Tibor bá recenziós fordítása online
A gyermekkori trauma évtizedekkel később az egészségedre törhet
Különböző diszciplínákról lévén szó, sose derül volna rá fény, de egy élelmes, szociológia terén dolgozó orvos észrevette, hogy a gyermekkori traumák (szülők elválása, valamelyik szülő halála, letöltendő börtönre ítélése, családon belüli abuzus, stb.) statisztikailag hatalmas mértékben megdobja az egyén hajlamát különböző betegségekre. Szorgalmas kutatómunka feltárta, hogy a fejlődés alatt álló gyermeki agy egyes részeinek a funkcionális megromlása okozza a kivédhetetlen egészségkárosodást, akár 40-50 évvel később is. A mechanizmus az immunrendszer, hormonrendszer, a DNS dekódolásának megváltozása (eltorzulása) útján történik.
Trauma egy életen át üldözhet minket
Az „Adverse Childhood Experiences” (hátrányos gyermekkori megtapasztalás=ACE) egy olyan jelenség, amiről mindenkinek tudnia kellene. Mi tartozik ide? Fizikai, érzelmi és szexuális abúzus, fizikai vagy érzelmi elhanyagoltság, beteg elmeállapotú szülő, mélyszegénység, börtönbe vetés, szülők elválása, családon belüli erőszak.
Mik a tények? Az ACE előfordulása igen gyakori. A népesség 67 százaléka a gyermekkorban legalább egyet elszenvedett a felsoroltak közül, 12,6 százaléka négyet szenvedett el közülük. Ami a legfontosabb, igen szoros kapcsolat áll fenn az ACE pontok és az egészség megőrzés között. Minél több ACE-t él át valaki, annál rosszabbak az egészségi kilátásai. Négy ACE ponttal a háta mögött az egyén nulla ponthoz képest két és félszer nagyobb eséllyel kap tüdőgyulladást, hepatitiszt, négy és félszer nagyobb eséllyel válik depresszióssá, és tizenkétszer nagyobb eséllyel követ el öngyilkosságot, de megháromszorozza a tüdőrák, érelmeszesedési fogékonyságot is.
A fenti adatok láttán van, aki előáll azzal, hogy hátrányos gyermekkor után az emberek könnyebben szoknak rá a dohányzásra, az ivásra és minden olyasmire, ami károsan befolyásolja az egészséget. Itt mindössze kártékony életvitelről van szó a megfelelő következményekkel.
Ekkor lép közbe a tudomány. intenzív kutatómunka eredményeként ma már sokkal jobban értjük hogyan hat ki károsan a fejlődés alatt álló emberi agyra a gyermekben elszenvedett hátrányos tényezők. Olyan agyi területekre hat, mint a nukleusz akkumbens, vagyis az a terület, ahol az élvezet és a kellem jelentkezik. Rontja a prefrontális kortex működését, aminek igen fontos szerepe van az impulzusszabályozás és a végrehajtás funkciókra. Ez a tanulás egyik kritikus területe. MRI leképezésnél mérhető különbség mutatkozik az amigdalában, ami az agy félelem-reakció központja. Vagyis tényleges neurológiai oka van annak, hogy a hátrányos körülményeken átesők miért viselkednek veszélyesen.
Úgy tűnik, ha viselkedésed nem is jelent nagy rizikót, még mindig nagyobb az esélyed szív-érrendszeri betegségre és rákra. Ennek az okát a hipotalamikus-pituitári-adrenál együttesben kereshető. Ott, ahol az agy reagál a vészhelyzetre és eldöntik, hogy felveszi a harcot, vagy elmenekül. Hogyan is működik ez? Képzeld el, hogy sétálsz az erdőben, majd hirtelen megpillantasz egy barnamedvét. Ebben a pillanatban a hipotalamusz jelet küld a hipofizisnek (agyalapi mirigy), ami jelet küld az adrenal mirigynek, hogy azonnal lökjön a véráramlatba adrenalint és kortizolt. Ennek az a hatása, hogy a szív elkezd erőteljesen dolgozni. A pupillád kinyílik, légútjaid kitágulnak, izmaid megfeszülnek. A tested kész, hogy felvegye a harcot a medvével, vagy teljes erőből elfusson. Ez egy rendkívül jó elrendezés arra az igen ritka esetre, amikor összefutsz egy medvével. De mi van akkor, ha a medve minden egyes éjszaka meglep, és a fent leírt rendszer minden áldott nap aktiválódik. Ez előbb vagy utóbb az egészség rovására megy.
Erre a folyamatosan ismétlődő stressz helyzetre a gyerekek különösen érzékenyek, mert testük és az agyuk fejlődés alatt áll. Ez az állapot nem csak az agyszerkezetre hat ki, de kihat az immunrendszer, hormonrendszer fejlődésére, és a DNS dekódolásra is.
Most, hogy tudunk róla, fokozottabb mértékben kell figyelembe venni a hátrányos gyermekkori megtapasztalást.
Az eredeti cím: Childhood Trauma Can Destroy Your Health Decades Later, Yet America Ignores It.
Szerző: Dr. Nadine Burke Harris
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
és mindezek egyik egyenes következménye a viselkedési ésa szerhasználati függőségek…
Ezeket a gyermekkori traumákat próbálják oldani később pszichoanalízissel, hipnózissal stb., Pszichiáterek, pszichológusok művelik ezt, hozzáértők és kevésbé hozzáértők, mindenféle jó és rossz kuruzslók, több kevesebb sikerrel. Iskolapéldája ennek a Szientológia Egyház, akik szerint MINDEN betegség egy pszicho-trauma következménye. Jól meg lehet ebből élni, Kéremszépen!
Nyilván lehet benne valami.Mert ugye a stresszről is bebizonyosították hogy káros és nyírja az emberi szervezetet. A családi traumák is egy stresszhelyzet.
Ehhez hozzáadódhat korunkban ennek a szétcseszett világnak a hozadéka: emberek elidegenedtek egymástól, nem járnak össze mint régen, munkahelyi stressz, multicégeknél való munka (mikor lesz már nap vége..) ,
instabil párkapcsolatok stb. midezek szintén egy stresszhelyzet amelyek megrövidithetik az emberek életét.Mellé jön a rossz élelem.
Az eber azt érzi hogy inkább csökken a várható életkor.Sokan mentek el a környékünkön 60 körül.Azt hittem volna hogy majd a 300 méteres körzetünkben látom megöregedni a ma 60 éveseket,de nem.
60 körül mennek el mint a szar, persze ebbe benne van az is hogy sokan nem éltek egészségesen. (pl itt van pár youtubos Géczi Gábor,guga, meg egy fiatal másik gyerek) Valahogy ezzel elmegy az az idősebb generáció is aki még más világot termetett:biciklivel ment boltba és nem kocsival, közben köszönt hogy helló, hogy vagy , esetleg megált beszélgetni.Ez eltűnőben van.Utcabeli fiatalok már nem is intenek egymásnak,hanem lesnek mint a boci. Az ember nehezen fogadja el hogy persze a lakosság cserélődik le
és kikponak az utcából a biciglizős kendős mamák,papák, mivel már sokan meg sem élik ezt a kort.
Azon gondolkoztam hogy ha megérném is a 70-80 -at akkor kivel beszélgetnék ha a velem egyidős generáió kihal.PL az idősek amikor anno összejártak az is egy stresszoldó dolog volt.
Papámhoz anno járt egy két haverja, beült beszélgetni.Mamámhoz is szintén járt egy pár ismerőse.Ugye ők még arról beszéltek hogy kinek hogy nől a bab, meg egy kis pletyka…hát ez a világ sajnos eltűnt….
Talán japánban van még olyan ahol 90 évesek összejárnak , mindenkinek van egy kis kertje , délutánonként beszélgetnek tehát lehet benne valami.
Családi trauma szintén a széthulló családok amik nem gyerekkorban vannak, hanem az ember egész életét végigkísérhetik.
érdekes, azok a dolgok, amik a cikkben szerepelnek, sehol sincsenek a Tibor’bá által többször is elmesélt dolgokhoz képest, amit a világháborúban éltek át.
És én nem látom, hogy az a generáció annyira problémás lenne
Erősen el van ez túlozva
4 Asidotus: egyáltalán nem mindegy, hogy egy traumát csoportosan élünk át vagy elszigetelten…
Persze ezek a pszichés dolgok a lelialkattól is függenek .
Akik korán beveszik az első „”leszarom tablettát”” mint
én is, azok talán könnyebben vagy talán még észre sem
veszik = hoppá itt egy traumatizáló helyzet.— Viszonylag
könnyen átvészeltem ezt a 82 évemet, és elkerülöm amit
lehet a hátralévőben. — Ebben a nagy zürzavarban ugyan
még az is előfordulhathogy egy mostani trauma úgy 40
év múlva fogja meghozni a termését ( következményeit, )
amire meg már nem kell
bevennem semmit !!!
vennem a fenti tablettát !!!
4. Asidotus
Mint a poszt címe: GYERMEKKORI traumák..
Minél fiatalabb egy gyermek, annál mélyebben rögzülnek a benyomások, mert még nem képes analitikusan gondolkodni, – mint valami hipnózis. Ez mérgezi az agyát, ami a testet irányítva betegséget okozhat. Egy gyerek kvázi egy mesevilágban él, félelmekkel, összezárva a sötét ruhásszekrénybe szörnyekkel . Van hogy ez felnőttkorra is megmarad. Jó szellemek, ördögökkel összezárva a pokolban, stb. 🙂
Mikor egy hozzáértő feltárja és semlegesíti ezeket a félelmetket, egy csomó testi problémád megszűnhet.
Persze nem minden baj pszichoszomatikus. de ha nem pistulsz bele ebbe a dologba, gyógyít, és jó móka lehet, pláne ebbe a hómofiszos bezártságban.
3.andrew
Nagyon jó nekrólog egy régen volt, mára szinte teljesen eltünt világ sirja fölött.Én szintén emlékszem még az általad leirt nyugodtabb, kedélyesebb korra, mikor az emberek még sokkal melegebb emberközeli kapcsolatban voltak, , ahol, mint például kolozsvári gyermekkoromban , a mi kis utcánkban mindenki ismert mindenkit, és köszönt, .Nem siethetett az ember annyira, hogy legalább néhány szó erejéig meg ne állt volna a Géza bácsival vagy Ilus nénivel, az emberek akkoriban még LÁTTÁK egymást.
Eltünt ez a világ, oly lassan, mint ahogy nyári délutánok hajlanak lassan estébe.Nem volt mobil, Facebook, ez-az közösségi média, de többet voltak eggyütt az emberek, mint manapság, cukrászdába, vendéglőbe, moziba , és valljuk be, kocsmába jártak, csupa olyan helyekre, ahol ismerösökkel is találkoztak, mig a mai ember szerintem a sok kapcsolatteremtő biz-baz ellenére sokkal magánosabb egy egyre sivárabb világban.Ki maradt még itt abból a réges-régi világból?Egy Tibor bá, egy magamfajta és még egynéhány fehér holló-számba menő vénember.
Re:8
Ne búslakodj Bálint, nem mindenhol ez a jellemző, ellenben nagy részt igaz amit írsz.
Apámék szőlője közelében(völgy túloldala) van egy üdülő övezet.
Idén karácsonyra pl a helyi remetének gyűjtöttek karácsonyi ajándékot, és vándor „betlehemi” bulit csináltak, ami azt jelentette, hogy 1-1 napon keresztül hegyen élőket megvendégelte az adott utca. Fontosabb ünnepeket közösségi szervezésben megtartják, figyelnek egymásra,stb,stb, mindez Bp-től ~25km-re…
Falun azért még jobb a helyzet, de minél jobban fluktuál a lakosság, annál inkább jellemző az egymás iránti elidegenedés.
3 ANDREW
„Géczi Gábor, guga ”
Igen ! Géczi nem volt kis ember. Megdöbbentett, hogy elment előttem. Meglep, hogy erről sehol sem hallottam előtted.
Guga, az meg egy nagyon jóízű egyszerű ember (volt). Sajnálom, hogy már nem nézhetem a videóit. Aki szeretne segíteni a „hátrahagyottaknak”, és szeretne egy őszinte emberi élet részleteibe belemerülni, iratkozzon fel erre a csatornára, amit most már a gyermekei működtetnek. Higgyétek el…megéri az időt, bár néha ez nem egyértelmű. Menjetek vissza az időben, hogy értsétek kiről-miről van szó!