(3535) Orosz lélek 3.0

Tibor bá’ fordítása online

 

 Az afgán háborúk

2021 a 89. év

Négy évszázaddal  a  mongol uralom után, Oroszország folyama-tosan  területeket nyert.   Naponta   kb.  140 km2,   vagyis évente átlagosan  50.000  km2  területgyarapodást ért el.  A  XIX.  Század hajnalára az orosz és az angol birodalmakat mindössze 3000 km választotta el egymástól.

Mind az oroszok, mind pedig az angolok tisztjeiket, üzletembereiket, mint buddhista papok, vagy muzulmán szent emberek, elküldték Közép Ázsiába, hogy felmérjék az ismeretlen területeket. Ezek egyike volt Arthur Connolly százados a Bengáli Hatodik Könnyű Lovasságtól. Ez olyasmi volt, mint a Halliburton az amerikaiaknak.

A végén Connolly-t lefejezte Alim Khan a Bukharai emír, aki kitalálta a „Nagy Játék” kifejezést, ami Kiplingnek köszönhette halhatatlan emlékét.

A XIX. Század végére a cár hadserege folyamatosan hódított, aminek következtében a két birodalom közötti távolság néhány száz kilométerre zsugorodott. Volt olyan hely, ahol a távolság mindössze 30 km-re csökkent.

A britek attól tartottak, hogy elveszíthetik Indiát, az „angol korona ékét”, ami átkerülhet az orosz cárhoz. Brit India határainak a megvédésére két ötlettel álltak elő.

Egyik a „nyomulás” elképzelés, előterjesztői (megfelel a mai neokonzervatívoknak az USA-ban) az mellett foglaltak állást, hogy az oroszokat jóval Indián kívül kell megállítani úgy, hogy mi érünk oda előbb megszállással, vagy teljes puffer, vagy vazallus országok létrehozásával a várható inváziós útvonal mentén.

Voltak, akiknek ez nem tetszett, nem hitték el, hogy Oroszország megszállná Indiát. Szerintük Indiát védi egy egyedülálló geológiai elrendezés: áthatolhatatlan hegyek, hatalmas folyók, száraz sivatagok, és végül vad törzsek határolják.

Azok az orosz csapatok, amelyek elérik Indiát szembesülve ezekkel a nehézségekkel, oly mértékben gyöngülnének meg, hogy a rájuk váró brit csapatoknak nem jelentenének nehézséget. Sokkal logikusabb a megszállók utánpótlásának túlfeszítésében bízni, ahelyett, hogy a britek saját csapataikat használnák fel. Ráadásul ez a taktika sokkal olcsóbb.

Kitaláljátok-e, hogy a XIX. Századi Angliában melyik elképzelés lett a nyerő. Természetesen a héjáké (a mai USA neokonzervatívoké).

1838-ban Lord Auckland elhatározta, hogy az afganisztáni emirt, Dost Muhammad Khant felcseréli Shuja-ul-Mulk-kal.

Az 1838-as, afganisztáni Dost Muhammad megegyezik a líbiai Gaddafival, az iraki Szaddam Husszeinnel, vagy a szír Bashar al-Aszaddal, vagy pedig Putyinnal, vagy bárki mással, aki útjában áll a Nyugat geopolitikai, geogazdasági érdekeinek.

Egy év után az afganisztáni megszállás kudarccal végződött. Egyetlen egy katona William Brydon volt, akinek azért kegyelmeztek meg, hogy legyen, aki beszámolhat a kolosszális vereségről.

Az ember azt hinné, hogy az angolok tanultak a történelemből, de nem. Újra elkövették ugyanazt.

A feszültség Nagy Britannia és Oroszország között 1878 június végén szűnt meg a Berlini Kongresszus-sal. Ezt követve Oroszország figyelmét Közép Ázsia felé fordította, Kabulba egy meg nem hívott diplomáciai misszió elküldésével, amit az afgán emír Sher Ali Khan (Dost Muhammad Khan fia) sikertelenül iparkodott megakadályozni. Az orosz küldöttség megérkezett Kabulba 1878 július 22.-én. Augusztus 14-én az angolok követelték, hogy az angol missziót is fogadják. Az emír nem csak nem volt hajlandó fogadni Nevill Bowles Chamberlain által vezetett angol missziót, de közölte, hogy erővel fogja megakadályozni, ha próbálkoznak. Lord Lytten, a királynő megbízottja, elrendelte a diplomáciai misszió Kabulba indulását 1878 szeptemberében, amit az ország keleti belépőjénél Khyber hágótól visszafordítottak, amik miatt kitört a második Angol-Afgán háború.

Több ütközet és vereség után az angolok kénytelenek voltak visszafordulni és lemondani arról, hogy Kabulban legyen angol megbízott.

Azt gondolná az ember, hogy az angoloknak van annyi józan eszük, hogy lemondjanak Afganisztán elfoglalásáról. De nem, harmadszor is megpróbálták.

A Harmadik Afgán Háború 1919. május 6.-án kezdődött és fegyverszünettel ért véget 1919. Augusztus 8.-án, természetesen afgán győzelem után.

Végül az angolok feladták a „nyomulás” politikáját, mert eredménytelen volt, ahogy az amerikai neokonok politikája is eredménytelen.

60 évvel később az oroszok követték el a brit őrültséget, 1979. December 25.-én megszállták Kabult. A cél egy légi bázis kiépítése volt, ahonnan a Hormuz szorost tudták volna ellenőrizni, ahol akkoriban a világ olajának 90 százaléka ment át. Ez volt az az idő, amikor a közvetett háborúzás elkezdődött. Az ellenfelek nem harcoltak nyíltan egymás ellen. A harcot a felfegyverzett és pénzelt idegen csapatok végezték.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

3 gondolat erről: „(3535) Orosz lélek 3.0

  1. Afganisztán nagy falat. Nagy Sándornak két év kellett, hogy átrágja magát a mai Pakisztánig, pedig neki Perzsia sem jelentett gondot.
    Oroszország jó passzban van az utóbbi 300 évben, Amerika úgyszintén, de ez sem fog örökké tartani.

  2. Afganisztán számomra mindig rejtély, micsoda törhetetlen nép lakja ősidők óta annak ellenére, hogy soha nem volt hatalmi központ, látszólag jelentéktelen periféria látványos kulturális örökség nélkül, mégsem bírnak el vele nagy birodalmak sem.
    És ezt még az iszlám fanatizmussal sem lehet magyarázni, hiszen ez már az iszlám előtt is így volt.
    Viszont az iszlám csak beette magát hozzájuk, bármilyen makacsok is voltak…

  3. “ Wellington herceg, a waterloo-i győző, később brit miniszterelnök és konzervatív politikus állítólag azt találta mondani, hogy Afganisztánba könnyű bevonulni, csak nehéz kijönni belőle. Nyilván tudta miről van szó, hiszen katonai pályafutása kezdetén hosszú ideig harcolt Indiában. Szavai – úgy tűnik – máig nem vesztettek aktualitásukból.”
    https://www.mhtt.eu/hadtudomany/2010/2010_elektronikus/2010_e_28.pdf

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük