(3631) Magyarul pedig tudni kell

Tibor bá’ online

 

2021 a 89. év

Olvasás közben gyakran találkozom elütésekkel. m helyett n, h helyett g, z helyett t, egyszerűen azért, mert egymás mellett vannak, és ma már nagyon sokan vakon gépelnek. Ezen lehetne segíteni, ha a szerző visszaolvasná irományát, de nem teszi. Az egész igényesség kérdése.

Más a helyzet a slampos, magyartalan fogalmazással. A hírportálok egyszerűen nem tudnak magyarul, és valószínűleg nincs olvasószerkesztőjük. Mindenesetre a nyelvpusztítás elfogadhatatlan mértékű. Tallózzunk a mai Népszavából.

Nyakunkon ugyan a negyedik hullám, de a kormány iskolába küldi a gyerekeket.  Nem a nyakunk a téma, hanem a negyedik hullám. A szöveg helyesebben így szólna: „A negyedik hullám ugyan a nyakunkon van, de a kormány….”>

Ezt a mondatot háromszor olvastam el: A  cseh kémelhárításba beférkőzne Kína és Oroszország is. Nyilván arról van szó, hogy „Kína és Oroszország is beférkőzne a cseh kémelhárításba.”

A következő mondat totálisan a feje tetejére van állítva: Nem lesznek automatikusan befogadottak a kimenekített afgánok. Nyilván arról van szó, hogy „A kimenekített afgánokat automatikusan nem fogadják be.”

A következő mondat se semmi: A brit-amerikai speciális viszony is megsínyli az afgán konfliktust. Mit is akarnak közölni? Hogy „Az afgán konfliktust a brit-amerikai speciális viszony is megsínyli.”

A következő mondat az evakuációról szól, ez azonnal nem derül ki: Háborús ütemre kapcsolt az evakuáció Afganisztánban, ám még ez is kevésnek látszik. Így viszont azonnal megértenénk: „Az evakuáció háborús ütemre kapcsolt, ám még…..”

Pusztulnak a műemlékek Afganisztánban. Nem túl nagy hiba, de szerintem a „pusztulással” kezdeni a mondatot akkor helyes, ha a pusztulás valami más helyett történik, például restauráció helyett. Különben az alany-állítmány sorrendet nem lehet felborítani.

Az alany-állítmány sorrend felborítása állandóan előbukkan: Nem engednek több afgánt a tálibok a kabuli repülőtérre. Nyilvánvaló, hogy a mondatot a „tálibokkal” kellene kezdeni, hiszen ők nem engednek, na kiket? Hát az afgánokat. Hányat? Többet.

És ez újra megismétlődik: Jogerősen pert nyert Mészáros Lőrinc ellen Fekete-Győr-András. Miközben Fekete-Győr-András az alany.

Végül egy érdekes mondat: Rudolf Péter marad a Vígszínház élén. Ezzel semmi baj nem lenne, én mégis átformálnám egy kicsit: „Rudolf Péter a Vígszínház élén marad.”

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

63 gondolat erről: „(3631) Magyarul pedig tudni kell

  1. A poszttal teljes mértékben egyetértek. Sajnos manapság egyre több a gyk épphogy-csak-tud-olvasni ember, azokat ez a dolog nem zavarja…… lassan kihalunk, akiknek ez még számít valamit.

  2. Egyszerű az oka Tibor bá’ : a kedves újságírók nem anyanyelvi szinten beszélik a magyart, hanem csak jól megtanulták… 😉
    Máskülönben garantáltan fordító programot is használnak, mert konzerv anyagot kapnak, ami miatt eleve kitekert a szórend, és egy idő után természetessé valik számukra a gépi fordítás rossz szórendje.
    Szívinfarktusban véletlenül meghalt német újságíró tudott volna erről sokat mesélni…

  3. Szerintem tudnak. Ez a félig rossz megfogalmazás megakasztja a tekintet, figyelmet követel, több kattintást generál mint egy szépen megfogalmazott szöveg. A rossz reklám is reklám. A kattintás, olvasás, oldalon töltött idő a lényeg, nem a hejesírás 😉

  4. Re:3
    Szerintem nem.
    Szimpla lustaság némi igénytelenséggel fűszerezve.
    Túl sok most a hír, ami miatt nincs idő ellenőrizni az írott anyagot.
    Rég nem abban a korban élünk, ahol a nyomtatott sajtó lassú cammogásával lenne ideje az olvasó szerkesztőknek kigyomlálni a hibákat.

  5. Én is szoktam itt mellégépelni itt is sajnos:S.Azért van mert sokszor munkahelyről írok és ha sok szöveget írok akkor sietni kell, mindig nem lehet a megírt képernyőn a szöveg és átolvasni is idő egy hosszabb szöveget ami munkahelyi környezetben sokszor nem a legjobb:D.

  6. A magyar nyelvben nem kötött a szórend. A példáid között akad néhány ami csak a te ízlésedet zavarja, de semmi gond nincs velük.

  7. Ez az átfogalmazásod a mondat értelmét is megváltoztatja:
    “Nem lesznek automatikusan befogadottak a kimenekített afgánok.” „A kimenekített afgánokat automatikusan nem fogadják be.”
    A “nem automatikusan” =/= “automaikusan nem”.

  8. 6 – Ir01:
    Valóban a magyarban a szórend nem kötött, aminek a fontosságával nagyon is tisztában vagyok, mert angolul is beszélek, ahol viszont abszolút kötött. De a példáimban a közlési szándék nyilvánvaló, amihez az összecsapott szórend kifejezetten hátrányos.
    Ez nyilván érthető: “A cseh kémelhárításba beférkőzne Kína és Oroszország is” de nekem fizikai fájdalmat okoz.

  9. “A következő mondat se semmi: A brit-amerikai speciális viszony is megsínyli az afgán konfliktust.”
    Itt szerintem rossz helyre tették a “t”. – A brit-amerikai speciális viszonyt is megsínyli az afgán konfliktus.

  10. 9. Csaba81
    Szerintem meg te tetted rossz helyre a “t”-t.
    Amúgy lr01-el értek egyet.

  11. Nincs igazad, Tibor bá. A magyar nem germán nyelv, a szósorrend szabad, és a hangsúlykiemelést szolgálja. Az összes idézett mondat helyes.

    “Magyarul pedig tudni kell”

  12. A hangsúlyokat akarják máshová tenni, azért fogalmaznak így. Attól tartanak, hogy különben a mondatot sem olvassák végig. Joggal…

  13. 9 Csaba 81
    Ennél valóban nagyon mellényúltál, mert a két mondatnak egész más az értelme.
    A brit-amerikai speciális viszony is megsínyli az afgán konfliktust.”
    Ez azt jelenti, hogy az a brit amerikai viszonyban negatív változások lettek az afgán konfliktus miatt
    A brit-amerikai speciális viszonyt is megsínyli az afgán konfliktus.
    Ez viszont azt jelenti, hogy a brit-amerikai speciális viszony negatív hatással van az afgán konfliktusra, aminek semmi valós alapja nincs, abban semmiféle szerepet nem játszik, hogy milyen a viszony a britek és az amerikaiak között…

  14. Mit ti beszélni pongyolá(ba)n?!
    Néha összeszavakat a keveritek!

    Márpediglen nem a stílus, hanem a mondanivaló a lényeg, úgyhogy:
    Világ fasírtjai egybesüljetek!😁

    A magyarban(magyar nyelvben)
    a nem kötött szórend plusz lehetőségeket jelent más nyelvekhez képest. A jelentést,
    a hangsúlyt lehet ide-oda pakolgatni,ugyanazon szavakkal egy mondaton belül. Ö…izé
    Egy mondaton belül ugyanazon szavakkal.

  15. Ó, ez egy csodálatos téma.

    Részben egyetértek Maniatoval. de csak részben.

    A magyar nyelvre – mint ahogy gondolom a többi nyelvre is, – mindig is hatottak más nyelvek, ám ezek leginkább csak az idegen szavak átvételére korlátozódtak. Főleg a műszaki fejlődés hozta ezt magával, de még ekkor is sok idegen kifejezésre született eredeti magyar megnevezés.

    Tehát maga a magyar nyelv érintetlen maradt, mivel ez nem csak a szókincset foglalja magába, hanem egyfajta lenyomata a gondolkodásnak.

    Három dolgot szeretnék kiemelni, ami szerintem fontos:

    Az első a kényelem. Ha van egy idegen nyelvű szó, ami már elterjedt nagyjából az egész világon, mindenki hajlamos ezt az idegen alakot használni, még akkor is, ha van magyar megfelelője.

    A következő a nyelvtan náci. Ez gyakran összefüggésben van az idegen – főleg angol – nyelvtudással, és régóta használatos, mindeddig egyértelmű szavainkat le akarja cserélni mindenáron, mivel ragaszkodik a szó szerinti fordításhoz. Kedvenc példám a repülőgép anyahajó és a repülőgép hordozó. Az előbbi már kevéssel az ötlet megszületése után – mármint hogy a repülőgép anyahajó ötletének megszületése után, – széles körben elfogadottá vált a magyar nyelvben. Ám mivel az újszülöttnek minden vicc új, némely “szakértők” ragaszkodnak a “hordozó” kifejezéshez, mivel ez felel meg az angol “carrier” szónak. És ezek a “szakértők” két hibát is elkövetnek: csak azért, mert ma az angol a műszaki tudományok nemzetközi nyelve, nem biztos, hogy onnan kéne átvenni az elnevezéseket. Főleg, hogy maga a repülőgép anyahajó ötlete egy orosz ember fejéből pattant ki, illetve ő dolgozta ki a részleteket. A másik dolog pedig ezen emberek hiányos műveltségéről tanúskodik, mert nem tudják, hogy a magyar nyelvben immár egy évszázada van egy tökéletes kifejezés erre, és nem kell erőltetni mindenáron az újat. Az én személyes véleményem szerint pedig a régi magyar elnevezés sokkal találóbban fejezi ki a lényeget, hiszen egy hordozó csupán hozza-viszi a repülőket, míg a valóságban ha egy repülőgép anyahajót elsüllyesztenek, a repülői gyámoltalan, anyátlan kis árvák lesznek, mint a kiscsibék kotló nélkül.

    A legfontosabbb dolog azonban egyben a legsúlyosabb is, legalábbis szerintem. Valamikor, ha valaki le szerett volna fordítani egy idegen szöveget magyarra, akkor nekiállt, és lefordította. Ez most ugyan természetesnek és egyértelműnek tűnik, ám ma már sajnos nem az.
    Minden nyelv egyben a nyelvet beszélők gondolkodásának a lenyomata is, vagy/és fordítva. Ahhoz, hogy egy idegen szöveg ÉRTELMÉT helyesen tudjam magyarul visszadni, nem csak a szavakat kell lefordítani, hanem meg is kell érteni, és úgy lefordítani magyarra, hogy ez az értelem ne torzuljon. Ebből következik, hogy a világot (a nyelvek világát ) egyfajta csillag alakzatként kell elképzelni, ahol a középpontban mindig az anyanyelvünk áll. És erre KÖZVETLENÜL fordítjuk az idegen szöveget. Ha kínai, akkor a kínait magyarra, ha japán, akkor a japánt magyarra.
    Ez ma már nem így működik, vagy csupán minimális mértékben. Általában először minden angolra van lefordítva, majd utána ebből az angolból fordítja mindenki a maga nyelvére.

    Automatikusan torzul az értelme a szövegnek, hiszen nincs aki közvetlenül – idegen szóval “natív” módon – tudná értelmezni, és ezáltal helyesen fordítani.
    Visszakanyarodva a cikkben leírtakra, az idegen nyelvet beszélők gyakran az idegen nyelvű gondolkodás szerint fogalmazzák meg a magyar fordítást is. Mivel a magyar nyelv szórendje látszólag nagyon megengedő, ez nem tűnik fel nekik. Ám a valóságban így torzul az értelem, hiszen a magyar nyelvben nem mindegy hogy mit, és hogyan hangsúlyozok ki. Ezzel pont az a csodálatos finomsága és sokoldalú kifejezőkézsége csorbul, ami egyedülállóvá teszi.

  16. 15 – sleeper:
    Vagyis, hiába nem kötött a szórend a magyarban, szörnyű dolgokat lehet elkövetni.

  17. A magyar nyelv a világ leggazdagabb, legkifejezöbb nyelve.
    Nincs érzelem, fogalom, legyen bár a legelvontabb, hangulat, árnyalat, mit a magyar nyelv ne tudna tökéletesen szavakba öntve kifejezni, méghozzá tökéletesen. Az angol, habár világnyelv, szerintem meg sem közeliti a magyar nyelv kifejező , hangulatteremtö / visszaadó erejét.
    Szerintem.
    De ha hazabeszélek, az sem baj.

  18. 17,bálint
    Azért még ott van elötte a Japán,Mandarin,Arab,Finn 🙂
    A Magyar csak a hetedik világszinten.

  19. 18. Kalotaszegi

    Nekem az első, és bátran vállalom, hogy elfogult vagyok 🙂
    Inkább az a baj, hogy nem mindenki műveli olyan szinten, hogy érzékelni tudja a finom árnyalatokat. Vagy csak nem figyelünk oda a másikra.

  20. Az első két mondat szerintem úgy jó, a második főleg, hiszen ott a lényeges elem, a cseh kémelhárítás van kiemelve
    A harmadik viszont úgy jó, ahogy a Népszavában jelent meg, írták is itt fentebb, hogy azt akarja a mondat kifejezni, hogy egyáltalán nem biztos, hogy befogadják őket, Tibor bá’ mondata viszont azt jelenti, hogy biztosan nem lesznek. (Aztán persze, lehet, hogy neki lesz igaza.)


  21. 17 -18 – 19:
    Fordítsa ezeket le nekem valaki angolra:
    1) Az én szerelmetes fiam.
    2) Jót faltál csillagom?
    3) Szaporán süt le a Nap.
    4) Nemigen kedvelem néném főztjét.

  22. 17 balint
    Az a baj, hogy ahhoz, hogy erről hitelesen tudjon nyilatkozni egy ember, ahhoz a magyaron kívül anyanyelvi szinten kell birtokolnia a másikat is, amivel összehasonlítja.
    Ehhez nem elég akár egy felsőfokú nyelvvizsga sem, ahhoz a gyökeréig érezni kell a nyelvet.
    Gyanítom, hogy mikor egy angol szöveget olvasok, csak a felszínt karcolgatom akkor is, mikor érteni vélem, ott is lehetnek olyan finomságok a fogalmazásban, aminek én nem is tulajdonítok jelentőséget, de egy anyanyelvű sokkal több információt, érzelmet fejt meg belőle, mint én.

  23. Engem a -ba, -be, -ban, -ben beszédben történő helytelen használata szokott felbosszantani.

  24. Két vélemény a sok közül :
    1825: BERZSENYI DÁNIEL “Régóta gyanús előttem az a régi előítélet, amely szerint többnyire azt hittük, hogy mindazon szavaink, melyek az idegenekhez hasonlítanak, kölcsönzöttek és idegenek, arra határoztam magamat, hogy némely szavaink származattját minden figyelemmel megtekintsem, s nyelvünk becsületét e részben is oltalmazzam. Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sőt örömmel tapasztaltam, hogy mindenütt többet találtam, mint kerestem, elannyira, hogy csakhamar általlátám azt, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja, mert nyilván tapasztalám azt, hogy a legközönségesebb természeti tárgyoknak nevezeteit nemcsak az igen rokon déli és keleti, de még az egészen idegennek vélt európai nyelvekben is általában magyar gyökerekből lehet származtatni.
    1817: GIUSEPPE MEZZOFANTI bíboros, aki 58 nyelvet értett s beszélt, többek között kitunően magyarul is (négy nyelvjárásban), Bolognában ékes magyar beszéddel fogadta József magyar nádort. O mondta Frankl Ágoston cseh nyelvésznek: “Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és a latinnal egy sorba helyeztek? A magyar! Az új magyar költők versét ismerem, amelyeknek dallamossága teljesen magával ragadott. Kísérjék figyelemmel a jövő történetét és a költői géniusz oly hirtelen fellendülésének lesznek tanúi, amely teljesen igazolja jóslatomat. Úgy látszik, a magyarok maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában.” Mezzofanti bíboros 1832-tol a Magyar Tudományos Akadémia kültagja volt.

  25. Tibor bá
    Miért angolra?
    Román nyelvre bármikor😀

  26. 26 – Kalotaszegi:
    Azért mert azt ellenőrizni tudom.
    A román nyelet pedig nem csípem, amiért dédapámat agyon verték miatta Szatmárnémetiben.

  27. 21.
    1.Fiul meu cel mai iubit
    2.Ai bucat bine steaua mea?
    3.Soarele bate aspra in jos
    4.Nu prea- imi place gatitul matusei

  28. Visszafordítva:
    1.a legszeretettebb fiam (azaz több fiam is van) ?
    2.jól bezabáltál csillagom ?
    3.a szaporán süt le a nap, és a romány fordítás sem mond nekem semmit
    4.ez passzol oda-vissza

  29. 29 – Buda:
    Köszi Buda. A “falás” messze nem zabálás. Jóízű evést jelent. A “szerelmetest” nem lehet lefordítani semmire se. Megfogalmazhatatlan.

  30. Miért nincs a vonaton bástya ?

    Mert a vonat nem vár !

  31. Egyes számban kő a kő, többes számban kövek,
    nőnek nők a többese, helytelen a növek.
    Többesben a tő nem tők, szabatosan tövek,
    amint hogy a cső nem csők, magyar földön csövek.

    Anyós kérdé: van két vőm, ezek talán vövek?
    Azt se’ tudom, mi a cö? Egyes számú cövek?
    Csók – ha adják – százával jő, ez benne a jó;
    hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó?

    Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
    nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.

    Agysebész, ki agyat műt, otthon ír egy művet.
    Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tűvet.
    Munka után füvet nyír, véletlen se fűvet.
    Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
    Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.

    Több szélhámost lefüleltek,
    erre sokan felfüleltek,
    kik a népet felültették… mindnyájukat leültették.

    Foglár fogán fog-lyuk van, nosza, tömni fogjuk!
    Eközben a fogházból, megszökhet a foglyuk.
    Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.

    Főmérnöknek fáj a feje – vagy talán a fője?
    Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.

    Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
    reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.

    Helyes-kedves helység Bonyhád,
    hol a konyhád helyiség.
    Nemekből vagy igenekből született a nemiség?

    Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát:
    mit válasszon? A Fiatot, fiát vagy a fiúját?

    Ingyen strandra lányok mentek, előítélettől mentek,
    estefelé arra mentek,
    én már fuldoklókat mentek.

    Harminc nyarat megértem,
    mint a dinnye megértem,
    anyósomat megértem…
    én a pénzem megértem.

    Hibamentes mentő vagyok.
    Szőke Tisza partján mentem:
    díszmagyarom vízbe esett,
    díszes mentém menten mentem.

    Szövőgyárban kelmét szőnek:
    fent is lent meg lent is lent.
    Kikent-kifent késköszörűs lent is fent meg fent is fent.
    Ha a kocka újfent fordul fent a lent és lent is fent.

    Hajmáskéren pultok körül
    körözött egy körözött,
    hajma lapult kosarában meg egy tasak kőrözött.

    Fölvágós a középhátvéd, három csatárt fölvágott,
    hát belőle vajon mi lesz: fasírt-é vagy fölvágott?

    Díjbirkózó győzött tussal,
    nevét írják vörös tussal,
    lezuhanyzott meleg tussal,
    prímás várja forró tussal.

    Határidőt szabott Áron: árat venne szabott áron.
    Átvág Áron hat határon,
    kitartásod meghat, Áron.

    Felment, fölment, tejfel, tejföl;
    ne is folytasd, barátom:
    első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.

    Földmérő küzd öllel, árral;
    árhivatal szökő árral,
    ármentő a szökőárral,
    suszter inas bökőárral.

    Magyarország olyan ország, hol a nemes nemtelen,
    lábasodnak nincsen lába, aki szemes: szemtelen.
    A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
    magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas.
    Daru száll a darujára, s lesz a darus darvas.

    Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
    Gerinces, vagy rovar netán a toportyánféreg?

    Egyesben a vakondokok
    vakond avagy vakondok.
    Hasonlóképp helyes lesz
    a kanon meg a kanonok?

    Nemileg vagy némileg? – gyakori a gikszer.
    Kedves ege-segedre – köszönt a svéd mixer.

    Arab diák magolja: tevéd, tévéd, téved;
    merjél mérni mértékkel,
    mertek, merték, mértek.

    Pisti így szól: kimosta anyukám a kádat!
    Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
    Óvodások ragoznak: enyém, enyéd, enyé;
    nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.

    A magyar nyelv – azt hiszem,
    meggyőztelek Barátom –
    külön-leges-legszebb nyelv
    kerek e nagy világon!

  32. Váradon vár a várad .
    Lehet fordítani bármilyen nyelvre…

  33. Zola !!!
    Kezdem otthon érezni magam .
    farkatlan a farkas
    Ha ezt megmondod mit jelent,kapsz egy csolkot a homlokodra !

  34. A ma leghosszabbnak tartott magyar szó :

    eltöredezettségmentesítőtlenítetthetetlenségtelenítőtlenkedhetnétek

  35. 38 malleusorbis
    Az nem farkatlan, hanem fartalan farkas! 🙂

  36. A legtöbb apuka és anyuka első gyermeke születésekor meg van róla győződve, hogy az ő gyermeke a legeslegszebb gyerek az egész világon.
    Másokkal ellentétben nekem ebben igazam is van. 🙂

    Valahogy így van ez az anyanyelvvel is, a többség a sajátjának a szépségeit értékeli leginkább.

  37. Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke (Firenze 1984. X. 12.)

    Egyik olaszóra sodrán,
    Ím a kérdés felmerült:
    Hogy milyen nyelv ez a magyar,
    Európába hogy került?
    Elmeséltem, ahogy tudtam,
    Mire képes a magyar.
    Elmondtam, hogy sok-sok rag van,
    S hogy némelyik mit takar,

    És a szókincsben mi rejlik,
    A rengeteg árnyalat,
    Példaként vegyük csak itt:
    Ember, állat hogy halad?

    Elmondtam, hogy mikor járunk,
    Mikor mondom, hogy megyek.
    Részeg, hogy dülöngél nálunk,
    S milyen, ha csak lépdelek.

    Miért mondom, hogy botorkál
    Gyalogol, vagy kódorog,
    S a sétáló szerelmespár,
    Miért éppen andalog?

    A vaddisznó, hogy ha rohan,
    Nem üget, de csörtet – és
    Bár alakra majdnem olyan
    Miért más a törtetés?

    Mondtam volna még azt is hát,
    Aki fut, mért nem lohol?
    Mért nem vág, ki mezőn átvág,
    De tán vágtat valahol.

    Aki tipeg, mért nem libeg,
    S ez épp úgy nem lebegés,
    Minthogy nem csak sánta biceg,
    S hebegés nem rebegés!

    Mit tesz a ló, ha poroszkál,
    Vagy pedig, ha vágtázik?
    És a kuvasz, ha somfordál,
    Avagy akár bóklászik.

    Lábát szedi, aki kitér,
    A riadt őz elszökell.
    Nem ront be az, aki betér . . .
    Más nyelven, hogy mondjam el?
    Jó lett volna szemléltetni,
    Botladozó, mint halad,
    Avagy milyen őgyelegni?
    Egy szó – egy kép – egy zamat!
    Aki ‘slattyog’, mért nem ‘lófrál’?
    Száguldó hová szalad?
    Ki vánszorog, mért nem kószál?
    S aki kullog, hol marad?

    Bandukoló mért nem baktat?
    És ha motyog, mit kotyog,
    Aki koslat, avagy kaptat,
    Avagy császkál és totyog?

    Nem csak árnyék, aki suhan,
    S nem csak a jármű robog,
    Nem csak az áradat rohan,
    S nem csak a kocsi kocog
    Aki cselleng, nem csatangol,
    Ki ‘beslisszol’ elinal,
    Nem ‘battyog’ az, ki bitangol,
    Ha mégis: a mese csal!

    Hogy a kutya lopakodik,
    Sompolyog, majd meglapul,
    S ha ráförmedsz, elkotródik.
    Hogy mondjam ezt olaszul?

    Másik, erre settenkedik,
    Sündörög, majd elterül.
    Ráripakodsz, eloldalog,
    Hogy mondjam ezt németül?

    Egy csavargó itt kóborol,
    Lézeng, ődöng, csavarog,
    Lődörög, majd elvándorol,
    S többé már nem zavarog.

    Ám egy másik itt tekereg,
    Elárulja kósza nesz
    Itt kóvályog, itt ténfereg. . ..
    Franciául, hogy van ez?

    S hogy a tömeg mért özönlik,
    Mikor tódul, vagy vonul,
    Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
    Hogy mondjam ezt angolul?
    Aki surran, mért nem oson,
    Vagy miért nem lépeget?
    Mindezt csak magyarul tudom,
    S tán csak magyarul lehet. . .!

  38. 43 Jabu
    Na, ezeket fordítsa le románra Kalotaszegi… 🙂

  39. 43,Jabu
    Csillagos tizes! Egy szó kimaradt:CSATANGOL.
    Kalotaszegi
    Ezt hozd ki a románból, ezt az egyszerü helyváltoztatást körüliró rengeteg magyar fogalmat!

  40. 45
    Plimba ca pula ( járkál,mint a fasz)
    🙂
    A plimba -nak nincs magyar megfelelője- jön-megy, ide oda ,ki be,sétálgat

  41. 44,
    Az a szomorú,hogy ez vicces kihívásnak képződik le ,miközben én kisiskolásként a román és orosz nyelvben elkővetett legapróbb hibákért is pofonokat kaptam.
    Viva western intellect!

  42. 49 – Kalotaszegi:
    Ez valószínűleg nálad egy Ceaușescu utóhatás, hogy ott is cenzúrát látsz, ahol nincs.

  43. Kalotaszegi !
    Rég nevettem ilyen jót .Gyakorlatilag 24 órája ,ahányszor eszembe jutott.
    Aztán most ,amikor tovább küldtem a barátaimnak,rájöttem h. hiányos a fordításod.
    Lemaradt a végéről a futuj .

  44. Székely ember fogyni szeretne .
    Kérdezi a kollégáit :
    Mit egyek hogy lelohadjak ?

  45. Miért nincs a vonaton bástya ?
    Mert a vonat nem vár .

    Váradon vár a várad …

  46. Ha már Jókai :
    Amikor először hallottam h. mi finnugorok lennénk ,akkor azt sem tudtam h. fingjak,v. ugorjak.

  47. Hejesírás :
    Ismertek-e ojan embert aki meg tudja különböztetni a j-t az ly-től ,mármint a fülével ?
    Ha nincs ijen ,akkor minek erőltetni ?
    Csak azért ,h. megutáltassuk az anyanyelvét a gyerekkel ? Igen !!!!
    Stb…

  48. Nem muszáj.
    Hány másodpercedbe került elolvasni?
    Undoritosz jánosz förmedvényei miért nem zavarnak? Mert engem nagyon …
    Nyugi,eldugulok .

  49. A jé és az ely egyértelműen másként hangzanak. Már helyesen ejtve.

  50. Miután eldugultam ,ne válaszoljak?
    Ha te hallod,gratulálok ! Nem gúnyolódás .
    Itt van pl. a lyuk . Néhol luknak ,máshol liknak mondják .
    De hogy kell írni ?
    Ahogy az mta kitalálja …
    100 éve csolnak,ma csónak .

    Bárcsak ez lenne a legnagyobb bajunk,halljuk -e a j és az ly közötti különbséget .

  51. 58 Hát aminek akarod! Luk, lik, lyuk – mindegy. Csak juk nem lehet, ha egyszer van l-es variáns.

  52. 61 infos
    Ezt kifejthetnéd részletesebben, mert nem tudom értelmezni…

  53. Magyarán hallható különbség van a két forma között.

    Söt, van harmadik is: Akkor használják, ha az l és a j követik egymást: Alja, hallja…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük