(3539) Paul Beckwith

Tibor bá’ fordítása online

 

Paul Beckwith, Climate System Scientist gondolatai

2021 a 89. év

Gyakran elgondolkozom, hogy az emberiség, bár totális katasztrófával néz szembe, a tömegek, a kormányok még arra se hajlandók, hogy szembenézzenek ezzel a halálos veszedelemmel.

Ezek, nem távoli veszélyek. Tény, hogy a sarki jég teljes elolvadása hamarosan bekövetkezik, aminek következménye a metán gáz felszabadulása, tömeges kipusztulás és globális élelmiszerhiány bekövetkezése egy évtizeden belül. Hogy lehet a társadalom ilyen stupid? Miért ver engem az isten, hogy előre lássam a társadalmunk közeli, teljes összeomlását?

Mivel, évek óta az egyetem falai között élek, folyamatosan megütközöm miért nincs tömeges vészérzékelés a közelgő összeomlásról? Az egyetemi elefántcsonttorony tökéletesen megfeledkezik a létező egzisztenciális krízisről és semmit nem tesz, hogy felhívja a társadalom figyelmét a veszélyre.

Alapvetően az egyetem egy tudásgyár, azzal a céllal, hogy a tudást kiszélesítse különböző területeken, miközben teljesen hiányzik belőle a bölcsesség az orrunk előtt álló világproblémák észlelésére, megoldási kísérletről már nem is beszélve.

Nulla bölcsesség mellett a nagyra becsült tanulást biztosító intézményeink engedik, hogy a társadalom a teljes összeomlás szélén tántorogjon a földi klíma hirtelen megváltozása miatt.

A legjobb tanulmány, amit olvastam az egyetemeink mulasztásáról a globális problémákra történő figyelem felkeltés terén a következő volt “How Universities Have Betrayed Reason and Humanity – And What’s to Be Done About It” a szerző: Nicolas Maxwell. A cím fordítása: Miként árulták el egyetemeink az észszerűséget és az emberiséget – és mit lehet tenni ellene.

___________________________________________________________________________

About paulbeckwith

Well known climate science educator; Part-time Geography professor (climatology, oceanography, environmental issues), University of Ottawa. Physicist. Engineer. Master’s Degree in Science in Laser Optics, Bachelors of Engineering, in Engineering Physics. Won Association of Professional Engineers of Ontario gold medal. Also interested in investment and start-ups in climate solutions, renewable energy and energy efficiency. Avid chess player, and likes restoring old homes. Married with children.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

19 gondolat erről: „(3539) Paul Beckwith

  1. Nekem gyanús, hogy a társadalom szétverésének különböző módozatai tulajdonképpen ezt a problémát akarják megoldani.

    Akár a tegnapi poszt a férfiak elnőiesítésével, akár az LGBT propaganda, a hormonok a vízben amitől sterilek leszünk, a pornó, amitől impotensek. Talán az se véletlen, hogy a dollár-arany átváltást abban az évben adták fel, amikor a Növekedés Határai megjelent. Ha a nép 90%-ának kevesebb jut, akkor kevesebbet is fogyaszt, kevesebbet is szaporodik.

    Csak azt nem értem, hogy a világ nagyeszű vezetőinek az az egy hogy nem jutott eszébe, hogy magukat korlátozzák. Hogy az ipart kevésbé szennyezőre állítsák át. Hogy a CO2 és az egyéb méregkibocsátást csökkentsék. Ha valaki, ők megtehették volna, legfeljebb egy kicsit kevesebbet nyernek az egyik ületágon, behozták volna egy másikon. A nagy pénz úgyse az olajban van, hanem a pénzspekulációban, azt meg űzhették volna nyugodtan úgy is, hogy közben kevesebb szenet égetnek.

    Az is röhejes, hogy a vízből műanyagot kiszedő gépet egy diáknak kellett megcsinálnia, se a kormányok, se a vállalatok, de még az egyetemek se voltak elég talpraesettek hozzá.

  2. Globális felmelegedés: a természet lassú pusztulása, amit a városlakó észre sem vesz. Egyenes út, amelyen a ” majd csak lesz valahogy” fals, alaptalan optimizmusával hömpölyög az emberiség a pokol felé.
    Tegnapi esti hiranyag: helyszini riport a gyümölcsültetvényekről, élőben szólalnak meg a gazdák.Rettenetes látvány a kopasz fák , meleyeken itt-ott lóg egy-egy csenevész gyümölcs, amúgy mutatóba, az is vagy fonnyadt, vagy repedezett, beteg.
    A gazdák elmondják, hogy valami 4-5 esztendővel ezelött ilyenkor a fák roskadoztak a terméstől, de olyannyira, hogy gyakran ágtámaszokat kellett alkalmazni, nehogy letörjön az ág a gyümölcsök súlyától.Azután lassanként, évről-évre rosszabbodott az időjárás, sok eső volt ugyan telente, de rosszul elosztódva, sok volt a tél elején, még túl sok is, de utána hetekig nem esett egyetlen csepp sem, forró napok következtek, majd ismét esőre fordult az idő, de már későn, azaz az időjárás nem alkalmazkodott többé a fák bioritmusához.Másik iszonyú csapás a méhecskék vészes megfogyatkozása.A gyakori szúnyogirtás betette a kaput a méheknek, nincs ugyan szúnyog, de a bogárvilág is megszenvedte, és mivel a természetben minden összefügg, a madárvilág is válságban van. Nincs az idén sem cseresznye, sem barack, sem korai szilva, sem elegendő alma. A gazdák szóvivöje szerint a biztositók már beszóltak nekik: az idei károkat még kifizetik, de talán utoljára, a további , jövöbeni termésbiztositás valszeg már nem lesz megkötve.Márpedig a biztositások nélkül egy-egy nyomorúságos ilyen évben a gazdák éhenhalnak, és ha az állam esetleg nem veszi át a kártalanitást, felhagyunk a müveléssel és elpusztul a gyümölcságazat.
    Ez volt egy, a dolgok falusi vonatkozása.
    Kettő, hogy a városi ember se unja el magát:
    Majd 30 esztendeje lakunk jelenlegi helyünkön, egy hatalmas, sürün fásitott park peremén, szinte már a fák között. Millió madárka repdes, csicsereg az erkélyünk mellett, vadgalambok, mediterrán fecskék, rigók, a csodálatos, apróka paradicsommadarak, papagájok. Valami tiz napja, hogy immár az ötödik madár csapódik neki repülés közben az erkély redőnyeihez, mintha megkergültek volna! Ilyet az elmúlt közel 30 esztendő alatt SOHA nem tapasztaltunk.!
    Nos, bennt, a park belsejében, valami légvonalban 500 méternyire tölünk áll egy régi, 30 éves kis épület.Annakidején a volt régi telefontársaság körzeti kapcsoló-elosztója müködött benne, majd, a mobilok terjedésével a vonalasok kiszorulván, az épület bezárásra került, használaton kivüli lett. Mostanáig.Valami 10 napja, hogy magas aluminum állványo diszelgő antenna került oda, és nem mondják, de szinte holtbiztos, hogy az új 5G rendszer transzpondere lett oda elhelyezve, és ez lehetséges oka a madarak viselkedésének.
    És, mivel a törvényileg kijelölt rádiuszon belül nincs a közvetlen körntékén lakóház – jó 500 m. távolságra van, bent a parkban – nincs mit tenni ellene.

  3. 1. Ábel
    Ha abszolút hideg fejjel nézzük a dolgot, akár úgy is lehet tekinteni, hogy a népesség tudatos csökkentése pozitív cél, mindenesetre humánusabb, mint mészárszékre küldeni a népeket egymás ellen.
    A probléma az, hogy ez igen lassú népességcsökkenést tesz lehetővé, figyelembevéve az ember hosszú élettartamát.
    Ennél sokkal gyorsabban romlanak az egyéb feltételek, félek egy ilyen versenyben is az összeomlás felé haladunk, mert a másik oldalon az emberiség egyre nagyobb része áhítozik a fogyasztói társadalom bőségére, és ha lassan is, haladnak ebbe az irányba.
    A világ nagyeszű vezetőit meg ne értékeld túl, mindenki a maga szemüvegén át értékeli a dolgokat.
    Márpedig a mai politikai-gazdasági versenyben aki a világ jövője szempontjából hasznos korlátozások az államok szintjén öngyilkosságnak minősíthetők, hiszen teret adnak a konkurensek térnyerésének a magunk kárára, ami egyúttal egyenlő a politikai bukással egy demokratikus rendszerben.
    A konkurencia lelkesen üdvözölné amit csinálsz, miközben rögtön igyekezne kihasználni a helyzetet, és benyomulni a résekbe…
    Az átlag választópolgár humbugnak tartaná a mögöttes filozófiát, őt csak az érdekli, hogy melyik kormány tudja emelni az ő életszínvonalát…

  4. 3: Lehet abszolút hideg fejjel mindefélét gondolni, de hiába csökkentik a népességet, ha közben a szennyezés 80%-át adó ipar csak nő és nő. És még csak arra se próbálják ösztönözni, hogy kevésbé szennyező módon oldja meg ugyanazt.

  5. Csak egy dolgot ragadnék ki: az élelmiszerválságot.
    (természetesen jól írtátok az eddigieket is – valószinűsíthető egyáltalán nemérdekli a vezetőket a tömegek sorsa, …)

    És ennek a lassan megjelenő új mumusnak kapcsán hadd linkeljek egy cikket, ami elsőre mulatságos de valójában nagyon is intő jel.

    Röviden: Kína elkezdte leszabályozni a polgárok ételfogyasztását s mitöbb, a közösségi médiában levadászni pl a zabálós videokat is.
    (Hozzátenném, valahol igenis helyesen teszi ezeket – igaz nem a tömegek érdekében :/)

    https://444.hu/2021/05/07/uj-kinai-torveny-tiltja-hogy-az-emberek-tul-sok-etelt-rendeljenek

  6. Mi történt az Artic Newsal? Március 18 óta semmi új poszt nincs fent?

  7. Re:5
    Kínaiak szerintem már beleszaladtak az élelmiszer ellátási küszöbbe, aminek okán a zabálos postok tömegre ható manipulálását vissza kell fogni.
    Kínaiak mindent nagyban csinálnak, legyen az hülyeség, vagy jó dolog.
    Ha sok zabálós videó van, akkor egyszerre milliók kezdenek zabálni, és el is jutottunk oda, hogy egy videós post után egy kisebb országnyi élelmiszert fogyasztanak el, amire a „pártjuknak” reagálnia kell.
    A jövő a semiautonóm társadalmi modell lesz, teljesen jogos, hogy a túllövéseket meg kell valahogy fogni.

  8. 9 – Avatar:
    Múlt héten vettem 1,5 q búzát tyúkoknak. 30 százalékkal fizettem többet, mint tavaly.

  9. Kettes tipusú diabétesz a kínai megapoliszokban esetleg, csak hogy a jelenben maradjunk!?

  10. Re: Bálint
    Olvasva a hszedet, pont az 5G telko átlátszó jutott eszembe…
    Mostanában sokkal felületesebben alszom, és hajnalban felébredek. Pár hete kinézek az ablakon, és mit látok? Ott virít 50m-re tőlem a ház tetején az új 5G átjátszó.
    Igazi szaftos konteó kerekedik ki belőle. 😉

  11. 10 Tiborbá

    Az hogy idén 30%-al ment fel a búza ára még nem jelenti azt hogy hiány van belőle.Idén pl. az építőanyagok és a vasáru is ment fel 30-40%-ot. A búza árába beleszámolódhat az Euró drágulása , a dráguló mezőgazdasági gépek és növényvédőszerek. A gazdák és a spekulánsok árfelhajtása.De benne lehet az is hogy akár Kínának majd búza kell és akármennyit hajlandó lesz esetleg felvásárolni máshonnan.De amúgy egy év alatt 30% drágulás tényleg sok .Már a baromfitartás sem olyan mint a 80-as években amikor alapból volt az embereknek mert szinte ingyen volt a búza.Ma már ha valaki tartani akar 20 tyúkot mert sajátot akar enni és pl. kisnyugdíjas akkor sakkozni kell a forintokkal hogy megteheti e 😀 .Én is gondolkodtam 1 sertés vételén,de nem lenne szivem levágni.Na de nem is az a másik dolog hanem az hogy egy sertés 1 évi tartási költsége a megnövekedett gabonaárakkal szerintem lassan 100-150 eft lesz vagy 200 ha ilyen olyan indítótápok is kellenek neki 😀

  12. 14 -andrew:
    Nem tudsz úgy tartani tyúkot, hogy egy tojás csak 40 forintba kerüljön. Ennyiért ugyanis be tudsz szerezni a hipermarketekből. De a kukorékolásra ébredésnek van nosztalgikus értéke.

  13. 15.Tibor bá
    Az ,hogy mostanában egy magadfajta kisember, egy kisgazdálkodó nem képes 40 ft.-ból kigazdálkodni egy tojást, az az egyéni kis háztáji önellátás esetleg szándékosan előidézett csődje, amit egy városi ember észre sem vesz, neki a tojás a közértek polcain képződik. A nagy számok törvénye alapján a nagyüzemi tojásfarmok persze hogy kigazdálkodják a tojás darabját mélyen a 40, ft. alatt, csak isten óvjon tőle, mert annyira egészségtelen, annyi antibiotikum van benne, mint egy patikában.

  14. 16 – bálint:
    A mi esetünk (valószínűleg tipikus) a gazdaságossági szempont háttérbe szorításából adódik. Saját tojást keltettem, így a legolcsóbb a kiscsirke. Növekedés közben a kis kakasokat meg kellene enni, amibe Éva nem egyezik bele. másfél év után a tyúkokat meg kellene enni, mert csökken a tojóképességük. Igen ám, de Éva szívéhez nőnek. Etetjük őket tovább, bár egyre kevesebbet tojnak. 20 tyúkhoz két kakas van. Miközben egy is sok, mert már többet nem keltetek kiscsirkéket. Most várjuk, hogy az állomány kiöregedés után természetes halált haljon. Addig marad az etetés. 😀

  15. 15. Tibor bá’

    És azért az otthoni tojásnak mellé sem állhat a nagyipari, üzleti

  16. Az az igazság hogy az átlagembert nem nagyon érdekli a klímaváltozás.Elektromos autót is max. azért vesz mert újdonság, vagy kíváncsi rá vagy feszíteni akar.Sokan nem tudnak mit tenni, az átlagember csak sodródik az árral , munkát vállal hogy megéljen,aztán hogy a munkát kipihenje elmennek nyaralni , vesznek maguknak egy autót ajándékként. Mivel sok ember van ezért ez sokszor megismétlődik így áll elő ez a környezetszennyezés.
    De az egyén a kis kirándulgatásairól, a szórakozásáról nem akar lemondani ha már dolgozik egész nap.
    Talán még azért sem érzékeljük mindezt mert a fent soroltak közül egyik sem érint minket: meleg nyarak: az emberek többsége már épület alatt dolgozik.Egyedül a természetben és azzal összhangban élő népek szoktak panaszkodni hogy látják a klímaváltozást.A klímás multinál dolgozó emberek akik a nap végén elgurulnak zöldségért a lidlbe ők ezt nem annyira érzik mármint a melegedést.
    Az élelmiszer drága ugyan de hiányról még semmiképp sem beszélhetünk. és ugyan a drágulás nem tudjuk még egyértelműen hogy mi az oka: munkaerő hiány, alapanyag,műrtágyák és mezőgazdasági gépek drágulása, feldolgozóipar drágulása, feldolgozóipar és a kereskedők nyerészkedése.Majd az lenne a kemény ha nem ezek miatt hanem terméskiesés miatt lenne drágulás/hiány mondjuk 50%-os.
    Most még nincs élelmiszerhiány, annyi bmw és audi van az utakon mint még soha.Persze ez nem a pénzről árulkodik , hanem inkább arról hogy a sok vadparaszt feszíteni akar.
    Most még nincs élelmiszerhiány, annyi bmw és audi van az utakon mint még soha.Persze ez nem a pénzről árulkodik , hanem inkább arról hogy a sok vadparaszt feszíteni akar.
    Na de egy igazi élelemhiánynál nincsenek tele az utak autókkal és a ksikertek sem füvesek vagy díszfűvel vannak bevetve.
    Persze ez is érdekes mert szét van szakadva a társadalom.Sok kispénzű nyugdíjasnak és mondjuksok keletmagyarországi faluban faluban lakó embernek alig van pénze élelemre a mai árak mellett , viszont van sok olyan jólkereső ember akinek a kaja aprópénz.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük