(3537) Orosz lélek 4.0

Tibor bá’ fordítása online

 

2021 a 89. év

Történelmi utazásunk, most a „Nagy Játszmától” elvisz minket a Hideg Háborúhoz. Mára már világossá vált, hogy az Egyesült Államok a Brit Birodalom helyére lépett. Ha Connolly visszajönne a Hideg Háború alatt, tökéletesen otthon érezné magát, mert a Hideg Háború a Nagy Játék folytatása. Közben persze volt egy Hitler nevű pasi is.

Napóleont követve Hitler gondolta, hogy az oroszok barbárok és annak ellenére, hogy meg nem támadási szerződése volt Sztálinnal, megtámadta Oroszországot.

A II. világháború gyakorlatilag Németország és az USSR között folyt. Németország gazdasági és katonai erejének 80 százalékát a keleti front emésztette fel, a szövetségesek által megnyitott nyugati frontra csak a 20 százalék jutott, ami Hitler szerint csak egy tűzoltó gyakorlat volt.

Paul Carell leírta az 1941. Június 22.-én 03:15h-kor a kb. 1400 km hosszan beindított Barbarossa Hadműveletet.

„Szinte, varázsütésre hatalmas lobbanások foglalták el az égboltot. Mindenféle kaliberű ágyuk szimultán ontották a tűzet. Az égboltot nyomjelző lövedékek szelték át. Ameddig a szem ellátott, villanások tarkították az eget. Kicsivel később az ágyúk mély dörgése töltötte be a teret. A távolban tűz és fűst terjengett. Az újhold vékony szeletét eltakarta a mesterséges köd. A béke eltávozott.”

Az oroszok a Szun Ce hadviselés művészei. „Minden hadművelet a rászedésen nyugszik. Ebből következik, hogy amikor támadási helyzetben vagyunk, úgy kell kinéznünk, mintha nem lennénk rá képesek. Amikor erősek vagyunk, tehetetlennek kell kinéznünk. Amikor közel vagyunk, el kell hitetnünk az ellenséggel, hogy messze vagyunk. Amikor messze vagyunk, az ellenség felé jelezzük, hogy közel vagyunk.”

Az utóbbi időben ezeket az elveket láthatjuk alkalmazni Ukrajnában és a Krím-félszigeten is. Ezt észlelhetjük, ha tanulmányozzuk a Kurski csatát, vagy a Bagratyion hadműveletet.

A Maszkirovszka Szovjet Katonai Doktrínát 1920-ban hozták létre, és Zsukov marsall alkalmazta Japán ellen 1939-ben a Khalkhin Gol csatában.

A Vörös hadsereg 1929-es harcászati szabályzata szerint: „A meglepetés hatása az ellenfélen elképesztő. Éppen ezért, minden gyalogsági hadműveletet a lehető leggyorsabban és tökéletes leplezéssel kell végrehajtani. A leplezést el lehet érni az ellenfél zavarba ejtésével, aminek eszköze a helyzetváltoztatások, álcázás, a terület kiválasztása, gyorsaság, éjszakai mozgás, köd felhasználása és titoktartás.

Bagratyion hadművelet: A németek Közép Hadseregcsoportjának a megsemmisítése, minden kétséget kizárva a háború legsikeresebb szovjet hadművelete volt. Ez a rendkívül fontos orosz offenzíva tipikus példája, hogy nyugaton a köznép milyen keveset tudott a keleti eseményekről, miközben a D-day-jel kapcsolatban fű-fa mindenről értesült. A történészeken kívül csak kevesen hallottak a Bagratyion hadműveletről, miközben méreteit tekintve a D-day elbújhat mellette.

A Közép Hadseregcsoport a teljes német front kulcspontja volt, állapította meg Geoffrey Wawro professor, ami lefoglalta Berlin felé a legrövidebb utat, amit az oroszok akkor vertek szét, amikor megindult a D-day partraszállás. A Szövetségesek hamarosan felszabadították Párizst, majd elindultak Németország felé, de az igazi harcok keleten folytak.

Tízszer több orosz katona harcolt a Bagratyion hadműveletben, mint ahány angol/amerikai/kanadai katona partra szállt a normandiai tengerparton.

Háromszor több német katona próbálta visszatartani az oroszokat, mint ahány védte az Atlanti Falat.

Ez tehát a probléma eltitkolása (a keleti fronton zajló csata méreteinek a figyelembe nem vétele), úgy értem, gondolkozz el rajta, amikor a D-day és a Bagaratyion hadművelet beindult, a szövetséges katonák Normandiában olyan távolságra voltak Berlintől, mint az orosz hadsereg a keleti fronton. A németek szemében a két front veszélye azonos lehetett.

A Bagatyiob hadművelet beindulását követően az oroszok nagyobb fenyegetést jelentettek, mert berúgták az ajtót és elfoglalták mind azt a területet, amit 1941-ben elveszítettek. Visszafoglalták majd egész Lengyelországot, és behatoltak kelet Poroszországba, és szinte Berlin kapujához értek, mialatt a nyugatiak átcammogtak Normandián Párizs felé.

A Bagratyion Hadművelet hatalmas orosz győzelemmel zárult. Július 3.-ig a szovjet erők visszafoglalták Minszket, Fehéroroszország fővárosát, azt a város, ami három éven át német megszállás alatt állt. Július végére a Vörös hadsereg behatolt oda, ami a háború előtt Lengyel terület volt, és elfoglalta Lviv-et, kelet Lengyelország kulturális központját. A Barbarossa Hadművelet előtt a német Legfelsőbb Hadvezetés sikeresen eltitkolt egy hatalmas haderőt, amely készen állt az USSR lerohanására, és komoly diplomáciai erőfeszítéseket tett Sztálin meggyőzésére, hogy készülnek az angolok megtámadására.

Maszkirovkát (maszkírozás = becsapás) alkalmaztak a Kurszk csatánál, különösképpen Iván Konyev vezette Sztyeppe fronton.

Lényegében a németek négyszer nagyobb erővel álltak szemben, mint ami várható volt.

Friedrfich von Mellenthin német tábornok erről így emlékezett meg: „A hatalmas emberanyag és harci eszköz bevezetésével elindított szörnyű ellentámadás igen kellemetlen meglepetés volt számunkra…Újra ki kell hangsúlyozni az oroszok ravasz álcáját. Nem figyeltünk rá még egy tankelhárító terület kialakítására se, amíg egy tankunkat nem robbantott fel egy akna, vagy az első orosz tankelhárító löveg nem kezdett el tüzelni.”

Általánosságba, a katonai rászedés lehet stratégiai és taktikai. A stratégiai harcmezőn a rászedés nem volt gyakori egészen a legújabb időkig (különösen az I. és II. világháború során). Azonban a taktikai rászedés (egyedi csatamezőkön) visszanyúlik az emberi történelem korai szakaszába.

A gyakorlatban a katonai rászedés alkalmaz vizuális eltájolást, téves információt (például kettős ügynökök segítségével) és pszichológiát, elhitetni az ellenféllel valami olyat, ami nem felel meg a valóságnak.

Az orosz maszkirovka jövevényszót (maszkolást jelent) a Szovjetunió és most Oroszország katonai doktrínájánál alkalmazzák annak a szerepnek a leírására, aminek lényege a becsapáson alapuló hadviselés.

Számtalan példa van az alkalmazott becsapásra a hadtörténelemben, mint például: megjátszott visszavonulás, hamis biztonságérzet keltés, előre megtervezett rajtacsapásba húzás, nem létező csapatok megjátszása, a hadsereg méretének a felnagyítása. Taktikai becsapás – köd, füst vagy más módon elrejteni átcsoportosításokat a csatatéren. Trójai ló – védett területre bemenés hamis állításokkal. Kisebb csoporttal elvonni az ellenfél figyelmét, miközben jóval nagyobb hadtest hátulról támad (Napóleon kedvenc taktikája volt)

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

7 gondolat erről: „(3537) Orosz lélek 4.0

  1. Számvéber Norbert alezredes úr szerint a Keleti Front német-orosz-cseh-magyar…stb. levéltári anyagoknak és hadiokmányoknak csak a fele-harmada van még feltárva.

    A levéltári kutatásokra a roncskeresők szakavatott munkája tenné fel a pontot egy többnyelvű adatbázissal.

  2. Azt azért hozzá kell tenni, hogy az orosz emberanyag sokkal gyengébb volt a németekénél, mindenféle hadműveletek során az oroszok emberveszteségei sokszorosan meghaladták a németekét, viszont kimeríthetetlen tartalékaik voltak belőle.
    Viszont a katonai vezetőik pontosan tudták, hogy milyen stratégiákat alkalmazzanak ennek figyelembevételével.
    Egyszerűen tudomásul vették, hogy a németeknek sokkal jobb harci moráljuk, és katonai kiképzésük, és bármennyivel több is volt az orosz veszteség, ez nem törte le önbizalmukat, pontosan tudták, hogy sok lúd disznót győz, és céltudatosan felülkerekedtek.
    Igaz, Sztálin nem sok választást hagyott nekik…
    Márai Sándornak olvastam egy háborús visszaemlékezését, ahol elismeréssel beszélt az orosz hadigépezet precíz működéséről, pedig ő nem egy oroszbarát beállítottságú ember volt.
    Mondjuk ő ezt már a budapesti ostrom tapasztalatai után írta ezt, ekkorra már volt ideje az oroszoknak kialakítani azokat a gördülékeny rutin műveleteket, amelyeket ő látott…

  3. 2 – hubab:
    Budapest ostrománál az orosz “taktika” roppant egyszerű volt. Támadás előtt gyalogsági aknákkal alaposan megszórták a kérdéses területet. Majd bőséges ember vesztességgel behatoltak. Nem volt ebben semmi nagyszerű. Elfoglalás után az élve maradt orosz katonák azt tettek, amit akartak, raboltak, erőszakoskodtak. Az orosz vezetés akkor se tudta őket féken tartani, ha történetesen akarta. Mi úgy védekeztünk heteken át, hogy a ház vaskapuját zárva tartottuk (legalább 3 hónapig) és nem engedtünk be orosz katonát. Ez olyan, mint a medve és a futás. Egyszerűbb volt nekik egy másik házt választani, mint erőszakkal behatolni hozzánk.

  4. 3 Tibor bá’
    Igen, kb. ennyi volt, amit a lakosság érzékelt.
    Ugyanakkor Márai szerint volt valami hihetetlen elemi erő ebben a gépezetben, a látszólagos káoszon túl minden megtörtént, aminek meg kellett történnie, a feladatok végre lettek hajtva, a műveletek elő lettek készítve.
    Márai is leírja az ő személyes taktikáját, hogy próbálta kivédeni az oroszok agresszióját több-kevesebb sikerrel…
    Nem találtam meg azt a naplórészletet, amire emlékeztem, az még jobban leírta, de ez is érdekes:
    “A németek mindig úgy vonultak gépesített osztagaikkal, mintha a Krupp-gyár kelt volna útra; még a gulyáságyúk csöve is úgy füstölgött, mintha ágyúcsövet alakítottak volna át erre a célra.
    Az oroszoknak volt mindenük, ami a hadviseléshez kellett, de ez a „minden” más volt, nem olyan gépies, szabályos…mintha egy óriás, félelmetes, titokzatos keleti vándorcirkusz kelt volna útra, a messzeségből, homályos távolból, a távoli Keletről, Oroszországból. Ez a vándorcirkusz a valóságban a földgolyó egyik legnagyobb katonai szerkezete volt. És akik vezették, idegen számára érthetetlenül, de kitűnően vezették: minden a helyén volt, a látszólagos összevisszaságban és rendetlenségben minden működött, mindenről idejében jelt adtak egymásnak a nagy gépezeten belül a titokzatos felügyelők és ellenőrök.
    Hírszerzésük, híradásuk, parancstovábbításuk, belső rendtartásuk összefüggéseit nem lehetett kitapintani. De látnivalón valamilyen nagyon régi rendszer szerint történt minden ebben a hadseregben; a Dzsingis kánok,a tatárok az Arany Horda hadviselésének tapasztalatai mutatkoztak meg a rendszerességben, ahogy felvonultak, odébbálltak, érkeztek, hidat vertek, sátort ütöttek és aztán rögtön eltűntek, valamilyen rejtélyes sípjelre. ”
    http://historiamozaik.blogspot.com/2015/10/marai-sandor-szabadulas-elmenye.html

    Imádom ezeket az első kézből való élménybeszámolókat, megcsapja az embert a történelem…

  5. 4 – hubab:
    Budapest, az ország elfoglalása után az orosz katonák úgy működtek mintha egyéni vállalkozók lettek volna. A sofőr tehergépkocsival állt rendelkezésre annak, akivel üzletet tudott kötni. Ugyan ez volt igaz a lóvontatású szekérre és a lovasára. Elszállásolt kisebb csoportok reggel eltűntek, délután hazatértek zsákmányokkal, amiből jutott a szállásadónak is. Bizonyos feladatok ki voltak osztva, de ezen túl szabadon “garázdálkodhattak”. Pl. összefogdosni férfiakat málinki robotra. Fogoly táborok őrzése. Bőséges zsoldjukat magyar pengőben kapták, amit Moszkvában nyomtattak. Lopniuk nem kellett volna, mégis loptak. Tömegesen jártak nőket megbecsteleníteni (akkor ezt a szót használták). Hatalmas előnye volt annak, aki beszélt oroszul (mert seftelhetett velük). És sokan beszéltek, mert rengeteg magyar volt orosz hadifogságban az I. világháború után, és ezek még bőven éltek.

  6. 5 Tibor bá’
    Igen, ez így működött.
    Néhai huszár nagyapám is megjárta Oroszországot az első világháborúban, Galíciában esett fogságba, és lenyomott egy pár évet ott egy egyszerű orosz családnál, mezőgazdasági munkát végezve még a cári időkben.
    Akkor még nem volt olyan rossz híre az orosz hadifogságnak, mint később, legalábbis ő azt mondta, ugyanazt kapták enni, mint a gazdáik, akiket jámbor istenfélő emberekként írt le, ami nála sokat nyomott a latban, mert igen vallásos volt.
    Mikor 45-ben bejöttek az oroszok, a város vezetése őt is felkérte, hogy egy oroszul értő küldöttség tagjaként menjen az érkező szovjet csapatok elé, ő szerencsére akkor már túl volt a hadköteles koron…

  7. Azért azt semmiképp se felejtsétek el, hogy az orosz katonák csupán viszonozták a /női/ lakosság terrorizálását. 1939-1945 közt a magyar honvédség egy része ún. tisztogató különítményekkel módszeresen megfélemlítette az ukrán-és orosz lakosságot.
    A német nők is a bosszú áldozatai lettek.
    //1945 után pedig a két részre szakadt német társadalom a Wehrmacht szerhasználó (alkohol, metamfetamin) katonáitól szenvedett tovább…//

    Ha Hitler rögeszmésen nem ragaszkodott volna az ellentámadáshoz, akkor az orosz front is sokkal hamarabb átszaladt volna az országon…Debreceni tankcsata, Budapest erőd, a német visszavonulás fedezése a Tisza vonaláig, Árpád-vonal, Tavaszi Ébredés offenzíva…ezek miatt hosszú hónapokig itt volt a front!!
    Na meg Szálasi hatalomátvétele…hogy akkor már a jelenkori magyar ultraradikálisok is említésre kerüljenek…

    A Bagratyion hadműveletnek része volt a magyar tisztogatások felszámolása is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük