Tibor bá’ fordítása online
Szerző: Jerome M. Hauer, aki kormány tag volt helyi és szövetségi szinten, mint a Népegészségügyi Hivatal helyettes államtitkára, aki felelős volt az Egészségügyi Minisztérium Vészhelyzet Felkészülés Részletért. Ezen kívül jelenleg a Különleges Működő Gyógyászat Folyóirat segédszerkesztője. Valamint az Egészséges Fizikum Társaságon belül a Hazai Biztonsági Részleg elnöke. Doktorátusát a Cranfield Egyetemen szerezte, mesterfokozatú diplomáját a Johns Hopkins Népegészségügyi szakán kapta, Bachelor fokozatát a New York Egyetemen szerezte. Jelenleg a Georgetown Egyetem docense és Cranfiel Egyetem tanára. – A szerző az atomtámadás több aspektusát is sorra veszi.
Történelmi áttekintés
Már több mint 5 évtizede annak, hogy a világ vezetői számára a nukleáris tűzvész lehetősége olyan kiemelt téma volt, mint amilyen most újra előállt. A II. világháborút követően, az Oroszország és az Egyesült Államok között zajló Hidegháború alatt a nukleáris támadástól való félelem az amerikai állampolgárok mindennapjaiban központi kérdéssé vált. A veszély valódiságára utaltak az irodaépületek falára kiakasztott jelzések, merre vezet az út az óvóhelyek felé, iskolások számára tartott óvógyakorlatok, stb. Az aggodalom csúcsát az 1962-es Kubai Válság alatt érték el, amikor számtalan amerikai gondolta úgy, hogy a kérdés mikor, nem pedig bekövetkezik-e a nukleáris összecsapás az oroszokkal.
Három évtizeddel később következett be a Glasnost és az ősellenségek között kezdett felolvadni a helyzet. Amint ez az új fejlemény bekövetkezett a legrosszabbra való felkészülés is megszűnt. Az óvóhelyekben elhelyezett, tartalékokat tároló hordókat hagyták megrozsdásodni, tartalmukat a használhatatlanságukig megromlani. Ezt követő időszakban a nagyhatalmak között kialakult az együttműködés következtében elfelejtettük a múltat. Ma az Amerikai Egyesült Államok egyáltalán nincs felkészülve, hogyan vezényelje le egy nukleáris robbanást követő teendőket.
A poszt a továbbiakban foglalkozni fog:
Felkészülés
Mivel nézünk szembe?
Mi várható?
Jelentős gyógyászati kihívás
Mi legyen az első lépés?
Hogyan tovább?
Felkészülés
Van, aki azt állítja, hogy az esély bármifajta nukleáris támadásra csekély, ezért nem érdemes energiát pocsékolni a veszély megtárgyalására, pláne a felkészülésre. Kimondottan felesleges erőfeszítés. Az igaz, hogy Észak Amerika területén egy atomrobbanás bekövetkezésének esélye kicsiny, de nem elképzelhetetlen. Tudjuk, hogy Észak Korea kifejlesztett és letesztelt nukleáris robbanó eszközt, és azt is, hogy vezetőjük, Kim Jong-un megfenyegette az Egyesült Államokat és szövetségeseit. Azt is tudjuk, hogy Pakisztán rendelkezik dúsított uránnal, ami nélkül atombombát nem lehet előállítani, és a rendszer nem túl stabil és a rezsim váltást követően ez az anyag olyan vezetőhöz kerülhet, aki támogatja a terrorizmust. Azt is tudjuk, hogy nem áll módunkban megakadályozni, hogy dúsított uránt becsempésszenek az Egyesült Államokba. Tudjuk, hogy 1945-ben Hirosimára ledobott „Little Boy” elnevezésű atombomba 10 kilotonnás volt, amihez a szükséges hasadóanyag mennyiség 55 kg. Ehhez a mennyiséghez nem lehetetlenség hozzájutni. Igaz, hogy a valószínűség kicsi, de nem lehetetlen, hogy felrobbanhat egy nukleáris eszköz valamelyik nagyobb városunkba, amelynek hatása katasztrofális lehet. Éppen ezért felelőtlenség lenne nem felkészülni egy ilyen eseményre.
(folytatjuk)
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Ez egy nehéz téma.
Egyrészt felkészülni rá, mármint úgy, hogy ne csak a csapást élje túl az ember, hanem utána hetekig-hónapokig kihúzza óriási költségekkel jár.
És ha bekövetkezik egy ilyen támadás, akkor simán lehet, hogy szinte vagy teljes egészében lakhatatlan lesz a bolygó, olyan ökológiai katasztrófát okozna.
Lehet túlélnénk, de érdemes-e vergődni egy apokaliptikus világban pár hónapot, remény nélkül.
Úgy sejtem,hogy egy atomtámadást oltári nagy szerencsével fizikailag talán túl lehet élni,de lelkileg mindannyian belehalnánk….és lelketlenül az ember már nem ember! Ha túl élnénk is élő halottként pergetnénk le a még nekünk maradt időt!
Milyen kár, hogy Jövőnk a múltkor begőzölt. Ez lenne az ő témája, terepe.
3 – Ábel:
Nyugi. Esze ágában sincs eltűnni.
Van arról hivatalos elérhető adat mennyi most a háttérsugárzás Hiroshimában és Nagaszakiban? Mennyien élnek ott, ha egyáltalán él ott valaki. Figyelembe véve, hogy egyes radioaktív elemek felezési ideje 10.000 év körüli, egy ilyen háborúval senki nem nyerne, már amennyiben utána a Föld felszínén szeretne tovább élni.
5. Radioactivity
Hirosima ma:
https://i2.wp.com/oleanderinitiative.org/wp-content/uploads/2019/10/peacepark001.jpg?fit=1440%2C600&ssl=1
Lakosság: 1,19 millió fő (2015. évi adat)
Nagaszaki ma:
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/ce/Nagasaki_City_view_from_Hamahira01s3.jpg/1200px-Nagasaki_City_view_from_Hamahira01s3.jpg
Lakosság: 429 ezer fő (2015. évi adat)
Egy atomtámadás vagy egy atomháború lehetőségével nem ártana a világ közvéleményének foglalkoznia, ugyanis az USA katonai tervezői már Obama idején letették az elnök asztalára a megnyerhető atomháború tervét, többek között ennek a szemléletváltásnak is köszönhető később az INF-szerződés felmondása is.
Sőt, ez már Obama elnöksége előtt is téma volt, a Bush-kormány részben emiatt is mondta fel az ABM-szerződést. Hivatalosan természetesen ÉK minimális darabszámban létező és Irán egyáltalán nem létező atomfegyverei miatt, de a valóságban azért, hogy a szárazföldi és a hajókra telepített, ergo mobilizálható ellenrakéta rendszerekkel Oroszországot és Kínát minél közelebb a határaikhoz előzetesen körbe tudják venni, így az ellenrakétáknak több esélyük van egy redukált orosz/kínai ellencsapás jelentős részét még az emelkedési fázisban megfogni. A redukált orosz/kínai ellencsapás oka természetesen egy sikeres amerikai megelőző csapás lenne értelemszerűen.
Mielőtt megint bárki behaluzna magának valami orosz propaganda-féleséget, előre jelzem, hogy erről jó pár évvel ezelőtt konkrétan kanadai katonai szakértők írtak külön tanulmányt, amit anno a mainstream sajtó is lehozott.
A mai új atomtöltetek rendkívül pontosak, jóval kisebb hatóerejűek és ebből eredően sokkal kisebb másodlagos szennyezést produkálnak, mint a korábbi generációt képviselő robbanófejek.
Az amerikai haderőben a hadszíntéri taktikai atomfegyverek bevetéséhez már nem kell minden esetben közvetlen elnöki jóváhagyás vagy parancs, ezt a jogot bizonyos feltételek esetén megkapták az adott katonai alakulatok közvetlen parancsnokai.
Innentől kezdve mindenki saját maga eldöntheti, hogy mekkora reális fenyegetést jelent jelen idő szerint egy nukleáris csapás vagy csapásváltás lehetősége a világra nézve.
7 – MangaM
Én nem bíznék az első csapás sikerébe. Ott vannak a mobil (teherautókra szerelt) kilövők. Jó ezeket műholdról észlelni lehet, de ott vannak még a tengeralattjárókból kilőhetők. Dehát az örültségnek nincs felső határa.
9. Tibor bá’
Bízni én sem bíznék egy ilyen opcióban, sőt, egyenesen eszement tervnek tartok egy Oroszország elleni lefegyverző első csapás megindítását, úgyhogy ebben maximálisan egyetértünk. A probléma ebben az esetben nem velünk van, hanem azokkal a katonai tervezőkkel, akik ezt az opciót úgy tálalják az amerikai elnöki adminisztráció számára, mint reális lehetőséget egy gyors katonai győzelem elérésére egy másik nukleáris szuperhatalom ellen. Ezzel a MAD-doktrína gyakorlatilag a múlt relikviájává válik.
Ezt a félelmet is szépen meglovagolják a prepper ill. faültetvény csetkelő üzletemberek csoportja mindenféle cucc, kacat, felszerelés eladásával.
És a helyes túlélő viselkedés betanításával: sátorverés, sárban csúszkálás, víznyerés patakból, tűzgyújtás, gombászat, tyúkhúr-gledicsián elkészítése-fácánfogás hurokkal, csigapörkölt kétszer előfőzve…
Visszatérő apokaliptikus fantáziák közös megerősítése – megbeszélése.
Pláne azoknál dívik, akiknek gyerekkorukban ez a fejlődési korszak kimaradt. Arról nem szól ám a fáma, hogy a gyerek mikor megéhezett, elpiszkolódott a ruhája csak hazament anyához egy forró gulyásra és tiszta ruhát húzott.
Ha megszórnák itt-ott a világot, utána a szomszédos országok, már a menekültáradat megállítása miatt is segélyeznék hónapokig a szomszédokat.
Egy csomó gyermek katatón állapotba kerülne a felnőtt lakosság hónapokig rémálmokkal ébredne. Totális mélyszegénység lenne mindenkinek.
Infrastruktúra végzetes meghibásodása (pl. erősáramú elosztóhálózat) az adott ország távolabbi városait is magával rántaná.
Kár erre energiát pazarolni.
Környezetszennyező, kis hatásfokú, elavult.
9. MM
„Ami pedig az óvatosságot illeti… Nos, amíg az ember egy sziklaormon állva figyeli a lábai alatt örvénylő és fortyogó tengert, talán képes arra, hogy egy idő után előre kiszámítsa a víz minden mozgását, a hullámok minden változását. Ám ha egyszer elrugaszkodik a sziklától, búcsút kell mondania mindennek, amit stabilitásnak és biztonságnak, előre kiszámíthatóságnak neveznek.”
Ian Watson: Káoszgyermek
WH40K – Big like!