(3500) Nürnbergi ítélet

Tibor bá’ fordítása online

Szerző: Paul Craig Roberts

2021 a 89. év

Néhány éve szenzáció számban ment, hogy egy David Irving nevű angol történészt Ausztriában elítéltek 3 évre, mert tagadta a Holokausztot. Ez ellen fellebbezett, de közben is ült, összesen 14 hónapot. Végül a legfelsőbb bíróság megváltoztatta az ítéletet egy év börtönre + két év felfüggesztett elzárásra. Vagyis azonnal kiengedték a börtönből. Tagadta-e a Holokausztot? Az ítélet szerint tagadta, de a kérdés, joga van-e egy embernek hülyének lenni? Büntethető-e 3 év börtönnel, ha valaki hazudik?

A brit állampolgár Irving különben megtanult németül, az évtizedek alatt irgalmatlan mennyiségű dokumentumon nyalta át magát, valódi szakemberré válhatott volna, de képtelen volt politikailag korrekt lenni. E minőségben oly híressé vált, hogy gyakorlatilag az összes angolul beszélő országból kitiltották plusz Németországból, Ausztriából is.

Akkor visszatérve a mába, a napokban rábukkantam Paul Craig Roberts esszéjére, ami a Nürnbergi kirakatperről szól. Íme:

A Nürnbergi pert Robert Jackson, az amerikai legfelsőbb bíróság tagja vezette a tetszőlegesen kiválasztott 21 náci vezetővel szemben. Látszatra Jackson ragyogó munkát végzett, legalább is ez jött le a médiából, és mit ad isten, kellett egy fél évszázad, hogy pontosabb képet kapjunk az eseményekről. Én már jó ideje Jackson tisztelője voltam, régóta gondolva, hogy Jackson nagyon jó munkát végzett. A múltban többször tettem róla említést, mint a szabadság alapjait képező büntető elvek védelmezőjét. Még a július 31-én közé tett cikkemben is utaltam rá, mint a jog harcosára. 1940-ben ő volt az Egyesült Államok legfőbb ügyésze, és ebben a minőségében óvva intette az ügyészeket, ne kapjanak el számukra antipatikus embert, majd lázas igyekezetben iparkodjanak kitalálni valamit ellene. Ugyanis az ügyészi pozíció  túlkapásának ez a legkönnyebben járható útja. Később, mint a legfőbb bíróság tagja megsemmisített egy alacsonyabb bírósági döntést, egy olyan esetben, amikor a vádlottnak a leghalványabb elképzelése se volt arról, hogy bűntényt követett el.

Most viszont elolvastam David Irving 1996-ban kiadott könyvét: Nuremberg cím alatt, amiből kiderült, hogy Nürnbergben Jackson átlépte azokat a jogi normákat, amiért oly nagy tiszteletben tartottam.

Hogy világos legyek, Nürnbergben Jackson célja a bíróság elé állított náci elitélése. A bírók megteremtették azt a nemzetközi jogi elvet, ami szerint egy háború kirobbantása, katonai agresszió végrehajtása bűntettnek fogható fel.

A problémám abból adódik, hogy a nürnbergi vádlottakat visszamenő hatályú, csinált törvények alapján ítélték el, olyan törvények alapján, amelyek az elkövetés pillanatában nem is léteztek.

Ráadásul az ítéletet (kötél általi halál) a tárgyalás, valamint a vádlottak kiválasztása előtt hozták meg.

Egészen pontosan, először kiválogatták a vádlottakat, majd összeállították ellenük a vádat.

A védelem felmentést eredményező bizonyítékait visszatartották. Az elítélés alapját képező néhány vádról később kiderül, hogy valótlan.

A tárgyalás alatt a bírók vádhatóságot favorizálták, a védelem csak formai volt.

A vádlottakat abjuzálták, egyes esetekben kínzásnak vetették alá.

A vádlottakat arra biztatták, hogy tegyenek hamis tanúzást egymás ellen, amit azonban a legtöbb esetben a vádlottak megtagadták, Albert Speer kivételével, aki cserében halál helyett börtönbüntetést kapott.

A vádlottak feleségeit, és gyermekeit letartoztatták, börtönbe zárták, amin különben Jackson felbőszült. President Franklin D. Roosevelt, General Eisenhower, és Winston Churchill úgy gondolták, hogy az életben maradt nácikat tárgyalás nélkül likvidálni kellene. Roosevelt röhögött azon, hogy 50.000 német tisztet lelőjenek. Eisenhower azt mondta Lord Halifax-nak, hogy a náci tiszteket megszökés közben kellene agyonlőni. Ami a szabványos megoldás a tárgyalás nélküli ítélet esetén. Az oroszoknak az volt a véleménye, hogy a német férfiakat ki kell herélni, a szülőképes nőket művi úton kell szülés képtelenné tenni. Megakadályozva ezzel a német faj terjedését. Az amerikai pénzügyminiszter, Henry Morgenthau Németországot le kívánta fokozni egy agrárállammá. Az épkézláb német férfiakat pedig Afrikába akarta száműzni, mint rabszolgákat.

Robert Jackson, nem csak azt látta, hogy a szövetségesek vezetői bűnözők, de azt is, hogy elszalasztanak egy lehetősége a háborúk kriminalizálására, ami a háborúktól való megszabadulást jelenthetné. Jackson célja dicséretes volt, de az eszköz az angol-amerikai legális elvek átlépését igényelte volna.

Jacksonnak, volt esélye elképzelésének a megvalósítására, talán azért mert Sztálin megvétózta a tárgyalás nélküli kivégzést. Sztálin ragaszkodott ahhoz, hogy legyen egy kirakatper, ami bemutatja a bűnöket, tehát a nácikból nem csinálunk mártírokat.

Ki legyen az a 21-22 személy, akit megvádolunk? Először is, kik vannak a szövetségesek fogságában? Nem mindenki, akiket szerettek volna. Birtokukban volt Reichs marschall ,Herman Göring a légierő parancsnoka. Bármi legyen is a vád Göring ellen, az semmiképpen nem lehetett enyhítő körülmény, hogy Göring alatt a német légierő elsősorban a harctéri ellenséges formációk ellen lett bevetve, nem pedig az angol és amerikai légierő mintájára civil városok terrorbombázására, ahogy ez Drezda, Tokió, Hirosima és Nagaszaki esetében volt látható. Mint ahogy az sem, hogy Hitler utolsó napjaiban Göringet megfosztotta az összes beosztásától, kizárta a náci pártból és elrendelte letartóztatását.

A nürnbergi tárgyalás paradoxonja, hogy bár Jackson az új törvényt nem csak Németországra kívánta alkalmazni. Az utólag létrehozott (ex post facto) törvény alapján németeket ítéltek halálra, egyúttal kriminalizálta a német és japán városok terrorbombázását is, természetesen az angol és amerikai légierő által. Ám de a törvényt csak a németek ellen alkalmazták. Könyvében (1995) Apocalypse 1945: The Destruction of Dresden Irvig idézi George C. McDonald tábornok különvéleményét civil célpontok bombázásának direktívájával kapcsolatban. McDonald tábornok úgy jellemezte a direktívát, hogy „a népesség kiirtását és a városok legyalulását írja elő”, ami a nürnbergi követelmény szerint háborús bűntény.

Birtokukban volt még Ribbentrop külügyminiszter, Keitel és Jodl field marshall-ok, Reader and Dönitz grand-admirális-ok. Volt még egy bankár is, akinek az elítélését a Bank of England megakadályozta. Valamint egy újságíró, és Rudolf Hess, aki 1941-óta angol börtönben élt, amikor is békeajánlattal repült Angliába, hogy a háborút befejezzék. El akarták még kapni Krupp-t is, de túl öregnek találták, ráadásul beteg is volt. A teljes lista megtalálható Irving könyvében.

Göring az első perctől fogva tudta, hogy a per egy hatalmas félrevezetés, és az ítéletét előre meghozták. Viszont egy méreg kapszula segítségével lehetősége volt az öngyilkosságra, ami megfosztja fogva tartóit személyének a megalázásától. Göring iparkodott társait összetartani. Magas intelligenciájának köszönhetően újra és újra hülyét csinált fogva tartóiból. Robert Jackson-ból akkora hülyét csinált, hogy az egész bíróság hangos röhögésben tört ki. Göring, a field marshall-ok és a grand admirális-ok követelték, hogy golyó általi halálra ítéljék őket, mint katonákat. Azonban a pitiáner bírók, kutyák módjára felakasztva akarták látni őket. Göring azt mondta fogva tartóinak, hogy fejbe lövésébe beleegyezik, de felakasztásába nem. Ennek megfelelően néhány perccel a bitófa felé indítása előtt, ahol újságírók tömege, és számos kamera várt rá, ráharapott a kapszulára. Ez által a kivégzési cirkusz káoszba torkolt. Hogy fokozza a hatást, hagyott egy levelet a börtön parancsnok Andrus amerikai ezredes részére. A levélben közölte vele, hogy 3 kapszulája volt. Egyet hagyott, amit az amerikaiak megtaláljanak, aminek következtében azt hitték, hogy nem fog tudni öngyilkosságot elkövetni. Egy másikkal elkövette az öngyilkosságot a kivégzési cirkusz előtt. A harmadikról elárulta, hol találhatják meg.

Volt olyan eset, amikor felmentést kellett volna ítélni. A bírói karban székelő amerikai admirális, Francis Biddle azt mondta, miután Donitz admirálist 10 év elzárásra ítélték, hogy olyanért ítélik el, amit ő maga is elkövetett. Véleménye szerint a németek sokkal tisztábban harcoltak, mint ők. Az elítéltek közöl legalább kettőt fel kellett volna menteni.

Jodl-t halálra ítélték, annak ellenére, hogy több náci parancsot visszavont. Az ítélet igazságtalanságát 1953-ban egy német bíróság világosan kimondta, valamint posztumusz rehabilitálta az összes Nürnbergben megfogalmazott vádtól. A bírói testület francia tagja szerint Jodl elítélésének nem volt semmi alapja, egy közönséges justizmord volt.

Az egész Nürnbergi per bűzlött az igazságtalanságtól. Az egyik vád a Norvégi agresszív megszállása volt. A tényeket elhallgatták, vagyis azt, hogy az angolok akarták Norvégiát megszállni, amit a német vezetés megtudott, és ők előbb léptek, megakadályozva az angol megszállást.

A vádak között szerepelt a rabszolgamunkára fogás, miközben az oroszok az összefogott német hadifoglyokat elengedés helyett munkatáborokba zárták.

A tömeges kivégzést is felrótták a vádlottaknak, annak ellenére, hogy a vádlók között oroszok is voltak, akik 15 vagy 20 ezer lengyel katonatisztet végeztek ki. Igaz, ezt az oroszok a németek nyakába akarták akasztani, amikor a Katyn eredi tömeggyilkosságot tárgyalták.

Elhangzott vád volt még Lengyelország ellen elkövetett agresszió is. Ribbentrop-nak nem engedték meg, hogy védelméül megemlítse, hogy a Molotov-Ribbentrop paktum osztotta Lengyelországot szét Németország és a Szovjetunió között, ami nélkül Németország nem tudta volna megtámadni Lengyelországot. A tény,hogy a Szovjetunió maga is megtámadta Lengyelországot, el se hangzott, nyilván a bírói karban szereplő orosz bíró miatt.

Arról már nem is beszélve, hogy az indokolatlan Brit „garancia” nélkül a lengyel katonai diktatúra minden bizonnyal beleegyezett volna a német követelésbe, vagyis azon területeket visszaadták volna Németországnak, amiket a Versailles-i szerződés elcsatolt tőlük. Azaz, a megszállásra nem került volna sor.

A legnagyobb képmutatás a német agresszió kikiáltása volt, miközben a valóság az, hogy a II. Világháború úgy kezdődött, hogy Anglia és Franciaország hadat üzent Németországnak.

Irving könyve természetesen nem PC. Annak ellenére, hogy a szerző a bevezetésben felsorakoztatja forrásait: Robert Jackson hivatalos iratai, naplója, feljegyzései. Francis Biddle hagyatéka. Andrus ezredes emlékeztetői. Raeder admirális börtönnaplója. Rudolf Hess börtönnaplója. A fogvatartottak kihallgatásainak jegyzőkönyvei. A volt védőügyvédek, ügyészek, és kihallgatók meginterjúvolása. A fogvatartottak levelezései feleségeikkel. És, sok minden más.

Irving fantasztikus munkát végzett, miközben állandóan törekedett a hitelességre. Igaz némileg részlehajló volt, de ennek alapos okai voltak. A per kitárgyalása közben olyan részletkérdések is előkerültek, amiket Paul Craig Roberts nem említ meg. Posztjának olvasása után kiderítettem, hogy a könyv magyar fordítása 2007-ben megjelent. Nosza, megvettem a könyvet. Számomra akkor derültek ki további érdekes részletek. Elsősorban a Holokauszttal kapcsolatban. Irving tényleg tagadta? Szerintem nem, Irving mindössze állítja, hogy nincs tisztességesen feltárva. Leírja, hogyan született meg a „6 millió”. Mi szerinte a gázkamrák háttere. Azt állítja, hogy Buchenwald-ban nem volt gázkamra. Auschwitz-ben a háború után 3 évvel építetek egy gázkamrát a turisták számára, ami pont olyan volt, mint az eredeti. A 6 milliós szám néhány fejes vezető vitája után fogalmazódott meg. Azt természetesen senki se tagadja, hogy rengeteg zsidó odaveszett. Azonban Irving rámutatott, hogy a táborok nyomorúságos körülményei miatt igen sokan haltak meg valamilyen betegségben. Valamint az utolsó időkben – nem lévén elég vonatszerelvény – gyalog hajtották a zsidókat a táborok felé. Útközben sokan haltak meg az embertelen bánásmódban. A zsidók azonban ellenállnak. Az eseményeket úgy kell elfogadni, ahogy ők állítják. Ebbe senki se köt bele, de egy vérbeli történész másképp gondolkodik.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

37 gondolat erről: „(3500) Nürnbergi ítélet

  1. örülök,hogy elolvastad,és írsz róla. ha ezt emlegeti az ember rögtön antiszemita lesz.
    gondolom itt se fog egyeseknek (tudnék neveket írni,az elmúlt évekből) tetszeni.
    nem szokott nekik tetszeni,hogy igazából nem volt gázkamra , hogy a 6 millió egy kb. 3x eltúlzott szám, és hogy senkiből sem lett lámpaernyő,és szappan..
    70 éve hazudnak ezzel kapcsolatban.

  2. 1
    Hát azért nem kell mindjárt átesni a ló túloldalára.
    Láttuk a dokumentumfilmeket a táborok felszabadításáról, mikor Eisenhower megnézte, és az orosz felvételeket is, a csontra fogyott hullák tömegéről.
    Tudom, ez mind hamisítvány, ott biztos bábuk vannak, hetekig készítették elő a terepet a hamis dokumentumfilmek forgatásához…

  3. Re:hubab
    Értő olvasás…
    Itt senki nem tagadja, hogy nem lettek volna haláltáborok, és hullahegyek. Láttam én is felvételeket, kifordult az ember gyomra tőle.
    Ami felettébb érdekes az az, hogy véralgebrát csináltak belőle, hogy felhasználják némi politikai haszonszerzés céljából.
    Negatív inprintről nem is beszélve, mert mai napig traumatizálják ezzel a fiatalságukat.
    (Klasszikus elmeprogramozási technika)

  4. Az egész per egy ócska színjáték volt, haszontalannak viszont semmiképpen nem nevezhető! 🙂 Van egy, a témát tökéletesen jellemző könyvcím: Egy üres zsák nem áll meg magában.

  5. Volt anno a youtube-on egy David Cole (zsidó történész) által készített dokufilm…asszem Utazás Auschwitzba címmel. Érdekes kérdéseket vetett fel a témával kapcsolatban…

  6. 3. dajdás Apropó algebra, kiszámolta e már valaki, hogy milyen logisztika, mennyi járulékos fűtőanyag (mennyi tűzifa) és főleg mennyi idő kell 6 millió test elhamvasztására?
    Valószínűleg igen, csak a holoiparnak nemtetsző számok jöhettek ki, a relativizálás pedig bűncselekmény.

  7. Emberek!
    A poszt nem a haláltáborok létéről, nem létéről szól, mert ez nem lehet vita tárgya. A poszt a nurnbergi perről szól.

  8. Re:8
    Perből kimaradt az egyik fő náci agytröszt, von Braun, de mivel akkor már az amerikaiak vendégszeretetét élvezte, különb lett a különböknél is…
    Ebből is látszik, hogy aki hajlandó a saját dogmáiból kimozdulni, kutyakomédiának kezdi látni a világpolitikát.

  9. Számomra a poszt azt írja le hogy a háború után ismét át lendült az inga. Mert mindig is minden érintett mindig gondoskodik róla hogy az a büdös inga lengjen

  10. Amikor a lelkiismeret szava , amit nevezhetünk Isteni Parancsolatnak is, szembe kerü a tett reális következményeivel ,
    akkor lehetetlen jó döntést hozni !

  11. Én azt mondom, hogy ez az a helyzet volt, ami kb. minden háborút követnie kellene. A kollektív igazságosság néha áldozatokkal jár. A német bombák se válogatták meg kire essenek, a kollektív felelősségre vonásokban is vannak bűnösek és bűnösebbek. De most komolyan, hogy nézet volna ki, hogy ilyen vérfürdő után, ami a németeknek volt köszönhető, minden közreműködő kap egy kellemes cellát? Frászt, példát kellett statuálni, és mai napig azt kellene.

  12. Ha választanom kéne akkor a halálbüntetést választanám nem a cellát !

  13. “Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet…”

  14. Az agresszor ,a bűnös és a
    ” hozzátartozói ” kisebbítik
    az áldozat és az övei felnagyítjak gaztettet.
    Ilyenek az emberek és így működnek az érzelmeik.
    Az egyik mentegeti magát a másik bosszúért liheg.
    Tudott dolog ez.

  15. Kérdés: a gazság ellen csak tisztán lehet harcolni? Diktatúrát csak demokratikus úton lehet megszüntetni? Azt gondolom, hogy a világ, az ember, a társadalom sokkal bonyolultabb annál, hogy két szóval le lehessen írni. Embereknek csak szubjektív lehet a véleményük, valamilyen prekoncepció mindenkiben van. Egyébként a békeszerződésre is találhatnánk valami alkalmasabb kifejezést!

  16. 12: Szóval szerinted minden háborút követnie kell egy olyan elszámolásnak, amikor a győztesek háborús bűneit örök hallgatásba temetik, a veszteseket pedig gyalázatosan elítélik azért is, amit nem követtek el?

    Érdekes gondolat.

    Korábban a győztesek megelégedtek azzal, hogy a vesztes területeit magukba olvasztották, és a veszteseket rabszolgává tették. Nem igyekeztek koncepciós perekkel látszólag bebizonyítani az erkölcsi magasabbrendűdégüket.

  17. A pereket önkényesen 3 kategoriaba is oszthatjuk.
    Az elsőt a világ mértékadó személyiségei jogi szakértői stb. korrektnek tartják.
    A második az ami vitatott, megoszlanak a vélemények arról, hogy jogilag korrekt volt e.
    A harmadik, amikor széles körű konszenzus van arról, hogy hazug koncepciós kirakatper.

  18. 20 Persze ez is egy lehetséges felosztás. Engem személy szerinte kevésbé érdekel, hogy “a világ mértékadó személyiségei jogi szakértői” mit mondanak, jobban érdekel, hogy mi az igazság.

  19. Ábel.-

    Igen, de ma nem úgy mennek a háborúk mint régen. Régen a királyok kiadták a parancsot, hogy legyen háború, és leggyakrabban az államkincstárat ilyenkor zsoldoskatonákra költötték. Ma a “királyoknak” meg kell győzni a népet, hogy az ellenség maga a földre szállt Sátán, és, hogy ha tehetné, a csecsemőknek is meginná a vérét.

    A francia író Louis Ferdinand Celine tette a következő megfigyelést: Régen a zsoldos katonák igen nagy árat kértek azért, hogy az életüket háborúban kockára tegyét. A modernkorban viszont fiatalok millió rohannak háborúba önként és dalolva. (Nem pontos idézet: ld. “A bolygó kicsoda” Gilad Atzmon.)

  20. 22: Na jó, de ha egyszer már vége a háborúnak, és nem kell több embert a harcmezőre küldeni, akkor mégis mi értelme van a karaktergyilkolásnak, különösen, ha pont azokat a bűköket, amikért elítélik őket, ők maguk is elkövették, időnként súlyosabb formában?

    Tényleg nem voltak a náciknak olyan valódi bűneik, amikért el lehetett volna ítélni őket igazságos módon is?

  21. 23

    Kedves Ábel

    Európaban
    a nácik, többmillió ártatlan zsidót deportáltak erőszakkal akiknek igen nagy hányada ennek következtében elhunyt.
    Neked ez nem elég?

  22. 34 – Mosógépszerelő:
    Bűntény elkövetésénél nem elég azt állítani, hogy a “nácik”. Pontosan kik? Erre ad választ a per.

  23. Tibor bá
    A nürnbergi per egy paródia volt, a 30-as évekbeli szovjet kirakatperek mintájára, de olyan szánalmasan megrendezve, hogy még egy kezdő jogászhallgató is elröhögi magát, az igazság pedig lehúzódik egy kőbánya-külső pincekocsma mélyére, és szégyenében halálra issza magát.
    Iszonyatos disznóság retroaktive olyasmiért elitélni valakit, ami cselekedet az elkövetés idején nem is számitott bünnek, ilyenkor biztos, hogy még az isten zsebében is kinyilik a bicska.
    Na de Tibor bá, hát nem te szoktad idézni gyakran az ősi igazságot, miszerint a törvényeket a győztesek irják, méghozzá mindig?

  24. 26 – Bálint:
    A sok ezer éves “hagyomány” szerint a háború urán a vesztes vezéreket simán ki kellett volna végezni. Nevetséges azt feszegetni, ki követett el bűnt.

    Különben Hitler pont olyan hülye volt, mint Orbán. Azt hitte, ő mindenhez ért. Ha nem kergeti el a zsidó fizikusokat, ővé az atombomba. De azt se tudta, mi az. Orbánnak sincs még minimális természettudományos ismerete. Hitlernek se volt.

  25. Sajátságos felfogás !
    Ha van egy allam ahol törvényes milliós tételben elgázosítani ártatlan embereket, ha törvényes ezrevel hullagodorbe lőni ártatlan gyermekeket, ,öregeket ,betegeket és terhes asszonyokat, akkor mivel az elkövetők az akkor érvényben lévő törvények szerint jártak el nem bűnösök és nem vonhatok felelősségre.

  26. A Nürnbergi per egy vicc volt. Azokért az embertelen bűnökért, amit a haláltáborokban műveltek, amit Ukrajnában , amit a fasiszta csatlós népek tettek a kiszolgáltatott zsidósággal, nincs mentség.
    Ahhoz képest keveseket ítéltek el. Szinte nulla.

  27. A magyar vezérkarhoz bezzeg hozzá se nyúltak….az ukrajnai tisztogató hadműveletekért, például.

  28. Háborúkban mindkét fél követ el háborús bünöket, de mig nem vagy totálisan a padlón, mint volt Németo. a háború végén, addig senki téged piszkálgatni nem fog. A németek súlyos bünei, az oroszok viselkedése, róluk éppenséggel Tibor bá mesélt, a japánok, az amerikaiak drezdai bombázása, atombomba bevetése a japán városok ellen, a vietnamiak fogolytáborai, az afrikai törzsi háborúk és még lehetne a végtelenségig sorolni. De ime, senkinek eszébe nem jutna Oroszországot, Amerikát, Vietnamot biróság elé citálni.
    Az ókori háborúk, vagy a középkor vérengzései jobbak voltak?
    Csakhogy akkoriban, valami okból fogva, lusták voltak pereskedni a végén.

  29. 34
    Egyetértek.
    De én nem a Tisztelt Bíróság vagyok és Ábelnek válaszoltam.
    A jogtechnikai részletek mellékkörülmények bar azokon is lehet konferenciát tartani.

    ” Vitathatatlan bizonyított tény, hogy puskával agyonlőtte, bár nem azzal amit hamis bizonyítékként bemutattak a bíróságon.”

    Senki sem vitathatja,hogy a főnácik bunszovettsegben elkövetett kapitális bűnökben bűnrészesek.
    Nem vitatom hogy más háborúkban is történtek bűncselekmények de most nem más háborúkról van szó.

  30. 31. balint

    “…De ime, senkinek eszébe nem jutna Oroszországot, Amerikát, Vietnamot biróság elé citálni…”

    De igen, viszont a valóságban ahhoz van jogod, amihez megvan az eröd is. A cikkben targyalt esetben ez volt a helyzet, és mivel az akarat is megvolt, ezt kihasználták maximálisan.

  31. 24: Na ez az! Ha ez igaz (nem vonom kétségbe), akkor mégis mi szükség volt a koncepciós perre? Akkor mért nem a holokausztért ítélték el, és mért nem azokat, akik azt csinálták?

    Mért a légierő vezetőjét, aki ráadásul sokkal tisztességesebben harcolt, mint azok, akik elítélték? (Nem a lakosságot bombázta.)

    “…De ime, senkinek eszébe nem jutna Oroszországot, Amerikát, Vietnamot biróság elé citálni…” – Na itt van a probléma! Jogállam? Törvény előtti egyenlőség? Az ő jelszavaik! Tesznek rá, ha saját magukról van szó.

    Nekem semmi kifogásom az ellen, ha a bűnösöket elítélik a tetteikért, de akkor azok legyenek a valódi bűnösök, és ne csak a vesztesek közül!

    Ott van például az a szerencsétlen auschwitzi őr, akit pár éve ítéltek el, nyolcvanvalahány évesen. Elmondta, hogy amint rájött, hogy mi folyik ott, kérte az áthelyezését. Akkor mért őt ítélik el, akinek megszólalt a lelkiismerete? Mért nem azt, aki földhöz csapkodta csecsemőket?

  32. 12 lr01

    Azért kell normális bírósági tárgyalást tartani, mert különben te sem vagy különb egy fikarcnyival sem annál, akit jogszerűtlenül kivégzel. Szerinted ilyen módszerekkel vissza lehet állítani a jogbiztonságot?

  33. 34. Ábel

    Egyetértek. Itt csúszik el a dolog.
    Ugyanis ezt jelentené a következetesség.
    Azt amit magammal se, azt felebarátommal se!
    Mi a barát fogalma ugyebár?!
    Az ember mint faj még ovis.

  34. Valamikor a Kádár rendszer vége felé vetítettek késő este a televízióban egy filmet, melyben Billy Wilder osztrák származású zsidó filmrendező (Van aki forrón szereti) beszélt a világháború utáni németországi emlékeiről.Máig csodálkozom azon, hogy ezt a filmet egyáltalán levetítették.
    Ő azért volt Berlinben, mert megbízták egy, a német haláltáborok szörnyűségeivel kapcsolatos propagandafilm rendezésével. A huszonkét perces filmet az akkor Háborús Hivatalnak (United States Department of War) nevezett Hadügyminisztérium készíttette, és 1945-ben Death Mills (Die Todesmühlen) címmel került világszerte a mozikba.
    Wilder elmesélte, hogy a német járókelőket kényszerrel hajtották be a mozikba, hogy végignézzék. Mosolyogva mesélte, hogy az utcán sétálgatva azzal szórakoztak, hogy a németeket pofozgatták.
    A világban a haláltáborokról kialakult képet ez a film jelentős mértékben meghatározta.
    Mostanában néha eszembe jut, hogy az átkosban a figyelmes ember több információhoz juthatott a közmédiából, mint mostanában. Ügyes húzás volt például, hogy a Magyar Rádió az első hajnali hírekben (4 órakor) több olyan hírt is közölt, melyeket azután már sehol nem lehetett hallani, vagy olvasni, de senki nem mondhatta azt, hogy e hírek nem hangzottak el.
    A közmédiumok késő esti és éjszakai műsoraiban is voltak olyan műsorok, melyekről csak baráti körökben beszélhettünk.
    Ezt az esélyt mostani pártunk és kormányunk már nem adja meg nekünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük