(3547) Atomtámadás 2.0

Tibor bá’ fordítása online

 

Mivel nézünk szembe?

2021 a 89. év

Négy fajta nukleáris esemény lehetséges, amikkel szemben szükséges valamifajta felkészülés: atomreaktor elleni támadás, vagy ott bekövetkező baleset; úgynevezett piszkos bomba; terroristák által alkalmazott improvizált robbanó eszköz; ellenség által végrehajtott támadás során bevetett nukleáris eszköz.

Az első két esetben (atomreaktor elleni támadás, vagy ott bekövetkező baleset) nagyobb figyelmet kell fordítani az elhárításra. Egy reaktor elleni támadás, vagy az 1986-os csernobili, vagy a 2011-es fukushimai katasztrófához hasonló eseménynek, mind rövid, mind pedig hosszútávon megsemmisítő hatása lehet. Ebből kiindulva a Federal Emergency Management Agency (FEMA) [Szövetségi Katasztrófavédelmi Ügynökség] valamint az Energiaügyi Minisztérium előírta, hogy azok az államok, amelyek területén atomreaktorokat állítottak fel, hozzanak létre evakuációs terveket és szervezzenek ezzel kapcsolatos gyakorlatokat. Az atomreaktoroktól mért távolság függvényében hozzanak létre különleges tevékenységre alkalmas zónákat. Szerencsére az amerikai atomreaktor ipar balesetre való felkészülése kielégítő.

A piszkos bombával történő lehetséges támadásra az amerikai hatóságok szintén felkészültek, mivel az esemény bekövetkezése nem kizárható. A piszkos bombák viszonylag egyszerű eszközök. Lényegük hagyományos robbanóanyagok, amihez radioaktív izotópokat kevernek. Radioaktív izotópokhoz sokkal könnyebb hozzájutni, mint ahogy azt sokan gondolják. A gyógyászatban alkalmaznak izotópokat diagnosztizáláshoz, illetve az iparban is van igény izotópok alkalmazására. Bizonyos – bár nehezen hozzáférhető – izotópoknak hosszú a felezési ideje, és ha ezeket piszkos bombába rakják, a robbanás után hatalmas területeket szennyezhetnek be hónapokra, vagy akár évekre. Vagyis, „forró zónák” jönnének létre, amelyek túl veszélyesek lennének ahhoz, hogy oda bárki betegye a lábát tűzoltás, menekítés, és helyreállítás céljából. Ezen túlmenően a levegőben lebegő radioaktív részecskéket a szél messzire elhordhatja, és lerakhatja elég messze a robbanás helyétől. Éppen ezért a piszkos bombával kapcsolatos tervezés városról városra változhat. A nagyvárosok legnagyobb részénél kidolgoztak tömegszerencsétlenség kezelésére alkalmas felkészülést, de a radioaktív szennyeződés problémája rendkívül bonyolult. A szennyeződés nagy része a szerencsétlenül jár személy ruhájának leszedésével és a testfelület lemosásával eltávolítható. Miután a szerencsétlenül jártakat a fertőzött területről elvezették az épületek és a talaj szennyeződésének problémája nem kíván azonnali figyelmet. Különben is a szükséges műveletek elvégzésénél várható a Szövetségi kormány közreműködése.

A legveszélyesebb esemény egy atomszerkezet felrobbantása lenne. Terroristák hozzájuthatnak megfelelő hasadóanyaghoz, amiből felépíthetnek egy atombombát, amit aztán egy nagyobb városban felrobbanthatnak. Ennél is rosszabb, ha egy másik ország atomtámadást indít ellenünk. Első esetben az eszköz 5 és 10 kiló tonna hatóerejű lehet. Azaz, ereje megfelelne 5, illetve 10 ezer tonna TNT robbanóerejével. Egy ilyen improvizált nukleáris eszköz legvalószínűbben hagyományos robbanóanyagot használna, amivel egy csőben egymáshoz robbantanának két dúsított uránból álló szubkritikus tömeget. Az így létrehozott robbanás 500 méteres körzetben mindent elpusztít.

Egy másik atomhatalom által indított támadás eredménye nagyságrendekkel lenne rosszabb. A robbanás ereje legalább 10 kiló tonna körüli lehet, ami megfelel annak, amit Észak Koreában teszteltek 2013-ban, de sokkal valószínűbb, hogy megatonna méretű bombákat használnának és repülőről dobnák le, vagy rakéta szállítaná a kijelölt helyre, és bizonyos magasságban robbanna. Ez lehetővé tenne sokkal nagyobb pusztítást, mint a földfelszínen történő robbantás.

A következő ismertetésben olyan feltételezésből fogok kiindulni, amelyek szabadon hozzáférhető információkra épül, ami szerint nem valószínű, hogy a terroristák 10 kiló tonnánál nagyobb hatóerejű bombára szert tudnának tenni, illetve Észak Korea által fellőtt rakéta töltete meghaladná a 15 kiló tonnát.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

5 gondolat erről: „(3547) Atomtámadás 2.0

  1. 1 – Csont:
    10*1000*1000 = 10.000.000
    1 tonna = 1000 kg
    kilo = 1000-szeres
    hekto = 100-szoros
    deka = 10-szeres
    kilotonna = 1000*1000 = 1.000.000 kg

  2. Tibor bá: Igen. Ezért figyelmeztettelek hogy a 10kT nem 10 ezer kg, mint a szövegben szerepel.

  3. Nem kioktatni akartalak a decimális képzőkből. Lehet, az eredeti szerző tévedett, csak nem tűnt fel a fordításnál.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük