(3520) Bukás

Tibor bá’ fordítása online

 

Az amerikai birodalom hanyatlása és bukása

2021 a 89. év

Szerzők: Medea Benjamin és Nicolas J. S. Davies

2004-ben Ron Susskind újságíró feljegyezte, hogy Bush elnök tanácsadója Karl Rove így hencegett: „Mi vagyunk a birodalom, és amikor lépünk, megteremtjük saját valóságunkat.”Elutasította Susskind feltételezését, ami szerint a társadalom politikának „a realitás talaján mozgó közösségben kell gyökerezni. Ezért, mi vagyunk a történelem szereplői.” Erre, a tanácsadó úgy felelt: „és ti, ti valamennyien csak elemezhetitek azt, amit mi teszünk.”

Tizenhat évvel később a Bush adminisztráció által indított háborúk és háborús bűnök káoszt és öldöklést hoztak, ami megjósolhatóan aláásta Amerika nemzetközi erejét és autoritását. Miközben a hátországban a politikai szereplők, akiknek része volt Rove és kollégái, sikeresebben osztották meg az amerikaiak „szívét és gondolatát”, mint az irakiét, oroszokét vagy a kínaiakét.

A Bush adminisztráció iróniája, annak állítása volt, hogy Amerika a kezdet óta birodalom volt és a Fehér ház „birodalom” kifejezés alkalmazása mögött, 2004-ben nem kiemelkedő viszony volt fellelhető, ahogy azt állították, hanem egy dekadens, hanyatló birodalom, amely vakon haladt előre az agonizáló halál felé.

Az amerikaiak nem mindig voltak tudatlanok az ország birodalmi ambícióival kapcsolatban. George Washington szerint New York a birodalom magja volt, és katonai felvonulása az angol erőkkel szemben szerinte a „birodalom felé vezető út” volt. New York boldogan fogadta el a „birodalmi állam” bélyeget, ami a mai napig fennmaradt az „Empire State Buldig” és a „New York State” rendszámokban.

Az évek folyamán Amerika területeket nyert, birodalmi törekvései során. Ha ez nem lett volna, akkor az amerikaiak a mai napig útlevéllel mehetnének Kaliforniába, Arizonába, Új Mexikóba, Texasba, Nevadába, Utahba és Colorádo nagy részébe.

A II. világháború után a birodalom teljes virágzása alatt a vezetők tökéletesen értették, milyen finomhangolással kell bánni a birodalmi erővel a gyarmati világ megszűnése után. Az angol vagy francia gyarmati sorból megmenekült, a függetlenségükért halcolt országok nem örültek volna amerikai megszállóknak. Ezért az ország vezetői kifejlesztettek egy neo-kolonizációs stratégiát, amin keresztül érvényesítették birodalmi ambícióikat a Föld jelentős részén. Miközben kényesen vigyáztak rá, hogy elkerüljék a „birodalom” kifejezés alkalmazását, ami aláásta volna hitelességüket a gyarmatok felszámolása után.

A II. világháború után két fajta felnőtt amerikai bontakozott ki, nem észrevéve azt a tényt, hogy létezik egy amerikai birodalom és ennek elrejtése termékeny talajt nyújtott a mai politikai szétváláshoz. Trump: Legyen Amerika újra nagy, és Biden:  Állítsuk vissza Amerika vezető szerepét. Mindkettő az amerikai birodalom nyújtotta előnyök utáni nosztalgiát veszi célba.

Felállt egy igény, ki veszítette el Kínát, vagy Vietnámot, vagy Kubát, de ezt logikusan követte, ki vesztette el Amerikát? És ki tudja valahogy visszaállítani a volt nagyságát, vagy irányítóit? Ugyanis egyik politikai párt se képes előállni egy reális elképzeléssel, hogyan állítsák vissza Amerikát, mint egy post-imperialista nemzetet a mai több pólusú világban.

Minden birodalomra jellemző a terjeszkedés, messzi területeken való uralkodás, és azok kizsigerelése gazdasági és katonai erő segítségével. Így az amerikai birodalom új-gyarmatosító szakaszában a katonaság és a CIA szerepe a lehetőség megteremtése volt az amerikai üzletvitel beindítása új piacok megnyitásával.

Most azonban az amerikai, militarizmus és az amerikai gazdasági érdek elvált egymástól. Az amerikai üzletvitel nem indult be az iraki romokon, vagy más amerikai csatatereken. 18 évvel az amerikai invázió után, Irak legnagyobb kereskedelmi partnere Kína. Afganisztán esetében, Pakisztán. Szomáliánál az Egyesült Arab Emirátus, míg Líbia az Európai Unióé.

Az amerikai háborús gépezett ahelyett, hogy kinyitotta volna az ajtót az amerikai üzletemberek részére, vagy segítette volna az amerikai diplomáciát, eljátszotta az elefánt szerepét a kínai porcelán üzletben. Kizárólag rombolással destabilizált országokat, halálra zúzta a gazdaságukat, bezárta az ajtót a gazdasági lehetőségek elől, és közben odahaza elvonta a forrásokat a szükségletek elől és lerombolta Amerika nemzetközi helyzetét, kiemelés helyett.

Amikor Eisenhower elnök figyelmeztetett az amerikai katonai-ipari komplexus  törvénytelen befolyására, akkor pontosan erre a veszélyes ellentmondásra figyelmeztetett. A tényleges gazdaság és az amerikai nép valós szükséglete, valamint a háborús gépezet között, ami többe kerül, mint a következő 10 ország  katonasága együttvéve, és közben képtelen megnyerni egy háborút, pláne visszahódítani egy elvesztett birodalmat.

A világ legtöbb országa, Kína és az EU a fő kereskedelmi partnere lett. A Egyesült Államok regionálisan még mindig gazdasági nagyhatalom, de még Dél Amerika országai is Kínával kereskednek. Ezt a folyamatot az amerikai militarizmus felgyorsította azzal, hogy elpocsékolja forrásainkat fegyverekre és háborúkra, miközben Kína és az EU békés gazdaság fejlesztésbe és a XXI. századi infrastruktúrába invesztál.

Példának okáért Kína a világ legnagyobb szuper gyors vasúti sínhálózatát mindössze 10 év alatt (2008-2018) építette ki. Európa pedig folyamatosan építi és bővíti szuper gyors hálózatát az 1990-es évek óta. Ugyanakkor Amerikában a szuper gyors sínhálózat még csak tervezés alatt áll.

Kína 800 millió embert emelt ki a szegénységből, miközben Amerikában a szegények aránya 50 év alatt alig változott, a gyermek szegénység viszont növekedett. Amerikának még ma is a legrozogább a szociális hálója az összes fejlett ország között és nincs általános egészség biztosító rendszere. Ezen kívül a szélsőséges neoliberalizmus által okozott javak egyenlőtlen elosztása oda vezetett, hogy az állampolgárok felének semmi, vagy kicsiny megtakarítása van nyugdíjas korára, vagy előre nem várt szükséghelyzet menedzselésére.

Vezetőink ragaszkodnak ahhoz, hogy a korlátlan szövetségi költekezés 66 százalékát arra használják fel, hogy fenntartsák a háború gyárat, amely az amerikai gazdasági birodalom részére már rég nem hasznos, és így az erőforrások pazarlásához vezet, veszélyeztetve ezzel a jövőnket.

Évtizedekkel ezelőtt Martin Luther King Jr. figyelmeztetett minket, egy olyan nemzet amely évről évre többet költ a honvédelemre mint a társadalom felemelkedésére, az a spirituális elhalás felé tart.

Kormányunk azt vitatja, hogy megengedhetjük-e magunknak egy általános egészségbiztosítást. Rá kellene ébredni, hogy egyetlen reménységünk a dekadens, hanyatló birodalmunk átalakítása, egy dinamikus és virágzó poszt-birodalmi nemzetté. Ezt úgy érhetjük el, ha gyorsan és alapos módon megváltoztatjuk nemzeti prioritásunkat a romboló militarizmusról, olyan társadalmat felemelő programra, amit Dr. King javasolt.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

53 gondolat erről: „(3520) Bukás

  1. „Kard által vész, ki kardot ragad!”

    Dr. King remek fickó volt. Hát nem furcsa, hogy ezek a remek fickók valahogy mind ugyanarról beszélnek?
    Valóban USA a vesztébe rohan, birodalmi törekvések ide vagy oda, most vagy a múltban.

    A nemzet szó nem elválasztást kell jelentsen más nemzetektől, hanem csak lélekcsoportra, tulajdonságokra, bizonyos képességekre stb. kellene utalnia.

    Ehelyett versengés van a nemzetek között, tisztára mint az egyének szintjén. Pedig akárcsak az oviban, itt is csak egy homokozón lehet osztozni.
    A geopolitika egy szükségszerű következménye spirituális fejletlenségünknek. Rendkívüli összetettsége is ezt mutatja, káosz van a fejekben.

    Egy házasság is akkor működik, ha a felek megtanulják énjük igényeit kompromisszumba hozni házastársuk igényeivel.
    Ezért az eszetlen „harcosok”- (mint pl. Orbán) akik a harc eszméjét mint szükségszerű eszközt hagyták eluralkodni magukon, és a „győzni akarás” tulajdonságukká vált- biztos vesztesek.

    Ezen -látszólag- paradoxon megértése meghaladja a ma élő politikusok 99%-nak értelmét.
    Az erő jó, az irány nem.
    De láthatóan változás indult be sokak elméjében.

  2. „Most azonban az amerikai militarizmus és az amerikai gazdasági érdek elvált egymástól.”
    Ez az egyik leglényegesebb pontja a cikknek, szerintem innen ered minden probléma forrása, ami az elmúlt évtizedekben látványosan testet is öltött.

    „Normál esetben” egy birodalmi hadsereg a terjeszkedés után stabilizál és kaput nyit a központhoz történő integráláshoz, mert a gyarmatosítás lényege mindig az volt, hogy a perem táplálja a Cetrumot, cserébe – jó esetben – a perem is kapott a visszaosztás során a megszerzett javakból, így képes volt fejlődni, ami jó volt a peremeknek és jó volt a Centrumnak is, mintegy pozitív visszacsatolásként ez tovább erősítette a Birodalmat.

    Ez a cikk is ráerősít az USA kettős szerkezetére, miszerint létezik egy nemzetállami Amerika (némi jóindulattal nemzetállam, mert nem egészen az, de ez másodlagos kérdés) és létezik egy „Amerikai Birodalom”.
    A „Birodalom” visszaszorulóban van, már kevésbé fér hozzá az erőforrásokhoz így a saját nemzetállamát is kezdi lekopasztani, hogy a saját működését képes legyen fenntartani.
    A másik probléma a létező katonai-ipari komplexum, amely maga a „Birodalom” ökle, viszont számukra csak egyetlen üzleti kampány létezik: a háború. Háború nélkül ügye- és okafogyottá válik az egész struktúra.
    Az amerikai katonai beavatkozások világszerte viszont csak arra voltak jók – mint mostanra látszik -, hogy a náluk sokkal gyengébb államokat szétverjék, de utána képtelenek bármit is kezdeni a romhalmazzal, nincs semmi valós alternatíva, amit kínálni tudnak. A „Birodalom” célja már csak önmaga fenntartása, de a világ többi részének már sok haszna nincs ebből.

    Ez egy modern globalista Felperzselt Föld taktika – ahonnan az USA kezd kiszorulni, ott tüzeket gyújt és rombol, megtartani ugyan nem tudja, de lehetőleg akkor más se tegye be oda a seggét.

    Ha az Egyesült Államok, mint a világ egyetlen szuperhatalma olyan okos és megfontolt stratéga lett volna és olyan rátermetten kezelte volna az ölébe hullott lehetőségeket 1991 óta, akkor hogyan történhetett meg az, hogy:

    1. Kína simán a fejükre nőtt, egyes high-tech területen le is hagyta őket, ipari kapacitásban és világkereskedelemben is No1 mostanra

    2. A letérdelt Oroszország felállt, a nyugati szankciók sem tudták megtörni és mostanra komoly katonai tényező ismét nem csak atomarzenálban

    3. Eleve hatalomra kerülhetett egy Obama, egy Trump, most meg egy Biden, akik finoman szólva is de össze vissza kormányozták Amerika hajóját – hol a Dél-kínai tenger a fő stratégiai irány, hol a Közel-Kelet, hol Oroszország. Éppen milyen zoknit vesznek fel reggel… Nincs koherens világstratégia, így nem lehet egy világbirodalmat fenntartani. A csapatból egyedül Trump volt az, akinek legalább volt egy víziója, a másik kettőnek semmi. (Igen, nekem bejött Trumpli, végre egy harsány és üde színfolt, de „megbuktatták”. Sajnos.)

    4. Szétesőfélben lévő szövetségesi rendszer, Németországtól Törökországig. Most az orosz és a kínai provokációk, pardon, fenyegetések árnyékában próbálnak ugyan életet lehelni abba a szövetségesi rendszerbe, ahol egyre kevesebb a közös érdek és érték, majd meglátjuk, mekkora sikerrel.

    5. Képtelenek rendezni Iránt, Észak-Koreát de még Venezuelát sem. Afganisztán, Irak, Szíria totál kudarc. Miből gondolják, hogy képesek lesznek Oroszországot ÉS Kínát rendezni? Ez ám a kincsári optimizmus.

    6. Felborították a nemzetközi együttműködési rendszereket, ezzel pedig lassan, de biztosan pont ők verték az újabb szegeket az amerikai világrend (Pax American) koporsójába. ABM-szerződés, INF-szerződés, Klímaegyezmény, Iráni atomalku, stb. Rövid távú célokért és pillanatnyi érdekekért szétzilálták azt a rendszert, amiben pont ők voltak a vezető hatalom.

    A „Birodalmi Egyesült Államok” tette a legtöbbet a nemzetállami Egyesült Államok ellen, a „Birodalom” egymaga több kárt okozott Amerikának, mint az összes riválisa és ellensége együttvéve. Ha egy nap bekövetkezik a valódi bukás, akkor majd ne feledjük, hogy ez a „Birodalom” hatékony együttműködése nélkül nem jöhetett volna össze.

    Ui: Mielőtt bárki megint jönne a nevetséges kis személyeskedésével – igen Ir01-re gondolok – inkább a felvetett pontokra reagáljon, mert az én pocskondiázásom ugyanis nem befolyásolja a világ menetét és nem segít a bajokon. Ha ezzel kapcsolatban nincs érdemi észrevétel, akkor inkább maradjon csendben és utáljon egészen nyugodtan, hiszen én tehetek a világ és Amerika bajáról is, nem igaz?

  3. Re:2
    Ha annak fényében nézed a dolgot, hogy az elit hátra akar minden hagyni maga mögött, és ezt úgy oldja meg, hogy a létező összes erőforrást lerabolja a Földön(már mint amihez hozzá fér) a terve erőforrás igénye miatt, akkor teljesen logikussá válik az, hogy miért égeti fel a pozícióit.
    Innen következne a legvadabb konteók tárháza, ami egy idő után nem is lesz annyira vad, se nem konteó… 😉

  4. 3. dajtás

    Igen, ismerek sokféle „nézőpontot” és „elméletet”, ezeket szándékosan nem minősítem jelzőkkel, de van egy határ, amin direkt nem lépek túl. Mégpedig azért, mert egy olyan elittel, aki épp az utolsó bulira készül és utánuk a fáklyásmenet, azon nincs mit elemezni.

    Mindenképpen abból indulok ki, hogy bármelyik oldal bármelyik elitjéről is van szó, nemcsak hogy élni akar, de jól akar élni és ezért teszi, amit tesz – a céljuk a hatalom megszerzése és megtartása és a zömmel egyoldalú függési viszony fenntartása. Maradnék ennél a modellnél, nem azért, mert ne ismernék igen sokféle egyéb „sztorit”, hanem azért, mert – mint írtam – ezzel még tudok mit kezdeni.
    Ha tévedek, hát nagy kaland, igaziból mit számít?

  5. Re:4
    Nem számít, még.
    A jövőt nem azok írják, akik most hatalmon vannak, hanem azok, akik még nincsenek ott.
    Véleményem szerint nagyon nagy átrendeződés lesz politikai/tudományos/gazdasági téren, talán nem is túl soká(nem évtizedek, hanem max évek).
    Hogy mi lesz ennek a vége, már nagyon is függ tőlünk, mert a sült galamb nem fog a szánkba repülni…

    Gyanítom, ha a szolgálatoknak kellene jelentést írnia a potenciális rendszerváltó személyiségekről, akkor már lenne kit rakni a dossziéba. 🙂

  6. 5. dajtás

    Átrendeződés, globális erőterek változása, új hatalmi centrumok felemelkedése…, igen ez zajlik éppen.
    Az USA vezetése próbálja menteni a menthetőt (nem csak Trump „károkozása” után), az oroszok keresik az új helyüket, Nagy-Britannia is önálló útra lépett, Kína megcélozta az NO1 világhatalmi státuszt (mindegy, hogy épp mivel ködösítenek), instabil a Közel-Kelet, nem tiszta, hogy Erdogan valójában mire játszik, stb…

    Nem tudom, hogy mi ebbe a történetben személy szerint mit tehetnénk azon kívül, hogy okoskodunk egy fórum oldalon, miközben most szedtem fel két és fél vödörnyi vizet a fürdőszobából, mert elfelejtettem a qrva mosógép csövét a helyére tenni. Pedig a mosógépünk olyan trendi, hogy még a Pisztráng Ötöst is elcincogja, ha befejezte a dolgát, de nem szól, hogy „Hülye! A cső nincs a helyén!” Mondjuk legalább kimosott és kicentrizett faszán.

    Nesze, itt váltjuk meg a világot, de közben a főstratéga meg egy felmosófával bénázik a fürdőszobában, hogy kész legyen, mire anya meg a gyerek hazaérnek.
    Na, ez a rög valóság baxxameg.

  7. Re:6
    Az igazi stratégák a felmosó vödör mellől is kivágják magukat! 🙂
    Különben is OV honnan is kezdte? 🙂

    A mai vezetők egyik legnagyobb gondja, hogy nincs bennük alázat,
    „kisember” státusz viszont emlékezetet minket arra, hogy milyen is a valóság, szemben a kreált világukkal. Jó ha van mire emlékezni, ha fordulna a kocka…

  8. Én meg éppen az egyik kocsim rohadt küszöbjét cserélem, mert a kedvenc kasznisom COVID miatt bemondta az unalmast, a lakásban meg csempézem a konyhát, mert ugyanez a helyzet a „kedvenc” csempézővel is… 🙂

  9. Csak azért ezt a cikket teszem ide,mert Kissinger ezt pár éve – MONDTA -,és NAGYON megjegyeztem
    Szó szerint – ” csináljuk meg kínával az új világrendet ”
    Eltűntek az akkori írások erről,köszi google. / vagy a bevált keresési forma hasztalan/

    https://www.bitcoinbazis.hu/kissinger-washingtonnak-ideje-lenne-elfogadni-az-uj-vilagrendet/

    Szóval lehet győzködni arról,hogy Kína KOMMUNISTA,SZOCIALISTA,ELLEN HATALOM,meg hú de fasza csávók,de az „ÁLLAMI” cégek vezetőinek biztonságát mégiscsak egy izraeli biztonsági cég képzi ki az ősi harcmúvészetek ellenére 🙂

    https://www.youtube.com/watch?v=rM1ujeGwnpg

    Igen itt kell keresni a hunyót,meg a sárga veszedelem értelmezését.
    Semmi közöm hozzájuk állítom,bármit is akarnak a Kásler féle őstörténeti kutatók.

  10. 6 – MangaM:
    Nyugi! Nekünk a TV nem bekapcsolható, pedig optikai kábelen jön be, és 17 ezret fizetek egy hónapra. Ezen kívül a 80 méter hosszú, beton út alatti vízvezeték valahol szivárog (nap 1,5 m3). Három naponta két órára van nyitva, stb. De még mindig jobb mint gyerekkoromban, amikor gémes kútból nyertük ki a vizet.

    Nem a mi dolgunk politikai megoldást találni. De értelmes ember tudni akarja mi történik, és ki akarja találni, mi fog történni.

  11. 0.32
    Figyu Vova, háomszáá , van hova fejlődni.

    De csak teázgass.

  12. Re:8
    Kínaiak pragmatikusak, számukra az eredmény elérése a cél, nem az, hogy fekete/sárga/kék/akármilyen forrású, amit meg akarnak tanulni.

    Re: Tibor bá’
    Vízóra és a házad között „szivárog” napi 1,5m3 víz?
    80 méter 10baros 32mm KPE cső durván 25eFt + pár ezres rá a fém szerelvények, plusz az árok kiásása(kis bobcat 1 nap alatt vígan kiássa, saccra 50eFt körül lehet(nagyon függ a kiszállási díjtól). Helyedben hagynám a járdát épen, és egy alternatív nyomvonalon rácsatlakoznék a vízórára és a házra. Ha szerencséd van, akkor 100-150eFt-ből meglennél vele, feltéve ha nem dolgozik csillagászati áron a gépész, aki összerakja(csak akad, aki segítene neked az olvasók közül).
    KPE cső élettartama 1000+1 év, nem fog soha elrepedni/elrozsdásodni…

  13. Ha egy csõbõl van a régi vezeték, és egyenes, meg lehet próbálni beledugni egy vékonyabbat. Árokásás megspórolva… Ajánlatos fölülről lefelé, segít a gravitáció…, és disznózsírral vagy szarvasfaggyúval – nem mással – meg kell kenni a csövet vékonyan.

    Az 5/4-es szétrohadt vert kutamat így újítottam fel. Colos műanyag slágon is feljön a víz…

    De a vizeseknek van olyan kütyüjük, ami 10 centire pontosan megmondja, hol van a szivárgás.

  14. Kedves dajtás és Infos!
    Köszönöm a jó szándékotokat. A helyi viszonyokat nem ismeritek, így nehéz tanácsot adni. Valóban alternatív lefektetést fogok végezni, mert van két fix pont, ami között van a szivárgás. Ezeket kell összekötni.

  15. Francba.
    Elnéztem a topicot.
    Elnézést.

    Ne kínai anyagot vegyen Tibor bá’,azok nem tisztelik se a collt,se a millimétert.

    Sok szerencsét.

  16. 15. ötlet

    Köszi, hogy elnézted. Jó videó, lopom is! 😀

  17. 14.Tiborbá

    „Valóban alternatív lefektetést fogok végezni, mert van két fix pont, ami között van a szivárgás.”
    Most ezt úgy mondod mintha 90 évesen te javítanád majd a vezetéket 😀

    Egyenlőre jó lesz az ha elvezeted pl. egy tömlővel a 2 pont között.Már úgysem lesz fagy,De amúgy ha csináltatod akkor a mai árakon nagyon drága lesz.
    pl. nagykapu+kerítés kb 20-25 folyóméterre már 1 milliókat kérnek el (anyag+munkadíj)

  18. 17 – nadrew:
    Először is ne vagyok 90, csak 88 (betöltve). Másodszor pedig képzeld el, én fektetem le. A hagyományos, végleges megoldást nem tudnám én csinálni, és milliókba kerülne. Hülye lennék millióktól megválni, hogy majd valaki más használja vagy értékesítse. Ezért tartom hülyéknek a 30-as, 40-es szülőket, akik 30 évre vettek fel kölcsönt, hogy majd a gyereke(i) örökölhessenek.

  19. 18, Tibor:

    A betonút melletti kerítésre műanyag gyorskötözővel felfogatod a 25-ös KPE csövet, bőséges ráhagyással. Ez pár hétig megfelelő, amíg új árkot nem létesítesz mínusz 80 cm mélyen, erősen lejtős terepen.
    A régi csövet bennhagyod a földben.
    vagy:
    Hacsak az ásott kutatban nem gyűlik össze naponta annyi víz, hogy arra egy szárazonfutás elleni védelemmel és nyomáskapcsolóval felszíni hidrofortartállyal ellátott ún. mélykúti csőbúvár szivattyút ráköss és innen vidd be a vizet a házba…
    (épp a beígért vendégposztomat készítettem, amikor szembejött a hozzászólásod)

  20. 18.Tiborbá

    Hát van ilyen is meg olyan is. PL. a fodrászom vett a 18 éves lányának Pesten egy lakást hogy ne kelljen albérletet fizetnie és a lakás már az övé marad.Persze a lány kb.5x kiporszívózott és 3x elmosogatott életében ezért az „ajándékért”.Pl ki nem állhatom az ilyeneket.
    Unokatesóm semmit nem csinál saját kezűleg a házon,még az ajtót is lefestette festővel.Illetve mesterekkel csináltat mindent.Amit nem mesterekkel csináltat abban apuci segít(pl, korlát,kerítés) mert maga még 2 zártszelvényt sem tudna összeheggeszteni.
    Vannak akik házakat örökölnek szülőktől vannak akik semmit.
    Sokszor az van már hogy pl. a gyerekeid sem segítenének kiásni a gödröt ha pl. jó lenne a kapcsolatod velük vagy azért mert nem lenne idejük vagy azért mert lusták.
    Inkább tényleg az van hogy a szülők segítik a gyereket sok helyen. (egyik munkatársamnek pl. a papája vett penelt anno ) .A másik unokatesóm úgy épít új házat hogy 40 évesen felsővezető lett , anyuciék tele vanank pénzel , anyósék is adnak a házba meg ilyenek.,meg hozzácsapódik a babaváró is…….Persze ők teljesen más dimenziók.(persze én azt mondom hogy ha lenne sem adnék 60-70 millát egy ilyen új házért, inkább csak röhögök ezen .Nem jobb az annyival mint egy régi , sőt még sok esetben szarabb, inkább már ez a ház téma is átmegy fogyasztói társadalomba : vedd meg az újat és fogyassz, fizess…)
    Amúgy sokszor azt látom hogy azok örökölnek, vagy segítik a szüleik akik semmit sem tudnak sajátkezűleg megcsinálni.
    Ha pl. 2 generáció ilyen tudatos anyagilag akkor az onoka már úgy születik meg hogy 0 évesen van háza, míg a másik 40 éves korára sem tudja az önerőt összeszedni (lásd mostani lakáásáremelkedésekkel kapcsolatban olvastam nem 1 ilyen esetet) .
    Amúgy én ki nem állhatom az olyanokat akiknek az ölükbe hullik (nem feltétlen öröklés által ) egy lakás 20-25 évesen úgy hogy semmit sem dolgoztak.

    Ha a 80-as években lennénk akkor blogolvaók elmennénk hozzád és elkezdenénk kiásni az árkot ebben a szép tavaszi időben.Közben beszélgetnénk kint a friss levegőn a fa alatt az összeomlásról meg bográcsolnánk egyet. De már letűnt villág van és covid van 😀

  21. 18: Hogy 88 évesen még vízvezetéket szerelsz, már azért is tisztellek. De kiásni egy árkot ilyen hosszan? Az még az én koromban is pár nap kemény munkája lenne, de 88 évesen lehetséges egyáltalán?

  22. 20 – andrew:
    Rosszkor születtél.

    21 – Ábel:
    Nem ások árkot. A felszínen fektetek.

  23. 23 – Ábel:
    Decemberig OK. Akkor átkapcsolók a régi vezetékre a napi csúcsfogyasztás idejére és lenyelem a havi néhány köbméter vesztességet. Ami kellemetlen az állandó ki-bekapcsolás, de ez ezerszer jobb, mint a beton út feltörése 50 méteres szakaszon. <Í/font>

  24. 24: Szerintem még őszig szervezz egy árokásó kalákát. Odamegyünk hárman-öten, kiássuk egy nap alatt, le lehet tenni azt a csövet a föld alá, és vége a macerának.

    Csak van egy földsáv a betonjárda mellett, nem?

  25. Tibor bá, elkeserítesz, pedig már jelentkeznék az ásóbrigádba. ?

  26. 27 – Csont:
    Sajnos nem ásni kellene, hanem 15 cm vastag vasbeton feltörni 0-50 méteres szakaszon. Majd vissza betonozására. És a munkák alatt nem tudok kiállni a kocsival. Lehetetlen feladat.
    És esténként hazamennél Pécsre aludni? 😀

  27. Meg lehet ám azt csinálni ásás nélkül is korrekten, nem muszáj megragadni a műszaki analfabetizmusnál. Toldásmentes KPE+vastag csőhéj, opcionálisan ‘Fűtőkábel vízvezetékhez'(google megtalálja), vagy dupla falú pvc cső(-50-től +140C-ig használható), de ezen kívül is kapásból van még másik három ötletem, amit nem írok le, mert ki vagyok moderálva, úgyhogy lehet hogy ez sem jelenik meg.
    Persze ha mindenképp a hebrákolás a cél, akaszd fel a slagot 🙂

  28. Tiborbá nem rossz hozzáállás. Nálunk otthon a nagy emeletes házon ami lassan 40 éves lesz mi sem csinálunk már nagy felújításokat.Egyrészt apám alkesz semmit sem csinál meg szó szerint.Minden munka rám vár.De ésszel csinálom. pl . kerítés faelem csere 50m hosszan nálunk is milliós tétel lenne.40 éves még régi xiladekorral lefestve.Ma már úgy vagyok vele hogy lecsiszolni nem lehet, új az drága, így simán jó az ami van.Igaz a nap kisütötte repedezett és majd elkezd rothadni de kibír az még 15 évet is .5 éve neki akartam állni a cserének, de jobb is hogy nem álltam neki mert minek.Esztétikailag nem a legszezbb de mindig ott van a gondolatomban ha ránézek hogy ez a leg költséghatékonyabb.Ugyanez a nagykapu vagy az ajtók ablakok.Kis időre összeomlsára minek cseréljük le , mindek költsünkr rá milliókat:D
    5m-en lejött a kőpor a tégláig, az pl nyáron javítva lesz hogy ne szívja magába a tégla a nedvességet.Vagy ha tető beázna azt is javítom.Egyenlőre csak csepeg a pala néhol ha beázik. Persze milliókat rákölthetnénk de mindek.
    Ha én nem csinálom meg akkor senki.Egyenlőre van 5 vödör a padláson a nagyobb beázási pontoknál.Simán jó és még jó lesz így 5-10 évig. Persze ki lehet röhögni de ez a leg költséghatélkonyabb megoldás. Szerkezetet nem veszélyezteti a beázás, így nem indololt pl bevonni milliókért bitumennel. (amit ráadásul pár év alatt szétsüt a nap)
    Ha 5-10 év és összeomlás lesz akkor felesleges millióat dobálni a házra.
    na persze ha nem lez aramgeddon akkor sem történik semmi max. kicserélem az ajókat, a tetőt leszigetelem, stb…. 😀
    Szomszédom Imre bátyám szülői háza aki már nem jár le mert 90 éves.Szóval ő nem új kerítést csináltatni, kb. 150 éves festetlen omladozó akácfa kerítsés van mert azt még az apja csinálta 1870 körül 😀

  29. Kedves Tibor Bá.
    Nekem kp cső van lefektetve a sövény közé az üvegházig ott másfél m magasan tartály. Igaz neked télire nem jó, de az még messze van. 1 m3 tartály a sufniba? Úgyis mingyárt itt a geddon…. ja komolyan.

  30. 32. andrew
    De mi van a 5 év múlva nem lesz összemolás. Csak a fejedre szakad az elhanyagolt plafon….. 🙂

  31. 30. andrew

    Hát lehet, hogy költséghatékony, de mire és minek spóroljak pénzt, ha ugyis összeomlás lesz? A pénz fog a legkevesebbet érni!
    Annál már egy jó állapotú ingatlan is jobb befektetés.
    Persze ha atombunkerre gyűjtesz, úgy már érthető.?

    Persze igazad van, de én így(mert magam is így gondolkodtam) nem tudtam normálisan élni. És lám! Még mindig nem omlott össze a rendszer.
    Persze rendszerszintű változás van folyamatban.
    A folyamat lezajlása- miszerint összeomlás vagy átmenet lesz- rajtunk, embereken múlik.
    A remény elméleti és csökken, de még van.
    Én kijavítanám a tetőt és nem egy nemlétező jövőben élnék!?

  32. Azért az durva, hogy itt állunk egy lassan, de biztosan összedőlő világrendetlenség kellős közepén és klotyó meg mosógép csöveken aggódunk. 😀 😀 😀

  33. 35.MangaM: Beszélgethetnénk arról is, hogy utódainknak jövőjét illetően milyen alternatívák valószinüsíthetők. Ezek között — valamilyen valószínüséggel — pozitív jövőképek is szerepelhetnek. Mégsem szívesen beszélgetnék erről.

    Javaslom maradjunk a csöveknél.

  34. Amit Pride irt dupla szigeteles az kivitelezheto – am a gyari csovek elkepesztoen dragak (leteznek foldalatti futescsovekhez pl)

    110es pvc csobe behuzni a vastagfalu sutessel ragaszthato csovet (az kibirja a fagyast is – vizszerelo mondta) ugy hogy esetleg ra van tekerve a futokabel vagy melle fogatva (jegmentesito kabelnek is hivjak)
    betekerni valami olcso padlo alatet foliaval vagy uveggyapottal a belescsobe huzas folyaman es valoszinuleg kibirja a nagy fagyokat is.

    Esetleg nyitva lehet hagyni csopogore egy leagazo csapot amikor nagy fagyok vannak/ejszakara.

    De ha kell elmegyek en is egy napra asni.

    A geddon gondolatokat meg ne vigyetek tulzasba, igen is erdemes kicsit felujitani ha masert nem hat a pozitiv remenyu jovokepert 😉

    Szep napot mindenkinek.

  35. 35,36

    Az a helyzet hogy ezen már elgondolkodtam hogy mi az esélye a valószínűsége annak hogy mondjuk még 20 éven belül nem lesz összeomlás , klímageddon, energiaválság meg ilyenek.Persze a dolog megérne egy külön posztot is.
    Nyilván van esélye annak is hogy 15 év múlva az autók fele elektromos autó lesz .Nem lesz energiaválság és vízhiány , az életszinvonal a fejlett nyugaton csak kismértékben csökken.A földek pusztulását megakadályozzák részben a szántás elhagyásával.
    Esély mindenre van de nem mindegy hogy mennyi.

  36. 32.Reinkarnatorr

    A ház azért mert 40 éves még nem rossz állapotú.Téglaház.Egy nagyobb eső idején nem telnek meg a vödrök max. az alján van egy kis víz.Ettől még a plafon az emeleten nem ázik el.
    Arról is szó van hogy nem konzumidióta módon újítunk fel mint manapság szokásos a fogyasztói társadalomban.
    Amúgy meg épp most mértem le nagyjából csak az emelet van 100m2.Ismerősöm új házat épít ami 70millióba kerül 120m2-es amiben két garázs benne van, azaz a ház rész kb. 100m2. (Telek volt kb. 6 millió, bontás 2millió, tervezés vagy 1-1,5 millió, ár a házra kivitelezőtől 70 millió (áfa lejön nekik) , gondolom még be is kell rendezni az megint milliók,Hát durva árak vannak.)
    A miénk nincs felújítva de annak is örülni kell hogy ma egy ilyen házat nem építenénk fel 100 millióból.

  37. 39, andrew:

    dehogynem építenél fel…acélvázas típusházat, szendvicslemez borítású főfalakkal meg pláne!

  38. Re:30

    Két példát írok:
    Sógorom 10 milláért akar egy motoros behúzású pergolát a teraszára, mert kell az árnyékolás. No komment… 🙂
    Saját magam pedig az asszony befogom betont keverni, mert építek egy kis házat kőből, faanyagot hozzá bontottan elhozom ingyen a sógortól, amit maga is fel tudna használni a fa pergolájához…

    Ha nincs szétrohadva a fa kerítés, akkor egy fa csiszoló koronggal(fülvédő kötelező), leflexeled a randa festéket, és lenolajjal 2-3 átkened. Elég low cost megoldás, cserébe normális lesz a porta eleje. Ne számíts arra, hogy gyorsan kimúlik mindenki, Balázs az élő példa rá, hogy mekkora szívás a geddon vonalra nagyon rápörögni.

    Re: Tibor bá’
    Nincs azon a telek szakaszon fél méternyi hely, hogy a csövet le lehessen fektetni?
    Visszabetonozni egy kész vagyon lenne 50m-utat, nem csodálom, hogy nem akarsz bele ugrani.

  39. Re:39
    Arra számíts, hogy ha beütne a gebasz, márpedig a palatető egy időzített bomba, akkor vagyonokba fog kerülni a hulladék elvitele…
    Jön egy nagyobb jégeső, és több lesz rajta a lyuk, mint a sajtreszelőn. 😉
    Jobban jársz, ha ledeponálod a kert végében az egészet, és szépen új fóliázással és lécezéssel, cserepet raksz rá. Bitumenes zsindelyt pala tetőre kb olyan, mint trippere c-vitamint szedni, nincs sok értelme. Ha van 1-2 ismerős, akkor kalákában lenyomjátok, nem olyan extrém nehéz a meló.

  40. 41.dajtás: Attól tartok Tibor bá telke nyeles telek és a hosszú nyél faltól falig beton. Azon kívül meg már a szomszéd. Majd megmondja, így van-e.

  41. 41 – dajtás:
    A helyzet az, hogy a kapú és a ház között 80 méteres távon 20 méter a szintkülönbség. Az út a kaputól 2,5 méter széles és le van betonozva 6mm-es betonvas ráccsal. Két oldalt teraszok vannak, tehát ott ásni nem lehet. Az út egy vályúban halad. Mivel a rácsok 2 méter szélesek, ezért két oldalon 25-25 centi szabad föld van, ahonnan gyümölcsfák nőnek ki. És persze a nyél is igaz, ami 6 méter széles fél útig.

  42. Re:Tibor bá’
    Értem, valóban nem lesz egyszerű, betontörés, ásás, fektetés,visszabetonozás itt már olyan tétel, hogy egy kültéren elvezetett szigetelt főnyomónak is realitása van…

  43. 41. dajtás

    „Balázs az élő példa rá….”

    Így van. Tanuljatok más hibájából!

    És én még „vissza” tudtam jönni. Hányan, de hányan teljesen tönkre mentek anyagi és mentális értelemben egyaránt. Láttam eleget.

    Maximálisan osztom Möbiusz (37.hsz.) véleményét.

  44. Tibor bá ha már ötlet elünk elmondom hogy nekem is van olyan esetem amikor a vízvezetéket nehézkes volna akár 60 cm mélyre süllyeszteni rövidebb szakaszon. Még nem valósult meg de az a tervem hogy a sekélyen akár felszínen lévő csövet zárt pórusú polisztirol lapokkal fedem le a lapok 50 centiméteres szélességében. Szerintem már öt centiméteres ilyen hőszigetelés is eléggé visszatarthatja alulról a föld hőjét hogy alattuk ne legyen fagy. A hőszigetelést persze felülről takarni kell földdel betonnal vagy egyébbel az az UV sugárzás elől. Szerintem az utóbbi évtizedek telei esetében ez már elegendő védelmet ad a fagy ellen. Én a nyolcvanas években emlékszem olyan hosszan tartó és kemény hidegre amikor 50-60 cm-re átfagyott a talaj. Ha van itt szakember véleményezhetné ezt a megoldást. Mondom szakember, mert a hasamat paskolni én is tudom. 🙂
    Még a szakembernél is jobb ha valaki kipróbált ilyesmit.

  45. A szakembernél is jobb ha valaki már kipróbált ilyesmit.

  46. Re: Tibor bá’
    Végig gondolva a 10 baros kemény KPE cső tekercsben kapható 100m-ig biztosan, legrosszabb esetben szétnyújtja, de nem hasítja szét a jég.
    Csont se mondott rosszat, de ide EPS helyet csak XPS jöhet szóba(min 10cm-es), mert az EPS pórusai nem zártak, megszívja magát előbb utóbb vizzel, ergo gyakorlatilag nulla lesz a hőszigetelése. XPS-ből(zöld/rózsaszín színű általában) ki lehet vágni hasábokat, amit össze lehet „csőnek” ragasztani(van szerelő PUR hab, ami nem dagad), ebbe mehetne a cső, majd az egészre föld, hasáb belsejébe cső mellé térkitöltőnek a legolcsóbb kőzet/üveggyapot.
    B verzió, hogy belehúzza az ember csatorna csőbe a vízcsövet, két végén távtartóval, hogy ne üljön le az aljára, és telenyomkodja az ember szálas szigetelő anyaggal az egészet. Ez kulturáltabb, de több vele a munka.

    Elég fusimisi kinézete lesz mindkettőnek, de cserébe nem kell semmit sem szétverni, és télálló lesz, feltéve ha nem lesz kis jégkorszak 1-2 éven belül… 🙂

  47. Csont & dajtás
    Már döntöttünk. Lefektetünk 80 méter műanyag csövet a felszínen. Ez jó -2°C-ig. A csőben a víz nyugodtan megfagyhat, nem reped szét. Onnantól kezdve átállok a szivárgó, föld alatti rendszerre úgy, hogy minden reggel feltöltöm a gidrofort, ami 10 perc, ez egész nap kitart. Másnap újra bekapcsoljuk 10 percre, stb. Ha az örökösnek nem tetszik, majd változtat rajta. Nekünk ez megfelel. 2-3 hónapon át a ki-bekapcsolást ki lehet bírni.

  48. Én a következőt csinálnám:
    -kpe cső
    -köré a ráméretezett polifoam, esetleg 2 réteg, hogy tuti legyen
    -uv és víz ellen körbetekerném alufóliával, amit megragasztanék alu ragasztótekerccsel. Még hőtükörnek se rossz.
    Mechanikai behatásra mondjuk érzékeny, ha kitett helyen van (lábnak, autónak, kutyának), akkor kell még rá valami erős. Mondjuk deszka.

  49. 50. dajtás: Az én ötletemnek az a lényege hogy a föld hője biztosítja a fagymentességet külön fűtés helyett. Ha körbe csomagoljuk a csövet ezt a lehetőséget elveszítjük a letakaráshoz képest. Az lehet kérdés, hogy a szigetelő letakarás milyen vastag és széles legyen. Hogy anyagában megfelelő kell hogy legyen az nem kérdéses azért írtam én is hogy zárt pórusú hab.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük