(3536) Nyájimmunitás

Tibor bá’ fordítása online

 

Az Egyesült Királyság elérheti-e a nyájimmunitást? (gondolatok a jövőről)

[Herd immunity: can the UK get there?]

 

2021 a 89. év

Most, miután az Egyesült Királyságban az átoltottság elérte az 50 százalékot, feltehető a kérdés, elérheti-e a nyájimmunitást, és ezzel együtt visszatérhet-e a normális élet? A rövid válasz: még NEM.

Egyetlen adatra fókuszálni, nem szerencsés dolog, mert olyan viselkedésre csábíthat, aminek hátrányos következményei lehetnek. Például lazább maszkviselésre, vagy a kormányok részéről a határok megnyitására, ahogy ezt a csehek, lengyelek, szlovákok tették, egy viszonylag enyhe első hullám után, amit aztán egy erős második hullám követett.

India esete különösen figyelmeztető. A múlt évben kutatók és politikusok állították, hogy Mumbai, Delhi, ás Chennai keretein belül elérték a nyájimmunitást. Ezt követve, a lazítások után beütött egy katasztrofális második hullám.

Vissza az UK-hoz, visszamehetünk-e a normális életvitelhez? Az oltáskampány hihetetlenül sikeres volt. Csökkent a fertőzöttek száma, de ennél fontosabb, hogy a kórházban kezeltek és a halottak száma is csökkent. Lehetőség nyílt arra, hogy az UK-ból eltűnjön a vírus, de legalább is közel kerüljünk a vírus legyőzéséhez, és ellenőrzés alá kerüljenek az izolált felbukkanások.

Az általános becslések szerint a nyájimmunitáshoz az eredeti koronavírus törzs esetében 70%-os átoltás szükséges. Az új variánsoknál ez valószínűleg ennél magasabb. Ezen kívül tudjuk, hogy a vakcinák hatásfoka 100 % alatt van, ami tovább növeli a szükséges beoltási arányt.

Fontos megjegyeznünk azt, hogy a népességen belül vannak gócok, ahol a beoltottak aránya kisebb. mint a nemzeti átlag. Ezek a gócok potenciálisan tenyésztő központok egy fellángolás részére. Egy ilyen fertőzési fellángolás bár kezdetben kicsiny, könnyen felfokozódhat egy erősebben fertőző variáns megjelenésével. Ezt a lehetőséget ragyogóan illusztrálja a brazil variáns kanadai megjelenése, vagy Európában az angol variánsé.

A globális fertőzés magas foka mellett (az új fertőzések száma nagyobb, mint a múlt évben bármikor ) jelentős esély van arra, hogy egy új variáns megjelenjen. Bár az mRNS vakcinák (Pfizer és Moderna) hatékonyak az említett új variánsokkal szemben, az indiai variáns problémásabb lehet.

Végül pedig több országban a társadalom jelentős része nem hajlandó beoltatni magát, vagy védekezni a fertőzés ellen. Ezért a szükséges átoltottságot nem s lehet elérni, még hosszú távon se.

Olyan átoltottság, mint például Izraelben a 62,4 % se elég magas ahhoz, hogy teljes védelmet biztosítson jövőbéli fertőzési fellángolás ellen az összes szabályozás feloldása mellett. Az izraeli kormány az óvintézkedések egy részét feloldotta, de nem mind. A határok zárva maradtak a nem alapvető fontosságú utazások kivételével, és belső terekben maradt a maszkviselés. 57%-os átoltottságnál az iskolák kapui megnyíltak.

Csak akkor biztonságos, ha mindenki részére biztonságos lesz

Amíg a vírust nem sikerül az egész világon kiirtani, a veszély fenn fog állni egy új variáns megjelenésére és elterjedésére. Ahelyett, hogy 70 vagy 80 százalék elérésére törekednénk (amitől az UK még messze van) hasznosabb, ha a nyájimmunitás helyett a vírus eltűnésére koncentrálunk.

Az adatok csökkentése mellett a kormánynak szüksége lesz bizonyos megszorítások fenntartására. Remélhetően a jelenlegi megszorításnál kevesebb is elégséges lesz. A járvány ellenes stratégiához tartozni fog egy folyamatos újraoltás az újabb és újabb variánsoknak megfelelően. Maszkot továbbra is hordani kell olyan helyeken, ahol a fertőzési veszély megmarad.

Szükség lesz további intenzív tesztelésre. Különösen figyelni kell a hamis negatív tesztekre (ahol a teszt szerint a tesztelt személy nincs megfertőzve, valójában azonban fertőzött) mert negatív tesztet követve a tesztelt kevésbé óvatos, és fokozhatja a vírus terjedését. Azonban a hamis pozitív (ahol a teszt szerint a tesztelt személy fertőzött, valójában nem) teszt eredményt ellenőrizni kell egy pontosabb PCR teszttel, mert a túl sok riasztás arra készteti az embereket, hogy elkerüljék a tesztelést.

Remélhetőleg a fellángolásokat minimálisra tudja tartani a határok teszteléssel történő védelmével, lehetőleg utazási tilalom bevezetése nélkül.

Azt mindenképpen el kell kerülni, hogy egy új variáns letarolja az egészségügyi ellátást és visszakerüljünk az elkésett megszorítás és túl korai nyitás ördögi köréhez. Ha jól csináljuk, nem károsodik a gazdaság, a társasági élet, mentális egészség és más betegségek elleni védelem.

________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

10 gondolat erről: „(3536) Nyájimmunitás

  1. Jó összefoglaló, köszönöm a munkád, Tibor bá’ !

    Ezen az oldalon áttekinthető a napi beadott oltások száma (UK-ban) és ami egyből feltűnik, hogy eléggé ellaposodott mostanában. Az egy napon beadott első dózisok átlaga 120 ezer alatt van, remélhetőleg nem fog tovább drasztikusan csökkenni jó ideig.

    https://coronavirus.data.gov.uk/details/vaccinations

    Most 51% körül tartunk(az első dózist illetően), de ami jó hír, hogy még a negyven alattiak alacsony hányada kapott oltást (míg pl. Magyarországon már hetek óta hívják a fiatal korosztályt is).
    Azért jó hír, mert így van esély belátható időn belül elérni a legalább 70 – 75%-os átoltottságot. (Talán nyár végére meglesz).

    Ami akadályozza (és szerintem főleg ez lassította be felére-harmadára a napi beadott oltások számát), hogy az AstraZeneca iránt eléggé megrendült a bizalom és itt főleg ezt tukmálják kb. úgy, mint otthon a kínait, amit sokan nem fogadnak el, így ha az angol kormány előre akar lépni a gyorsabb nyájimmunitás elérése felé, akkor ezen változtatni kell.

  2. Ezt én is nagyjából így sejtem.
    Egyébként számomra az a meglepő, hogy a bizonytalanokat és oltáselleneseket még a látványos eredmények sem győzik meg, pedig erre számítottam, hogy majd dominószerűen végigszalad a népességen.
    Az izraeli adatok még az angolnál is jobban mutatják a jelenséget, a meredek felfutás után az oltottak számának görbéje nagyon ellaposodott, mikroszkopikus a napi növekmény, jó ideje nem tudja elérni a 62-ről a 63%-ot.

    https://ourworldindata.org/vaccination-israel-impact

    Nem tudom, mi lehet ennek a lélektana, de lehet, hogy sok bizonytalan éppen azért nem oltat már, mert olyan látványosan lecsökkent a megbetegedések száma, hogy megszűnt az a nyomás, ami korábban volt, tehát sokan próbálnak bliccelni egy vélt nyájimmunitáson, de ennek meg fog jönni a böjtje.
    Az elég biztató, hogy már ez a 63%-os beoltottság ennyire képes volt levinni az esetek számát, ez jó jel arra, hogy ha ez még jelentősen megnövekedne, akkor akár tényleg kialakulhatna valami nyájimmunitás, de látszik, itt már betonfalba ütközik a folyamat. Sokaknak nem alszik el a gyanúja, hogy hosszabb távon még derülhetnek ki az oltásoknak olyan utóhatásai, amiről ma még nem tudunk, és ettől jobban félnek, mint egy náluk enyhének vélt lefolyású fertőzéstől.
    Ráadásul minél több az oltott, annál több lesz a negatív példa is, amikor az oltások ellenére megbetegszenek emberek, vagy érzékenységük révén súlyos állapotba kerülnek, vagy meghalnak.
    Aki meg eleve szkeptikus, annál ez olaj a tűzre, mert biztos, hogy nem az arányokra koncentrál, hanem az esetszámokra.
    Őt nem az érdekli, hány embert mentett meg a vakcina, hanem az, hogy hányat nem, legyen az akármilyen kevés az előbbihez képest…

  3. Jó lenne tudni, mekkora a szerepe a megbetegedések csökkenésében a szigorú zárásoknak és az oltásoknak. Ezt az adatot ismerve lehetne a jövőben hatékonyabb járványt megelőző szabályrendszert bevezetni.
    A csökkenő esetszámok okaként hangsúlyosan az átoltottság mértéke a favorizált, nem vitatva, hogy jelentősége van a járvány visszaszorításában, de egyes országok védekezése oltottság nélkül is hozza azokat az eredményeket, amit máshol főként az átoltottságnak tudnak be.
    Thaiföld a lakosság 0,4 százalékát oltotta be eddig. 69 millió a lakossága és az össz halálozás 2020 januártól 336 fő. Most emelkedőben van náluk a fertőzöttek és halottak száma (18fő/nap) Magyarországon ez 2 fő/nap halott lenne, 0.4% átoltottság mellett.
    Korházban azért van 9000 ember, mert az összes pozitív eredményt adónak be kell feküdnie.
    Jó lenne megtalálni az arany középutat, de ez nem fog megtörténni, ha a javulást mutató számokat most leginkább az átoltottságnak tudják be.
    Amikor még nem volt oltás és meredeken csökkentek a számok, akkor a korlátozásoknak tudták be a javuló eredményt. Ez 0 vagy 1 gondolkodás, oltás vagy zárás, ennél árnyaltabb megközelítésre lenne szükség a jó döntésekhez.

  4. 3 Károly
    Az egyértelmű, hogy a korlátozások erősen befolyásolják az R értékét, és ha az oltásokkal párhuzamosan alkalmazzák, akkor ez adja a legalacsonyabb R értéket.
    Az izraeliek sokáig fegyelmezetten tartották a korlátozásokat is, még az oltások jelentős száma mellett is, náluk a csúcson sem volt annyi fertőzés, mint nálunk.
    Igaz, ennek olyan nagyon nem örült annak idején a lakosság, ahogy azt láthattuk Bálint akkori írásaiból is, de eredményes volt.
    Ennek nyilván megvan a gazdasági ára, ami révén viszont többlet életet lehetett megmenteni.
    A magyar kormány meg fordítva gondolja, lemond valamennyi életről, hogy hamarabb felpörgethesse a gazdaságot, ami vagy bejön, vagy nem…

  5. “Egyetlen adatra fókuszálni, nem szerencsés dolog”

    Az biztos. De ha itt végigpörgetjük az összes metrikát, és elemezgetjük az idősorokat, abból már azért elég konkrét következtetéseket le lehet vonni:
    https://ourworldindata.org/explorers/coronavirus-data-explorer?zoomToSelection=true&time=2020-03-03..latest&pickerSort=asc&pickerMetric=location&Metric=Confirmed+cases&Interval=New+per+day&Relative+to+Population=true&Align+outbreaks=false&country=OWID_WRL~HUN~GBR

    Számomra azzal volt érdekes szembesülni, hogy teljesen oltottak számában végig közel együtt futunk az angolokkal, most megint szinte teljesen összeért a görbénk. Minden másban viszont jóval előttünk járnak: az először oltottak görbéje 1-1,5 hónappal előbb emelkedik, mint a miénk. A megbetegedésben a legutóbbi hullámuk hasonló volt alakra is, méretre is a miénkhez, csak vagy 2,5 hónappal megelőzi azt.

    A napi megbetegedéseik száma stabilan csökken, és már csak 30 körül van.

    Ez alapján ők szerintem már nyugodtan hozhatnak könnyítéseket a mindennapi életben.

    Azt néztem, hogy amikor náluk a csúcs kb. felére csökkent a napi megbetegedések száma, akkor még csak 10% oltottjuk volt. Vagyis a járványt elsősorban nem az oltással, hanem a korlátozásokkal folytották el. Nálunk ez a lecsengő pontja a görbének április közepére esett, amikor már nálunk kb. az emberek harmada volt beoltva legalább egyszer. Ekkor mi elkezdtünk nyitni, ami ellenére a görbe továbbra is meredeken csökken. Ez szerintem már az oltás hatása kell legyen – legalábbis más okot nem látok rá, hogy az iskolák, fodrászatok, teraszok nyitása után mért nem ugrott meg nálunk a megbetegedések száma.

  6. 5 Ábel
    Lehet, hogy a kormány úgy kalkulált, hogy az oltások hatására kezdődő csökkenést úgy párosítja a nyitásokkal, hogy az előbbi hatása legyen dominánsabb, és így az a látszat, hogy eredményesen legyűrjük a vírust, még ha kissé lassan is csökkennek a számok.
    Így a görbe lefutását tekintve azzal igazolják magukat, hogy az oltások felfutásával sikeresen küzdik le a járványt.
    Csak a kutya ott van elásva, hogy a korlátozások betartásával a számok sokkal meredekebben is csökkenhettek volna, és a kettő különbségének megfelelő életet elveszítünk közben.
    A posztkovid problémákról nem is szólva….

  7. 6: Lehet. De hogy pontosan hányan betegedtek / haltak meg emiatt, azt sose fogjuk megtudni. Én a görbében nem látok törést, csak a szokásos heti szőrösséget.

  8. Engedjetek meg, hogy hozzategyem a sajat meglatasaim – es itt-ott sarkos velemenyem:

    A kornyezetemben is ez tapasztalhato amit a valaszaitokban fejtegettek.
    Egyszeruen keptelenseg minimalis objektivitasra is ravezetni az emberek nagyreszet. Vagy 0 vagy 1… vagy Pfizer vagy semmilyen.
    Anno 2 orosz oltas utan sorra kaptam a kulonfele ^feszbukos-tudomanyos^
    tartalmakat ismerosoktol, hogy majd jol belehalunk meg mutansok leszunk.
    De senki nem fejtegeti azt hogy milenne ha legalabb egy probat tennenk ennek az immar nemcsak egeszsegugyi de globalisan is elharapodzo problemanak a megoldasara? Az oltas talan annyira nem nagy aldozat.
    Meg akkor se ha nehanyan belehalunk. Tobben fogunk odaveszni ha ez elhatalmasodik a hozadekaival egyutt…

    Osszesegeben az oly’ jellemzo emberi nemtorodomseg, fegyelmezetlenseg es kulonfele gyokeru dac/irracionalis felelem, aminek hatasait nyogjuk egyeni es globalis szinten.

    Mar emlitette itt is valaki hogy az emberek tomegkent nem gondolkodnak – szinte teljesen mindegy mennyire okosak, epeszuek az egyedeik.
    Ezert van kaosz, ezert tehetik meg a kulonfele csoportok, nepek vezetoi azt amit – hisz ok is ugyanugy a nemtorodomseg kepviseloi (elbujva a zavarosban) es valojaban a kulonfele zsenialis (vagy epp annak ellenkezoje) strategiak is amikkel a kulonfele problemakat igyekeznenk orvosolni csak a ^jolvan az ugy, majd lesz valahogy^ latvany-kategoriaba sorolhatoak igy minden szinten csak a hatekonytalansag es az ebbol fakado katasztrofalis helyzetek turbulalodnak. Magyaran sehova se haladunk.

    Hogyan varhatnank igy barmifele javulast, ha a tomegek (es annak egyedei – orszagtol es vallastol fuggetlenul) gyakorta szandekosan bele vannak taszitva a felelmek, ketelyek, elemi osztonok es az osbutasag mocsaraba..?

    Termeszetesen nem celom teriteni senkit, se oltasra se az ellen, nem kell hogy higyjen barmelyik oldalnak, nezetnek.
    Az egyetlen amit – en mint apro porszem a sivatagban – ^kernek^, csak probalja meg hasznalni a jozan eszet, amennyire telik cselekedjen etikusan egyeni szinten, hogy az necsak onmaganak de a(z elo es elettelen) kornyezetet is szolgalja.
    Bar sanszos, ha errol az osszes szent embernek es nagy gondolkodonak nemsikerult az elmult evezredek alatt meggyoznie a sorstars tomegeket akkor a megoldas meg varat magara… addig marad a kuzdelem egymas es a covid ellen is.

    Szep napot, jo egeszseget mindenkinek 🌞

  9. Értem, hogy Thaiföld, de mennyi az átlagéletkor? Elhízás, cukorbaj, mozgásszervi problémák… ezek veszélyeztetettségnek számítanak? Népsűrűség?

    0 vagy 1 gondolkodás? A kisgyerekek gondolkodnak így, akik a szüleiktől függenek…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük