sínylödni 5 év mulva.
    Kicsit több lehetöség.

  2. Nem egészen ide tatozik, inkább klíma/éghajlatváltozás téma: ma újra hatalmas hurrikán csap le New Orleans-ra, Louisianára.
    Pusztító vihar csap le órákon belül Amerikára: Ida az elmúlt másfél évszázad legerősebb hurrikánjává válhat
    „Elmondhatjuk, hogy ez lesz a legnagyobb erejű hurrikán, amely Louisianát az 1850-es évek óta sújtotta – hangsúlyozta az állam kormányzója.”
    https://www.portfolio.hu/global/20210829/pusztito-vihar-csap-le-orakon-belul-amerikara-ida-az-elmult-masfel-evszazad-legerosebb-hurrikanjava-valhat-498200

  3. A megoldást kb 30 éve írta le egy magyar sci-fi firkász : át kell térni az éjszakai életmodra.
    Nappal 0 mozgás,mert a polgár a lakásában pihen.
    Ez a szieszta kiterjesztése gyakorlatilag.
    Bevásárlás,szociális kapcsolatok éjjel.
    A munka mehet a légkondicionált gyárakban nappal is, ahogy a szintén klímás kombájn ,munkagép stb szintén dolgozhat.
    Mellékszál : azonnal abba kell hagyni a favázas házak épitését,mert nyáron 20 cm szigetelés mellett is átmelegednek,ha nem megy a klíma.
    Vissza kell térni a vastag 50-60 cm-es tégla falakhoz.
    Egyébként én inkább pokoli aszályt tapasztalok nyáron.

  4. 3 – félmázsás félisten:
    Tipikus hozzászólás attól, aki nem érti a poszt lényegét. Ha egy kiadós eső után 33°C mellett a pára levegőben elér a 100 százalékot, és nincs áram. Csak a halál jöhet, mert rövid időn belül leáll a szíved. A saját hőtermelésed öl meg, mert nem tudsz lehűlni 37 fok alá.

    Most érkezett:
    Another intense heat wave in the Middle East with widespread temperatures over 50C. In #Iran the highest was 51.9C at Shosh.Temperatures over 45C in Turkey. Very hot also at mid elevations:in Jordan over 43C at 670m asl at Safawi,in Lebanon 41.8C at Houce Al Oumara at 920m.

  5. 4:
    Sajnos azt sem értik meg, hogy ilyen esetben elég egy véletlen pillanat, amikor az ember bármely ok miatt arra kényszerül, hogy mondjuk fél órát az adott körülmények között, védtelenül töltsön el és jön a vég.
    Olyan buta gondolatokat fogalmaznak meg, mintha a fagyhalál kockázatánál azt magyaráznák, hogy megfelelő védőöltözék és fűtés nélkül 14C fokban nem lehet meghalni, csak tartós mínuszok esetén. Vagy azt mondanák, hogy amennyiben csak fél napra áll le a kazán és lesz a nyugdíjas bácsi otthonában 10 c fok körüli hőmérséklet, nem eshet bántódása. Milyen hatalmas ostobaság is ilyen gondolatmenet alapján bízni az ember mindenhatóságában!

    Az egyedüli valós lehetőség ilyen körülmények között egyfajta védőruha viselése lehet, ami leginkább egy űrhajós szkafanderre hasonlít, bivaly akku hajtja és van napelemes töltési lehetősége, vagy föld alá tervezett otthon birtoklása, amely úgy működik, mint egy barlang. Félő, hogy itt egy jó pince is kevés lesz, annál lejjebb, mélyebbre kell menni, hogy a pára és a hőmérséklet is stimmeljen és az otthon ettől függetlenül gépesítés nélkül egészséges légterű és élhető legyen. Mondhatnánk, nem minden ősember által használt barlang lesz biztos menedékhely, de pl. Aggtelek környékén lehet reménykedni, ha a tömegek nem indulnak meg az ismert helyszín felé.

    Ettől függetlenül valószínűtlennek tartom, hogy közvetlenül emiatt múljunk ki az elkövetkező évtizedben, van még számos ok és lehetőség, arról nem is beszélve, hogy az emberek és főleg az általuk megválasztott legostobább döntéshozók gondolatmenetében nyilvánvalóan megfogalmazódna, hogy végső elkeseredésükben mondjuk egy nagyobbacska atombombát robbantsanak fel, s ezzel a hőhalált elkerüljék. Lenne aki kitervelné, lennének, akik támogatnák, s egy gombot megnyomni manapság egy majomnak sem nagy kunszt. A robbantás helyszínét illetően lehetne csak igazán vitázni, mert valószínűleg mást gondolna erről Kína, Oroszrszág, USA, Iránról – Izraelről és Törökországról nem is beszélve. Magyarország súlya ebben is hatalmas, kb. bemondanák a királyi tv-ben, hogy nincs mitől tartani, minden megy tovább, tessék dolgozni! 🙂

  6. Van erre egy sztorim: Egy panelben gletteltem a falakat, majd festettem. TÉLEN. Zárt ablakok mellett, fűtés elzárva, 18 fok. Kb. egy vödör glett ment a plafonra, mikor leszédültem a létráról, dőlt rólam a víz, nem kaptam levegőt. Azt hittem, infarktusom van. Ösztönszerűen kinyitottam az ablakot, és leültem a földre. Mikor magamhoz tértem egy kicsit, azt láttam, hogy dől az ablakon kifelé a pára a -10 fokos hidegbe, olyan sűrűn , hogy az ablaktól 3 méterre lévő fenyőfát nem lehetett látni. 10 perccel később megjelentek a tűzoltók, valaki azt hitte, lakástűz van, és kihívta a tűzoltókat. Másnap reggel a fenyőfáról nagy jégcsapok lógtak.

  7. Az ábra adatai nem stimmelnek a halálos párás hőmérsékletekkel.

  8. Egyébként a saját magunk hűtése sokmindennel turbózható.
    Van amihez kell előkészület. Van amihez nem.

    Pl.: a kútban lévő víz mindig hideg, a vermek, pincék a legnagyobb melegben is hűvösek.
    Vízpartok szintén hűvösebbek, plusz a vízbe is bemehetsz lehűlni.
    Erdő is mindig hűvösebb a nagy melegben is, ha lekaparod a a föld felső rétegét akkor az alatta lévő föld szinte hideg.

    Persze ezek nem városi környezetre vonatkoznak, de pince pl ott is lehet.

  9. Ez a halálos páratartalom akkora marhaság, hogy nem értem, hogy tudod huszadszor is elsütni. Kb. mintha a lapos földet hirdetnéd.

  10. Kuchofuku Air-Conditioned Work Jacket

    Az élelemmel lesz a gond.

  11. 9:
    Tegyünk egy kísérletet! Vállalod? 🙂

    8:
    „Csalfa, vak remény”! 🙂
    Te sem érted a lényeget, sebaj, a többség mindig a 90%-hoz (akik sehogy sem értik) fog tartozni. Mire mennél a vízzel? Ezt magyarázd el kérlek! Vagy kopoltyút is növesztesz hozzá, hogy ne kelljen kijönnöd onnan? Fene vigye, akkor meg oxigénhez nem jutsz majd (víz hőmérséklet – levegő/oxigén oldhatósága).
    Ir01 nyilván ezt is marhaságnak tartja, de pl. a Velencei – tó halainak hiába magyarázná már.

    7:
    Sztem. a valós hőmérséklet megjelölése lemaradt. A hőérzet adott páratartalom mellett van csak jelölve, ill. a kibírhatatlan együttes narancs és piros színekkel.

  12. @7 Dumburnyak:
    Erre valahogy még nem érkezett ‘hivatalos’ válasz… de nekem is szúrja a szememet és kíváncsi vagyok a megfejtésre.

  13. 13 – vasgyuszi:
    Baloldalt lemaradt a tényleges (mért) hőmérséklet. Ezt most pótoltam.

  14. 9 – Ir01:
    Te középiskolában tanúltál fizikát? Ha nem, akkor pótold (lásd: hőelvonás). Ha igen, akkor kérd vissza az iskolapénzt.

  15. 11 Anonymus
    Ir01 lusta kifejteni ellenvéleményének lényegét, mert azt, hogy komolyan gondolja ennek biológiai lehetetlenségét, ahhoz túl hülyének kellene nézni őt a természettudományok terén, amit nem tételezek fel az eddigiek alapján.
    Mert ha mégis, akkor nagyot csalódtam volna benne…
    Legalábbis én úgy gondolom, hogy nem a paraméterek fennállásának az emberi élettel való összeegyeztethetetlenségét tagadja, hanem talán az ilyen feltételek kialakulásának lehetőségét a földi légköri mechanizmusok mellett.
    Ez már lehet vita tárgya, tekintve, hogy az emlősök törzsfejlődése is százmillió éves távlatokra nyúlik vissza, ami során voltak a mainál sokkal-sokkal forróbb időszakok is, mégsem pusztultak ki az emlősök, és melegvérű dínók, pl madarak sem…
    Természetesen ha egy embert betennének egy klímakamrába, és beállítanák ezeket a paramétereket, akkor csak idő kérdése lenne, mikor üti meg a hőguta…

  16. Ábellel értek egyet, mert a vázolt táblázat ugyan valós problémát mutat, de mire nagyon gyakorivá válik, addigra a társadalom széthullik a termelés ellehetetlenülése és a természeti csapások infrastruktúra romboló hatása miatt (SZ.V.SZ.).

  17. Néhány kérdés. Tudja-e valaki, hogy az élőlények melyik része rendelkezik izzadságmirigyekkel rendelkező hőszabályozással? És ez evolúciósan hogyan alakulhatott ki?

  18. 20:
    Aktív hűtésre az izzadást/verejtékezést egyedül az ember használja.
    https://tudas.hu/kutya-meleg-van-de-hogy-hutik-magukat-az-allatok-mit-tanulhatunk-toluk/
    Verejtékmirigyek nélkül:
    https://www.origo.hu/egeszseg/20120704-van-aki-hosegben-is-keptelen-izzadni.html

    Valójában egyetlen hatásos módja van a testünk gyors lehűtésnek verejtékezés nélkül: pl. folyó hideg víz alá tartani a csuklóinkat, így az ott található érrendszeren keresztül a keringő vér lehűl. Ha van otthon alkohol, hígítva azzal is rövid ideig hatékonyan tudunk hűteni, egyszerűen a bőrre locsolva a folyadékot. Gyors párolgása hatékonyan hűt akkor is, ha alkoholos oldattal átitatott kendők vannak rajtunk. Az elfogyasztása ilyenkor nem tesz jót, azt a hideg napokban lehet alkalmazni, persze csak megfelelő tisztaságú szesz esetében.

    A verejtékezés kapcsán meg kell emlékezni arról, hogy kétféle verejtékmirigyünk van, s ami igazán segít a hőháztartásban, azok a testszerte előforduló ekrin verejtékmirigyek. Az apokrin verejtékmirigyek, amelyek leginkább a talpakon, tenyereken, ágyéknál és hónaljakon találhatóak, más funkcióval bírnak (feromonok pl.), s az állatvilágban inkább ezek jellemzőek azoknál a fajoknál, ahol az izzadás még szóba jöhet.

    A verejtékezés kialakulására két elmélet létezik:
    Az első szerint anno a felmelegedő klíma miatt majomszerű őseink lejöttek a fákról, mert az erdők között kialakuló, ritkuló erdős, majd füves sztyeppéken kellett helyt állniuk. A füves területek megjelenése okozhatta a két lábon járás képességét is, amely később igen komoly evolúciós előnynek számított a többi főemlőssel és élőlénnyel szemben. Emiatt a melegben kifejlesztették a verejtékezés képességét. Hurrá! 🙂

    A másik elmélet a „vízimajom elmélet”, amely szerint a nagyorrú majmokhoz hasonló életmódot folytató őseink sekély és sós tengeröblökben, folyótorkolati vidékeken élhettek, s a folyamatos vízbe merítkezés miatt ritkult szőrzetünk (kivétel fejtető, amit tűzött a nap), valamint a sós víz miatt szükséges sókiválasztásra tekintettel alakult ki a verejtékezés képessége. A hűtés így csak plusz funkció.
    Egyik elképzelés jobb, mint a másik! 🙂 Minden esetre a medence, a fürdők, a fürdőzés minden kultúrában alap, s ezt nehezen tudnánk a füves szavannák adottságaival megmagyarázni.

  19. 21.
    THX

    Az evolúciós téma bővebb kibontása továbbra is érdekelne. Mi van mondjuk a legközelebbi rokonainkkal?

  20. 22:
    Kihaltak, lásd neandervölgyiek. Nem tudtad?
    Egyesek persze máig a csimpánzokhoz közelebbinek érezhetik magukat. 🙂
    Vicc mellé nincs egyértelmű leszármazási vonal, s nincs tudományos konszenzus sem, de ez nem jelentheti azt, hogy az alfa Kentauriig kellene mennünk.

  21. Verejtékmirigy vagy nem verejtékmirigy, teljesen mindegy, a szervezet lehűtésének csupán két természetes módja létezik, az egyik az alacsonyabb hőmérsékletű környezet hűtőhatásával, a másik pedig víz elpárologtatásával, ami magasabb környezeti hőmérséklet esetén is működik, az előbbivel ellentéttel.
    De csak akkor, ha a párolgás fizikai feltételei fennállnak, tehát a levegő relatív páratartalma jelentősen alacsonyabb 100%-nál.
    Ha ezen feltételek nem állnak fenn, akkor nem segít a kutya nyelve, az elefánt füle, a kenguru nyála sem.
    Tehát ez a fajta kiszolgáltatottság vonatkozik minden melegvérű, hőtermelő állatra, nem csupán az emberre.
    Ezért gondolom, hogy a földön eddig nem jöttek létre ilyen szélsőséges körülmények, klímaviszonyok, mert akkor már ki kellett volna pusztulnia minden melegvérű teremtménynek.
    Azt tartom valószínűnek, hogy a légkörnek vannak olyan mechanizmusai, amelyek megakadályozzák a 100% körüli páratartalom kialakulását magas hőmérséklet esetén, tán az ilyen légtömegek hamar felemelkednek, és helyükbe tódulnak a nedvességtartalmuk jó részétől megszabadított hűvösebbek.
    Bizonyítani nem tudom, csak azt tudom, hogy a melegvérű élőlények is már százmillió évek óta léteznek, pedig állítólag a mainál sokkal melegebb klímaviszonyok is voltak…

  22. Re:23
    Oda biztosan nem kell elmenni, inkább a Szíriusz rendszerig. 🙂
    Viccet félre téve az emberi evolúcióban lesznek meglepetések, de emiatt fájjon az annak a feje, akinek az majd probléma lesz.

  23. 24:
    Nem úgy képzelem el, hogy emiatt egyik napon tömeges kihalásra ébredünk.
    A jelenleg már megfigyelhető események alapján azt várom, hogy pár év múlva jön egy újságcikk, miszerint X településen egy ilyen klímahatás miatt 1000 ember kórházba került, 30 ember meghalt (legelsőként mondjuk sportolással összefüggően). Aztán egyre többször és egyre több helyről találkozunk ilyen híradásokkal. A kihalás, ha csak nincs egy mindent elsöprő kataklizma, nem megy egyik napról a másikra! Ráadásul, ha elegendő idő áll rendelkezésre, ott az alkalmazkodás is. Ha van elég idő… Ez az, amit most nem tudunk biztosan.
    Egyetértek azzal, hogy korábban is voltak erőteljesebb kilengések és az élővilág alkalmazkodott. Pl. a jégkorszakban előtérbe kerültek a saját hőszabályozással rendelkező emlős- és madárfajok. Ennek lehet most vége. Viszont, mivel itt az emberi civilizáció jövőjéről beszélünk, annak túlélésére valóban nem sok esély mutatkozik.
    Ha fel kellene írni egy A4 lapra, hogy mi mindenre kellene felkészülni (és ez mind bejön, ahogy eddig is), mihez szükséges sebtében alkalmazkodnunk, sztem. már a lista látványa alapján megfogalmazódhat sokakban az öngyilkosság, a feladás gondolata.

    A 20 évvel ezelőtti aggályok is sokkolóan hatottak, mégsem történt semmi, annak ellenére, hogy ezek a dolgok napi szinten sokkolják a mai világ lakosait (aki meg meghal, az ugyebár nem panaszkodik többé). Erre tekintettel sztem. az emberiség egy „Atlantisz paródia típusú” megsemmisítő végzet előtt áll, a „nem süllyed el” érveknek megfelelően. Nincs semmi probléma, amíg ÉN kapok levegőt.

  24. Ezen tanulmány alapján 50 fokos száraz környezetben (10% alatti páratartalom) több mint két órát lehet dolgozni károsodás nélkül, 50 fokos környezetben 70%-os páratartalomnál 23 perc a kitettségi határidő, mielőtt károsodás lépne fel, 37 foknál és 71%-nál (amazóniai esőerdő) ez az idő 73 perc, ekkor éri el a testhő a 38 fokot, amit már károsnak tartanak, viszont ha a légmozgást növelik, akkor akár 480 percig is tudnak ilyen környezetben dolgozni.

    https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/10803548.2019.1699728

  25. Sziasztok!

    Én is hubabbal értek egyet. Nekem úgy tűnik, hogy nem olyan könnyen alakul ki tartós 100%-os páratartalom. A klímán nem sokat tudunk segíteni egyénként, kisközösségként. A lokális mikroklíma alakulását viszont gondos gazdaként befolyásolhatnánk. Odafigyelni a vízmegtartásra, árnyékolásra, kerülni a nagy monokultúrás táblákat. A lakókörnyezetünket is alakíthatjuk eszerint. Még mindig van idő, bárki nekiállhat pincét, barlangot vájni. Lehet vasbetonból építeni tartós dolgokat, az ókori római vízvezetékek néhol még mindig állnak. Lehet a lapostetőket fehérre festeni, vagy füvesíteni. Ciszternát, kutat ásni, stb.

    Persze ezek mind nem garancia, de legalább versenyelőnyt jelentenek szélsőséges esetekben a felkészületlenebbekkel szemben.

  26. 28 Jani:
    Szia! Rég láttam, hogy hozzászóltál volna itt, örülök hogy most ismét… 🙂

    A napi hőingadozás szerintem is nagyban hozzájárul, hogy ne legyen 100%-os páratartalom, hiszen ahogy melegszik a nap során a levegő, úgy lesz lépes egyre több nedvességet felvenni, így melegedés közben nem várható, hogy 100% legyen a páratartalom.
    Talán inkább a lehűlő fázisban van lehetőség arra, hogy a magas páratartalmú meleg levegő a hőmérséklet csökkenésével telítetté váljon, és elkezdjen kicsapódni a vízpára (lásd harmat, köd) de (legalábbis Magyarországon) ez általában jóval az emberi testhőmérséklet alatti hőfokon szokott bekövetkezni.

  27. Vajon hanyan halnak meg hőhalál miatt évente? Már biztos van áldozat emiatt pl.indiában .De statisztika szerintem nincs.Gonodlom max. évi pár ezer fő.Én úgy gondolom nem emiatt lesz tömeges kihalás.
    Persze mi könynen mondjuk azt hogy teleengedem a hordót a kútról és beleülök,de avilág sok helyén nincs vagy nem lesz víz.

    Érdekes hogy hirtelen jött az ősz.Reggelenként 7-12 fok van aug végén az országban.Május végéig hideg volt.Mindenesetre kíváncsi vagyok erre a golf áramlat gyengülésre.Ez akkor igazolódna be ha USA-ban és európában extrém tél lenne.És esetleg nálunk is ( a medence miatt jobban védve vagyunk).Illetve korábban jönne be a hideg idő és az maradna is májusig mint idén.
    Valami nincs rendben tényleg mert igaz hogy meleg volt a nyár,de május végéig hideg volt.És most is hűvösebb van (Magyarországon) az átlagosnál.Aug 20-a után mint akit elvágtak.Kíváncsian várom milyen lesz a tél.
    Nem lehet az hogy nyáron tovább folytatódik a melegedés mert a nap beesési szöge és a co2 miatt kialakulnak hőkupolák? Viszont ha gyengül a golf(amit én most nemtudok eldönteni miert mindenki mást ír azzal kapcsolatban hogy mennyire gyengült/leállt) lehet hogy a telek tavaszok az átlagosnál hidegebbek lesznek?
    Elvileg az első évben vagyunk benne.Ha mégsem így lenne most ez hamar kiderül.Pár hónapot kell csak várni.

  28. 9, Ir01:

    A Mollier h-x diagram-ot próbálod sikertelenül cáfolni!!!

  29. 32: Ostobaságot miért is kellene cáfolni? Ez a halálos lesz a páratartalom ostobaság, egyszerűen nem számol a visszacsatolasokkal, csapadekkepzodessel, felhokepzodessel, a napszakokkal, azzal hogy ez nem egy lineáris rendszer. Ilyen szintű páratartalom-homerseklet együttállás nem állhat fenn tartósan, és egyébként a trópusokon most is minden adott hozzá bizonyos időszakokban, de nem tudsz mutatni egy példát se, hogy valóban előfordult volna.

  30. 33:
    Majd meglátjuk!
    20 éve cáfolták a 300 Ft-os kenyeret, az 500 Ft-os benzint és a CO2 szint 400 ppm fölé emelkedésének lehetőségét is. Az időjárási szélsőségekre is az volt a válasz, hogy mindig is voltak szélsőségek! 🙂
    És valóban. A sok hülye vészmadár akkor is károgott.
    S most úgyis jégkorszak közeledik, töröm is a fejem, milyen új kocsit vásároljak, hogy legalább kicsikét ellensúlyozhassam a hatást.

  31. Egy másik poszt alatt említettem az iráni Yazd várost, ahonnan a testvérváros Jászberény kapott ajándékba egy széltornyot ábrázoló szobrot.

    A széltorony egy ősi építészeti módszer, ami segíti a légáramlatokat. Nincs mozgó alkatrész, vagy áramigénye. Száraz melegben egyszerű hűtést biztosít, főleg ha van párologtatni való vizünk.

    https://hu.wikipedia.org/wiki/Széltorony

  32. 36:
    Köszönjük az érdekes és egyedülálló építészeti remek bemutatását!
    Sajnos magas páratartalom mellett ugyanúgy nem működne, mint az izzadás, vagy bármely vizet párologtató klímaberendezés. Sivatagi környezetben kiváló lehet, egy megváltás, amit viszont nálunk csak az aszályos, kifejezetten száraz, meleg időszakokban lehetne sikeresen alkalmazni.

  33. 36. Jani

    Yazd egy nagyon különleges hely. A másik híres dolog arrafelé a sok földalatti víznyerő kút és katakomba. Sivatag kellős közepén van, és az odavezető út holdbéli tájakon visz keresztül. A kutakról van ott egy múzeum is, de a táj jellegéből adódóan pont a pára hiányzik a levegőből, ez teszi elviselhetőbbé a hőséget.

  34. „S most úgyis jégkorszak közeledik, töröm is a fejem, milyen új kocsit vásároljak, hogy legalább kicsikét ellensúlyozhassam a hatást.”

    Alacsony fogyasztású benzinest!
    (marmonkannád legyen a pincében)

  35. 35: Egy nagy frászt cáfolt ezekből bárki bármit 20 éve. Ha már ellenérvet akarsz hozni, legalább ne hozz még nagyobb blődségeket.

  36. A széltorony elvét a termeszek is használják a trópusokon, 25 fokon tartva vele a termeszvárat, szóval valószínűleg nem ez lesz a legégetőbb gondunk, hanem a társadalom széthullása ( Mad Max scenario ).

  37. Én csak kérdezem, nem tudom a választ:

    A trópusokon hogy nem pusztulnak meg nagy tömegben az emberek?
    Pára is van, ment meleg is van.
    Ott nem jön össze a halálos konstelláció?

  38. A meleget az ember jol birja. Elöbb nem lesz elég termés minthogy kiporolna a meleg a pincéböl.
    A buza kukorica nem birja a 40 fokot. Ha esö sinc akkor sokkal gyorsabb a folyamat.
    Amugy élelmiszer 30% kiesik akkor mar túl is leszünk egy háborun…

  39. Nektek aztán lehet magyarázni, sehogy sem értitek! 🙂
    Hiába hoztok még 100 példát, ami mind a víz párolgásán alapul.

    42:
    Egyelőre nem jön össze, de sokszor már csak hajszálnyira vannak tőle.

    Pont ez a baj, ha szíveskednétek megérteni!
    Mintha magyaráznánk, hogy a -2 C fokos jégmezőn állva, ha az felmelegszik még egy kicsit, gond lesz. Erre ráugrik kétszer és felkiált, hogy hiszen stabilan tartja, kizárt, hogy itt baj legyen! Jó, majd meglátjuk a 2 C foknál is ilyen virgoncság lesz -e?
    Persze akkor jönne, hogy hiszen tudunk úszni, meg van gumimatracunk is…

    43:
    Aztán persze, van temérdek másik probléma is, szabadon lehet válogatni, akár lottózni is rajta, mi fog előbb bekövetkezni, s melyik hogyan fogja a másikakat egy kaszkádba vinni!

    40:
    Bameg, nehogy már te mondd meg nekem, akinek anno nekiestek, hogy ne riogasson ezekkel! Lófaszt ismerték el, ugyanúgy ment a mismasolás, mint ma. Világmegváltó hülyeségekkel jött a többség akkor is, mosakodás, maszatolás, csak ne kelljen semmit feladni a megszokott kényelemből. Mondjuk akkor ezen a blogon nem ez volt a jellemző, de anno kuriózum volt, akárki nem is tudott róla, leginkább azok, akik a témában komolyan érdeklődtek és elolvasták Tiborbá könyveit.
    Ha a „cáfoltak” szóhasználatom félrevitt, akkor bocsesz! Azt értem alatta, hogy nem fogadták el, nem vették komolyan, vagyis cáfolták, hogy ezek a feltevések valóra válhatnak ilyen rövid idő alatt (természetesen nem tudományos hipotézisekre értettem).

  40. 44: A nagy hőhullámok idején így is minden évben meghalnak páran. Na, majd egy kicsit gyakoribb lesz, és majd többen halnak egy-egy alkalommal. Amíg nem mi leszünk azok, addig jó, ha meg mi, akkor már úgyis mindegy. De a tömeges kihalás nem ebből lesz.

    Amíg elszórt eseményről van szó, addig lehet légkondival védekezni. Ha nem jön össze, hát ez van, valamiben meg kell halni. Éljünk tiszta lelkiismerettel, hogy bármikor készen álljunk rá! Hisz amúgy is bármikor elüthet egy autó, vagy ránkzuhanhat egy műhód. A halált úgyse kerülheti el senki, és azt se tudjuk, mennyi van még hátra. Statisztikákat lehet számolni, de úgyis bármikor bárki meghalhat. Jobb ezzel szembenézni.

  41. 45:
    Naná, aki megszületett meg is hal!
    De kurvára nem mindegy, hogy mikor, hogyan és a felsorakoztatott lehetőségek mekkora valószínűséggel lehetségesek.
    Ha pl. az autós közlekedés következtében minden második autós meghalna, kötve hiszem, hogy ennyien beleülnének!

    Úgy látom, Te már az „elfogadás” fázisába léptél.

  42. Anonymus:

    Rendben, trópusokon hajszálnyira vannak most már a hő haláltól. Fogadjuk el ezt az állítást.
    Mikor lesz ebből a, szaharán, sivatagban, mediterrán zónában, mérsékelt égövben hő halál?

    Nem kell analógia, csak magyarázd meg.

  43. 47:
    Józsika, a Szaharában most is csak óriási alkalmazkodás és nélkülözés árán lehet élni. Meg vannak még és lesznek is egyre több ponton ilyen helyek, elég csak a jelenlegi Föld népsűrűsége térképre pillantani.
    Olyan, hogy a Föld minden pontján beáll ez az állapot egyszerre, sohasem lesz, ezt senki sem állította. Ill. ilyen is lehetne, de ahhoz először szinte az egész bolygót víznek kellene elborítania. Arra már emberiségről biztosan nem beszélhetnénk.
    Miért nem érted/értitek meg, hogy az épp elegendő, hogy hol itt, hol ott álljon elő ez a helyzet sokszori egymásutánjában a mindenhol előforduló időjárási szélsőségek miatt. Nem igaz, hogy valaki nem érti meg, hogy ha ezzel az opcióval kiegészül a szélsőséges időjárási helyzetek eszköztára, mivel garantáltan halálos helyzet, több áldozatot fog szedni, mint mondjuk egy hőhullám, egy sárlavina, egy aszály, vagy hurrikán (bárhol is álljon elő pl. egy monszunszerű esőzést követő gyors felmelegedés segítségével). Ahogy majd megyünk előre az időben, jön egy ilyen szélsőség is, és menekülnél, de ott meg az áradás, a forgószél, vagy az éhhalál visz el. A végeredmény a civilizáció megszűnése és az egyéni életek nyomorúságosra fordulása lesz.
    Szóval nem az a veszélyes, hogy a trópusokon néhol már nyaldossa ezt a helyzetet az időjárás, hanem az, hogy pl. Spanyolországban, vagy Kanadában is előfordult ugyanilyen hajszálra megközelítés, s idén is csak a szerencsén múlott, hogy nem lett belőle tömeges halálozás.
    Popsidat ne töröljük ki? 🙂

  44. 47-48:
    Nekem a teraszon fel van állítva egy higrométer. Néhány hete egy alapos zápor után 100%-ot mutatott 27°C mellett. Tehát a 100% nem elérhetetlen. A 27°C-nél „fülledtséget” éreztünk. Semmi több. De ha majd 33°C lesz eső után akkor majd be kell kapcsolni a klímát, és ha nem lesz áram, akkor jön a megfulladás.

  45. Anonymus:

    Genyó egy stílusod van, biztos szeretnek érte.
    A szaharában nem a párolgás hiánya miatt alakul ki a hő halál ugye?
    Konkrétan kérdeztem, hogy mikor lesz, lehet hő halál a föld egyéb égövein amikor még a trópusokon sem tipikus ez a halálok.
    Nekifutsz újra mellébeszélés nélkül?

    A mediterránumban egyébként a csapadék mennyisége annyira lecsökkent, hogy a több generációs olajfa ültetvények száradnak ki. Azaz valószínűtlen a hirtelen 100%-os páratartalom.

    Tibor bá’:
    Ha valahol leesik az eső és hirtelen megnő a páratartalom akkor azt szinte biztosan elviszi a szél, mivel a megváltozó hőmérséklet biztosan légnyomás különbséghez vezet.

  46. Jaj, de ki nem állhatom az idiótákat.
    Vinné el őket a szél! 🙂

  47. Re:51
    Szél tudod mit hoz?
    Potenciális kis jégkorszakot, és áldani fogjuk a magas CO2-őt, különben nagyobb lenne az átlag hőmérséklet csökkenés.
    Bundabugyit kell lassan beszerezni, nem klímát. 😉

  48. Anonymus:

    Most már csak úgy a közönséggel beszélgetsz?
    Vagy ez már burkolt személyeskedés?

    Érved nincs?
    N/a-t nem ismered véletlenül? ?

  49. Ugyan, Józsibogár! 🙂
    Kíváncsi leszek meddig lészen megtűrve éles észjárásod eme fórum keretei között?
    Olvastam ám a vírusos megjegyzésedet is, egyelőre feketében. LOL

  50. Tibor bá’:

    Anonymus stílusa megengedhető?

  51. 57 – Józsika:
    Anonymusnak van egy sajátos humorérzéke, de ahogy olvasom, te se hagyod magad.

  52. Tibor bá’:
    Rendben.

    Anoniemandkám!
    Várom az érdemi válaszodat.

    Összességében bárki kifejtheti, hogy mitől lesz hőhalál a közeljövőben mondjuk a mérsékelt égövön úgy hogy közben a trópusokon, monszun vidékeken sem tipikus ez a halálnem.

  53. Röviden írok, jelenleg Hollandiában vagyok, ahol aztán tényleg komolyan veszik az ehhez hasonló dolgokat…
    A lényeg: ha bekövetkezne ez a hőmérséklet/páratartalom anomália, az elsőként az indonéz szigetvilágban, illetve Óceániának nagy részén éreztetné hatását. Ott is lakik több, mint 200 millió ember, hallanánk róla.
    Egyelőre nem következett be.
    Ha bekövetkezne, még mindig lehetne „készülni” rá a modern technológiákkal (már sok budapesti 18. kerületi panellakás 8. emeletén is van légkondicionáló berendezés, ami szabályozza ezeket az értékeket), ennyire erős tempóban nem melegedik semmi, inkább „hektikus” az időjárás, ezt könnyű belátni a mai hőmérséklet/páratartalom viszonyok alapján is itt Budapesten, valamint feltételezem, hogy Pilisborosjenő sem egy más univerzumban van Budapesthez képest.
    Szóval az a benyomásom, hogy itt az idősebb korosztályból túlreprezántáltak a „károgó” hozzászólók, akik igen hamar elmennek ígyis-úgyis, de félnek a „tepsitől”, ezért szeretnék, ha az ő halálukkal a fiatalabbaknak is annyi lenne akár a vírus, akár a felmelegedés miatt, de ez nem így lesz.
    Nehézségek mindig voltak, mindig le is lettek küzdve, ezúttal is ez lesz.
    Néhány „károgó” meghal, nem kár értük, sőt… (és ezt nem is írom tovább)

    P.S.: Zárójelben: itt olyan fokú cenzúra van már, hogy Aczél elvtárs csettintgetne egyfolytában… Nem volt egyszerű egy ok nélküli kitiltást megkerülnöm.

    Tibor bá’: Valaki megfejthetné már kiknek fixa ideája, hogy itt elviselhetetlen cenzúra van.!

  54. Tiborbá:
    Azt is nézd, ki mondja! Amíg az ekkora baromarcok kárognak (modern technológiák, betojok!), nem érdemes figyelemre sem méltatni. Öröm lesz nézni, ahogy kínlódnak és megdöglenek majd. Korábban is ez volt, s hiába okoskodtak, megkapták, ami járt (eleget láthattunk)!

  55. Anoniemand:

    Előbb prezentálj már egy nagyobb eseményt ahol többen meghaltak attól hogy nem tudták magukat lehűteni. Volt ilyen egyáltalán eddig?

    Tibor bá’:
    Remek. Melegszünk. Volt már eset? Bárhol a földön. Hogy lehet ez?

  56. Ex-Berliner szavait csak megerősíteni tudom, nekem kb 20 hszemet nyelte el a rendszer.

    Ez az új módi, aki nem szimpi az letiltva.
    Nincs nagy műsor, csak nem tud írni.
    Sorban így tűnnek el a kritikus elemek.

    Edit:

    Meglepődtem hogy ez átment, de vállalom amit írtam.

  57. 57. Józsika

    Anonymus magáénak érzi a fórumot, annyira, hogy úgy érzi megszabhatja ki írhat, és ki nem. Mondjuk, mint egy régi b a r á t …. 😉

    Itt egy embernek van joga cenzúrázni, viszont tőle még az esetleges igazságtalanságot is kénytelenek lennénk elviselni, mert ez az ő játszótere…

  58. 65. Dumburnyak

    Néha nekem sem mennek át sokáig. A legtöbbször olyan szavak vannak használva, amelyek kimerítik a „kényes” kategóriát, ilyen vagy olyan okokból. Később azért általában megjelennek. Egy-két kivételtől eltekintve, de ott szerintem inkább a feledékenység lehetett a ludas, én pedig nem reklamáltam, mert nem volt annyira fontos.

    Ami jobban zavart, hogy volt amit utólag, de még időkorláton belül törölni szerettem volna, mégis megjelent…

  59. Most őszintén!
    Nem mindegy Nektek, miért omlik össze a kényelmes világ körülöttetek?
    A lényeg, hogy össze fog omlani.

    De nyugodtan ismételgessétek, hogy nem, hátha bejön! 🙂
    Azonban sajnos a világot nem a propagandák szabályozzák és vezérlik, hanem minden ember akaratától független törvényszerűségei! Az értelmesebbek ezt megértik és ki tudják itt-ott használni, néhol talán ki is lehet játszani. De ahhoz előbb meg kell ismerni és el kell fogadni a törvényt/törvényeket!

    Ez a „termogeddon” jelenleg ugyanolyan elméleti lehetőség, ami lényegében bárhol kipattanhat majd, mint amilyen 20 évvel ezelőtt a tengerszint emelkedése volt. Ez azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel a JÖVŐBEN (10-20 év múlva biztosan) meg fog jelenni a mindennapi gyakorlatban.
    Ki fogadta volna el 20 éve -már azok közül akik éltek akkor-, hogy forgószél pusztíthat a magyar Alföldön? Vagy ugyanígy, a nyár eleji tatai jégeső károsultak előzőleg csak katasztrófafilmekben láthattak hasonló jelenségeket.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük