Tibor bá’ fordítása online
A globális társadalmi összeomlást legjobban Új-Zélandon lehet túlélni
A tanulmány az ipari civilizáció veszélyes állapotára utalva azt hozza ki, hogy alkalmazkodás szempontjából a mérsékelt égövi szigetek állnak az első helyen.

Az amerikai ítéletnapra váró közösség részére készült bunkernek új szerepe lett. Egy tanulmány azt ajánlja, hogy a népessége számára élelmiszert termelni képes országok védjék meg határaikat a nem kívánt tömeges bevándorlókkal szemben, és tartsák fenn elektromos hálózatukat ahhoz, hogy a nagy méretű megrázkódtatásokat ki tudják védeni.
Szerző: Damian Carrington Environment editor
A tanulmány szerint Új-Zéland, Izland, Egyedsült Királyság, Írország, Tasmania a legjobb helyek a globális társadalmi összeomlás túlélésére.
A kutatók szerint az emberi civilizáció veszélyes állapotban van a kifejlődött összefonódó és energiafüggő társadalom, és az ez által létrejött környezet rombolás miatt.
Az összeomlás oka lehet egy nagy fokú financiális krízis, a klímaváltozás hatása, természetrombolás, a COVID-19-nél rosszabb pandémia, illetve ezek kombinációja.
A nemzetek képessége egy totális összeomlás elkerülésére a következőkön múlhat: a népessége számára elégséges élelmiszer megteremtése, határainak védelme a nem kívánt tömeges bevándorlókkal szemben, elektromos hálózat fenntartása és bizonyos gyártás kapacitással való rendelkezés. Legvalószínűbb, hogy ezeket a feltételeket mérsékelt égövi szigetek elégítik ki kis népsűrűséggel.
A hírek szerint milliárdosok vásárolnak földet bunkerek építésére Új-Zélandon, az ítéletnapra történő felkészülés végett. Az angliai Ruskin Egyetem Globális Fenntarthatósági Intézményén, Aled Jones professzor szerint: „Nem lepődtünk meg, Új-Zéland rajta volt a listánkon.”
Ehhez Jones még hozzátette: „Képesnek kell lenned megvédeni a határokat és mérsékelt égövön kell lenni. Nyilvánvalóan egy nagy szigetnek kell lenni, hogy bekerüljön a listába.”
„Meglepő, hogy az Egyesült Királyság rajta van a listán. Nagy a népsűrűsége, ipari gyártása hagyományosan meg van szervezve, az újrahasznosítható technológiák átvételénél nem siet, és a szükséges élelmiszernek csak felét tudja előállítani, de képes ellenállni a megrázkódtatásoknak.” A Sustainability-ben megjelent tanulmány szerint, „A modern korra jellemző globális átívelés és az intenzív energiafogyasztásra támaszkodó ipari civilizáció abnormálisnak tűnik, ha összevetjük az emberi történelem többi részével.”
A tanulmány azt is állítja, hogy a környezetrombolás, csökkent források, és népesség robbanás miatt: „A szakirodalom szerint az emberi civilizáció veszélyes helyzetben van, a nyilvánvaló törekvései miatt.
Azokat a helyeket, melyek nem szenvednek a társadalmi összeomlás minden képzeletet felülmúló hatásaitól, és ezért képes fenntartani jelentős népességet, az „összeomlás mentőcsónakjának” írták le a tanulmányban.
Új-Zéland bizonyult a legalkalmasabbnak a túlélésre geotermikus és hidroelektromos energiaforrása, elégséges agrárföldje és alacsony népsűrűsége miatt.
Jones szerint a közelmúltban bekövetkezett nagy méretű élelmiszer vesztesség, financiális krízis és egy pandémia bekövetkezhetett volna egyszerre is, és semmi ok arra, hogy egyszer ez ne következzen be.
Ehhez még hozzátette: „Amint ezeket az eseményeket látom, egyre jobban aggódom, de egyúttal remélem, hogy gyorsabban tanulhatunk belőle, mint a múltban. A COVID járvány alatt kiderült, hogy a kormány szükség esetén gyorsan tud dönteni. Érdekes, hogy milyen gyorsan tudjuk lezárni a határainkat.
A globális tervezésnél rugalmasan kell kezelni a dolgokat. Nyilvánuló, hogy az a jó, ha az összeomlás nem gyorsan következik be.
_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
2 évvel ezelőtti cikk:
Világvégi bunkerekbe menekül az elit a világvége elől
Új-Zéland néha még a térképekről is lemarad, de a globális krízis túlélésére éppen ezért alkalmas a milliárdosok szerint. A Szilícium-völgy meggazdagodott befektetői és startupperei, meg persze valószínűleg a világ más milliárdosai is olyan helyet keresnek, ahol túlélhetnek, ha bedől a világgazdaság, ha kitör a világháború, ha összeomlik minden a globális éghajlatváltozásban.
https://24.hu/kulfold/2021/08/22/uj-zeland-bunker-vilagvege-osszeomlas/
Aki azt hiszi hogy NZ elkerüli a káoszt, az téved. „regions across the upper North Island of New Zealand experienced widespread catastrophic floods…” forrás: https://en.m.wikipedia.org/wiki/2023_Auckland_Anniversary_Weekend_floods
A háború kezdete után nem sokkaleldöntöttük hogy Európa nem jó, gyerünk NZ-ra. Kaptam is állásajánlatot, nem volt könnyű. Azt is mondták hogy ez igen jó fizetés. Viszont akkora a topzódás, annyian akarnak oda menni, hogy szállást, kiadó házat nem találni, ha volt is, a „nagyon jó” (tényleg) fizetésem fele ráment volna csak a bérletre. A másik dolog a motoros és drogbandák jelenlétének erősödése. Ennek ia alaposan utánaolvastam nyilván. Utcai lövöldözések, gang-ek parádéznak egyre gyakrabban, a jobb környékeken is. Ausztráliából jönnek NZ-ra a drogbűnözők a liberális drogpolitikának hála, ez magával hoz sokminden rosszat is. A klíma is változik, egyre gyakoribbak lesznek a hatalmas esőzések, ahogy fent is látható. Lehet hogy NZ fog elesni legutoljára, de odamenni, ott élni már most is kihívás szenvedés. Lemondtuk, maradtunk.
Korábban Új-Zélandra a bevándorlás úgy nézett ki, hogy 1,2 mrd Forint befektetésével másnap állampolgár volt az ember, csak az orvosi vizsgálat – nem-e ebolás stb. – volt kötelező; plusz a család, azaz feleség és gyerekek. 400 m Forint befektetésével tartózkodási, és három vagy öt év után állampolgárság. Na, ez megszűnt a kovid előtt már.
Ingatlanozás, azaz bunkerépítés, szintén le lett állítva; tudtommal.
A meghívásos – munkaadó által – ezek szerint (Minato) működik, de hogy állampolgárságot lehet-e szerezni nem tudom. Azt viszont igen, mármint nyilatkozta kínai politikus, hogy Új-Zéland éppen az „elit” – értsd „hollywoodi” milliárdosok – miatt dafke atomcélpont, amúgy is az.
Uruguay, más nem igazán. Bátrabb, vállalkozókedvűbb és gyerek nélkül még Argentína, bár az most éppen Amerikával kacsintgat, ahogy egyébként Uruguay is; Chile eleve. De Dél-Amerika déli része nem atomcélpont és az „élelmiszer raktárat” (Uruguay 60 millió ember minimum, csak mezőgazdaság, plusz Argentína északi része) soha nem fogja egyik fél sem bántani.
Természetesen egyéb helyek is alkalmasak lehetnek, de nagyon speciális esetekben. Akár az USA is, vagy Oroszország, vagy éppen Namíbia stb.
Re:15 Jövőnk
Ha én egy elborult diktátor lennék egy szép nagy piros gombbal, akkor Új-Zéland az első célpontok között lenne, hogy a menekülő patkányok ne éljék túl…
Teljesen fals ez a fajta „túlélési” biztonság, ezzel csak a gazdagabbakat akarják lehúzni, és hülyíteni.
Ha rendesen menekülni kellene, ahova nem ér el kvázi senkinek sem a keze, akkor másik bolygóra kellene költözni, de ahhoz nem gazdagnak, hanem ultragazdagnak kell már lenni.
Azon gondolkodom néha, hogy ha nagyon sok pénzem lenne a túlélősdire, akkor vennék egy bazi nagy hajót, és azon próbálnék meg egy jól működő, stabil közösséget összehozni. Az aztán arra jár, amerre akar, amerre éppen a legbiztonságosabbnak tűnik, ahol éppen béke van. Ha kell ki is köthet utánpótlásért, ahol éppen nyugi van.
5 – Ábel:
Atomháború esetére ez nem megoldás.
6 Szerintem atomháború esetén is lesz olyan területe a Föld óceánjainak, ahova senki nem akar lőni, mert minek.
Az más kérdés, hogy ha egy rendes hadsereggel/légierővel/haditengerészettel rendelkezpő ország ki akarja lőni a hajót, azzal szemben nemigen tud védekezni egy ilyen magánhajó. Rongyos szomáliai kalózokkal szemben fel lehet még fegyverezni, komoly ütőerő ellen nem.
Az megint igaz, hogy ha olyan alapos atomháború lesz, ami az egész Föld felszínén az élettel összeegyeztethetetlen szintű sugárzáshoz vezet, akkor megdöglünk a hajón, de ilyen esetben az atombunkernek se sok értelme van. Néhány évet lehet csak nyerni benne. De ilyet szerintem senki nem akar.
Elkerülhetetlen és váratlan halál ellen alkalmazható az önkéntes eltávozás.
8 Mindenki elkerülhetetlenül meghal egyszer, bármi történjék is. Mit segít ezen az öngyilkosság?
Tibor bá’t idézve: https://www.antalffy-tibor.hu/3692-2#comment-307381
„Ami előttünk áll azt nem lehet túlélni. Aki felkészül az néhány héttel, esetleg hónappal túléli a többit. Magyarul ő hal meg utoljára. Ezért nem érdemes tolakodni.”
danek 10, igen, és ahogy én már korábban is kifejtettem, ez csak akkor igaz, ha a „Föld felszínén az élettel összeegyeztethetetlen szintű sugárzás” lesz. Pár éve már ismételgetjük itt magunkat ebben a témában.
5 – Ábel:
„Ha kell ki is köthet utánpótlásért, ahol éppen nyugi van.” Ha ez 15.000 km-re van, mire odaérsz, már lerombolták.
A jelenlegi arzenállal semmiképpen nem lehet a Föld bolygót globálisan sugárszennyezetté tenni… de még az Egyesült Államok egészét sem. EZ egy irtózatos tévedés sokak fejében, egészen fel a tudományos elefántcsont toronyban csücsülőkig.
Hiroshima…
2056 nukleáris robbantás 500-600 megatonnával 1945-2015 között, ennek a zöme 1960-as években…
Cár bomba 50-58 megatonna, bár légi volt, visszapattanás történt, így gyakorlatilag félig felszíni…
A reaktorok, az már komolyabb, de az se a The 100 féle armageddon.
új zéland az öt szem egyik tagja, tehát lehetséges célpont, másrészt a tűzgyürün fekszik így ott a nagy földrengések kockázat elég magas. Nem ideális lakóhely.
3,Jövönk
Ha atomháború tör ki, minden velejárójával egyetemben, akkor miből gondolod, hogy a sugárszennyeződés nem terjed szét a bolygó teljes felületén?
Van egy nagyon lebilincselő film a témában, nem sci-fi és nagyon közel jár egy atomháború utáni végnapokhoz, valamint a menekülés kilátástalanságához.
A cime On the beach.
15 – bálint:
Az On teh beach filmet 1959-ben kezdték vetíteni. Ez kizárja, hogy túlzottan autentikus lenne.
15, bálint
Szerintem *Jövőnk* azt következtette ki, hogy először megütik a polgári infrastruktúrát (földi, tengerfenéki), hogy polgárok által teremtett káosz akadályozza a hadak vonulását és hozzáférését pl. raktárakhoz. Utána a sokszoros légnyomás beállításával (pl. 1400 méter magasságban robbanjon) a harcjárművek, hadihajók és egyéb létesítmények halkonzerv módjára nyíljanak fel. Ez azzal járhat, hogy lényegesen kevesebb lesz utána radioaktív bomlástermékek kimosódása a légkörből.
Az ( ócska)vas korszak így köszönhet be számos barátságtalan orosz – ellenes országban.
Az időrendi történelmi párhuzamokat össze lehet állítani, most a finn háború zajlik, csak épp Donbasszban…utána egy még hatalmasabb összecsapás következett.
De addig lehet, hogy elfogynak a románok, lengyelek, bulgárok…meg efféle népek.
16,Tibor bá
A fall out lehetőségéről volna szó, amit a szelek lassanként szétteritenének az egész Földön.
Anno a csernobili katasztrófa után alig 2-3 nappal nálunk zuhogott a szerencsére csak enyhén rádióaktiv eső. Pedig hol vagyok én Ukrajnától.
17.Gumihuszar
…”Ez azzal járhat, hogy lényegesen kevesebb lesz utána radioaktív bomlástermékek kimosódása a légkörből…”
Hova mosódik ki? Egy bomba robbanása adott mennyiségü sugárszennyeződést termel, sok robbanás rengeteget.
Mi lesz vele, nyomtalanul felszivódik?
… ezredszer, felezési idő. A másodperces-perces-órás sugárzás nagyon erős, de nagyon rövid idő alatt eltűnik, a nagyon hosszú idejű nem erős. A jód-131 hamar eltűnik, és ne felejtsük el irdatlan területről és légtérről beszélünk.
A légi robbantásnál nincs sugárszennyezés fallout-al (kihullás), csak alatta a kezdeti ionizáló, amit szűk lokális területen kavar meg a szél (dinamikus lökéshullám).
Légi robbantásnál nem alakul ki erős lökéshullám, azaz magas psi érték, de annyi igen, hogy házaknak annyi, ezért 16-17, vagy éppen 20-25 psi értékre beállítva adódik az adott magasság. Tankhoz, bunkerhez, silóhoz (nem gabona), ez semmire nem elég. Siló pár ezer psi, ami felszíni, tankot pontosan meg nem mondom, de arrébb löki 20-30 psi… mást nem csinál.
Bálint, nem gúny, de kb. pisi az olimpiai medencébe.
Olvassátok már el a szakirodalmat, ott a weboldalamon a link hozzájuk. 10 éve megy ugyanez…
20,Jövönk
O.K. elfogadom magyarázatodat, megnyugtattál.
Köszönjük, Jövőnk a szakszerű magyarázatot.
Mit gondolsz a hajós megoldásról? Nem mintha lehetőségem lenne meglépni, csak ha nem hülyeség, akkor lehet, hogy másoknak opció. Illetve a nagyon gazdagok lehet, hogy eleve tesznek erre a lóra is.
A magyarázat szakszerű, valóban.
Kérdésem laikusként: arra van valamilyen modell, hogy mi történik a kb. 440 atomerőművel egy atomháború esetén? Azok sem fogják lakhatatlanná tenni a bolygót?
23. mindenf
A reaktorok leolvadnak, és a nagy hő hatására, a magok elkezdenek beleolvadni a földkéregbe, aztán mennek lefele, amíg van bennük nafta. Fukusimánál is ez történt. Amelyik reaktormagot nem sikerült hűteni, az el kezdett beleégni a földkéregbe. Amelyiket hűtötték, az nem égett be, maradt a helyén, de annál rengeteg rádióaktív víz keletkezett, amit tárolási nehézségek miatt éppen a napokban kezdet beleengedni a tengerbe (mert, hogy nem is veszélyes – szerintük). Így visszatekintve bátran fel lehet tenni a kérdést, hogy mi lett volna a jobb megoldás. Az első vagy a második. Szerintem az első. Ti. ha a földkéregbe beégő és folyamatosan süllyedő reaktormag el is pukkan több száz vagy ezer méter mélyen, az senkinek nem fog bajt okozni itt a felszínen. De lehet, hogy rosszul gondolom.
22. Ábel
Szerintem a hajós megoldás a legjobb, ugyanis folyton változtatja a helyét és ha csak tengeri kalózok vagy kósza hadihajók meg nem támadják, nincs veszélyben. Szemben egy szárazföldi bunkerrel, amit megfelelő bányagépekkel na meg egy kis robbanóanyaggal, egy nap alatt felnyitnak. Ha pénzem lenne, én is ebbe fektetnék. Vennék ócskavas áron egy selejtezés előtt álló közepes teherhajót (mindjárt leírom, hogy miért ilyen típusú hajó kellene). Pl. A MAHART néhai Petőfi, Ady, Vörösmarty vagy Csokonai hajója közül bármelyik megtenné.
https://itthonrolhaza.hu/volt-egyszer-egy-duna-tengerjaro-flotta-2-resz/
Felújítanám, a belsejét átalakítanám úgy, hogy pár tucat ember lakhasson benne (semmi luxus!). A fedélzeten lépcsőzetes elrendezésben kialakítanék zöldségtermesztésre alkalmas felületeket, napenergiával vizet párolnék, illetve befognám az alkalmankénti érkező esővizet, amivel aztán öntöznék. A fedélközben, azon a részen, ahol nyitható a rakodó hangár teteje (jellemzően 20×15 m-es nyílás) ott állattartásra alkalmas felületeket alakítanék ki. Szárnyas, féltucatnyi marha, tucatnyi juh, sok nyúl (a számuk meghatározását agrár szakemberre bíznám, hogy a rendszer önfenntartás közeli állapotban legyen – a minimális többletenergiát a partról szerezném be). A hajót pedig mindig több 10 tonna gabonával és takarmánnyal, valamint műtrágyával tartanám készenlétbe, mondjuk egy kikötői bérelt helyen. Ha sok pénzem lenne, akkor még egy könnyű helikopter is rendszeresítenék, hogy időnként azért körbenézzek, mi merre mekkora.
Tudom könnyű leírni, de nehéz összehozni egy ilyen túlélő hajót. Több millió dollár kellene hozzá. Igaz, ez még egy magyar gazdagnak sem okozna problémát.