(3459) Ablak nyitás

Tibor bá’ fordítása online

 

A téli fagyban is ki kell nyitni az ablakot

2021 a 89. év

Február közepén az északi féltekén nem természetes dolog kinyitni az ablakot, hogy bejöjjön a hideg levegő. De a koronavírus pandémia tombolása közben a jó szellőztetés fontos tevékenység a zárt helyiségen belüli fertőzés megelőzésére. Kutatások arra derítettek fényt, hogy nem szellőztetett, zárt helyiségek ideális állapot nyújtanak a betegség terjesztéséhez.

És bár tudunk arról, hogy a COVID-19 elleni küzdelemben milyen fontos a szellőztetés, sokakhoz még mindig nem jutott el.

2020 áprilisában a hatóságok tudomására jutott egy környezetvédelmi figyelmeztetés: „Az apró aeroszol részecskéktől származó veszély épületeken belüli elhárításának elsődleges eszköze a szellőztetés.” Azonban ez a figyelmeztetés elsősorban munkahelyekre vonatkozott, nem a lakásokra, családi házakra. Ezért kell felhívni a lakosság figyelmét az ablakok megnyitására a COVID-19 megelőzése végett.

Télen a megfelelő eljárás az ablakok teljes kinyitása 10-15 percen keresztül néhányszor a napfolyamán,vagy folyamatos nyitva tartás, de csak vékony résnyire. Ezzel az eljárással a fertőzés veszélye több mint70 százalékkal csökkenthető.

A felvilágosító munka ellenére Angliában a felmérések azt mutatják, hogy a lakosság mindössze 5 százaléka hallott a szellőztetés fontosságáról. (nagy kérdés, hogy Magyarországon hogy állunk ezzel dologgal) A védekezési jelszónak így kellene szólni: távolság tartás, tömeg elkerülés, és szellőztetés.

 

A nyitott ablak története

Egészségügyi szempontból az ablakok nyitva tartása egyáltalán nem új keletű. A XVIII. század második felében jöttek rá arra, hogy az összezártság betegséghez vezethet. 1769-ben William Buchan skót orvos írt egy könyvet, amiben felhívta a figyelmet, hogy a nagyon szegény emberek gyakoribb megbetegedésének oka a piszkos életkörülmény. Egy jelentés az angol munkásság egészségi körülményeiről 1848-ban jelezte, hogy nagyszámú ember kis helyre tömörödése forrása lehet tömeges megbetegedésnek.

Forrás: The Conversation

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

12 gondolat erről: „(3459) Ablak nyitás

  1. Műtők, intenzív terápias helyiségcsoportok, szubitok, rendelők, ápolasi részlegek … helyiségeiben légcsereszám szerint történik a gépi klimatizálás. Az első három helyisegféle legtechnikája bármely hazai kórházban normál életvitelre lett tervezve nem járványhelyzetre. Ezek az átalakítasok tavaly tavasszal kezdődtek el országosan. Miniszteriumi kívánság alapján meghatarozott időre vegezni kellett a járványhelyzet kezelésére kialakított infrastruktúrával. Ezt az időpontot a bölcsek tanácsa határozta meg, melynek része a helyi operatív törzsek, járványmatematikusok, virologusok, orvosok, kutatók, mernökök, biztonságiak, pénzügyesek többek közt.
    Ezzel csupán egyetlen gond volt: informació vissza fel a bölcsek tanácsába, elakadt vagy épp el sem jutott.

    A társashazak egy részénél csak gravitaciós szellőztetés van, más részénél motoros elszívás /vizesblokkon keresztül/. Magánlakasok csak kis részben vannak felszerelve központi hővisszanyerős szellőztetővel. Valószínűleg ezen háztartasi szellőzőgépek egyike sem tartalmaz tisztatéri szűrőbetéteket.

    Legtöbbünknek csak az energiapazarló ablaknyitás marad, mint szellőzèsi lehetőség akár télen vagy a forró nyárban.

  2. Namost ha a családban senki se covid+, akkor csukott ablaknál se kapom el tőlük. Ha meg az, úgyis elkapjuk mind.

  3. 2. Ábel 1 milliárd 😀

    (Édes Istenem… egy valaha virágzó prepper – benne NBV védelmi is lehetett volna – oldal volt ez…)

    Csak egy szakmai észrevétel és megígérem, hogy többé nem fárasztom se Tibor bá’-t, se a többieket kovid témában: azért a páratartalmat odakint tessék erősen figyelembe venni, meg az ablak konkrét elhelyezkedését, meg a szélirányt, szélsebességet, esetleges egyéb “vektorokat”… meg hogy ahol nincs, ott ne keress, mondta vala dr. Szekeres.

    Nekem központi szellőző rendszerem van, külső levegő erősen szűrt. Csak szólok, hogy ha a beszívóba beleköhögöm az influenza vírusát, az úgy megy be mint a sicifricc…

    … de valóban érdemes szellőztetni, sokféle okból. (Pl. a természetes háttérsugárzás 0,1-0,3 mikro Sievert értékének kb. 40% a radon. Szellőzetlen lakásban az érték radonra eső része Sievertben 10x, borospincében 100x… mély és hosszú szellőzetlen borospincében akár 1000x, aminél már riaszt a készülék rendesen. Csak a gazdának ilyen nincs és ha naphosszakat kolbászol ott, akkor hamar lészen tüdőrák.)

    😀

  4. Nekünk 35 éves ablakaink vannak.Emeletes házról lévén szó az összes ablak ajtó csere több millió forint lenne.Én most vagyok vele hogy már nem cseréltetem le, mert ugyis végünk lesz pár évebn belül.Tüzelőben biztos több bár a telek már nem olyan kemények mnt rég(lásd idén ez a hidegfront volt 2 hétig) és ha így nézzünk mondjuk a 3 millió forintből annyi többletüzelőt tudok venni ami a szellőzéssel elmegy hogy lehet kifutna 15 évet.Sőt ha évi +50 eft -ot számolok a szellőztetés miatt akkor 3millió/50 ezer=60 év után kezd el megrérülni , de még havi 100 eft -al is 30 év múlva térül meg az ablakcsere addig meg a mostani új ablakok szintén szétesnek.Ja meg 30 évünk már nincs.
    15 év múlva már lehet hogy a fagy is csak régi emlék lesz telenként.Meg addig úgy is összeomlunk. Hülyén hangzik de igaz ha nem is pont a fenti számolással.
    Meg amúgy ha a 3 milliót befektetem 2-3-5%-os hozammal akkor a szellőzés többletköltsége akár a kamatokból is bejöhet.

  5. A cikket azért fordítottam, le hogy felhívjam a figyelmet a légcsere fontosságára. A konkrét technikai megoldás lényegtelen. A fő hogy tudjatok erről a védekezési formáról.

  6. 5 Ez a védekezési forma sok esetben valóban jó, de magában hordozza azt, hogy pont megfertőződsz; kovidtól tök függetlenül. Én meg erre hívom fel a figyelmet. Ugyanis nem mindegy, milyen ablakot, hol, milyen paraméterek terén nyitunk ki.
    De nem lényeges… már tök mindegy. Nem zavarok tovább a blogodon; 😀 nem megsértődés, egyszerűen homlokegyenest más a nézetünk és ennek megvitatása értelmetlen, mert dogma lett belőle gyártva az egyik oldalon.

  7. Lakás szellőztető gépeket gyártó cégnél dolgozom, bizonyos (meglepő ??) tapasztalatokról tudok beszámolni.
    Akinek beépítésre került ilyen kis masina, gyk. KIVÉTEL NÉLKÜL mindenki nagyon elégedett vele. Sokan meg is említik karbantartáskor, hogy mikor vendégségbe mennek valahová, mindig megérzik a levegő állottságát, és kényelmetlenül is érzik magukat egy idő mulva, míg mások csak sokkal később veszik észre a belső levegő romlását.

    A szellőztetés az újonnan épülő és használatba vételi engedélyt megkapni kívánó lakóépületeknél szigorodott. Gyakorlatilag új épületbe nem költözhetsz be, ha nincs benne szellőzőgép. Részletesebben:

    “FRISS: Kötelező a szellőztető rendszer!
    A TNM rendelet legutóbbi változtatásába lényeges új pont került be, amely kibővíti – és egyben jelentősen szigorítja – a szellőzésről szóló fejezetet. Idézzük (2.4. pont): “…a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget és az elvezetésre kerülő szennyezett levegőt, így a légcserét, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2-szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel.”

    A korábbi években a gépi szellőzés kiépítése nem volt kötelező, ez most megváltozott. Az ablaknyitás már nem vehető figyelembe: “…Az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő friss levegő bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításnál nem szabad figyelembe venni.”

    Közel nulla energiaigényű épületek
    A hatályos TNM rendelet értelmében (7/2006 (V.24.) TNM rendelet) 2021 június 30-tól csak olyan épület kaphat használatbavételi engedélyt, amely teljesíti a szigorított épületenergetikai feltételeket, ide értve a szigorított szellőzéssel foglalkozó előírásokat is. A most építést kezdő vállalkozónak, vagy a terveket készítő mérnöknek már ma is meg kell ezeknek felenie, hiszen ezek az épületek szinte e dátum után kapnak majd használatbavételi engedélyt. Tehát nem a bejelentés időpontja számít, hanem a használatbavétel ! Akik az építkezés utolsó szakaszában járnak, és nem gondoltak gépi szellőzési megoldásra, most valamilyen műszaki megoldáson kell gondolkodniuk.”
    stbstb.

    Itt találtam, első keresés adta ki: https://szellozes.info/hovisszanyeros-szellozteto-tudastar/szakembereknek-es-halado-epitkezoknek/a-tnm-rendelet-es-a-hovisszanyeros-szellozes

  8. 7: Köszönjük, Gergő, ezt jó tudni!

    Mi még ez előtt befejeztük a házunkat, és nincs benne szellőzés, csak jól záródó ablakok, meg rosszul megcsinált hőszigetelés. A konnektorokon ugyan befúj a szél, de csak ha kint nagy szél van.

    Mint szakembert kérdezlek, hogy tudsz-e olyan megoldást mondani, ami minimális költséggel és minimális csőrendszerrel megold egy alapszintű hőcserélős szellőztetést egy már kész házban. Ugye nekünk már a rendeletnek nem kell megfelelnünk, csak szeretnék jobb levegőt, pénz viszont alig van rá.

  9. Bármilyen mesterséges szellőzőrendszer üzemeltetése esetén figyelembe kell venni, hogy az kizárólag aktív segédberendezésekkel, kvázi elektromos árammal üzemel, ill. folyamatosan karbantartást is igényel!

    Az új szabályozáson nincs mit csodálkozni, ahhoz, hogy pörögjön a gazdaság és a hitelfelvételek, szükség van ezekre a törvényekre!

    A passzív házakat pedig tényleg nem lehet enélül megvalósítani, csak akkor tudomásul kell venni, hogy az életterünk lassan olyan lesz, mint egy kórházi intenzív osztály, ha a csövek működése leáll, egyszerűen végünk van! 🙂

    Hasonló a helyzet, mint az új autóknál, ahol már nem a motor és a futómű a legnagyobb kihívás, hanem az, hogyan lehet a motor mögé egy vegyi feldolgozóüzemet, a motor elé pedig űrtechnikával annak hatásfokát javító high-tech berendezéseket beépíteni. Aztán meg csodálkozunk, hogy pár év múlva kuka (vagy gazdasági totálkár), s akkor már késő az életcikluson, vagy a nettó megtérülésen gondolkodni, tényleg megérte -e, ll. megtérül -e hosszútávon is a technika erőltetett alaklamazása? Tesz-vesz városban, ahol az energia magától jön, biztosan! 🙂

    Egyébként a törvény előírása teljesíthető 2,3 db falba, vagy ablakba utólagosan is könnyen beszerelhető, kisebb berendezéssel is, ám ezek ára is százezres nagyságrendű darabonként. Bizonyára aranyból vannak benne a hőcserét biztosító lamellák… Vagy egyszerűen csak az új, a divatos mindig sokba kerül.

  10. A hővisszanyerést nem, de a páratartalom alapján működőt egy 35000 Ft-os páraérzékelős fürdőszobai elszívóval megoldottam (igaz, magánszorgalomból, régi házban)

  11. Üdv,
    saját kezüleg épített hővisszanyerős szellőztetőm van, kb 150e forintból, tenger sok munka árán. G4-as szintű a légszűrés, 14W-ot eszik, ezen a szinten kb 80-100m3/h friss levegőt tol be. A rekuperátor hatásfoka 66% (ez csak szimplán hőmérséklet alapon nézve, a pára nincs figyelembe véve) további 16% veszik a csövezésen. Ezen a teljesítményszinten hangtalan.
    Non-stop működik.
    Segít a téli páratartalmat alacsonyan tartani, nálunk ezt pont optimális szintre csökkenti.
    Sok esetben a minimális szellőztetés is túl alacsony páratartalmat okoz. Ott, ahol télen penész van figyelemeztető jel hogy elégtelen a szellőzés és magas a CO2 szint. Télen minimális a levegő abszolút páratartalma, megfelelő szellőztetés megoldja a penész problémát.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük