(3532) Orosz lélek

Tibor bá’ fordítása online

 

Az orosz lélek megismerése

 

2021 a 89. év

Amikor az emberiség kipusztulását eredményező nukleáris háború küszöbén állunk, igen hasznos lenne az orosz lélek megismerése, ha a lehetőségek megfontolását sikeresen akarjuk elvégezni. Végül is az amerikai törekvések ismertek, (ami nem más, mint dominanciájuk fenntartása tűzön-vízen át) ezért, minden a másik oldal hozzáállásán múlik.

 

Az Egyesült Államok folyamatosan azon tevékenykedik, hogy Oroszországot maga alá gyűrje, térdre kényszerítse bekerítésével és több oldalas támadással.

A NATO bázisok terjesztése a vazallus országokban egészen az orosz határokig, plusz a szíriai beavatkozás alááshatja az orosz hegemóniát a Kaukázustól egészen Közép Ázsiáig. Annak megértéséhez, hogy erre Oroszország hogyan reagál, hasznosnak mutatkozik, ha teszünk egy történelmi időutazás i.u. 1219-től napjainkig.

Az elmúlt nyolcszáz év az, ami mély nyomot hagyott az orosz lélekben a bekerítéssel kapcsolatban, történjen az nomád hordák által, vagy modern nukleáris rakétabázisokkal.

Oroszország a XIII. században nem volt egy egységes ország, hanem többnyire egymással harcoló tucatnyi hercegség. 1219 és 1240 között valamennyi Dzsingisz Kán ölébe pottyant, mert villámgyors lovassága, nyereghez rögzített nyilaival, és az európaiak számára ismeretlen briliáns taktikájával egyik sereget a másik után kényszerítette térdre, rendelve őket maga alá. Több mint 200 éven át az oroszok a tatárok arany hordáját nyögték. (Az elnevezést a sátrakat tartó aranyoszlopokról kapták). A tatár megszállás alatt az orosz gazdaság romokban hevert, a kereskedelem és a termelés leállt, Oroszországot rabszolganép lakta. A volt bizánci rendszert felváltotta a barbár ázsiai adminisztráció.

Az orosz katonai erő legyengülése, valamint az oroszok kegyetlen életkörülményei arra sarkallták nyugat európai szomszédjait, hogy területeket kezdjenek elhódítani tőlük, kezdve Litvániával, Lengyelországgal és Svédországgal. A tatárokat ez egyáltalán nem érdekelte mind addig, amíg megkapták hűbérüket. Sokkal jobban érdekelte őket az ázsiai területeik. Ugyanis Szamarkand és Bukhara, Herat és Bagdad gazdagságával az európai városok nem tudtak versenyezni, fényes pompájuk túlragyogta a faházakkal betelepített orosz városokat.

Az oroszok mélyreható félelme ekkor alakult ki. Be voltak szorítva a nyugati ellenségek és a keleti tatárok közé. Ekkor született meg az az orosz paranoia, félelem az inváziótól, félelem a bekerítéstől, amiből mind a mai napig nem tudtak kigyógyulni. Nincs arra példa, hogy egy nemzetben ilyen mély nyomot hagyott volna egy történelmi esemény, mint az oroszokban a 200 éves mongol megszállás. Különben, ez megmagyarázza, miért tűri el az orosz nép a mindenkori uralkodójuk keménykezű kormányzását.

És akkor jött III. Iván, aki felszabadította az oroszokat az Arany Hordától. Hogyan? A Muszkovi fejedelemség végeredményben csupán egy kisebb városka volt, amelynek lakói hűséget mutatva, tökéletesen alávetették magukat a tatároknak, azok egyre többet engedtek meg nekik. A Moszkovi fejedelemség békésen tudott növekedni, miközben egyre erősebbé nőtte ki magát, uralkodóvá válva a közvetlen szomszédjai között.

És akkor jött a fordulat, 1476-ban III. Iván megtagadta a hűbér kifizetését a nagy hatalmú Ahmed kánnak.

A leszámolásra 1480-ban került sor, amikor a Kán összehívta a hadseregét, hogy megleckéztesse a vazallusokat. Legnagyobb meglepetésére egy jól felszerelt sereg várt rá Moszkvától 240 kilométerre az Ugra folyó innenső partján. Heteken át nézett farkasszemet a két hadsereg, várva a másik támadását.

A helyzet világos volt. III. Ivánnak nem kellett átkelni a folyón. Ha meg akarta változtatni a történelmet, neki elég volt, ha a csatát nem veszíti el. A döntetlen felért volna egy győzelemmel. Ahmed Kán rosszabb helyzetben volt, neki át kellett (volna) kelni a folyón, hogy vagy győzzön, vagy pedig elveszítse az életét.

És akkor beköszöntött a tél, a folyó elkezdett befagyni. Egy kegyetlen vérengzés elkerülhetetlennek tűnt, de csata helyett mind a két oldal megfordult és visszavonult. A Kánnak nem volt kedve otthagyni a fogát. És habár az orosz hősiességre nem került sor, azt nagyon jól tudták, hogy hosszú szolgaságuknak ezzel vége szakadt.

A tatároknak az egyszer volt legyőzhetetlen hatalma elpárolgott. A nyugati oldalon a centralizált hatalmuk összeomlott. Mindössze három, össze nem függő kánság maradt hátra: Kazán, Asztrakán és Krím, a hajdan volt, minden idők legnagyobb összefüggő területű birodalom maradványa.

Rettegett Iván – III. Iván utóda – 1553-ban szomjazott a visszavágásra, ezért Felső Volgánál megrohamozta a Kazán erődítményt, lemészárolta a védőket és ezzel vége lett a Mongol birodalomnak. Ugyanez történt két évvel később Kanát és Asztrakanáttal is, ott, ahol a Volga eléri a Káspi tavat.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

12 gondolat erről: „(3532) Orosz lélek

  1. Hát a történeti áttekintés elég felemásra sikeredett…

    „Oroszország a XIII. században nem volt egy egységes ország, hanem többnyire egymással harcoló tucatnyi hercegség.”
    Oroszország egyáltalán nem létezett, de voltak rusz területek, amelyek közül a mongol hódítás előtt viszonylag egyértelműen a Kievi rusz dominált, ahová 882-ben vitte át Novgorodból az irányítást Oleg.

    „1219 és 1240 között valamennyi Dzsingisz Kán ölébe pottyant, mert villámgyors lovassága, nyereghez rögzített nyilaival, és az európaiak számára ismeretlen briliáns taktikájával egyik sereget a másik után kényszerítette térdre, rendelve őket maga alá.”
    Dzsingisz ölébe 1227 után már semmi se hullott, mert meghalt. Másrészt a ruszok Dzsingisz életében csak egy kis ízelítőt kaptak a mongolokból, amikor a Kalka-menti csatában hiába fogtak össze az addig többnyire ellenséges kunokkal, a mongoloktól csúnyán kikaptak, de ekkor még Szubotaj és Dzsebe seregei elvonultak a térségből Dzsingisz parancsára.
    Aztán kb 15 évre rá tér csak vissza Dzsingisz unokája Batu, hogy pár év alatt valóban meghódítsa a pontuszi pusztát, és a környékén élő népeket behódoltassa. De Novgorodig nem hatolt el, így oda húzódott vissza a Rusz azon része, ami nem a meghódolást választotta. (A Volga mentén meg még csak a felső folyásnál voltak szlávok, a volgai bolgárok uralmi vidékén ekkor még esetleg csak mutatóba.)
    A nyereghez rögzített nyilakkal nem is tudom mire gondolhattál, a mongolok más pusztai népekhez hasonlóan övre függesztett tegezt használtak, korabeli ábrázolásokon is láthatóan.

    „Több mint 200 éven át az oroszok a tatárok arany hordáját nyögték. (Az elnevezést a sátrakat tartó aranyoszlopokról kapták).”
    Ez az aranyoszlop sztori melyik forrásból van?
    Számos más magyarázatot olvastam már, de ezt még elképzelnem is nehéz… Mondjuk Batu, vagy más vezérek parancsnoki sátrában lehetett valamely oszlop („istenfa”) aranyból, vagy arannyal borítva, de a köznép biztos nem arany oszlopos sátorban lakott (ami egyébként kívülről nem is látszana, csak a jurta nemez anyaga). A jurták meg többnyire a földön állnak, nem oszlopokon.

    „A tatár megszállás alatt az orosz gazdaság romokban hevert, a kereskedelem és a termelés leállt, Oroszországot rabszolganép lakta. A volt bizánci rendszert felváltotta a barbár ázsiai adminisztráció.”
    A Rusz berendezkedése épp az északi gyökerei miatt mindig is jelentősen más volt mint a bizánci rendszer, bármennyire próbálta magát később a cári Oroszország Bizánc örökösének beállítani, mikor Konstantinápoly a muzulmán hadak kezébe került. De az a barbár ázsiai adminisztráció azért csak tudhatott valamit, ha több száz évig képes volt meghatározni Eurázsia jelentős részének a működését… És bizonyos elemeit az oroszok is beépítették módszereik közé, ami aztán segítette is őket, amikor épp ők hódították meg a volt mongol birodalom jelentős hányadát…

  2. Re:1
    Ez kb olyan, mint az írástudatlan „bunkó” hun interpretáció(a cikkben a mongolok voltak a fekete seggűek), miközben valahogy több száz évig képesek voltak komplett Eurázsiát irányítani…
    Egy dolog biztos, a hivatalos történet írás, és a valóság elég távol esik egymástól. 🙂

  3. Maradjunk annyiban, hogy „hivatalos történetírás” nem létezik. A legyőzött és a győztes vagy a kívülálló és az érintett sohasem fog egyetérteni. De ez nem akadályozza meg az emberiséget, hogy évszázados, sőt évezredes meséket/legendákat valóságként prezentáljon több száz millió hívővel együtt.

    Nekem az jött le, hogy az oroszoknak volt olyan szerencséjük, hogy akadt pár olyan államférfiújuk, akik a lehető legjobb megoldást választották az adott időben. Gondolok itt III. Ivánra, Kutuzovra és akár Sztálin egyes cselekedeteire. Nálunk sajnos ez nem így történt az elmúlt 500 évben. Vagy politikailag, vagy hadászatilag buktunk el.
    Sajnálatos az is a mai történetírásban, hogy szinte teljesen kihagyják a hadászattal kapcsolatos összefüggéseket. Pedig a nagyhatalmak létrejöttének feltétele volt a hadászat megújítása.

  4. Sz.tem mindegyik egyértelmű:
    USA energiakészlete apad, pótolni kell.
    Ha valaki megtámadja az oroszokat, akkor pirítaniuk kell.

  5. Nem tudom hova írjam:

    Bálint, mesélnél, kérlek, arról, hogyan látod az aktuális helyzetet Izraelben?

    Én a magam részéről úgy látom, hogy a palesztin nyomornegyedek felszámolásának az ideális módja az lenne, ha Izrael végre elfoglalna minden palesztin területet, beolvasztana, és rendet tartana, úgy mint most is a saját fő területén. Van ennek bármi realitása a közeljövőben?

  6. 6. Ábel
    Én megmondom, hogy hova írd: „A hülye kérdéseim gyűjteménye.” felíratú füzetedbe.

  7. 7: Mért vagy most hirtelen ilyen ellenséges?

  8. 6,Ábel
    Nálunk a helyzet most kissé zavaros. Fölöttébb sajnálatos, elhamarkodott rendörségi és birósági intézkedések miatt Jeruzsálemben, valamint néhány további városokban zavargások törtek ki, ebbe beleszólt a gázai Hámász szervezet is, minek okán jelenleg harcok alakultak ki.
    Nagyon sajnálatos, nagyon kár, de remélem nemsokára megoldják és elcsendesül az ország, mint már annyiszor.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük