(3576) A világ elpusztulása

Tibor bá szerkesztett fordítása

 

2021 a 89. év

A globális felmelegedés, vagy klímaváltozás mára megszokott fogalmak, de csak kevesen döbbentek rá a tényleges valóságra. Erre mutat rá Peter Branner The Ends of the World (A Világ elpusztulásai) címen.

Az esszé több témát is érint, olyanokat, amelyekkel mi is foglalkoztunk és alaposan kitárgyaltunk. Ezért logikusnak tűnik csak azokkal a részekkel, megállapításokkal foglalkozni, amelyek nem annyira ismertek.

Első fejezet: Utolsó ítélet (mi van a tudományos szűkszavúság mögött)

A szerző biztosít minket arról, hogy a helyzet rosszabb, mintsem gondolnánk. És ez miért van így? Ezt James Hansen fogalmazta meg „tudományos szűkszavúság” kitalált kifejezéssel. A lényeg, hogy a kutatók bátortalanul tárják fel a társadalom felé a tényeket. Hibás a kommunikáció. Az adatok vérszegény ismertetése alig viszi át a köztudatba a veszély nagyságát. Ennek hagyománya van. Nincs nagyobb blama, mint amikor egy tudományos állításról kiderül, hogy hibás. Ez az oka annak, hogy a kutatók óvatosan fogalmaznak, amit a társadalom úgy könyvel el, hogy a vészhelyzet bekövetkezése „bizonytalan”. Ha ehhez hozzáadjuk az emberi hozzáállást a kellemetlenségekhez, vagyis azt a tényt, hogy a kellemetlenséget vonakodik elfogadni, akkor megérkezünk a széles körű alul informáláshoz. De ez nem minden. Az óvatos megfogalmazások oda vezetnek, hogy az utóbbi 10 évben a bekövetkezés duplája az előrejelzésnek. Ennek ellenére a közhangulat nyugodt. Egyfelől úgy gondolják, hogy az emberiség minden felmerülő problémát eddig meg tudott oldani, most miért ne tudná. Másfelől még mindig vannak aktív klíma szkeptikusok, akik tagadják, és ezzel bizonytalanná teszik a klímaváltozást.

Már elég régen beült a köztudatba, hogy 2 °C átlagmelegedés a tűréshatár, amiből már több mint egy fokot bespájzoltunk. Miközben a kutatások szerint nem lehetetlen a +10 °C sem. Közben az is világossá vált, hogy a múltban volt példa a 10 év alatti 10 fokos változásra is. McPherson ezt próbálja megértetni az emberiséggel, de csak annyit ért el, hogy egyfajta vicc figurának veszi őt a többség.

Második fejezet: Hő halál 

Erről már volt poszt, amit olyan fokú értetlenség követet, hogy újra felvettem.

Az emlősállatok folyamatosan hőt termelnek, amitől meg kell szabadulniuk, például az emberi szervezetet 36 °C-on kell tartani. Ez normál körülmények között nem probléma, mert a bőrfelületről a felesleges hő könnyen disszipálódik. Ha a külső hőmérséklet megemelkedik, az ember izzadni kezd. Az izzadság elpárolog, ami hőelvonással jár. A párolgást mesterségesen tudjuk fokozni ventilátor alkalmazásával. A baj akkor kezdődik, amikor a külső hőmérséklet túllépi a 36 °C-t, és a légnedvesség is magas. Ebben az esetben a hő leadás lehetetlen. Becslések szerint 3 °C átlaghőmérséklet növekedés esetén a Föld túlnyomó részén ember számára az élet lehetetlen.

Harmadik fejezet: Élelemtermesztés

Különböző klíma, és főtermény van, de a lényeg az, hogy egyes termény optimális termesztési hőmérsékletétől eltérve Celsius fokonként 10 százalék terméscsökkenés várható. Ez azt jelenti, hogy ha az évszázad végére 5 fok átlaghőmérséklet következne be, és kétszer annyi embert kell eltartani fele akkora terméssel, ha még lenne emberiség. Fehérje esetében a helyzet még rosszabb, mert 1 kalória marhahús előállításához 16 kalória szénhidrát kell. A marhahúst marhából nyerjük ki, a marha pedig egész élete alatt metánt fingik, ami üvegházhatású gáz.

A helyzet az, hogy gabonaféléket a trópusokon nem lehet termelni, ahol lehet ott már maximális a kinyerés. Melegedés mellett a termesztést északabbra lehet tolni, de a talaj minőség miatt ez is jelentős termés vesztességgel járna.

A hőmérséklet emelkedésnél is nagyobb probléma a vízhiány. Jelenleg a legtermékenyebb területek elsivatagosodása folyik.

Negyedik fejezet: Járványok

Na, ez már elkezdődött. De ez nem minden. Mi történik akkor, amikor a jégbefagyott mikrobák felszabadulnak? Ezeknek a mikrobáknak egy része több millió éve nincs a levegőben, ezért sose találkoztunk velük, és így ismeretlen az immunrendszerünk részére is.

Ennél is nagyobb baj származhat abból, hogy bizonyos trópusi betegségeket hordozó rovarok, főleg szúnyogok a hőmérséklet emelkedésével feljönnek Európába.

Ötödik fejezet: Belélegezhetetlen levegő

Az évszázad végére a trópusi Dél Amerika, Afrika területein a leghűvösebb hónap melegebb lesz, mint most a legmelegebb hónap. Kell ennél többet mondani?

Az életben maradásunkhoz oxigénre van szükségünk, amit a levegőből nyerünk ki, de a levegőben van más is. Például széndioxid, aminek a koncentrációja jelenleg 420 ppm. Becslések szerin a század végére ez el fogja érni az 1000 ppm-t, aminek a hatása 21 százalékos agyi tevékenység csökkenés lesz. A légszennyezés átlagosan 10 évvel fogja megrövidíteni az emberi életet. 2090-re 2 milliárd ember fog olyan levegőt belélegezni, amiben, a WHO szerint, a káros anyag koncentráció meghaladja az elfogadható mértéket. Nemrég mutatták ki, hogy az ózon koncentráció növekedése növelni fogja az autista gyerekek számát. Máris napi több mint 10.000 ember hal meg gépkocsik káros anyag kibocsátásától. Évente 340.000 ember halálát okozza az erdőtüzek füstje. A felmelegedés miatt az amerikai erdőtüzek szezonja 90 nappal megnyúlt 1970 óta. Az amerikai erdő felügyelet szerint 2050-re az erdőtüzek romboló hatása meg fog duplázódni.

Hatodik fejezet: Véget nem érő háborúk

Igen gondos mérlegelés szerint a fegyveres konfliktusok 10-20 százalékkal fognak nőni a 0,5 °C melegedés hatására, víz és élelmiszerhiányból kifolyólag.

Hetedik fejezet: Végleges gazdasági összeomlás

A 2008-as nagy válság után történészek véleménye kezdett ráhangolódni arra a nézetre, hogy megközelítőleg a XVIII. Században beindult gazdasági fejlődés hajtómotorja nem a fejlesztések, kiterjedt kereskedelem és a globális kapitalizmus dinamikája volt, hanem a fosszilis nyersanyag felfedezése. Ezeknek a felfedezése előtt, 500 évre visszamenőleg senkinek se volt jobb élete, mint szüleinek, nagyszüleinek vagy további elődeinek. Kivéve a fekete Halált, ami lehetővé tette a szerencsés túlélőknek, hogy hozzájussanak az elhunytak által visszahagyott javakhoz. A kutatók véleménye szerint, miután az összes fosziliát elégettük, vissza fogunk térni az egy helyben toporgó gazdasághoz. Persze a folyamatnak van egy hosszú távú költsége: klímaváltozás.

Nyolcadik fejezet: Megmérgezett óceánok.

Az évszázad végére az óceánok felszíne valószínűleg 3 méterrel lesz magasabb a mainál. A világ legnagyobb városainak egy harmada a tengerpartokon helyezkedik el.

Pillanatnyilag a kibocsátott széndioxid egy harmadát felveszik az óceánok, ami savasodást jelent. A savasodás megöli az óceán élőlényeit, aminek katasztrofális hatása lesz az emberi táplálkozásra.

Kilencedik fejezet: A tények megszűrése

Hogy lehet az, hogy az emberiség végveszélyének ellenére a tömegek alig tudnak róla valamit? Ez a vakság természetesen nem fog fennmaradni. A plusz 3 fokkal felmelegedett Földön olyan sok természeti katasztrófa fogja felütni a fejét, amit nem lehet nem észrevenni.

Érdekes módon a klímakutatók hisznek, és bíznak abban, hogy az emberiség végül meg fogja oldani a CO2 problémát, de vannak más hangok is.

Van néhány tudós, akik úgy gondolják, hogy Fermi híres paradoxonjára itt a válasz. Fermi szerint az univerzum beláthatatlanul nagy, miért nem szerzünk tudomást más intelligens lényekről. Azért, mert a civilizációk természetes élettartalma legfeljebb ezer év, miközben a Világmindenség kora sok milliárd év. Egyszerűen időben nem találkoznak.

El lehet gondolkodni. Még mindig a század végéért aggódnak, miközben már csak évek vannak hátra.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

32 gondolat erről: „(3576) A világ elpusztulása

  1. Na most, hogy meleg van , mondhatni, hogy pontos a cikk időzítése. Telitalálat. Mert nemcsak a ‘fejünkben’ tudjuk, hanem a bőrünkön is érezzük.

    A civilizáció hatásos előnyei eltakarják szemünk elől a valóságot. A valóság az, hogy éltkörülményeink rohamtempóban romlanak.
    A városokban is hamarosan jön a ráeszmélés a már említett természeti hatások miatt.

    Vidéken, a mezőgazdaságban még mindig működőképes a rendszer a gépesítés miatt,
    Azonban más, főképpen gazdasági hatások miatt az élelmiszerárak folyamatosan kúsznak felfelé.

    Látom mi történik a gyümölcsösünkben. Tudom, hogy minden évben egy lutri a szénabetakarítás.A szénabálák árai az egekben, a piac szűkül, a kapzsiság nő.
    Érzem a kínzó vízhiányt a
    mindennapokban. Nagyon jól kell gazdálkodnom a vízzel, 2 szer kell meggondolnom, hogy hogyan itatom a marhákat, lehúzom-e a wc-t.
    Küzdünk és új, mélyebb kútra is gyűjtünk és fúratni fogunk, de a trendet kell megváltoztatni.

    Erről sok beszélgetés volt már itt is. Megváltoztatható-e a trend egyáltalán? És ha változik az jelent-e egyáltalán valamit egy ilyen hosszú kifutású, csúsztatott hatású, nagy tehetetlenségű rendszer esetében?

    Miért fontos az,
    hogy mit forgatunk a fejünkben,
    ha ‘látszólag’ tőlünk független, de számunkra nélkülözhetetlen rendszerek ld.klíma
    kezdenek drasztikusan megváltozni?
    Stb. Stb.

  2. Ehhez kèpest Tibor bá 2 nappal ezelőtt is leìrja, hogy büntetni kéne a gyerekteleneket, mégis mire kéne itt újabb bolygópusztítókat a világra hozni?? Nonszensz!

  3. Az embereket – általában – csak a saját párkilométers környezete, és annak a max 50 embernek a sorsa érdekli akivel közeli kapcsolata van. Pláne leszarja délamerikai dzsungelt, meg a mérgezett óceánt. Ha észre is veszi a klímaváltozást, esetleg vesz egy 1 köbös vizestartályt, meg ráül egy mázsa rizsre ha megijed a járványtól.
    Valljuk be, MI sem változtatunk drasztikusan.az életmódunkon.
    Én ugyanúgy elfüstölök hetente 60 liter benzint, foglalgatom a nyaralást. Mindenkinek megvan az indoka, hogy miért szarik bele a klímaváltozásba. Én – az öreg – pl. azért, hogy a gyerek mindent megkapjon, amit én nemkaptam. Vagyis, csak erre fogom….
    No, de félre a depresszióval! Csütörtökön otthon maradok. Medencézgetünk és a kiugrált vízzel 10-15 fokkal lehűtjük a melegházat, mert ahogy nézem, 55 fokban bizony alig nől benn a paradicsom meg a szőlő.
    Hé!Ugyehogy van megoldás a klímaváltozásra! 🙂

  4. „El lehet gondolkodni. Még mindig a század végéért aggódnak, miközben már csak évek vannak hátra.”
    Ez azért van, mert amíg lehet kézben szeretnék tartani a helyzetet és elkerülni a kirobbanó anarchiát. IDŐHÚZAS.
    Ha bejelentenék, hogy 10 év múlva kipusztulunk, akkor heteken belül minden káoszba torkollna, ha tagadjuk vagy bagatellizáljuk, akkor még esetleg van remény, hogy néhány éven belül valamit kitalálunk és elhalasztható az exitus.

  5. Tibor bá

    ennek az írásnak a tükrében teljesen érthetetlen és értelmetlen a korona vírushoz tanusított hozzáállásod.

  6. 1. Balázs
    Én idén tapasztaltam először, hogy a széna ára a kaszálás után nem lefele, hanem felfele ment.
    Eddig mindig az volt, télen, kora tavasszal a legdrágább, majd jött egy áresés, hogy kipucolják a bentragadt készletet, új be, felesleg alacsonyabb áron el.
    Idén nem.
    Már most 10-12,000 Ft egy bála.
    110 Ft a lucerna pellet kilója. Életemben ilyet nem láttam.

    Térdig ér a kukorica nálunk, június közepén. Ez is új.

    Hogy a poszthoz is szóljak, szerintem a baj, hogy az 50-100 évek már olyan „úgyse érem meg, mit érdekel” érzést generálnak. Szerintem olyasmi megy le hogy „most én mondjak le mindenről a közös jóért, közbe más dőzsöl? És ha mégse lesz világvége, én megszívtam a többi jót röhög, hát egy fenét.”

  7. Üdv Mindenkinek,

    ” ….a hatása 21 százalékos agyi tevékenység csökkenés lesz…..”

    Itt a baj. 🙂
    A sok millió funkcionális analfabétának valóban csak annyi agykapacitása marad, ami a táplálkozás & fajfenntartás témaköréhez lesz elegendő.

  8. 1, Balázs:

    Egyetértek. A vizet meggondolom, hogy épp hova használom el!
    A sok éve tartó szárazságnak (az éves csapadéknak csak kétharmada jön errefelé már hosszú évek óta) a következménye, hogy a kert talaja három ásónyom mélyen is száraz. (pedig mulccsal takarom)
    A vízöblítésés wc-t csak a vendégeim, míg én az alomszéket használom. A zuhanyzó, kézmosó vizét a talajban kiépített (Országh József-féle) drénrendszerben elszivárogtatom.
    A fekáliás vizet zárt műanyag tartályba gyűjtöm.
    A vízhiány olyan fokú, hogy egy időben két norton-kútból (kb. 20 méterre vannak egymástól) a vízkivétel meghiúsult ill. a jelenlegi két kerti csap helyett, ötöt kell létesítenem, hogy az esti öntözés ne tartson éjfélig.
    Újabban csak azért locsolok, hogy a hétvégi kertem éjszakára lehűljön, pedig közvetlenül a faültetvény mellett van….

    Városokban a vízkorlátozás még messze van. Majd amikor több, egymást követő évben Kisköre alatt a Tiszán majd át lehet gázolni, akkor igen nagy gáz lesz…

    A városvezetés hagyta tönremenni az erdőspusztai tavakat, patakokat, így kiszáradtak. Turisták, horgászok, fürdőzők kikapcsolódása megszűnt, mintahogy a napközis táborok lehetősége gyerekeknek is.
    Az de jó lenne a videójáték-függő kicsiknek!
    Pedig még tervet és költségvetést is készítettek már, hogy a Keleti-főcsatorna vizét, zárt csőrendszeren keresztül a Debrecenbe és környékére vezessék. Egyúttal a mezőgazdasági vállakozók is jól járnának az öntözővízzel. Állítólag a tűzhöz közel ülők, már a tervezett csőrendszer melletti területeket elkezdték ügyesen fölvásárolni….nembaj, most a béemvé gyár földmunkáival foglalják el magukat még jó sokáig, de azt is sok aranykoronás termőterületre kell építeni. Megoldották nagyjaink ezt is.

  9. Re:2
    „mégis mire kéne itt újabb bolygópusztítókat a világra hozni??”
    Inkább a hülyeséget kellene irtani a fejekben, hogy ilyet ír az ember…

    Sok az ember, le kell redukálni a számukat cuclit sokan beszopták, de generálisan nem itt van a gond, hanem az extrém vagyoni egyenlőtlenségben, a szándékosan lerombolt oktatásban(rabszolga képzés), szándékosan visszatartott technológiai megoldásokban, ami a jelenlegi irányítói státuszt felborítaná, stb, stb. Elférne itt 10mrd ember is, csak éppen a jelenlegi működési szisztéma 500 millióra van kitalálva, és el is jutottunk a gondolat elejére, hogy miért is nyomják a ne vállalj gyereket mantrát.
    (Újabb ok az alacsony gyerekszámra, mert a „felelős”(meghülyített) fiatalok védik a bolygót, hogy nem vállalnak gyereket. Persze 2-3 kutya macska az van, mert azok cukik…)

  10. Re:1
    A vízhiány csak látszólagos, mert a légkör rengeteg vizet tartalmaz, és amennyiben melegedik a klíma, még több vizet fog tartalmazni… Fő probléma, hogy hogyan nyerd ki, extrém száraz, de tengerek melletti helyeken megoldott a „ködszüret”, idehaza ezt már csak technológiai rásegítéssel érheted el, de ez is csak energia kérdése.

    Szénára vissza térve számomra is furcsa az áremelkedés, baromira kíváncsi lennék a fundamentális okaira, mert nekem gyanús, hogy nem csak az időjárás tehet erről. Idén extrém csapadékos és hideg volt a tavasz, a kaszálók biztosan nem sínylődtek csapadék hiány miatt, szóval a hektáronkénti hozam most jó volt. Ezért bűzlik nekem, hogy valami más is lehet a dologban, kíváncsi lennék rá, hogy mi az…

  11. 1. Balázs
    „Miért fontos az,
    hogy mit forgatunk a fejünkben,
    ha ‘látszólag’ tőlünk független, de számunkra nélkülözhetetlen rendszerek ld.klíma”

    7. Réka
    ” Szerintem olyasmi megy le hogy “most én mondjak le mindenről a közös jóért, közbe más dőzsöl? És ha mégse lesz világvége, én megszívtam a többi jót röhög, hát egy fenét.”

    Rátapintottál a lényegre, megértetted a játék mire megy.
    Nézzünk csak Bill „Kapusra” után az új földbirtokosra milyen birtokokra tett szert nemrég?

    „A Microsoft alapítója Amerika legnagyobb fildtulajdonosa”

    Ő egy – φιλάνθρωπος – emberbarát, önzetlen lelki társunk.

    Ez egy logikus lépés.

    Az ultragazdagok célja az alapvető javak, például a víz és az élelmiszer abszolút ellenőrzése. Ezért ölik meg a méheket, hogy függjünk a MONSANTO / BAYER géntechnológiával módosított magjaitól.
    Az egészség (oltások), a víz és az élelmiszer ellenőrzésével ellenőrzik a világunk öszlakosságát.

    10. dajtás
    ” Sok az ember, le kell redukálni a számukat…”

    A cél a népesség csökkentése egymilliárdhoz közeli szinten.
    Nagyon nehéz idők jönnek …

  12. Kevesen gondolkodnak el ezen de pl. a 80-as években vagy előtte azért egy házat építeni nem volt lehetetlen.Ugye ma már az átlagembernek lehetetlen kifizetni 60-70 milliót.Ugyanígy hallottuk hogy meghívni iegy 5 fős baráti kört kajáln i régen nem pénz kérdése volt.Ma ugye ha meghívnál a balatonon 5 ismerőst akokor zsebbe kellene nyúlni. Tehát ugye szűkül az élettér.Ami 20 éve még megengedhető volt sok esetben az már nem.Ami ma még természetes az 10 év múlva lehet nem lesz az.Talán ezek az építőanyag és élelemáremelkedések is ezért vannak.És lehet ez nem átemeti dolog hanem így marad.Másfelől meg azt látjuk hogy óriási pazarlás van (akár az is annak számít hogy karban tartod a lakásod mert az is sok anyagot fogyaszt) így nem csoda hogy redukálni kellene a fogyasztást.De ezt lehet csak áremeléssel tudják.

    Ha 1 fok hőmérsékletemelkedéssel -10% terméskiesés lesz akkor ez azt a logikát vonja maga után hogy nem az élelem miatt döglünk meg mert 2-3°C fok emelkedénél már kihalunk , de akkor elvileg még csak -20,30% terméskiesés lesz ai még nem a világvége.Szerintem is a nagyüzemi termelés miatt van még pl gyümölcs, mert kiskertekben már az is nehezen terem meg.Nagy üzemekben permetezik, gondozzák ,locsolják a fákat.Persze ez hamis képet adhat hogy minden rendben van mert van gyümölcs a polcokon.

  13. Tegnap nem engedted át Tiborbá, de ez ide is illik, remélem átengeded:D
    Itt van Gail új cikke.Elég jóra sikerült.Geddonistáknak ajánlott olvasmány, mert kevés írás jelenik meg a támában.Tiborbának is érdemes lenne lefordítani 😀 . Én már elolvastam, nem nekem kell.
    Csak egy pármondat google fordítóval kimásolva.
    ourfiniteworld.com/2021/06/18/how-energy-transition-models-go-wrong/

    A rendelkezésre álló feltételezett szén nagy része messze van a népesedési központoktól. Néhány része még az Északi-tenger alatt is van. A kitermelési és szállítási költségek túl magasak lesznek, de ezt az erőforrás-becslések nem veszik figyelembe.
    A jövőbeni földgázelérésre vonatkozó előrejelzések ugyanabban a tendenciában szenvednek a túlbecslés felé. Randers becslése szerint a világ földgázfogyasztása 40% -kal nő 2010 és 2020 között, amikor a tényleges növekedés 22% volt. Más hatóságok hasonlóan túlbecsülik a jövőbeni üzemanyag-felhasználást, feltételezve, hogy „természetesen” az árak elég magasak maradnak a kitermeléshez. Az energiafogyasztás nagy részét az általunk vásárolt áruk és szolgáltatások fedezik, például a jármű költsége vagy a lakás fűtésének költsége. Ha nem engedhetjük meg magunknak a járművet, nem vásároljuk meg; ha egy család otthonának fűtési költségei túl magasra emelkednek, akkor takarékos családok lekapcsolják a termosztátot.

    Az olaj ára, még a legutóbbi árak emelkedése mellett is, hordónként 75 dollár alatt van. Becsléseim szerint a nyereséges olajtermeléshez (ideértve a magas költségű újrabefektetéshez szükséges megfelelő forrásokat és a kormányok számára elegendő adókat is) az olaj árának hordónként több mint 120 dollárnak kell lennie. A jövedelmezőség hiánya okozta a termelés legutóbbi csökkenését. Ezek a jövedelmezőségi problémák várhatóan a jövőben további termeléscsökkenéshez vezetnek.
    olaj azért fontos, mert mezőgazdasági gépek, útjavító gépek és minden típusú járművek üzemeltetésére használják, beleértve a hajókat és repülőgépeket is. A szén részben alacsony költsége miatt fontos, segítve a fizetéseket a késztermékek és szolgáltatások továbbszélesedésében. A szenet sokféleképpen használják, beleértve az áramtermelést, valamint az acél és beton gyártását. Szenet és olajat használunk az áramvezetékek javításának megőrzésére.

    Nagyon nehéz elképzelni, hogy a 2. és 3. szintű energiaforrások bármelyike ​​képes növekedni a szén és az olaj jelentős segítsége nélkül. A mai 2. és 3. szintű energiaforrások mindegyike a széntől és az olajtól függ a termelés, az elosztás, a működés és az esetleges újrafeldolgozás láncolatának számos pontján. Ha valaha is eljutunk a Tier 4 energiaforrásokhoz (például fúziós vagy űr napenergia), akkor arra számítok, hogy nekik is olajra és / vagy szénre lesz szükségük termelésükben, szállításukban és elosztásukban, hacsak nincs hihetetlenül hosszú átmenet és hatalmas az energetikai infrastruktúra változása.
    Egy nemrégiben készült tanulmány szerint az élelmiszer-rendszerrel kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás az antropogén globális felmelegedési gáz teljes mennyiségének egyharmadát teszi ki. Egyértelműen szükség van az elegendő élelmiszer-termelés módjára.
    Nyilvánvalóan nem termelhetünk élelmiszert szakaszos villamos energia felhasználásával. A gazdálkodás nem könnyen felvillanyozható törekvés. Ha nincs alternatívánk, akkor a szénnek és az olajnak, amelyet most a mezőgazdaságban használunk, valóban folytatni kell, még akkor is, ha ehhez támogatásra van szükség.
    Megjegyezzük, hogy Kína nagy lépést tesz a szél- és napenergia-támogatások csökkentése irányába. Már drámai módon csökkentette a szélenergia-támogatásokat; a napenergia új támogatási csökkentései 2021. augusztus 1-jén lépnek hatályba.

  14. 7.
    11.

    A szénabálák árai -szerintem sem- spontán lettek felverve. A sok gazda meg persze rákapott.
    1 bála(160-as) előállítása bérmunkában!!! 3000 píz körül van, a hely és a kaszáló függvényében.
    Nekem 5000+szállítás(6200.-)a 120as és 6000 helyben a 180as.
    Kb. Ez a reális. Mondhatni szerencsém van.
    Sok állattartó tönkre fog menni ebbe.
    Pedig ahogy dajtás mondta, idén jók voltak a körülmények. Kicsit előbb kellett volna, de akkor meg állandóan esett.

    A poszt azonban aktuálisabb mint valaha.

  15. Nálam a kertben meggy, cseresznye, alma, dió, szilva, körte, sárga barack, őszi barack, szölő van (volt). 5 diófából három kiszáradt, kettő termése befeketedik, használhatatlan. Körte, szilva össze-vissza hoz termést. Idén a meggy és a cseresznye semmi termést nem hoz, a virágzáskor ért fagyok miatt. Őszibarack, szőlő olyan intenzív permetezést kíván, amire nem vagyok hajlandó. A 4 sárga barack tavasszal elhullajtotta a leveleit, és újra indult. Termés nulla, az egyik fa kiszáradt. Egyedül az alma termése megfelelő, de az minden második évet kihagyja.

  16. A szénát itt nálunk Erdélyben is úgy vitték mint a cukrot, még tíz éves szénát is felvásároltak (főleg a románok)

  17. Most gondolkodtam ezen a pár fok melegedésen este a melegben.A szobám déli fekvésű, napközben felmelegszik .Este már nyitott ajtónál kell aludni és félmesztelen.Csak hogy szemléltessük mit jelent a pár fok pluszban gondolatban vagy a gakorlatben is érdemes eljátszani.Ugye az estét még ki lehetett bírni ,de azért határeset volt.Játszunk el a gondolattal hogy nincs klíma amit bekapcsoljunk és a hőség még rákapcsol mondjuk napközben 40-45 fokig . Ilyen esetben már elég nagy szenvedés lenne a kínzó meleg.Általában itt szokott eldurrani az ember agya és megy klímát venni.Viszont ha nem teheti meg akkor majd ilyen nagy hőségnél marad az esti hidegzuhanyok,árnyékos helyre menni , esetleg kimenni az erdőbe aludni 😀 Ha valaki gyakorlatozni akar akkor itt az ideje a következő napokban este még pl. bekapcsolni az elektromos radiátort 😀

  18. 420 ppm = 0.0042% a CO2 a légkörben jelenleg.

    A földtörténetben volt olyan korszak (ember nélkül!), amikor ez az adat 210000 ppm, azaz 21% volt. És a földi élet nem pusztult bele, a légköri CO2 idővel jelentősen lecsökkent, megjelent az ember és még egy rakás új faj.

    Szóval, ennyit a mostani ppm értékről…
    A hozzászólásom nyugodtan cencúrázhatod, nem illik bele a blog narratívájába…

    Moderáláshoz nem kell tőled engedélyt kérnem. 😀

  19. Re:19
    Nagyon kíváncsi lennék rá miért van ugyan ez nálatok…
    Jobbik eset, hogy a megnövekedett állatállomány igényli, de ebbe az elgondolásba a 10 éves bála nem passzol bele.
    Remélem nem valami idióta eltüzeljük, és áramot csinálunk belőle projekt, mert ezért minimum „recski kőfejtés” járna(pepitában ugyan ez a szalma tüzelésért).

    Re:21
    Egy apró bökkenő van, 21% CO2 tartalommal az élővilág kihalna, mert nem vagyunk cianobaktériumok…
    5000ppm-nél már akkut rosszullét van az embernél, sok sikert a magasabb CO2 szinthez.

  20. Szerintem célravezetőbb utána nézni, mint találgatni.

    Szívesen:
    „Magyarországon a legfrissebb ajánlatok szerint 210 dollárt kínálnak az arab vevők a konténerbe rakott szögletes bálákért. Ez 22 tonnányi jó minőségű árut tételez fel. Aki tehát a külföldi piacot célozza meg, most is nyereségesen képes áruba bocsátani ezt a portékát, és erre már több hazai vállalkozás is rájött.”
    „Északnyugaton sorozatban a harmadik aszályos évjáratot kell elszenvednie az országoknak, így megjelentek a lengyelek, lettek, litvánok is a Magyarországon érdeklődők között. A hiány akkora, hogy az EU belső igényeit is nehéz kielégíteni most.”
    https://agraragazat.hu/hir/mennyit-er-most-es-mennyit-fog-erni-kesobb-a-lucerna/
    „Zsinórban a harmadik éve hiánycikk a szálastakarmány Németországban”
    https://mezohir.hu/2020/09/30/zsinorban-a-harmadik-eve-hianycikk-a-szalastakarmany-nemetorszagban/
    „Lucerna széna felvásárlás”
    https://www.agroinform.hu/aprohirdetes_adatlap/termeny/takarmany/lucerna-szena-felvasarlas/h_6819227?ref=67d898f4

  21. Re:23
    Köszönöm, így teljesen logikus.
    Sejtettem, hogy külső oka lehet, mert a hazai viszonyok ezt nem indokolták volna.

  22. Egyelőre meg nem kell kongatni itthon a vészharangot, mert a szociféle növénytermesztés nem müködik. Új technológiákkal, fajtákkal, fajokkal szépen lehet még mezőgazdálkodni. Zöldség, gyümölcstermesztés a régi földterület töredékén megoldható, egyötöd vízfelhasználással., minimális kemizálással.
    Jó, a gabonát nem ismerem. De hát nem kell annyi lisztet zabálni. 🙂

  23. 17. Károly

    Dehogy. De azt nem is eszik meg az állatok.?

  24. 26 – Balázs:
    Második éve nem nyírok füvet. Egy-két kecske etetését fel tudnám vállalni.

  25. Re:26
    Ha környékünkön lennél, akkor azt mondanám, hogy gyere át, van közel 1ha kaszáló. 😉
    Idén extrém nagyra nőtt nálunk minden a sok csapadék miatt, lányom ki se látszik belőle, olyan magas…
    Asszony kitalálta, hogy megtanul kaszálni, mert egyrészt csöndes, szemben az ordító fűkaszával, másrészt jó kis meditatív agykikapcsolós munka. Persze én mérnökiesen állok ehhez is, kikukázott villanybringákból fűnyíró robotot akarok csinálni… 🙂

  26. „Miután az összes fosszíliát elégettük egyhelyben toporgás lesz”
    A nyomorhoz nem kell elégetni az uttólsót is, elég ha majd csak a nehezen kitermelhető olaj marad.Szerintem az tartja fenn a gazdaságot hogy mindenki fogyaszt mint az állat.Kell neki egy újabb autó stb….emiatt mennek a gyárak , nagyok az igények, mert pl neten ki lehet nézni konyha vagy lakberendezési ötleteket, online meg is lehet rendelni , és az önző fogyasztásmániás egó-ez pörgeti szépen a gazdaságot,pl. falura visszamenni snki nem akar már parasztnak(sajnos) egy szolidabb életvitelt élni.Mindenkinek a bmw kell , meg a kütyük.
    Ugye Gail is írta a cikkeiben hogy 120$-nak kellene lennie az olajnak (aki jobban össze tudja rakni a puzzlet és van ideje is az összerakhatná (Jovonk hol vagy?)) hogy megérje kitermelni vagy mi a fene.De ennél olcsóbb , így elmaradnak az olajipari beruházások.A becsült olajkészletek pedig csalóak, mert a vége már nehezen kitermelhető.Tehát abból az olajból nem tartunk fenn modern mezőgazdaságot , meg olcsó fapados repkedést , meg 1-2 milliárd kocsikázó embert.Emiatt persze nem lesz olajkifogyás de biztos jelentősen lecsökken az életszínvonal majf.Mivel valószínű a zöldenergia nem váltja ezt ki.Aki csinált fizikai munkát (vakolás,ácsmunka,mezőgazdaság) az tudja hogy rengeteg energia kell a társadalom fenntartásához (napi 100 millió hordó).De majd drága olajjal ez nehezen fog menni.Most nem az olaj miatt de világszinten elszállt a fa,vas és mondhatni az élelem ára is. Pedig szinte nem történt semmi.Na mi lesz ha az olaj ára száll el? PL egy átlagember már most sem tud építkezni legyen az Mország vagy USA .És volt eyg
    És volt egy tanulmány(festa) ahol leírták a várható olaj kitermeléseket ami ugye 2030 körül már majd elég szépen csökken vagy még előbb.Ha valakinek van ideje keresse ki és tegye fel:D.Az igény meg ugye nől mert az utólső indiainak is lesz internetje, és motrot akar, autót akar, fogyasztani akar.

  27. Lényegében nem történt semmi… Ott a pont!
    Mi lett volna hogyha rengeteg földműves meghal és nincs időben vetve, nincs ki vezesse a gépet vagy le gyártja az alkatrészt, elektromágneses vihar miatt nem indulnak a gépek, A legkézenfekvőbb hogy nincs bele üzemanyag. Illetve még szuper kártevők sem jöttek kiírtva a fél világ gabonatermését stb
    Ehhezz képest minden adott volt mégis elszálltak az árak. Mi lenne itt ha tényleg bármi nagyobb bazdmeg történne?

  28. Tibor bá’
    „Az esszé több témát is érint, olyanokat, amelyekkel mi is foglalkoztunk és alaposan kitárgyaltunk. Ezért logikusnak tűnik csak azokkal a részekkel, megállapításokkal foglalkozni, amelyek nem annyira ismertek.”

    Ilyen téma a Georgia Guidestones – a monumentális gránitkövek emlékmüve is.

    A georgiai Elbert County-domb az 1980-as évek óta a világ talán egyik legmegdöbbentőbb, ugyanakkor legfélelmetesebb emlékművének ad otthont, nevezetesen a Georgia Guidestones-nak, egy monumentális gránit kőcsoportnak.
    Az emlékmű tíz utasításával kapcsolatban az első a következő:
    1. Tartsa 500 millio alatt az emberiséget a természettel való állandó egyensúlyban.

    Számos kompetens tanú szerint rendkívül erős a gyanú arra, hogy a Covid 19 járványt valójában a PCR-teszt, és most még csak úgy igazán az ellenőrizetlen Covid-oltás váltja ki.
    2020 végéig a világ összes elhalálozási listája bebizonyította, hogy a folyamatos pánikkeltés ellenére nem több, hanem kevesebb ember halt meg, mint átlagosan az elmúlt évtizedekben.
    Más szóval egyetlen jogos ok sem volt az egész világgazdaság ilyen módon történő tönkretételére, megbénítására és megsemmisítésére.
    Következtetés: Bizonyos háttérerők bábokként mozgatják, tévesztik meg, manipulálják és kárositják az egész emberiséget.
    Aki most a cenzúra oldalán blokádot állít fel, és nem segít ennek a fenyegető globális kárnak a megelőzésében, az közös felelősséggel tartozik az elkövetkező katasztrófáért.
    Értitek, mit tanúsít itt számtalan szakember? A korábbi mindennapi életünk a múlté. Hibrid háború dúl az egész emberiség ellen. Ez bizonyított tény.
    Megint ki kell emelni, hogy a világ népességének csökkentése csak az egyik cél, amelyre ezek az embergyűlölők törekszenek.
    A másik vágy, mely hajtja őket, hogy fennmaradjon egy cseléd-rabszolga réteg, akiket egyfajta robotemberré alakítanának
    De teljes mértékben az ő szolgálatukban, a legapróbb részletekig manipulálhatóan.
    Álmuk egy szinte teljesen elnéptelenedett világ, amely egyedül az övék – kizárólag az övék – még az alkalmazottaik sem részesedhetnek benne.
    Ennek aztán feltétel nélkül, gépként kell működnie – csak sokkal magasabb szinten és kifinomultabban.

    A halálos visszaszámlálás elkezdődött! Szigorúan titkos adatok… Ivo Sasektöl mindenkinek.

  29. 31, #L_$_S&:

    Azok a bizonyos műkő betontömbök helyi látványosság kategória, jegypénztárral. Üzlet.

    A jelenlegi módern társadalmakat, infrastrúktúrát, szolgáltatásokat, közintezményeket, energiahálózatokat az aktív korú lakosságnak kb. harmada__negyede viszi a hátán.
    Az 500 milliós létszám az jócskán a gőzgépesítés előtti korszak, a 15-16. századig bezárólag. Amerikába való a tanúlatlan emberkéknek ez konteó, nem ide Magyarországra!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük